Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

KEDD, 1052. MÁJUS 6. VAS ÉS ACÉL Több, mint két hete Játssza a Szegedj Nemzeti Színház Davidoglu román íré „Vas ée acél" című hálomfelvonásog színművét Fóldes Mihály magyar átdolgozásában. Az előadások mindegyikén a közönség lelkes tapsokkal fogadja a darab jeleneteit és nem véletlen ez a kilörő ünnep'és, amelyei az Író mondanivalója a szegedi dolgozókból elöndásról-erőadásra kivált, Davidoglu ugyanis a szocializmus építésének sajátosan romániai pfoblémái mellett ráirányítja a figyelmet mindarra, ami közös kérdése a román és a magyar dolgozóknak, de hozzátehetjük, az új világot építő va'amennyi ország dolgozó népének is. A szegedi bemutató különösen jelentós eseménye kulturális életünknek. Jelentős eseménye egyrészt azért a tényért, mert Magyarországon először itt került a közönség elé ez a rendkívül időszerű színmű. F. mellett növeli jelentőségét, hogy itt, közvetlen a Titohatér mello't, méginkább elevenen hal, ébreséore int és gyülölelet ébreszt a ufóist'a-bandának a darabban ls hatásost® ábrázolt ügynökeivel szemben. Tudatunkban és érzelmeinkbe vágnak a darab mondatai: tudatossá teszik azt a harcot, amelyet mag kell vívnunk a be'sö ellenséggel szemben és méginkább szívünkbe zárjuk ennek a küzdelemnek, az új élet küzdelmének derék harcosait, akik az újért való harcban maguk is újtlpusú emberekké formálódnak. Harc közben formálódnak ereki az újíípusú emberek Resicán is —, ahol Davidoglu darnibja Játszódik, akiknek egyik kiváló képviselője a fiatal Pavel Arjooa acélöntő mcsler. A miumika iránti szeretet és az ellenség gyűlölete teszik össze ennek a italai munkásnak jellemét. Az értelmet nyert munka szeretele teszi öt a dolgozók ügyének állhatatos harcosává és ad erőt neki ahhoz, hogy apja eltévelyedéseivel szemben ls keményen áUI Jon helyt a maga Igazságáért, amely egyben milliók igazsága és ! megrokkantán, súlyos balesete fájdalmaival ls a tenltelésre, az üzem munkájának megjavítására gondoljon. Davidoglu drámájának nagy érdeme, hogy Pavel Ar joca alakját' a maga egyezségében ls ilyen tipikusan formálta meg. Apja Petru Arjoca főkohászmester is hason'óképpeni alapos gonddal megrajzolt alakja a darabnak. Talpig becsületes munkásember. aki [szereti a munkáját, de fel kell nyílni szemét, hogy meglássa: szakítani kell az elavult módszerekkel, de meglássa azt ls, hogy nem véletlen a sorozatos selejt, vagy méginkább a vasmű kohóinak robbanása. Meg kell látnia az ellenség kezét, amely ott dolgozik bent az üzemben Brebenar mérnök és társai személyében. Nem egyedülálló Brebenar mérnök alakja 6em: típus ő is, akit azonban nem egykönnyű észrevenni, hiszen fondorlatos, ravasz és neon válogatós az eszközökben. A munkásosztálynak viszont olyan erös támasza és irányítója van, mint a párt, a kommunisták pártja, amely segíti az effajta ellenség leleplezésében és nemcsak leleplezni a berufakodott ellenséget, hanem felnyitja a fizetnél a petruérjocáknak is. Igen hatásosan és élénken, gazdag meseszövéssel tárul elénk mindem a darabban. Visszatükrözi a felszabadult' román dolgozók mindennapi éleiének derűjét, vidámságát is. I'gien színes például az első felvonás indítása. Fordulatokban is bővelkedik és mindezzel végig feszültséget tud teremteni a színpadom. Kár azonban, hogy az író a darab mondanivalójának hatásosságát néhol az alaposabb belső ábráaolás helyett inkább az egyszerűbb, külsőséges megoldásokkal igyekszik elérni, amellyel eszközei eltávoldonak a szocialistarealista ábrázolástól ée túlságosan Kiosztották a díjakat az Országos Állattenyésztési Kiállításon részt vett legjobb állattenyésztési dolgozóknak A kiállításon résztvett' legjobb állattenyésztési dolgozóknak