Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-15 / 63. szám

SZOMBAT, 1952. MÁRCIUS 15. 3 Megyénk lermelüszövetkezeteí és egyéni termeiéi elilseii az évben tovább fejlesztik a gyap nál a 10 mázsás termesztési mozgalmat Csongrád megye. élenjáró gyapot­termelői csütörtökön és pénteken tartották meg második tanácskozá­sukat a hódmezővásárhelyi Béke­szálló nagytermében. Csütörtökön Biiacz Lajos elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának ve­zetője beszámolójában ismertette a gyapottermesztés eddigi megyei eredményeit. Előadásában beszá­molt azokról a feladatokról is, ame­lyek végrehajtásával az Mén még jobb gyapot termést takaríthatunk be. Bileez elvtárs beszámolója után számos hozzászólás hangzóit el. A hozzászólók valamennyien számot adlak azokról az elért nagyszerű eredményekről, amelyekhez az elen­jnró szovjet tapasztalatok segítették őket. S. HEGEDŐS LÁSZLÓ, a földmű­velésügyi minisztérium gyapotosz­tályának vezetője is felszólalt a2 értekezleten. Hangsúlyozta, hogy a gyapotot csak az tudja igazin gondozni, aki szereti azt. A műve­lés során minden nap „beszélgetni" kell a növénnyel. A gyapot akkor érzi Jól magát, ha termelője Hgye­Icmmel kíséri fejlődését, megkér­dezi tőle mit kíván és azt meg­adja neki. Figyeli a talaj csrepe­sedését és ha gazosodik a főid, megszabadítja attól a növényt. El­mondotta, hogv ezekben a napok­ban legloniosabb feladat most a sir mitózás elvégzése. Végül megemlítette, hogy a szov­jet tapasztalatok és a székkutasi Gyapotintézet kísérletei lg azt bi­zonyítják, hogy a sűrű vetésű gya­pot több termest ad. Fontos tehát, hogy a vetésnél 12—13 centimé­terre kerüljenek a magok egymás­tól. Ha biztosítjuk a 60.000 nö­vényt holdanként, akkor mór 9 má­zsás termést érünk eL Tovább kell fokozni a politikai és szakmai tudást A Megyei Pártbizottság részéről Holik János elvtárs üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. Értékelve a hozzászólásokat elmondotta, hogy komoly eredménye az értekezlet­nek, hogy sok szakmai módszert tárt feL amelyek alkalmazasa nagy segítséget jelent az idei gyapotter­mesztés során. A cél az, hogy meg­ismertessük és megszerettessük a dolgozókkal a gyapotot. Ez fonto6 annál is inkább, mert még min­dig sokan vannak, akik nem isme­rik eléggé a gyapotot és annak ag­rotechnikai munkáit. A gyapot megismertetése teljesen tőlünk függ. Azoknak kell megismertetni a gyapottermesztést, akik dolgoz­nak vele. Nem szabad a gyapot- j termesztéssel kapcsolatos tapasz­talatainkat magunkban elrejteni, ha­nem azokat tovább kell adni. Tart­sanak gyapottermelőink előadáso­kat, hogy minél több dolgozó meg­ismerje és megszeresse hazánk új kincsét, a ,<fehér arany"-at. A termesztés folyamán eddig el­Az eddigi eredményekkel azon­ban nem elégedhetünk meg. ez. ért tovább kell fejleszteni po­litikai és szakmai tudásunkat, hogy új, magasabb termésered­ményekkel biztosítsuk a nagy­üzemi gazdálkodás győze'mét. A felszólalások után az értekez­let résztvevői határozatot hoztak DD m ért eredményeinköt elsősorban a , Szovjetunió állandó segítésének, a megye gyapottermelési munkái­pártunk irányításának köszönhet- nak további megjavítására. A hatá­jük. |:ozat a következő: A csongrádmegyei gyapoHermeiők határozata Mi. a Csongrádmegyei Gyapotterme!