Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-11 / 109. szám

VASÁRNAP. 1952. MÁJUS lt. "> -mni II.U. .»»•! fWIHiHIWIIMIi'IIIIIIVW" PÁRTÉLET Pártszervezeteink feladatai az oktatási év fiefejezéss előtt Az ok látási év eddigi tapasztalatai azl bizonyítják, hogy kádereink többsége, alcik kihasználják a pártoklatás által nyujlott lehetőségeket cs a párt arra alkalmasnak találta őket, hogy szervezeiten tanulják a marxizmusi-leninizmusl, egyre inkább harcosabb, tudatos építőivé válnak a szocializmusnak. A Textilművek 250 politikai iskolai hallgatója kezdeményezője volt a május 1-i verseny kibontakozásának, valamennyiöjük 100 százalékra, többségük 100 százalékon felül teljesítene felajánlását. Most harcba in. dúlnak az újabb termelési eredményekért, az oktatási év tartalmas összefoglalására a tanulási fegyelem további szilárdításával a békeJnlálkozó liszlelelére. A politikai Iskolák hallgatói valósággal átformálódlak n rendszeres tanuláson keresztül. Ili megmutatkozik aliliun, hogy minden léniakör átvételével hevül. emelkedik elméleti színvonalunk, aktívabbak a párimun. kában. Ingadozás nélkül, következetesen hajtják végre a párttól kapott feladatokat. De tanúskodik ez arról is, hogy a marxizmus leninizmus ugyanúgy elsajátítható, minit bármely más tudomány, csak akarat, megfelelő szorgalom, elmólyülés kell hozzá. A Politikai Bizottság 1951 május 17-1 halározaita értelmében alsóbb pártbizottságaink a decentralizálás következtében a mult évihez viszonyítva sokkal több ó® ugyanakkor sok új feladatol kaplak, elsősorban n politikai iskolák, a középfokú kádevoktatás eszmei-politikai irányítása szempontjából. Mint új jellegű feladatot, ott hajtják ezt jól végre pártszervezeteink, propagandistáink, ahol szívügyüknek lekintik a pártoktató munkát, abba bevonják a párttagságot, a pártonkívüli aktívák szélesebb méretű tömegeit és azokat kommunista nevelésben -részesítik. A magyarlém Lemin-tszcsben az ősz folyamán a tagság többségét be. vonták az oktatásba, amit örömmel fogadtak valamennyien( csak a csoporban lévő kulák gágarozott ez ellen. Alattomban azt terjesztette a tagság között, hogy „nem nekünk való cz, túl vagyunk már mi azon, hogy iskolások legyünk". Ez az ellenséges agitáció csaknem egész éven keresztül éreztette hatását, különösen falusi pártszervezeteink területen. A magyartési pártszervezet helyesen látta meg az ellenség kezét. Egész éven át teljes létszámmal folyt és folyik a politikai iskolákon a káderek nevelése. A tszrsbrn éppen n politikai Iskola hallgatók ismerték fel a kulák romboló munkáját, ezt n politikai Iskolán Is meglargya'ták. Az egész Ingságot mozgósították a kulák kizárására ás u fül fejlesztés Idején több. mint 40 dolgozó parasztot szerveztek be a tszesbe. Ambrózfalván a politikai iskolákon jól tárgyalják meg pártunk parasztpolitikáját. a termelőszövelke. zeteink időszerű kérdéseivel foglalkozó témaköröket. A hallgatókat a tódultak alkotó alkalmazására nevelték, arra, hogy az elméletet a szocializmusért vívott hard gyakorlatával szorosan kapcsolatban tanulmányozzák. Igy születeti meg a politikai iskolákon a propagandisták irányításával az a gondolat, hogy Ambrózfalvát Rákosi elvtárs 60. szülclánapjára termelőszövetkezeti községgé fejlesztik. A nagy politikai