Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

ÁPRILIS 8 ÁN BEERESZTETTÉK A VIZET A DONI FŐCSATORNÁBA A LOY-MOZGALOM EREDMÉNYEI SERKENTETTÉK MÉG JOBB MUNKÁRA A BÚTORGYÁR DOLGOZÓIT A SZERZŐDŐT! TERÜLETEK UTÁNI TERMÉNYBEADÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓLI MENTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS TENNIVALÓK AZ MDP CSONGR'ADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK L VIII. ÉVF, 84. SZAM ARA 50 FILLÉR é^NSJKIW*! CSÜTÖRTÖK. 1052. ÁPRILIS 10. IJÚ POLITIKAI ÉS SZERVEZÉSI MUNKA A SIKER FELTÉTELE Kovács István elvtárs mondotta a járási titkárok országos értekezletén: „...az egyénileg dolgozó parasztok között tolyó politikai és szervez6 munkával biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelésben, a begyűjtésben jól teljesítsék állampolgári kötelességüket. hogy a mezőgazdaság az átmeneti helyzetben is maximálisan ellássa teladatát..." Az első negyedévi begyűjtési eredményeket vizsgálva, vagy a tavaszi mezőgazdasági munkák állását nézve váltakozó képet kapunk. Egyes községek könnyen, zökkenésmentesen teljesítették begyűjtési kötelezettségüket, végezték el időben a tavaszi növényféleségek vetését, a mélyszántás siinitózását. Másutt viszont, mint Ásotthalom. Csengele vagy öltőin ös községekben még mindig meszszel elmaradtak a negyedévi begyűjtési terv teljesítése mögött. Mi okozza ezt a nagy különbséget egyik vagy másik község, termelőszövetkezeti csoport teljesítése kőzött? Talán több baromfi. serlés vtagy vágómarha van Deszkán., Kübekházán, mint Csengelén vagy ötitömösön? Nem mondhatjuk. Itt is, ott is a rendelet értelmében jártak el a tervkivefésnél, vagyis a lehetőségeknek megfelelően állapították meg a beadásra kerülő mennyiséget. Az időjárás 6em rosz_ 6zabb a megye kelett részén, mint a nyugatin. Mégd® elmaradtak egyes községek a tavaszi munkában. Felajánlást is tettek egyik helyt többnyire úgy, mint a másik helyen március 9-ére, április 4-ére, de ha az eredményeket, a felajánlás teljesítését nézzük, csalódottan kell megállapítani, akadnak olyan termelőszövetkezetek és falvak, amelyek nem teljesítették kötelezettségüket, vállalásukat. Nem teljesítették azért, mert a vezetők nem igen teltek többet az ünnepélyes felajánlásnál. A teljesülés felülvizsgálásánál, mini felkiáltójel mered elénk a sok kijelentés és határozat, amelyek csak a levegőben lógnak, csak papiron léteznek, de nem következett utánuk élő 6zervező munka. Lenin és Sztálin elvtársak mindig nagy jelentőséget tulajdonitottak a párt szervezési munkájának: „Azután, amikor adva van a helyes politikai irányvonal — mutat rá Sztálin elvtárs — a szervezési munka mindent megold, magának a politikai irányvonalnak a sorsát is beleértve ..." Most öléves tervünk döntő évében a szocializmus építésében nagyjelentőségű pártszervezeteink, tanácsaink 6zervezö tevékenysége. A párt, a tanács és egyéb szervezetek és azok vezetőinek ereje és tekintélye nagymértékben megnövekedett. Ma minden, vagy legalább is majdnem minden az ö szervezni tudásuktól és azon képességiiklől függ, hogyan tudják talpra állítani a dolgozók széles tömegeit egyik vagy másik feladat teljesítésére. Nemcsak a ezatíiialisita szektorok dolgozói, hanem minden egyénileg dolgozó kit- ég középparaszt szeretettel támogatja és kész teljesíteni a párt és kormány minden határozatát, minden útmutatását. Pártszervezeteink, a tanácsok, a párt- és kormányhatározatokban megjelölt feliadatok megoldásában nyugodtan támaszkodhatnak a szövetkezeti, de az egyénileg dolgozó parasztok készségeire Is, amellyel a párt bármely intézkedését támogatják. Közel három hete zárták ki a szabadpiaci