Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

Ü VASÁRNAP, 1952. ÁPRILIS 20. / 5 SZÖREGEN, A T1TO-HA1ÁR MENTEN MEGKEZDTÉK AZ ÚJ TÉGLA ÉGETÉSÉT T zzadságszag terjengett a szo± bábán. A vackukon kuporgó jugoszláv dolgozók egymást izzasztolták, oly kevés volt a hely. Nyögés, sóhaj szakadt a csöndbe. Az egyik álmából beszélt: meddig tart még?... Még beszélni sem szabadt .., Nem akarok igy élni! ... Nehéz, nyomasztó álmukból ordítozásra ébredtek• Még alig pirkadt, de az UDB pribékjei úgy hajtották őket a határszélre, mint az állatokat — bunkereket építeni. A családjuktól elszakítottak a puskák tusái alatt, görnyedve, ökölbeszorított kézzel kényszerültek engedelmességre. Traktordübörgést hozott időnként a szél. Hallod? — kérdezték egymástól. Biztosan szántanak. Elhallgattak, mert a gyűlölt egyenruha közeledett. Mikor elhaladt, ismét megindult a suttogás. Arról beszéltek, hogy mikor kerül már egy jó falat a szájukba, meddig tart még ez a rohadt étel... — Ügy hallottam — szólt az egyik sokatmondóan —, hogy odaát a határszélen üzemeket építenek, jó koszt van és a munkások jól keresnek— A híren úgy kaptak, mint nz éhes fiókák az eleségen: — Hát akkor mit beszélnek, hogy a magyarok meg akarnak tá^nadni bennünket? — fakadt ki a másik. A keserűség fojtogatta torkát. —A gazember Tito — halkította le hangját — becsapott bennünket. — A nyomorúságot adja csak, odaát meg úgy élnek, amiről mi csak álmodozunk .., • TTa elhagyjuk Szőreg község határát és Kübekháza felé veszszük az irányi, jobbra egy új kővesút vezet a szöregi Il-es számú Téglagyárba. Örül az ember szivelelke, ha az ott folyó hatalmas építkezéseket látja, alig két kilométerre a jugoszláv határtól. A villanypóznákat nemrég állították fel. Tizennyolc ötven méter hosszú új szárító-szín, modern új csillepálya, kényelmes munkáslakások, fürdő, zuhanyozó, kultúrház épül. A kibontakozó szárító-színek mögött pedig az üzemi építkezés befejezéséhez közelednek. A hatalmas cseh présgépek részeit most emelik be a présházba a gyár dolgozói. (Meri az üzemi épületet ők maguk építik!) Megfogadták, hogy május l-re készen lesznek a beszereléssel is. Olyan szereteltei beszélnek az épülő új gyárukról, mint az apa a gyermekéről. Kardos László, a gyár gépésze, 'jelenleg a régi, működő présgépnél dolgozik, de délben, munka után,1 mindig körüljárja az építkezést, gyönyörködik benne. — Képzeljék csak el! öt-hatezer téglái présel majd ki óránként az új gép — mondta nem kis büszkeséggel. (A mostani átlag ezret ad ki.) Aztán lesz itt minden, színpad, öltöző a szereplöknek, tusolhatunk... Nem kell erős lencséjű messzelátó, hogy Titóéktói ide lássanak. Hál nézzék meg, nem titkoljuk mi ezt! Itt a határszélen olyan téglagyárat építünk, amilyen nincs is több a megyében. A mi békés jelszónk: „Minél több téglát a hazának", hogy új gyárak, kultúr otthonok, bölcsődék, lakóházak épüljenek. Mi építünk, Tito fasiszták! Nézzétek! Féljetek!... Már reggel négy órakor traktor dübörgése veri fel a csendet a gyárban, amely egy régi présgépet hajt A deszki gépállomás adta kölcsön az egyik traktorját, hogy addig is, amiig a villannyal működő új présgépet üzembe állítják, zavar, lalanul készíthessék