munkában a dolgozó parasztok jártak az élen, akik a politikai iskolákra pontosan eljárlak és ott a tanullak alapján a napi lennivalókat is meghatározták községük viszonylatára. Az elgondolás valósággá lett, napok alatt megmozdult az egész község, az elmélet a tömegek tudatába hatolva anyagi erővé vált. Ambrózfalva Iszcs-község lelt. Pártszervezeteink, propagandistáink — mint a fenli példa is mutatja — egyre inkább látják, hogy a tervek teljesítésének, n begyűjtés és növényápolás mitrtidéktatan elvégzésének legdöntőbb előfeltétele az, liogy nagy gor.tlil fordítsunk a párlépi" tésre, pártunk minó'ségl erő. sitésére, mint az előttünk álló feladatok legdöntőbb feltételére. A párloktalás tehát nem választható el a többi feladatok végrehajtásától. hanem emelője, előfeltétele a többi feladatok jó végrehajtásának. A pártépítő munkának egyik igen fontos,-szerves része, mini erre a járási titkárok országos értekezlete is rámutatott, a káderok, a párttagok él tagjelöltek kommunista nevelése. esamci-poli likai színvonalának emelése, a tagság aktivizálása, a pártmtmkába való bevonása, a lömogek között végzett politikai nej/elö munka. jSíefi í».fflifemekben tervévünk második negyedévének túlteljesítéséért, a községekben a félévi begyűjtés, növényápolás, az aratás, cséplés sikeres végrehajtásáért folyó harc közepette pártbizottságainknak még fokozottabban gondot kell fordítani a pártokíatás jó megszervezésére, színvonalának emelésére. Ennek ellenére megyénk üzemeiben is, de kiváltképpen a gépállomásokon, a tszcskben és a községi alapszervezeteknél olyan nézettel találkozunk (különösen a szegedi és szentesi járásban), hogy a növényápolási munkák végeit nem lehet folytatni a politikai iskolákat, vagy már be kellett volna fejezni, atb. Egyes pártszervezeteink ezt a mélységesen helytelen és opportunista nézetet nemhogy elítélnék, hanem egyes helyeken maga a vezetőség is beleesik e nézetbe hallgatólagosan. Ezzel szóban is, tettben is hozzájárult ahhoz, hogy a porpagandista szemináriumokon, politikai iskolákon a tanulási fegyelem-ben lazulás állott be, ami a propaganda-munka színvonalában is erősen érezteti hatását helyenként. A szentesi járásban Mindszenten és Kiskirályságon nem tartották meg a prop. szemináriumot. A szegedi járásban Zákányszéken' a legutóbbi oktatási napon nem tartották meg a politikai iskolákat, Mórahal. mon hasonlóan meglazult a tanulási fegyelem. Csal; fokozza a veszélyt az. hogy a járási, községi pártbizottságaink, alapszervezeteink nem teltek meg minden konkrét intézkedést a lemorzsolódás megakadályozására. vagy megelégedtek részleteTodményekkel. Az Üzemekben a tervek teljesítése, a munkafegyelem további szilárdítása, a mezőgazdaságban a szovjet agrotechnikai eljárások elterjesztése a begyűjtési tervek sikeres teljesítése nem megy végbe önmagától, nem pottyan az égből uz ölünkbe, hanem további erőfeszítéseket kövclcl meg pártszervezeteinktől, kádereinktől. További szívós, felvilágosító munkára van szükség a maradi nézetekkel szemben. Kemény hnrcOt kell folytatni' a kulák. a klerikális reakció és egyéb ellenséges elemek szabotúlása és aknamunkája ellen. Ezt a küzdelmet csak úgy tudjuk a továbbiakban is megvívni, ha pártszervezeteink az aktívákat, népnevelőket, pártbizalmiakat, valamennyi