Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

VASÁRNAP, MTNUKUW 11)5.1. MARCIIK 23. R.WY " R IR-T V'FLMW A TOLL BEKEHARCOSA: NAGY SÁNDOR SZTÁLIN-DÍJAS ÍRÓ Szérény bútorzatú, egyszerű két- dor elősegíteni az írássá., és élőszóval egyaránt. Élénk vitázónak ismerik. Szenvedélyes tűzzel magyarázott például Ásotthalom dol. gozó parasztjainak, amikor február e'ején valósággal megmozdult ott a fö.d és a dolgozó parasztság törne, gei indultak meg a szövetkezeti mozgatom felé. Kiment, agitált, két napig beszélgetett ezzel is, azzal is. Nem egy dolgozó para&zt hallgatolt szavára, néhány élményét pedig lapunkban, a Déima. gyarországban is megirta, de még több éimény szűrűdött le benne a további írói alkotásokhoz. A nép és író így kapcsolódik össze nála, hiszen éppen ez, a nép. pel való kapcsolat tette őt íróvá. S még valami: a szovjet írók közvetlen és közvetett segítsége „A szov. szobás lakás a Somogyi Béla-utca egyik régi házában, ahol Nagy Sándor író elvtárs, a Sztálin díj fiatal szegedi kitüntetettje lakik és dolgozik. Naphosszat kopog szobájában az írógép: szorgalmasan, alapos gonddal szoret dolgozni a a kitüntetés óta még inkább vallja, csak akkor adja ki kezéből bármelyik írását, ha legjobb lelkiismeretével érzi, hogy valóban jól, helyesen szolgálja a dolgozó nép ügyét, nevel, segít a hétköznapi munkában, elöbbreviszi fejlődésünket a művészet eszközeivel. Ez pedig minden írásművének alapos kidolgozásit, sőt sokszor áldolgozását jelcmli. Ilyen elvet viszont hogyan lehetne megvalósítani a négy fal közölt, az írói magány romantikus elzárkózotlságában? Csak akkor válhat valóra ez a cólkilűzés, ha az írói élmény közvetlen a valóságból fakad, ha az író benne él a napi élet ezer apró eseményeiben, Ezért látni ott Nagy Sándort mindenütt, a szegedi élet jelentős megnyilvánulásaiban. A Tiszatáj írói munkaközössége szeretettel várja minden héten megbeszélésein, annál is inkább, hiszen ő az írószövetség Szegedi Csoportjának titkára. A fiaial írók hozzá fordul* nak tanácsokért. Ezeken a megbeszéléseken, de nem egyszer lakásán keresi fel egy-egy kezdő író, vagy versfaragó, hogy- segítségét kérje. El-ellátogat az üzemekbe is, hogy közelebbről ismerkedjék a munkásság éleiével, az üzem problémáival. Jelenleg is a Szegedi Kenderfonógyár egyik pártalapszcrvezetének tagja, hogy még jobban összekovácsolódjék kapcsolata Szeged munkásságával, még több barátot szerezzen a munkásosztály soraiból, hiszen az ö ételük a dolgozó nép élete teremtheti és' teremti ia meg alkotó munkájának egyedüli alapját. A dolqozó parasztság, a falu élete különösen kedves területe. Maga is falun, a báesmegyei Nagy : baracskán, egy szegény ' kubikos családjában látta meg a szegényember számára akkor nem sok jót , jelentő napvilágot, éppen harmtar i esztendővel ezelőtt. Olyan jól I esik most látnia, hogy milyen nagyot fordult a világ é6 milyen hatalmas átalakulásban van minden nappal. Milyen jó ezt a változást segíteni az irodalom, a toll fegyverével! így született meg a zsombói Béke-lermolőcsopot) dolgozó parasztjairól a ,,Megbékélés" cimü novellája, amelyért most a Sztálindíjat kapta. Z6ombón különben is jól ismerik Nagy Sándort. Alig egy fél éve ugyanis, hogy eljött onnan, több, mint egy eszterdei ott tartózkodás után. Ott és szülőfalujában formálódott ki benne most készülő regényének története és ott ismerkedett meg azokkal az emberekkel, akikből