Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-07 / 105. szám

SZERDA, 1952. MÁJUS 7. 3 A Ruhagyár békebizoiiságai a júniusi béketalálkozó sikerét segítik elő jó munkájukkal „Egyre szélesebb tömegeket rnozgat meg, a társadálom egyre újabb és újabb tömegeihez jut et a béke világmozgalom szava: az egyszerű emberek milliói meg tudják akadályozni az új világ­háború kirobbantását. A béke­mozgalom azonban nem érheti be ennyivel. A milliós tömegeknek azt is meg kell érteniök, hogy ez a lehetőség hatalmas köte^zett­séget és felelősséget is jelent. Kö­telezettséget a cselekvésre, a harc­ra a háborús gyujtogatók ellen, felelősséget azért, hggy ne sikerűim jön r* cl tik hazugságaikkal beká­lózni és új világháborúba sodorni a népeket" — mondotta Benke Valéria elvtármő beszédében az Országos Béketanács kibővített ülésén. Ezek a szavaik és az Országos Béketanács 25-i határozata ma már minden üzem, termelőszövet­kezet dolgozója előtt ismerősek. Tudják, hogy többtermelésükkel a békét erősítik, harcos békoakara­tukkal az imperialisták háborús törekvéseit gyöngítik. Ezzel a tn datlal indulnak meg reggelenként az üzemekben a békeörségek, bé­keműszakok, hogy a dolgozók ter­melési eredményeikkel bizonyítsák be iánlorílhatailan békeakaratu­kat. * A Szegedi Ruhagyár dolgozói ezekben a napokban nagy munká­ban vannak. Elhatározták: június l-re, a megyei béketalálkozó tiszte­letére, soha nem látott termelési j eredményeket érnek el. Ezt az ered­mény! a politikai neveléssel, a bé­kemozgalom jelentőségével is meg­erősítik. Az előkészületek már meg­vannak — mondja sugárzó arccal Herédi Lászióné elvtársnö, a Ruha­gyár békebizottsági felelőse. — Az üzemben 24 békecsoport van, ame­lyek hetenként tartanak értekezle­tet. A Szegedi Ruhagyárban valóban minden részlegben szalagban tarta­nak békekisgyűléseket, amelyeken megbeszélik a békeharc követelményeit, feladatait. Most legutóbb a béketit károk a korteai baktériumháborúról beszeltek a szalag dolgozóinak. Németh István elvtárs, a nyers­áruraktár béketitkára, kisgyűlésen elmondta dolgozótársainak, hogy az imperialisták bacillushéborúval pusztítják Korea lakóit. A nyers­áruraktár dolgozói az újságokból tudtak már az' amerikaiaknak er­ről a rém lettéről és felszólalásaik­ban elmondták, hogy akasztófát ér­demelnek nemcsak az amerikai há­borús vezetők, de azok a tudósok is. akik a tudományt a népek pusztító? sának céljaira használják. Németh elvtárs bekegyűlésein rendszeresen foglalkozik még a szomszédunkban acsarkodó Tito­banditák háborús politikájával is. A nyersáruraktár dolgozói közül min­denki ismeri Titóék valódi arcát és elítéli őket. Valamennyien tudnak; arról, hogy Titóék katonai segély- j nyujfási egyezményt kötöttek az amerikai imperialistákkal. Ez a szerződés nyíltan az amerikai agresszorok katonai támaszpontjává változtatta Jugoszláviát és a jugo­szláv hadsereget amerikai zsoldos hadsereggé telte. A nyersáruraktár dolgozói előtt is­merősek azok a határsértő inciden­sek is, amelyeket nap-nap után kö­vetnek el a titóista banditák déli ha­tárainkon. A politikai nevelésen kivül a gaz­dasági felkészülés is igen jó a Sze­gedi Ruhagyárban. A békebizottsági tagok rendszeresen foglalkoznak a dolgozókkal Áilaridóan szervezik a békeműszakokat, békeőrségeket. El­mondják: a békeőrség, békeműszak egyenlő a harcgyakoriatlaJ. Terme­lési eredményeinken keresztül mu­tatjuk be. mennyire álljuk meg he­lyünket a béke frontján. Herédi Lászióné elvtárenő a békeőrség szervezéséi tervszerűen végzi. Ennek tudható be, hogy min­den napra megvannak, hogy kik állnak