forgalomból Sándorfalva községet. Á helyi pártszervezet és a tanács, a kommunisták és a tanácstagok kezdeményezésére és javaslalára támaszkodva, elhatározta, hogy két hét alatt teljesitik a terménybegyüjtási iervet. Első teendőjük volt a munka észszerű megszervezése. Ezt a feladatot a pártszervezet irányításával, útmutatásával a tanács sikeresen oldotta meg. Erőiket helyesen csoportosították. a népnevelök és DISZ-tagok azokhoz a dolgozó parasztokhoz látogattak el elsősorban, akik elmaradtak a begyűjtés teljesítésében. Felvilágosító munkájuk nyomán felismerték az elmaradók is. ho-gy saját érdekük, az egész ország érdeke a begyűjtés teljesítése. A felismerés nyomán pedig már maguk is gondolkodtak. hogyan lehet munkájukat jobban, észszerűbben megszervezni, hogy legyen elegendő a beadásuk teljesítésére, maradjon maguknak, de vihessenek piacra is terményeikből. A népnevelők, DISZ fiatalok naponta tárták fel Sándorfalva dolgozó parasztjai előtt a terménybegyűjtés politikai és nemzetgazdasági jelentőségét, harcra mozgósították a tömegeket az állammal szembeni kötelességeik teljesítésére. A pártszervezet, a verseny élére állott és elérték az első negyedévi begyűjtési terv határidő előtti teljesítését. A 6ándorfalví példa is mutatja, nem elég, 'hogy a vezetők egyik vagy másik kérdésben helyes döntést, határozatot hozzanak, nem elég csak a kereket beindítani, azt tovább kell gurítani és útját egyengetni kell. Nem elég a felajánlást kihirdetni mindenki előtt és arra gondolni, hogy a siker az majd jön magától, szervezetlenül is elérhető. Tudni kell minden vezetőnek, hogy a haiározet, a felajánlás, a helyes döntés csak a dolog kezdete. A valóraváltásért folytatott harc megszervezése a következő lépés, nemkülönben az emberek helyes kiválasztása és a munka teljesítésiének ellenőrzése. Nem egy községben, termelőcsoporthan hoz a pártszervezet, a tanács va,gy a csoport vezetősége különböző határozatokat a begyűjtésre, a tavaszi mezőgazdasági munkákra, amelyékben felelősségteljes kötelezettséget vállalnak arra, hogy jó munkával, példamutatóan végzik el, teljesítik határidő előtt. A határozat elfogadása után azonban nem támasztják alá ezt kellően szervezési és felvilágosító munkával. A tavaszi mezőgazdasági munka például a szegedi járás községeiben, termelőcsoportjaiban több helyen lassan folyik. A járási tanács mezőgazdasági osztálya ahelyett. hogy tényleges segítséget nyújtana a termelőszövetkezeteknek a munkaverseny megszervezésében, az utasításokat egymás után adja ki, juttatja el a terma'őcsoportokhoz. Valósággal papirözönnel próbálják pótolni a munkájuk szervezésében és vezetésében mutatkozó hiányokat. Sokszorosított versenyfelhívási sablonokat küldenek postán a termelőszövetkezetekhez, figyelmen kivül hagyva a csoport adottságát, lehetőségeit. Felhívják a termelöcsoport elnökének figyelmét, hogy a taggyűlés alkalmával az általuk megadott versenypontokhoz csatlakozzanak. Néhány 6zóban méltatják a munkaverseny jelentőségét Számszerűen közlik, miből mennyi terméseredmény elérését vállalja a csoport, de többet már nem tesznek. Valósággal ráerőszakolják a termelőcsoportra a versenyfelhívás pontjait. Igy akarják mechanikusan megoldani a versenyszervezés kérdését. Ahhoz, hogy termelőcsoportjaink vagy a falvak dolgozó paraisztjai egyik vagy másik határozatot teljesítsék, közel ke'l vinni azokat a végrehajtáshoz, meg kell mutatni a kitűzött célhoz vezető útat, mozgósítani kell a szükséges erőket, el kell hárítani az esetleg felmerülő akadályokat és idejében segíteni kell az elmaradóknak. Mindemellett elengedhetetlenül fontos a párt politikai munkájának, valamint a