Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

Kuunn Ünnepi előadásban mulatták be új magyar filmjelnkrt a Vörös Csillag, fe a Szabndság-moziban Franciaországban megkezdődtek az előkészületek a má jus 18-1 köztársasági tanácsi választásokra Vasárnap reggel színes kultúr- és sportműsorral nyitják meg a „Szociálisba kereskedelem" tavaszi árubemutatóját / AZ MDP C SONGRA DM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVF. 90. SZAM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. ÁPRILIS 18. Közmegvefést az állam adósaival szemben Számtalanszor elhangzott már Csongrád megyében is a becsületes dolgozó parasztok ajkáról: „Ne tűrje az állam, hogy egyesek gúnyt űzzenek a törvénybőll Ha én tudom rendezni az adómat, rendezze más is". Ezek a szavak magasfokú ön­tudatról, a haza, az állam Iránti féltő szeretetről tnuskodnak. Ho­gyisne. Mit ér az, ha a mezőgazda­ság dolgozóinak csak egy része érez felelősséget a saját jövője iránt, a másik része ugyanakkor a kisujját se mozdítja meg saját maga jövője, a szocializmus felépítése érdekében. Vagy egy szívvel, lélekkel küzd minden dogozó paraszt kötelessége teljesítésével az ötéves terv valóra­váltásáért, ami a falu rohamos fel­emelkedését is jelend, vagy egy má­sik megereszti az istrángot és ak­kor kétségessé válik békénk fennma­radása, késik hazánkban a szocializ­mus győzelme. Rákosi elvlárs már több esetben aláhúzta az ipari munkások körében tapasztal! laza munkafegyelemmel kapcsolatban: „...a legjobb fe­gyelmezés annak a légkörnek a ki­alakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat''. Nos, ez az elengedhe­tetlen követelmény éppúgy vonatko. zik az állami fegyelem megsértőire is. A falusi kommunistákra, a be­adásban és az adófizetésben példa­mutató népnevelőkre, élenjáró dol. gozó parasztokra hárul a feladat, hogy minél hamarabb megteremtsék azt a közhangulatot, amelyben a be­adást nem teljesítőknek nincs ma­radásuk. Nagy Lajos puszlamérgesi dolgozó paraszt — akit példás ser­tés-, baromfi- és tojásbeadásáért vándorzászlóval jutalmazott meg a községi pártszervezet — szégyenítse meg ott, ahol legtöbben hallják azo­kat, akik húzódoznak a beszolgálta­tás teljesítésétől. Nem lesz nehéz dolguk a Nagy Lajosoknak, mert ma már sokkal többen vannak, mint azok, akik becsületüket holmi olcsó kuJákpropaganda hatására kockára teszik. Használjanak fel a falusi pártszervezetek minden eszközt a begyűjtést túlteljesítők népszerűsí­tésére, de kövessenek el mindent, íiogy a közösség ellen vétők pellen­gérre kerüljenek. A szégyentábla, a hangosan beszélő rendszeresen adja tudtára a kiskirályságiaknak. hogy például Pengő Ferenc dolgozó pa­raszt inkább eladta Orosházán a sertését feketén, mintsem mult évi elmaradását tisztázta volna. Hadd érezzék az ilyen hanyag polgárai az államnak, hogy őket megvetik, kiközösíti nemcsak a község, hanem Pz egész ország dolgozó népe. A megbecsülés csak azokat illeti Jneg, akik a munkásosztály mögé felsorakozva, erejük megfeszítésé­vel harcolnak drága hazánk függet­lenségéért, szocialista békénk bizto­sításáért. Követni kell mindenütt az egész megyében a vásárhelyi úttörők példáját, akik virágokkal és ének­szóval köszöntötték fel lakásukon a beadást túlteljesítő dolgozó parasz­tokat- Ezek a kis úttörők adták át & tanács dicsérő okleveleit is, ami­nek az lett az eredménye, hogy a felköszöntöttek megfogadták: május l-re minden terményből teljesítik félévi begyűjtési előirányzatukat. Jól tudjuk azonban, hogy vannak Csongrád megyében is olyanok, akiknek nem használ az okos szó, a türelmes felvilágosítás. Az ilyenek­kel a törvény hangján beszélünk. Megköveteli ezt