Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-03 / 79. szám

9 "X EGY NAPPAL ÁPRILIS 4"E ELŐTT SZEGED NÉGY LEGNAGYOBB ÜZEMÉBEN BUDAPESTRE ÉRKEZETT A SZOVJETUNIÓ KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE SZOMBATON JUHÁSZ GYULA IRODALMI NAPOT RENDEZNEK SZEGEDEN AZ MDP CSONGRADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN AKXAPJA VIII. ÉVF. 79. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952. ÁPRILIS 3. Több lehetőséget a szabad haza dolgozó parasztasszonyainak Nagy munka, kemény küzdelem színhelye ma a falu: javában tart a tavaszi szántás, vetés- A dolgozó parasztság nagy igyekezettel végzi munkáját, hazafias kötelességét, hogy biztosítsa az idei termést. És nem akármilyen termést, hanem jobbat, többet a tavalyinál. Nemrég hangzott el a mucsi „Vö­rös zás-/ó"-termelöszö vetkezet bé­kebizottságának felhívása: „Időben történő vetéssel a békéért!" A cson­grádmegyei termelőosoportok csat­lakozással és tettekkel válaszolnak a felhívásra, mert tudják, a tavaszi szánlás-vetés jó elvégzésével erősít­jük, védjük boldog jövőnk földjét, hazánkat, erősítjük a békék Ennek a felismerését tükrözi az, hogy ma lelkesen dolgozik a falu népe, harcol, hogy idejében földbe kerüljön minden mag. E harc lel­kes katonái, napról-napra sokasodó katonái a nők, akik minden eddigi­nél nagyobb számmal vesznek részt a mezőgazdasági munkákban. Nem egy olyan van köztük, mint a bak­tói „Alkotmióny"-lermclőcsoport tagja, Gazdag Jánosné, aki már czévi munkájával 58 munkaegysé­get teljesített, de nem ritkaság az olyan sem, mint a barattyo&i állami gazdaságban Kiss Mária brigádjá­nak tagjai. Ferenci Mária, aki ré­padugványozásban 144 százalékot tcljesítei/t. vagy Nagy Mária, aki még ezt is túlszárnyalva 170 száza­lékra teljesítette normáját. Az egész brigád április 4-e tiszteletére 110 százalékos teljesítményt vállalt. 135 százalékot értek el. A szegedi „Dó­zsa"-termeIőcsoport egyik tagja, Kócsóné elvtársnő, aki amikor mun­kacsapatát versenyre híviák ki, így válaszolt a felhívásra: „Mi, asszo­nyok, munkacsapatunk férfitagjai, val együtt úgy dolgozzunk, hogy 10 százalékkal magasabb termést érjünk el, mint a versenytársak, mert tudjuk, akkor védjük jól a békét, ka többet termelünk". Kócsóné szavainak nyomán a csoport asszonyai megértették, hogy a szocialista munkaverseny az a hajtóerő, amely elősegíti a többter­melést, amelynek hasznát látja az ország, hasznát látja a csoport min­den dolgozója. A csongrádmegyei parasztasszonyok is a gyárakban, üzemekben dolgozó asszonytársaik példáját követve mind többen és többen a termelőszövetkezetben, az az állami gazdaságokban, a gépál­lomásokon a termelő munkával az első sorokban küzdenek a békéért. Holnap lesz hét esztendeje, hogy hazánk felszabadult az idegen és a magyar fasiszták igája alól. Hét éve április 4-én hosszú, keserves éjszakára virradt meg a hajnal. A Szovjetunió, Sztálin hős katonái kemény harcok közben ízzé-porrá zúzták a fasiszta hadigépezetet, ki­szolgálóikkal együtt és elhozták né­pünknek a szabadságot. Első ízben egyenesíthette ki derekát a magyar parasztember a felszabadult mun­kásosztály oldalán. A felszabadulás előtt a magyar asszonyok a maguk bőrén tapasz­talták, érezték a lenini megállapítás igazságát: „Az emberi nem női fele a kapitalizmusban kettős elnyomás alatt szenved". Szenvedés, nyomor, örökös nyugtalanság volt a magyar nők sorsa. Ma öröm, boldogság, a jövőbe vetett bizalom osztályrésze. Ott láthatjuk küzdeni őket