Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

4 VASÁRNAP. 1952. ÁPRILIS IS. ' BANK BfíN A Szegedi Nemzeti Színház operaelőadása Közel hetven eszteni'ej írfa Erkel muzsikájáról Podmaniczky Frigyes, | ai Operaház első intendánsa, hogy ..e zeneszerző annyi dalműve! kö-; zölt egyetlen egy sem volt, melyet vs'cime'yik ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király vagy királyné gyilkolás, az aristorrnl'ia elleni zendülés vagy forrongás nélkül nem lehetett egy librettója sem." Ez a vélemény tömören fejezte kl a feudális Magyarország hivatalosainak ellenséges magatartását Erkel operáival szemben. Nem csoda, hogy művészetét elavultnak, ósdinak minősítve, műveit vagy nem játszották, vagy mondanivalójukat kiforgatva, eredeti jellegüket te'jesen meghamisítva adtik elő. A szegedi Nemzeti Színház dicsérendő müsorválaeztása, mely legnagyobb nemzeti operánkat legnagyobb i emzeli ünnepünkön adta elő. a megváltozott világot visszatükrözve, kifejezte azt is, '.vogy népi demokráciánk kultúrpolitikája mennyire értékelt népünk nagy kultúrálta értékei körött Erkel világraszóló muzsikáját is. A Bánk bán szövegkönyve Katona József forradalmi drámájából készült. A dráma történeti alapjaa nemzet függetlenségéért vívott évszázados küzdelmeink egyik mozzanata. 1231 szeptemberében, valószínűleg a pilisi erdőkben a békétlenkedő magyarok, az tdegen elnyomók elleni gyulö'etükben meg ö lék II. Endre király magyargyűlölő feleségét is. Katona drámája ezt az eseményt dolgozta fel. Nem véletlen, sőt Erkel művészi felfogására nagyon is jellemző ez a tárgyválasztás. A nemzeti függetlenségért, a nép szabadságáért vívott harcról akart a magyarságnak ezzel az operájával is felemetó példát 6zolgá'tatni. Mondanivalójának időszerűségét mutatta, hogy &z 1861-1 bemutató közönsége zajos politikai tüntetésekkel fogadta az operát, a megrettent feudális vezetés pedig hadjáratot mditott ellene. Ennek a hadjáratnak vo'-t az eredménye a mű mondanivalójának meghamisítása: alig van magyar dráma, melynek eredetiségét annyira eltorzították volna a feudális Magyarország erre hivatott szakemberei", mint éppen a Bánk bánét. Bánk tragédiájának okául azt a vívódást igyekeztek feltüntetni, melyet az váltott ki, hogy Bánk. az ország első földesura, a király helyettese ölte meg a „fölkent" király feleségét. Tiborénak, a jobbágyság fájdalmát vádszerűen közvetítő alakjából pedig alamizsnáért könyörgő koldúst csinálta*. fc torzításoknak az volt a céljuk, hogy a nemzet! függetlenségért' vívott harc magyarságban mindig elevenen élö tradícióját elaltassák. Erkel muzsikája nemzeti zeneművészetünk haladó hagyományainak egyik legértékesebb részét Jelenti. Kü'önösen a Bánk bán zenéje, mely ha nem is gyökeres lordulóoont Erkel művészeiének fejlődésében, változást jelent abból a szempontból, hogy a verbunkos elemeket máskor is bőségesen feldolgozó Erkel itt egyre erőteljesebben közeledik a nén zenéjéhez. Ezt az első felvonás táncai mutatják legjellemzőbben: egyikük meglepően köze'ről idézi a népzene hangját. Jellegzetesek a drámai helyzetek kiváló hangszereléssel írt zenei aláfestései is. Melinda j-ölemét, Bánk vívódását ábrázoló részek, Ottó szentimentális áriái mind nagy értékei Erkel művészetének és a magyar zenei hagyománynak. A RENDEZÉS A szegedi Nemzett Színház előadásában a dráma és a zene forradalmi mondanivalója, eszmei tartalma helyesen, torzítás nélkül szólalt meg. A rendezés legfőbb feladata volt, hogy a drámát a mullhan ráaggatott sallangoktól megtisztítsa és az előadásban az opera legfőbb