Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

Díszes albumba kötve küldték el felajánlásaikat Rákosi elvtársnak az Ujszegedi Kenderszövő dolgozói Szovjetunióban járt Igazságügyi kü'dött számol be tapasztaiata'ról Szegeden A szegedi dolgozók ezrei szombaton rüpgyűlésekcn tiltakoztak a görög niniiarclió-fasiszta kormány gazlettel ellen AZ MDP CSONGRÁD gyei pártbizottság a nak la Vl'il. ÉVF- 52- SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1952. MÁRCIUS 2. FOKOZOTTABB GONDOT FORDÍTSUNK KÁDEREINK, DOLGOZOINK NEVELESERE! VERESKA ANDRÁS, A SZEGEDI VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG KADERESE IRTA A párt erejénele, tekintélyéneit; lati érzéke, ha az elmélet elsajátí növekedésével, a proletárdiktatúra —' — - --* megszilárdulásával, a szocializmus építésének előrehaladásával párhuzamosan növekszik a káderokkel való foglalkozás jetentősége és fonteesága. Egyre nőnek a követelményeik, egyre több vezető káderre van •szüksége pártunknak, államunknak és ez lette halr-szihatal'lanul szüksér gessé, hogy pártunkban rnéginkább előiérbe kerüljön a kádermunka. Sztá'in elvtárs a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. kongresszusán a következőket mor.d ía: „Hogy a helyes politikai vonalat az éleiben megvalósíthassuk, ahhoz kóderek kellenek, emberek lcellenek, akik megértik a párt politikai vonalát s magukóvá teszik — mint saját vonalukat —, akik át tudják vinni az életbe, akik •meg tudják valósítani a gyakorlatban is felelősséget tudnak vállalni érte, védelmezni tudják, küzdeni tudnak érte". Rákosi elvtárs egyre sűrűbben foglalkozik a kádermunka kérdéseivel és Sztálin és Rákosi elvtársak útmutatásai felmérhetetlen segítséget jelentőnek munkánk minőségi színvonalának emelésében. A szocialista államban a fejlődés folyamata nem magától történik. A népi alkum társadalmi és gazdasági fejíődését az emberek tudatos teyékenysége irányítja. A kádermunkának tehát döntő jelentősége van és a káderek kiválogatását, megismerését egyre inkább tudományos, bol. eevik magaslatra kell emelnünk. Ahogy társa/talmi és gazdasági ©etünk valamennyi területén szükséges a tervgazdálkodás, a tervszerű munka, úgy még sokkal jobban és clengedhetetlenebbül szükséges a szocializmus építésének vezetőjében, motorjában, agyában és szivében: pártunkban. Párlmunkámknak valóban alapja a tervszerűség és ez kell, hogy káder-munkánknak is jellemzője legyen. Ez azt jelenti, hogy előre meg kell határozni kádwmuirücánkbain faladatainkat és szívósan dolgozni annak végrehajtásán. Kádermunkánk egyik legszebb és legdöntőbb feladata a káderek bolsevik nevelése, melynek alapja a káderek munkaj közbcr.d megismerése, a veiül/ való beszélgetés. A pórt szerű formák között lefolytatott berzélgetésck ratdkiviil nagyjelentőscgűek a derek, az emberek éle'ébsn és munkájúban, hisz:® ezsiJraJommal a párttal találkozniuk. íme egy példa a sok közül: A Déma Cipőgyár igazgatójával, Tóth elvtárssal fogla'koztunk, bírálatot gyakoroltunk munkája és a dolgozókhoz való helytelen magatartása felett és bírálatunk nyomán gomoly mértél/ben megjavított® viszonyát a do'gozókhoz, de hadd mondjuk meg, ez még mindig nem kielégítő. Tóth elvtársnak tovább kell fejlesztenie, széJeeítcnie a dolgozókkal való kapcsolatot, együttműködést, de nemcsak neki, hanem mindé® vezetőnek, mert ez az a'aipja annak hogy teljesíteni tudja ez üzem, vagy hivató 1 szocializmust építő államunkkal szembeni kölelezettsériék A káderekkel való foglalkozás célja: megismerni a káderek életéi. A megismerésnek a gondos tanulmányozásra kell épülnie, de egyben segítségadást kell. hogy jelen'sen számukra az elvtársi bírálattal hibáik kijavítása érdtikében. Hogy milyen je'enfőzége van a kádegti/ nevelésében a kcmmuniis'a