vasárnap délben adták át ünnepélyes'keretek közöt] a dijakat. Az ünnepélyes díjkiosztáson részitvettek a kiállítás megtekintésére érkezeti szovjet vendégek is. A jutalmak átadása elölt Magyart András, a földmüvelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának vezetője méltatta a lezáruló kiállítás jelentőségét. Végül a földművelésügyi miniszter nevében kiosztotta a dijakét — összesen több, mint 150 ezer forintot. A tudomány és gyakorlat kapcsolatának szorosabbá tótelével a magasabb terméseredményekért Szerződést kötött a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet ós a szatymazi .Szabadság"-termelőszövetkezet A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának kiméMté&áre jelentős kezdeményezést indított el a szegődi Mezőgazdasági Kísérleti In. tízet. A Szovjetüinióban a tudomány ás a gyakorlat kapcsolatának kimélyílésére a kutatóintézetek, kolhozok és állami gazdaságok szerződést kötnek. Most a szovjet tapasztalatok példáján a földművelésügyi minisztérium tudományos tanácsának javaslatára a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet is szerződést kötött termelőszövetkezettel. Csongrád megye terlllétén elsőnek a szatymazi Szabadság-ter. melőszövetkezeltel kötött szerződést, mert ebben a termelőszövetkezetben a Kísérleti Intézetitek egy igen jelentős kísérlete van beállítva a homoki gazdálkodás lakarmánytermelóséaek fokozására. A szerződés A szocialista nagyüzemi termelés szükségessé teszi fejlett növénytermelési módszerek, helyes agrotechrakial eljárások és az. adottságokhoz megfelelő növények dknlmazását. Ennék a célnak elő. segítésére a sratymazi Szzbadságtaz és a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet az alábbi feltételek szerint szerződést köt: "1 A Szegedi Mezőgazdasági Kl* * sérleti Intézet vállalja, hogy n termelőszövetkezet terve alapján a ve lés, növényápolás, aratás, má. soűvetés. őszi betakarítás munkálnál Javaslatokat tesz egyes mun. kák fejlett agrotechnikai módszerrel törlénö elvégzésére. O A szatymazi Szabadság-ter. mnlőezövotkezet vállalja, hogy a Szegedi Mezőgazdasági Kísérletül kapott javaslatokat az igazgatóság éa a tagság bevonásával megvitatja és azt felhasználja a munka és termelési eredményeinek fokozása érdekében. Q A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vállalja, hogy 1952 év tavaszán beállított csumiz, édescirok, szemescirok, édes Gxudánifű, kukorica takarmánytermelási kisérlet eredményeit a termelőszövetkezet és hasonló talajjal rendelkező többi ter. melőszövetkezetben is, valamint a kívülálló dolgozó parasztságnál Széles körben terjeszteni fogja, hogy ezzel ls a homoki takarmánytermelés feladatait elősegítsék. A A szatymazi Szaibadság-ter• melőszövetkezet vállalja, hogy a beállított egy katasztrális hóid csumiz, édescirok. szemescirok édes szudánifű és kukorica kísér, letet az előírt növényápolása munkában részesíti és ügyelni fog a® nak termésére, hogy a terméshozzam helyesen értékelhető legyem. C Mindkét szerződő fél lejrfonto6abb kísérleti kérdéseit egymással megvitatja, a termelés értekezletre, amelyek a kisérlel szempontjából jelentősek, egymás! kölcsönösen meghívják, a közös munkában szerzett tapasztalatokat a többi környező termelőszövetkezetekkot tudatosítják a termelés fokozása érdekében. Dr, Somorjai Ferenc Kísérleti Intézet igazgató Antal József tudományos kutató Lajkó Ferenc tsz-igazgató Kntngány Máris tsz.könyvelő 1 naturálissá válnak. A szerleágazó meseszövésnek is megvan az a j veszélye, hofcy az Író nem tudja eléggé egy égbe fogni a szálakat, elkerülhetetlenül felületesen áb[ zázolja darabjának: egy-egy alakJát, nem sikerül őket szervesen a cselekmény előrelendltöivé lennie. A drámai események felliorlédása éppen az ellenkező hálást éri el: veszít általuk a darab mondanivalójának súlyából. (Különösen megmutatkozik ez éppen a második felvonásban.). Ennek következménye azulán, hogy a. harmadik felvonás végén egyszeriben minden megoldódik: áz ellenséget leleplezik, e tilóisla-bandát elfogják, az elveszettnek hitt fiú hazatér és az acélöntés megkezdődik. Ez a hirtelen megoldás tú'eágosan leegyszerűsíti ezeket a súlyos kérdéseket. A szegedi előadások hatása, san adták vissza nz író elgondolásait. Körültekintő és a nehézségekkel hátira® megbirkózó rendezői munkát végzett Szilágyi Alberti. A színmű nevelő hatását, iránymutató erejét sikeres rendezői ötletekkel növelte. Hiba azonban, hogy egyes alakításoknál a rendezés némelyik szereplőt nem mozgatta eléggé a darab szellemének megfelelően, így például Brebenar mérnök aknamunkája túlságosa® szem elölt játszódik le. Pavel Arjoca acótöntőmesjer azon az úlon halad előre kisebb-nagyobb tévedései mellett is, amelyen már az újtípuisú emberek járnak. Inke László meggyőző erővél állítja ellénk a munkájáért, a dolgozó nép ügyééri mindenre ké*z, meg nem alkuvó, áldozatkész dolgozót. Különösképpen nwgkapóan mulatja be a második felvonásban a baleset okozta szenvedései közepette is a munkájáról, üzeméről meg nem feledkező acélon lő odaadását, aki lyen körülmények között is irányít, tanácsot ad én harcol azért, hogy édesapja a helyes útra térjen és szembenézzen a nehézségekkel. Inlce László hibája azonban, hogy indulatainak és éraelmeinek fokozása néhol egyoldalúan, csupán hangjának színezetében, túlfűtöttségében, pózolésban nyilvánul meg, Petru Arjoca főkohászimestert Baray Béla alakította. Peru Arjoca alakják sok-sok színnel, ötlettel gazdagítja. Alakításéban világosan megmutatja azt a munkást, akit kötnek még az elmúlt élet maradványai, aki éppen ezért színié elkerülhetetlenül; akaratlanul is az ellenség malmára hajtja a vizet, de mert becsülelesek ezek az emberek, szeretik osztályukat, megtalálják a kiutat a párt vezetésével. Barsy Béla meggyőző erővel mutatja meg az önmagával vívódó, a nehézségek előtt meghál rálő, a sértődöttségében visszavonult és sok fájdalmat elvisel: főkohászmestert. Sokkalta egyénibb lett volna azonban alakítása, ha eszközeiben nem hozott volna magával annyit előző szerepeiből. A darabnak is egyik leggyengébben sikerült pontja Munteanu párttitkár, akit Károlyi István alakítA párttitkár inkább csak kissé sodródik az eseményekkel, mintsem formálná, alakilaná azokat. Ennek kö. vetkeztében a párttitkár és általában a párt szerepe a darabban kissé háttérbe szorul, amit még inkább fokoz Károlyi István szenvtelen alakítása, hiányzik belőle a kommunista vezetőkre' annyira jellemző szenvedélyesség. Liviu Brebenar főmérnök, a íitóisták cinkosa az ellenség főerőssége'az Üzemben, Farkas József helyesen, gondossággal formálta meg a minden fondorlalra kész ellenség alakját, sikerült gyűlöletessé tennie. A rendezés nem ludott megbirkózni az ellenség ábrázolásának egyik gyengeségével, hogy tudniillik annak aknamunkája túlságosan a nyilt színen, szemünk láttára játszódik le. A többi alakítás közül kiemelkedik mindenekelőtt Gémesi Imre Áron Gergely öntőmesterjo. Gémesi Imre alakításában igen megkapóvá, rokonszenvessé válik az öreg önlőmesler, akit így méginkább szivünkbe zárunk. M ácsai Emmi és Váradi Árpád derűs kettőse a boldog román fiatalság életéből adott ízelítőt. Miklósy György Dominic Arjoca olvasztar szerepében gondosan megrajzolt, egyéni alakítási nyújtott. Radnóti Éva. Kováéi Mária, Surányi Magda. Kálai Endre, Ilerczcg Vilmos. Galgóoiy Imre, Apor László Beck György, Zádori István kisebb szerepeikben is sikerről járullak hozzá a darab együttesének munkájához. Egyes