Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-19 / 66. szám

2 SZERDA, 1952. MÁRCIUS lt. 1 Könyvismertetéseket rendeznek « szegedi Rákosi-kiállításon A Magyar írószövetség Szegedi lismerteti Vas Zoltán ,,16 év fegy­Csoportjű és a Somogyi Könyvtár |házban" című könyvét. A könyvis­munkaközössége a szegedi Móra Ferenc múzeum kupolacsarnokában elhelyezett Itákosi-kiállítással kap­csolatban könyvismertető előadáso­kat rendez n dolgozók részére. Az .első ilyen előadásra ma, szerdán délután 6 órai kezdettel kerül sor a Somogyi Könyvlár olvasótermében. Ez alkalommal Baricz Ottó elvtárs mertetést megelőzően Szőke Mihály elvtárs, a Somogyi Könyvtár igaz­gatója tárlatvezetéssel mutatja be a Rákosi-kiállítást. A tárlatveze­tésre és az előadásra egyaránt min­den dolgozót szívesen látnak és vár­ják a minél számosabb hozzászó­lást is. Sikeres zongora- és túváseaviiftes hangverseny a s.egedi zenekoiizervatérumban Hétfőn este az Állami Zenekon­zervalóriumban, a szegedi tanárok fúvósegyüttesének közreműködésével sikeres hangversenyt adott Varjú Irma zongoraművésznő. A hangverseny számait Bach, Beethoven, Chopin, Liszt zongora­műveiből válogatták össze. A fúvós­együltes Thuille hatosát játszói iá s dicsérendő, hogy szerepelt a műso­ron Bach ritkán hallható Aria va­riata című müve is. Varjú Irma zongoraművésznő, mint hangszerének hivatott mestere, magasfokti technikai felkészültség­gel játszott. Játékának jellemző vo­nása a billentés világossága és köz­érthetősége. Kiemelkedően sikerült Liszt Petrarca szonátájának tolmá­csoléisa. Különösen a mű piano rész­leteinek megoldása aratott nagy si­kert. A szegedi tanárok fúvősegyüttcse hatásosan játszotta Thuille sextetl­jét. Dicsérendő az egyes szólamok tisztasága, pontossága a fegyelme­zett összjáték és a helyes tempővé­lel, A művet előadó művészek jó munkáját. Bíró Lajos, Lantos Se­bestyén, Deák József, Ékes Péter, Bácskai Péter szereplését stílusosari egészítette ki B. Rácz Lili zongora­játéka. Helyes volt, hogy — ha részben is — gondoskodtak a művek ismer­tetéséről. De az nem volt helyes, hogy egy már régebben elmondott magyarázatot olvastak ismét fel. A zenemüvek ismertetésének ez a módja nem szolgálja, sőt hátrál­tatja az új közönség nevelésének ügyét. Nemc*ak pénxben kapjuk vissxa a íervkölcsönre adott össxeget Mi, Szeged Állomás forgalmi dol­gozói nagy lelkesedéssel várjuk a 20-án kezdődő tervkölc6ön-húzást. Hacsak vasútas viszonylatban né­zünk körül, akkor is láthatjuk, hogy mennyi újat hozott részünkre az ötéves terv. A Szegedi vasútas dolgozók ré­szére az új raktárakat. Tiszapálya­udvaron új örsbódékat, Szeged­rendezőn új blokk-berendezést, a személypályaudvaron a kapusok új helyisége és új klub-helyiség, kultúrotthon és berendezése 1700 kötetes könyvlár, táncfelszerelés, újító- és észszerűsítőkör és fel­szerelése. De nemcsak a szegedi vasutasoknak, hanem az ország egész területén tapasztalhatjuk a vasútas dolgozók életszínvonalának emelkedését, a kétszeres bérren­dezésen és premizáláson keresztül. Bárhova megyünk, mindenütt az újabb építkezések és vasútháló­zat kiszélesítése tűnik szemünkbe.1 Ilyen például Sztálinvároshoz ve­nttBMri kolci vonal villamosítása, új sze­mélykocsik és mozdonyok építése. Ebből is láthatjuk, hogy nekünk, PÁRTÉLET A népnevelők ismerjék meg jobban a begyűjtési és a tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról szóló rendeletet Március végei'elé járunk. Egy­két hét és a fák rügyei kipattan­nak. Sokakat azonban megtévesz­tett a hosszú hideg és lazsukálásra vezetett a várakozás. A tapasztalat pedig az, hogy tartós tél után hir­telen