bírálat- dioliaJi nal/ és önbírálatnak, azt Sztálin eiv[árs valóban megfeledkezett elvtárs, Rákosi elvtárs beszédei, | arr6>, hogy a párt, a dolgozók bi Írásai aőaipján tud írd/legjobban fel- 7aImábó; került abba a megmérni. Fontos célja a káderekkel folytatott beszélgetés: í/nek, hogy tasával nap, mint nap nem foglalkozik, nem ludja jól összekapcsolni az elméletei gyakorlati munkájával. A leninizmus elméleti és gyakorlati iskola, amely a párt- és álla/ni funkcionárius különleges tipusá: alakítja ki. Aki lebecsüli az elméletet, az ekaratlanul is az ellensége; szolgálja, eldobja magától azt a fegyvert, amellyel megvédhetné a pártot. Csak szilárd elvi alapokon á'ló, a marxizmus-leninizmus tání. tásait jól elsajátító ember képes a párt elvi álláspontjából kiindulni és cselekedni. A nevelés során fel kell vértezni kádereinket a nehézségeik leküzdésére. Ha a párt kádé veit felvértezzük a nehézségek leküzdésére, akkor nincs olyan aka dály, amit le ne tudnának győzni és viszik magukkal a tömegeket is. Ezt a kérdést különösen szem előtt kell tartanunk most. amikor a nemzetközi helyzet egyre jobban kiéleződik, amikor az imperialisták lázasan készülődnek a harmadik világháború kirobbant ására, amikor déli határainkon az imperialisták ügynöke — Tilo és bandája —provokál- Ez a kérdés fokozottabb éberségre kötelez bennünket és min. den kommunistának kötelessége, hogy a maga helyén, a maga munkaterületén ébe>r legyen. Az éberséget nem lehet máról-holnapra elsajátítani, minden párttagnak kötelessége, hogy ezen a téren is fejlessze képességeit. Rákosi elvtárs szerepe a Rajk-bsnda leleplezésében pé'dáf mutat nekünk a kommu. nista éberségre. A párt iránti sze retet ösztönözzön bennünket, hogy megvédjük pártunkat, elért eredményeinket és következetesen harcolj und/ a megbúvó ellenség ellen. A kommunisták harca azért arak újabb ós újabb sikereket, mert a kommunisták sohasem elégednek meg a már eléri eredményekkel, ha nc-m mindig előre nénitek és újabb céWkat tűznek ki maguk elé. Lenin elvtársnak volt a jelszava: „Elpusztulni, vagy teljes gőzzel előre", A kommunisták számára idegen az öumcgnyugta'ás, az elnézés, a hibák elpa'ásto'ása. Nem jó káder az, aki mindig csak az eredményeket lát ja és szetmethúny a hibák felett, mért a sikerektől való megszé. dülés csökkenti a további erodtry.*r ryek elérésén'k lehetőségeit. Ki l/el1 fejleszteni tehát magunj/ban a hibák észrevételének értékes tulajdonsiáigiait. A hibákkal szembeni en gesztet hetellenség, a kommunista kritik&bara és önkritikában mutatkozik meg. A hibák felteírása nem más, mimt nyi't bírálat és eler.nzés. A kommunista kritika és önkritika az előforduló hibák felárának és kijavításának eszköze. A hibák nyilt és becsü'etes eldsnserése cíiak növeli a vezetők tekintélyét. A párttagsággal és a mur.kásesztálylyal való legszorosabb kapcscüat n'ó'kül, azok megnyerése és lelkes támogatása nélkül minden vezető tehetetlenségre van ítélve. Helyes po lililkát kialakítani, a tömegeket he lyescn vezetni csak ágy lehet, ha a vezelő tapasztalatain kiegészíti a párttagság, a ©zé'es dcfoozók tapasztalataival. Sok vezelő ezt elfelejti és miután valamilyen tisz'ségbe kerül, azt gondolta, másokat te. nézhet, úgy gondolja, hogy lő13 csak tanulni lehet, de ő már nem taximilkat másoktól. Az ilyen esetnek egy kirívó példáiét láthatjuk a Szegedi Gázgyár telepvezetője — Var.a Lajos e'vtársrak — magatartásában. Varga 01 Járási bizottságok és falusi nártszervezetek 1S52. évi pártépítési feladatairól tárgyalt az MDP járási titkárainak országos értekezlete Szombaton délután a parlamentben megkezdődött az MDP járási titkárainak országos értekezlete. Az értekezleten Kovács István elvtárs, a Központi Vezetőség titkára tartott beszámolót. Beszéde elején isimertette az MDP II. Kongresszusa határozatainak végrehajtásában elért eredményeket, majd így folytatta: Elvtársad/! A mognövdkedetit 1952. évi mezőgazdasági feladató!