tőlünk nemcsak to­vábbi fejlődésünk zavartalanságá­nak biztosítása, de a példamulató dolgozó parasztok százezrei sem tű­rik szó nélkül, hogy egyesek a kö­zösség munkájából élősködjenek. A szekér elé fogott lógós lovat, ha nem húz, ostorral biztatja a gazda. Az adófizetésben, a beszolgáltatásban elmaradókat — ha szükség van rá — kemény büntetéssel bírja jobb be­látásra a nép állama. Meg kell ér­tenie visszavonhatatlanul minden kis- és középparasztnak: a ter­ménybeadás országos kérdés, amit a megnövekedett falusi fogyasztás kielégítése érdekében is feltétlenül teljesíteniük kell negyedévrőUme­gyedévre. Rákosi elvtárs azt mon­dotta: „...folyton azt hangoztat­ják, hogy a pesti prolinak kell a terménybeadás, de hogy... a falusi prolinak is ennie kell, arról nem szólnak semmit. Pedig a beszolgál­tatott élelemnek kb. a fele visszatér a faluba". Tehát, ha a beszolgálta­tás nem teljesítése miatt zsírhiány következik be megyénk bármelyik községében, a dolgozó parasztok — ha nem teljesítik időben begyűjtési tervüket — elsősorban a földnélküli mezőgazdasági dolgozókkal, az ál­lami gazdaságok munkásaival ke­rülnek szembe. Elég sok gazdával találkozunk még, aki úgy fogja fel a dolgot: megközelítettem búzatermelésben a termelőcsoportot, mit akarnak hát tőlem? Sajnos vannak pártszerve­zeteink is, ahol nagyot bólintanak erre a gyatra érvelésre, mondván, hogy aki növeli a terméseredményét, az lényegében mindent megtett, amit lehetett az ország felvirágoztatá­sára. Mi sem helytelenebb, mint ez a megnyugvás. Az üzemekben a párthoz és az államhoz való hűség­nek kétségtelenül az a legjobb mu­tatója, ha a Loy-mozgalomba be­kapcsolódik a munkás, vagy szta­hanovista szintet ér el. Amint Rá­kosi elvtárs megállapította: „Olt (az iparban) neim kell beszélnünk a jó beadásról, mert ha a mozdonyt a MÁVAG-bain megcsinálják, akkor senki sem vágja zsebre és nem főzi meg otthon a konyhában ..." A dol­gozó parasztság körében azonban, sajnos, elég gyakran előfordult, hogy azt a hízót, amit az államnak kellene beadni, hájaskiflinek sütik meg a falusi konyhában- Sándor András vásárhelyi középparasztot azért büntették meg 1200 forintra, mert engedély nélkül vágta le azt a sertést, amely az államot illette meg. Az állami fegyelem betartásáért a megye, az ország valamennyi dol­gozója felelős. Félre kell dobnunk azt az ósdi szójárást, hogy „Elég nekem a magam baja, mit törőd­jem én másokkal". Igenis törődni kell azzal a szentmihályteleki Hajdú József középparasztnak is — aki egész évi tojás- és baromfibaadását több mint 300 százalékra teljesítette —, hogy a szomszédja eleget tett-e, vagy sem állampolgári kötelezettsé­gének. Sőt, mi több: az erősobb, a becsületesebb jogán meg kell köve­telni tőle, hogy ő is tettekkel küzd­jön szocialista hazája építéséért. A dolgozó nép, a párt és Rákosi elv­társ iránti szeretet fokmérője a jó beszolgáltatás, ami természetesen feltételezi a termelés szüntelen fo­kozását is. A népnevelők, akik ház­ról-házra járnak, isimerjék alaposan az idei begyűjtési rendeletet és ahol szükségesnek látják, számolják ki a dolgozó parasztok beadási kötele­zettségét. Mutassanak rá: ha több­ször kapálnak, ha a kukoricánál al­kalmazzák a pótbeporzást, ezzel bő ven megterem az a mennyiség, amennyivel többet kell az idén be­gyüjtenünk az ország élelmezésének biztosítása érdekében. Olyan eset is előfordult már egyik-másik községben, hogy amikor az adóhátralék miatt a dolgozó pa­rasztok házához kiment a végre­hajtó, rátámadtak: „Menjen a ku­lákhoz foglalni, én újgazda va­gyok". Földeákon két fuvarostól — mivel fütyüllek az adófizetésre — elvették a lovakat ég átadták a