mondanivalójaként érvényesítse a nemzet szabadságáért vlvoli idegen elnyomás el'eni küzdelmet. Ennél az operánál különös fontossága van ennek: az új felfogást úgy kell képviselni, hogy meggyőző erővel léphessen fl. régi. megszokott forma helyébe Hortobágyi Margit rendezése a kisebb hibáktól eltekintve jól mego'dolla ezt a feladatot. Sikerült a dráma fordulópontjainak kiemelésével és a jeleinek helyes megformálásával a mű nemzeti és társadalmi mondanivalóit egyaránt hiányta'anut életre kelteni. A drámához képest ugyan az opera nngv. mértékben és fölöslegesen fokozza Melinda szerepének jelentőségét, alkalmat adva ezzel a rendezésnek, hogy a műből elsősorban a szeralmi konfliktust emelje ki. Hortobágyi Margit azonban — elsősorban Bánk és Tiborc kapcsolatának helyes értelmezésével — sikeresen kerülte el ezt a buktatót. Az előadás a mű politikai mondanivalóit meggyőzően to'mácsolta. Ugyancsak a rendezés érdeme, hogy bizonyos régi és új, az eszmei tartalom intenzívebb megnyilatkozását elősegítő módosításokkal, „húzásokkal" a mű eredeti szellemének megfelelő e'őadást tudott teremteni. Dicsérendő Bánk t'enoisze_ repének felújítása, helyes voit a második felvonás befejező részének hagyományos elhagyása is. E változásokkal együtt a többi módosítás ig (Bánk hallgatózási jelentének megváltoztatása, a második felvonás két képre osztása) végső fokon a szereplők jövésmenését tette lélektanilag indokoltabbá s ezzel az egész művet Teálissá. Sikeresen mozgatta a rendezés az udvart tömeget. A merániak és magyarok két csoportra válása azonban kissé merevnek és mozgásában mesterkéltnek hatott. Sujnálatos viszont, hogy a rendezés nem alkalmazta a Bánk bán fe'szabadulás utáni előadásainak rendezői tapasztalatait. A második felvonás tetőpontot Jelentő részét (Bánk és Gertrudis kettőse) a budapesti Nemzeti Színház tavalyi e'öadása az eszmei tartalmat jobban kidomborító rendezésben, az alakok úfszerü színpadi elhelyezésével oldotta meg. A budapesti előadásokon a jelenei kezdetén, amikor még nem látszott, kinek lesz igaza, Gertrudis emelvényen állt s leiekintett Bánkra, majd a vita végén. mikor Bánk igazsága kiderült, Bánk lépett az emelvényre s ezzel mintegy föléje nőtt az összeroopanó Gertrudisnak. így az eszmei tar. talom, Bánk igazsága, kézzelfogható módon és nagy meggyőző erővel nyilvánulhatott meg. A SZÍNÉSZEK MUNKAJA A szereplő művészek legfontosabb feladata a dráma maliban meghamisított jellemeinek helyes értelmezésű ábrázolása volt. Nemcsak azért volt ez nehéz, mert az előadásból, a színészek játékából meg kellett mutatkoznia az új felfogás fö'ényének. hanem azért is, mert az új értelmezés elmélyü'tebb, kidolgozottabb, az alakok bonyolult jellemét helyesebben megmutató művészi munkát követeit meg. Ezt a fe'adafot a Bánk bán ezedepét éneklő Köles Zoltán jol oldotta meg. Az opera szerkezete ugyan kínálta azt a megoldást, hogy a bán alakját egyetlen uralkodó szenvedély kiemelésével rajzolja meg. Köles Zoltán azonban — s ez szereplésének érdeme — Bánk jellemének sokszínűségét is érzékeltetni tudla. Az első felvonásban még nehezen találta meg a megfe'elő hangot, a dráma áodrásában azonban eljutott a helyes kifejezésig. Hangvételének máskor-néha tapasztott nehézkességét most sikerrel küzdötte le: szerepének híres számai könnyedén szólaltak meg előadásában. Énekben és színészi játékban egyaránt kitűnő alakítás Horváth József Tiboroa. Régebben mint ajándékért kolduló jobbágy szerepelt Tiborc. Horváth, lényegében más felfogásban mutafva meg az alakot, helyesen jutott el a jobbágyság vádjának