/ végrehajtása parancsolóan szükségessé lesei, hogy megerősítsük különösen a mezőgazdaság szocialista szcl/to. rában és annak segítségével mimlen faluban a párt vezető szerepét, hogy fokozzuk falun is a pártpolitikai, a pártiépílő munkát. Ennek érPártunk Szervezeti Szabályzata a termelésben tévő pártszervezeteinket a termelés ellenőrzésével bízza meg. Ezért a járási pártbizottságok, a községi párt vezetőségek és párttítkárok feladata a gazdasági vezetés, az állami gazdaságok, gépállomások, terate 153zövc%ezetek, a községek termelési vezetésének állandó segítése és ellenőrzése. Ennek érdekében a járást pártbizottságunk, a községi pártvezelősegnrk rendszeresen fog'atkozntok kell a községek, a szocialista szektor életének minden részletével és ehhez el kell sajátítani a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése falun nagyobb politikai és szakmai tudást követel meg pártfunkcionáriusainktól. A megyei, .járási funkcionáriusainknak, a falusi kommunistáknak jobban el kell sajátítani pártunk oarasztpoldtikájái, Lenin-Sztálin er. röl szóló tanítását. Meg lzell érteni, -jépszerűsíteni és helyesen kelt alkalmazni ezeket a tanításokat. Emellett konkrétan ismerni kell a gí zdasági termelő munka legfonioabb kérdéseit, az állami termelési ís begyűjtési terveket, a term:tűző vetkezel ek alapszabályát, a munka szervezés a munkaogységszámilás kérdéseit. A falusi kommunistáknak el kell sajátítani és alkalmazni kell a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének új módszereit, a zovjet agrotechnika, a fejlett talajművelés legújabb vívmányait. A falust kommunisták a fatn szoclal'sla átalakítása közben neveljék, formálják át a dolgozó parasztokat. A megyei és járási bizottságok és a falusi kommunisták előtt az a örténelmi feladat ált, hogy a falun is kineveljék a szocializmus hősies építésének szellemében az új típusú, öntudatos, szocialista embereket. A gazdasági vezefén, Koumun~ata terme'ési kérdésekkel va<ó foglalkozás körül még sok a zavar. dekében a következő alapvető feladatokat kell megoldani: 1. A megyei és járási pártbizottságok és falusi alapszervszelel/ vezetőségei sajátítsák el a gazdaság vezetésének kommunista módszerét. 2. Javítsuk a pávtópítő munka minőségét, építsük ki a rendszeresen működő pártaktivá'. 3. Erősítsük a párt kapcsolatát a pártonkívüli tömegekkel. Építsük ki a párt vezetésével a pártonkívüli faluéi aktivál. 4. Biztosítsuk a lömegseervezetek pártvezetését s mindennek érdekében: 5. Stabilizáljuk a pártszeivolret, emeljük a pártvezetés színvonalát. Funkcionáriusaink, aktivistáink közül sokan meg nem értik sem ennek, sem a pártópítésnek lényegét és a termelési feladatok megoldását szembe állítják a pártépítési feladatok megoldásával. E téren két véglet, két hiba tapasztalható. Az egyik, amikor a termelést elhanyagoljál/ és az étéitől, a terme, léstől elszakadt öncélú .,pánépítő' munkát végezne]/. A másik, hogy a megyei, járási pártbizottságok és a falusi pártszervezetek a pártpolitikai, a pártépílő munkát háttérbe szorítják, nemcsak segítik és ellenőrzik a mezőgazdasági szerveket az ÁGI, AMG. a tszcsk vezetését es a tanácsobait, hanem gyámkodnak a szaltvezíóés felett, ismételten megsértik egyszemélyi felelős vezetést, átnyúlnál/ a vezetők feje felelt, maguk hajtják végre a szakvezetés feladatait, helyettesítik a gazdasági és állami szerveket. Emiatt gyakran elmosódnak a határok az állami, gazdasági és a párt munka között. Ha a párt szervók a tanácsok, a helyi mezőgazdasági szervek, a tszea vezetőségek helyett maguk hajtják