ők második Megyei Ta_ nácskozásának résztvevői köszönetet mondunk pártunknak ég kormány­zatunknak, hogy módot adott az elmúlt év tapasztalatainak és az ez évi gyapottermelési feladatoknak megbeszélésére. Ez a tanácskozás rámutatott munkánk hiányosságára, de lát­tuk azt is. hogy milyen munkamódszerrel és munkaszervezéssel lehet magas terméseredményeket elérni. Ojt. ahol az élenjáró szovjet agro­technikai eljárásokat alkalmazták, ott a megye tervét lényegesen túl­teljesítették. Azokban a termelőszövetkezetekben azonban, ahol laza volt a munkafegyelem, nem tudták biztosítani az agrótechnikal elő­írások szerinti munkák elvégzését, nem szervezték jól meg a szedést, a terméseredmény alacsony maradt. ötéves tervünk 3. évében az eddiginél nagvobb feladatokat kell megvalósítanunk, tovább kell növelni gyapottermő területeinket emelnünk kell az átlagtermést és javítani kell a minőséget. A szerződéskötés befejezésével biztosítjuk a gyapot vetés, tervének teljesítését. A gyapotot csak ószl mélyszántásba vetjük és helyes ta. lajetőkészítéssel jó magágyat biztosítunk, j j i Az összes vetőmagol a csírázás! erély megjavítása céljá. I ' * ból a napon melegítjük és a legjobb termelőszövetkezetek, ben a vetőmagot jarovlzáljuk. j ~ j Minőségi vetéssel a cserepesedés elleni küzdelemmel, a ! lJ hiányos részek pótlásával terület kiesést megszüntetjük és biztosítjuk a holdanként! 60—70 ezres növényállományt. i j i Az agrotechnikai előírásoknak megfelelően elvégezzük a ! 1_! gyapot egyelését, hatszor! sorközi kultivátorozást, hat. szőri sorkapálást, kacsolását és tetejezést, valamint a növényvédelmet. m A gyapot gyors betakarítását a szovjet szedési mód­szer általános bevezetésével biztosítjuk. I 7 j A termelőszövetkezetekben a speciális gyapotbrigádok ha. ' ' * ladéktalan megszervezésével biztosítjuk a terület megmű. veléséi és az egyéni felelősséget. E A termelőszövetkezetekben tovább fejlesztjük a szocialista munkaversenyt, „ 10 mázsás mozgalmat, hogy ebben az évben a termelőszövetkezetek és egyéni termelők minél nagyobb te­rületen érjenek el 10 mázsás termést. j A megyei tanácskozáson hallottakat és 3Z Itt szerzett ! L_J tapasztalatokat a termelőszövetkezet dolgozóinak csoport. értekezleten átadjuk. Tudjuk, hogy vállalásunk következetes végrehajtásában nem vagyunk egyedül, mert továbbra is segítségünkre lesz tapasztalatatnak kimeríthetetlen kincsestárával a Szovjetunió, annak nagy vezére, Sztálin elvtárs és mehettünk áll a munkásosztály vezette nagy pár. tunk és Rákosi elvtárs. A tanácskozás résztvevői ezután | lószövetkezéteknek és egyéni ter­táviratban üdvözölték Rákosi elv- melóknek, akik a mult évben ki­társat, majd a megyei tanács ökle- magasló eredményt értek el a gya­velet osztott ki azoknak a terme-1 pot termesztésénél. Idejében végezzük el a vetést, mert a késedelemnek a termés, illetve magunk Játjuk kárát Molnár András tanácstag példát mutat a tavaszi mezőgazdasági munkákban Móraváros néhány évvel ezelőtt Szeged legelhagyatottabb város­része volt. Aki csak a felszabadu­'ás előtt járt erre, most könnyen bizonytalanságba e6Ík, vájjon va­lóban Móraváros utcáin van-e. Az ötéves terv sokat formált rajta, mint fénypont emelkedik itt büsz­kén a Faragó-utcai munkás bér­ház. Az egykori alacsony utcák fel­töltődtek, megszépültek. Ennek a városrésznek egyik lakója: Mol­r .