Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-07 / 56. szám

T PÉNTEK. 1952. MÁRCIUS 7. 3 Követeljük a népük szabadságáért barcoló görög hősök szabadonbocsátását Égyre szelesedik Szegeden a tiltakozó mozgalom a görög monarchofasiszta kormány szégyentel/es ítelete ellen A Felsőváros II. béksbizottságának lagjai ós a. környező uicák lakói békegyűlés.e jöttek össze csitörtökön este. A békegyülés előtt a Dózsa György iskola últörözenckára játszott. Révész Lász'óné elvtársnő, a békebizortság titkára beszélt a megjelenteknek Rákosi elviára életéről — Azt a harcost köszöntjük március 9-án, aki egcsz életében harcolt a munkások jogaiért. Azt a harcost köszöntjük, eki most is értünk dolgozik — mondotta többek között Rcvóezné clviársno. — Rákosi elvtárs mániig ott volt, ahol a legnagyobb szükség volt rá s most is olt van a párt Ücn, melyet nagy tudásával bölcsen vezet. Ralogné elv láranő szólóit fel először. — Sokat tanulunk Rákosi elvtárs életéből, megismertük, mennyit harcolt miértünk — mondotla, Kiss elvtárs a görög monarchofasiszták merénylőiéről beszéli. Elmondotta, hogy a görö^ szabadságharcost, Beloiannisz elvtársait és társait halálra ítélték. Beloiannisz elvtárs — éppúgy, mint a Horthyfasirmus idején Rákosi elvlárs — népe szabadságért harcol. A magyar dolgozók tiltakozásukat fejezik ki ez ellen az aljas merénylet e1len. A jelenlevők egyhangúan fogadták el Kiss elvtárs javaslalát s a táviratot azonnal megszövegezték. A távirat szövege a következő: Országos Béketanácsnak, Budapest. Mi, a Felsőváros II. békebizolls ág tagjai és a béke gyű! és résztvevői tütakozunk a görög monarchofastszták merénylete ellen, Beloiannisz elvtárs és társai halálra ítélése ellen. Tiltakozunk kivégzésük ellen, » követeljük szabadonbocsálásukat. Felsőváros II. békebizottsága, A szegedi D!SZ-;iatalok la táviratban fejezik ki tiltakozásukat a görög szabadságharcosok meggyilkolása elten. Tízezer szegedi fiatal köveleJú a hős görög hazafiak szabadonbocsátását: „Mi, szegedi DISZ-fialalok. Ifjúmunkások, egyetemisták, középiskolások felháborodva értesilllünk arról hogy az amerikai zsoldban álló görög monarcho fasiszta kormány halálra ítélte a görög nép szabad. ságáért küzdő Beloiannisz elvtársat és 11 hős társát. Ezekről az elvtársakról tudjuk, hogy a német fasiszták megszállása alatt milyen hősi helytállást tanúsítottál: a német agresszorok ellen. Tudjuk, hogy ezek az elvtársak most is ncpiik szabadságáért és a békéért küzdenek. Követeljük mi, szegcdi fiatalok, hogy a görög kormány függessze fel ezt az aljas rágalmakra alapozott ítéletet és bocsássák szabadon a görög nép bebörtönzött igazi képviselőit. Szeged város fiataljai nevében: Szeged Városi DISZ bizottság", A Szegedi Ecselgyár dolgozói is táviratban fejezték ki tiltakozásukat a görög szabadságharcosok elítélése ellen. ,,Mi is csatlakozunk az egész jtriaz egyenlő emberi jogokért küzdő hősöket bocsássák szabadon" — ír Iák táviratukban az Ecsetgyár dolgozói. Táviratot kü'dlek a Szegődi Késárugyár, a Magyar Nemze'.i Bank dolgozói, a Szegsdi Tudományegyetem másodéves vegyész hallgatói, az Orvosi Egyetem Klinikai és Elméleti Ia.lézalénsik dolgozói, a Szegedi Orvostudományi Egyetem ói Tudományegyetem Gazdasági Hivatalának dolgozói, EZ Egyelem Természet tudományi Karának dolgozói, az Egyetem Jogi Karának hallgatói, a Közgazdasági és Mérnöki Egyetem do'gozói, a Közgazdasági Leányiskola tanulói, a Szentháremság u'cai békebizoltság tagjai, a lőcsei-utcai békebizctta'ig, a Sztálin-körúti