Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-13 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK. 1962. MÁRCIUS 13. 3 A moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia magyar előkészítő bizottságának ankétja A moszkvai nemzetközi gazda. Sági konferencia magyar előkészítő bizottsága a Tudományos Akadé­mia nagytermében ankétot rende­zett Az ankétot Olt Károly pénzügy miniszter nyitotta meg, rámutatva arra, hogy az öt világrész műiden országában, különböző gazdasági és társadalmi rendszerek államaiban hónapok óta komoly előkészületek folynak a moszkvai nemzetközi gazdasági konferencia eredményes munkája érdekében. Ennek a ta. lálkozdnak különös jelentőségét el­sősorban az adja, hogy olyan .kér­déseket tűz napirendre, amelyek­nek megoldása minden ország né­pének, gazdasági érdekeinek elő­nyére válnak; másodszor pedig az, hogy a nemzetközi találkozó tárgya nem elméleti kérdések megvitatása, hanem olyan gyakorlati gazdasági javaslatok megvizsgálása és meg­valósítása, amelyek alapján a nem. zetközi gazdasági kapcsolatok fej. lődésének új szakasza kezdődhet és a világgazdaság fellendülésének új, egészséges kiindulópontja lehet. A két rendszer gazdasági kapcsolatai lehetséges és szükséges OH Károly megnyitója után Háy László, a külkereskedelmi minisz­ter első helyettese, tartotta meg referátumát, aki a szocialista és ka­pitalista gazdasági rendszer közötti különbségről beszélve, hangsúlyoz­ta, hogy Lenin és Sztálin elgondo­lása szerint a két gazdasági rend­szer — a szocialista és a tőkés rendszer egy egész történeti pe­riódus folyamán egymás mellett fog fennállni és a két rendszer között a gazdasági kapcsolatok kifejlesz. tése lehetséges és szükséges. Ennek az elgondolásnak termé­szetes folyománya, ha egy olyan ta­nácskozás jön létre, amely a két rendszer gazdasági együttműködé­sét konkrét javaslatok formájában kívánja megtárgyalni. Ez azért leu hetséges, mert ennek az elgondo­lásnak vannak hívei a nyugati or­szágokban is, amit az bizonyít, hogy a legkülönbözőbb országokból indul ki a kezdeményezés a konfe­rencia összehívására és a legkülön­bözőbb oldalról merült fel a java®, lat, hogy a konferencia Moszkvá­ban legyen. Ezután Háy László ismertette a konferencián résztvevő államok gaz­dasági helyzetét, majd a magyar­országi gazdasági viszonyokkal foglalkozva megállapította, hogy Magyarország nem lehet önellátó, de azon a hatalmas területen, amely a Német Demokratikus Köz. társaságtól Kína délkeleti határáig terjed, viszonylag igen rövidt idő alatt el lehetne érni, hogy másfelől importra nem volna szükség. En­nek ellenére nem vagyunk az ön­ellátásra való törekvés hívei, mert az egyértelmű volna az elzárkó­zással, léhát azoknak az elemeknek a malmára hajtaná a viziet, ame­lyek éppen a két rendszer egymás, tói való gazdasági elsizigetelésére törekszenek, hogy ezáltal az ellen, sógeskedés, a háború szellemét szíthassák. — ötéves tervünk folyamán — mondotta — külkereskedelmi for galmunk csaknem megduplázódik, tehát amellett, hogy a Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal szo­rosan együttműködjünk, egyre bősé. gesebb lehetőség van arra, hogy ke­reskedelmi forgalmunkat a többi országokkal is szélesítsük. Termé­szetesen az árucserének ez a fej lesztése nem öncél, hanem enne,is az a feladata, hogy gazdasági fej. lődésiinket meggyorsítsa, hogy ter. veink végrehajtását megkönnyítse. A moszkvai konferenciát külön­böző társadalmi szervezetekből ala­kult nemzetközi előkészítő bizott­ság hívta össze, tehát tőle nem le. het várni államközi egyezmények létrehozását, hanem a kölcsönös ér dekeken felépülő üzleti megállapo­dásokat, vagy ilyen megállapodá sok előkészítését. — Mi azt várjuk a moszkvai kon. ferenciától, hogy egész konkrét üz­leti lehetőségeket fog feltárni é­ezen az alapon meg fogjuk javí tani kapcsolatainkat Nyugat-Euró pávai, amelyek az uióbbi két