gazdasági munkának helyes összeegyeztetése, továbbá valamennyi tanács és egyéb szervezeteink munkájának észszerű vezetése. Legyen az bármilyen nagyszerű kezdeményezés, helyes döntés vagy határozat, puszta szóvá válhat, ha nem biztosítjuk a szervezetek munkájának egységét, ha munkájukban nem támaszkodnak és nem kövelik a párt iránymutatását. Ha a párt, a tanács a legkisebb mértékben is elnézi, hogy a tervfegyelmet, az ál_ lami fegyelmet megsértsék és nem valósítják meg a határozatok teljesítésének ellenőrzését, nem kivetheti siker a határozatokat, nem hozhatnak azok eredményt. A párt és a kormány határoz,a-' tainak teljesítését csak a végrehajtás ellenőrzése mutatja meg, fi mint tükör vetíti elénk, hogy becsülete- j sen, kommunista módon dolgozott-e a pártszervezet, a helyi tanács, | vagy sem. Vannak olyanok, akik azt tarfják. a terv összeállítása, a vezetők dolga. Azok teljesítésének ellenőrzése csak másod- harmadrendű személyek kötelessége. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy ezek Harcban a májas 1-i mmkafelajáalásak teljesítéséért A termelés fokozásával, a szocialista munkaverseny nagyszerű eredményeivel készültek dolgozóink április 4-re, hazánk felszabadulásának hetedik évfordulójára. De szorgos napok következnek ezulán is. Néhány hét múlva ünnepeljük május elsejét, a munkásosztály nagy ünnepét. Most már erre a napra készülnek az ország s a szegedi üzemek dolgozói. Gyorsan szaporodnak a lemezek Dura József, a Szegedi Lemezgyár háromszoros szlahánovistájának munkaasztalán. Kezie gyorsan dolgozik, nem végez egyetlen felesleges mozdulatot sem. A jó módszernek az eredménye: Dura elvtárs már 1953-ag tervén dolgozik. Amikor az üzem dolgozói május elsejére tellek felajánlást, Dura elvtárs mint mindenütt, itt is példát mulatott: — Május elsejének tiszteletére vállalom, hogy november elsejére befejezem 1953. évi tervemet. Lakatos Rudolf ott dolgozik Dura elvlárs mellett, ö is kiváló dolgozója az üzemnek. Április 9-én május 28-i tervét teljesítette. Május elsejére felajánlotta, hogy ebben a hónapban befejezi június 20-i tervét. Versenyre hívom az élolló-brigádot mondotta Imravicz Mihály. — Ebben a versenyben tíz százalékos teljesítményemelést érek el. A „Tánc3ics"-brigád áprilisi tervét másfél nappal a határidő előtt fejezi be. Pénteken a „Zrinyi"-brigád. dolgozói Beloiannisz-műszakol tartanak. A műszak alatt igyekeznek minden eddigi teljesítményüket felülmúlniEttől a naptól kezdve Beloiannisz elvlárs nevét veszi fel a brigád s munkájuk közben a hős görög szabadságharcosok példájából meri lenek erőt az ezután rájuk váró nagy feladatokhoz. A Szegedi Sertéshízialó Vállalat dolgozói is jobb munkával készülnek május 1 megünneplésére. Hét, régen épített akolban a vályút korszerűtlenül, nem közvetlenül a fal mellé építették. Etetésnél az ilyen vályúknál sok takarmány kárbaveszett. A Gacsvalk etető brigád tagjai megígérték május elsejére, hogy a vályú és a fal közötti részt kitöltik s így nem megy kárba egyetlen szem takarmány sem. As ólak előtti udvarokban legtöbb helyen úsztatóvályú van. A sertéshizlalda dolgozói kipróbálták: vájjon hasznos-e az. ha a hízók etetés után belefekszsnek a vízbe. Bebizonyosodott, hogy amelyik akolban nem volt úsztatóvályú, ott jobb a hízlalási eredmény. Igy tehát feleslegessé váltak a vályúk. A Hegedűs II. brigád és a Vincze-brigád tagjai vállalták, hogy május elsejére egy-egy úszlatóvályut betömnek s május elseje után sorra eltüntetik a többi úszta lókat. is. A sertéshizlaldában nemcsak a fizikai, die a szellemi dolgozók is jó munkával készülnek a munkásosztály harcos seregszemléjére. Versenyvállalásukban