békebizoHeág tagjai. A táviratokban valamennyiem egy- hangúan tiltakoznak Beloiannisz lág demokratikus dolgozóinak meg- elvtárs és hős társai meggyilkolása mozdulásához, amelyben követetik, ellen s követelik azonnal szabadonhogy a hazájuk függetlenségéért és bocsáíásukat. Szeged jo" ászai nagygyűlésen tiltakoztak a monarchofasiszták jogtalan ítélete ellen A Magyar Jogász Szövelség Sze. gedi Csoportja csütörtökön az egész szegedi jogásztársadalom részvételével nagygyűlést tartott. Dr. Buza László akadémikus a Szegedi Tudományegyetem jogi karának dékánja megnyitójában kiemelte, hogy a nagygyűlés elsőrendű feladala az á'lásfoglailAs a görög monarchofasiszla kormány törvénytelen eljárásával szemben, Beloiannisz és társai ügyében. Dr. Ágai Dezső elvtárs, a Városi Tanács főügyésze, részleli:sen ismertette a törvénytelenül emelt vádal és a rávonatkozó görög jogszabályokat. Dr. Schultheisz Emil egyetemi tanár a per anyagát ismerlelte és annak részletes bírálatával foglalkozott. Az előadások után több hozzászólás hangzott el, amelyek mindegyike kifejezésre jullatta a szegedi jogászság felháborodását. Virincsik Jenő hadbíró százados párhuzamot voot a kommunista üldözés legaljasabb és leggyalázatosabban alkalmazott módszereivel kapcsolatosan Tito aljas módszereivel. A hozzászólások végén dr. Buza László a magyar jogászság Budapesten hozott határozati javaslalát ismertette, amelyet a szegedi nagygyűlés is egyhangú lelkesedéssel magáévá rtt. Ugyancsak egyöntetű lelkesedéssel mondották ki, hogy táviratot küldenek továbbításra az Országos Béketanácshoz. A távirat szövege a következő: „Szeged jogászai, magukévá téve a Magyar Jogász Szövetség már. cius 2.-i ankétjának megállapításait Beloiannisz és lámaá ügyében, mélységes felháborodással tiltakoznak a görög monarchofasiszta kormánynak az ellen az eljárása ellen, amely a jog hazug formájába öltöztetve, gyilkosságot készít elő, a görög dolgozó nép hős vezetőinek aljas kiirtására tör és vérbe akarja fojlani a görög nép szabadságtörekvéseit. A béke szient ügye és a népek szabadsága az egész emberiség közös kincse. Felkérjük az Országos Békelaniáosot, hogy illetékes helyen emelje fel a szegedi jogászok nevében is tiltakozó szavát a Beloiannisz és társai ügyében hozptt szégyenteljes ítélet ellen és tegyen meg mindent annak biztosítására, hogy az imperialista államok szüntessék meg a béke és az emberi jogok ellen irányuló szia'kadiatlan. támadásaikat". Világszerte folytatódik a tiltakozás a görög monarchofasiszták merénylete ellen r PRÁGA A Béke Hivei Csehszlovák Bízott. Hágához özönlenek a tiltakozó táviratok az üzemekből, termelőszövetkezetekből és az egyes dolgozóktól Nikosz Beloiannisz és hős szabad, tógharcos lársai ellen hozott halá. los ítélet miatt. A bizottság táviratot intézett a monarchofasiszta görög kormányhoz, amelyben a leghatározottabban követeli a törvény, telén ítélet azonnali megsemmisité. sét és a görög nép hős fiainak azonnali szabadonbocsátását. BUKAREST A bukaresti rádió jelentése szerint a Román Népköztársaság gyáraiban éa falvaiban a dolgozók tiltakozó gyűléseken emelték fel sza. vukat az athéni monarchofasiszta vérbíróság újabb aljas cselekedete ellen. A román lapok nyilatkozató kat és leveleket közölnek, amelyben a nép minden rétegéből való dolgozók megbélyegzik az athéni monarchofasiszta bíróságnak a Nikosz Beloiannisz és társai ellen hozott halálos ítéletét. BRÜSSZEL Belgiumban erősödik a tiltakozás hulláma a 8 görög hazafi halálraftélése miatt. A Nemzetközi