évben erősen megromlottak és csattanó? cáfolatot fog adui a háborús élőké, szülétek haszonélvezőinek arra ;i félrevezető állítására, amely sze rint a világ úgy kettészakadt, heg* a különböző országok, rendszerek együttműködése lehetetlen. A moszkvai gazdasági konferencia nem fog politikai kérdésekkel fog­lalkozni, hiszen résztvevői rendkívül különböző politikai beállítottságú és világnézetű emberek lesznek. De meg vagyunk győződve arról, nogy olyan gazdasági eredményeket fog hozni, amelyek megkönnyítik a béke fenntartására irányuló törekvése­ket — fejezte be Háy László­Bízunk a moszkvai értekezlet sikerében Sedlmflyr Kurt akadémikus és Blaha Béla, a Bányaipari Dolgo. zók Szakszervezete főtitkárának re­ferátuma után Dégen Imre a SZÖVOSZ főtitkára, Solt László, a „Tannimpex" Külkereskedelmi Vál­lalat vezérigazgatója. Bordás And­rás, a Rákosi Művek Munkaérdem­renddbl kitüntetett aztaliánovistája, Jánossy Lajos Kossuth-díjas aka­démikus, majd Horváth An. talné, a Kistext sztahánovis. tája és Vermes Róbert. f „Metalimpex" Külkereskedelmi Vál. lalat vezérigazgatóhelyettese szó­lalt fel. Hevesi Gyula Kossulh díjas akadémikus hozzászólása utár Olt Károly pénzügyminiszter nior,. dott záróbeszédet, amelyben meg. állapította, hogy a moszkvai nem­zetközi gazdasági találkozó éppen gyakorlati célkitűzéseinél fogva — azáltal, hogy nemcsak elvileg, ha. nem gyakorlatilag is elősegíti a gazdasági együttműködés megvaló­sításának lehetőségeit — azon az úton jár, amely ma a világ népei­nek közös kívánsága. Ezért nem. csak bízunk a moszkvai gazdaság találkozó sikerében, hanem biztosra is vesszük, hogy ez a nagy kezde­ményezés a világ népeinek békés gazdasági együttműködésében kon krét eredményeköt fog hozni. Előkészületek a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre A kínai előkészítő bizottság el­nöke, Nan Ha®-Cse® nyilatkozott az áprilisban Moszkvában megtar­tandó, nemzet,kfci gazdasági értekez­letről és a többi között ezeket mon­dotta: — Minden erőnkkel támogatjuk a nemzetközi gazdasági értekezlet megtartását. A moszkvai értekezlet során kapcsolatot kívánunk terem­teni a világ különböző országainak iparosaival kereskedőivel, szövetke­zeti és szakszervezeti dolgozóival és közgazdászaival. Hajlandó vagyunk kereskedelmi szerződéseket kötni olyan országokkal, amelyek keres­kedni akarnak Kínával, hogy ezzel elősegítsük a memzeitlközi gazdasági együttműködés fejlődését. A lengyel előkészítő bizottság el­nöke, Oskar Lamge, a Trybvma Ludu legutóbbi számába® foglalko­zik a nemzetközi értekezlet jelen­tőségével. — A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlet — írja — megadja a világkereskedelem fejlesztésének hatalmas lehetőségeit. Az értekez­let fontos kezdeményezés lesz a né­pek közötti békés gazdiaisági együtt­működés megszilárdítására, Az ér­tekezlete® Tésztvevő különböző or­szágok gazdasági képviselői mára lehetővé válik, hogy konkrét kereskedelmi kapcsolatokat létesít­senek egymással. —A lengyel gazdiasági és társa­dalmi élet képviselői tevékeny rész! vesznek majd a moszkvai nemzet közi gazdasági értekezlet munkájá­ban és teljes mértékben igyekeznek kihasználni a külkereskedelem ki­szélesítésének valamennyi lehetősé­gét. Hisszük, hogy küldöttségünk' részvétele az értekezleten megfelel országunk nagy gazdasági lehetősé­geinek — fejezi be cikkét Oskar Lange. TERMELÉSI ÉRTEKEZLETEKET tartanak ezen a héten a szegedi üzemekben. Ezeken a termelési értekezletekén beszélik meg a dolgozók a továbbiakban rájuk váró feladatokat, rámutatnak a munka során felmerült hibákra, eredményekre. A termelési érte. kezleten Iránymutatást kapnak a dolgozók további feladataikhoz Az eredményeket csak úgy lehet továbbfejleszteni s a hibákat csakis úgy lehet kiküszöbölni, ha a dolgozók maguk tesznek javas, latul a hibák kijavítására, az eredmények továbbfokozására Az első negyedév elején megtartott