a béké­ért az első sorokban. Ki tudná leírni, mit éreznek az anyák azokkal a gyilkosokkal szem­bon, akik Koreában nemcsak go­lyóval, hanem a bacillusfegyyerrel aggok és csecsemők, nők és férfiak ezreinek, tízezreinek életére törnek. Ki tudná elmondani, mit éreznek a magyar nők azokkal szemben, akik halált akarnak okádni hazánkra is. A kérdésre maguk adják meg a feleletet, szavaikkal és tetteikkel, mini Kiss Lajosné a balddai gépál­lomás traktoristája, aki február 20-a óta 81 normál holdon végezte el a szántást. Napi normáját, a 4-2 holdat, állandóan túlteljesíti. Tet­teik arról tanúskodnak, hogy érzik munkájuk összefüggését a világme­retekben folyó békeharccal és erőt merítenek abból. Követik a szovjet nők példáját, akik nemcsak azt mu. tatják, hogyan kell önfeláldozóan harcolni a magas terméshozamért, az állattenyésztés magas jövedelme­zőségéért, hanem újítók is a mező­gazdaság területén a kolhozterme­lésben, a munka termelékenységé­nek mindig újabb és újabb lekctö­ségét fedezik fel. Nálunk i® egyre jobban sokasod­nak azok a nők, akik a mezőgazda­ságban is a férfiakkal egyenlően veszik ki részüket a munkából s nem egy esetben újítások beveze­tésével tál is szárnyalják őket. A szocializmus felépítése, a béke megvédése — ezek azok a célok, amelyek a magyar asszonyokat, nő­ket a szocialista munkaversenyben lelkesítik. A párt felvilágosító mun­kája nyomán felismerik mind töb­ben és többen, hogy munkájukkal a több é® jobb terméssel saját élelü­ket teszik 6zebbé, bo dogabbá. Napról-napra emelkedik termelőszö­vetkezeteinkben, állami gazdasága­inkban a nök száma. Kétségkívül van fejlődés ezen a téren, de nem mondhatjuk el azt. hogy ez a fej­lődés elég gyors. Korántsem lehe­tünk megelégedve még a nőknek a mezőgazdasági munkákban elfog­lalt helyével. Rákosi elvtárs mon­dotta: „Különösen a szövetkezetek­ben, állami gazdaságokban és gép­állomásokon tapasztalható még min. dig nyomás abban az irányban, hogy nőket ne engedjenek érvénye­sülni. ... Hiába beszélünk női egyenjogúságról és nem építhetjük addig a szocializmust, amíg a nő­ket úgy lel nem szabadítjuk, hogy mindenüvé odaállhatnak, ahol dol­gozni akarnak és tudnak," Csongrád megyében is nagy hiányosságok vannak még a női dolgozók' mun­kábaállításánál. Sok termelőszövet­kezetben és állami gazdaságiban ta­pasztalhatjuk, hogy pé'dául még a fejést is férfiak végzik. Ez a mun­ka a Szovjetunióban mindenütt női munka. Nem egy példa, mint a sze­gedi ..Dózsa" termelőszövetkezet példája is mutatja, ahol Zina Mik­lósné és Papp Illésné fejőnők fér­fiaktól vették át a tehenészet mun­káját é® rövid idő alatt három li­terrel emelték a fejési átlagot. Napról-napra sokasodnak a női dolgozók a mezőgazdaságban, de előrehaladásukat különböző ténye­zők akadályozzák. Terme'őszövetke­zetekben, állami gazdaságokban ilyen akadályozó a nemtörődömség, a maradiság. Sok helyen a férj akadályozza a feleség bekapcsoló­dását a munkába. Mert egyszerűen kényelmesebb neki, ha a fe'esége a háztartásban marad. Egyszerűen el­feledkezik arról, hogy feleségének is joga van élni azzal a fejlődési lehetőséggel, amelyet a munka nyit meg előtte. Elfeledkezik arról, m:­lyen sokat jelent a család 6zámára, ha nemcsak ő maga, 'hanem a fele­sége dolgozik. A dolgozók egy része még nem látja világosan, mint jelent a nők minél nagyobb számban való rész­vétele a munkában. De egyre töb­ben ismerik fel, olyanok, mint Barna Péter a szegedi „Dózsa" ter­melőcsoportban, aki látva, mennyit segítenek