megszólaltatásáig. Mértéktar16 előadása túlzásokba se lévőit: Tiborcának öntudata a történelmi viszonyoknak tökéletesen megfelelő. Melinda szerepét S. Papp Júlia énekelte. Szólama egyike az opera, irodalom legnehezebb koloratur. szoprán szerepeinek. Különösen a harmadik felvonás dallamai kívánnak kitűnően képzett, hajlékony hangot és hatalmas tudást. S. Papp Júlia feladatának ezt a rélzét ki. válóan oldotta meg. Az altat óda! technikai nehézségeit könnyed fölénnyel és kiemelkedő sikerrel győzte le. Színészi játéka azonban mintha kevésbbé sikerült volna. Melinda bomlottságát fegyelmezettségében is kiváló alakítással érzékeltette ugyan, de az a'ak naivsá. gáf, a romlott udvarral szembeni egyszerűségét már nem tudta any_ nyira meggyőzően kiemelni. MeA Szovjet Film Ünnepe sikere után linda lelki helyzetének érzékeltetésére is töb® eszközt kellene még igénybevennie. Amikor például meggyalázóttan először lép a szín. re, az alak hasadtságát egy — eset. leg csak egyszer alkalmazott — erősebb tónussal tudná jól érzékeltetni. Ottóval való kapcsolatában pedig nincs meg a visszautasításában tapasztalatlansága miatt benn. rejlő bátorítás. S zabod y l3iván Petur bán szerepében helyesen adta vissza a bihari főispán indulatos hazafiságát. Az első felvonás népszerű bord'alát nagy sikerrel énekelte. A pozitív alakok jellemzése területén az előadás tehát bővelkedik sikeres alakításokban- Az ellenséges oldal bemutatás® azonban kevésbbé sikerült. A színészi játék ezen a területen alatta maradt a zenei teljesítményének. Pataki Béla Biberachjának helyessége kiemelendő ugyan: a ravasz, indulatnélküli lé. zengő ritter valóban élt előadásában. Turján Vilma Gertrudisa és Kenéz Ernő Ottója azonban — bár mindketten kitűnően énekeltek — már kevésbbé szerencsésen sikerűit színészi alakítás. Turján Vilma Gertrudis jelleméből túlzottan kiemelte az alak büszkeségét, gőgjét, s a kerítővé aljasult királynét nem tudta hitele, se® bemutatni. Gúnyos mosolya, mellyel a második felvonásban Me. linda nevének kiejtésekor Bánk számonkérésére válaszol, kevés volt ahhoz, hogy Gertrudis romlottságát jelleme egyik alapvelő tulajdonságának fogadjuk el. Már Gyu. lai Pál kifejtette, hogy ezt a szerepet kizárólag büszkeségből nem lehet felépíteni. Az már viszont a rendezés hibája is, hogy Gertrudis Bánk iránti gyűlölete nem a legszerencsésebb színészi játékban fejeződölt ki. Kenéz Ernő Ottójából hiányzott az alak aljasságának eleven érzékeltetése. Nem tűn; ki szemléletesen játékából, hogy a dráma Iegocsmányabb alakja Ottó, a királyné öccse. Nem csoda, ha a közönség kissé bizonytalanul fogadta ezt az alakot. II. Endre alakját énekben és játékban is jól állította elénk Nagy Béla, érzékeltetve a jószándékú. de könnyelmű uralkodó ingadozásait. Só'om királyi tiszt szerepében kL tűnő volt Gaál József. A ZENE-, ÉNEK- ÉS TANCKAR A mű zenej részének kiemelkedő sikerű előadása Paulusz Elemér jó munkájának köszönhető. A Paulusz vezette zeneknr hangszínben, rltmikúban. tempóban jó teljesítményt nyújtott, helyesen közvetítette Erkel szándékait. A dinamikai megoldásokat azonban nem mindig éreztük kifogástalannak. így a nyitányból hiányzott a tragédiát előre sejtető fortisszimó orkánszerüsége. Az előadás sikerét nagyban elősegítette a m ndvégig jól működő kórus. A dísz'eteket Sándor Sándor tervezte. A harmadik felvonás viszonylag kis térre összeszorított, egyszerű díszlete jól segítette a befejezés tragikus hangulatának érzékeltetését. A táncokat Mezcv Károly tervezte és tanította be Munkáját külön dicséret illeti azért, hogy