Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

VASARNAP, 19.72. A1'K1L1S 27. Malátsan vagpnlf, Sioiv mezőgazdaságunk szocialista építése és ezen iieiiii áSiat?enfésEté?iünk fejlesztése országunk gazdasági ereiének, békénk védelmének fontos tényezője — hangoztatta Erdei Ferenc föidművelésügyi miniszter az Országos Állattenyésztési Kiálht/is szombati megnyitóján Szombaton délben ünnepélyes terelek között nyitották meg az országos állattenyésztési kiállításit. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán megjelent Gerö Ernő állnmminiszter és az MDP Politikai Bizottságának több más tagja. Dobi István, a Minisztertanács Elnöke és a minisztertanács több tagja s a magyar politikai és gazdasági élet sok más kiválósága. Résztvettek a megnyitó ünnepségen a kiállítás alkalmából Budapestre érkezett lengyel delegáció tagjai. Jelen voltaik a szovjet nagykövetség képviselői és a diplomáciai kar számos tagja. A kiállítást Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter nyitotta meg. — Most megnyíló országos állattenyésztési kiállításunk bemutatja országunk állattenyésztésének eddig elért eredményeit és előre mutat azon az ólon. amelyen haladva felemelt ötéves tervünk állattenyésztési feladatait teljesíthetjük — mondotla. Ez a kiállítás az első olyan seregszemléje országunk állattenyésztésének, amelyen a szocialista mezőgazdaság állattenyésztési eredményeit bemutathatjuk. Ez év februárjára a megelőző év februárjához viszonyítja a szocialista szektor sertésállománya. szarvasmarhaállománya és juhállománya másfélszeresére, lóállománya pedig kélszeresére emelkedett. Hasonlóképpen növekedett állattenyésztésünk takarmányalapja is. Az egv év előttihez viszonyítva a másodvetések területe ötven százalékkal. a silózás pedig hétszáz százalékkal emelkedett és e téren is a termelőszövetkezeteikben és állami gazdaságokban a legnagyobb a fejlődés. Jelentős eredményekelj értünk cl állattenyésztésünk terru elékenységének emelése terén ts. szintén elsősorban termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkból. Különösen j számottevő az emelko&és a tejhozam, a hizlalás és a< gyapjúhozam tekintetében. Ezek az eredmények elválaszthatatlanok attól a nagyarányú, állandó és mindig növekvő segítségtől. amit a nagy Szovjetuniótól kapunk é.si eredményei azoknak a győzelmeknek, amelyeket népünk, a Magyar Dolgozók Pártia vezetésével, a szocialista építés útján elért. A kimeríthetetlenül gazdag szovjet tapasztalatok felhasználását épügy. mint állattenvesztésünk fejlesztésének minden jelentős lépését népünk vezető ereje, a mi nagy pártunk és személyesen Rákosi Mátyás elvtárs irányította. Amit eddig elértünk és amit ez a kiállítás bemutat, az arról is tanús, kodik. hogy e növekvő fejlődés útja máris nyitva áll előttünk. Élenjáró tenyésztőink, legjobb termelőszövetkezeteink. állami gazdaságaink és kísérleti gazdaságaink már sokat meg is valósítottak abból, amit elérhetünk és ezzel követendő példát mutatnak az állattenyésztés munkájában. Most az a fetndal áll elöltünk, hogy az élenjárók módszereit és eredményeit széles körben megismertessük és c módszerek alkalmazását általánosan elterjesszük. A dolgozó népünk ünnepeire tett munkavállalások egymás után szülik a kiváló és egyre nagyobbra törő eredményeket. A kiállítás nagyszámú élenjáró tenyésztői közül csak hármat emelők ki. Tóth Pál, ELŐRE fi FÉMGYÜSÍÖ MM? SIKERÉÉRT A Do'gozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének felhívása a szentesi Vörös Hajnal-termelőszövetkezet Munka Érdemrend aranyfokozatával kitüntetett fejőgulyása 1919-ben tehenenként hét liter fe. jési átlaggal kezdte munkáját. Ez évben ő is csatlakozott az ötezres mozgalomhoz és állatállománya jelenlegi tejelési átlagát napi 20.2 literre emelte. Blümmel Antal, az Április 1 állami gazdaság Munka Érdemrend aranyfokozatával kitüntetett brigádvezeíője 154 tehénből álló állományával már az elmúlt évben 4200 literes fejési átlagot ért el. köztük négy tehénnel 5200 litert és ebben az évben ő is csatlakozott az ötezres-fejők mozgalmához. Az állattenyésztésben mind nagyobb mértékben előretörő nők sorából hadd említsem Bertalan Ilonát. a mosonmagyaróvári kísérleti gazdaság Munka Érdemrend bronzfokozatával kitüntetett borjúgondozónőjét. aki a gondozására bízott borjak felnevelésével borjanként négyszáz liter teljes tejet takarított meg és a Steiman-féle felnevelési módszer lelkiismeretes alkalmazásával elérte, hogv éves korukig az üszők 850—400 kg. a bikák 440— 500 kg súlyt értek cl. Tudatában vagyunk, hogy mezőgazdaságunk szocialista építése és ezen belül állattenyésztésünk fejlesztése olyan feladat, amclv országunk gazdasági erejénefk. békénk védelmének fontos tényezője. Ez a tudat irányítja a terveink teljesítéséért. mind jobb eredmények eléréséért folylalott munkánkat és harcunkat s ez leszi képessé állal tenyésztésünk dolgozóit arra. hogy mind nagyobb és nagyobb eredményt érjenek el — fejezte be beszédét Erdei Ferenc. A megnyitó ünnep résztvevői ezután nagy érdeklődéssel megtekintették a kiállítást. • A Szegedi Ruhagyár műszaki vezetői segítik a dolgozók iöbbiermeléséri folyó harcát Ifjak, leányok, DISZ tagok és úttörők példamutatóan, lelkesen harcoljatok a íémgyüjtö hónap sikeréért! „Dolgozó népünk nagyszerű munkája nyomán napról-napra erösebbé, gazdagabbá, szebbé válik drága j hazánk. Uj városok, gyárak, hidak, egyetemek, iskolák, kultúrházak és I sportpályák hirdetik a békés alko: tómunka diadalát. Büszke, hatalmas I alkotásaink országunk fejlődésének | távlatait mutatják, feltárul elötj tünk ifjúságunk jüvöje. A maJ gyar ifjúság fáradhatatlanul és öni fe'áldozóan vesz részt a szocializmus építésében: ifjúmunkások példát mutatnak a szocialista munkaversenyben, a dolgozó p irasztfiatalok harcba indultak a dús és gazdag aratásért, az általános iskolás, középiskolás, főiskolás, egyetemi ifjúság és az ipari tanulók szorgalmas, fegyelmezett tanulással készütnek az évvégi vizsgákra. A magyar ifjúság ludja, hogy felemelt ötéves tervünk nagy alkotásaihoz, hazánk véderejének fokozásához egyre több nyersanyagra, színesfémre, vasra, acélra van szükség. Ezért az elmúlt évj ben termelő munkája, tanulása mellett lelkes kezdeményezéssel | járult hozzá népgazdaságunk nyersanyagszükségletének biztosításéhoz. A DISZ vezetésével ifjak, leányok, úttörők a íémgyüjtö hét alkalmából az előirányzott vasmennyiség 300 száza1 ék, a színesfémmennyiség 165 százalékát gyűjtötték össze. Ifjúságunk ezzel a nagyszerű hazafias cselekedetével kiérdemelte a minisztertanács dicséretét. így az elmúlt esztendőben az ifjú fémgyüjtők százezrei járullak hozzá a Szlálin Vasmű, a „November 7" erőmű, a diósgyőri óriáskohó építéséhez. az új gépek, traktorok, kombájnok gyártásához. Ifjúságunk vas, ace!, színesfém és egyéb felhasználható hulladék összegyűjtésével megakarja gyorsítani az 1952-es tervév végrehajtását. A DISZ Központi Vezetősége javaslatára a minisztertanács május 5. és június 1. között íémgyüjtö hónap megtartását rendelte el, A vállalati igazgatók, műszaki vezetők, mesterek, egyéni személyes felelősségének a biztosítása rendkívül fontos feladat a termelékenység növelésében, a minőségi termelés fokozásában, de ennél nem szabad megállni. Ugy kell megszervezni az üzemekben a munkát, hogy minden dolgozó az általa végzett munkáért viselje a felelősséget, mert ,,... ha hiányzik a sze- ' mélyes felelősség, akkor szó sem lehet a munka termelékenységének : némileg is komoly emelkedéséről, a termelés minőségének javításáról, ! a gépek, munkapadok, szerszámok kíméletes kezeléséről" tanitja Sztá- ' lin elvtárs. A művezetők, mesterek, mint a ' szocialista termelés első közvetlen irányítói, parancsnokai, a termelékenység növekedésében kiemelkedően fontos szerepet töltenek be. Hogy ennek a feladatnak méltóképpen tudjanak elegei tenni. a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa határozatot hozott a művezetők jogairól és kötelességeiről. 