regényének hőseit alakítja, Párlnapokon, taggyűléseken figyelte az embereket, felszólalt igen gyakran és a tszcs problémáinak megoldásában is segített. A tanácsválasztáskor együtt harcolt a község dolgozóival a választások sikeréért. Á végzett munka többszörösen gyümölcsözött: nemcsak a választások 6ikerét segilette elő Zsombón Nagy Sándor je-t íróknak köszönhetem, — mondotta ő maga is —, hogy tollamat basznosan forgathatom a dolgozó nép érdekében. A szovjet irodalom tanított meg. hogy bátran vessem fel a problémákat. Mint író azt a célt tűztem magam elé, liogy alkotási mA.'szeremben megközelítem a faluból. Nem sok kedve voll ehhez a harchoz és rövidesen fogságba is került- A hadifogoly táborban könyveket kapott és mohón olvasta Tolsztojt, Solohovot, Gorkijt, Illés Bélái. Kinyílt a szeme, és amikor hazakerült, már tudta, hogy melyik úton kell jámia. Szegedon telepedett meg. s a legjobbaktól tanult: Sztálin, Rákosi műveit olvasta szorgalmasan és közben írni is kezdett a kibontakozó új életrőt. múltjáról, s a múltnak jövőbe mutató tanulságairól. Csak úgy magának írta ezeket és legfeljebb néhány jóbarát. olvasta el, társai a mozgalmi munkában. — Barabás Tibor elvtárshoz, az írószövetség akkori főtitkárához jutott el néhány elbeszélésem. — gondol mosf vissza az 5—6 évvel ezelőtti eseményekre — és nfiki nagyon megtetszettek. Tőle kaptam az első segítséget, bátorítást, hogy írjak- írtam is több novellát, mi közben első regényemen dolgoztam, amely később .,Az Úr jó vitéze" címmel jelent meg. Ezekért a no. vellákórt kaptam azután 1949 ben Nagy Sándor elvtárs, Sztálin- díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író teleségének olvassa íel készülő reg ényének egyik részletét. szovjet írók munkásságát, azofcatKossuth-dijat és azóta is állandó a hatalmas eredményeket, amelyeket a szocialista-realizmus módsze. reivel ért el a szovjet irodalom- Mi magyar írók, és személy szerint én is, lépten-nyomon tapasztalom a szovjet írók segítségét, nemcsak a kiadóit műveik útján, de azzal is, hogy például eljöttek a magyar írókongresszusra és személyesen nyújtatlak segítséget munkánkhoz, írói problémáink megoldásához. Itt a kongresszuson a szovjet íróktól kapott segítse mutatott utat arra is hogyan nyúljak a magyar parasztság mostani kibontakozó új életének ábrázolásához, azokhoz a problémákhoz, amelyek a magyar irodalom új feladatai kell, hogy legyen ők.'A Szovjetunió segi'séqe nemcsak írói munkásságának kifejlődésében jelentett sokat, lianem a du ő maga is olyan írói élmények- | Szovjetunió teremtette meg a léhez jutott, amelyekre másképp hetősege, ahhoz, hogy egyáltalán nem lett volna alkalma. Ebből az {ró ]ebes.sen a baracskai kubikos időből való a „Tanácsválasztás, Nagj, sinApr néhány osztálynál nem jutott tovább az iskolában Horthy Magyarországán, s csak érdeklődése volt meg az irodalom, a könyvek iránt, amelyeket o'vasgalotl, ahogyan éppen kezeügyébe keZsombón" cimü novellája, amely a magyar íróknak a második pártkongresszus tiszlelelére kiadott antológiájában jelent meg. NemesaV a zeo.nbor-példa vall erre, de Nagy Sándornak — ahogyan mondani szokták — minden írói élményanyaga a dolgozó nép, különösen a dolgozó parasztság munkájával, harcaival függ össze. Ezért is mordta a Szabadság-moziban az „AranycsiUag lovagja" cimü film díszelőadásán rendezett ankéton — ahol hozzászólásának bejelentésekor közöllék a közönséggel