Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

T KEDD, 1952. APR'MS 8. 3 Meg kell szűnnie a nemzetközi kereskedelemben a megkülönböztetés minden formájának M V. Nyesztyerov elvtárs beszéde a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten "Moszkva (TASZSZ). A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet április 5-i ülésén felszólalt M. V. Nyesztyerov elvtárs, Beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy ez az értekezlet minden eddigi nemzetközi gazdasági értekezletnél átfogóbb jellegű, de eredményed sokban függenek a résztvevők kívánságától és jóakaratától. A Szovjetunió kereskedelmi kamarájának nevében kijelentette, hogy a Szovjetunió kl akarja szélesítem kereskedelmi kapcsolatait a többi országokkal. Foglalkozott azokkal a mesterséges akadályokkal, amelyek az utóbbi időben a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása és kiszélesítése elé hárultak, majd hangisúlyozta, hogy a 'szovjet kereskedelmi szervezetek mindig szigorúan eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek és nincs szándékukban bárkit is kiszorítani a nemzetközi piacokról. A gazdasági rendszerek különbözősége nem lehet akadály az országok közötti együttműködés fejlődése szempontjából. Hangsúlyozta Nyesztyerov elvtára, hogy a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma állandóan emelkedik és egyes országoknak a Szovjetunióval szemben folytatolt kereskedelmi korlátozásai nem akadályozták meg a gazdasági tervek sikeres teljesítését és a népgazdaság szüntelen fejlődé. sét» sőt a Szovjetunió 1951. ávi ipari termelése kétssaereseji meghaladta az 1940. évi színvonalat, egész sor termelési ágban pedig még jelentősebb az emelkedés. Ezután a Szovjetuniónak a népi demokratikus államokkal létrehozott kereskedelmi kapcsolatairól beszélt, majd elmondotta, hogy a Szovjetunió a nyugateurópai, amerikai, délkeletázsiai, középkeleli és afrikai országokban, valamint Ausztráliában olyan árucikkeket vásárolhatna, amelyeket azok exportálni szoktak ós nagy mennyiségben adhatna el nekik őket érdeklő szovjetgyárlmányú árukat. Ilyen módon a háború utáni maximális évi ötmilliárd rubellel szemben, évi 10—-15 milliárd éttékű áruforgalma leiheine az említett országokkal a Szovjetuniónak. Hangsúlyozta, hogy ennek igen nagy jelentősége lenne az illető országok lakosságának foglalkoztatottsága szempontjából. Egész sor ország különböző Iparágainak hatalmas és szilárd felvevő piaca lehetne a Szovjetunió, ugyamakkor pedig nagymennyiségű különböző termékeket adna el a rászoruló országoknak. Nyesztyerov elvtárs a szovjet-angol kereskedelem növelése előtt álló nagy lehetőségekre is rámutatott. Ugyanez áll a szovjet-francia, szovjet-olasz, szovjet-holland, szovjetbelga viszonylatban, valamint a Szovjetunió és a skandináv országok, Svájc, Nyugat-Németország, Ausztria viszonylatában is. Emlékezteit arra, hogy a háborúelőtti időben sok ame. rtkal cég nagy árufogalmat bonyolított le a szovjet külkereskedelmi szervekkel. Ennek felújítására és kiszélesítésére nagy lehetőségek vannak. Ugyancsak mindkét fél számára előnyös volna a Szovjetunió és a latinamerikai országok közötti kereskedelem fejlesztése. A szovjet külkereskedelmi szervezetek helyreállítanák a kereskedelmi kapcsolatokat Japánnal is. A szovjet kereskedelmi szervezet a kölcsönös előny alapján szívesen fejlesztené kapcsolatait a délkelet-ázsiai, valamint a közel- és középkeleti országokkal is. A szovjet ipari szervezetek technikai segítséget nyújtanának az Ipari üzemek, villanytelepek és