tavasz következik. Falun és a mezőgazdaságban dolgozó népneve­lőknek a feladata ilyen kései ta­vasz idején megkétszereződik. Most nem lehet arra várni, hogy majd csak kitisztul az idő, hanem a na­pos idő minden percét ki kell hasz­nálni-. Igen jó példát mutatott erre Butyka Ferenc 6 holdas makói dol­gozó paraszt, akinek a hagymája már régen a földben van. Arra a kérdésre, hogy ebben a rossz idő­ben hogyan veíhetett el 1 hold és 800 négyszögöl hagymát, így vála­vasútvonsl. a Budapest—Mis- j Sz<^/ Hát minden nap egy-egy lcis darabot dugdostam el; annyil,, amennyit engedett az idő. --., .. i Butyka elvlárs módszerét a nép­! nevel&nek ismertetni kell minden az ötéves terv, hogy mi is vehetünk ebben a aqmdmi/s imácsai A zöldségfélék fejtrágyázása wtoLf, atbíÍc ! dolgozó paraszttal és azt állaláno­ben, amit a pártunk befért ! fítsák" általánosítani azt jelenti eb­műnkre Nekünk legelsőnek kell,' bf? «Dtben hogy például a ma­hogy tervünket teljesítsük. hogy ko1 népnevelőknek meg kell magya­be tudjuk bizonyítani népünknek f4™*..*** , * és szeretett vezérünknek, Rákosi kell ,dejeben a földbe tenni, nem­elvtársnak, hogy a női dolgozók is csak a primor-aruk idota való el­áll-váll mellett harcolnak ötéves élésére kell gondot fordilaruok, ha­' nem egyeb tavasziak vetesét is si­A zöldségfélék fejtrágyázását — helyi trágyák felhasználásával — a legszélesebb körben terjesszük el. Fejtrágyázás céljára felhasználhat, juk (trágyaoldatot készítve) a ba­romfit ragyát, trágyaleveit, marha, trágyát és hamut. A humusztrágyát eredeti állapotában is felhasznál, hafjuk. A baromfitrágyát fejtrágya ké. A fejtrágya bemunkálási mélysé­gét, valamint a növényektől való távolságát aszerint állapítjuk meg, hogy a fejtrágya földbejutásának időpontjában mennyire fejlődött már ki a növények gyökérzete. Ál­talános követelmény azonban, hogy a fejtrágyát a növényekhez meg. lehetősen közel juttassuk a főidbe, hogy a növények azonnal fel is szítéséhez hordóba töltjük. A hordót j használhassák. Vigyázzunk, hogy a baromfitrágyával csak félig, azután szintűiig vízzel töltjük meg. Ezután lefedjük a hordót és a keveréket 24 óráig állni hagy­juk, hogy a baromfi trágya alapo san szétázzék, öntözéskor a gondo gyökérzetet meg ne sértsük. Fejtrágyázáshoz a borús, esős idő a Legalkalmasabb. Ilyen időben az első fejirágyázást közvetlenül a növénysor meilé adjuk. A palán­tált növényelalél (káposzta, para. san elkevert levet még vízzel felhí- ] dicsőm) az első fejtrágyázást a pa_ gitjuk. A tialaj nedvességétől és a növények korától függően, egy vö­dörnyi törzsoldathoz 6—10 vödór­ii yi vizet adunk. Egy vödörnyi fej. trágyával 15—20 káposzta- vagy paradicsom tövet öntözhetünk meg, vagyis 6—10 folyóméter sorbavetett növényt. A inarhatrágyát öntözés céljaira tízszeresére hígítjuk fel vízz»i. A fahamubél egy vödörnyi vízhez csak egy pohárnyit vegyünk, kb. 100 grammot. A felsorolt helyi trágyákból ké. szítéit fejtrágyák töménységi foka a káposztára, paradicsomra, cék­lára és burgonyára vonatkozik. Uborkához és hagymához az első fejtrágyát hígabbra készítjük (kb, másfélszer hígabbra). A hamuoldatot gyakran felkever, jtík, hogy egyenletesebben oszoljék el a foszfort tartalmazó oldatatlan ütedék. Mivel a hamu csupán fősz. fort ég kálit tartalmaz, nitrogént elleniben nem, a hamuból készült fejtrágyát célszerű trágyaléből vagy baromfiürülékből készült fejtrágyá­val váltogatni. lántázáskor adjuk. A növények kö. rül oldal; karóval vagy lapáttal i 2—8 lyukat fúrunk, ebbe öntjük a szükséges fej t rágy amen nyi stéget. 