tervbeindító értekezletek s a multhónapban megtartott terme­lési értekezletek tapasztalatainak felhasználásával készülnek » sze. gedl üzemek dolgozói a márciusi termelési értekezletekre. A Szegedi Cipőgyárba® például az újonnan megválasztott üzemi bizottság igen komolyan vette feladatát. Lelkiismeretesen fogtak hozzá a munkához, á termelés) értekezlet előkészítéséhez. A párt. vezetőséggel beszélték meg: me­lyek azok a legfontosabb felada­tok. melyeket a termelési érte­kezleten meg kell beszélni a dol­gozókkal. Legfontosabb feladat most üzemeinkben az április ne­gyedik! verseny előkészítése, a dolgozók mozgósítása a még jobb munkára A Szegedi Cipőgyárban az április negyedlki versenyben máris jelentős eredményeket ér. tek el. Globális felajánlásuk 2500 pár gyermekcipő és 100 pár hul­ladékbőrből való gyermekszandál terven felüli gyártása. A terme. Iésl értekezleten a dolgozók újbói hitet tesznek felajánlásaikkai a dolgozó nép iránt érzett szerete­tükről. 1952 elején, a tervbelndító ér­tekezleten is maguk a dolgozók tettek értékes javaslatokat a munka megjavítása érdekében. A Szegedi Cipőgyárban Pálinkás Istvánné kérte az üzem vezető­ségét. hogy az eddigiről jobb. minőségű gépselymei hozassanak. A rosszminőségű selyem szakad, s ezzel visszaesés történik a munkában. Az üzem vezetősége elfogadta Pállnkásné javaslatát s azóta a dolgozók sokkal jobb­minőségű gépselyemmel dolgoz­nak. Ott ahol elfogadják a dolgo­zók bírálatát, javaslatait, az eredmény. » javulás a termelés, ben mutatkozik meg. Az üzem vezetősége elfogadta a bírálatot s azonnal segített a hibákon, en­nek köszönhető, hogy az üzem első negyedévi tervét a mal na­pig 113 százalékban teljesítette. Az e héten megtartandó termelési értekezleten az üzem dolgozói újabb javaslatukkal, a hibák fel­tárásával járuljanak hozzá a munka még eredményesebbé té_ teléhez, a hibák felszámolásához. Hasonlóképpen készülődnek a többi szegedi üzemek dolgozói t« a termelési értekezletre. A Sze. gedl Jutafonógyár, a Szegedi Seprőgyár, s a Szeged Állomás dolgozói is a termelési értekezle­ten javaslataikkal, bírálatukkal járulnak hozzá a munka megja­vításához, a munkaverseny foko. zásához. Szeged Állomáson leg­elsősorban a munkafegyelem kér­déséről beszélnek majd a terme­lési értekezleten. Legfontosabb feladat; a Rákosi elvtárs születésnapjára elért ered. mények megtartása, továbbfoko. zása s az áprille negyedlki mun­kaverseny jő megszervezése Ké­szüljenek fel a szegedi üzemek dolgozói alaposan a termelési ér. tekezletre, járuljanak hozzá építő bírálatukkal, hasznos javaslatuk­kal öléves tervünk harmadik évé­nek túlteljesítéséhez. Hegalakult a moszkvai nemzetkőzi gazdasági értekezlet angol előkészítő bizottsága Londonban előkészítő bizottság alakult, hogy megszervezze az an­golok részvételét a moszkvai nem­zetközi gazdasági értekezleten. Az értekezlet angol csoportjába® ve­zető közgazdasági szakemberek, parlamenti képviselők, szakszerve­zeti tagok vesznek részt. A Szovjet Film Ünnepe a fejlődő népi demokratikus filmgyártás ünnepe is Iránból négy nagykereskedő utazik Moszkvába A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet előkészítő bizottsága négy ismert iráni nagykereskedőt hívott meg moszlkvába. A négy nagykeres­kedő már meg is kapta a szükséges vízumokat Közzétették a Szovjetunió 1952. évi állami költségvetéséről szélé törvényt Moszkva (TASZSZ). Március 10-én Moszkvában közzételték a Szovjetunió 1952. évi állami költ­ségvetéséről szóló törvény teljes szövegét, amelyet a most végétért harmadik ülésszakán hagyott jóvá a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. Mint a törvény rámutat, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének Legfelső Tanácsa elha­tározta a Szovjetunió miniszterta­nácsa által előterjesztett 1952. évi állami költségvetése jóváhagyá­sát a Szöveteégi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács költségvetósügyi bizottságának jelentése 6zerint el­fogadott módosításokkal. Eszerint a bevételek összege 509.911,698.000 rubel, a kiadásoké pedig 476.920,588.000 rubel. így a bevéte­lek 32.991,020.000 rubellel múlják felül a kiadásokat. A köztársasági és helyi költségvetések 1953. január l-re átmenő állományát 2.962,710.000 rubelben állapították meg. A Legfelső Tanács a Szovjetunió állami költségvetésének egész ösz­szegéből a következőképpen álla­pította meg az 1952. évi szövet­ségi költségvetés tételeit: Bevéte­lek: 411.154,661.000 rubel, kiadások: 378.163,641.000 rubeL A bevételek léhát 32.991,020.000 rubellel múl­ják felül a kiadásokat. A köztár­sasági és helyi költségvetések be­vételeit és kiadásait egyaránt 98.756,947.000 rubelben állapították meg. Ezeknek az összegeknek nagyré­sze. mégpedig: 54.716,358.000 rubel az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaságra jut. Uk­rajna 1952. évi költségvetésének összege 17.538,195.000 rubel. Törvényben állapítotfák meg Bje­lorusszia, Uzbekisztán, Kazahsztán, Grúzia és a többi szövetséges köz­társaság költségvetésének összegeit is. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa emellett meghatározta, mennyi jus­son a köztársasági és helyi költ­ségvetések számára a szövetségi állami adókból és bevételekből. A törvény kiemeli még, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jó­váhagyta a Szovjetunió 1950. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló zárszámadást, amely szerint a bevételek összege 422.767,710.000 rubel a kiadásoké pedig 413.236,606.000 rubel volt. A be­vételek tehát 9-531,104.000 rubellel multák felül a kiadásokat. Az új francia kormány növeli a nyomort és fokozza a háborús politikát Párizs (MTI). Kedden késő dél­után kezdődött a francia nemzet­gyűlés ülése, amelyen az új kor­mány bemutatkozott. A francia miniszterelnök a nem­zetgyűlési vita elején az interpel­lációk elnapolását kérte. A vita során Kriegel-Valrimont kommunista képviselő megállapí­totta: az új miniszterelnök politi­kája az elözó kormányok politi­kájának súlyosbított formája, fo­kozni akarja a katonai kiadásokat és újabb munkásellenes intézke­désekel akar foganatosítani. — A miniszterelnök — hang­súlyozta a képviselő — közkegyel­met ígér nagy adócsalóknak, ugyan­akkor azonban megtorló intézke­déseket akar életbeléptetni a kis­és középvállalatoknál. A kormány összetétele azt bizonyítja, hogy növelni akarják a nyomort és fo­kozni a háborús politikát. | Alice Sportáse algériai kommu­nista képviselő éles szavakkal bé­lyegezte meg a kormányt amely elődjének gyarmatosító politiká­ját kívánja folytatni. Ezután Pinay miniszterelnök igye­kezett igazolni kormányr politiká­ját. A mozgó bérskáláról rend­ki-ül tartózkodó formában azt ál­lította, hogy e kérdés megoldása „rendes" mederben halad. Pinay felszólalása után a gaul­leista és jobboldali szocialista kép­viselők, bár egyes részletekben helyeselték a kormány politikáját és az interpellációk elnapolásá­nak kérdésében olyan álláspontot foglaltak el, amely lehetővé tetle, hogy a Pinay-kormány megkezdje i működését. A Szovjet Film Ünnepe az idén is újabb és újabb dolpozó tömege ket hozott az ország filmszínházai­ba. A szovjet film&k a felszabadu­lásunk óta eltel esztendők alatt megnyerték egész dolgozó népünk tetszését és hatásukra mind több munkás, dolgozó paraszt ós értei­miségi nevelődött öntudatosabb emberré, a szocializmus építésének, a béke védelmének harcosává. A szovjet filmek nemcsak a dolgozók széles tömegeinek nevelése terén értek! el kitűnő eredményeket, ha­nem a filmművészeti dolgozók szá­mára is nagyjelentőségű útmuta­tást nyújtottak hazánkban és a többi népi demokráciákban egy. oránt. A filmművéazet ügye része annak az elmélyült kapcsolatnak, amely a népi demokráciák és a Szovjetunió között fennáll. Alig találunk olyan filmeket, amelyek témakörében ne