Sztálin-díjjal való kitömi segítségét pártunknak, népi demokráciánknak. Igy haladt előre Nagy Sándor útja, így teremtett írót a múltban biztosan elkallódó tehet, ségből a Szovjetunió segítsége, iránymutatása és a párt gondoskodása. A Sztálin.díj ki nem fejez, hető nagy öröme, megtiszteltetése életének, amelyet — mint mondja — a párt, Sztálin és Rákosi hü katonájaként akar élini, mert ez egyet jelent a dolgozó nép igaz ügyének, a béke védelmének szolgálatával. A nagy kitüntetés után, most tovább kaftog az írógép, méig szorgalmasabban megy a munka és a kézíratok közül kikerült egy na. gyan me'eghangú levé] is: ,,Kedves szüleim! Ha valakinek nagyon nagy az öröme, akkor ke. vés a szava.-.! Nagyitaracskán pedig Nagy Istvánnak. — aki mo&t a 70.en felül már elengedte a sekat szorított ku. bikos talicskát —. felolvassa felesége a levelet, amely az újságok után még sokkal szebben, számukra mindennél kedvesebben viszi a nagy hírt, és egyben viszi egy fia. tat író forró szeretetét szülei, a nép rült Azután jött a háború és vit.l s mindannyiunk gondoskodó apja, ték "őt is katonának, mint mást al Sztálin elvtárs iránt. Lőkös Zoltán Megjelent a „Tartós hókéért, népi demokráciáért!" új száma úgynevezett ,,katyni Bukarest. A „Tartós békéért, I fújni az népi demokráciáért!" uj száminak | ügyet", tétftt —. hogy „ezt a szép kitünte- „Meg kell fékezni a baktériumhá-j M Mityjn )>A tudomány és a tést tulajdonképpen nem is én sap- bord gonosztevőül" című vezér- kujtúra fetvirágozása a Szovjeltam, hanem a magyar irodalom, a cjkke megbélyegzi az anta.'.kai im- unióban- cjmű cikkében az 1951. EgE ddot°zT pStelfamelyet perialisták új bűncselekményét, én °a Sztálin díjjal jutalmazott no-j A lap beszámol az amerikai >mcimű cikkében az évi Sztálin-díjasokkal foglalkozta. Miron Cons'tanlinescu, a Román Elutasították Beloiannisz elvtárs és társai semmiségi panaszát Párizs (MTI). Athéni 6ajtójelen-' kegyelmi kérvény sorsát. Meg nem tések szerint elutasították Beloian- erősített párizsi hírek szerint a kcnisz, Kalumenosz és Ioannidu sem- gyelmi tanács szombaton juttatja nVségi panaszát, ilyen módon az el a királyhoz véleményéi. A taitélet elleni perorvoslat minden nács véleményének — m'nt az AFP lehetősége kimerült. i jelenti — konzultatív jellege van; A fenti elutasítás nem érinti a a dön'.és a királyt illet'. Angol munkáspárti képvisslők távirata a görög királyhoz London (MTI). 36 angol munkás- meg a halálraítélt nyolc görög hapárti képviselő táviratban hívta zafi k'végzését. fel a görög királyt, akadályozza I Táviratok Magyarországról a g'árög ktáipak Az Országos Béketanács távirata Pál görög királynak, Athén A béke több, mint hétmillió ma- j megbélyegezte az athéni kalon.ii gyar harcosa nevében felhívjuk a bíróság gyalázatos Ítéleté', ön, figyelmét ®rra, hogy Beloiannisz és akinek kezében van a vég6ö döntársait népünk mint a legjobb gö- lés, használja fel ezt a lehetősége! rög hazafiakat, mint a szabadság- arra, hogy jóvátegye azt a kiálló gondolái hőseit tarlja számon Ed- igazságtalanságot, amely már eddig dig több, mint 5 ezer lángolószavú is világszerte százmilliók vihari s távirat érkezeit hozzánk és ezek- tiltakozását váltotta ki. ben a magyar nép m'nden rétege i Magyar Országos Béketanát* Az MNDSZ távirata Az MNDSZ a következő táviratot; anyainak szabadonbocsátását, állaintézte a. görög királyhoz: | iános amnesztiát azoknak a görög „A magyar asszonyok és anyák harcosoknak, akik a görög nép nevében szabadságol követelünk1 szebb holnapjáért, az éhség és Nikosz Beloiannisznak és szabad- .,,,., ságharccs társainak. Kövei,éljük ellen harcolnak a vi. a halálos ítélet megsemmisítéséi, , !