öntözőrendszerek tervezésében és építésében. A Szovjetunió szállítana ezeknek jaz országoknak traktorokat és egyéb mezőgazdasági gépeket is, ami elősegítené mezőgazdaságuk fejlődéséi. Nyesatyerov elvtárs bejelenlet le, hogy a szovjet kereskedelmi szerve, zetek nemzeti valutáért Is ad. nának el árukat. ezek ellenértékét az illető országokban használnák fel. Az ügyletű elszámolásokat a nemzeti bank útján végeznék. Végül ismét annak fontosságál hangsúlyozta Nyesztyerov elvlárs, hogy meg kell szűnnie a nemzetközi kereskedelemben a megkülönböztetés minden formájának. A nemzetközi kereskedelem fejlesztése sokmillió ember érdeke. Befejezésül idézte Sztáliii elvtárs szavait: „Aki békét akar éa kereskedelmi kapcsolatokra törekszik velünk, az mindig támogatásra talál nálunk". Osatrovilyanov professzor fogadást adott a moszkvai nemzetközi értekezleten résztvevő tudások tiszteletére K. Osztrovityanov, a Szovjetunió Közgazdasági Intézetének Igazgatója fogadást adott a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten résztvevő tudósok tiszteletére. A fogadáson a közgazdaság tudományának körülbelül 100 neves művelője jelent meg a különböző küldöttségek tagjai közül. Osztrovityanov üdvözlő beszédére Lange lengyel professzor válaszolt a vendégek nevében. A TEXTILKOMBINÁTBAN A MŰSZAKIAK A VERSENY ÉLVONALÁBAN HARCOLNAK A vállalati igazgatók, műszaki vezetők, mesterek egyéni személyes felelősgégének a biztosítása rendkívül fontos feladat a termelés megjavításánál, de ennél nem szabad megállni, ugy kell megszervezni az üzemekben a munkát, hogy minden munkás bizonyos konkrét munkáért viselje a felelősségei, mert ha hiányzik a személyes felelősség, akkor szó sem lehet a munka termelékenységének némileg is komoly emelkedéséről, a termelés minőségének javításáról, a O^pek, munkapadok, szerszámok kíméletes kezeléséről" — mondotta Sztálin elvtárs. A műveaetők és mesterek, mint a szocialista termelés első közvetlen irányítói, kiemelkedően fontos szerepet töltenek be. Éppetn ezért a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa — annak érdekében, hogy kifejezésre juttassa megbecsülését a művezetők és mesterek iránit és meg. szilárdítsa tekintélyüket — határozatot hozott a művezetők jogairól és kötelességeiről. Ennek a határozatnak a 39. pont. ja kimondja: „A művezető a termelékenység és a szákmai színvonal emelése érdekében szervezze meg a dolgozók elvtársias segítségnyújtását, a munkamódszerátadási mozgalmat. Gondokodjék arról, hogy az élenjáró munkások munkamódszereit a többiek is elsajátítsák". Ennek a pontnak az alapos tanulmányozása után ismerte fel Puskás Jenő, a Szegedi Texlilkombinát kártoló üzemrészének akkori művezetője, hogy a dolgozók munkamódszerének javítása, döntő mértékben lehet a termelés emelője. Puskás elvtárs észrevette, hogy partijában vannak olyan dolgozók, akik állandóan rohannak _ a gépek között. Nincs egy perc ráérő idejük, a termelési eredményük mégis gyenge, a hulladék-százalékuk pedig állandóan emelkedik. Azt is észrevette, hogy ez a jelenség nem általános. Olyan dolgozók is vannak, akik nyugodtan dolgoznak a gépek mellett, ráérnek a gépek tisztítására és a termelésük nemhogy csökkenne, hanem állandóan emelkedik. Puskás elvtáns ezt a jelenséget a munka jobb megszervezésének tulajdonította és elhatározta, hogy minden egyes dolgozóval megismerteti a jobb munkamódszert. Sikerült is neki. Nem látni már a kártolóban ideges, futkosó dolgozót. Ugyancsak a művezető jogai ós kötelességeinek tanulmányozásánál ismerte fel a dolgozókkal való