találhatnánk meg a Szovjetunió baráti segítésének hatalmas szere­pét. Ez a tény visszaitükrözője a felszabadult népek Szovjetunió iránti hűségének, hálájának, de egy­ben a való élet művészi megjele­nése is. A CSEHSZLOVÁK FIM GYÁR­TÁS egyik kiemelkedő alkotása pél­dául a „Fehér homály" a partizán­harcokat úgy örökítette meg, hogy a nemzedékek előtt hosszú időre fe­lejthetetlenné tegyék a második vi­lágháború alatt is magasratartott nemzetközi proletárszolidaritás esz­méjének zászlaját. A filmben a szovjet, a szlovák és a magyar partizánok közösen harcolnak a fa­siszta német elnyomók ellen. Ez a film egyébként Borisz Andrejev Sztálin-díjas szovjet filmművész főszereplésével azt is bizonyítja, hogy a Szovjetunió a csehszlovák filmgyártásnak az eazmed segítsé­gen túl közvetlen segítséget is nyújt. A LENGYEL FIMGYÁRTÁS is a szovjet filmművészet segítségének köszönheti, hogy sokkal gyorsabban és erőteljesebben bontakozott ki, mint ahogy a háború előtti adottsá­gok alapján várható volt. Tavaly a Kngyel filmhét alatt Szegeden is jári filmművészeti küldöttség tagjai elmondották, hogy a Lengyelor­szágban végbement változások a felszabadulás után új tartalommal öltötték meg a népi állam kulturá­lis életét és sikerrel alakítják ki c. új, szocialiista-realisla művértser Méltó bizonyíték erre az ..Utolsóé lomá.i", az ,,ördögszakadék'', a „T.e. győzhetetlen város" és a . premier" című kiváló lengyel fil­mek, A ROMÁN FILMGYÁRTÁS ugyancsak fontos és jelentős eszkö­zévé vált a tömegek nevelésének, az állami tervek teljesítésére való buzdításban, a békéért folyó harc­ban. A filmtémák Romániában is a szovjet példa nyomián épülő szocia­lizmusnak témái. „A mi falunk" és a „Zeng a, völgy" cimű filmek ékes bizonyítékai a fejlődő román film­gyártásnak, amely a dolgozók új és boldog életét tükrözi, A BOLGÁR FIMGYÁRTÁS a felszabadulás után indult igazán út­jára. Rövid, néhány év alatt szület­tek olyan hatalmas alkotások, mint az „Iván Szuszanyinvagy „Kulin, a sas" című filmek amelyeknek ha­zánkban is komoly sikerük volt. A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG FILMMŰVÉSZETE teljesen szakított a mult káros 'na­gyományaival és művészei küzde­nek a nép érdekeit szolgáló szo­cialista-realista művészet megterem­téséért. amely segítséget nyújt a német népnek áz új háború gyuiiey gatói elleni harcban. Egy sor ki­váló német film — Gyilkosok köz­lünk vannak", Istenek tanácsa". ,,Helyes úton", „Igazak útja" _ bi­zonyítják. hogy a német filmművé­szet haladó dolgozói eredményes harcot folytatnak népükért és a békés, egységes, demokratikus Né­metországért. A KÍNAI ÉS KOREAI FILM­GYÁRTÁS a felszabadító harcok tüzében szülelett meg. A Szovjet­unió támogatásával olyan kiváló filmalkotásoka1 készítettek, mint a .,Felszabadult Kína", ,,Kína lánya" és ,,Az én hazám". A filmművészet forradalmi erejével örökítik meg ezek az alkotások a hős kinai és koreai nép szabadságharcát. A MAGYAR FILMGYÁRTÁS is a Szovjetunió állandó segítsége és támogatása mellett fejlődik. Nem hiányoznak a mi filmjeinkből azok az igaz hálát megörökítő jelenetek, amelyek a felszabadító szovjet nép iránti ragaszkodásunkat tükrözik. „A felszabadult föld" című film ' szovjet katonáinak megjelenése meghatottsággal tölt el m;ndan be­j rsületes dolgozót. A „Gyarmat r , föld alatt" Guszev nevű szovjet katonája segíti a becsü'etes Barin ! mérnököt, hogy olajkutatásai si­kerre vezessenek. A „Kis Katal'n házassága" cimü filmben is a nar­életünkben annyiszor tapasztal' szovjet segitsé"et láthatjuk: a tex. tilgépek natárldö előtti szállítását. .A becsület és dicsőség" című fil­münkben Pável Bikov. az ismert gyorsvágó esztergályos munkamód­szerének elsatáttlásával a «-7Íálini műszakban váttk Lugosi magyar esztergályoz a munka élharcosává. Faludi Márton a MOKÉP csongrádmégyei kfren­I deltségének vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents