Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1952. MÁJUS 1. ' flz ország legjobb szarvasmarhalenyésziái országos kongresszuson beszéltéit meg legJonlosabb feladataikat Április 29-én. kedden reggel az Építő-, Fa- és Épltőanyagipari Dol­gozók Szakszervezetének székházé ban a szarvasmarha tenyésztés elmé­let; 'és gyakorlat) szakemberei or. szagos kongresszusra gyűltek össze. Hogy megvitassák a szarvasmarha, tenyésztésünk előtt álló feladatokat. Á kongresszust Schnndl József, az Al atlcnyésztésl Kutatóintézet igaz­gatója nyitotta meg, majd Mngvari András élvtárs. a földmflvel'ésiigyr minisztérium állattenyésztési főosz. tál vá nak vezetője a szarvasmarhate­nvésziéi fejlesztéséről tartott cifl­adást. A minisztertanácsnak az álla ­tenyésztés és a tnkarmánytermelés fejlesztéséről szóló határozatának tncgialáfitátáball. mint az Országos Állaltcnyésztéai Kiállításon bemuta­tott állatok bizonyítják — mondotta Magyuri elvtárs —. már igen szép eredményeket értünk el. A Iludapes­ti Állami Gazdaság ntagi üzemegy­ségének tehenészei például 120 tó­bélinél 18.5 lileres fejési és 97 szá­zalékos cllési átlaggal dicsekedhet­nek. — Szarvasmarhatetiyészfésflnkbe.i azonban még igen sok a tennivaló — hangsúlyozta —, rengeteg olyan kézenfekvő eszköz kínálkozik, ame­lyeknek a segítségével a termelést ugrásszerűen emelhetjük. Ezek közül az egyik legfontosabb a napi há­romszori fejés. Tudományos megfigyeléseink bi­zonyítják. hogy u fejések szá­mának növelése 25 százaléknyi tejtöbbletet eredményez. Nem ritka eset azonban nz sem, hogy ezzel a módszerrel a tejterme­lésl megkétszerezték. A kátoly'i De­cember 21 termelőszövetkezetben pédául a 3.5 literes IstállóáWngot rö­vid idő alatt 9.5 literro növelték. Széles körben d kell léhát terjesz­teni ezt a módszert, A legjobban te­jelő teheneket pedig négyszer kell fejni. _ A termelékenység növelésének másik fontos módszere a mestersé­ges borjáncvelés. Eddig a borjak el­hullásának fő oka az volt. hogy me­leg, párás Istállóban tartották a fia­tal állatokat. így nem jutottak friss levegőhöz és amint a szaihadha ke­lőitek. röglön megfáztak, tüdőgyul­ladást, hasmenést kaptak. A Stejman. féle szovjet mesterséges borjúneve­lés módszerével ezeket a betegsége­ket meg lehet előzni. A szarvnsmarhatenyésztésben el­sősorban a tejtermelésre törekszünk. Ezért már a fiatal állatokat úgy kell nevelnünk hogy célunkat elérjük. Etessünk tehát n borjakkal minél több vitaminban, ásványi sóban és fehérjében gazdag takarmányt. A megfelelő fejlődést elősegíti az erő­teljes mozgatás is. Rendszeresen gondoskodjunk ar­ról, hogy a borjak télen legalább 16—45 percet, nyáron pedig az etetésen és Háláson kívüli Időt a kifutóban töltsék. Az Ryen módszerrel felnevelt állatok egészségesek, n betegségekkel szemben ellenállók, nagy ter­niclöképcsségűek lesznek, gyor­san fejlőéinek, például nz üszök egyéves korra elérik a 360—400, a bikák pedig n 450—500 kiló súlyt. Magyar! András elvtárs ezután a tejtermelés fokozásának technikai módszeréről. a Szovjetunióban álta­lánosan n'kalmazott lőgymnsszázsrót beszélt, majd Így folytatta: Igen nagv problémája szarvai­marhatenyésztésünknek az abrakla­karékos takarmányozás bevezetése. Nálunk egy-egy tehén átlagosan évente csak két-három tonnányi vi­zenyös takarmányt fogyaszt el, mfg n Szovjetunióban nyolc-kilenc ton­nát. A vizenyős takarmányok foko­zottabb etetése olcsóbbá teszi az ál­lattartást s növeli a termelőképes­ségei. Ezért állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink a zöld ftiló­sralag megszervezése mellett gon­doskodjanak nagymennyiségű &i!