az asszonyok a termelő­csoportban, április 4-i felajánlásá­ban a többek között váUalta, hogy a nagy nemzeti üninep után felesé­gét i® bekapcsolja a csoport mun­kájába. Ahol még nem jutottak el arra a felismerésre, amelyre elju­tott Barna Péter és sok száz- és száz do'gozó paraszt Csongrád me­gyében, a pártszervezetekre vár az a feladat, hogy megmagyarázzák ennek jelentőségét türelmesen és érthetően. Mind nagyobb azoknak a nőknek a száma, akik ez év tavaszán lelke sen vesznek reszt a mezőgazdasági munkákban. Több és jobb munká­val készülnek április 4-ére, hazánk felszabadulása évfordulójára. A nagy ünnepnap legyen az a nap, amikor a magyar asszonyok újabb tömegei értik meg: kezükbe venni a bélre ügyét, az számukra azt is jelenti, hogy még keményebben kell kezükbe venni a szerszámot, a könyvet, még jobban, míg fegyel­mezettebben, áldozatkészebben kell­résztvenni a termelőmunkában• Még odaadóbban kell a haza, a nép, a Szovjetunió iránti hűségre nevelni gyermekeiket, II&ssa át Csongrá:' megye asszonyait az a tudat, hogv a jó munkával védik a békét, védik szabadságunkat, amelyet hét éve hozott el Sztálin hadserege szá­munkra. Legyen hazánk születésé­nek napja az a nap, amikor az asszonyok újabb tömegei lépnek a termelő munka mezejére s még job­ban, többen ébrednek tudatára kö­telességüknek. Nagy Pál. BMERIIlíl LAPSZERKESZTŐK KÉRDÉSÉI I. V. SZTÁLIN ELVTÁRSHOZ Moszkva (TASZSZ). Amerikai vidéki lapok szerkesztőinek egy csoportja körutat tett nyugateuró­pai és középkeleti országokban. E csoport — ötven szerkesztő nevé­ben — azzal a kéréssel fordult J. V. Sztálin elvtárshoz, a Szov. jetunió minisztertanácsának elnöké­hez, hogy válaszoljon a jelen.egi nemzetközi helyzettel kapcsolatos négy kérdésre. A J. V. Sztálin elvtárshoz e ké­réssel fordult lapszerkesztők az USA 21 államában megjelenő lapo­kat képviselnek — a többi között Kaliforniában, Texasban, Kansas­ban, Michiga.nban, Alabamában, Louisdanában, Pennisylvániában. Te­nesseeben. New.Jerseyben. Minne. sotában, Öhioban és más államok, ban megjelenő lapokat. J. V. Sztálin elvtárs március 31­én eljuttatta az amerikai lapszer­kesztők kérdéseire adott válaszát. Sztálin elvtárs válasza amerikai lapszerkesztők kérdéseire Moszkva (TASZSZ). Amerikai vidéki lapok szerkesztőinek egy csoportja e lapok ötven szerkesztő, jének nevében négy kérdéssel for­dult Sztálin elvtárshoz. A kérdé­sekre Sztálin elvtárs az alábbi vá­laszokat adla: KÉRDÉS: Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőt^T VÁLASZ: Nem, nincs közelebb. KÉRDÉS: Hasznos volna.e a nagyhatalmak vezetőinek találko­zása? VALASZ: Lehetséges, hogy hasz­nos volna. KÉRDÉS: Alkalmasnak tartja-e ön a jelenlegi Időpontot Németor­szág egyesítésére? VÁLASZ: Igen, alkalmasnak tar. tom. KÉRDÉS: Milyen alapon lehetsé­ges n kapitalizmus és kommuniz­mus egymás mellett élése? VALASZ: A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mel­lett élése lelje® mértékben lehetsé­ges, ha megvan a kölcsönös óhai az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére és ha betartják az egyenlőség el. véf, valamint a más államok bel­ügyeibe való be nem avatkozás et. vét. Végetért a Béke Világtanács Irodájának ülésszaka Osló (TASZSZ). A Béke Világ­tanács Irodájának oslói ülésszaka április 1-én tartolta záróülésót. Az ülésszak egyöntetűen jóvá­áogyta „A baktériumháború ellen" című, a világ minden férfijához és asszonyához intézett felhívást. Az ülésszakon határozatot hoztak a békemozgalom soronkövetkező