Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS f. " ELMÉLETI TANÁCSADÓ Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk átja« cimü müvének jelentősége 1 február 29-én hangzott el Rákosi elvtárs elő. adása népi demokráciánk áljáról. Rákosi elvtársnak ez & müve kiemelkedő jelentőségű. Népünk bölcs vezetője mélyrehatóan elemzi országunk felszabadulás utáni fejlődését. A mű kiemelkedő példája annak. hogyan kell a marxizmuslenin izmus elméletét magyar vi•ronyokra alkalmazni, hogyan le. het világosságot teremteni bonyolult kérdésekben Lenin és Sztálin tanításainak fényénél. Rákosi elvtárs, a marxizmusleninizmus magyarországi viszonyokra való alkalmazásának klaszszikusa, tisztázta a fordulat éve Után a népi demokácia államának jellegét Rámutatott arra. hogy a népi demokrácia proletárdiktatúra és hogy a mi népi demokráciánk is betölti a proletárdiktatúra funkcióit. Ebben a művében a proletárdiktatúra létrejöttének előfeltételei, yel foglalkozik és arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunió által felszabadított országok viszonyai közölt is változatlan érvényű a proletárdiktatúra lenini elmélete. Hazánkban ja portetárdiktatura elő. feltételei lényegében ugyanazok yoltak, mint a Szovjetunióban. Rákosi elvtárs a magyar viszo. nyok mélyreható elemzésével alátámasztja Sztálin elvtársnak kö. vetkező megállapítását: ,,A porletáriátua diktaturáján/ak lenini elmélete nem tisztán orosz elmélet, hanem valamennyi országra kötelező elmélet. A bolsevizmus nem csupán orosz jelenség. A bolsevizmus — mondja Lenin — a laklika mintája, mintája mindenki számára." (Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra. 1951. 108 •—109. 1.) Rákösd elvtárs részletesen foglalkozik Lenin fejtegetéseivel, amelyekben megvilágítja az orosz proletárforradalom győzelmének elő. feltételeit és szembeszáll azzal a rágalommal, hogy az orosz proletárdiktatúra a kisebbségre támaszkodik a többséggel szemben. IVj ik voltak a proletárforradalom győzelmének előfeltételei Oroszországban ? Egyik leglé. nyegesebb előfeltétele a munkásosztály döntő többségének a megnyerése volt. Lényeges szerepet játszott a proletárdiktatúra győ. zelmében az a körülmény, hogy Oroszország két legnagyobb városában, Moszkvában és Pétervárott, a bolsevikoknak elsöprő túlerejük volt. A hadseregben i3 meg volt a bolsevikok rohamcsapata, amtiy a döntő ponton, a döntő pillanatban biztosította számukra a döntő túl. erőt. Ezek a feltételek azonban csak igen rövid ideig tartó és bizonytalan győzelmet eredményez, tek volna. A proletárdiktatúra másik leglényegesebb előfeltétele tehát a nemproletár dolgozó tömegek megnyerése volt, mindenek, előtt a parasztságé. Lenin megálla. pftja. hogy az ingadozók megnye. résében nagy szerepet játszik az ingadozóknak az a tapasztalata, amelyet hosszú, kemény harcokban nyernek azáltal, hogy összehasonlítják a proletárdiktatúrát a kapitalista diktatúrával. A parasztság végeredményében végérvényesen akkor állt ót a bolsevikok oldalára, amikor a polgárháborúban kitapasztalta a KoJcsak és Djenyükin. féle „demokráciát''. Rákosi elvlárs, népi demokráciánk fejlődésének tényeit mélyre, hatóan elemezve, kimutatja, hogy nálunk sem lett volna lehetséges proletárdiktatúra, ha a Magyar , Kommunista Párt áldozatos munkájával, példamutatásával, a dogozók érdekelnek szívós, sikeres védelmével és a reakció ellen ví. vott eredményes harcával meg nem hódította volna a munkásság nagy többségéi, a parasztság zömét, az egész dolgozó nép döntő részét. Rákosi elvtárs ragyogó elemzésével visszaveri &z ellenségnek azt a rágalmát, amely a népi de. mokráciák létrejöttét kizárólag „szovjet beavatkozás" eredményének tekinti. A Szovjetunió hősi felszabadító harca és szakadatlan jóindulatú támogatása természetesen a népi demokráciák létrejöttének legdöntőbb előfeltétele. A Szovjetunió Segítsége nélkül ml sem szabadulhattunk volna fel a német fasiszták és nyilas csatlósaik szörnyű rabsága alél. A Szovjetunió meg. menteit bennünket a polgárháborútól. az imperialista intervencióktól, segítette demokratikus fej.