munkaterületen dolgozó kádereket helyileg is el tudják látni a konkrét helyzetnek megfelelően a cselekvés vezérfonalával, amelynek döntő eszköze a pártoktatás. Pártszervezeteink közül löbb helyen fel. ismerték és tisztán látják ennek szükségességét és a megoldás formáit helyesen alkalmazva, megakadályozzák a lemorzsolódást. A szegvári pártszervezet a propagandistákat, az alapszervi vezetőségeken párlibialmiakat, népnevelőket mozgósította a lemorzsolódás ellen harcra. Az egész pártszervezet feladatának tekinti ezt a kérdést. A személyes beszélgetés, meggyőzés alkalmazásával jelenlékenyen csökkentették a hiányzók számát. Termelőezövelikezetoink nem egy helyen alkalmazzák azl a helyes módszert, hogy munka ulán a helyszínen tartják meg a brigádok és munkacsapatok tagjainak az előadást ós szemináriumot. A lemorzsolódás elleni harcnak számtalan helyes és jól bevált módszerét a helyi körülmények határozzák meg, de a legfontosabb és legliatásosubb a propaganda munka színvonalának emelése, a propagandisták alapos felkészülése, u fog'a'kozi" sok vonzóbbá télele, a küétirck egyéni nevelése. Megyénk propagandistái még fokozottabban harcoljanak most azért, hogy méginkább bővítsék elméleti és módszertani ismereteiket. A foglalkozásokat úgy kell megszerveni, hogy a szeminárium minden ré kivevője alkotó munkál végezzen, hogy az elméleti kérdésekben élénk vita alakuljon ki. Az oktatási év eddigi tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a politikai iskolák tükörképet adnak a propagandista szemináriumok munkájáról és színvonaláról. Ha a propagandista szemináriumok munkájában dogmatizmus, felelte téses iskolás stílus van, ha a porpagandisták közötti vita nom eleven, haz az elvi kérdések tisztázása mellett nem vitatják meg az újonnan felszínre került jó módszerek általánosítását, akkor az elsekélyesedés a propagandisták egyé-ni munkájában, a poli tikai iskolákon mutatkozik meg. A lemorzsolódás megakadályozásának kulcsa az összes aktívák mozgósításán túl tehát a propagandisták fokozottabb segítése. Párlbizoltsága.nk, pártszervezete, ink, propagandistáink érezzék a felelősséget az ismétlésre való alapos felkészülésnél, az egyéb fcladato-k mellett készüljenek fel ős készítsék fel a hallgatókat is a különböző oktatási formákban az összefoglalókra. Az ismétlés legyen számvetés, amiből kitűnik, hogy hogyan ludják lkalmazni és felhasználni a tanultakat a mindennapi munkában. Az j ismétlésnél arra is módot kell nyújtani, hogy az év közben meg nem értett kérdésekre választ kapjanak a hallgatók, vagy pótolják az évközi mulasztásokat. Az ismcllés és az összefoglalók időszaka új lendületei kell. hogy adjon az oktatási év hátralévő időszakára. Emellett a szervezeti befejezésre, a további tanulás jelentőségének tudatosítására irányítsák a párttagság és a pártonkívüli dolgozók figyelmét. Az összefoglaló foglalkozásokat tegyék ünnepélyessé. A propagandista szemináriuma" kon, kádcrkonfcrcnelákon, a járási. városi pártbizottságok tagjai, a politikai Iskolákon az alapszervezeti vezetőségi tagok vegyenek részt. Jutalmazza meg a pártszervezet az olyan propagandistákat, akik kiváló .munkát végfezlek. Tegyenek különbséget a hallgatók között is. Azoknak a hallgatóknak, akik minden idejüket