1 Miután a talaj beitta a folyadékot, i Horváth" Miháíy-utcai "székházának a lyukakat újra befedjük. A má- nagytermében. A mezőgazdasági sodik fejtrágyát és a további ada. dolgozók, de minden leivünk sikeres befejezéséért, A tervkölcsön húzása újabb bi­zonyítéka annak, hogy pártunk sza­vára biztosan építhetünk, mert nemcsak pénzben kapjuk vissza, hanem új munka-eszközökben és azokban a kulturális és szociáhs létesítményekben, amelyeket már mi vasútas dolgozók is kaptunk eddig az ötéves tervtől. Csúcs Klára Szeged Állomás A mezőgazdasági szakkáderképzésről tart előadást a „Micsurin" Agrártudományi . Egyesület A Micsurin" Agrártudományi Egyesület szegedi csoportja elő­adássorozatában Keserű János, a gödöllői Gazdasági Akadémia igaz­gatója tart előadást „Mezőgazda­sági szakkáderképzés" címmel. Az előadást 22-én, szombaton délután 6 órakor, tartják meg. Sze­geden a Magyar-Szovjet Társaság ettetniök kell, különben feltétlenül 1 lemaradunk s ha lemaradunk —jő­vőre kevesebb terményünk lesz. éa á'ta­lában Az ilyen hanyag embereket, akik önmaguknak, csaiáduknak, az egész népnek kárt okoznak, a népnevelők állítsák pellengére. Olyan közvéleményt alakítsanak ki a népnevelők, a falu becsü­letes dolgozó parasztjaira tá­maszkodva. amely megveti és elítéli a törvényszegőket. Ahhoz azonban, hogy a népneve, lök ilyen hangulatot kialakítsanak, mindenekelőtt a rendelet alapos is­merete szükséges. Például március 10-lg már el kellett volna vet.nl a mákot, tavaszt búzát, borsót, olajlent, rost­lent. lencsét, btlkkönyt, hagy­mát és a füves heréseket, azonban még most is nagyon sok hiányzik abból, hogy a március 10-re előirányzott velési tervet tel­jesílsük. De máris itt van az ápri­lis 10-i határidő. Április 10-re már a földben kell lennie a tavasz) árpának, zabnak, lucernánk, vörös heré­nek. baltacinnek, napraforgó­nak. csillagfürtnek, cukorrépa, nak, takarmányrépának és ci­roknak. n« a népnevelő | ^Jg hangulat'" a sok­A vetési határidők gekat már a növényektől távolabb juttatjuk a talajha, a sorok mellett barázdákba vagy a sorközök hosz. szában középre- Amint a föld be. itta a trágyaoldatot, a barázdát újra elegyengetjük száraz földdel. A fejtrágyák hatása azonban ' csak a növények kellő nedvesség ei_ ! látottsága mellett kedvező. Ezért a ' fejlrágyát célszerű nedves talajba j juttatni, vagyis a fejtrágyázáshoz alkalmas (esőutáni) időpontot kell I kiválasztani. Aszályos időben a fej. I trágyázás előtt vízzel öntözzük meg ' a növényeket. Fejtrágyázás után 1 felléllenül porhanyftsuk a talajt, de úgy, hogy a trágya ne kerüljön a felszínre és a nedvesség abban a talajrétegben maradjon, ahol a trágya rendelkezésre állhat. Termelési értekezlet a Ruhagyárban Termelési értekezl ire gyűltek ösz- 'napja tiszteletére ért el — 170 szá­szé az c-lmult héten a Szegedi Ru- zalókra emeli s emellett 100 saáza­hagyár dolgozói. Itt beszélték meg, hogyan kell az eddig elért eredmé­nyekéi továbbfejleszteni s hogyan kell a muika közben mutatkozó hibákat kijavílani. Huszka elvtárs, az üzemi bízott-., társ születésnapjába ság ti Lkára be j fedette a dolgozók lékig minőségi árut termel Verebély Éva .szalagjának dolgo­zói 140 százalékos átlagteljesítmé­nyüket 150 százalékra emelik. — A szalag dolgozói Rákosi elv. olyan ered. a tavaszi munkák határidejét a földművelésügyi miniszter rendelete határozza meg. Sok évi tapasztala­tok alapján a legmegfelelőbb idő­pontot jelöli meg a vetésre a rende­let. Az a népnevelő, aki nem ismeri a rendelet egyes pontjait, csak vak­tában beszél­A rendelet előírja: az őszi mélyszántás tavaszt eimunká­lását, simitozását. amint a ta­laj nedvességi állapota megen­gedi, azonnal meg