BELSPED-nek. Az illetők ezen fel­háborodtak, fenyegetőztek, szaladoz­tak fűhöz-fához, csak éppen arra nem gondoltak, hogy adófizetés vé­gett a tanácsháza felé vegyék az irányt- Az ilyen dolgozó parasztok, úgy látszik, még ma is azt képzelik, hogy csak a kulákoknak kötelességé az állami fegyelem betartása és ha másként nem megy a dolog, megfe­nyegetik az államhatalom, képvise­lőit. Illő volna már megtanulni, hogy ez az idő lejárt. Az a dolgozó paraszt, aki nem érti, vagy nem akarja megérteni, hogy a minőségi vetőmagvakért, a műtrágyákért, a gépállomásért, a jegyrendszer el­törléséért és a szabadpiacért neki is teljesítenie kell kötelességét, az nem méltó a párt és a dolgozó nép bizalmára. De mivel ő is ebben a hazában él, még hozzá egyre jobban él, neki is épülnek az új gyárak, is­kolák — azzal a törvénnyel kény­szerítjük becsületre, amelyet ő maga léptetett életbe. Ráadásul szégyen­keznie kell majd azok előtt, akik esztendőkről-esztendőkre túlteljesí­tik begyűjtési tervüket, pontosan fizetik adójukat és akiknek száma egyre rohamosabban szaporodik. PL bakiói „Felszabadulás'Mszcs csatlakozott elsőnek Táncsics"-termelőcsoport május 1-i hosszúlejáratú versenyfelhívásához Olvastuk a Táncsics-termelőcso­port versenyfelhívását, amelyet Szeged termelőcsoportjaihoz inté­zett május elseje mélló megünnep­lésére. Mi is, a baktói Felszabadu­lás-termelőcsoport tagjai örömmel csatlakozunk a felhíváshoz. Ala­posan tanulmányoztuk a Táncsics­tszcs versenypontjait és a mi vi­szonyainknak megfelelően állítot­tuk össze azokat a pontokat, ame­lyekkel csatlakozunk a több ter­mést biztosító felhívás megvalósí­tásához. örömmel csatlakozunk, mert tudjuk, hogy minden szem ga­bona, amellyel többet adunk dol­gozó népünk államának, erősíti hazánkat, a béketábort. A Táncsics­termelőcsoport előttünik jár a vaszi munkában, s a begyüjtésP«ib idősebb és erősebb csoport. Adott" 6ágai mások, földje jobb, de ennek ellenére mi sem akarunk lemaradni mögötte. Csoportértekezleten vitattuk meg, mit és hogyan csináljunk, milyen módszereket alkalmazzunk, 'hogy aiz idén több termést érjünk el, mint tavaly és méltó versenytár­sai legyünk a Táncsács-termelöcso­portnak, több és jobb mezőgazda­sági nyersanyagot tudjunk adni fejlődő iparunknak. Elhatároztuk, hogy kiszélesítjük munkaverse­nyünket a csoporton belül és kö­zös akaratta küzdünk a hosszúlejá­ratú versenymozgalmon belül a több és jobb termés eléréséért 1 A munkafegyelem megszilár­dítása érdekében az intézőbi­zottság! tagokat reszortokra oszt­juk (növénytermelés, szarvasmar­hatenyésztés. sertéstenyésztés, ker­tészet stb.). Minden intézőbizott­sági tag tapasztalatainak átadásé-1 val a több és jobb termésünket se- j gítii elő. A munkafegyelemben még vannak hiányosságaink, ezzel akar_ juk megszüntetni. E cél elérése ér-j Üekében csoportunk elnöke a napi ügyek intézésén felül fokozottabb gonddal ügyel a fegyelemre. Fe­gyelmi bizottságunk is minden eset­ben megvizsgálja a fegye'.mézet­lenkedők ügyét és ha szükség lesz rá, büntetést szab ki rájuk. Fekete1 táblára függesztjük ki azok nevét, akik rossz munkát végeznek és megszegik a munkafegyelmet. O Állattenyésztési tervünket a kétéves állattenyésztési terv figyelembevételével bővítjük, s nö­veljük állataink létszámát. Ezzel biztosítjuk begyűjtési kötelezett­ségünket az élőállalbeadás és to­jásbeadás terén is. Jelenleg 600 napos csibét nevelünk de még ezt a számot is tovább növeljük. Ezen felül ebben az évben kacsákat is keltetünk, hogy h'zottbaromfi be­adásunkat is teljesítsük. ti Gabonavetéseinket az acat­tJm tói és a konkolytól gyomta­lanitjuk, a búzát viaszérésben, az árpát sárgaérésben