kihasználva küzdöttek azért, hogy minél inkább elsajátítsák a marxizmust-leninizmust. az összefoglalókon és az egész évi foglalkozások kétharmad részén megjelenlek, adjanak bizonyítványt. Legyen az oktatási év hátralévő Ideje egyben felkészülés, megkezdése az 1952—53-as oktatási évre. Az oktatási év végére a propagandisták tegyék meg javaslataikai, hogy hallgatóik közül kit milyen oktatási formába javasolnak. Pártszervezeteink vegyék számításba a jövő évi propagandistákat, azokat az elvtársakat, akik eben az évben fárad, hatatlanul küzdöttek ügyünk győzelméért, azokat a hallgatókat, akik alkalmasak az egyik legszebb és legmegtisztelőbb de egyben felelősség'gel járó munkára, vagyis propagandistának. Párlszervezel-eink, propagandistáink az oktatási év befejezésére való felkészülés és egyben az 1952—53-as oktatási év alapjainak lerakása közbein larlsák szem előtt Lenin elvtárs szavait: „önök előtt az építés feladata áll s ezt a feladatot csak úgy képesek megoldani, ha elsajátítják az összes korszerű ismereteket, ha képesek lesznek a kommunizmust készenkc.pott, betanult formulákból, tanácsokból. receptekből, előírásokból, programmokból olyan eleven erővé változtatni, mely egységbe foglalja az önök közvetlen munkáját, ha képesek lesznek a kommunizmust gyakorlati munkájuk vezérfonalává lenni". Forgó László, a Gsongrádmcgyei Pártbizottság oktatásfelelőse. A népnevelő munka tapasztalataiból Május l(Mn lezárul! a Szovjetunió 1952. évi állami kölcsönének jegyzése Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunté pénzügyminisztériuma közli: A Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölesönéi — amelyet 30 milliárd rubel összegben bocsátottal; ki — május 8-án 24 óráig 35 milliárd 712,374.000 rubel értékben jegyezték le azaz 5 milliárd 712,374.000 rubellel túljegyeztél;. Minthogy a kölcsön megállapított összegét jelentékenyen túljegyeznék, a Szovjetunió pénzügyminisztériumának a Szovjetunió minisztertanácsa utasítására kiadott rendelete alapján a kölcsön jegyzése 1952 május 10-ével mindenült végetért. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa n „tartós békeért, népi demokráciáért" A népnevelők képezik az összekötő kapcsot pártunk és a dolgozó tömegek között, ök tudatosítják pártunk, kormányunk határozatait, mozgósítanak a feladatók maradéktalan teljesítésére, a munkaverseny kiszélesítésére. Felvilágosító munkájukkal tanítják, nevelik a dolgozókai, serken'ik őket a jobb munkára. De választ kell, hogy adjanak a dolgozók kérdéseire, felmerült problémáira is. Éppen ezért a pártmunkában az első helyet toglalja el a népnevelő munka, amelyet jól végezni csak olyan elvtársak tudnak, akik poli<li).ai tudásukat állandóan lejlesztik, példát mulatnak a termelésben is dolgozó ársaiknuk. A termelésben követhetik a dolgozók őszi Béláné példáját, aki a Ruhagyár egyik népneveitje. Április 4-re kapta meg a sztahanovista oklevelet. Május csejére lett vállalását is túlteljesítette, a június elseje tiszteletére is elsők között tette meg felajánlását. Váltatta, hogy eddigi átlagteljesítményét 5 százalékkal emeli. Igy kezdte meg felvilágosító munkáját, buzdítja dolgozó társait, hogy ők is jó munkával, felajánlással készüljenek erre a napra, mert a béketalálkozó minden becsületes dolqozó békevágyát fejezi ki. Őszi Béláné elvtársnö a külpolitikai kérdések tükrében magyarázza meg a dolgozóknak a békeharc leiadatait. A külpolitikai kérdésekről beszélgettek a péntek reggeli sajtóolvasds ulán is. Beszélgetlek Németország helyzetéről, arról, miért akar Amerika mindenáron békeszerződés helyett, keretszerződést kötni Nyugat-Németországgal.