békeőrséget. Az üzem dol­gozóinak nagy százaléka önként vállalkozik a békeőrségre, mert tudják, hogy ezáltal békeakara­tuk kifejezésén kívül a terv túl­teljesítését is elősegítik. Azonban vannak olyan dolgozók is a Sze­gedi Ruhagyárban, akik nem is­merték még fel a békeőrség jelen­tőségét. Ezekkel a dolgozókkal a békelitkár, békebizalmi a meg­győzés módszeréhez nyul. Ilyen n Szovjetunió minisztertanácsának határozata az 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsön kibocsátásáról eset volt' például a II. teremben, ahol Csányi Györgyné elvtársnö az( mondta, hogy ő nem tud békeőr­séget állni, hiszen a 13 norma da­rab helyett 20 darabot gyárt. He­rédi elvtársnő megmutatta neki, hogy a munka jobb megszervezésével, a munkaidő alapos kihasználáséval több munkadarabot tud elkészí­teni. Herédi elvtársnö elmondta — Neked kisleányod van Csányi elv­társnö és nem lehet közömbös számodra, hogy a kisleányod bol­dog életet él-e, vagy pedig a há­ború áldozata lesz. — Ennek hatá­sára Csányi Györgyné az napi bé­keőrségén 22 darabot termelt, A békeőrségek, békemű szak ok szervezésében a békebizottsági ta­goknak nagy segítséget nyújtanak a műszaki vezetők, szalag vezetők, teremjnesterek, kik a nyersanyag biztosításával segítik elő, hogy a békeórséget álló dolgozók kima­gasló eredményeket érjenek el. Ilyen példa volt többek között Fehér István, a X. terem dolgozó­jának esete. Fehér István elvlárs: bejelentette a béketitkárnak, Matuz! Lajosné elvtársnőnek, hogy béke­őrséget akar állni. Matuz elvtársnő a teremmesterrel megbeszélte, hogy biztosítsanak Fehér István részére anyagot, kelléket, hogy egy pilla­nat kiesése sem legyen. Fehér elv­társ a műszaki feltételek biztosítá- 1 sának segítségével kiemelkedő eredményt ért el a békeőrségen. A Szegedi Ruhagyár békebl-, zottságai komoly eredményeket' érlek el eddig is, azonban nem 1 szabad, hogy ezek az eredmé­nyek elégedettekké vagy éppen elbizakodottakká tegyék őket. számos lehetőség van még szá­mukra, hogy a dolgozók politi­kai nevelését továbbvigyék, a békeőrségeket még sűrűbben szervezzék és mfnden dolgozó ne­csak tudja, de érezze magiénak Sztálin elvtárs történelmi jelen­tőségű mondását: ,,A béke lenn­marad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzé­sének ügyét és végig kitartanak mellette". Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió minisztertanácsa határozatot hozott az 1952. évi népgazdaságfej­lesztési állami kölcsön kibocsátású, ról, A Szovjetunió minisztertanácsa abból a célból, hogy a lakosság anyagi eszközeivel hozzájárulhasson a Szovjetunió népgazdaságának to­vábbi fejlesztéséhez, a Volga folyón épülő kujbisevi és sztálingrádi vízi­erőművek, a Dnyepr-folyón épülő kahovkai vízierőmű, továbbá a turkmén főcsatorna, a délukrajnai és északkrimi csatorna építéséhez — elhatározta: 1. 30 milliárd rubeles összegben, húszévi időtartamra kibocsátja a Szovjetunió 1952. évi népgazdaság­fejlesztési állami kölcsönét. 2. A kölcsönkötvényeket és a nye­reményeket mentesíti az állami és helyi adók és illetékek alól. 3. Jóváhagyja a Szovjetunió 1952. évi népgazdaságfejlesztési állami kölcsön kibocsátásának a Szovjet­unió pénzügyminisztériuma által ja­vasolt feltételeit. 