ő­taknrniányról Is. Magyar! elvtárs előadásának be­fejező résziben a kiválóan dolgozó fejő- és borjúgondozénők példájá­val bizonyította be, hogv az asszo­nyok ezen a téren is jól megállják a helyüket s ezért mindenütt hátra® be kell őket vonni ebbe a munkába. Magvari elvtárs beszámolójához elsőnek Éénárt Mikló* az állami mező- és erdőgazdaságok miniszté­riuma mezőgazdasági fejlesztési fő­osztályának előadója szólt hozzá. — Elmondotta, hogy az állami gazda­ságok túlnyomó többségében alkal­mazzák n -napi háromszori fejést. Ezzel n módszerrel januárban a fe­jéri állag közel 20 százalékkal nö­vekedett a mult év hasonló idősza­kához képest. Nagy Lajos, a keszt­helyi tangazdaság hrigádvozetője után Mannlnger Rezső Kossuth-díjas egvrtemi tanár a szarvasmarhntc­rv ész lén egészségügyi feltételeiről I -széli. Hangsúlyozta, hogy a beteg­légnu-nle» tenyészet ekei meg kell ívni ft fertőzéstől és új állományt l csak egészséges állatokból lehet lé­tesíteni. Mészáros István, a földművelés­ügyi minisztérium osztályvezetője a mesterséges megtermékenyítés eddi­gi eredményeiről számolt be. Elmon­dotta, hogy ma már a szombathelyi megtermékenyítő állomás kétezer tehénnel 78, a balassagyarmati pe­dig 85—90 százalékos vemhességí eredményt ért el. Rálint János a sa'rkadi Lénln-ter­mejőszövelkczet kitüntetett tehené­sze elmondotta, hogy 1950 októberétől 1951 októberéig 4290 literes fejési átlagot ért el. A termelőszövetkezeiben egy-egy tehenészre 16 tehén gondozását bíz­ták. Az állattenyésztési brigád tag­jai két műszakban dolgoznak. Nem­régen bevezették a mesterséges bor­júnevelést is és azóta a borjas tche. neklől 5—6 literrel több tejet fej­nek, — Minden feltétele megvan, hogy termelőszövetkezetünk tehené­szete ebben az évben elérje az 5000 literes fejési átlagot — mondotta. Számos hozzászólás után az or­szágos kongresszus részvevői hatá­rozati javaslatol fogadtak el. majd táviralban ígérték meg Rákosi elv­társnak: minden erejükkel azon lesznek, hogy hazánk állattenyész­tésének fejlesztését segítsék. ELO RE IFJÚSÁG A III. d. osztály nemcsak megjavította a tanulmányi eredményét, hanem át is adja munkamódszerét a többi osztályoknak TERVEZŐIRODÁNK LEGYEN A BÉKE EGYIK HARCOS ŐRHELYE jyjájus 1 a munkásosztály ösz­szefogásának és szolidaritá­sának nagy nemzetközi ünnepe. Igazi értelmet, igazi jelentőséget szamunkra, műszaki értelmiség számára csal; akkor nyert, amikor a Szovjetunió fegyverrel lerombol­ta az évszázados válaszfalat, amely a fizikai munkást, az értelmiségi dolgozótól elválasztotta. A Szov. jetunió néphez hű értelmiségeinek, mérnökeink, technikusainak, tudó­sainak és művészeinek példája mu­tatta számunkra is az utat és a jövőt­Ebből a feismérésből