Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

VASARNAP. 1952. MÁRCIUS 23. Sándorfalván elhatározták a dolgozó parasztok: lemossák a szégyent fa injukról — Egész karaván haladt itt a gépállomás előtt olyan napokon, amikor hetipiac van Szegeden — mondják a sándorfalvi traktorig, ták. A tanácsháza előtt pedig még alig virradt, már ott toporogtak a kosarakkal az autóra várakozók. Sokszor annyian voltak, hogy Sze. gedről két autóbusznak kellett for_ duíni, hogy el tudja szállítani a sok ulazót. Ez a megszokott kép. amely több hónap óta tart Sándor, falván, ma reggelre egy csapásra megszűnt. Tegnap harsány hangon hirdette ki a községi dobos és a ma reggeli újságok is hozták, hogy Sár.dorfalva községet kizárták a szabadpiaci forgalomból. Az utóbbi öt hónapban egyetlen egyszer sem teljesítették a sándor. falviak a havi tej-, tojás, és ser­tésbeadári kötelezettségüket. Nem csoda, hogy sok hiányzik a negyed, évi begyűjtési terv teljesítéséből. A falu lakóinak többsége nem tudta, hányadán állnak a begyűjtéssel. Többnyire csak azok értesültek, akiknek hozzátartozóik a tanácshá­zon dolgoztak, vagy néhanapján el. jártak a gyűlésekre. Az ilyenek pe. dig kevesen voltak. Más esztendőben a tanácsháza előtt lévő hatalmas táblára fel volt írva. mennyi a kötelezettsége a fa. lunak és esetenként felírták a tel­jesítést is. Egyszóval ott volt a falu tükre a főtéren, bárki belenéz, heiett, megláthatta, hogyan álinak a sándorfalviak a begyűjtés telje­sítésében. Most a több négyzetmé­teres táblára csak néhány nevet ír. tak. Az utóbbi hónapokban csak találgatták, de az egymással való beszélgetésből már sejtették a sán­dorfalviak, hogy nem valami jól állhatnak a begyűjtés terén. Be. szélgetés közben többször felmerült az a nézet, amit az érzések diktál, tak, hogy nem jó vége lesz ennek. gzórogatták is egymásnak az ön­tudatosabb dol-^jzó parasztok: Ez így nem mehet sokáig. A tegnapi dobolás. a mai újság­hír mutatja, nem kellett sokáig várni, a sejtelem beteljesült. Mind­addig nem vihetnek a sándorfalviak piacra tejterméket, élőállatot vagy húsfé.éket, míg nem teljesítik az állammal szembeni kötelezettségű, ket és fel nem oldják a zárlatot. Hiába addig minden törekvés, hiába a kupecok agyafúrtsága, nem játsz­hatják ki a rendeletet. Ezt tapasz­talták már ma többen is. mint Gyömbér Sándor Gyömbér István, Kiss János, Szepesi Mihály és Ve. réb György és ®íkik tejet tojást, sza'onnát és kolbászt akartak vinni a szegedi piacra. Vissza keliett for. dulniok a kocsikkal- Tóth Mihály és Farkas Istvánné el vannak ma­radva a tejbeadási kötelezettséggel tudtak a rendeletről és mégis ki akarták vinni a faluból a túrót és tejfölt, s mintegy 22 liter tejet. Nem sikerült nekik. Mi az oka annak, hogy rdiáig ju­tott Sándcrfalva? Az elmaradás egyik alapvető oka, hogy a párt­szervezet vezetői elhanyagolták a felvilágosító munkát. Sándorfalván az utóbbi hónapok, ban nem volt egy valiamire va'ó népnevelő értekezlet. Alig néhá­nyan szoktak összejönni a szövet, kezet alkalmazottai közül. A dol­gozó parasztok nem igen vesznek részt ezeken ez értekezletéken. A pártszervezet irányító, nevelő mun. kájániak hiánya, a begyűjtés elha­nyagolása meglátszik azon is, ho­gyan állanak a tanács vezetői a munkához. Sári elvtárs, elnökhe­lyettes, Bondor elvtárs, tanácstitkár, tudták, hogy a pártszervezet veze. tősége a begyűjtésről tárgyal és ezért hívták meg őket is vezető, ségi ülésre, mégis megvárták, hogy háromszor is rájuk csörgessenek a telefonnal és csak azután határoz, ták el magukat és látogattak el a pártszervezet helyiségébe. Hivat­kozva a sok munkára, mentegették magukat. Ezzel a hivatkozással