ődésünket, országunk gazdasági talpraállását- Ennek az igazságnak a leszögezése azonban — hangsúlyozza Rákosi elvtárs — nem jelentheti pártunk — és általában a kommunista pártok — szerepének lebecsülését, mert ezzel végered. ményben az edenség rágalmait támasztjuk alá. Rákosi elvtárs végigvezet ben. aünket a proletárdiktatúra magyarországi feltételeinek egyes állomása m. 1945-ben nálunk még nem lehetett volna proletárdiktatúra _ mint ahogy azt egyes elvtársak elképzelték és kívánták —, mert a Kommunista Párt akkor még a munkásosztály többségét, a dolgozó nép zömét nem nyerte meg e diktatúra célkitűzései számára. A proletárdiktatúrának pedig lényege, hogy a kizsákmányol: löbbség diktatúrája a kizsákmá. nyofó kisebbség felett. Az 1945-ös választás elemzése bebizonyította, hogy a kommunisták szilárdan be vannak ágyazva a munkástömegek közé. hogy a parasztság legön tudatosabb rétegei, elsősorban a tiszántúli. földhöz juttatott, régi forradalmi hagyományokkal rendelkező parasztok jelentékeny része a Kommunista Pártot követi, de az is kiderült, hogy a földhözjutb&tot. tak zöme túlnyomó többségben más pártokra szavazott. Rákosi elvlárs kifejti, hogy a íoldhözjuttatotit parasztságot az győzte meg véglegesen a kommunisták igazáról, hogy a 1945-ös választás után bőrükön tapasztalták, mit jelentene a kisgazda „demokrácia". A választások után a reakció nyiltan fellépet a demokrá. cia vívmányaival szemben, általános rohamot indított a földosztás ellen. A parasztság ekkor tapasztalta igazán, hogy érdekeit, földjét csak a munkásosztály, a kommunisták segítségével tudja megvédeni, A reakció „kisgazda" ügy. nökei lelepleződtek és megerősödött a munkás-paraszt szövetség. Pártunk hatalmas országépítő munkája, következetes harca a dol. gozó nép érdekeiért az 1947-es választáson meghozta" gyümölcseit, A választás megmutatta, hogy a párt megnyerte a proletariátus nagy többségét és pártunk mögé kezdett felsorakozni a dolgozó parasztság is: kezdtek megérni a proletárdiktatúra előfeltételei. A választási győzelmek utáni események lehetővé tették, hogy lelepleződjenek a Szociáldemokrata Pártba® meghúzódó ellenséges erők. A Kisgazda Párt veresége után az imperialisták szociáldemokrata ügynökeiket állították csata. sorba. A munkások felháborodva vettek tudomást arról, hogy egyes szociáldemokrata vezetők együttműködtek a fasisztákkal és az imperialista kémekkel. A becaihetes szociáldemokrata munkáslömegek áramlani kezdtek a párt felé. Ez a párt felé özönlés világosan mutatta, hogy a párt mögötl ott van az ipari munkásság nagy többsége. fj iába kiáltozza tehát a nyu. gáti imperialista világ, hogy népi demokráciánk egy „törpe kisebbség terrorja*', hiába szór rágalmakat a poletárdiktaturára a tények mást mutatnák. Munkásosztályunk, parasztságunk, dolgozó népünk méltányolja, elismeri azokat a hallatlan érdemeket, amelyeket pártunk szerzett a fasizmus el. leni harcba® és hazánk talpraállftásában a felszabadulás után. Né. pünket a tapasztalatok meggyőzték arról, hogy a kommunisták a nép önzetlen és hivatott vezetői. Ezért követi dolgozó népünk n®gy többsége a pártot. Népünk naprólnapra tapasztalja, hogy a proletárdiktatúra politikai és gazdasági szabadságot jelent a számára, a jó. lét és virágzás olyan magas fokára juttatja, amelyről a múltban még álmában sem reménykedett. Ezért vallja népünk örömmel éa lelkesedéssel a maga uralmának népi demokráciánkat. Rákosi elvtárs összehasonlít ja müvének befejező részében a népi demokráciának a legszélesebb dolgozó tömegek lelkes támogatásán alapuló uralmát a nyugati imperialisták „szabad világával", „Tiszta