született meg az építőipari értelmiség kol. leiktív összefogása, legyőzve a kis. polgári felfogást és maradiságot. Pártunk útmutatásait követve, ne­velő és felvilágosító munkával! került egyre több és több értelmi­séget, mérnököt és technikust be­vonni soraink közé. Tervezőinkre új feladatok meg­oldása "várt. Ki "kellett elégítenie a munkásosztály űj igényeit. Meg kellett teremteni az új formát, egy­szóval létre kellett hozni' nemzeti építő kultúránkat. Mi re törekszik a szovjet épfté. szet? A ,rna, hogy az élet szépségéit erűjét, mosolyát és nagysze­rűségét művészi eszközökkel miné'1 tökéletesebben kifejezze, A szov­jet építészet ezt a célt tartotta szem előtt, és ezen az úton Jrivá. nunk mi is ^aladní. Ez az elh'atá rozás megköveteli tőíünk a Szün­telen tanulást és fejlődést. Építé­szeink élnek az alkalommal és igyekeznek átültetni a gyakorlatba az űj élet eszméit. Építész osztályunkra é feladat végrehajtása komoly felelősséget ró. Éppen ezért megfelelően fe' kell készülnie* hivatása - maradék­talan betöltésére. Az elmúlt évek. beai komoly fejlődés tapasztalható építészetünk., építő stílusunk ala­kulása terén. A szegedi egyetemi B. épület terved, az újszegedi víz. torony, a békéstarhosi zeinekonzer. vatórium és az orosházi gimnázium terved azt mutatják, hogy építé­szeink megértették az idők szavát. De az eredmények felsorakozta­tásával nem mehetünk el szó nél. kül a hibák mellett sem. Komoly hiányosságokat látunk a minőség területén. Terveink kidolgozása és pontossága még korántsem éri el azt a fokot, amit egy Tervező iro. d&tói. tehát Önmagunktól joggal megkövetelünk. Bajok mutatkoznak a Szervezés­ben, Nem folyamatos a munkael­látád. s a csoportok közötti mun­kaszétosztás. Építész osztályunk vezetője. Komor János igyekozzék felszámolni ezeket a hiányosságo­kat, Foglalkozzék többet a csopor­tokkal. Tanítsa és nevelje beosz­tottait. Ha kiküszöböli osztályán a hiányosságokat, javítja terveink minőségét, akkor elérjük, hogy építész osztályunk a jövőben ko. moly tényezője lesz a szocialista építés kialakulásának, a déli • me. gyökben. A statikus osztály jól végzi mun­káját. Irodánk legjobb munkamo. rállal rendelkező osztálya. Szojka elvtárs régi szakember. pártunk tagja, aki szeretettel foglalkozik a fiatalság oktatásával és nevelésé, vet. Ennek köszönhető, hogy osz­tályán úgyszólván kifogástalan tervek készülnek. A gépész osztályon Kovács és Oláh elvtársak a maguk fel­készültségükkel és alapos szakmai tudásukkal komoly segítséget nyúj­tanak osztályuk jó munkájához. Azonban vannak hiányosságok is. Vay Géza osztályvezető nem he­lyez elég súlyt sok esetben a mi­nőségre. így a „O munkáknál ala. posan elvétették a dolgokat a mi­nőség terén. Mindez arra figye­mezteti az osztályvezetőt, hogy több figyelmet kell szentelni a ter. vek fokozott ellenőrzésére ég jobb szervezéssel le lehet győzni a ne. kézségeket. Az árelemző, kultúr, pénzügyi ég tervosztály komoly segítséget nyújt irodánk műszaki részletének •feladatának megvalósításához. A műszaki vezetésnek nagyobb felkészültséggel, és főként több önállósággal kellene az Iroda se­gítségére sjepnie. Dolgozóink sok­szor