Demokratikus Jo. gászszövetség belga tagozata, a „Szolidaritás" elnevezésű szervezet tiltakozó táviratot i-tézett az athéni kormányhoz, követelve az ítélet J végrehajtásának felfüggesztését. A Drapeau Rouge közölte a Be'ga Kommun'sta Pártnak az athéni hatóságok bűncselekményeit leleplező felhívását. RÓMA Róma demokratikus közvéleményének képviselői nagygyű'ésen köve'o'trk az athéni katonai törvényszék Beloiannisz és társai ellen hozott hdá'os ítéletének hatályon kívül helyezését. A Görögország szabadságáért' elítélése az amerikai imperialisták küzdő olasz bizottság nevében Terracini szenátor mondott beszédet. Terracini em. ékeztetett arra, hogy Beloiannisz és a többi görög hazafi tervei szerint annak az új üldözési hadjáratnak a kezdete, amelyet a görög demokratikus mozgalom ellen akarnak indítani. Görög szervezetek az ENSZ közbelépését kérik a halálraítélt görög hazafiak megmentése érdekében Sz. K. Carapkin újabb levele az ENSZ-hez A magyar törteneiemiudomany müveiöi mélysíges hálával és köszönettel iordu'nak i Rskosi elvlárs relé Molnár Erik elvtárs, igcizsagüg\mini*zter előadása a Magyar löttenelnu Tarsulat ünnepi ülésen Népünk forrón szeretett vezére, mügyar nép ,.az egyetemes ember. Rákosi Mátyás elvtárs 60. születés- haladás élcsapatához tartozott1' New-York (TASZSZ). 5-én Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselőjének helyettese a kövelkező levelet küldte az ENSZ titkárságának: „A Szovjetunió ENSZ-beli képviselete értesíti az ENSZ titkárságát, hogy J. A. Maliknak, a Szovjetunió ENSZ beli képviselőjének címére hét görög demokratikus szervezeltől távirat érkezett. Ezek a görög szerMárcius I. és akadályozza meg Beloiannisz hét más görög hazafi kivégzését. A Szovjetunió képviselete a kifejteltek alapján kéri az ENSZ titkárságát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete útján sürgősen tegye meg a kellő intézkedéseket a görög hazafiak életének megmentése érdekében. A Szovjetunió képviselete arra is kéri az ENSZ titkárságát, hogy ezt a levelel közgyűlési okmányként te. vezetek kérik, hogy az Egyesült gyék közzé éa küldjék meg az Nemzetek Szervezete lépjen közbe I ENSZ tagállamok kormányainak. Holnap ünnepi est a színházban Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulóján . Rákosi elvtárs születése napjának 60, évfordulója alkalmából szombaton va'amenr.yi pártszervezetünk ünnepi pártnapoi tart, hogy méltóképpen emlékezzünk meg a nagy nap jelentőségéről. Ezeket a párlnapokal a kultúrcsoporiok műsora teszi még ünnepélyesebbé és dallal, tánccal, verssel köszöntik népünk szereteti vezérét. Este 7 órai kczdet'el a szegedi Nemzeti Színházban ünnepi estet rendeznek Rákosi elvlárs tiszteletére, Il( Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Az estet változatos műsor színesíti. A műsorban szerepel az ezúttal először bemutatkozó Szegedi Városi Népi Együttes, valamint a honvédség, az Újszegedi Kender, a Ruhagyár és az úttörők énekkara és a Szegedi filharmóniai zenelea. A Szegedi Nemzeti Színház több énekese a „h Ari János" című daljátékból, valamint a ,J5zibériad rapszódia" és a , 1 vasi kürt" cimű szovjet operettekből énekel. Ezenkívül üzemi szavalök és a színház művészei költeményeket adnak elő. napja tiszteletére a Magyat Történelmi Társulat csütörtökön este ünnepi ülést tartott a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem aulájában. Az ünnepi ülést Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg, majd Molnár Erik, Kossuth-díjas akadémikus, igazságügyminiszter