valóságos fa'.ai vontai: maguk köré ami mögül úgy látták lehetetlen kibújni. A begyűjtési állandó bizottság is mostohagyermeke volt a tanács ve. zetőinek, ugyanígy mostohagyer­meke volt a pártszervezet vezetősé­gének is. Nem sokat törődtek vele. nem cs.xla, ha immel-ámmal végezték munkájukat, nem látták feladatukat a bizottság tagjai. Maga a begyűjtési állandó bizottság elnökhelyettese, Erdei másik tanácstag js teljesítette félévi begyűjtési kötelezettségét. Makra Anlal egy 164 kilós sertést adott be ma reggel. Az ő teljesítményük is mulatja. Sándorfalván is megvan a lehetőség rá, hogy mihamarabb tel­jesítsék a begyűjtési tervet, ha a kommunisták, tanácstagok, a íömeg­szervezelek aktivistái elől járnak a Antal nemcsak hogy felületesen jó példával ós hozzálátnak a felvi. végezte a munkáját hanem annyira vetemedett, hogy miután két hízót engedéllyel levágott veje névnap­jára, József estére még egy harma­d kat is levágott feketén. Ez a ser­tés nem is érte el azt a súlyhatárt, amit a renedelet előír, csupán 70—75 kilós volt. Nagy István ég Raj­nai Jánosné másik két tanácstag pedig ugyancsak visszaélve a dol­gozók bizalmával, egy vágási en­gedéllyel kettőt vágtak le. Becsap­ták a dolgozó parasztokat. El is ítélik őket és úton-útfélen azt han­goztatják: Ilyen emberek nem va­lók a tanácsbal Nem méltók arra, hogy a dolgozó parasztok bizalmát tovább élvezhessék. Nem rosszabbak a sándorfalvi dol­gozó parasztok sem, mint a deszki­ek, kübekháziak, vagy a közelben­fekvő Zsombó község dolgozó pa­rasztjai, akik már teljesítették ne­gyedévi begyűjtési tervüket. Ök íágosító munkához. A példák köve­tésre találínk. Egymás után inultak el a kocsik a hízoltserlésckke] a begyüjlőhely felé. Lele József. Tari Mihályné, Gonda József és még töb­ben a dolgozó parasztok már déli 1? óráig teljcsfteít'ék az élősertés beadási kötelezettségüket. A kulákok látva a falu becsületes dolgozó pa­rasztjainak felháborodását. maguk is jobbnak látták a begyűjtés telje, síteni. Dolcsi Józsefné is jelentette a tanácsnál délelőtt: beszállítolta a hízót. De jelentkezett hízójával Kol" paszk.i Béla szikvízgyáros is s így délután 2 órára tt sertést, 9 vágómarhát adták át a sándorfalviak a begyüj főhelyen. Ezenkívül a dolg-ozó pa­rasztok között elindult egy nemes mozgalom. Bene Istvánné kereste fel a délelőtti órákban a tanácsel­sem szerelik kevésbbé a hazát, a ; nököt és elmondotta, hhogy április békét, mint más községbeliek. Ezt nem egy példa bizonyítja. Erdei Antal, Nagy István, akik visszaél­tek a dolgozók bizalmával és nem mutatnak példát, vagy Szanka Mi­hály. ifjú Csányi Antal, Gémes Antal, akik állandóan kupeckod­nak. még nem jelen' ik maguk Sándorfalva községet. Ők csak ele­nyésző kisebbséget képviselnek. A falu zöme becsületes, jószándékú dolgozó paraszt, csak hiányzik a vezetés, a példamutatás. Az öntudatos tanácstagok és dol­gozó parasztok látva a község szé­gyenét. elhatározták, hogy lemossák ezt a gyalázatot Sándorfalváról. Da. rázs József a végrehajtó bizottság egyik tagja, aki már túlteljesítette negyedévi begyűjtési tervét. még annyi baromfit és tojást vi'it be, hogv elérje a félévi terv teljesítését is. Ezen ifelül önként egy vágómar­hái ajánlót] fel. Hegedűs János, egy 4.