4. A kölcsön jegyzése 1952 május 6-án kezdődik. Az állami kölcsönnek a Szovjet­unió minisztertanácsa által jóváha­gyott feltételei szerint az 1952. évi népgazdasági oj lesz I ési állami kök. csönt az 1952 október 1-től 1972 október l-ig terjedő időszakra bo­csátják ki. A kölcsön kizárólag • lakosság körében helyezendő el. A kölcsönkötvények alapján nyert egész jövedelmet nyeremények for­májában kifizetik. A nyeremények teljes összegét a kölcsön 20 éves idő­tartamára számítolt 4 százalékos kamat alapulvételével állapították meg. A kölcsön 20 esztendős időtar­tama alatt az összes kötvények _ 35 százaléka nyer. a többi 65 százalékot pedig névértékben törlesztik. A köl­csön nyereményeit — százrubeles kötvényre számítva — 200 250.00 rubelben állapították meg, beleértve a névértékeket. A kölcsön húszesz­tendős időtartama alatt összesen 40 húzásra kerül sor. 1953-tól kezdve évente 2—2 húzás lesz. A nem nyerő kötvényeket 1957 október 1-től kezdve a kölcsön idő­tartamának végéig 15 esztenaőn át névértékben törlesztik. Rz imperialisták koreai gaztetteiről számolt be Szegeden a Demokratikus Jogászok nemzetközi Szövetségének főtitkárhelyettese ItiltHCCzei tnétic v'dtanyvcztiik is kit tcakto*. anyaga g-pült össze­A FÉMGYÜJTÖ HÓNAP ELSŐ NAPJÁN SZEGEDEN A minisztertanács határozata ér­ielmében országszerte megindult a Fémgyüjiő Hónap. A város DISZ­fiatalsága, mint a gyűjtés elindítója, lelkesen látott munkához és már az első órák után egymásután érkez­tek az átvevőhelyekhez a fiatalok, hogy a begyűjtött férne! és ócskava­sat átadják az átvevőhelyeknek. A Melléktermék és Hulladékgyűj­tő Vállalat 43 átvevőhelyet állított fel a város területén, ahol azonnali készpénzfizetés ellenében veszik át a vas- és fémhulladékot. A délutáni órákban már egymásután érkéz lek a jelentések a MÉH Vállalat köz­pontjába az első naip eredményéről. A Tavasz-utca 9. számú házban lévő átvevőhely 30 mázsa vasat jelen­tett. — Kora reggel jött hozzánk Varga Anlal elvtárs mondta Fazekas Andorné, az átve­vőhely vezetője — és bejelentette, hogy házában több mint 20 mázsa ócskavas hever. Azonnal kocsit küldtünk az anyagért és beszállítot­tuk az átvevőhelyre. A Marx-téren gyüjlősútrat állítot­tak fel és a környék iskoláinak ta­nulói csapatostul keresték azt fel. A sátor mögött már kisebbfajta dom­bot alkol az eddig beadott ócskavas és a többi fémekből is jelentős many­nylség fut be. Kél kis úttörő érke­zik a sátorhoz, Ungar Anna ós Jóska, a Dózsa György általános is­kola tanulói. — Az egész osztály versenyben van — mondja Ungar Anna — és már jónéhány napja összeszedtük otthon a hulladékvasat. Elsők aka­runk lenni az iskolák gyűjtési ver­senyében, de ehhez még sok hulla­dékot kell összegyűjtenünk. A Kolozsvári-téri átvevőhely mér­legét egész kis csapat veszi körül. Árgus szsmokkel figyelik, hogy mit mutat a mérleg, mert ők is versenyben vannak. Az átadott hulladékról jegyzéket állít kl az átvevő és a begyűjtött vas árát rögtön kifizetik. Eddig Ador­ján Sándor, a Móra-iskola II. osz­tályú tanulója vezet a környék út­törőinek versangtében, — Háromszázhúsz kiló vas és 25 kiló fém az első napi eredményünk — mondja az átvevőhely vezetője —, de nagyobb mennyiségekről is érkezett már jelentés. Azokért még ma kocsit küldünk. A Kossuth Lajos-sugárút 101. szám alatti átvevőhelynek még gyenge az eredménye. Egy-két kiló ócskavas szomorkodik csak az ud­var sarkában és ez azt mutatja, hogy a környék fiatalsága még nem kezelte meg a fémgyűjtést. Szeged üzemeiben egyébként röp­gyűlésoket tartottak a dolgozók és a DISZ-fiatalok ismertették a Fém­gyüjtö Hónap jelentőségét, a gyűj­tés fontosságát. A Szegedi önlődé ben Bíró István elvlárs, a DISZ­szervezet titkára hívla fel a fiata­lok figyelmét a fémgyűjtésre. — Mi tudjuk a legjobban, hogy milyen fontos az ócskavasgyüjtés — mondotta Bíró István elvtárs. — A vashulladék a mi munkánkat könnyíti meg és a termelési árat is olcsóbbá teszi, hiszen több