megígérik a czellemi dolgozók, hogy a hizlalda fáéit ására érkező facsemetéket elültetik. A kultúrtermei az átalakítás után saját maguk takarítják ki. — Munkahelyünkről egyetlen ogy esetben sem késünk el, igazolatlanul nem maradunk távol, hogy a munkafegyelem megszilárdítását teljes mértékben megvalósítsuk — írIák vállalásukban a dolgozók. Sorra érkeznek be a Jutafonógyár versenyirodájába a dolgozóik május elsejére tett felajánlásai. Ezeken a felajánlási lapokon a százalék emelését, a hulladék csökkentéséi, jóminőségű munkát ígérnek a dolgozók. — Második negyedévi tervemet két nappal a határidő előtt befejezem e eddigi 100 százalékos teljesítményemet 110 százalékra emelem — látható az eigyik felajánlási lapon. Ezi SzaJtti Ilona írta alá. Bitó Borbála egy nappal a határidő előtl fejezi be második negyedévi tervét a öt százalékos teljesilményemelést vállalt.. Ezenkívül 4 százalókról 3 százalókra csökkenti a hulladékot. Ezek a felajánlások mutálják, hogy bármilyen szép eredményeket értek el eddig a szegedi dolgozók, még tovább akarják fokozni teljesítményüket- Az ideji május elseje megünneplése újabb harcos kiállás lesz a béke mellett s ebből a szegedi üzemek dolgozói méltóképpen veszik ki részüket. Az országok közötti kereskedelem kiszélesítése nagyban hozzájárulna as életszínvonal emeléséhes Bozsóki Ferenc és Szilágyi Béla magyar küldött felszólalása a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet két szekciójának ülésén Moszkva (MTI), A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten április 8-án tovább folytak a szekciók ülései. A 2. számú szekcióban, amelynek feladata a gazdasági együttműködés előmozdítása a szociális problémák megoldására, kedden felszólalt Bozsóki Ferenc magyar küldött. Bozsóki Ferenc, a Szakszervezeti Világszövetség vegyipari tagozatának titkára felszólalásában rámutatott, hogy a magyar nép 60kat szenvedett a második világháború következtében. Országunk a pusztulás szélén áltt. A végpusztulástól népünk élniakarása, munkaszeretete és a szovjetunió önzetlen, baráti segítsége mentett meg bennünket. — A háború után hárcrai évig dolgoztunk azon, hogy újra felépítsük azt, amit a háború leromboit. Megtanultuk a mi nagy barátunktól, a nagy Szovjetuniótól, hogyan kell országunk természeli kincseit okosan felhasználni, e iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztésével azokat a dolgozó nép szolgálalába állítani. Sorra építettük és építjük az új, nagyteljesítményű gyárakat, amelyekben nagy mennyiségben gyártunk különböző cikkeket. A gyárakban sok új munkásra van szükség. Az utolsó három év folyamán több, mint háromszázezer új munkást foglalkoztattunk az ipar különböző ágaiban: a nagyiparban a munkások száma .csaknem megkétszereződött. Fellen dűlt építőiparunk, 1950-ben magszünt a munkaná'küliség, sói külön intézményt kellett felállítani, amelynek feladata munkaerőt biztosítani az ipar számára. — Iparunk erőteljesen fejlődik. E«ye3 iparágaink már newsak a hazai szükségleteket elégítik ki, hanem más országoknak is tudnak juttatni Iparcikkeket. — Országunk agráror6zágból 1 ipari országgá lett, de mezőgazi daságünk is sokat fejlődött az I utóbbi évek folyamán. A fokozódó gépesítés lehetővé tette a nagyobb termelési eredmények elérését. Igy ipari exportunk mellett mezőgazdasági termelvényl' is fokozódó mértékben tudunk külföldi piacoknak juttatni. Ismeretes, milyen mezőgazdasági termelvényeket tudnánk hasonló értékű ipari berendezés és nyersanyag e'lenéban exportálni. Befejezésül a következőket mondotta: — Meg vagyunk győződve arról, hogy az országok közötti kereskedelem kiszélesítése nagyban hozzájárulna