alapos foglalkozás jelentőségét. — Még ma ia úgy emlékszem rá, mintha tegnap történit volna — mondja Puskás Jenő főmester, akit jó munkája jutalmául neveztek ki főmesiternek. — A tisztító csoportból helyezték át hozzám Felföldi Istvánnét, akit én a kártoló gépek kezelésével bíztam meg. Bővebben nem oktattam ki, hogy hogyan dolgozzon, hogyan használja fel a rendelkezésre álló időt. Az eredmény az lett, hogy Felföldi Istvánné érezte, hogy nem foglalkoznak vele kellőképpen és egy napon azt mondta, hogy ő pedig elmegy innen, mert nem tudja ezt a munkát ellálni. .— Ekkor ismertem fel, hogy a művezetőnek a hozzá beosztott dolgozókkal úgy kell foglalkozni, mint egy családfőnek. Azóta Felföldi Ist. vánné egyike a legjobb kártolósoknak. Nagy József elvtárs, aki Puskás elvtárs helyet t lett a kártolón művezető, mindenben követi Puskás elvtára példáját, ő is rendszeresen foglalkozik a dolgozó társaival. Ennek eredményeként javult Balogh Mihályné, Miklós Jánosné termelési eredménye. A termelés növekedése érdekében különösen sokat segített még a Nazarova-mozgalom kiszélesítése. A jó karbantartott gépekkel könnyebb magasabb teljesítményi elérni. Bebizonyította ezt már számos dolgozónak példája. Ilyen dolgozó Balogh Mihályné, alki tulajdonának érzi gépét és úgy tisztítja, olyan szeretettel vigyáz rá, mintha nem gépről, hanem élő emberről volna szó. A Textilkombinát dolgozói becsülettel teljesítették kötelességüket. Eleget tettele ígéretüknek. Most a két nagy verseny, — a március 9-i és az április 4-i — gazdag tapasztalatait leszűrve, újabb munka-höstettek kivívására készülnek. Már az április 4-e előtti párinapokon lelkes felajánlások születtek. A pártnapon vállalta például Felföldi Istvánné elvtársnő, hogy 3 kilóval emeli tervelőirányzatát és minden kedden békeőrséget áll. Ipovicz András, az „A" műszak főművezetője versenyre hívta május elseje tiszteletére a „B" és a „C" műszak főművezetőit. Király Ferenc elvtárs a munkafegyelem megszilárdítására, a minőségi munka javítására tett ígéretet. Kovács Nándor, az előfonó üzemrész művezetője az üzemrész dolgozói nevében fogadta, hogy a második negyedévi feszített tervet ia legalább 102 százalékra teljesíti. Bárdos János, a láccsévélő művezetője minden igyekezetével azon van, hogy tovább javítsa a gépnél dolgozó jobb és többtermeléshez szükséges műszaki feltételeket. — Emellett azonban nem feledkezem meg arról sem, hogy a műszakom dolgozói körében végzett nevelő munkámmal oda hassak, hogy megszűnjenek a munkafegyelem lerülotén még mindig észlelhető kisebb-nagyobb lazaságok. Ne járjanak ki úton-útfélen a dolgozók cigarettázni, hanem használják ki a munkaidő mind a 480 percét hasznos termelő munkára — mondotta Bárdos elvtárs. A lendület megvtan a Textilkombinátban arra, hogy a dolgozók második negyedévi tervüket necsak teljestisek, hanem túlteljesítsék. Azonban, hogy ezt a lendületet siker kísérje, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a miegjévő lazaságokat kiküszöböljék. Lazaság mutatkozik még a munkafegyelem területén. Katona Lászlóné és Molnár Andrásaié például egy hétig igazolatlanul hiányozlak az üzemből. Amikor megkérdezték tőlük, hogy mit csináltak ez alatt az idő alatt, azt mondották: betegen feküdtek. Orvosi igazolvánnyal azonban ezt nem tudták igazolni. Ilyen hibák gátolják az üzem dolgozóit vállalásuk teljesítésében és a művezetőknek, népnevelöknek min. dent el kell követniük, hogy a munkafegyelem tovább szilárduljon. Ez a további sikerek egyik igen fontos biztositéka. Tiltakozó gyűlés Londonban