eltért az eddigi Bánk bán előadásokon megszokott táncképektől és igyekezett — mégpedig sikerrel — a táncokban is a kor eredeti hangulatát visszatükrözni. A viharjelenet mintaszerű megvalósításáért a műszaki dolgozók jó és pontos munkáját illeti elismerés. A szegedi Nemzeti Színház sikeres Bánk bán előadása egészében véve jó teljesítmény s alkalmas arra, hogv a mult helyes ábrázolásával a Gertrudisok mai utódait, a 'ügg*etlenségünkre. szabadságunkra törő imperialistákat gyűlöletessé tegye g ezzel a békebarcban való helytállásunk erejét növelje. ÖKRÖS LÁSZLÓ. A Magyar Filmhét eredményességéért küzdenek a szegedi filmpropagandisták Ünnepi értekezleten vették át íutalmukat a Szovjet Film, Ünnepe Legtöbb szegedi propagandistái A szegedi filmpropagandisták a Szovjet Film ünnepével kapcsolatban elvégzett munkájuk tanulságait ünnepi filmpropagandisía érte. kezleten beszélték meg pénteken este a Szabadság.mozi kulturler. mében. Az értekezleten a Békezenekar köszöntötte n legjobb film. propagandistákat és boldogan ragyogott fel egy-egy filmpropagandista arca, amikor a jól ismert és mindig szívesen hallott szovjet filmdalok valamelyikét a kitűnő ze. nekar egy-egy kiváló eredményt elérő filinpropagandistának ajánlotta. Tóth József elvtárs, üzemvezető üdvözölte az ünnepi értekezlet résztvevőit, majd Faludi Márton elvtárs, a MOKÉP megyei kirendeltségének vezetője a Szovjet Film Ünnepének jelentőségéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a szovjet film mennyi segítséget adott népünknek a szocializmus épí'éséérl vívott harcban. Üzemek, földek és tudományos laboratóriumok dolgo. zói ismerték meg a szovjet filmek, bői a szovjet nép eredményeit, munkamódszereit s az új embert, a szocialista embertípust. „Büszkék vagyunk rá — mondotta —, hogy a Szovjetunió iránti szeretetünket azzal is kifejez.ieltük, hogy győzelemre vittük jelszavunkat: Szovjet Filmmel a békéért, a szocializmusért!" Kiemelte, a mostani értekezletnek az ad kölcsönös ünnepi jelleget, hogy meg. jutalmazzák a legjobb filmpropa. gandi'stákat. akiknek döntő része volt abban, hogy Csongrád megye a Szovjet Film Ünnepén országosan a legjobb eredményt érte el. — Megtisztelő feladat a fi.mpro. pagandrs'ák számúra, ha a magyar filmek sikeréért dolgoznak. Csak szabad országban fejlődhet ki és borulhat virágba a nemzeti kul. tura. csak az éri heti meg és értékelheti ta többi népek kulturáját. művészelét. aki szereti és megbecsüli saját nemzeti kulturáját. — Kívánom, hogy ebben az értelemben az igaz hazafiság tudatáttan még jobb munkával újabb győzelmet arassanak a Magyar Filmhét alatt. Beszéde Végén, meleg ünneplés közben adta át Faludi elvtárs a legjobb filmpropagandisUkiHik a jutalmat, Különösen melegen ünnepelték a filmpropagandisták Füleki János elvtársat, aki több, mint tízezer látogatót szervezett. Rajta kívül még számosan kaptak jutalmakat, akik a filmlátogittás szervezésében kitűntek. így Beck Pál, a Belváros Békebizottságánnk propagandistája. aki a házaikban emelct* ről-emdelre járva szervezett többezer látogntót, munkatársával. Var* ga Pálné elvtársnővel. Iványi ttirjje* ka. a szakérettségi tanfolyam filmpropagandistája. aki 21)00. Ralázs József elvtárs, oki n Késárugyárban 2000 látogatót szervezett. Szép eredményt ért el Hosszú Ferenc és a SZEVILL propagandistája, aki 132 dolgozóval 250 látogatást és Barna Mária, az Árvízvédelmi propagandistáin, aki 24 dolgozóval 180 látogatást ért el. A hozzászólók' hangsúlyozták, hogv a kullúrforradalom sikeréért további jó munkával fognak harcolni. Varga