ír András 6 holdas dolgozó pa­r szt. A móravárosiaknak nem kell bemutatni külön, ismerik vala­mennyien. Jó gazda, példamutató, követésre méltó munkát végez. Hi­szen ezért is választották meg lenácstagnak. Molnár András ta­nácstag, a mezőgazdasági bizott­ság és a Tanács Végrehajtó Bizott­ságának is tagja. Választói sűrűn keresik fel kéréseikkel és kérdé­seikkel. — Tedd sxóvá a tanácsban, —1 szokták mondani, ha ügyes-ba­jos dolgaikkal hozzá fordulnak. Má-1 > k azt kérdezik, — Te András, j I ogy csinálod, mit javasolsz? Is- i r M mások pedig akik nem kérdez- \ i k semmit, megelégszenek azzal, ! 'így látják mit és hogyan csi­ra'ja, Molnár András és maguk is '"' ént igyekeznek dolgozni, köve­t e példáját. Ugy mondva, szem előtt van él­1 ndóan Molnár András Mórává-, -•sban. Tudja is. hogy őt nézik U Igozó paraszt társai. Ezért igvek­r 'k mindent tehetségéhez merten a legjobban megvalósítani. Amit ö nem tud, azt a szakkönyvekből, újságokból hámozza ki. Nem csak a Délmagyarország, hanem a Sza­bad Föld is jár hozzá. A kormány­rendeleteket valósággal megtanulja, így tette a tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló miniszteri rende­lettel is. Február 15-e volt. ebédközben I vette kezébe az újságot. Egyszer csak megpillantotta benne a rende­letet. Előbb csak böngészett benne, később végig olvasta, aztán még­egyszer. Agyába véste a rendelet minden pontját. Most pedig a gya­korlatban valósítja meg. Az ősszel, minden tavaszi növény alá, elvégezte a mélyszántást. A mult héten előkészítette, saelektoroata és esáváata a vetőmagot. Az őszi mélyszántást elsiinítózta, amelyik tábla rögösebb volt, ott ,, .. , , , i - j., , lacaiidN mcyiuvauaaa btuuieo?.cict> szöges boronáva) akadalyozta meg számukra> £,0fnár Andrá.s nem i6 a nedvesség elpárolgását a talaj- 1 ból. Olyan porhanyós most a szán­órát sem, mert jöhet egy-két napos eső és több napra, esetleg egy héttel is vissza vethet bennünket a munkában, de leginkább a növényt a fejlődésben. Ezt pedig »nár bajo6 behozni. A termé6, illetve magunk valljuk kárát a késedelemnek. Molnár András, de dolgozó pa­raszttáróai is jónéhányan, volt mikor saját bőrükön, — illetve zsebükön — tanulták meg, milyen fontos a határidő betartása a ve­tésnél. Ezért a kormány útmuta­tásának megfogadása természetes A kéhsiphás ezred (Részlel egy hosszabb versből) Arany betűvel írjátok a szépet, hogy por ne fogja, sem mocsok soha, ha negyvennyolchoz értek történészek . . — szuronya legyen mindegyik som! Én ezt a várost nézem, hol születtem egy még szebb korbál, " hogyha vázlatos a korkép, melyből illesztgettem versem, a közvélemény majd lisztára mos. Mert hűen írni jobb az élő század, szem- s fültanúnak toll, s papír elég­Nem kell bolygatni föl a levéltárat, hogy meglássa a tények díszletét. — Emlékszünk-e még, metyik gyalogezred aratott legtöbb győztes, nagy csatái, s kik ellen hol és mikor verekedtek a negyvennyolcas honvéd dédapákf Biztos köztük volt jőanyám nagyapja Ausztriából szökött tán haza, hogy a németet puskacsőre kapja: s tán inget is szőtt neki dédanya, ki lány volt még, nagy barna lány, s hajába kokárdát font, ahogy a többi lány, s az ezrednek, mely indult a csatába, kendővel intett át a vén Tiszán. És ment az