Beloiannisz és társai meggyilkolása miatt London (TASZSZ). Április 6-án siszták az amerikai kormány lüd" Vorosilov marsall távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz Kiiment Jefremovics Vorosilov marsall, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagj* a magyar halárról az alábbi táviratot intézte Rákosi Mátyáshoz, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárához: ,,A Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának. Rákosi Mátyás Elvtársnak, Budapest A Magyar Népköztársaság halárait elhagyva a Szovjetunió küldöttsége önnek, drága Rákosi elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és az egész magyar népnek forró, szívélyes üdvözletét küldi és köszönetét azért a meleg, szives fogadtatásért, amellyel Mngyarországon találkozott. örülünk, hogy megláthattuk az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mezőit, a Sztálin Vasmű építését és ami legfonto. sabb: az embereket — akik új, szabad életüket építik és akik őszintén és forrón fejezik ki szeretetüket a Szovjetunió és a nagy Sztálin Iránt. A magyar nép és a Szovjetunió barátsága bőséges gyümölcsöket hoz a béke megszilárdítása javára. Kívánunk önnek és az ön személyében az egész magyar nép. nek további sikereket a szocialista Magyarország építésében. A szovjet kormányküldöttség távirata Dobi Istvánhoz A szovjet kormányküldöttség a magyar határról az alábbi táviratot intézte Dobi Istvánhoz, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökéhez: Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének• „A szovjet küldöttség, elhagyva a vendégszerelő Magyar Népköztársaság területét, önnek és a Magyar Népköztársaság kormányának őszinte köszönetét küldi a baráti fogadtatásért és forró jókívánságait a további sikerekhez, a szocialista Magyarország felépítéséhez". Londonban tiltakozó gyűlést tartottak Nikosz Beloiannisz és hároim tárea meggyilkolása miatt. U. Allerby ismert angol szakszervezeti I vezető a gyűlésen rámutatott, hogy tával és beleegyezésével követtek el. A tiltakozó gyűlés után 6oken felkeresték Byron emlékművét és koszorút helyeztek el rajta a négy Kössenek a gépállomások a dolgozó parasztokkal talajművelés! szerződést | ezt a gyilkosságot a monarchofa-, kivégzett görög hazafi emlékére, ly/f egyénk gépállomásai a. tavaszi tervüket 42 százalékban tel. jesátették. A tavaszi munkálatok döntő többségét a termelő szövet ke. Zeiteknél és csoportoknál végeztük el, ami azonban nem elegendő tervünk teljesítéséhez. Tavaszi ter. vünket csralk úgy tudjuk végrehajtani, ha a gépi munkát a termeiőszövetkezieitek melileftt gépállomásaink az egyénileg dolgozó paraszt. Siággal kötendő szerződéseken ke. resztül is biztosítják. Ha megvizsgáljuk gépállomásaink ezirányú munkáját, tapasztaljuk, hogy vannak olyan gépállomások, mint a pusztamérgesl. vagy a makói gépállomás, ahol 150, illetve 286 kataszteri holdra kö. töttek szerződést a trakforls. ták az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. Ezzel szemben Árpádhalom, Batida, Cserebökény, Derekegyháza, Felgyő és Székkutas gépállomásai egyetlen egy holdra sem kötötfek szerződést a dolgozó parasztokkal. Ennek a hiányosságnak oka. hogy ezek -a gépállomásoik lemondtak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzéséről. A gépállomás pártszervezete és igazgatója nem mozgósította a gépállomás kommunistáit. élenjáró traktoriStáit szerződéskötésre, akiknek pe. díig elsőszámú harcosoknak kellett volnia tenníök ebben a munkában. A gyenge eredményekhez nem kis mértékben hozzájárul az