olvasta fel a „Rá-1 kosi Mátyás és a magyar történet, j tudománv" című tanulmányt, melyet az ö vezetésével állított össze a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkaközössége. — Ma, amikor az egész magyar nép forró szerelettel ünnepli nagy vezetőjének, Rákosi elvtársnak 60. szu etásnapját, a megújúlt magyar történettudomány külön is részt kér magának az ünnepségből- Rákosi elvtársban az egész magyar nép bölcs tanítómesterét tiszteli. De a magyar történettudomány külön há'ával is tartozik Rákosi elvtársnak azokért az útmutatásokért, amelyekkel a magyar történet számos igen fontos kérdését megvi'ágitolta. .,A mi pártunk — mondotta Rákosi elvtárs _ kétségtelenül a magyar élei .legrégibb', ,legmélyebb' pártja". Nemcsak azért mert a magyar dolgozók legszélesebb tömegeire támaszkodik és mert, kíméletlen üldözések közt felnövekedve, a legmélyebb felelősséget érzi a magyar nép sorsáért. De azért is, mert „mi tanultunk a legtöbbet a nemzetközi vizsonyokból, a munkásmozgalmak és szabadságharcok történetéből, a XX. század leghatalmasabb eseményeiből, a szovjet forradalomból, s mi tudtuk eddig az összes pártok közül az így nyert tapasztalatokat legjobban hazánk talpraállítására és újjáépítésére használni". (A Magyar Jövőért 5—6. 1.) A kommunisták magából a történelemből sajátítják el a történeti épitő tevékenység módszereit, 8 ezért a legnagyobb figvelemmel fordulnak a történet eseményei felé. De Rákosi elvtárs a 'magyar történelem tanulságait nem. ' csak az építőmunkában tudta felhasználni olyan eredménnyel, amelynek hatalmas méretei napró'napra kibontakoznak előttünk. A történet, elsősorban a magyar történet tapasztalatainak egész sorát elmé'eli'eg is általánosította, s ezzel a magyar történettudománynak rendkívül értékes segítséget nyújtott„A magyar nemzet ezeréves történelme azt mutatja —«• idézte Molnár Erik Rákosi e'vtársat —, hogy a magyar nép akkor volt erős és megbecsült, amikor az egyetemes emberi haladás élcsapatához tartozott. Ezért mi joggal elődünknek és rokonunknak tekintjük Szent Istvántól. Rákóczin és Kossuthon át a nemzeti ellenállás frissen elhantolt vértanúiig mindazokat, akik mint mi, a magyarság és az emberiség közös ügyéért harcoltak egyszerre". (A magyar demokráciáért 181. 1> Ezek után Molnár Erik elvtárs Rákosi Mátyás elvtársnak a magyar történet egyes korszakaival ég fő. kérdéseivel kapcsolatban tett irány, mutató megállapításait elemezte. így a többi között elmondotta, hogy az 1848—49-es forrada'om ás szabadságharc, a „48-as örökség" kérdéseire is számos uta'ást talá. lünk Rákosi elvtárs beszédeiben és írásaiban. Rákosi elvtárs tisztázta, hogy „Magyarországon a polgári társasaimat - 48-as forradalom te. rejtette meg" (A Rákosi per 61. I.) Hasonlóképpen nagy része volt és van Rákosi elvtársnak abban, hogy népünk megtanulta értéke'ní a negyvennyolcas forradalom leg. nagyobb vezetőinek, Kossuthnak. Petőfinek és Tánes'csnak az alakját. De Rákosi elvtárs kimutatja azt is, hogv a negyvennyolcas forradalom sikereinek oka szintén e. sősorban a dolgozó tömegek, a munkások és parasztok odaadásában keresendő- Rákosi elvtárs k-._ fejti, hogv a dolgozó tömegek forra-ta'mi aktivitása a feudá'is clrvo. más és az osz^rök ggirmnto'-ftá' el'enl here egvr*<*én elsimít, hogv a forradalom s:l"""e!t „ niio-etlori. sédért és a ba'a^sért vívott b-iogi-bsfonódása az ezen alanyié "éles nemz-ti egység tette lehetővé, — Miben látja Rákosi cvtárs a r^ivennvo'ce' magyar forradalom el Bt i r és sza* pdrá harc történeti ielentő. ftégét? Elsjsorb'n ebbain. hogy a irradalom <Le.