kell kez­deni. A különböző talajok tehát különbö­zőféleképpen száradnak. Ezt a munkát tehát egységesen irányói­tani nem lehet. De éppen a népne­velőnek kell elsősorban saját pél­dájával ulat mutatnia a íallJ dol­gozó parasztjainak; hiszen, ha idő­ben símífózzuk a földet, az idei, várhatóan szárazabb időjárás ese­tén is megfelelő mennyiségű ned­vességet tárolhatunk a földben. A trágyázásra kerülő felszán. tatlan területekre az istállótrá­gyát március 25-ig kell kihor­dani és bemunkálnl. Ez is olyan időpont, melynek vég­rehajtásában nagyon sok függ a népnevelők jó munkájától. A tavaszl bűza és árpa vető­magját szclektcroznl és csá­vázni kell. A rendeletnek ez a része például egyaránt védi a dolgozó parasztok érdekeit és az egész nép érdekét, a bő termést, mégis Tóth M- Ferenc A fűm második része a közönség j mindszenti 15 holdas kózépparaszt elé vetíti a Rákosi Mátyás elvtárs j szemetes árpát vetett el. Természe­szülelésnapja alkalmából rendezett \ teson a tanács röglön meg is bun­operaházi ünnepséget. érdeklődő résztvehet az előadáson. Film Wészült Rákosi elvtárs 60. születésnapiának megünnepléséről A Híradó és Dokumentum Film­gyár Rákosi Mátyás elvtárs 60. születésnapjának megünnepléserol 600 méteres riportfilmet készített. A film első része ismerteti a „Rákosi Mátyás harcos élete" című kiállí­tást és a Szovjetuniótól kapott ere­deti felvételek alapján feleleveníti Rákosi elvtársnak 191,0-ben történt Moszkvába érkezését. munka mellett nem a népnevelők a begyűjtési tette 300 forintra. A Szegedi Paprikafeldolgozó ÁV. és a Délraagyarország Nyomda ÁV. filmpropagandistájának versenyfelhívása a szegedi üzemek filmpropagandistáihoz Mi, a Paprika ÁV és a Nyomda ÁV filmpropagandistái versenyre ményt — 185 százalékot — értek | hívjuk ki a szegedi üzemek film­Vörös Csillag"­r.nk, hogy az „Éhitem" címért fo-ly- el, amire még soha nem volt példa | propagandistáit a ^taMMMMMto ir ke­rti a Szegedi Ruha­tátott harcból a Férfiruhagyár ke-|— mondotta hozzászólásában Ber. mozjban állandósított csülörtök dél­rüll ki győztesen, a Szegcdi Ruha-'tényi 4 ipád. — Most, április ne. gyár 1 tized sz.izalékka.1 lemaradt a gyedike tiszteletére tcljesítményün. czzcl az eredménnyel a második ' ket 200 százalékra emeljük, helyre került a versenyben. 1 polg4r Gyuláné még a termelési A termelési értekezleten a dolgo- értekez'et előtt vállalta, ho-gy 144 7.ók — amellett, hogy elmondották kéréseiket, jav, látóikat, panaszai- termetest l:at — felajánlásokat is teltek ápri­lis negyedike tiszteletére, — Szalagom vállalja szólalt fel ICoe?; né elvtársnő —, hogy a Rá­kosi elvlárs ssülrtésmapjára elért;,; . . 1100 darefe, teójesítmJ.yt 1250 da rabra emeljük. Szalagom dolgozol százalékát 155 százlékra emeli. A értekezleten pótfelaján. lást tett s megígérte, hogy 166 százalékra teljesíti tervét. Mészá­ros Erzsi Csűri né elvtársinőt, Len_ gyelné elvtársnő az ,,A" műszakot előtti előadások látogatásának meg­szervezése érdekében- Célúink az, hogy versenykihívásunk elfogadásá­val minél több délutáni, illetve éj­szakai műszakban dolgozó nézze meg délelőtt azokat a szovjet fil­meket, amelyeket délutáni, illetve éjszakai elfoglaltsága miatt este nem tud megtekinteni. Versenypomtjaink a következők: ha a filmpropagandista elvtárs a délutáni és az éjszakai műszakban Ábrahám elvtárs 194 rőt 215-re. közül Tóbiásnó M0~-röT760,"Tg!tanÍ Bárkányi eMársní WO-róI 190-re. ihtármő 160-ről 200 darabra enteil Katonáné elvtársnő 145.r«l l&O-re.,do, . elvt.'ir,,akal hiánytalanul b r..r,>i telje-sí'ményét. Ztmonyj elvtarsro 192.ro! 195-re.' Zöllei Hona a lei-rűési értpkezse- Balog