demokráciájával". Megmulatja, hogyan feet ez a világ. Nem csoda, hogy a tiszta demokrácia köré csoportosuló összTeakeió ,,felismerte a n'épi demokráciák veszélyesen vonzó erejét s ezért tajtékozva rágalmazza, igyekszik elijeszteni a szabadságukért küzdő népeket és osztályokat a népi demokrácia példájának utánzásától. Ezért külön időszerű annak tudatosítása, hogy a népi demokrácia a nemzet zömének uralma s annak felvázolása, hogyan nyertük meg dolgozó népünk többségét és hogyan tudtunk nagyobb megrázkódtatások nélkül rálépni a szocialista építés p'özeimcs útjára." R ákosi elvtárs művében a tárJl gyait főlférdéscn kívül számos részletkérdésben is világosságot teremt. Tgv válik ez a mű népi demokráciánk útjának, népünk és pártunk felszabadulás utáni fejlődésének zseniális elemzésévé. Valamennyi oktató káderünknek és párttagunknak, értelmiségi dolgozóinknak az a kötelessége, hogy alaposan tanulmányozza Rákosi elv. társ e fontos munkáját Pártmunkánkban. oktatásunkban, népi demokráciánk kérdéseinek megvilágf. tásában Rákosi elvtárs müve nélkülözhetetlen. Ágoston György Ünnepélyes hereiek között megnyílt Bolsevik Párt története Múzeumei a .. Szerdán délelőtt a Magyar Munkásmozgalmi Intézetben ünnepélyes keretek közöli nyilt meg a Bolsevik Párt története múzeuma. Hegedűs András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az állami erdőés mezőgazdaságok minisztere nyitotta meg a múzeumot Beszédében a többi között ezeket mondotta: A Bolsevik Párt történetének mai napon megnyíló múzeuma — amelynek felállítása közvetlenül Rákosi elvtárs javaslalára törtért — újabb segítség pártunk erősítésében és különösen párttá gsá. gunk eszmei, politikai színvonalának növelésében. Pártunk széles körben szervezte meg a párttörténet tanítását a pártoktatás különböző formáiban, emeltet egyetemeinken és főiskoláinkon is. Csak a most folyó oktalási évben különböző szemináriumokon és tanfolyamokon több tízezer hallgató tanulmányozta a Bolsevik Párt történetét, , Népünk és különösen munkás, osztályunk szinte páratlan érdeklődéssel fogott a Bolsevik Párt története tanulmányozásához. Ezek a tapasztalatok és Sztálin elvtárs tanácsai és útmutatásai segítették pártunkat abban, hogy kitartó, szívós munkával megnyerjék a dolgozók döntő tömegeit, a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot és ezzel megteremtse a népi demokrácia továbbfejlődésének, a proletariátus diktatúrája megterem lésének egyik legfontosabb előfeltételétA Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja tapasztalatai segítségével erősödlek meg pártszervezeteink városokban és falvakban egyaránt. • Ezek a harci tapasztalatok segítették pártunkat is az ellenséges elemek, az imperialisták és ügynökeik, az áruló Tito banditáinak, Rajk és társainak a felfedését és szélzúzását és ezzel pártunk egységének, összeforrottságának erősítését. Pártunk előtt továbbra is nagy feladatok állnak. Az osztályellenség elleni harcban teljes sikerre kell vinni a szocializmus építésének megkezdett ügyét, tovább kell építenünk dolgozó népünk egységét és helytállását a béke frontján, erősítenünk kell győzelmeink zálogát, pártunkat, emelve párttagságunk eszmei, politikai színvonalát. Ehhez a munkához, a Bolsevik Párl' Történetének további tanulmányozásához ad majd segítséget a ma megnyíló állandó múzeum. A múzeum egyik legfontosabb feladata, hogy elsősorban a propaganda eszközeivel szilárdítsa pártunkba® és egész népünkben a proletár nemzetköziség eszméjét. mélyítse a szeretetet és a hálát az egész haladó világ vezetőereje, a Szovjetunió és bölcs vezére, a szeretett Sztálin elvtárs iránt. A múzeum erősítse azt a meggyőződést, hogy Lenin, Sztálin Pártjának nagy ügye: a kommunizmus végleg győzni fog az egész világon. Hegedűs András beszéde után a megjelentek megtekintették a múzeumot, PÁRTÉLET fl Szegedi Városi Pártbizottság