a nyerstéglát. A mezőgazdaság segítségére sietett az iparnak, hogy aztán ezt a segítséget bőven visszakapja. Ebben az esetben téglákkal az új hizlaldák, sertésólak, lakóházak építéséhez. Jelenleg a gyárban két 18 tagú brigád harcol május 1-i vállalásuk túlteljesítéséért. A brigádok versenyben végzik munkájukat. Az egyik brigád reggel 4-töl 12-ig, a másik pedig 12-töl este 8-ig dolgozik• Igaz, hogy most még elég korán sötétedik, de esténként petróleumlámpákkal világítanak, hogy a termelés egy pillanatra se álljon meg. TJgri János és Jacsó József a brigádok vezetői. Mindketten jól szervezték a brigád munkáját. Ugyanis a nyerstégla-vágóknak,' az etszedöknek, a kocsitolólcnak, a rakodóknak úgy kell összedol'gozniok, hogy a munka folyamatos legyen, mert csak így tudják a 120 százalékot elérni, amit május l-re felajánlottak. És ök el akarják érni! A nemes vetélkedésből még nem lehet megállapítani, hogy ki lesz az első — szinte fej-fej mellett haladnak. Naponta teljesítik túl az előző napi eredményt. A nap éppen delelőn áll, mikor a ,,melegváltás" — ahogy ök nevezik a munka átvételét — megtörténik. Tornai Jenöné helyet cserél Vidéki Etával és ő vágja tovább a nyerstéglát. Tóth Jánosné Márai Andrásaival cserélt, ők a két brigád legjobb lerakói és igy tovább. Mikor cserélnek, egyik a másikától kérdezi: mennyit csináltatok? Több mint kilenc ezret• — Hinnye — ütődnek meg. A versenytáblán az előző napi 8700 darab van feltüntetve. Túlteljesítették! Igaz, jól tudják, hogy a norma szerint csak 7200-at kell gyártaniok. De nekik | felajánlásuk van! És nekilátnak, hogy versenytársaik elért eredményeit megdöntsék. De nem tudták megdönteni, csak cppen annyit értek el. Igy megy ez nap, mint nap, a nemes versenyben újabb és újabb eredmények születnek, Tjersze, nehézségeik is vannak. Többször elromlott a traktor. Ők elismerik, hogy a gépnél lehet hiba, de mégis hibáztatják a deszki gépállomást, m.crt előfordult, hogy üzemanyaghiány miatt állt a gép, amiről időben gondoskodhattak volna. A segítséget köszönik a deszki gépállomásnak, de, ha már segítenek, aklcor szívvel-lélekkel tegyék azt. Valamennyien szívükön viselik az építkezések menetét és hibának róják fel a szegedi Magasépítő Vállalatnak, hogy az új színen még nem készültek el a tetőszerkezetek és a csillepálya sincs még kész, holott április l-ig be kellett volna fejezni. Mindezekért harcolnak, túl akarját teljesíteni a negyedévi tervet. Ha megindul az új présgép, akkor már feltétlenül szükség van az új színekre is. Az égetés megkezdése nagy dolog a téglagyárban. Mindenki erről beszél. Az előkészített nyerstéglák hosszú sorokban száradnak és már alkalmasak arra, hogy a kemencébe kerüljenek. — Ha valaki hallja a traktor zúgását, azt hiszi, hogy szántanak, pedig itt már el van vetve majdnem minden a határban — jegyezte meg Buknicz Ilona kocsizó, a brigád legfiatalabb tagja, miközben gyorsan fordul az üres kocsival, hogy azlán megrakva ismét eltolja a lerakókhoz. Ö is részese annak, hogy a brigád a felajánlott 120 százalékot elérte: az előző nap 9300 téglát gyártottak. Tf üstöt a gyárkémény. Megkezdték az ég'etést. A kémény magas, füstje is messzire ellátszik. Hirdeti, hogy