ezred, ment a szerb sorába-, rohamra szólt a kürt, pergett a dob, s futott Jellasich, ahogy vitte lába, — hogy jobban fusson, mindent eldobolt. Negyvenkilencre már az ezred híre oly nagyra nőtt: nem volt ellenfele. Benne bízott a város istenítve, mert az az ezred volt a gyermeke. S a szenttamási fényes diadalra még negyvenhárom babér zöldje nőtt, és nótaszóval értek be Aradra, s nem álltak aztán meg, csak Pest előtt. Fehértollas, kék sipkájukat Vácott soká idézték még az öregek, s mikor eljöttek, siratták a lányok a szegedi kéksipkás ezredet­Lődi Ferenc. Miskolcon, a Nemzeti Színház épületében a aprsoiás tartama alatt helyszíni pénztár működik tett és tesz másképp a mostani nagy munkában, őszi" vetései szépen mu­tatkoznak már. Ért a földhöz, érti a mezőgazdaság csinját-binját. Ta­nul is sokat. Mint tanácstag példát mutat a tavaszi munkában, élharcosa ttn­nak a munkaversenynek, amely egyre inkább fokozódik az alsóvá­rosi dolgozó parasztok felhívása nyomán. Móravároaban is. Nem elég kimondani, hogy ver­senyzőnk, attól még kevesebb te­remhet, mint tavaly, mert úgy is deznek tőle, hanem "maga "magától Meh'et vetni. hogy biztatja, zavarja is. Például: Hogy lehet az eddigi az ember a lovakat a vetőgéppe 6—7 mázsa búza helyett, 8—9-et, és arra nem ügyel, hogy a gép Jól vagy esetleg többet, a 40—50 má- vessen. De lehet futni, mint a nyúl zsás krumpli termés helyett, a krumpli., vagy kukoricatáblán fea. 80—90, esetleg 100—110 mázsát pálás idején. és csapni egyet a „cs nálni"? Erre a választ, mint kapával ide is.' oda is Ettől nem mondja, ugy érzi a miniszteri ren- , j több tcrmé A ver5eny akkor fSkVT mmun^riódszereket" ! tesz eredményes, ha a felajánlások, amelyeket a rendelet előír, be- , fog<adkozások eleven erővé, jo tartja, nem kétséges, megtette a munkává, aztán" meg sok mázsa szükséges lépést a többtermés el- krumplivá, búzává, rozzsá változ­érésére. így magyarázza ezt nap- . nak. Valóban ahhoz, hogy közben is, ha találkozik dolgozó paraszttársaival. Ismerteti velük a tója, mint a kerti föld. Mindez az alapját képezi a jó termésnek, de még mint Molnár András mondja, ez neim minden. .Ezért szerződött paprika, len. spe­nót ós egyéb növényféleségek ter­melésére. — A szerződés is segítség, mert jó vetőmagot, növényvédöszert, műtrágyát idejében kap az ember, magyarázza — és ezzel együtt szaktanácsot kap, ha erre szük­sége van. Molnár Andrást sok kérdés fog­tálkoztatja, nem csak mások kér­Március 21-én, pénteken az OTP budapesti központjában, az üze.rni takarékpénztárakban, valamint az OTP budapesti és miskolci fiókjai­nál megkezdik a Tervkölcsön-nye­remények és törlesztések kifizeté­sét. Az Országos Takarékpénztár minden intézkedést megtett, hogy az ötéves Tervkölcsön sorsolása, valamint a nyeremé­nyek és törlesztések kifizetése gyorsan és zavartalanul lebo­nyolódjék. Miskolcon, a Nemzeti Színházépü­letében március 20-, 21., 22. és 23-án, a sorsolás tartama alatt helyszíni pénztár működik majd, ahol a nyereményt, vagy törlesztési összeget a kötvény ellenében azon­nal kifizetik. Március 21-én. pénteken meg. kezdi a fizetéseket az Orszá­gos Takarékpénztár központja (Budapest, V., Nádor-utca 16.) és valamennyi budapesti fiókja, továb­bá a miskolci fiók. Ezek a, pénztá­rak 8.30 órától 17 óráig állnak a