végre az operatív gazdasági faladatokat, akkor ott elkerülhetetlenül visszaesik, másodrendű feladattá válik a pártpolitikai munka. Az egyik végletnél a termeléstől, a másiknál a pártpolitikai munkától szakadnak el a pártszervezetek és ezért mind a kettő helytelen. „A gazdasági sikerek, azok tartóssága és maradandósága teljesen a pártszervező!i és pártpolitikai munka sikereitől függnek, enélkül a feltétel nélkül a gazdasági sikerek homokra építetteknek bizonyulhzjinak — mondotta Sztálin elvlárs, — Amikor pártbeli elvtársaink belcfelejti/e-ztek a gazdasági sikerekbe, e'távotodtak a politikától, ez szélsőség volt. amelyekért drága árat fizettünk. Ha most egyes elvtársaiéi/ hozzáfogva a pártmunka fokozásához, azt képzelik, hogy eltávolodhatnak a gazdaságtól, ez rnásil/ rzétsőség lesz, amely norm kevesebb áldozatot fog követelni. Nem szabad csapongani a szélsőségek között. A politikát nem lehet elválasztani a gazdaságtól. Nem távolodhatunk el a gazdaságtól, mint ahogy nem távolodhatunk cl a politikától sem... Az étotöen, a gyakorlatban a politika és n gazdaság elválaszthatatlan. Együtt é'nek és együtt halnak. És aki gyakorlati munkában el akarja választani a gazdságot a politikától, aki a gazdasági munkát a politikai munka csökkentére árán akarja fokozni, vagy fordítva, a politikai munk't a gazdasági munka csökkentésié árán — az feltétlenül zsákutcába kerül. Következésképpen el kell sajátítani a gazdasági szervek bolsevik veze. lésének módszerét, ez pedig aboan átl, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erősítjük őket és nem e szervek megkerülésével, hanem általuk vezetjük a gazdaságtol". Megyei, járáüi pártfunkclonárlu satuk közül még sokan nem ér tik Sztálin elvtársnak ezt a rendkívül fontos tanítását. Úgy állítják be vagy a termeléssel, vagy a párl építései foglalkoznak, mert a kettő együtt nem megy. Ez a nézet he'ytelem és veszélyes. A pártépítés már nevében foglalja tartalmát. Szakadatlanul épí. teni, erősíteni a pártot s mind job. ban alkalmassá tenni a döntő feladat, a szocializmus építésének megoldására. A pártépítés nem öncél, hanem fontos eszköz, biztosíték a szocializmus építésében a párt előtt átló gazdasági, politikai és kulturális feladatok sikeresebb és gyorsabb végrehajtására. Nem szabad kettéválasztani a ter melési feladatok és a pártépitési feladatok megoldását, mert ez a kettő egységet képez. A gazdasági szervek pártvezetésének szinvona'át emelni azt je. lenti, hogy elsősorban megjavítjuk a pártépítő munkát, a pártonbeiüti életet. A pártépítő Aranka erősítésével és javításéval erősítjük pártszervezeteinket. növeljük szerepüket a termelési feladatok végrehajtásáért és túlteljesítéséért folytatott harcbanA pártépítő, a pártpolitikai munka szakadatlan javítása teszi csak igazán lehe'.ővé. hogy a pártszervezet, a párttagság Jobb»n megál'ín helyét a termelésben. A pártépítő munka teszi Igazán le. hetfivé, hogy a pártszervezet, a párttagság minden napja a párt politikájának, a párt és a kormány határozatainak következetes végre, hajtásáért folyó harcban teljen «i. Minél jobb lesz a falusi pártépító munka, annál erösebb lesz a mezőgazdaság szocialista szektora, an. 'vezetők utóbb arra fognak ébredni, hogy lemaradlak, a tömegek más úton járnak és ők már nem képesek a tömegekel vezetni. Jó I vezető csak az lehet, aki nem szakad el a dolgozóktól, nem szégyel tanulni tőlük. Vezelöink tömegemberekké kell, hogy legyenek, a népben gyökerezzenek, a nép legyen az éltető e'emük- A jó vezetőnek igényesnek kell lenni munkájában, nem szabad az engej tisztelő funkcióba. Elszakadt a do!