szabad országunkban építő, alkotó munka folyik, az izzó kemencékből maholnap új téglák kerülnek ki békeműveink építéséhez. Szerte az országban, itt is a halárszélen, dolgos munkáskezek rakják le a szocializmus alapjait. Igy vágnak vissza az imperialisták háborús uszításaira. Odaát pedig, Tito fasiszta országában, az elnyomott munkások sóvárogva nézik a gyár füstjét, ök is alkotni szeretnének szabad országban. A becsületes jugoszláv dolgozók ökölbeszorított kezei egyszer majd kinyílnak és letépve láncaikat, csatlakoznak a világ békeszerető népéhez, kiharcolják szabadságukat, hogy amiről álmodoznak — a békés építőmunkáról — megvalósíthassák. Markovits Tibor. Eriékes tanácsokkal látta el a Tiszamenti Fűrészek és a Lemezgyár dolgozáit Hrusztav Sziyepán lakovlevics elvlárs, szovjet tervezőmérnök Az ötéves terv sikeres megvalósí úsáért folyó harcban, a szocia. lizmus építése közben munkánkban mindenkor érezhetjük a Szovjetunió segítségéi. Kiváló szakemberek jönnek el hazánkba, hogy tapasz., talataikkal. javaslataikkal segítsók dolgozó népünket tervünk teljesítésében. E héten csütörtökön és pénteken két szegedi üzem dolgozóit láto. gatta meg Hrusztov Sztyepán Jakovlevics tervező mérnök elvtárs, aki az építésügyi minisztérium vendégeként tanulmányúton jár ha. zánkban. Elsőnek a Tiszamenti Fűrészek szegedi telepét látogatta meg. A meleg baráti üdvözlés után Hrusztov elvtárs meglátogatta az üzem minden részlegét és gyakorlott. szakember szemmel az eredmények mellett meglátta mindazokat a hiányosságokat is, amelyek még megmutatkoznak a Tiszamenti Fűrészek szegedi telepén- Az anyagmozgatásban legtöbb üzemben hiányosságok vannak. Hrusztov elvtárs a Tiszcmenti Fűrészeknél is rámutatott erre a hibára. — A készáru elszállításához, valamint üzemen belül a nyersanyag mozgatáshoz nagy segítséget nyújtana az elvtársaknak egy vasút építése — mondotta Hrusztov elvtárs. Egyben megmulatta, illetve papírra vetette az üzem terüle. tére bevezetendő vasút ú'ját és rámutatott arra, hogy milyen sok munkát éa költséget tudnának ennek bevezetésévei megtakarítani. A fürészesarnok dolgozóit is gazdag tanácsokkal látta el. Itt a gépekről "lekerült nyersanyagot távolabb helyre viszik a dolgozók további feldolgozásra. Hrusztov elvtárs a gépek átszerelését javasolta. amely egyben lehetővé teszi a szalagrendszer bevezetését. Végezetül az üzem valamennyi dolgozójának felhívta figyelmét arra, hogy mennyiségi munkájukban a minőség fokozására törekedjenek. A látogatás után Hrusztov elvtárs a vállalat vezetőségének és művezetőinek elmondotta tapaszta. tatait, értékelte az üzemben tett látogatását és további munkájuk, hoz még sok szempontot és javaslatot nyújtott. Második látogatását a Szegedi Falemezgyárban tette meg. Hrusztov elvtárs — bár nem kifejezetten lemezszakértő — mégis széles szak. ismerettel rendelkezik és ismeri a Szovjetunió több lemezgyárát. Hrusztov elvtárs aprólékosan foglalkozott a termelési és a szervezési kérdésekkel, örömmé] állapította meg. hogy a különböző gömbfa niegóvási eljárásokat már szovjet tapasztalatok szerint végzik." Meglepte azonban Hrusztov elvtársat, hogy a bútorlapok középrészei normáldeszkából