hulladék hozzáadásával olcsóbb öntvényt ál­líthatunk elő. A fiatalok elhatározták, hogy imiuTikaidő után végigjárlak am üsem területét ós minden ócskavasdara-bot össze­gyűjtenek. Ezzel is elősegítik a Fémgyüjiő Hónap sikerét. Az ön­tődébe korülő hulladékok között azonban sok acéldarab és más fém­hulladék is akad. Ezt különválo­gatja a fiatalok brigádja, mert ezt a Szegedi Öntődében nem tudják" feldolgozni. Az acél és fémhulla­dék néhány nap múlva indul a Sztálin Vasmű kohói felé és ott új acélt készítenek belőle. A MÁV Osztálymérnöki Hivatal DISZ fiataljai részletes ütemtervet dolgoztait ki a Fémgyüjtö Hónapra. Megszervezték és beosztották az egyes pályaudvarok és pályamesteri szakaszok fémgyűjtését és a köz­ponti hivatalok fiataljai is tevékeny résztvesznek a gyűjtésben. Munka­idő után keresik fel az egyes pá­lyaudvarokat, műhelyeket és a be­gyűjtött anyag elszállításáról is gondoskodnak. Segítenek az alsóvá­rosi pártszervezel gyűjtési munká­jában is és ígéretet tettek, hogy egyetlen DISZ-tag sem marad ki a fémgyüjtési munkából. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége, minit a gyűjtés elindítója, jelentős részt vállalt a Fémgyüjtö Hónap munkájából. Az egyes alapszervek versenyben állnak és felajánlották, hogy az ócskavas­gyűjtésen kivül szervezetenként 100 kiló színesfémet gyűjtenek. Ver­senyre léplek a KISOSZ szakmai csoportjai is és tagjaikat egytől­egyig mozgósítják a gyűjtésre. A Házfelügyelők Szakszervezetének megyei csoportja 100 mázsa hulla­dékanyag gyűjtését vállalta, de ezenkivül fontos agitációs munkát is végez. Elmagyarázzák a dolgozók­nak a gyűjtés jelentőségét és élen­járnak a lakóházakban folyó gyűj­tésbe®. A Magyar-Szovjet Társaság aktívái a gyártakarításban segéd­keznek. Az első nap jelenlésének összesí­tése szerint 50 mázsa vasat és 2.5 mázsa színesfémet gyűjtöttek a vá­ros dolgozói. Ez a mennyiség két Hofherr-lraktor gyártásához ad nyersanyagot, a 2.5 mázsa színes­fém pedig 9000 méler villanyveze­ték gyártásához elegendő. A gyűjtés tehát megindult. Am első nap eredménye azt mutatja, hogy még nem minden üzem, iskola és lakóház kezdte meg az aktív munkát s még hatalmas nyersanyagtartalékok húzódnak meg a város pincéiben, a gyárak udva­radn. Végezzenek a fiatalok jobb kutatómunkát, járjanak élen az üzemi gyűjtésben és segítsék elő, hogy a továbbiakban Szeged sok­szorosan túlteljesíthesse az első nap eredményét és minél több felhasz­nálható nyersanyagot adjon át nép­gazdaságunknak. M, M. A Magyar Jogász Szöve'ség Sze­gedi csoportja rendezésében tgen érdekes előadás hangzott el Sze­geden. Dr. Kovács István ügyvéd, a Magyar Jogász Szövetség főtit­kára, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének főtit­kárhelyettese tartott beszámolót az ügyvédi kamara helyiségében a Demokratikus Jogászok Nemzet­közi Szövetségének április 15-től 18-ig Bécsben megtartott tanács­üléséről és a Koreába küldött vizs­gáló bizottság jelentéséről. Az előadáson Szeged joigás.zsága szinte teljes létszámban megjelent és rendkívül nagy .igyelemmel hall­gatta a beszámolót Dr. Kovács Ist­ván szavaiból részletesen feltárul­tak azok a borzalmak, amelyeket a Koreában járt bizottság tapaszt alt. Ennek a bizottságnak jelentéséi az, amerikai imperialisták vadállati! kegyel lenkedéséról lapunkban is közöttük annak idején. A előadás­nak külön értékét az adlia meg, hogy dr. Kovács István olyan köz­vetlen élményekről tudott beszá­molni, amelyeket a bizottság tag­jai személyesen átéltek, saját sze­mükkel láttak. Jellemző, hogy st bizottságnak volt több olyan nyu« gatl tagja, akik