aratjuk, hogy elkerüljük a szemveszteséget, a fe­lesleges szóródást. A kalászosok cséplését az e'őiránvzott határidő előtt 6 nappal befejezzük. A gabo­nát a gép farától száll'rjuk be az állam raktárába. A A kukorica vetését április • 24-ig befejezzük, ezt köve­tően mindig a legalkalmasabb idő­ben végezzük el a kapálást, tisz­tán és gyommentesen tartjuk, szer­vezett brigádmunkáva] elérjük, hogy állandóan porhanyós legyen kuko­ricavetésünk földje, ezáltal meg­akadályozzuk a talajnedvesség el­párolgását. A pótfoepovzést elvé­gezzük. így akarjuk elérni hogy aránylag gyenge minőségű földün­kön a tervben előirányzott termés­mennyiségen felül két mázsával többet termeljünk. Burgonyából 5 mázsás többlettermést vállalunk terven felül. Ebben a munkánkban, mint a többiekben ;s alkalmazzuk mi is a Táncsics-termelőcsoDorl munkamódszerét Az aratás meg­kezdésóig háromszor kapáljuk a kukoricát, a burgonyát és a többi kapásnövényeinket. C A fűszerpaprika föl lünket május 10-ére teljéén, ülte­tésre alkalmassá tesszük, a palán­tálást május 20-ára befejezzük. Hol­danként 50 mázsás terméseredményt vállalunk. Ezen a téren 10 mázsá­val akarjuk túlszárnyalni a Tán­termésereS-csics-termelőcsoport ményeit. f. A kertészeti munkában ft­gyelembe véve a Táncsics­termelöcsoport kertészeti brigád­jának felajánlását, mi vállaljuk, hogy korai káposzta termésünket a tervben előirányzott 120 mázsáról 180 mázsára emeljük katasztrális holdanként, a paradicsomból pedig 100 mázsás termést érünk el. H Állattenyésztésünk fejlesz té_ 4 * 6ére és élőállatbegyüjtési kötelezettségünk biztosítására az állatok takarmányozását a takar­mányféleségek termésének növelé" sével futószalag rendszerű terme­lésével oldjuk meg, így állandóan zöld ée értékes takarmányt tudunk adni állatainknak, ezért növeljük a lucerna vetésterületünket ál, A lucernakaszálást pedig minden eset­ben virágzáskor végezzük el. O A fejési átlagot az egyedi takarmányozás bevezetésével, háromszori fejéesel, 8.7 literről 9.5 literre emeljük. Fokozott gondot fordítunk a tisztaságra, ezért kívül­belül bemeszeljük az istállót és ál­landóan friss alomról gondjbko­dunk. Q Sertésállományunk nővelé­sére évenként kétszeri fial­tatással elérjük, hogy a hússerté­seknél egy koca után az évi 6zapo* rulat 12, a asirsertéseknél pedig 8 legyen. li) A növénytermelésnél a xv/* tészetben. de az állattenyész­tésnél is fokozottabb mértékben al­kalmazzuk a Szovjetunió kolhozai­nak élenjáró tapasztalatait. mert tudjuk, hogy fejletteb módszerek­kel nagyobb terméseredményt érhetünk el. Ezzel lehetővé tesszük, hogy egész évi begyűjtés! te-vün­ket maradéktalanul teljesíthessük, 6őt túlteljesíthessük. A' Felszabadulás-termelőcsoport > dolgozói nevében: Tarkas István párttitkár, Árendás György elnök. Mészáros Szilveszter és Nagy András brigádvezetők Harcban a május 1-i munkafelaiánlások teljesítéséért A szegedi üzemek dolgozói lelke­sen készülnek május l-re, a világ dolgozóinak seregszemléjére. A fel­szabadulás óta — mint minden je­lentős ünnepet — május elsejét is több és jobb munkával ünneplik meg, meri tudják, hogy minden szá. zalék, amelyet terven felül érnek el, a békét erősíti s ezzel fejezhetik ki méltóképpen harcos békeakaralukat. Éppen ezért minden üzemben a dol­gozók arra törekednek, hogy válla­lásukat necsaic teljesítsék, hanem túl is teljesítsék és mielőbb jelent­hessék szeretett vezérünknek, Rá­kosi elvtársnak: Öntudatos dolgo­zókhoz méltóan tettünk eleget vál­lalt kötelezettségünknek. A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN a munka jobb megszervezésével, a selejt csökkentésével készülnek má­jus 1 méltó