készülnek és ah. hoz olyan gömbfát fürészel fel az üzem. amelyet az építőipar jobban tudna hasznosítani. Hrusztov elv. társ elmondotta, hogy a Szovjetunióban a kombinátok úgy vannak összehangolva, hogy egyik üzem a másik hasznos hulladékát tovább dolgozza fel. — Ezt Szegeden is meg lehet valósítani — mondotta. Az üzem laboratóriumában több órán át figyelte a munkát. Nagyon tetszett neki egy vízálló, főzésbiztos és penészmenbes ragasztóanyag, nak a mintája és a recepiet az üzem Hrusztov elvtárs rendelkezé. sére bocsájtotta. Hrusztov elvtárs azzal búcsúzott el a Szegedi Falemezgyár dolgozóitól, hogy hazatérve a legújabb kiadású szakkönyveket fogja megküldeni a Lemezgyár könyvtára részére. Gazdag műsorral kezdődik ma ,A szocialista kereskedelem tavaszi árubemutatója' ,(4 meg a rendőr kengyelbe préselt, \ dúrvacsizmás lábát és telteié len- ' ditett rajta. Egy kemény kőművestenyér irgalmatlanul csattant a ló farán. Az fájdalmasan nyerített és horkanva ugrott előre. A rendőr, úgy lógott a ló oldalán, mint hu-1 zatos padlás gerendján csüngő denevér. Csákós teje pedig sokat,1 nagyol koppant a kövön. A tömeg megindult, s a vörös lobogó pedig lengett, csapkodott a szélben. Négy-öt lépés után már ott voltak a rendőrök. Az ütlegek úgy csattanlak a tejeken, arcokon,' hátakon, mint a pöröly. Nők férfiak arcán, tején buggyant ki a vér a kardlapok nyomán. Nem volt kímélet. A zászló megdőlt, utánakaptak. Egy rendőr kalimpálva bukott a lovak alá. A tömeg pedig tőit előre, mint túllátott mozdony a sínen. A zászlóvivőre újra lecsaptak. Száján kibuggyant a vér, feje előrebukott és kabátja hajtókáján beleveszett szaporán ömlő vérének színébe a tűzpiros virág. Tízen is utánakaptak a hajnalszínű zászlónak. Egy pillanatra megállt a tömeg, mert nem tud- j ták etdön'eni, ki vigye a zászlót. Húsz kéz markolta a már véres rudat és rángatták egymás kezéből. ] _ Add nekem, add. nekem — kiabálták kórusben, da senki sem akarta elengedni. Mindegyik tudta, hogy kezében a zászló csak néhány másodpercig maradhat, mert kiverik onnan az úri rendet védő őrjöngő, fegyveres rendőrök. De ki ne vitte volna büszkén ezt a zászlót, haláltmegvető bátoraággal, amikor lobogó vörös színében olt izott az álmodolt jövő, a dicsősé ges Köztársaság, amely megmutat!u: lehet másképpen is élni. Hogyne vitte volna, amikor mögötte úgy nézett fel a zászlóra a hömpölygő tömeg, mint ébredő madár a keleten felszökő vörös napra, amely életet jelent számára. Gyáva] az, aki nem meri május elsején maga'sra emelni a vörös lobogót és árulód Áruló, autil Amerikában,. Ázsiában, Alrikában, Ausztrállá- ] ban és Európában ugyanígy lo- j boglatták ezen a napon az élei zászlaját szívükben a kor örömízével, szemükben a> bizakodás lényével. A tömeg újra elindult, de útját már a testekből folyó vér is jelezte. Lépésről-lépésre haladtak és a tébolyult rendőrakadályon törtek maguknak utat buggyanó vér | rük árán. A zászló, mint megseb- \ zett madár, egyszer hol lebukott, hol telreppent és alatta nyögve. | vagy sóhajtozva rogyott le egyegy gyármarta ember. De nem töri , meg az egyre fogyó, hömpölygő áradat. A zászló lassan, de haladt előre. És csoda történt. Csoda, amelyet nem égi