Pálné elvtársnö bejelentette, hogv a kerületében tőmttértokezleten beszélik meg eddigi tmmkáiulk tanulságait. Az értekezlet megmutatta, hogy népünk a párt negvszerü útmutatásait követve, a kultúra, iránti növekvő lelkesedésével és szeretettel halad előre a szocializmus építésé. I nek útján. SZEGEDEN CSÜTÖRTÖKÖN KEZDŐDIK A MAGYAR FILMBÉT flz ositráfi dolgozók széles körSen emlékezlek meg az ország felszabadulásának lieledik évfordulójáról Bécs (TASZSZ). Április 10-én es'.e Bécs főútvonalán az ifjúság nagyarányú fáklyás menetet rendezett A Sztálin-téren megkoszorúzták az Ausztria felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Kop. lenig, a párt elnöke és Fürnberg. a párt főtitkára helyezett el koszorút. A bécsi dolgozók tízezrei vettek részt az évforduló alkalmából rendezett gyűlésen, amelyen Erns-t Fischer. az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja és Szviridov altábornagy. a Szovjetunió axirrirtai főbiztosa mondott beszédet. A sikerrel megrendezett buda. pesti Magyar Filmhét után most a vidéki városokban és községekben is sor kerül a Magyar Filmhét megrendezésére, amelynek alkalmá. val több új magyar filmünkkel ismerkedhetnek meg a dolgozók é3 ismét láthatnak több már ismert népszerű magyar filmet is. Kulturális fejlődésünk újabb állomásához érkeztünk el azzal, hogy elsőizben tartunk országszerte Magyar Filmheteket a magyar filmművészet alkotásainak hatalmas seregszemléjét. Népi demokráciánk, szocializmust építő hazánk felszabadult, boldog életünk új hősöket szült,, mindennapi életünk hőseit, akiknek neve. tése. könnye, új életünkért vívott harca valamennyiünkhöz szól. valamennyiünket megragad. A gózjóskák, szabónék, kiskaták és körömsándorok Magyarországát megszerette a világ minden dolgozója Flimjeink ma már nemcsak 8 millió ember számára készülnek, a Szov. jetuniótól Indiáig. Olaszoszágtól a Kinai Népköztársaságig milliók és milliók tapsolják meg a magyar filmeket. „Joggal vagyunk büszkék filmjeink nemzetközi sikerére" — mondotta Révai József elvtárs, népművelési miniszter. És ez a siker újabb eredmények elérésérd kötelez. A filmhetek programimja igea változatos. Filmgyáriásunlc számod új alkotása kerül Szegeden is bemutatásra. A filmhét első napján, április 17-én. csütörtökön ünnepi díszelőadás lesz a Szabadság.mozL ban és a Vörös Csillag-moziban is* A Szabadság-moziban a „Vadvízország" című színes természetfilmet mutatják be és a bemutatón résztveöz a film Kossuth-díjas készítője, Homoki Nagy István is- A film itt Szegeden különösen érdekes, meri elejétől-végig a szegedi Fehértónál készült. A film zenéjét a Kossuth-díjas Farkas Ferenc éa Veszy Vik'or szerezte. Ugyanekkor mutatják be a „Kis kakas gyémánt félkrajcárja" című első színes magyar rajzfilmünket. A Vörö3 Csillag-moziban a meg. nyitó napján az ..Ütközet békében" című vidám, zenés játékfilmünket vetítik, amely ® néphadsereg életét tárja elénk. A Magyar Filmhét során tekint, hetjük meg a „Képzelt beteg" című új magyar filmünket Latabár Kálmánnal a főszerepben. Bemutatásra kerül Urbán Ems Kossuth-díjas színművének filmváltozata, a „Tűzkeresztség" is. GYŐZTESEK NEMZEDÉKE A szegedi Szabadság-mozi nagy sikerrel játssza a „Győztesek nemzedéke" című nagyszabású szovjet filmet, amelyet lapunkban már ismertettünk. A film nemcsak Izgalmas érdekes és fordulatos, de különösen nagy segítséget nyújt a párltörlénetet tanulmányozó elvtársak részére, mert a Bolsevik Párt történetének 1896—1906-ig terjedő szakaszát eleveníti meg. A film magyar nyelvű szinkronizálás* ban kerül bemutatásra.