kötvénytulajdonosok rendelkezésére, ha azonban a jelentkezők száma ezt szükségessé teszi, a pénztári szol­gálatot 17 órán túl is meghosszab­bítjuk. Vasárnap, március 23-án, a pénztári szolgálat 10.30 órától 13 óráig tart. A többi vidéki fiók a nyeremé. nyek és törlesztések kifizetését a nyereményjegyzékek kézhez­vételekor kezdt meg. A vidéki fiókok pénztári órákat ugyanakkor tartanak, mint a buda­pesti fiókok. Ugyancsak március 21-ére kap­csolódnak be a tervkölcsön-nyere­mények és törlesztések kifizetésébe az üzemi takarékpénztárak. Az üze­mek dolgozói ezeknél a pénztárak­nál a pénztári órák alatt kényel­mesen, Mőveszteség" nélkül vehetik fel a nyeremény-, illetve törlesztési összegeket. Minden nyereménypénzfárnál a nyereményt, vagy a kisorsolt törlesztést részben, vagy egész­ben betétbe Is helyezhetik. A sorsolás befejeztével az Orszá­kos Takarékpénztár kiadja a hiva­talos nyereményjegyzéket. Ennek birtokában március 24-én az ország valamennyi postahivatalánál meg­kezdődnek a kifizetések. A postahi­vatalok, mint az Országos Takarék­pénztár betétgyűjtő és kifizető he­lyei, ugyancsak elfogadják a taka­rékbetétként elhelyezni kivánt össze­gekel. Az ezer forintos és a,z annál kisebb összegű nyereményeket, valamint a 200 forintos törlesz. téseket bármely postahivatal, vagy üzemi takarékpénztár ki­fizeti. Az 5 ezer, tízezer és 25 ezer fo­rintos nyeremények az Országos Takarékpénztár fiókjainál vehetők fel, mig az 50 ezer forintos nyere­ményeket és a 100 ezer forintos fő­nyereményt az Országos Takarék­pénztár központja fizeti ki. rendeletet, elmondja annak jelen­tőségét. A vetésről ea a néxete t ha az idő engedi és megpirkad több ! termést érjünk el az idén, mint tavaly, időben kell elvégezni a ve­tést. de nem csak akárhogy, hanem becsületes jó munkával. Ezt tartja szeme'ö't Molnár András és minden móravárosi dolgozó paraszt, aki az föld, nem szabad várakozni egy ő példájált követi. Holnap érdeVes természettudományi előadás a Szabadság-moziban A Szabadság-moziban holnap, va­sárnap délellőtt fél 10 órakor kép­vetítéssel egybekötött előadást tart Aldoboy Nagy Miklós, a Pedagógus Főiskola földrajz tanára, „A trópu. sí és JégkorszaUi éghajlatok a ma­gyar 'föld fejlődésében" címmel. Az előadás és azt követő hozzászólások sokban hozzájárulnak ahhoz, hogy a földtörténét korábbi szakaszai közül a Magyarországot annyira érintő jura. eocén, oligocén, mio­cén, időszakoknak szénképződési folyamatait, továbbá a plejsztocén jégkorszak lősz hullásainak körül, ményeit a dolgozók részletesebben megismerhessék. meg'ássAk a ma­gyar föld belsejében lévő nyers, anyag készleteken keresztül jövőnk nagy erőtartalékait. Holnap délelőtt 10-től járási kultúr ver seny Szegeden A szegedi járás kultúresoportjai holnap, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nagyszabású kultúrver­6eny keretében mérik össze erejü­ket Szegeden és tesznek tanúságot az elmúlt év alatt, a tavalyi kul­túrversenyek óta elért fejlődésük­ről. Bemutatójukat a Szegedi Nemzeti Színházban rendezik meg. Jegyeket a járási tanács népmű­velési osztálya osztja szét, de a bemulató előtt a helyszínen kap. haló. A vasárnapi bemutatón leg­jobban szereplő csoportok Hódme­zővásárhelyen rendezendő megyei versenyen vesznek majd részt.

Next

/
Thumbnails
Contents