eivtárnnö 165-ről 175 Száza­im felajánlotta, hogy 160 százaié- lékra emeli teljesítményét április kát — amit Rákosi elvtárs születés- negyedike tiszteletére. szervezi a délelőtti előadásra, az 100 százalékos munkának felel meg. Ha az üzem dolgozóinak hozzátar­tozói is résztvesznek az előadáson, az aránynak megfelelően emelke­dik. Arra kérjük az filmpropagaindista elvtársakat, hogy fogadják el ver­senykihívásunkat és hassanak oda, hogy minden dolgozó nézze meg a szovjet filmeket, mert ezáltal is job­ban megismerjük a Szovjetunió kultúráját, fejlődő iparát, mező­gazdaságát. Jobban megismerjük azt a népet, amelynek felszabadulá­sunkat, boldog életünket, békénket és ragyogó jövőnket köszönhetjük. König Sándor, a Délmagyarország Nyomda ÁV filmpropagandistája. Kecskeméti Józsefné, a Szegedi Paprikafeldolgozó ÁV filmpropagandistája. hogy még mindig „téli uralkodjék a falun, akkor fajta tavaszi munka egyszerre sza­kad a nyakunkba cs egyiket se tud­juk alaposan elvégzeni. A rendelet például előírja, hogy a talaj kora tavaszt felszántá­sát március 31.lg be kell fe. jeznl és mihelyt a talál álla­pota megengedi, el kell kez­deni és legkésőbb április 15-lg be kell fejezni az őszi mély. szántások a|4i mentesített ta­lajok tavaszi szántását. Ilyenek a szikes ós homokos tala­jok. Ezek főképp a szentesi és sze­gedi járásban vannak. | A sok fajin | tavaszi feledkezhetnek meg állandó feladatukról: rendelet ismertetéséről. „Az elvtársak nagyban és egé­szében tudják, hogy az egyéni gazdáknál politikai munkát kell végezni, hogy rendben menjen a beszolgáltatás. Attól félek, hogy ez az agitáció nem egészen jó irányban folyik, mert azt kü­lön megmagyarázni az egyéni gazdáknak, hogy a beszolgálta­tás — törvény: fairahányt borsó, ő 1914 óta tudja, hogy be kell szolgáltatni. Tudja, hogy ha nem szolgáltat be, akkor ezért bünte­tés jár. Ha ezt neki mindig újra megmagyarázzák, akkor, ha nyíl­tan nem is meri megmondani a járási titkárnak. de beleié azt gondolja, hogy ez már neki a könyökén nö ki, ezt ő már ré­gen tudja. Ellenben meg kell • magyarázni a politikai összefüg­géseket az ország fejlesztése és a terménybeadás között" (Rá­kosi elvtárs a járási párltitkárok országos értekezletén). Tehál nem elégséges arról be­szélni, hogy a begyűjtés törvény, lianem a népnevelőknek elsősor­ban azt kell megmagyarázni, hogy a begyűjtés érdeke magának a dolgozó parasztnak Is. „Az elvtársak folyton azt han­goztatják, hogy a pesti prolinak kell a terménvbeadás, de hogy a ceglédi prolinak, a falusi pro­linak is enni kell, arról nem szólnak semmit, pedig a beszol­gáltatott élelemnek kb a fele visszatér a ialura". (Rákosi elv­társ). Ezt kell megmagyarázni a nép­nevelőknek úgy, mint ahogy a fent idézeti Butyka Ferenc nép­revelő tette, aki a zsírbeadás miatt morgolódó hagymakertészeknek ezt mondotta: — Nem emlékeztek az elmúlt nyár végére, amikor nektek kellett 100 lorinlért vásárolni a zsírt, ak­kor, hogy zörögtetek azért, hogy ilyen meg, olyan maqcs a zsír ára. hát ebbe nem tud beleszólni a kormány? — mondottátok. tehát a várost és falut egyaránt érintő kérdés. Közeledik március 31., az első be­gyűjtési negyedév határideje. A jó népnevelő most ellátogat isme­rőseihez. hogy teljesítették-e már baromfibeadási kötelezettségük­nek legalább 15, tojásbeadási kö­telezettségüknek legalább 30 szá­za'ékát és a többi kötelezettségüket­Viszont a népnevelő ilyenirányú feladatának csak akkor tehet ele­get, ha ismeri a rendeleteket és pél­damutatóan élenjár az állammal szembeni kötelezettségének teljesí­tésében is A he-zoIeűltnllijH

Next

/
Thumbnails
Contents