kifogásolják, hogy nem kap­nak támogatást a műszaki vezetés résizéről feladatúik megoldására. Málnai László főmérnök tartóz­kodjék többet a dolgozók között, ismerje meg problémáikat és le­gyen segítségükre ezek megoldá­sában, A munkafegyelemről tg kell még beszélni. Sok az elkéső irodánkban. Ezen sürgősen javítanunk kell. Horváth. Strassinszky és Király Juliu komoly, és igen értékes dol. gozói irodánknak. Nem szabaJ megengedniük, hogy elhésésükkel lerontsák saját munkájuk eredmé­nyeit. A hibái; kiküszöbölésében, munkánk állandó javításában nagy sgítse­günkre van pártszervezetünk és szakszervezeti üzemi Bizottságunk. A pártszervezet és Szakszervezet állandóan ott va® dolgozóink kö. zött. segítik és támogatják mun. kájukban tervezőinket. J) olgozóink a pártszervezet jó fel­világosító és politikai munká­jának köszönhetik, hogy elsajátítot­ták a sztahánovista módszereket, a tervezés terülelén. 3 dolgozónk érte el a szbahánovista S2intet és kapott kitüntetést. Tipity János jelvényt, Bálint Ferenc építész és Sohajda László statikus tervező pedig aztahánovisla oklevelet ka­pott jó munkájuk elismeréséül. A munka ünnepét, május 1-ét úgy tesszük számunkra ignzán iin. néppé. ha eredményeinket tovább­fejlesszük. Ha nem állunk meg a fejlődlég útján, ha jövőbe nézünk ég előre tekintünk. Ne feledjük, hogy sokkal tartozunk a munkás, osztálynak, a dolgozó népnek. A munkánkba® állandóan legyen előt­tünk Engels mondása: „Semmi sem lehet elég jó, ha a dolgozó tö­megek részére készül." Lgyen irodánk is a béketábor egyik harcos őrhelye, a szocializ­must építő, békénket védő dolgozó milliók erŐ3 harci táborában. Fodor Piroska a „DélmagyarorsZág'' levelezője A Radnóti gimnáziumban a na­pokban tartották meg a háromne­gyedévi ellenőrző konferenciákat. A diákok egyrésze általában szo­rongva gondol az efféle „vészes" időkre, hiszen ilyenkor születik meg az intők és a róvók tömke­lege. A III. d. osztály mégis, vala­hogy más érzéssel gondolt a szom­bati napra. A III. d. tudta, hogy három hónap megfeszített munká­jának. meglesz a megérdemelt ered­ménye és jutalma. S nem is csa­lódtak. Kevéssel a félévi bizonyítvány­osztás után, az osztály tagjai fel­figyellek Loy Árpád kezdeménye­zésére, s elhatároz'ák, hogy ők is elindítanak egy ilyen mozgalmat, a saját kis közösségükön belül. Hisz bányásznak, munkásnak, tanuló­nak egy a célja: a magasabb ered­mény elérése, a termelés, a tanu­lás fokozása, épülő szocialista ha­zánk erősítése. Megbeszélték és részletesen kidolgozták a tervet Papós Mihály osztályfőnök elv­társsal együtt, s igy indult) a III. d. „Dolgozz ma többet, mint tegnap"­mózga'ma. Mindjárt az első napon az osztály 85 százaléka jelen',ke­zett, s ünnepélyesen, írásban tet­tek tanúbizonyságot arról, hogy a mozgalom célkitűzéseit magukévá teszik. Nem világraszóló, hatal­mas cselekedetekről volt itt szó, hanem mindennap lemérhető, apró kis dolgokból álló. de állandó fejlő­désről, tanulmányi és fegyelmi té­ren. A résztvevőket csoportokra osztották, s minden tanuló a nap végén röviden beszámolt csoport­felelősének aznapi munkájáról, fe­leleteiről, Javulásáról. Egy héten egyszer a