útmutatása nyomán megjavítja munkáját a Juiaíonógyár pártszervezete A Szegedi Városi Pártbizottság két héttel ezelőtt felülvizsgálta a Jutafonógyár pártszervezete és az üzemvezetés munkáját. Az ellenőrzés során a sok-sok eredmény mellett egész sor hiányosság került felszínre. A pártbizottság a hibák feltárásakor rámutatott arra is, hogyan .javítsák meg az alapszervezeT munkáját. A felülvizsgálat után az alapszervezet vezetősége megbeszélte a pártbizottság határozatát a pártcsoportvezetőkkel, népnevelőkkel is Ds tervet készítettek a hiányosságok kiküszöbölésére. Célul tűzték ki: az alapszervezet munkájának megjavításában első feladat, hogy a vezetőség tagjai maguk is megjavítsák munkájukat. A vezetőség tagjainak munkáját eddig nagyrészben a párttitkár elvtársnő egyedül végezte. Vidács elvtársnő, az agit.-prop. titkár és Ökrös elvtársnő, a szervező titkár nem sokat törődtek munkájukkal. Vidács elvtársid a bírálat után komolyan hozzálátott a munkához. Eddig munkaidő után nem igen lát. ták az üzemben. Most a titkár elvtársnő segítségével hozzálátott a népnevelő munka újjászervezéséhez. Kevés volt az üzemi népnevelők száma és azok is szervezetlenül végezték munkájukat. Nem osztották be őket a dolgozókhoz. Egyesekkel két-három népnevelő is foglalkozott, mig másokkal hónaipokon át nem törődtek a népnevelők. A kerületi pártszervezetekhez beosztott népnevelők is teljesen elmaradtak a kerületekből. A Rókus II. pártszervezetnél például hónapok óta nem jelentek meg az ide beosztott népneveiők. A vezetőség nem ellenőrizte munkájukat s így nem kérte számon elmaradásukat senki. Az elmúlt két hét alatt újjászervezték a népnevelő csoportot. A pártosoportvezetők és a Tömegszervezeti vezetők javaslatai alapján 20-al felemelték a népnevelök szárnál. A tagjelölteket és a legjobb pártonkívüli dolgozókat is bevonták a népnevelő munkába. Márta Jánosné, okleveles sztahánovista szövőnő már eddig is sokat foglalkozott a közelében dolgozó fiatal munkatársaival. Tanította őket a jobb munkamódszerre, figyelmeztette őket, ha valami hibát látott náluk. Hallgatnak rá a fiatalok és szeretik is. Most Mártánét is beosztották népnevelőnek. Ezentúl rendszeresen foglalkozik a hozzá beosztott 12 dolgozóval. Elmondja: mióta tudja, kik tartoznak csoportjába. egész verseny fejlődött ki a hozzá beosztott fiatalok között. Versenyeznek, melyikük éri hamarobb ufói a termelésben. — De állandóan figyelmeztetem őket a minőségre — teszi hozzá mosolyogva —. mert Márta elvtársnőnek nemcsak a teljesítményben, de minőségileg is kifogástalan a munkája. Követhetik példáját a fiatalok. Fetri Gyürgynét és Király Istvónnét a Béke-telepi pártszervezethez osztották be. népnevelőnek. Ott lak. nak, ismerik a dolgozók problémáit, így jó népnevelő munkát tudnak majd végezni. Horváth Lajosné még nemrég kerülT be a faluról. Tagjelölt, öt a falujáró csoportba osztották be, hogy a falun végzett munkájával erősítse a munkás-paraszt szövetséget. Vidács elvtársnő felvette a kapcsolatot a Béke-telepi párttitkár elvtárssal is hogy a jövőben rendszeresen megbeszéljék a népnevetők munkáját. Ezt azonban a többi kerületi szervezettel is meg kell beszélnie s állandóan ellenőrizni kell az ide küldött népnevelők munkáját is. Az ellenőrző munkába be kell vonni a pártcsoportvezcíőket is. ök is tartsák számon a csoportjukhoz tartozó népnevelők munkáját mind a kerületben, mind az üzemben. Igy Vidács elvtársnő a pártcsoportok segítségével állandóan ellenőrizni tudja minden népnevelő munkáját és fejlődését. Az üzemben a tag- és a tagje. löltf el vételi munkát sem tervszerűen végezték ezelőtt. Az üzem létszámához viszonyítva kevés a párttagok és tagjelöltek száma. A pártbizottság felhívta a vezetőség figyelmét a pártonkívüli dolgozókkal való rendszeres foglalkozásra, ami rendkívül fontos a tagjelöltfelvételi munka megjavításához. A