-e, felszabadulásunk évfordulója tiszteletére teljesíti egész évi ba­romfi- és toj ásbegyüj tési kötelessé gét. Karolja fel ezt a kezdeménye­zést a pártszervezet, a tanács. Még egy hét van hálra a begyüjtéa ha­láridejéig. Ez idő alatt' rendet lehet teremteni és előre lehet törni Sán­dorfalván is. Egy kis erőfeszítéssel azonnal ki lehet javítani a hibákat és ki kell javítani a politikai mun­kában mutatkozó hibát is. Rendet kell teremteni és ez elsősorban a kommunisták kötelessége. Azt mondják, ha egy cseppet me rítünk a tengerből, megláthatjuk benne az óceánt. Sándorfalva pél­dája egy csepp a tengerből. Mutatja, hogy mindenütt az országban, Cson­grád megye bármelyik falujában és városában egyaránt a begyűjtés attól függ, hogyan látnak munkához a pártszervezetek, a tanácsok, a tö­megszervezetek vezetői. Nagy Pál. Rákosi Mályás elvtárs üdvözlő távirata Yiile Pessi elvtárshoz, a Finn Kommunista Párt főtitkárához Ville Pessi Elvtársnak. a Finn Kommunista Párt főtitkárának. HELSINKI. Ötvenedik születésnapja alkalmából testvéri üdvözletünket küld­jük. Kívánunk önnek, kedves Pessi Elvtárs friss erőt, jó egészséget ahhoz a fáradhatatlan harchoz, melyet a testvéri Finn Kommunista Párt élén a finn nép ügyéért, a nagy Szovjetunió népei és a finn nép közötti barátság megszilárdításáért, a tartós békéért folytat. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége RÁKOSI MÁTYÁS főtitkár VILLE PESSI ELVTÁRS 50 ÉVES Holnap, március 24'én tölti be 50.-ik évet Ville Pessi elvlárs, a Finn Kommunista Párt főtitkára, Pessi elvlárs a munkásmozga'om­hoz 1919-ben csatlakozott, 1923.­tól résztvett a szocialista ifjúsági mozgalomban, 1924*bcn belépett nz UlcgáTs Finn Kommunista Párt­ba, ahol a reá bízott felelősségtel­jes megbízatásokat kommunistá­hoz méltóan hajtotta végre. Előbb a megyei pártbizottságok lilkárú­vá, majd 1931-ben a párt központi bizottságának tagjává vá'aszlot­ták. 1935-ben Pessi elvlársat a finn munkásosztály érdekében vég­zett tevékenységéért az á'tamrend­őrség letartóztatta és 7 évi bör­tönbüntetésre íté'te. A Szovjetunió elten folytatott finn háború Meie a'att koncentrációs táborba küld­ték, ahonnan 1914 őszén szabadult ki. am'kor a finn kormánv fegv. verszünefet kötött a Szovjetunió­val. Kiszabadulása után Pessi elv­tá"sat a kongresszuson megválasz­tották a párl főtitkárává és ma Is ebben a fe'c'ős funkcióban küzd n finn nép jobb'étéért. 1915 ó'a tagja a nemzetgyűlésnek, ahonnan irányítja azt a harcot, amelyet a Finn Koiumun'ste Párt n néo nás progresszív erűivel együtt a baké­ért. demokráciáért és Finnország fügreticnséráért viv. A Finn Kommunista Pári fenn­állása óta állandóan hurcol Finn­ország és a Szovjetunió közötti barátságéri. amc'y Finnország független és békés fenntartásának alapja. A háború utáni üj körülmények között a Finn Kommunista Párt gyorsan fejlődött és az ország po­litikai ételében központi tényezővé vált az ország sorsával kapcsola­tos minden kérdésben. A jobboldali szociáldemokrata árulók nyillan az amerikai agresz­szió szolgálatában á'tnnak, de fél. ve attól, hogy véglegesen elvesztik n tömegekre gyakorolt bcíolvásu­knl, egyre aljasabbal folytatják a műnké sosztály egységét megbontó po'it'kájukaf. A Finn Kommunista Pártot éppen ezért nagy és fele­lősségteljes feladatok c!é altftják ezek a körülmények, de a párt Pessi elvtárssal nz éten egyre ki­métellcnebbü! ver vissza minden támadást. Finnország békéjének, független­ségének és demokráciájának vé­delme. n Szovjetunióval és a bé­keszerető á'lam.okkal va'ó barát­ságának megszilárdítása a vágya a finn népnek is. Ezért harcol a Finn Kommunista Párt az 50 éves Pessi elvlárs vezeté-ével Nyolchónapi börtön a munkahely önkényes elhagyásáért Tervgazdálkodás érdekeit vészé- | gyárba lyezitető és társadalmi tulajdon február visszaközvelitette. 5-én munkahelyét 1952 ismét Képzőművészetünk a szovjet pé'da nyomán mindinkább közelebb kerül társadalomalakító szerepének betöltéséhez Megnyitonák az MSZT kúptőmiivészeti kiállítsál Uj hajlékhoz, új otthonihoz jutott a magyar képzőművészet: az Ernst Múzeum ismét kiállító terem lett, s az első nagyszabású kiállítást a művészet új csarnokában az MSZT rendezte meg. Kiállítás keretében György elvtárs, az MSZT országos titkára, Kossuth-díjas festők, művé­szeti életünk 6zámos vezetője, ott volt M. G. Reznyicsenko elvtárs, a budapesti-szovjet nagykövetség első titkára, valamint a baráti ál­ellen elkövetett sikkasztás büntette önkényesen elhagyta és oda többé ! mulatja be a'fővárosi közönségnek J l»mok külképviseletének több kép­miatt állt bíróság elé Zsíros Fe- nemiért vissza. Kilépését közvet- | azokat az alkotásokat amelyek a j cl ie/nHnr „, renc szegedi, Alkotmány-utca 37. ' lenül megelőzően fondorlatosan magyar-szovjet baratsag jegyeben I -k aanaor emars, szám alatti lakos. j 400 forint fizetési előleget vett fel , születtek ^ meg ^és az MSZT Zsiros Ferenc, mint a Szegedi a gyárban, amelyet nem fizetett Kossuth-díj a8 által festőművész nyitotta meg a kiálli­Falemezgyár dolgozója 1951. de­cember 8-án munkahelyét önké­nyesen elhagyta és 1952. január 2-ig nem jelent ott meg. Midőn em'att a gyár vezetősége fegyel­m:leg elbocsátotta, ezt követően a Munkaerőtartalékok Hivatala 19521 vissza. Ezért a szegedi bíróság Zsiros Ferencet 8 hónapi börtönre, 500 forint mellékbüntetésre ítélte és kötelezte a 400 forint visszafize­meghirdetett pályázatra érkeztek be. I Az MSZT képzőművészeti kiálli­I fását ünnepi keretek között bar.bon délben nyitották meg. Részt­vett a megnyitó ünnepségen Dobi István, a m'n'szitertanács elnöke, lást. január 22-én a Szegedi Falamez-1 tönbünteiésének kitöltését' is. tésére. Ugyanakkor elrendelte a Mihályfi Ernő népművelési min'.sz­korábban "felfüggesztett 3 havi böri terhelyettes. Ke'en Béla elvtárs, az l MSZT országos főtitkára, Bernát AHOL JÓL . AHOL ROSSZUL HALAD A BEGYŰJTÉS TELJESÍTÉSE Pusztamérges és Öttöinös csendes két község Csongrád megye délnyugati sarkában. A mult. ban nemcsak csendesek, haniem elhagyottak is voltak. A felszabadulás életrekeltette mind a két falut. Két éve összekötő útat kaptak, új gépállomást. Ezek voltak tervgazdálkodásunk első hírnökei mindkét köz­ségben. Azóla sokmhidennel, szaporodott mindaz, amit ötéves tervünk juttatott a dolgozó parasztoknak Pusztamérgesen és öttömösön- — Annyi minden kaptunk — szokták mondani a pusztamérgasiek —. azt sem tudjuk, hogyan és mikor fizessük mindezt vissza államunknak. — Éppen így sok vis&zBfizetnivalójuk van az öttömösieknek is. A falubeliek nem panaszkodhatnak itt sem, ott sem, van is nekik nuböí visszafizetni. A visszafizetésinek egyik módja az állam iránti kötelezettség teljesítése. Ezt vallják a pusztamérgesiek és eként is cselekednek. De Öttömösön baj van a begyűjtés körül. Alig három kilo­méter választja el a kél községéi, közel fekszenek egymáshoz, de a begyűjtési terv teljesítésében annál távolabb áljának. Pusatamérges dolgozó parasztjai még március 9-ike előtt Rákosi elvtárs iránti szeretetük kifejezéseképpen 100 szá. zalékon felüi teljesítették negyedévi begyűjtési kö­telezettségüket. Mosit mozgalmat indítottak el a fa­luban, hogy nnnden dolgozó paraszt az utolsó fil­lérig kiegyenlítse adótartozását. Megfogadták, nem ünnepebiek adóssággal, s mia a márciu3 9.ike előtti eredményül: túlszárnyalására fokozott lelke­sedéssel viszik a begyüjtőhelyre a baromfit, tojást, hogy méltóan ünnepeljék április 4-ikét. A szép eredmények eléréséhez nagyban hoz­zájárult a tanács, a begyűjtési állandó bizottság jó munkája. A végrehajtó bizottság elnöke, a párt­szervezet titkára napon:a beszélik meg feladataikat, szívügyüknek tekintik a begyűjtés munkáját, A ta­nácstagok jó péidávai járnak elől