szereplők — különösképpen Katona András — komoly fejlődést mutattak eddigi szerepeikhez képest. A darab mondanivalóját minden tekintetben helyesen és hatásosan domborította Sándor Sándor ízléses díszletei. Különösen vonatkozik ez a harmadik folvonús Igen megkapó befejező képére. (faragó— lökös) A minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztéséről. A határozat főbb rendelkezései a következők: A szocialista építés sokrétű feladatainak megoldása, valamint a dolgozók azélpa tömegcinek egyre növekvő művelődési vágya szükségessé teszi az állami, szakszervezeti és tömegszervezeti könyvtárak munkájának továbbfejlesztésétMeg kell teremteni az állam! könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasz tatát ált és segítségét a városi, községi, szakszervezeti és szövetkezeti könyvtárak számára. Ennek érdekében az Országos Széchenyi-könyvtárat, mint az ország legnagyobb könyvtárát a tudomány éa tömegkönyvtárak legfontosabb segítőjévé kell fejlesz, leni. Feliadni a saját könyvtári tevékenységének továbbfejlesztése mellett a módszertani éa bibliográfia, segítségnyújtás a többit könyvtáraknak, Az Országos Széchenyikönyvtái'ba® központi könyvtártudományi módszertani kabinetet kell létesíteni, Aa országgyűlési kSnyvtá™ nyilvános könyvtári tevékenységét ki kell fejleszteni, A Központi Műszaki Könyvtár külön föladata, hogy a közvetlen könyvtári tevékenység mellett rend. szeresen segítséget nyújtson a tö. megkönyvtáraknak a 'technikai Ino. dalom propagandája terén. 1952 végéig minden megyében a megyei tanács intézményeként me. gyei és 1952-től kezdődően 1954 végéig minden járásban a járási tanács intézményeként járási könyvtárat kell szervezni- A megyei és járási könyvtárak feladata a közvetlen könyvtári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres szakmai, módszertani irányítása és támogatási a Szakszervezeti könyvtárak részére kellő segítség biztosítása. Az általános és középiskolai könyv tárakat erőteljesen fejleszteni kell. Az egyetemi könyvtárak az egyetemi szükségletek ellátása mellett nyilvános könyvtári tevékenységet is végezzenek, nyújtsanak rendszeres bibliográfiai és módszertani segítséget a tömegkönyvtárak részére. Minden könyvkölesönzéssél foglalkozó nyilvános tömegkönyvtárat a területileg illetékes járási, a járás alól kivett városokban a vá. rosi, Budapesten a városi kerületi tanács végrehajtóbizottságánál 1952 szeptember 15-ig nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni, A könyvállomány ellenőrizheti, sége erdekében minden nyilvános tömegkönyvtár köteles könyvállományáról pontos leltárt készíteniA könyvállományról minden nyilvános tömegkönyvtár 1952 szeptember 15-ig tartozik jelentést tenni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A továbbiakban a népművelési miniszter évenként adatszolgáltatásra kötelezheti a nyilvános tömogkönyvtárakiat. Az illeték"3 helyi tanácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a könyvek forgalmának növekedését, az oh vasók igényeinek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek gondoskodni az illetékességi területű, kön lévő könyvtáraik anyagi szükségleteiről (megfelelő helyiségekről, berendezésről, fűtésről, stb.) a könyvállomány fejlesztéséről, az el. rongyolódott könyvek újrakötéséről és a könyvtárosi állások betöltéséről. Gondoskodni kell arról, hogy az állami könyvtárakban a hivatásos könyvtárosok száma arányban legyen az elvéffzendlő feladattal. A könyvtáraknak az újonnian megjelenő könyvekkel történő ellátása a népművelési miniszter 61tdl megadott irányelvek alap jé® aa Állami Könyvterjesztő VáUatat fe',. adata- Á könyvtárak könyvellátá. nak biztosítása céljából az Állami Könyvterjesztő Válla,lat keretén belül ,,Könyvtárellátó''_t kell Szervezni. A könyvtárosképzés továbbfejlestzése .