fel­adatairól. Az ülé>sszak ezenkívül el­határozta, hogy javaslatokat ter­jeszt a Béke Világtanáca titkársá­gához a népek közötti kulturális kapcsolatok fejlesztése kérdéseiről. Ezután a Béke Világtanács Iro­dájának ülésszakát berekesztették. A Béke Világtanács Irodájának határoxatat A Béke Világtanács Irodája közli, hogy az öt nagyhatalom kö­zötti békeegyezmény megkötését követelő felhívásra gyűjtött aláírá­sok száma a mai napig 603 millió 570 ezerre emelkedett. Ez a szám 122 millióval felülmúlja n stock­holmi felhívásra gyűjtött aláírások számát* Ehhez az eredményhez ugyanakkor hozzá kell fűzni azt a tényt, hogy a közvélemény egyre kitartóbban száll síkra a tárgyalá. sok útján való békés megoldások eszméje mellett. Ezek a sikerek a világszerte ter­jedő békcvédelmi mozgalom nö­vekvő befolyását bizonyítják és a népek egyre mélyrehatóbb vágyalt tükrözik vissza. A békeegyezmény megkötésére Irányuló mozgalomnak tovább kell erősödnie. Ez H fejlődő mozgalom meghiúsítja n népek ere. iét kimerítő fegyverkezési versenyt, amely aláássa a népek gazdaságát és veszélyezteti a népek független­ségét. Az utóbbi hónapokban a helyzet élesedeít. Ázsiában baktériumfegy­vert alkalmaztak. A német és a ja. pén nép többségének akarata elle­nére Japán felfegyverzése befeje. zetf tény és megkezdődött Nyugat­Németország felfegyverzése. A gyarmati népek függetlenségi tö­rekvése heves megtorló intézkedő, telibe ütközik. Uyen körülmények közepette a Béke Világtanács Bécs­ben kidolgozott javaslatai — ma sokkal inkább, mint valaha — a béke megteremtésének elengedhe­tetlen alapját jelentik. Ezek a ja­vaslatok indítványozzák a mosl folyó háborúk megszüntetését. Né­metország douillitarlzálását és egyesítését. Japán deniilitarlzálá­sát, e két állam függetlenségének szavatolt békeszerződések útján történő visszaállítását, az idegen csapatok kivonását az ázsiai, a kö­zel. és középkeleti országokból. A béke erői kitartó követelések­kel rászorították az Egyesült Nem­zetek Szervezetét, hogy megtár­gyalja az áttalános leszerelés kér. dósét. A kérdés tárgyalása folyik. A leszerelési bizottság most ülései zik New-Yorkban. A népeknek nyomást kell gyakorolniok. hogy kötelezővé tegyék a tömegpusztító fegyverek eltiltását és a fokozatos, egyidejű, szigorúan ellenőrzött le­szerelési. A háború és a nyomor politikájának következményeitől egyre nagyobb mértékben sújtott népek felismerték erejüket. Ha el­tökélt szándékkal lépnek fel. meg­változtathatják az események ala. 'adását a különböző politikai és társadalmi rendszerek békés egy. más mellett élését biztosító béke­egyezmény megkötésének kivívásá­val. A Béke Vüágtainács Irodája min­den népi és békeszerető erő széle. sebbkörű egyesítése érdekében el­határozta. hogy június 27-re össze­hívja 3 Béke Vllágíanács üléssza­kát. A Béke Világtanácsnak erre nz ülésszakára békevédelmi kon­gresszusnak ebben az évben történő összehívására terjeszl elő ja vasi a tat. , + ta . A BAKTÉRIUMHÁBORÜ ELLEN A Béke Világtanács Irodájának felhívása Oslo (TASZSZ). A Béke Világ, tanács Irodája a következő felhí­vást bocsátotta ki .,A baktérium­háború ellen" címmel: Gondosan megvizsgáltuk a most Kínában és Koreában folyó bakté. riumháborúra vonatkozó okmányo­kat. Az okmányok tanulmányozása mélységes aggodalommal és borza­lommal töltött el bennünket A baktériumháború aljas bűncselek­mény, amelyet meg kell szüntetni. A baktériumháború az egész embe­riséget fenyegeti. Minden férfi és nő lelkiismeretéhez