éS bekeharcosaival együtt a görög nép legjobb fiainak és leLI MNDSZ". A SZOÍ távirata „Felháborodva elítéljük a görög a szabadságszerető népek elleni kormány féktelen terrorhadjáratát, merényletnek tekintik, a békéért és a görög nép szabad- | 1 millió 750 ezer szervezett maságáért vivott harc hös katonái- Syar dolgozó nevében követeljük rak üldözését i Nikosz Beloiannisz és lársai azon« ' ., .. .. , ! nati szabadonbocsálását. A magyar dolgozok a gorog kor- A Magyar Szakszervezetek Ormany embertelen terrorhadjárafát szágos Tanácsa". Egyházi személyiségek táviruta Egynázi személyiségek az alábbi semmiségi panaszainak elutasító* faviratokat intézték királyhoz: I. Pál görög sáról. Spiridion őszentsége utján már kértük a görög testvéregyhaz ,.A keresztényi szeretet nevében közbenjárását a kegyetlen. igazkéri Fe'ségedet a . Csanádi püspök, ságtelan ítélet feloldása érdekében, hogy Beloiannisz és társai görög Most Felségedhez fordulunk kérve. patriótáknak megkegyelmezni és ókei szabadlábra helyezni szíveskedjék. Dr. Hamvas Endre c6anádi püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor". Ugyancsak táviratot küldött a görög királyhoz Kovács Sándor szombathelyi megyés püspök, Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatofikus püspök, Kujáni Ferenc kalocsai érseki helynök, Brezanoczy Pál apostoli adminisztrátor, káptalani helynök. • „Egyházunk mély megdöbbenésgyakorolja kegyelmi jogát, adja vissza az elítéllek szabadságát é* ezzel segítse elö a népek megbé* kü'éöének szent ügyét. Bereczky Albert. Györy Elemér, Péter János református püspök. • zsinat lelkészi elnökei, Kiss Roland fögondnok, világi elnök". • Az evangélikus egyház képvise* letében dr. Vető Lajos püspök, a magyarországi evangélikus egyház elnöke, Dezséri László püspök iniézett táviratot Pál királyhoz. Hasonló szellemű táviratot küldött a Magyar Izraeliták Országos Szer* sel értesült Beloiannisz és társai I vezette és rabbi tanácsai is. A szovjetunióbeli tapasztalatairól s^áunl &e ma dé'elötl Nagyistck Józse?, az „G&liofiráy -fszcs-fcen A Magyar-Szovjct Barátság Hónapja keretében ma délelőtt a bak'lói Alkotmány-termel öcsoport ban Nagyistók József Csongrádmegye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, országgyűlési képviselő számol be a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. A beszámolót délelőtt 10 órakor tartja meg az Alkotmány.tszcs központi épületében. Ez alkalommal a környékbeli lenne,löcsoportok és egyénileg dolgozó parasztok is összegyűlnek az Alkotmánytszcs-ben. Az igen ériékes beszámolót minden érdeklődő dolgozó meghallgathatja. Az imperialisták világuralmi törekvéseik érdekében képesek aggok, g/ermeek és nbk legyilkolására is Szegedi dolgozók tiltakozása a baktériumfegyver hasznalata ellen veilámban is ábrázoltam. Igyekez- pertalisták bűncselekményei nyo- Munkáspárt Politikai Bizottságának lem követni a szovjet iroda,tam pél- világszerte keletkezett felhá- tagja a román kormány által nemdáját, igyekeztem híven bemula„- .... ni azt a nehéz küzdelmet, amivel borodasrol. | regiben végrehajtott penzreformmost dchgozó parasztságunk a i Luigi Longo, az Olasz Kommu- ról