életszínvonalának emeléséhez, szociális és kulturális problémáik megoldásához. Szilágyi Béla, a gazdaságilag kevésbbé fejlett országok kérdéseivel foglalkozó szekcióban a következőkben világította meg a magyar küldöttség véleményét: A háborúelőtti exportunk nagyobb része mezőgazdasági temékekből került ki. e a magyar mezőgazdasági cikkek igen ismertek voltak Európában. A mezőgazdasági cikkek exportja természetesen ma is rendkívül fontos, noha az ipari tremelés fejlesztése lehetővé teszi az iparcikkek nagyobbmérvű exportját is. Kivitelünkben mind nagyobb szerepe van a szerszámgépek, egyéb ipari termeivények és fogyasztás) cikkek exportjának. Egyéb kiviteleink közül megemlíthetjük még a villanyégő exportot, amely iparcikkünket minden országban meg lehet talláui. — Magyarországnak már sok közei- és tévolkeletl piaca van és kapcsolatai vannak már latinamerikai országokkal is. Exportálunk pé'dául szerszámgépeket Indiába, Pakisztánba, Diesel-vonatokat Argentínába és Egyiptomba, mezőgazdasági gépeket és traktorokat Indiába, Egyiptomba, Libanonba és Uruguayba, Elsősorban gépeket exportálunk a gazdaságilag kevésbbé fejlelt államokba és ezzel is segítjük ipari fejlődésüket. Szívesen felvesszük a kereskedelmi kapcsolatokat olyan területekkel, amelyekkel eddig nem volt kapj csőlátónk. — Vannak olyan áruk, nmelye' ket azonnal vagy rövid időn belül tudunk szállítani. A kevésbbé fejlet I államok részére ajánihaténk szerszámgépeket. hűtőberendezéseket, transzformátort és egyéb elek. tromos gépeket, orvosi röntgen, készülékeket, autóbuszt, rádiót, motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet. orvosságot gyógyszeralapanyagot pamut- és selyemdarabárut. Másfelől készek vagyunk vásárolni nyersanyagokat, félkész árukat, gépekel és műszereket. Nyersanyagokban többek között érdekel bennünket a gumi, a gyapjú, a pamut és 6ok egyéb áru. Szeretnénk rámututni arra, hogy a kevésbbé fejlett országokban — Ázsiában és Latin-Amerikában — exportálhatunk mezőgazdasági termékeket. gépeket. Berendezést és közlekedési eszközöket, híradástechnikai eszközöket és egyéb termékeket. Ennek ellenében könnyűiparunk számára alap- és nyersanyagokat kívánunk behozni. Kétoldalú kereskedelmet kívánunk fo'ytatni. amelyben a kevésbbé fejlett államok előnyős üzleteket köthetnének velünk. Hajlandók vagyunk eladott áruinkért a vevő ország valutáját elfogadni, ha azt ugyanolt nyersanyag vagy félkésztermékek vásárlására költhetjük. (Folytatás a második oldalon) a nézetek alapjában véve helytelenek és ellentétben állanak a helyes vezetés követelményeivel. „...Annak, hogy a végrehajtás ellenőrzése célt érjen •— tanítja Sztálin elvlárs — végeredményben két feltétele van: először, hogy a teljesítmény ellenőrzése rendszeres legyen és nem alkalomszerű, másodszor — hogy a végrehajtás ellenőrzése élén a párt-, az állam- és a gazdasági szervezetek 1 minden ágában ne másodrangú személyek álljanak, hanem eléggé tekintélyes emberek, — maguk a szervezet vezetői." Pártszervezeteink, a helyi tanácsok csak akkor és úgy tudják biztosítani a begyűjtés, a la/.iszi munkák időbeni teljesítését, ha szüntelenül végzik a poliiikai és szervező munkát a dolgozó parasztok közöli. Csak ebben az ebeiben érhetik el, hogy terméseredményeink ! növelésével a dolgozó parasztok ] állampolgári kötelességük tudatéban teljesítsék az ötéves tervben, a szocializmus építéséber. rájuk háruló feladatokat. Csak így láthatja el feladatát a mezőgazdaság maximálisan az átmeneti helyzetben, igy járulhat hozzá ötéves tervünk megvalósításához, így valósíthatja meg a dolgozó falu megnövekedalt fel" adatait az 1952-es tervévbe.í. Nagy ps |