először ké'lkedve fogadták a kegyetlenkedésekről szóló híreket, de Koreában maguk is meggyőződhetlek arról, hogy a hozzánk érkező hírek borzalmai még többszőrösebben igazak Mind­ezek alapján készült el jelentésük, amely egyben vádirat is az impe­rialisták ellen, A jelentéssel együtt okiratok és fényképek számolnak be az agresszorok borzalmas tettei­ről, s arról az emberleien táma­dásról, amelyet a baktériumfegy­verek alkalmazása jelent. A koreai nép azonban mindennek ellenére is hősiesen harcol a betolakodók­kal szemben és — mint az előadás­ból is kitűnt — minden erejét ha« zája megvédésének szolgálatába! állítja. Az értékes elő-adásért, amely mély hatást váltóit KÍ a megjelen­tekből —, dr. Buza László akadémi­kus, a Szegedi Tudományegyelem jogi karának dékánja mondott kö­szönetet. Eredményeket hozott a bírálat az újszentiváni l-es típusú Kossut h-tszcsben Az újszentiváni Kossuth-termelő­csoport elnöke. Horesnyi elvtárs a taggyűlésen felolvasta a „Délma­gyarország"-ban megjelent bíráló cikket, amely arról azólt, hogy a ta­gok háztáji parcelláikon való mű­velést tartják fontosabbnak ég így elhanyagolják a termelőcsoport gazdaságának munkálatait. A cikk felolvasását az összes tagság nagy figyelemmel hallgatta végig és megállapította, hogy tényleg ideje lesz már a nagyüzemi gazdálko­dásnak megfelelően végezni a mun. kát. A tagság valóra váltotta igórp. lót, amit a másnapi cs az azóta is fokozottan folytatott munkájuk is bizonyít. Már elvégezték a kukori­cavetést is és most már nem a hereföldek osztásának vitái állnak előtérben. A vasárnap széleskörű ürge ég hörcsögirtási munkálato­kat végezlek, amelynek eredménye, képpen 500 ürgét és hörcsögöt ir­tottak ki­A taggyűlésen öröm volt hallani az egészséges javaslatokat, bírála­tokat úgy a tagság, mint a veze­tőség részéről. Rájött a tagság, úgy mint a vezetőség arra, hogy a bírálat és önbírálat a leghatalma­sabb fegyver a csoportokon belül. Puinik Miklós, Drágity Nándor elvtársak és a vezetőség többi tag­jai kommunista viselkedésükkel, a munkában való élenjárásukkal, a kormánnyal szemben í kötelezettsé­gük teljesítésével útat mutattak H tagságnak, mely úton a csoportos munka megvalósult. Ahogy mon­dotta a két elvtárs: csak közös munkával tudunk több és jobb ter. móst elérni és ezzel segíteni a béke. tábor harcában, mert ránk itt a Tito-határ mentén sokkal szívó­sabb és odaadóbb munka vár. Igy tudjuk megmutatni a jugoszláv dolgozó népnek hatalmas harcun. kat, őket pedig lelkesíteni a kí­méletlen harcra áruló uraik ellen. Hornyák István levelező. Ujszeniiván Megjutalmazták a fásításban kitűnt dolgozókat A mult hónapban április 6-tól 12-ig tartott Csongrád megyében a „Fák Hete". Szegeden is, de több környező községben példa­mutató munkával igen szép ered­ményeket értek el. A munkákat legtöbb helyen társadalmi úton vé­gezték. melyben a DISZ. MNDSZ és az úttörők tűntek ki. A föld­művelésügyi miniszter a fásítás azorgalmzásúért és irányításiért a szatymazi Szabadság-termelőszövet, kezet elnökét, Kistelek község fá­sítási felelősét Gombos Istvánt -5s a szegedi járáai tanács erdészeti előadóját. Szaszkó Istvánt oklevél, lel tüntette ki és 600 forint pénz. jutalomban részesítette. Megjelent a Magyar Dolgozók Pártja politikai akadémiája íüsetsorozaiának legújabb száma A Szikra kiadásában megjeleni Osztrovszki Györgynek, a Tervhiva­tal elnökhelyettesének „A szovjet tudomány szerepe a kommunizmus építésében" című előadása. Ez az előadás a Magyar Do'gozók Pártja politikai akadémiáján hangzott el 1952 március 14-én,

Next

/
Thumbnails
Contents