megünneplésére. Külö­nösen nagy gondot fordítanak _ a munkamódszerátadásra. hogy a nagy ünnepre minél kevesebben le­gyenek az üzemben olyanok, akik 100 százalékon alul teljesítik nor­májukat. A munkamódszerátadási mozgalomnak ebben a versenyben is megmutatkoznak eredményei. Shuszter János munkamódszerátadó Borbély József és Tóth Péter dolgo­zókkal foglalkozik és adja át nekik munkamódszerét. Nemrégiben Bor­bély József még csak 78 százalékos teljesítményt ért el, de ma már ezt a százalékot túlhaladva, 110 száza­lékra teljesítette normáját és így készül május elsejére. Tóth Péter pedig 76 százalékról 106 százalékra emelte fel teljesítményeit, lvitz De­zső Tombácz Imrénének és Palkó Györgynének adta áf munkamód­szerét, akik 86 százalékról 103, il­letve 78 százalékról 104 százalékra teljesítik normájukat. Benedek Im­féné is lvitz elvtárs munkamódsze­rét vette át s már 112 százalékot ér el 92 százalék helyett. Kádár Imre segítségével Botos Istvánné 67-ről 117*re, Bakonyi József pedig 73 százalékról 85 százalékra emelte teljesítményét. A SZEGEDI SEPRÖGYARBAN már számosan vannak olyanok, akik a határidő előtt csaknem két héttél előbb teljesítették, sőt túlteljesítették a párt és a dolgozó nép államával szemben vállalt kö telezettségüket. Szűcs Ferenc sztahánovista kötő például felajánlotta, hogy május el­seje tiszteletére 120 százalékos tel­jesítményt ér el. Ezzel szemben ma már 136 százalékos teljesítménye van. De nem elégszik meg ezzel az eredménnyel, hanem ezt is fokozza azért, hogy méltóképpen ünnepel* nesse meg a nyolcadik szabad má­jus elsejét. Babarczi Antal 138 szá­zalékos teljesítményével 8 százalék­kal haladta túl vállalását. Babarczi Rózsi 136 százalékos felajánlásával szemben 142 százalékot ért el. Ök­rész József kötő pedig 7 százalék­kal haladta túl vállalását, mert 125 százalék helyett 132 százalékot ért el. A fiatalabb dolgozók' példáját követik az idősebb dolgozók is és ők is lelkesen készülnek május el­sejére. Faragó György 105 százalék helyett 113, Gémes Sándorné 105 helyett 110 százaiékos teljesítményt ért. el, Barkó Józsefné pedig 100 százalékra teljesítette felajánlását. A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról A HIZOTTSERTÉS begyűjtésben különösen Pest megye javított sokat az utóbbi napokban. Fokozatosan emelkedik a hízottser. tég begyűjtés még Szolnok, Heves és Szabolcs megyékben is. Fejlődés tapasztalható Somogy megyében, bár teljesítése még mindig messze van térvétől. Egyhelyben topog Baranya, Nógrád és Vas megye, A TOJÁSBEGYÜJTÉSBEN Békés megye vezet napos óta több, mint mint 300 ezer tojást gyűjt be naponként. Teljesiti előirányzatát Heves megye is, amely 11-én 228 ezer tojást gyűjtött be. A baromfibegyüjtés munkáját _a megyéknek tovább kell javitaniok. Különösen Nógrád. Fejér, Vas és Somogy megyékben mutatkozik komoly lemaradás. Meg kell javíi tani munkáját Szolnok megyének is, amely a hízottsertés- és tojás­begyűjtés jó eredményei mellett nem törődik eleget a baromfibe­gyüjtéssel. A JÁRÁSOK VERSENYÉBEN az április 4_i versenygyőztes má­tészalkai járás továbbra is tartja első helyét. A második helyezett orosházi járást a feltörő füzesabo­nyi járás, a harmadik helyre szo­rította. A negyedik helyre a eü­roegi, az ötödik helyre a derecs* kei járás küzdötte fel magát. A KÖZSÉGEK VERSENYÉBEN az áprilisi győzelemtől elbizako­dott Nagyecsed első helyét elhódí­totta a hevesmegyei Tarnabod, amely félévi hízottsertés begyűj­tési tervét 331 százalékra teljesí­tette. Györtelek, Nagykökényes, Lórév és Gádoros elbizakodott­sága következtében most a leg­jobbak: Benczurfalva, Detk és Ve­reb községek.

Next

/
Thumbnails
Contents