41 A Szegedi Ruhagyár műszaki vezetői — most, amikor a május l-re ' tett vállalások teljesítéséért har- 1 colnak —, naponta előveszik a kormányhatározatot 'és alaposan tanulmányozzák —, bár már majdnem kívülről ludják mtoden egyes pontját. A minisztertanács határozatának 9. pontja kimondja: „A műhely tervének minden részletében való végrehajtásáért a művezető felelős". Ebben a pontban az'is benne van. hogy a művezető, mester kötelessége a dolgozók munkájához szükséges műszaki fellételekről gondoskodni. Ahhoz, hogy a Rulicgyár dolgozói ne csak teljesíteni, de túlteljesíteni tudják május l-re tett vá'lalásukat, elengedhetetlenül szükséges, hogy a műszaki vezetők megteremtsék a dolgozók számára a műszaki felételeket, Éppen ezért a Ruhagyár műszaki vezetői a diszpécser szolgálattal két óránkint ellenőrzik a termekben szükséges anyagok biztosítását, a gyártásra kerülő szabványok időbeni átvételét és ahol hiányosság mutatkozik, ott azonnal segítenek. Különösen fontos még a műszaki feltételek biztosításában. — az anyagbiztosításon kívül —, hogy a gépállásokat csökkentsék. Ezt ű Szegcdi Ruhagyárban a művezetők a tervszerű karbantartással érik el. Ha valamelyik gépen a kopásnak csak a legkisebb jele megmutatkozik, ott azonnal munkába lépnek a műszerészek, mert — könnyebb a kisebb bajt megjavítani, mintha már az egész varrógép szétment —, ahogy szokta Prágai Lajos elvtárs szakmányvezetö mondani. — Most, legutóbb is észrevettem, hogy Vér Antal elvtárs gépe roszszul dolgozik, — mondja Prágai elvtárs. — Azonnal szóltam a műszerészeknek, hogy cseréljék ki a gépet, — ami pár perc alatt megtörtént. A jó gépen könnyebben megy a termelés. Bizonyítja: ezt Vér elvtárs példája is, aki a gépjavítás óla állandóan növeli teljesítményét, de a minőségi munkájával is meg vannak elégedve. Ugyancsak a minisztertanács határozata mondja ki, hogy: ,,A művezetők kötelessége a szakszervezeti műhelybizottságokkal együttműködve felkarolni a dolgozók kezdeményezéseit és minden támogatást megadni a szociulista kötelességeik teljesítéséhez, túlteljesítéséhez". Ezt is szem előtt tartják a Szegedi Ruhagyár műszaki vezetői. A március 9-re, április 4-re, május l-re tett vállalások elölt a műszaki vezetők, teremmesterek, a terem párlbizalmival, szakszervezeti bizalmival megbeszélték az előttük álló feladatokat. A szalagvezető —, mint pétoául Buzder János elvtárs — a párlbizalminak, szak-szervezeti bizslminak elmondta, hogy a szalag dolgozói külön-külön m't tudnak vállalni. Miután a művezető, aki ismeri minden egyes dolgozója szakmai képzettségét, ismerte, 'hogy egy-egy dolgozó mire képes, csak azután kezdtek a népnevelők, szakszervezeti bizalmiak a felvitágosiló munkához, a dolgozóknak a felajánlásra való mozgósításához. így születtek meg például Szokol Mihály elvlárs vátlalása is, aki május 1. tiszteletére vállalta, hogv termelését 96 százalékról 110 százalékra emeli. Szokol elvtárs ezután számos ruhagyári dolgozóval együtt jóval túlteljesítette május l-re tett vállalását. Buzder elvtárs a munkafegyelem megszilárdításában is példamutató. Jó felvilágosító munkával elérte, hogy az utolsó két hónapban szalagjában egyetlen igazolatlan hiányzó, későnjövö nem volt. Az eredmények azonban nem születtek maguktól. Szívós munkát ke'iett végeznie, úgy Buzder elvtársnak, mini a szalag népnevelőinek, bizalmiainak, addig" mig ezt az eredményt elérték. Buzder elvtárs így emlékszik vissza ezekre az időkre: — Az év elején a szalagomban két dolgozó, Kakuszi Gyuláné és II. Szabó Mihályné rendszeresen késtek. Én számtalanszor megkérdeztem őket, ml az oka, az állandó későnjövésnék. Ök mindig más és más kifogásokkal igyekeztek