a község dolgozó parasztjai előtt. Kirpál István 5 holdas tanácstag már teljesítette félévi baromfi- cs tojásbegyüjtési kötelezettségét. Dudás Pál tanácstag már túltelje­sítette félévi kötelezettségét. Példájukat követték szomszédaik és nagyszámmá,i a község dolgozó pa_ rasztjai. Farkas Ádám 12 holdas középparaszt pedig Kispál István, Dudás Pál példáját látva, felkereste a tanácsot és bejelentette, hogy egy hizottseriést ajánl önként az államnak, hogy ezzel is elősegítse a község begyűjtési tervének teljesítését és méltó módon ünnepelje április 4-ét. Ö t t ö m ö s - „A Magyar-szovjet barátság" 6zöm- címen meghirdetett képzőművészeti ' pályázat alkotásaiból rendezett ki­állítás, amelynek megnyitására ma összegyültünk — mondotta— jelen­tős eseménye hazánk kulturális életének. Egyben egyik legjelen­tősebb lépés azon a felfelé ívelő úton, amelyen képzőművészetünk akkor indult el, amikor 1949-ben Rákosi elvtársnak kulturális éle­tünkről mondott intő kritikája el­hangzott. — Ez az út a magyar-szovjet ba­rátság útja. Ez az út az emberi ha­ladás útja, amelyet messzire meg­világít a nagy Szovjetunió, a kom­munizmust építő szovjet nép kul­túrája. Ék Sándor elvtárs végül rámuta­tott arra. a szovjet pé'dát követő magyar képzőművészet mindin­kább közelebb kerül ahhoz, hogy társadalmat alakító 6zerepet a szo­cialista építésben valóban be­töltse. Ez a kiállítás is jelképe a magyar-szovjet barátságnak és a barátsághoz való hűség tűrhetet­lenségének. kiizség csupán a vágómarhabegyüjtésben érte el a 100 százalékos teljesíiéef. Tojásbegyüjtéshől. 98 szá­zaléknál tart, baromfiból 87.et ért el és a hizott­sertésből még csak a 28 százaléknál tart. Ha valaki okát keresi az elmaradásnak, könnyen megtaiá'ja, csak magát a tanácselnököt, Váradi Jenőt kell meg. kérdezni, hogy halad a begyűjtés öttömösön. A válasz Váradi Jenő részéről siránkozás: — Ná­lunk nem lehet teljesíteni, nem jó a kivetésünk — szórogatja. Az érdeklődő a bizonytalan hangbői mindjárt rájön, hogy nem a vajóságot mondja. A példamutatással hadilábon ál'nak a tanácstagok Maga a végrehajtó bizottság e'nöke. Váradi Jenő tak f°l. 1951 ig & mi például januárban is csak nagy húzószkodva ad la be íü'«ct mezgutnek r cg. ,Ismerd meg a Sztálin Vasművet" címmel brosúra jelent meg. A Sztálinvárosi Pártbizottság bro. súrát adott ki „Ismerd meg a Sztá­lin Vasmüvet" címmel. A brosúra érdekes adatokat kö­zöl a Sziálinvúro-ban végzett épttő munka arányairól. így például 1951-ben 41 millió légiit harznál­ió Köbméter Ha ezt a kukoricabegyüjtési "kötelezettségét." A lejbegyüjtés- Inren-nyl: ég l íté 1 1; • rale­sel is el v7« maradva. ,nak olyr.n ho: ' u 1 r. • n, |amely ma, r.em átérné a földel az A dolgozók nagyrésze nem osztja véleményét egyenlít ' n 'l. Váradi Jenővel öttömösön. Ezért sikerült már több_ | A Vasműben éven: féleségben megközelíteni a 100 százalékot a negyed. 1 lemezek menny;?; e évi terv teljesítésében. Ha el akarják érni ütéömö­rön a 1C0 százalékos teljesítési a l:a;áridőre. akkor elsősorban a tanácsnak kdl jópé'dával e;ő járni és akkor éppen uyy, mint Pusztamérgesen. követik a jó példát a dolgozói: széles tömegei, nem kell szé­gyenkezniük iiz öttömösieknek és nem kel| majd adóssággal ünnepelni hazánk legnagyobb ünnepét, április 4-ikét, felszabadulásunk évfordulóját. Tartott a-cl. közel három­szor annyi lerz, rr\ t ?. ennyit 1049-ben az egész orrz'ybm te ­meltck. A brosűra bssrámo' arról is. hogy több mint 1200 ekl ve"; i és jelvényes sztahanovista építi már a szocialista városi és az scélkom­binátot és hogy eddig már 3 ezer dolgozó kapta meg a Sztálin Vas. mű emlékérmet

Next

/
Thumbnails
Contents