csoportfelelősők beszá­molója alapján értékelték a moz­galom ál'ását. A tanulmányi színvonal emelése érdekében új életet öntöttek a kö­zösségi munkába: megszervezték a 10 tagból álló tanulóbrigádot, amelyet a tanárok is segítettek, 6 e mellett az elvtársi segítségén ala­puló tnnulópárok is végezték mun­kájukat. A fegyelemre pedig ön­maguk és a csoportfelelősők vi­gyáztak. Igy születhetett meg aztán a j6 eredmény, amely elsősorban * tanulásban mutatkozott meg. Kü­lönösen Mokcsay Pál és Fekete Ist­ván munkáján látszott meg a ja­vulás. Egészséges arányban osz­tották meg' a sporttá és a tanulásra fordított időt. Papp Nándornak dön­tően megváltozott a közösséghez való viszonya. Azelőtt nehezen le­hetett rábírni arra, hogy kollektív­munkát végezzen. — most pedig sajtófelelős, s fegyelmi téren ta sokat javult. A mozgalom keretében szinté megszépült a III. d. osztály terme. A falakon szép képek, mindenütt virág és díszítés. Ezért elsősor­ban Szombati Lajost illeti dicséret. A kezdeményezés sikerét látva, nemrég a többiek is felvételüket kérték a „Dolgozz ma többet, mint tegnap"-mozgalomba. A sok apró Javulásból származó eredmény legjobban a konferecián mutatkozott meg. Igy például Grá­nitz Balázs a félévi 3.55-ös eredmé­nyét 4-re javította, Motzvickler Kálmán 2.88-ról 3.1 l-re és Kiss Ferenc 2.11-röl 3.44-re javított, Fe­kete István, Sadt Ede és Székely Tivadar 0.4-gyel emelték eredmé­nyüket, Illa Mihály jeles lett, Varró Mi'hály félévi 3.88-as átlagát 4-re emelte, s még igy folytathatnánk a felsorolást. T«rmés*ölo»ennem sikerült min­den hibát) és hiányosságot egycsa­pásra megszüntetni, de reméljük, hogy szívós, az eddiginél jobb mun­kával Pesti Sándor is, aki 3.11-ról 2 44-re esett vissza és Molnár Jó­zsef is, aki több tárgyból igen gyengén áll, kijavítják majd rossz osztályzatúikat, A III. d. előtt most újabb fel­adat áll: adja át tapasztalatát a többi osztálynak, s indítsák el ezt a komoly eredményekkel biztató mozgalmat az egész iskolában. Igy ünnepelheti meg a legjobban a HL d. osztály 34 tagja a világ dolgo­zóinak nagy ünnepét, május elsejéi'. Boros Mihály a „Délmagyarország" levelezője Jó munkál végzett a csongrádmegyei faipari szlahánovisták első megyei kongresszusa A Szovjetunió kormánya 66 üzemet átadott a Német Demokratikus Köztársaság népének Berlin (MTI). A Szovjetunió kormánya határozatot hozott, amelynek értelmében a németor­szági szovjet vállalatok 66 üzemét átadják a Német Demokratikus Köztársaság kormányának. A Szovjetunió kormánya nagyje­lentőségű határozatának közzététele után sok üzemben gyűléseket tar­tottak, amelyeken a dolgozók hálá­jukat juttatták kifejezésre a Szov­jetunió iránt, megfogadták, hogy tovább fokozzák a termelést és ja­vítják az áruk minőségét. (MTI) Vasárnap délelőtt tartották meg Csongrád megye faipari szlahá­novistái első megyei kongresszusu­kat a Gyufagyár kultúrtermében. Czakó Gyuláné sztahanovista meg­nyitója, után Juhász Nagy Antal az Építőipari Dolgozók Szakszer­vezete megyei bizottságának bér. felelőse tartott előadást. Juhász elvtárs elöljáróban rá­mutatott arra. hogy Csongrád me­gye faipari üzemei 97.5 százalék ban teljesítették