és árleszállításról ír. régi egyéni gazdálkodás útjáról nis(a párt főtitkárhelyettese „Harc A lap „A világ népei üdvözlik áttér a fejlettebb gazdálkodás út- a békéért, a munkáért és a mun- a Szovjetunió békekezdeményezéjára. a szocialista szövetkezeti káspszlály egységéért Olaszország- «ét" címmel szerkesztőségi cikkgazdálkodás útjára. Elmondhatom. , .. , , .. \ , , . , , ... .. <-•••• hogy araikor ez a kitüntetés ért, ban címmel írt nagy cikket a .ap- ben foglalkozik a Szovjelumo akkor erre a nehéz munkájára ban. I kormányának a Németországgal gondoltam a dolgozó parasztság-] Leopold Infeld professzor, a Eike kölendő békeszerződés kérdésében rak, azokra az elvtársakra, akiket yiláglanács alelnöke cikkében - tett új javaslalával. Közli még az n novellámban ábrázoltam, akik . .... , . . .. . . kinn a falun kemény küzdelemben leplezi az amertaat rágalmazókat, uj szam Jan Marék politika, jegyharcolnak az újérl". i akik a hitleri banditák nyomdo- zeteit és különféle tájékoztál, anyaEzt az újat igyekszik Nagy Sán. I kain járva megpróbálják ismét fel- gokat. Az egész világ — igy Szeged becsületes, békeszerető dolgozóit is mérhetetlenül felháborítja az imperialista agresszorok újabb gaztette, a szabadságukért harcoló hős ko. reaiak ellen. Az üzemekben, vállaltatoknál megtartóti röpgy üléseken ölcőlbe szorulnak a kezek akkor, amikor arról hallanak, hogy az amerikai imperialisták bal. térin ni. háborút folytatnak a hős koreai nép ellen• A dolgozók felháborodásáról számolnak be a szerkesztőségünkbe beküldött jelentések. Ax imperialisták lerántották álarcukat ax egész világ előtt A Késárugyár dolgozói a következő sorokban fejezik ki megvetésüket : j „Ml a Szegedi Késárúgyár dojgn. zói egyhangú'ag tiltakozunk az ellen a gyalázatos és minden emberi érzést felháborító gaztet! ellen, ame. I lyet az Imperialista agresszorok a hazáját, — fiiggetteiiségét és szabadságát védő hős koreai néppel szem* ben alkalmaznak a baktéTiuinháború bevezetésével. Ezzel a barbár cse'ekedctiikke! az imperialisták lerántották álarcukat az egész világ c'ő't és beb'zonyítolták. hogy más népek fölött va'ó [ ura'kodásalk törekvése éréi kében ! képesek ártut'nn gyermekek, anyák , és békés lakosságnak legszörnyűséI gesebb módon való elpusztítására Is. Tiltakozunk ez ellen az aljas esc'ekcdet ellen! Köveleljük a buktériumháború azonnali beszüntetését és a kegyetlenségek elkövetésében vélkcs személyek felelősségre voná" sát." Tolmáesollák megmásíthatatlan követelésünket „Mi, a Víz- és Csatornaművek dolgozói — írják táviratukban — arra kérjük az Országos Békotanácsot. tolmácsolja az illetékesek felé határozott és megmásíthatatlan követelésünkéi. Mély felháborodással szerezlünk ludomást az amerikai imperialisták embertelen lettéről, arról. hogy baktériumfegyverrel gyilkolják halomra a hős koreaiakat, katonákat, nőket, aggokat és védtelen gyermekekel. Úgy érezzük, nem ' mehetünk el szó nélkül a háborús gyújtogatok aljas telte mellett s éjjpen ezért, követeljük, hogy ezek az aljas gazemberek azonnal szüntessék be a baktériumháborúi és kér. jük a föbűnösök példás megbüntetését". Nemcsak ezek az üzemeknek a dolgozói emelik fel szavukat az im; perialisták gazsága ellen, hanem 1 n szegedi üzemekben ugyanúgy, mint az egész világon, mindegyikben egyformán követelik azt, hogy i azonnal szüntessék meg a balcté| riumháborút és büntessék meg a baklériumhá'oorú bűnöseit•