istenek idéztek elö az. elvakított embereknek, hanem olyan csoda, amelyet emberek csináltak. A sorok megbomlottak és széles félkörben álltak a rendőrök előtt. Mögöttük a liget elejének kíváncsi iái nyújtogatták féléjük ágaikat, előttük pedig a hullámoshátú Tisza hömpölygött. A télkör közepéről öreg, megtörthátú ember lépett elő; Dérszínü haja csapzottan lógott savószínű szemébe. Arcán, homlokán megszámlálhatatlan gondszántotta barázdák éktelenkedtek. Olajszínű kezét görcsösen szorította ökölbe és felgyűrt ingújja alatt ujjnyira dagadtak ki az erek. Dús szemöldöke úgy bukott előre a szemére, mint verttalú házra a szúrágta nádiedéi. Szemében a gyűlölet kikiricsszínű szikrái pattantak a megtorpant rendőrök leié, akik izzadva íujtaflak lovaikkal együtt. Az öreg nagyot horkantott, mint ugrásra készülő farkas. Keze magasra lendült, megfordult és diditől hörgő hangon kiáltott oda a többieknek: — A lovakat elvtársak! Még ki sem mondta egészen, ! amikor mindent elsöprő jégesőként , zuhogtak a rendörök lovat íeté a i vad erővel, dobott kövek. tó'téalák. Az egyik ló fájdalmasat nye- I rített és lovasa nyögve, huppanva j bukott a tőidre, mint pondrórágta , alma a fáról. A megriadt lovak először a hídon próbáltak mene-1 külni, de itt is zuhogott rájuk az irgalmat nemismerő zápor. Helyben ágaskodtak a magasba és elsőlábukkal kaparták le egymás hátáról a rendőröket, akik tehetetlen rongyként lógtak ide-oda | lovaik hátán, s mint bamba ökrük j kapkodták jobbra-balra tejüket. Az egyik utastalan ló végre megtalálta a menekülés útját. Előrelógó kantárral, mint hajszolt vad rohant a Tisza felé és nyomában reccsenve múltak a porba az alsó part gyenge virágai. A többi ló is eszeveszetten indult utána és utastól. mindenestől vetették bele magukat a szennyes, kavargó vízbe. Szitkok, átkok röppentek a partonállók telé, akik izzadva néztek a hullámokban ringatódzó állatokra,, rendőrökre, amint az árral küszködve haladtak a túlsó part telé. A zászló pedig ott lebegett egy tiotalasszony kezében, akin a májusi napban már erősen meglátszott a tiszta anyaság jele. Ugy markolta és szorította magához a lobogó rúdját, mint a jövő útjának szilárd korlá'íáiát, amely mellett majd biztosan halad leendő gyermeke, akinek szíve még együtt dobban az övével. A menet újra megindult. Valaki elkezdte újra az lntermacionálét ott, ahol abbahagyták: ,,A győzelem napjai jönnek..." És kiértek a Kállai-ligetbe. A j zászló alatt félkörben gyűltek őszsze. Valaki beszélni kezdett. Lenin, i Sztálin és Rákosiról szólott. A fáradt szemek újra felcsillantak, s a kérges kezek görcsösen kapasz-1 kodtak egymásba és nem kimondott esküvel. — csak a szemükkel — fogadták meg: ez a kézfogás örök és szétléphetetlen marad. mert; érezték: így erősek, így nagyon • erősek és egyszer győzni íog- i nak., „. KüiH László ! „A szocialista kereskedelem ta. vaszi árubemutatója" ma reggel 2 órakor kerékpáros és motorvezetéses versennyel indul, amelyet a Vö. rös Meteor Sportkör rendez. Az árubemutatót délelőtt fél 12.kor ünnepi beszéddel Érsek Tibor elvtárs, a belkereskedelmi minisztérium ruházati főosztályának osztályvezetője nyitja meg. Az ünnepi beszédet műsor követi. A műsorban