magyarázkodni. Sokat gondolkoztam, hogyan lehet ezt a két dolgozót helyes útra téríteni. Próbáltam magyarázni, milyen káros népgazdaságunknak minden perc késés. Nem sokat használt. Végül is megbeszéltem a népnevelőkkel, bizalmiakkal, ha legközelebb is elkésnek. akkor a nap minden órájában keressük fel őket külön-külön és mondjuk el, hogy ezzel a hanyagsággal a szalag eredményét rontják. Az eredmény meg is mutatkozott: Azóta egyszer sem késtek el sem ök, sem mások a szalagból. Azonban nem minden szalagban han'co'nak így a munkafegyelem megszilárdításáért —, pedig ez is nagyban hozzájárul a május l-re tett vállalások teljesítéséhez —, például Bozóki Pál elvtárs szalagjából tegnap is két do'gozó elké, celt és ez sem először fordult elő. i Ez azzal magyarázható, hogy a , szalag-háromszög nem végez jó . munkát, ami természetesen a terem termelésében is meglátszik. Ezért I nem egyedül Bozóki elvtárs a feleI lős. Felelős a pártbizalmi, özv. Bódi Józsefné elvtársnő, aki a tömegek uszályába került és engedi, | hogy egyes dolgozók a maguk ki; csinyes érveikkel enyhítsék a munkafegyelem területén megmutatkozó hibákat. A Szegedi Ruhagyár pártszervezete nézzen alaposan utána ennek a kérdésnek, mert nem engedhető meg, hogy azokat a 6zép eredményeket, amelyeket a Szegedi Ruhagyár dolgozói elérlek, egykét fegye'mezetlen dolgozó veszélyeztesse. Alkalmazzák a ruhagyári dolgozók Rákosi elvtárs tanácsát, tegyék forróvá, tűrhetetlenné a légcsők. naplopók, fegyeimézetlenkedók lába alatt a ta'ajt, hogy ezáltal még szebb eredményekel érjenek el a május 1-i versenyben, a terv második negyedéve sikeréért folyó harcban, — ezzel módot adott az ifjúságnak a színesfém, ócskavas és egyéb hulladék gyűjtésében való fokozottabb részvéte're. DISZ- és úttörövezetök! Alakitsitok minél nagyobb számban fémgyüjtő brigádokat! Osszátok fel a brigádok között az üzemek, kerületek, városok, községek területeit. A brigádok a munkahelyeken es lakásokban gyűjtsenek össze minden fellelhető vas- és fémhulladékot. Iíjúgárdisták és csapatgárdisták! Végezzetek az úttörők, fiatalok és felnőttek között felvilágosító munkát a fémgyűjtésről. Példamutatásotokkal, lelkesedésetekkel vonjátok be őket is a fémgyűjtésbe. Ifjúmunkások, ipari tanulók! fii gyárak, üzemek, építkezések, bányák területein kutassátok fel és gyűjtsétek össze a vas- és fémhul. ladékot, példamutatóan vegyetek részt a lakóterületen folyó fémgyűjtésben. Dolgozó parasztfiatalok! Gyűjtsétek össze és adjátok át a fémgyűjtő szerveknek a község területén, lakóházakban, gépállomásokon, ál'ami gazdaságokban, tszcskben fellelhető vas-, fém- és egyéb j hulladékot. I Diákok és úttörők! Keressétek fel a lakóházakat és gyűjtsétek össze a háztartásokban, pincékben, padlásokon található fém- és egyéb hultádékanyagokat, segítec, tek az összegyűjtött anyagok fémgyűjtőhelyre való elszállításában. | Dolgozó tanuló fiatalok és úttőlőkl Legyetek a fémgyűjtés odaadó, élenjáró harcosai! DISZ-tagok, úttörők, Ifjak és leányok, tekintsétek állampolgári kötelességetekncfk a szocialista tulajdon gyarapítását, hazánk gazdasági és katonai erejének fokozását. Minden tonna összegyűjtött fém-, vas- és egyéb hulladék, elősegíti a szocializmus épílését, a béke és hazánk szabadságának megvédését. Előre a íémgyüjtö hónap sikerééri! Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Vezetősége". Élővé és termékennyé kell fenni a dolgozók és az Olvasói ankét zajlott le Szejeden Pénteken este a Pártoklatás Házában Szeged üzemi és tudományos könyvtárosainak, kul i úrfelelöseinek, a Szegeden élő íróknak, propagandistáknak újszerű és fontos találkozója zajlott le. Ez az értekezlet annak az egyre erősebben kibontakozó munkának egyik fontos állomása volt, amely dolgozóinkat egyre inkább megismerteti a könyvvel és amely az írók munkájának bírálar Iával, az íróknak felvetett kívánságokkal a dolgozó tömegeket mind jobban összekapcsolja az irodalommal, az irodalmi alkotó munka munkatársaivá leszi. Az értekezletet Szőke Mihály elvtárs, a Somogyi-könyvtár vezetője nyitotta m®g, majd Földes Mihály elvtárs, az írószövetség vidéki titkára tartotta meg beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy egyre inkább eiőre kel] haladnunk azon az úton, mely az írók és a dolgozó tömegek gondosan kiépített és termékeny kapcsolatához vezet. Irodalmi példákon, Petőfi, Ady, József Attila példáján mutatta be, hogy irodalmunk mindig akkor tudott nagy alkotásokat felmutatni, mikor az író és a szabadságért küzdő tömegek célja azonos voit, mikor az író vállalta azt, hogy kora nagy társadalmi harcaiban a haldás, a szabadság hirdetője legyen. Amif az elmúlt rendszerek írói csak nehezen, az elnyomó hatalom ügynökeinek állandó üldözése árán tudtak megvalósítani: a néppel való együttműködést, azt a mi társadalmunk megvalósítja — az író számára a lehetőségek számtalan sorozatát biztosítja, hogy megismerje a népet, a nép életét, hősei valóban a nép hősei, a nép harcosainak képviselői legyenek. Élővé cs termékennyé kell tenni a dolgozók és az írók kapcsolatát, hangsúlyozta Földes elvlárs, majd beszámolt arról, hogy a szovjet írók és a szovjet nép közötti kapcsolat mennyire fejlett és mennyire mutatja a szovjet népnek a szocialista .kultúra iránti harcos szeretetét. Az, ami tavalyelőtt nálunk. Déri Tibor | „Fehér pillangó" című novellája körül lezajlott, amikor a do'gozők tömege n bírálták meg az iró művét, a Szovjetunióban nem egyedi, hanem naponta előforduló jelenség. Nyikolüjeva, az „Aratás" szerzője JS magyarországi útja alkalmából 'megkapó részleteket mondo't azokibói a levelekből, amelyekben a szov írók kapcsolafóf Földe; Mihály iró részvételével jel olvasók könyvét bíráltak, tanácsokat adtak jövő munkájához. Olvasó értekezleteket tartoltak a szovjet olvasók az ország minden részében s az értekezleteken kialakult bírálatokat elküldték az írónőnek, de sok megbeszélésen ő maga is részlvet't. — Nekünk is el kell érnünk —• mondotta Földes elvtárs —, hogy a mi íróinkat éppenúgy ellenőrizze, vezesse, irányítsa a nép bírálata, mint ahogy a szovjet nép segíti a világ élenjáró irodalmának, a szovjet irodalomnak kibontakozását, a remekművek létrejöttét, a szovjet irodalom nagyszerű győzelmeit. Eb. ben a munkában a mi nagy és szeretett pártunk támogat bennünket, ezt a munkát várja tőlünk s nekünk a párt hívó szavára tettekkel kell válaszolnunkFöldes elvtárs beszámolója után Köpecz Károly elvtárs a magyar könyvkiadók nevében beszélt. Ismertette a kiadók terveit, kérte a dolgozók bírálatát, segítségét, hogv a kiadók munkája egyre inkább elősegítse a kultúrforradalom győzelmét, az új ember, a szocialista ember kialakítását. A beszámolókai széles vila követte. A hozzászólók hasznos szempontokat vetetlek fe), kérlek az írókat. hogy a szovjet írók példájára gyüjtrék a munkaversenyek küzdelmeinek epizódjait. Rámutattak arra, hogy az írók csak akkor fognak sokoldalúan ábrázolt jeleneteket alkotni, ha az életet alaposan feljegyzik s az apró epizódokat egységba gyúrják — így sikerül az emberek egymáshoz, a munkához, a társadalomhoz, a családhoz való kapcsolatainak meggyőző, széles, sokoldalú, nem sematikus ábrázolása. Sokan szóltak hozzá a könyvkiadó kérdé. seihez és többek közt ördög Jánosné tszcs-asszony, aki a könyvkiadókat a gondosabb munkára kérle. Az ankét, amely azl bizonyította, hogy a dolgozók érdeklődése a szovjet irodalom iránt, a mai magyar iroda'om iránt, de a klasszikus haladó irodalom iránt is egyre uövekszik, hasznos és tanuligos vitát eredményezett. Az írószövetség szegedi csoportjának, a könyvtárügyi albizottságának további munkáján múlik, hogy ezt az ankétot újabbak kövessék s a szegedi írók kapcsolata a szegedi dolgozókkal lermó-i kenyebbé, szervezettebbé váljék. t