pártszervezet azóta kiválogatta a legfejlettebb párttagokat s hozzájuk osztja be azokat a termelésben kitűnt pártonkívüli dolgozókat, akik közül új tagjelöltéket nevelnek. Ezekről a dolgozókról állán, dó feljegyzéseket vezetnek a jövő. ben, hogy figyelemmel kisérjék fejlődésüket. A tömegazervezeteknek is be kell kapcsolódniok a tagjeiöltfelvételi munka megjavításába. Javaslataikkal nagy segítséget nyújthatnak a pártszervezet vezetőinek. Kapcsolja be a vezetőség ebbe a munkába a propagandistákat is. hiszen ők figyelemmel kisérik az oktatásban résztvevő pártonkívüli dolgozók fejlődését. Az oktatásban jelenleg mutatkozó hiányosságok felszámolása is nagy segítséget nyújt majd a pártonkívüli dolgozók nevetésében. De elősegíti a tagjelöltek fejlődését is. mert edldig csak nagyon keveset vontak be kö. zülük oktatásra. A vezetőség nem sokat foglalkozott eddig az oktatással s ez eredményezte, hogy az egyik alapfokú politikai iskolát meg kellett szüntetni a hallgatók lemorzsolódása miatt. A pártbizottság iránymutatása alapján igyekeznek megjavítani a munkát. Arra törekednek, hogy a hátralévő időszakba® minél több tagjelöltet és párttagot vonjanak be a tanulásba, főleg azokat, akifcot most osztottak be népnevelő munkára, mint péL' dául Szűcs Máriát, Horváth Lajosné t. A pártbizottság megállapította, hogy a műszaki vezetők nem élnek jogaikkal, amelyeket minisz. tertanácsunk biztosít számukra G nem lépnek fel elég erélyesen a munkafegyelem lazítóival szemben. A pártvezetőség megbeszélte velük a feladatokat s rámutatott, milyen károkat okoz nép'gazdaságunk számára a művezetők elnézése. Becker János, a szövő üzemrész műveze. tőjének elmúlt heti munkája azt bizonyítja, hogy megszívlelte a pártbizottság s a vezetőség bírálatát. Szigorúbban figyel azóta a fegyelemre, s mint Mándoki Annkrásnéval megtörtént, figyelmezte, tés után a büntetés eszközéhez nyuit. Mándoki Andrásné jól dolgozik, de munkáját rendszeresen már a munkaidő letelte előtt 5 perccel abbahagyta-. A figyelmezte, tésre azzal felelt: úgyis kisieti azt az 5 percet. Becker János erélyea fellépése óta ö sem hagyja hama. rabb abba a munkáját. Az igazolatlan mulasztások Száma nemhogy csükkent volna, hanem a mult hónappal szemben emelkedett. Mig márciusban 8 napot mulasztottak igazolatlanul, ebben a hónmban 20-ra emelkedett! az igazolatlanul mul la&ztolt napok száma. A pártveze. tőségnek tehát a munkafegyelem megszilárdítása terén még hatal. mas munkát kell végeznie. Mozgósítania kell a népnevelőket, párt. csoportvezetőket, de magukat a dolgozókat is, hogy lépjenek fel erélyesebben az igazolatlanul mulasztókkal szemben. A vezetőségnek pedig szigorú fegyelmi eljárásokkal kell rendet teremtenie ezen a téren. A Jutafonőgyár alapszervezete hatalmas segítséget kapott mun. kája megjavításához. Az elmúlt két hét alatt hozzáláttak a hibák kiküszöböléséhez. Feladatuk, hogy állandóvá tegyék a munkájukban most meginduló fellendülést Szélesítsék ki az ellenőrzést munkájuk egész területére és tegyék rendszeressé azt. A pártbizottság határozata legyen alapja munkájuknak, hogy a jövőben még eredményesebben harcolhassanak üzemük terv. teljesítéséért. Megérkezett a Szovjetunió küldöttsége az Országos Állattenyésztési Kiállításra A Szovjetunióból szerdán délben 5 tagú küldöttség érkezett Budapestre az országos állattenyésztési kiállítás megtekintésére!. A küldöttség vezelője Bogdanov Boris, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma kollégiumának tagja. A küldöttség tagjai: Drakin Lecntyin állattenyésztési kutatóintézeti igazgatóhelyettes, Golubas Jurij. 6zovhozigazgató, Butajev Szavelij, a szovhozügyi minisztérium főosztályvezetője éa Petuhov Konsztanlyin, a mezőgazdasági minisztérium osztályvezetője. A szovjet küldöttleket a ferihegyi repülőtéren Hont! János földművelésügyi miniszterhelyettes üdvözölte,