szólunk és fel­hívjuk, hogy követelje a bakié, riumháború megszüntetését és a baktériumfegyver eltiltását. Elsősorban az Amerikai Egye. sült Államok férfiaihoz és asszo­nyaihoz fordulunk, minthogy min­den amerikai férfi és nő előtt fel kell, hogy merüljön n becsület és méltóság kérdése. Különösen jelen­tős. hogy a koreai háborút az Egyesült Nemzetek nevében vise. lik. Ezért a háborúért azokra a kormányokra hárítjuk a felelőssé­get, amelyek jóváhagyták az Egye­sült Nemzetek beavatkozását és amelyek llymödon erkölcsileg és politikailag felelősek az alkalma­zott hadviselési módszerekért. Ami bennünket ittet. nekünk kettős kö­telezettségünk van. Mindenekelőtt tájékoztatni a közvéleményt ég el­juttatni az igazságot minden egyes emberhez, hogy mindenki ítélhessen a napvilágra kerüli aljas bűnök fő. lőtt. Elhatároztuk, hogy nyilvános­ságra hozzuk a rendelkezésünkre álló okmányokat. Elengedhetetlen a bűncselekmények teljes megvilá­gítása. A Kinat Népi Békevédelmi Bizottság e bűncselekmények meg. világítása érdekében nemzetközi bizottság alakítását javasolta, amely összegyüjthetné az összes tényeket. E bizottság illetékességé­nek és elfogulatlanságának kétsé­gen felül kell állnia. A bizottság megalakítása céljából a tudomá­nyos. a jogi és vallási körök kima­gasló képviselőihez fordulunk Bí­zunk abban, hogy a nemzetközi közvélemény támogatja a bizottság erőfeszítéseit. Másik kötelezettségünk, hogy megvédjünk minden népei a bak­tériumháborútél. Megállapítjuk, hogy a nagyhatal­mak közül az USA az egyetlen ál­lam. amely nem ratifikálta a mér­gesgázok és baktériumfegyverek alkalmazását tiltó 1925 június 17-i nemzetközi egyezményt. Követel­jük, hogy a világ minden népe gya­koroljon nyomást kormányára an­nak érdekében, hogy kivétel nélkiii minden állam aláírja, ratifikálja és megtartsa ezt az egyezmény!. Ugyanakkor erélyes intézkedéseke;; követelünk annak érdekében hogy a legaljasabb és legszörnyűsége­sebb fegyver alkalmazásában bűnös személyeket háborús bűnöskeni bí­róság előtt felelősségre vonják Rlzfosok vagyunk abban, hogy amikor az ártatlanok védelmét és a bűnösök megbüntetését követeljük, az emberek lúlnvomó liibbségenek véleményét fejezzük kl. Az emberek túlnyomó többségének nevében szál­lunk síkra a legnemesebb ügyért: minden gyermeknek az élethez való jogáért. Ha a népek nem lépnek fel hala­déktalanul a baklérlumbáború meg­szüntetése érdekében, akkor nem lesz halára a romboló erők kimé lellenségének és féktelcnségének. Felhívjuk az emberiségei. Iiogy vé­dekezzék! Leszállították egyes árucikkek árát a Német Demokratikus Köztársaságban O Berlin (MTI). A Német Demo­kratikus Köztársaság belkereske­delmi minisztériumának rendelete értelmében áprili.e 1-től szabadpiac­ra kerül mindenfajta férfi-, női és gyermekharisnya és az ára egyúttal 14—36 százalékkal csökken. A belkereskedelmi misztérium szintén április 1-i hatállyal 10—25 százalékkal leszállítolta a tojás árát, egyes vendéglői árakat és va­lamennyi cukrászsütemény árát. Néhány nappal ezelőtt 33 száPalék­kal csökkentették a margarin árát A Neues Deutschland ezzel Kap­csolatban megállapítja, hogy ana'g Nyugat-Németországban az Ade­nauer-kormány háborús politikája következtében napról-napra emelke­dik a közszükségleti cikkek ára, addig a Némei Demokratikus Köz­társaságban a kormány békepoliti­kája és a népgazdasági terv teljesí­tése lehetővé teszi az árak csökken­tését, a lakosság életszínvonalának emelését.

Next

/
Thumbnails
Contents