fellép Váradi Árpád, a Szegedi Nemzeti Színház tagja és a szegedi állami kiskereskedelem kulturcsoporljai. A műsor után kerül sor a kerékpárosverseny díjkiosztására. Délután 3 órától 6 óráig szocialista kereskedelmünk dolgozói műsoros zenés gyermekdélutánt tartanak a Széchenyi-téren roller, versennyel, árubemutatással és ta. nácsadással. A gyermekdélután műsorában szerepel Ambrus Edit, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, a TÜZÉP népi tánccsoportja és több gye rrnek szereplő. Ma megkezdik a készétel és készruha bemutatást és tanácsadást is. Készétel bemutató és kostoló a pénteki lapunkba® máiközölt helyeken lesz. készruha be. muta'áa pedig a 6, 7. 10 és 16.os számú Ruházati Holtokban. A Széchenyi-téren és a Petőfi sporttelepen délután könyv-, játék, és cukorka bemutatót is tartanak. Az árubemutató hétfői műsorán a délelőtti órákban a móravárosi éB a Csongrádi-sugárúti általános is. kólákban bábszínház előadás szerepel tanácsadással és árubemutatóval, délután 6 órakor pedig az MNDSZ Dugonics.téri kulturtermé. ben szerepel a bábszínház, majd dr. Nárai Sándor tanársegéd tart előadást „Legdrágább kincsünk a gyermek" címmel. Az előadáson résztvevők számára gyermekápolási tanácsadást és gyermekkönyv kiállítást is tartanak. A tavaszi árubemutató egyik fcg. nagyobb érdeklődéssel várt eseménye lesz kedden délután az ötlet, nap, amelyet C órai kezdettel a szakszervezeti székházban tartanok. Itt készpénzzel jutalmaznak szocialista kereskedelmünk dolgozói minden olyan ötletet, amely a ke. reskedelem munkájának megjavítá. Gát szolgálja. Az ötletnapon szere, pel a Postás-zenekar Kerny Kái. mán vezényletével. A hét folyamán számoa üzletben tartanak készétel, készruha. gyer. mekápolási cikk, kozmetikai szer, bútor, lakásberendezési cikk és könyvbemutató'. A Piaci Kiskereskedelmi Vállalat pedig a város főbb pontjain és legnagyobb gyárai előtt állít fel árubemutató pavitlonokat. Már la nagy érdeklődés nyilvánul meg a „vásárlók véleménye" verseny iránt, amelyben 24 kirakat vesz részt és amelynek szavazói a jövő vasárnapi ruhabemutatón ré. szesülr.eik díjazásban. Állami kereskedelmünk dolgozói már is versenyben állnak, hogy tényekkel bizonyítsák jelszavukat: „Mindent a fogyasztókért". rDúlqozóh hely esiráii tnn(&iqania indul Szegeden Alig van a mult népellenes rendszerének sötétebb öröksége, mint a dolgozók széles tömegeinek alacsony iskolai előképzettsége. Pedig a leemelés egyre gyorsuló ütemét mind nehezebben látja el az a dolgozó1 aki megrekedt a Horthy rendszer II III. elemijénél. A termelésben ma már a másodnercekért küzdünk. A szakmai továbbképzésben viszont sok esetben negyedórákra le kell lassítani a munkát az írás, helyesírás, fogalmazás alapvető nehézségei miait. Ezen a hiányosságon segít most a Gutenberg-utcai általános leányiskolában működő dolgozók iskolája, amikor díjmentes helyesírási tanfolyamot indít a IV. osztálynál alacsonyabb előképzettségű dolgozók számiára. A tanfolyam tlz hetes. Tanítás: szerdán és pénteken délután fél 6 órától. Jelentkezni lehet: április 23-án, szerdán és 25-én pénteken délután 5 órától az iskola II. emeleti előadótermében. (Gutenbergutca 25. Volt Margit-utca.)