érdekében a jelenlegi Pedagógiai Főiskola könyvtáros szakán az esti és levelező tagozat- me!. lett ebben az évben meg kell indítani a nappali tagozatot. Megnyitották az újságíróiekola II. évfolyamát Hétfőn délután a párt, a kormány és a magyar sajtó képviselőinek jelenléiében ünnepélyes keretek között nyitották meg a népművelési minisztérium ujságfróiskolájának második évfolyamát. A megnyitó ünnepségen Jánosi Ferenc elvlárs, a népművelési miniszter első helyet* lese mondott beszédet. Ezután Komját Irén elvtársnő, az iskola igazgatója mondott beszédet, majd az iskola hallgatói nevében Kalocsán Béla szólalt fel. Az ünnepséget Vadász Ferenc elvtárs, a MUSZ főtitkára zária beMáj US közepén és június 18-án osztják ki a fémgyüjtö hónap jutalmait A fémgyüjtö hónap során a hul-' 1 adók gyűjtésben legkiválóbb ered. ményt elérők értékes jutalomban részesülnek. A Budapesti Városi Színházba® megrendezésre kerülő ünnepségeket vidám műsorral kapcsolják össze, amelyen a logkiválóbb komikusok a fémgyüjtö héttel kapcsolatos, eredeti új számokai adnak majd elő. Három zenekar is szerepel a műsorban. Szombaton munkavédelmi konferenciát tartottak Szegeden A csongrádmegyei SZOT szombaton Szegeden a szakszervezeti székházban munkavédelmi konferenciát rendezeti, amelyén résztvellek a csongrécbnegyei üzemek igazgatói, ÜB-elnSkei, munkavédelmi felelősei, üzemi orvosai ós több gépállomás' igazgatója is. Ábrahám Antal elvtárs, a SZOT megyei titkára mondott beszámolói: — A szocialista iparosítás következtében — mondotta többi között — újabb és újabb üzemeket építünk megyénkben és mind több gépet szerolnük fel. A felszabadulás óta épült korszerű üzemeinkben nemcsak n termelés, hanem a munkavédelem és egészségvédelem követelményeit is biztosítjuk. Ezt látjuk a Szegedi Textilmüvekben, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban és így tovább. Kormány, satunk nagy gondot fordít a régi, elavult üzemrészek és gépek korszerűsítésére. Az Újszegedi Kendergyár szövődéjében közel egymillió forintos költséggel a felső meghajtásról a gépek alsó meghajtására tértek át s ezáltal nagymértékben csökkentették a baleseti veszé'vekct, A Szegedi Ruhagyárban a do-gőzök ötletes kezdeményezésére otthonossá, széppé tették az ttzamet. — Hogy a munkavédelem a dolgozóit pgószségél védő intézkedések mennyire összofügganak a termelés emelkedésével, azt láthatjuk abból is. hogy a Szegedi Textilművek többször volt élüzejn. az Újszegedi Kendergyár — amely mo3t lett újból élüzem — többször volt a szakma második helyezettje, A SzegediRuhagyár pedig — amely másfél éve még tervét nem tudta teljesíteni — az utóbbi időben kétszer volt a szakma második helyezettje. — A munkavédelem két részből áll: a gépek védőberendezéssel való ollatúsából és a felvilágosító munkából. Ábrahám elvlárs ezután részletesen felsorolta az egyes üzemeltnél tapasztalható eredményeket és hiányosságokat s rámutatott a hibák kijavításának módjára. Hangsúlyozta : a topasztalatok azt mutatják, hogy azokban az üzemekben, ahol a munkavédelmi intézkedéseket betartják, otj megjavult a munkafegyelem*és emel. • tudett n termelés ls, A nagy tapssal fogadóit beszámolóhoz sokan szóltak hozzá. Török Attila, a Szegedi Falemezgyár műszaki vezetője elmondotta: a legtöbb baleset náluk abból adódóit, hogy a dolgozókat munka közben megzavarták, elvon ák a figyelmüket a munkáról, Dr, Abonyi Blanka, a Ruhagyár és a Textilművek üzemi orvosa arról bőszé't hogy az iizami orvosok legfőbb feladata a balesetek és betegségek megelőzése," a jó felvilágosító munka. A konferencia résztvevői ezután megtekintették a munkavédelmi kiállítást.