I. negyedévi ter. vüket. Ha a TiSzamentt Fűrészek nélkül számolják megyei átlagukat — mely üzem objektív okok miatt nem tudta tervét teljesíteni — úgy a megyei átlag 101.9 százalék, mely 0.6 százalékkal felül van az országos átlagon. — Hogy ezen szép eredményt o. tudtuk érni — mondotta — abban döntő szerepük van a sztahánovis­táinknak, akik a Szovjetunió szta. hánovistáinak útmutatása és pél­dája nyomán harcolnak ezekért az eredményokért. Pártunk Politikai Bizottsága 1950. július 24-i határozatában feladatul állítja a szakszervezetek elé, hogy következetesen harcolja­nak a Sztahánov-mozgalom fejlő­déséért, az újításokért, a jó mun. kamódszerek széles körben való elterjesztéséért a munka jobb megszervezésének fejlesztéséért. Hiányossága volt a szakszer, vezet megyei bizottsága mun­kájának. hogy nem gyakorolt kellő ellenőrzést és így nem adott a sztahanovistáknak kellő segítséget. A megyebizottság nem is ismerte a sztahánovista elvtársakat. Ezek nek a hibáknak a kiküszöbölésére határozta el a megyei bizottság a sztahánovista konferencia össze, hívását. Míg Csongrád megye területén 1951. szeptemberében 62 faipari sztahánovista volt. addig ez a szán: március végéig 123-ra emelkedett. Sztahánovistáinik fejlődése azt mu­tatja. hogy mindinkább többen és többen tudnak üzemeinkben jő munkamódszerekkei a technika uraivá lenni és nemcsak előre vi­szik a termelést, hanem tanítják? nevelik munkatársaikat, hogy élen­járó példájuk nyomán minél töb­ben legyenek a technika mesterei­Részletesen foglakozott ezután Juhász elvtárs egyes üzemek mun­kájával, feltárba azokat az ered­ményeket és hiányosságokat, me. lyeket egyes üzemekben tapasztalt és döntő hibának találta azt, hogy egyes üzemek nem használták fel kellően a munkabér-alap fél százaiékot, melyet az újítások díjazására tehet fordítani. De hibák mutatkozna^ a tapasz­falatcsere kérdésében is, nem men­nek az üzemek dolgozói kellő számban egymáshoz tanulni és nem cserélik ki tapasztalataikat. Az előadás után a felszólalók közül többen rámutattak arra, hogy sok esetben a szlahánoviatáknak nem biztosítják a munka műszaki előfeltételeit. Török Attila a Sze. gedi FaJemezgyár művezetője rá­mutatott arra. hogy bár a tervü­ket túlteljesítették, még ma is tar­talék kazánnal kénytelenek dolgoz­ni és előfordul, hogy a dolgozó gé­pe a rossz gőzszolgáltatás követ­keztében nem megy jól. Bindis Jenő az Újszegedi Láda­gyár dolgozója arról beszélt, hogy a Sztahánov mozgalom kifejtő, dése nemcsak a dolgozókon mú­lik. hanem múlik „ SzOT mun­káján Is. mely nem tart jó kapcsolatot a dolgozókkal és nem támogatja kellőképpen munkájukat. Laczkó József elvtárs a Szegedi Bútorgyár dolgozója szintén kriti­kát gyakorolt a ozakszervezet felé. Varga Lajos elvtárs és még töb­ben rámutatlak az újítások kivl­telezését előkészítő műhely hiányá­ra ég javasolták, hogy á"itsanak fel Szegeden egy újításokat kivitelező műhelyt. A faipari sztahánovisták első megyei kongresszusa jó munkál végzett, sokat tanultak egymástő' a résztvevők s nz eredmény bizo­nyára meglátszik majd Csongrád megye faiparának II. negyedév tervteljesílésén.

Next

/
Thumbnails
Contents