-%dékeny*égnek, a családiasságnak gozóktó1, nem veszi figyelembe az urambátyémoskodosnak ! dol-ozók észrevételeit, javaslatait, j u'at engedni ázon az alapon, hogy esetleges jooos kéréseit, nem jár a „én nem bontalak téged, te se bánts do gozók közé, vagy ha köréjük "\cm<- Amikor igényekot támaszig megy néha,' akkor is a dotgo- '"nk e2y-e3Y kaderrel szemben, zók javaslataira egyszerűen azt fe- em kor új faladatokat bízunk rájuk, leli — mévhozzá durva szavakkal alaposan magyarázzuk meg, ho,_ „. ,hallgass úgysem értesz hozzá", gyan kezdjenek munkájukhoz, sekáderlől bárm'lvrn területen is dol- | Antikor a do'gozók bírálatot gyako. gílsünk nekik és az e'ső időkben gozik, hogy emelje politikai tudásá', tolnak helytelen magatartásáért fokozottabban támogassuk és ellenelmőleti képzettségét. „Mert az e'- . ledoron.olja őket. Tudomásul kett mélet és esaJcis az elmélet adhatja vennie Varga elvtársnak ta és min meg a mozratornnrlf a biztonságot, den o'yan vezető kádernek, akik a tálélcozódás erejét" — mondja hasonló magatartást tanúsítanak, Sztálin elvlárs. hogv a hirálat visszaverése, a do'Szocialista társadalmat nem lehet gozók javaslatainak semmibevevése . . . épíloto a marxist® lenin'sta elmélet a párt tekintélyének atáásását és ] donságokati A legkisebb dologban kellő"i-ncrete nélkül Hiába van egyben a szocializmus építésének is a part es állami érdekből nem egy fui^dtmáriusnak jó gyakor- , akadályozását ie'.eniL ÁZ üvon nedie személyi érdekből kell tesegít süni/ nekik sokszor azokban a n,aigán lermésze'ű kérdésekben, amelyek akadályozzák az ille'ő elvtársat munkájában. Ismerjük meg anyagi helyretót és családi körülményeit is. Káderneve'ésttnk terén első követeimé-yünk minden egyes őrizzük munkájukban. A kommu nista pártmunkás jellegzetes vonása az őszinteség és becsületesség. Minden egyes kádernek munkájában és egész éleiében nevelni kell magában ezeket a nemes tulajindulnia. A kommunista káderek legyenek egyszerűek és szerénvek. de emellett határozottak és tudással, önfelá'dozó, önzet'en magatartással szerezzenek maguknak tekintélyt. ne pedig nagy hanggal, vagy erőszakoskodássalj M'nden funkcionárius a maga területén, a káderek nevelése közben kísérje figyelemmel a káderek fejlődését mind po'itikai, mind szakmai téren. A kádereket idejében léptessük elő és mindenkit r.rr® a hetyro tegyünk, amely képességeinek legjobban megfelel, hogy valóban gazdája legyen területének, mert csakis igy várhatunk tö'.e eredményes munkát. Fel kell figye'-ni azokra a szerény, egyszerű, munkájukat becsületesen vegzö do'gozókra, akik kellő nevelés után alkalmasak lesznek arra, hogy kü'önböré politikai és gazdasági funkcióba kerü jen.ek, hogy igy kdderszükságlelűnk biztosítását ezzel elősegítsük. Minden vezetőnek rá kell térni aira az útra, hogy a maga területén biztosítsa a szükséges kádereket. A kádereknek állandóan fel kell frissülni, ki kell egészülni új erőkkel. Különösen az ifjúság és nők soraiból kell biziosítaol káderutánpótlásunkat- ,.Az a pár* erő8 — mondotta Rákosi elvtárs —, amelynek egészséges az ifjúsáql utánpótlása". Kádereinknek egyik I lényeges fetadata a nők és az ifjúsági utánpótlás megszervezése. Nem kell fé'ni az új erőktől, mert hiszen jó eredményeket csak a régi és az új erők egvütles munkája hozhat. Minden kádernek tanulnia kell a Szovjetunió Bolsevik Pártjától és annak vezelő káderei töL Minden kommunistának Ismernie ke'l azt az egész emberiség iőrténe'mét átformáló munkát és barrot. te.n"ernvi áldozatot. amelyet a Szov'elunió komraun'stál és népei érlünlc is és az egész emberisérért és haladáséri hoztak. Végezzük tehát úgv a káderneve'ós fontos feladatát, hogy ezzel a mu lcá'val is cl/sagi sük azt, hogy N.'pkőztársaságunk keményen h'lytiH. ion n Szovjetunió vezette béke''bor o'dalán és hogy dolgozo népünk di doba vigye a szoc'attzmus építését hazánkban a párt, Rákosi elVtáXB VeZAlÁSÁVfld.