Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-10 / 108. szám

DMinnenszíG ÍÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEINK IDŐBEN KÉSZÜLJENEK FEL • BEGYŰJTÖTT TERMÉNY ELRAKTÁROZÁSÁRA * YA1AMENNYI SZEGEDI KÖNNYŰIPARI ÜZEMBEN BEVEZETIK A SZTAHÁNOV KOMPLEX-MOZGALMAT AZ MDP CSO NG.RAD MEGYE! PARTS! 20TTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 108. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1052. MÁJUS 10. Használjuk ki jobban gépeinkei 1 Gerő Ernő elvtárs a mostani, Bönitő tervév kezdetén felhívta a figyelmet, milyen hatalmas tartalékokat jelent termelésünk fokozása szempontjából a termelő apparátus, a gépek, a felszerelés jobb kihasználása. Az országos aktivaértekezleten tartott beszédében többek között a következőket mondotta: „A diósgyőri és az ózdi kohászati nagyüzemekben a hengersoroknál a kieső idő jelenleg 20 és 50 százalék között mozog, de vcrn olyan sor is, ahol az 50 szazaiékot meghaladja. A diósgyőri blokksoron jelenleg óránkánt 35 tonna acélt hengerelnek, ugyanilyen régi blokksorcm a Szovjetunióban 45 tonnát hengerelnek óránként. Itt tehát a lehetőségek még igen nagyok... A gépek gyorsabb járatásával jelentősen lehet emelni a termelékenységet, a textiliparban is, mint ezt a többi között a Kistexb kezdeményezése bizonyítja". Gerő elvtárs útmutatása az üzemekben termékeny talajra hullott és ennek az útmutatásnak a nyomán éppen az a gyár indított el nagyszerű kezdeményezést, melynek munkáját értékelte ezekben a szavakban Gerő elvtárs. A diósgyőri gépgyárból indult el a gépek jobb kihasználására irányuló kezdeményezés. Szalai István a DIMÁVAG gépgyár karusszelesztergályosa harcot hirdetett a gépek havi 550 órás produktív idejéért, az állóidő csökkentéséért. Ehhez a harchoz csatlakoztak az egész országban és csatlakoztak löbbek közt a szegedi üzemekben is a dolgozók. A „Használjuk ki jobban gépeinkef-mozgalom azonban még sok üzemben úgyszólván ismeretlen, éppen ezért fontos ennek a nagyszerű kezdeményezésnek néhány kérdését tisztázni. A termelőeszközök hasznos munkaidejének beruházásnélküli növelése jelentősen emeli az üzemek teljesítőképességét, feleslegessé teszi újabb gépek beállítását, teb'át elősegíti a beruházásokkal való takarékoskodást is. A gépek jobb kihasználásáért indított mozgalom tette lehetővé például a Szegedi Kenderfonogyárban, hogy az idei tervévben lemondjanak egy tervben előirányzott gép beállításáról. A gepek jobb kihasználása tehát a termelés növekedése mellett jelentős be'uházási összegeket szabadít fel népgazdaságunk más teriile. tei számára. A mozgalom azonban csak úgy lehet sikeres, ha a termelést, a munkát jél megszervezik, a munkahelyeket folyamatosan ellátják anyaggal. A Szegedi Falemezgyár dolgozói például — akkor, amikor csatlakoztak a mozgalomhoz, — azt tűzték célul maguk elé, hogy újjászervezik az üzem egyes műhelyeinek munkáját. A bútorlap közép osztálynál például eddig minden gépegység maga gondoskodott a gépek anyaggal való ellátásáról, sőt a gép által termelt félkész áru továbbításáról is. Ez azt jelentette, hogy a gépek naponta egy órára — arra az időre, míg a dolgozók a belső anyagmozgatást végezték —, kiestek a termelésből. Most ezt az üzemrészt újjászervezték és ilyen, módon a termelőgépek folyamatosan 8 órát dolgozhatnak, az osztály pedig 9 .köbméter áruval termel többet havonta. A jobb gépkihasználásra irányuló mozgalom sikeréhez tehát jelentős mértékben hozzájárul az egyes munkahelyek újjászervezése. Valamennyi üzemben felül kell vizsgálni a termelés eddigi megszokott menetét, fel kell kutatni a termelés üzemedbe'üli sziik keresztmetszetét, melynek megszüntetésével eredményesebbé lehet tenni a munkát. A tervszerű megelőző karbantartás fontos segítője a gépkapacitás növelésének. Ezen a téren iskolapéldaként lehet tekinteni a Szegedi Textilkombinát Sztiahánov-komplex mozgalmát, melynek egyik alapja éppen az, hogy e'öre meghatározott terv szerint valamennyi gépet a legjobban termelő gépek színvonalára emelnek. Nem elég azonban a tervszerű megeiözö karbantartás, szükséges a gépek állandó gondozása. Éppen ezért a „Használjuk ki jobban gépeinkef-mozgalom jelentős segítője a szocialista gépmegőrzési szerződések megkötése. Ilyen módon lehetővé válik, hogy, kisebb hibák azonnali megjavításával kiküszöböljék a nagyobb hibák előfordulását. A tervszerű íhegelőző karbantartás jelentőségét nem minden üzemben ismerték fel eléggé. Néhány hónappal ezelőtt a Jutagyárban például arról panaszkodtak a vezetők, hogy nincs lehetőségük a tervszerű megelőző karbantartás végrehajtására, mert ha egy-egy gép kiesik a termelésből, nem tudják teljesíteni a tervüket. Azóta már a Jutagyárban is belátták enmek a felfogásnak tarthatatlanságát és megoldást találtak a karbantartás olyan időben történő elvégzésére, amikor ez nem okoz fennakadást a termelő munkában. Azok elé az üzemek elé aionban, akik ezt a megoldást még nem találták meg, példaként lehet állítaná a budapesti Láng-gyárat, ahol bevezet/ék a vasárnapi megelőző karbantartást, megalakították a központi olajozó és gépíeliilvizsgáló brigádot. Nem egy üzemben lehet még találkozni maradi nézetekkel. Nehezen tudnak változtatni a régi, megszokott termelési módszereken és gyanakodva fogadják az újat. A gépek jobb kihasználásáért folyó harc egyben küzdelem a régi, ,<elavult ellen és az újért, az elöbbrevivöért.. Ilyen régi, meggyökereser dett „elv" volt a textilüzemekben például az. hogy nem lehet a gépek fordulatszámát növelni. Maguk a dolgozók is idegenkedtek a gépek felgyorsításától. A Textilkombinált, bán például a népnevelőknek, szakszervezeti bizalmiaknak, műszaki vezetőknek komoly felvilágosító munkál kellett kezdetben kifejteni, hogy a dolgozók megértsék a gépek gyorsításának jelentőségét. A fonónök még a felvilágosító munka ulán is várakozó, „majd meglátjuk" álláspontra helyezkedtek. Amikor azon ban látták, hogy a gyorsított gépeken jobban megy a termelés, • a megnövelt fordulatszámú gépek kezelői többet keresnek, már maguk kérték, hogy valamennyi gépet gyorsítsanak. Az Űjszegedi Kenderszövőben is volt egy időben olyan vélemény, hogy a szövőgépek fordulatszámát nem lehet növelni. Ma már a dolgozók és vezetők egyaránt belátták, hogy nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a gépek gyorsí fása. Természetesen egyes problé mákat nem tudtak megoldani s a tudomány embereihez fordultak segítségért, akikkel vállvetve valósítják meg háromszoros élüzemükben a gyorsüzem mozgalmat. A termelő apparátus jobb kihasználása elsősorban technikai feladat Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy a technikai feladatokat a gépek mellett dolgozó emberektől elszigtelten nem lehet megoldani. Minél szakképzettebb dolgozó áll a gép mellett, annál jobban ki lehet használni azt a termelőeszI közt. A Rőder-mozgalom továbbfej! lesztésével tehát elősegítjük a „Használjuk ki jobban gépeinket" mozgalom sikerét. Általános tapasztalat .az is, hogy az igazolatlan mutasz; lók, a későnjárók, a napközben lazsálok akadályozzák a géppark jobb kihasználását. Szükséges tehát a munkafegyelem további szilárdU tása. Egy igen fontos kérdést nietm Szia., bad szem elől téveszteni egyetlen üzemünkben sem. A gépek jobb kihasználásáért folyó harc nem valami felülről irányított folyamat, hanem munkaversenyünk szerves, elválaszthatatlan részének kell lennie. Fel kell hívni a dolgozók figyelmét azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek megoldása, végre hajtása növeli a géphatásfokot. Üzemi, mozgalmi szerveink felvilágosító, nevelő, mozgósító munkája nak jelentős szerepe van ezen a téren. Mindenekelőtt meg kell magyarázniok a dolgozóknak, milyen hatalmas rejtett tartalékok szunnyad, nak üzemeinkben, gyárainkban. A műszaki vezetők kutassák fel ezeket a rejtett tartalékokat, a szűk ke resztmetszetekot, melyek akadályozzák, hátráltatják a gépek jobb kihasználását. Minden üzemünkben törekedjenek arra, hogy mielőbb és minél többen csatlakozzanak a di ósgyőriek példamutató kezdeménye, zéiséhez. A gépek jobb kihasználd sáért folyó harc váljék a szegedi üzemekben is a versenymunka céljává, a termelés fokozásának min dennapos módszerévé. MUNKÁVAL A BÉKÉÉRT A Szegedi Cipőgyárban a békéért folyó harc sikerét segíti elő a Rőder-moxgalom A Szegedi Cipőgyár dolgozói első negyedévi tervüket 110 százalékban teljesítették. Hosszú négy hónap szívós munka eredménye ez. A dolgozók munkájában niagy segítséget nyújtott Gerő elvtárs beszédé, a termelés megszervezéséről. A Cipőgyár dolgozói megfogadták, hogy minden hónapban, héten, napon, órába® teljesítik a tervet, hogy ne következhessen be a hó, negyedév végi hajrá. Sikerült is. A művezetők az anyag biztosítással, műszaki feltételek megteremtésével segítst. ték a dolgozókat vállalásuk teljesítésében. A pártszervezet népnevelői naponta serkentették a dolgozókat újabb munka hőstettek kivivásáraA munbaigyőzehnek elérésében első helyen állnak a Cipőgyárban is> mint az ország bármely üzemében a munka hősei, a sztahánovisták. Azok az emberek, akik a dolgozók közül elsőnek értették meg, hogy a mai munka más, mint ia mult kényszerű robota. Akik harcba szálltak az elavult munkamódszerekkel szemben, akik forradalmasították a termelést. Ilyen ember a Szegei i Cipőgyárban Kádár Imre elvtárs, szabász, aki állandóan 140 százalék felett teljesíti tervelőirányzatát. Kádár elvtárs tudja, hogy a jő sztahanovistát nemcsak a termelési eredménye dicséri, hanem a körülötte dolgozók teljesítménye is annak mutatója, hogy a sztahánovista hogyan viszonylik a munkához, dlol. gozó társaihoz. Éppen ezért elhatározta, hogy a körülötte dolgozókat szakoktatásban részesíti, megismer, teti őket a sztahanovista munkamódszerekkel. Jelenleg is a szabászok közül tízen járnak sztahánovista iskolára. Kádár elvtárs nem elégszik meg az elméleti oktatással, hanem az üzemben is állandóan figyeli tanítványait: Hogyan alkalmazzák az elméletet a gyakorlatban. Nem egy. 'szer rászól tanítványára, ha nem úgy csinálja, ahogy ő tanította. ,.így tanultad?" A kérdezett elpirul és ilyesmit mond: „Nem olyan könnyű leszokni a légi módszerről." Kádár elvtárs a gyakorlatban is megmutatja a sztahánovista munkafogásnak az elsőbbségét a régi munkafogásokkai szemben. Tudja, melyik tanítványával hogyan keli bánni, hogy tökéletesen elsajátítsa a sztahánovista munkamódszert. Papdi Antal eltvárs sztahanovista az ország egyik legjobb c6ákozója. Papdi elvtárs a gép tökéletes kihasználásával, a munka jó megszervezésével éri el az átlagos 150 százalékos teljesítményét. Most is úgy dolgozik, hogy gépe egy pillanatig se essék ki a termelésből. Nem könnyű feladat ez, mert az anyagtiakairékosságra is ügyelni kell, aini Szintén igen fontos szempont. Ezen kívül az üzemben ö az egyedüli csákózó, s néki kell ellátni az egész üzemet talppal. Közvetlen mellette dolgozik Pusztai Istvánné bélés csá" kozó, akit Papdi elvtárs ismertetelt meg a talp csákóra s mesterségével. A tanítványt, Pusztai elvtárenőli nemsokáig kellett tanítgatni, ma már ő is a termelés élharcosa, sztahánovista és ő is tanít. Pusztai elvtársnő méltó „vetélytársa" Papdi elvtársnak. Ugy ügyel ő is az an yatg tak a r ék o sságra, mint Papdi elvtárs,. mert valamennyien tudják, milyen drága kincs a bőr. Nem is lehet látni olyan hulladékot körülöttük, amit ők használhattak volna. Ugyan így adja át munkamódszerét, tanítja a mellette dolgozó társát, Szarvas Péter gép cvikkoló, aki Purcer Gyula felett vállalt védnökséget. Hasonló képpen tanítgatja munkatársait még az üzem többi 18 sztahaiiovis-' tája is, hogy bebizonyítsák pártunknak, dolgozó népünknek, nem érdemtelenül kapták meg a sztahánovista oklevelet, sztahánovista. jelvényt. * A Szegedi Cipőgyár eztáhánovistái javakorabeü emberek. Nem öregek, nem fiatalok. Azonban még egyik 6em érzi, hogy kifelé tartara ae életből. Ellenkezőleg. Csak most ryilt ínég előttük sok minden, amire az előtt hiába vártak. A múltban lenézek tagjai voltak a társadalomnak, hányt-vetett, sorsú munkásemberek. Sokan közülük nem is remélték, hogy löbbek lesznek. Bezzeg, ha most valaki azt mondaná nekik: — Ezután megint a felszabadutás előtti mértékkel mérünk. Keresetbein, megbecsülésben, gyermekeitek tanulásában, mindanben. Pedig vannak, akik a régi mértéknél is szűkebbel szerelnének mérni! Az amerikai háborús gyújtogatok egy újabb világháború kirobban, tására készülődnek, hogy a gyárosok újabb milliárdokat vághassanak zsebre a dolgozók vérén. Ezek arról álmodoznak, hogy a dolgozókat ugyanazzal a mértékkel mérjék, mint a fetézabadulás elótt. A Szegedi Cipőgyár dolgozó', sztahánovisták, fiatalok, idősebbek egyaránt vasököllel ütnek az asztalra és biztosan mondják: Nen-I Ezért tesznek" újabb szocialista vállalásokat június l-re, a megyei héketqlálkozó. tiszteletére. • s ezért fejlesztik tovább a Röder-mozg3l" mat, a felajánlások teljesítésének egyik biztosítékát. A szegedi termelőszövetkezetek között a legszebb eredményt érjük el ebben az évben A béketalálkozóra készülnek az újszegedi Haladás tszcs tagjai Ha valaki az újszegedi HaladásI ermelőcsoport kertészetének, terűiére lép, üde. a csoporttagok jó munkáját bizonyító kép fogadja* Mintegy három holdba ültetlek már ki a különböző palántákat. Kalarábé, káposzta, kelkáposzta, karfiol és h'idcgúgyi paprikapalánták várják még a szétüHetést. Az ágyak földje a száraz időjárás ellenére is mindig nedves. Szorgalmasan locsolják a brigád tagjai, hogy minél ele. venebbek, minél fejlettebbek legyenek a növények. — Nem szabad, hogy az eső hiánya kifogjon rajtunk — mondja Ba•só József, a kertészeti brigád egyik tagja, aki most éppen a kelkáposzta palántákat locsolja. A hosszú gumicső végére szerelt vízrózsából esőszerűen hull a víz a szomjas földekre. Bacsó elvtárs reggel hat órától este nyolcig van kint a földben, S gondozza, ápolja, öntözi a kis palántákat. melyek bőséges termést ígérnek. Nem akar egy percnyi munkaidőt sem elsxaiajtani, hiszen mint maga is mondja: a több termésért végzett munka a békét erősíti. Bacsó elvtárs példáját követi Martonosi Józsefné is. ö is minden reggel az elsők között érkezik munkahelyére és az elsők között iát mun. kához. — Nekem, mrtrt- tíresbízelminak, még nagyobb és fontosabb kötelességem a p&riamutatáis — mondja — de Mftll Utal » lassan-lassan már al'ig iudom meg'lözni a brigád többi tagját. Haiad is így a munka a kertészetben, ezt bizonyítja már a megkapált terü. let is. — Ma délre befejezzük le.jesen a kapáiást és délután hozzákezdünk a földiepeT ültetéséhez — újságolja biis, kén Sebők Antal elvtárs, a brigád vezelője. Ö azokat az ágyakat öntözi, amelyeket Fodor István elvtárs már pétisóval lehintett. Tőle nem meszsze am asszonyok kapáinak, lazitiák a főidőt a palánták között, hogy azok még szabadabban erősödhessenek. fej.ődhessenck. Olyan szeretettel ápolják, dédelgetik a katonás sorba ültetett vidáman bólogató kis növényeket, mint anya a gyermekét. A gondos ápolás meg is látszik rajluk, elevenen virítanak. Munkánkkal a békét erősítjük — mondják a csoport tagjai —, mégis a békeharc szervezettségében hiba van náliulk. Megalakították még tavaly a békebizottságot, de az azóta nem nagyon működött. Most akarják kiköszörülni a csorbát, a békatalálkozó tiszteletére elhatározták, újjáalakítják békebizottságukat. D© elhatározták azt 'is, hogy megvalósítják a tagok régi óhaját, minden délben együttesen ebédelnek s közben közösen elolvassák és megbeszélik a fontosabb újságcikkeket, n békeharccal kapcsolatos írásokat. — Hát, ha már a munkában megálljuk a helyünket, akkor a politikai fcépeéefekeí seaa hanyagolhat. Ádámné. dolgozó juk el — mondja Dékány a brigád egyik legjobban tagja. Sokat és sűrűn beszélnek a békéről a Haladás-tszcs tagjai. Az eredmények — munkájuk bizonyítják, náluk a szavakat követik a tettek. Következetesen megvalósítják elhatározásaikat. Sebők Antal, a brigádveaetö, meg a töbhi tagok is megfogadták, akárhogy szorítja is őket a dolog, sohasem foghat ki rajtuk. A kertészetben sohasem tesz gazos egyetlen növényágy sem é® a talaj is mindig laza, szellős lese a növények gyökerei körül. Vigyáznak a hidogágyi paprikapalánilákra is. Állandóan figy lik újságból, rádióból az idő jár ás jel tatest. Mindjárt intézkedtek, mikor meghallották, hogy a közeli napokban hajnali fagyok várhatók. — Estére már hordjuk ki a szalmát, meg a szárat, hogy fü dőlhessünk, ha fagyra kerül a sor — mondja Bacsó elvlárs. A kertészet mindannyiunké, valamennyien felelősek vagyunk a terméséri, l.o-gy minél szebb, jobb és több lermést vihessünk az idén is piacra és a szegedi termelőszövetkezetek közt a legszebb eredményt érjük el ebben az évben. így gondolkoznak a Haladás termelőszövetkezeti csoport kertészeli brigádjánál; tagjai a maguk munkájáról, amelyet most, a béketaiálkozó közeledtével még nagyobb jeteraúségü&eik ó/teréfk. _