is. hogy az elmúlt év során különösen az őazi kampányban számtalan dolgozó parasztnak nem tettek eleget gépállomásaink a szerződéskötésben vállalt kötelezettségüknek. A csongrádi gépállomás például 36 egyéni dolgozó parasztnak nem végezte el a szántást. A derekegyházi gépállomáson özv. Molnár Farkas Imréné ötször-hatszor is felkereste a mult év őszén a gépállomást hogy szántsa fel földjét, mégsem tették meg, bár még a,z ősz elején megkötötték a szántási szerződést. ^ mórahalmi gépállomás sem kötött szerződést egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal. A mórahalmiak megnyugodtak abban, hogy a termelőszövetkezeteknél biztosították talajmunka tervüket, ugyanakkor azonban teljesen elhanyagolták a dolgozó parasztokkal való foglalkozási. Sürgősen változtatni kell a mórahalmi gépállomásnak ezen a munkáján. Általában tapasztalható a talajművelési szerződést nem kötő gépállomásokon, hogy arra hivatkoznak: ,,a dolgozó parasztoknak nincs terményük". Nem ezt bizonyítja azonban a nagyklrályhegyesl gépállomá. son dolgozó B. Szűcs István elvtárs példája, aki 37, vagy Gajda Péter példája, aki 20 kataszteri holdra kötött szerződést terményben az egyéni dolgozó parasztokkal. Ezek az elvtársak a szerződéskötés munkáját nemcsak kötelességüknek tekintették, hanem jó politikai munkává^ győzték meg a dolgozó parasztságot arról, hogy a gépi munka nyomán mennyivel magasabb termést érnek el. Ezek a példák is azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk szereti a gépi munkát, mert már az elmúlt évek során meggyőződött ennek jelentőségéről. A prilis 4.re egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkre úgy készülhetnek fel legméltóbban gépállomásaink. ha a szerződéskötés po. litikai munkáját az egyénileg dolgozó parasztok felé megjavítják. Értnek, a munkának első számú agitátorai a gépállomások traktoristái tegyenek. Minden traktorosbrigád és traktoros a saját brigádterületén biztosítsa a terv teljesítéséhez szükséges szerződést. Magyarázzák meg traktoristáink azt, a dolgozó parasztságnak, hogy a gépi munka használata mennyivel segíti elő a magasabb termésátlagok elérését, az életszínvonal emelkedését. Keressék fel újra azokat a dolgozó parasztokat, akiknek már az elmultévben ia végeztek gépi munkát. A gépállomásaink agrnnómusai és legjobb dolgozói a községek, ben éa a tanyavilágban tartsanak klsgyülésekct a dolgozó parasztoknak, ismertessék az agrotechnika, a gépi munka je. lentőségét, amelyet kössenek össze a begyűjtés tudatosításának kérdésével. Traktoristáink agitációs munkája úgy lesz eredményes, ha szerződéskötés politikai munkáját úgy viszik, hogy ezt összekötik az ellenség leleplezésével és az ellensége? néztek elleni harccal, amely igyek. szik lebeszélni dolgozó parasztságunkat a gépi munkákról. Közsé. geinkben, falvainkban a kommu. nista dolgozó parasztjaink és a helyi tanácsok tagjai legyenek azok, akik elsőként végeztetnek gépi munkát a gépállomással, ezen keresztül is megértve azt, hogy pártunk és kormányzatunk célkitűzése az. hogy az egyénileg dolgozó parasztok parcelláin is járuljunk hozzá a termésátlagok növekedéséhez. Ha mindezeket a feladatokat gép. állomásaink alaposan meggondolva és tervszerű, szívós, felvilágosító munkával végrehajtják, nem kétséges, hogy a csongrádmegyei gép. állomások tervük teljesítéséről és túlteljesítéséről számolhatnak be tehetnek jelentést nagy pártunknak és szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak. Tihanyi István, Csongrád megye tanácsa VB gép. csoport pol. oszt. vezetője