^ öszszehasonlíto'.ták a Szovjetunió békepolitikáját az imperialisiák mcsterkedéseivel. Az összehasonlítás után minden dolgozó előtt tisztázódott a béketábor harcának jelentősége és a béketalálkozó fontossága. • A Ruhagyárban, dolgozik Nagy Sándorné is, aki főleg a fiatalokkal | foglalkozik. Szereli őket, mintha édesanyjuk lenne. Reggel, munka- [ idő előtt és ebéd idő alatt is sűrűn foglalkozik velük. Rámutat hibáikra, arra, hogyan tudják azokat kiküszöbölni és megjavítani munkájukat. A fiatalok nein szívesen jártak el a gyűlésekre, s nem akarlak tanulni, poiitikaillaig fejlődni. — Meséltem nekik az én fiatalságomról, — mondja Nagv elvtársnő, — arról, hogyan éltünk mi, amikor olyan idősek voltunk, mini ók. Dolgczturík látástól vakulásig és senki sem törődött velünk. Legfeljebb jól összeszidlak bennünket az idősebb munkások. Tanulásról meg álmodni sem merlünk. hisz többségünk, jómagam is az elemi iskolát sem végeztük el végig, már a harmadik-negyedik osztályból kimaradtunk, aztán . gyerünk dolgozni, mert kellett a pénz. Az ő számukra pedig biztosítva van a tanulás lehetősége. Pál Iául 1 Bohos Júlia is a dolgozók esti iskoláiára jár. A fiatatcik meg is értik szavát, hisz többségük a környező falvakból jár be az üzembe dolgozni. A múltban csak a kulák cselédjei lettek volna, most pedijg nyitva áll előttük az út a fejlődéshez. Jó munkát végeznek a termelésben. Az utóbbi időben a rendszeres sajtóolvasással, megbeszélésekkel fejlődött politikai tudásuk és bekapcsolódtak az üzemi DlSZ-szervezetbe is. Bohos Júlia a héten önálló békek'isgyülést tartott. Kovalik Károiyné a Móra T. pártszervezetbe jár népnevelő munkát végezni Rt a környéken lakó dolgozó parasztokat látogatja rendszeresen, Ismert már m-ndmkl és szívesen látják otllinnnkbun, meri minden kérdésükre feleletet kapnak tőle. Beszámol nekik n külpolitikai eseményekről, de igyekszik azl is átadni, amit a szemináriumon la" un!. A háziasszonyokkal háztartási do'gokról Is beszélgetnek. Elmondja nekik, hasonlítsák össze, menynyivel könnyebb a háztartási vezetni napjainkban, mini tavaly ilyenkor Akkor még fekete áron 100—120 forintot is e'kértek egy kitti zsírért, jegyrendszer volt, mo szabadon annyi zsírt vásárolhat mindenki, amennyire szüksége van 35 forintos áron. Ma már nem ke'l cgv bel! fizetést odaadni egv kilő szalonnáért, ni'nt azl a mu't év* hen n feketézők e'kivánták. ös-zehascnlítfa n Horthy-rendszer dilgozótaak hclvzelét a dolgozók mos* tani he'yzetével Akkor állandóan a mnnkanélkü'lség réme fenveictte a dolgozókat és százával ál'tak a munkaközvetítő e'őtt, munkára várva. Ma már mindez a mu'té. népi demokráciánk minden ember számára biztosítja a munkál. Beszél nekik a liata'mas építkezések rífl. Szlálinvirosról. a budapesti fö'da'al i gyorsvasát építkezéséről, a sok új bö'csődérfll, ahol — m'nl a Ruhagyárban is — mindent megkapnak a dolgozók gyermekei. A «1 táoző parasztoknál a tavaszi munkáról, a begyűjtésről folyik a szó. Azoknak, akik sokallják a begyiiitést. szintén a múltból hoz né'dát. E'mondja, nem törődlek azzal sem, marad-e ii do'gozó parasztnak kenyere s még az utolsó párnál Is elvitték a felük ától Tllóéknál ma t« így vun. de Igy van a kapitalista országokban Ls Példákat hoz fe' az ott é'ő parasztok életéből ak'ket nemcsak végfe'enül kizsákmányolnak hanem a tőkések ér'eke ért háborúba ho'szclnak a p. armatok" ra és a hős koreai nép c'len. Egveg.v Ilyen beszélgetés után megnviirszansk azok a do'gozók f*. ak'ket tatán el'ensége nk suttogó, gvű'ö'ködő uszítása néha megtéveszt. • Az Ecsetgyárbm dolgozik ördögh Ferenc elvtárs, aki a Rókus //' pártszervezet egyik nepneveto csoportvezetője. Jó szervező munkájával, személyes példamutatásaiai elérte hogy a hozzá beosztott népnevelők jó munkát végeznek. Személyesen felkeresi a népnevelőket, odahaza a lakásukon is és rendszeresen foglalkozik velük. Megbeszélt a feladatokat s közösen készítenek tervet arról, hogyan oldják meg azokat. Állandóan ellenőrzi munkájukat, számonkéri tőlük, ha hiányoznák, vagy nem úgy végzik a feladatukat, mint ahogy azt megbe. szelték. Megmagyarázza nekik a népnevelő munka fontosságát, azt, hogy a felvilágosító munka elhanyagolásával az ellenség munkáját segítik elő. Az ellenség pedig allandóan ágál, rémhíreket terjeszt Most a jegyrendszer visszaállításáról suttog vásárlási lázat akar elindítani. Ez' ellen a rémhír ellen harcolnak jelenleg a népnevelők, leleplezve az elcnség mesterkedéseit. Az ellenség azt akarjuk elérni, hogy a dolgozok olyan árúkra költsék cl pénzüket, amelyekre pillanatnyilag nincs vs szükségük s közben más fontosabb dolgokban nélkülözést szenvedjenek. Áruhiányt akarnak előidézni, pedig népboltjaink állandóan tömve vannak a szükséges árukkal. Május 22—25 közölt rendezik meg az első békekölcsön második sorsolását Pécsett • Május 22—25. kőzött u pécsi Nemzeti Színházban tartják meg az 1950. szeptemberében kibocsátott első békekölcsön második sorsolását. Ez alkalommal 95.300 drb nyeremény kerül kisorsolásra. Megkez* dődik a kölcsön törlesztése Is Névértékben történő visszafizetésre több mint 48 ezer örb kötvényt sorsolnak kl Nyereményekben közel 30 millió forintot, lörtcsztés formájában 9.7 miil'ó forintot flzci vissza ál ti-.munk azoknak n dolgozóknak, akik kölcsön jegyzésükkel hozzájárullak népgazdaságunk erősítéséhez, u béke védelméhez. A sorsolásra kerülő összeg léhát csaknem 49 millió forintot lesz ki. A sorsolási tervezetnek megfelelően ez alkalommal 1 drb százezer forintos, 18 drb 50 ezer forintos. 39 drb 25 ezer forintos, 95 drb 10 ezer forintos. 284 drb 5 ezer fonnios nagy nyereményt sorsolnak ki. Ezen felül kihúzásra kerül még 4700 drb 1000 forintos. 14 ezer 200 ' drb 500 forintos. 75 erer 963 drb 300 forintos nyeremény. Több mint 48 ezer drb kötvényt — nyeremény és kamatozó kötvényt — pedig névértékben történő visszafizetésre sorsolnak ki. (tilüniefték a diósgyőri nngykohó ötven dolgozóját A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nagykohó ötven építőjét, terdiósgyőri nagykohó felépítése és ( vezőjét és dolgozóját kitüntetásüzembehelyezése terén végzett ki- ben és pénzjutalomban részesítette, váló munkájuk elismeréseképpen i (MIIJ t >