őséges napjaiban a Ezután Molnár Er k Rákosi Mátyásnak azokkal a megállapításaival fovalkozott. amelyeket a Ma. gyár Tanácsköztársaság lörlépetével kapcsolatban tett. Joggal mondhatjuk — mutatott rá Molnár' Erik —, hogy Rákosi elvtárs az 1918_1919.es forrada. lomnak nemcsak kimagasló harcos* és alakítója, hanem legnagyobb történetírója is. Leninnek és Sztálinnak a Magyar Tanácsköztársa, ságra vonatkozó megjegyzéseire támaszkodva Rákosi elvtárs annak valamennyi fontos kérdését értéke'te és ezen túlmenően az ese. ménytörténet sokoldalú összefüggéseit is feltárta. — Rákoai elvtárs történelmi és logikai kiindulópontja az hogy a forradalmi fellendülés a^pja Ma. gyarországon az első világháború alatt ,,Az orosz forradalom ma. gyarcrszágl k'sugárzása volt" (A Rákosi per 379. 1.) Az orosz forradalom kisugárzásának sorsdöntő jelentőségű hatása a Magyar Kom. munista Párt megszületése. Rákosi elvtárs e fontos megállapítása anynyit jelent, hogy népünk nemcsak felszabadulását és feleme'kedését köszönheti a Szovjetunió anyagi és eszmei segítségének, hanem fel. szabadulásának és felemelkedésének vezető nemzeti ereje a Magyar Kommunista Párt is szorosan öszszefügg keletkezésében a Szovjetunió megszületésével és léiével. Rákosi elvtárs hangsúlyozza az 1919-os magyar prolotárforradalom mélyen nemzeti jellegét. „A Magyar Tanácsköztársaság, a magyar kommün szerves része és folylatá. a volt a magyar szabadsághareokn I. és forradalmaknak". És „mint a felszabadító forradalmak egyik kiemelkedő láncszeme foglal helyet a magyar történelemben", (Építjük a nép országát. 69 o.) — A Tanácsköztársaság bukása után uralomrajutott ellenforradalom, a Horthy fasizmus történetének összes főkérdéseihez is Rákosi elvtárs tevékenysége és Írásai adják meg a kulcsot. Rákosi elvtárs rámutatott arr» is, hogy a Horlhy-rendszer nem volt egyéb, mini burkolt fasizmus. Az ő írásai leplezték le a Horthy-rendszer és a nyugati imperialis'ák kapcsolatait, valamint a Szociáldemokrata Párt munkásáruló, kommunista- és ezovjetellen.es tevékenységét. Majd Molnár Erik így folytatta: — Történelmünk évszázados szabadságküzde'meinek egyik legfontosabb tanulságát Rákosi elvtárs abban látja, hogy azok a nemzetközi helyzet kedvezőtlen alakulása, a nemzetközi reakció túlereje következtében buktak el. A felszabadulással a magyar nép e'őtt feltárultak a szabad, alkotó élet lehetőségei. Olyan fejlődós következelt, amelyről Rákosi elvtárs joggal állapítja meg, hogy „felér egy új honfoglalással". „Mindezek• neíc az eredményeknek az alapja és kiindulópontja — hangsúlyozza Rákosi elvtárs — az volt, hogy a Szovjetunió és a szovjet hadsereg leverte kezünkről a fasiszta bilincset hogy a Szovjetunió felszabadító műve nyomán roppant össze a magyar reakció fegyveres ereje és államgépezete .,." (Építjük a nép országát 262. 1.) S „mint ahogy újjászüle'ésünk kiinduló pontja a szovjet nép győzelme volt a fnsiszta barbárok felelt, úgy továbbfejlődésünk minden lépcsőfokán a Szovjetunió segítsége tette lehetővé, hogy a nehézségeken úrrá legyünk" (u. o. 490. 1.) — Rákosi elvtárs azonban arra is rámulat — folytatta Molnár Erik —, hogy a Szovjetun'ó által feliárt lehetőségeket nem tudluk volna valóra váltani, ha nem lett volna olyan pártunk, mint a Magyar Kommunisták Párila. Ez a további magyarázata annak a roppant útnak, amelyet a felszabadulás éta megtettünk. — Rákosi elvtárs igen nagy nyomatékkal hangsúlyozza, hogy sikereink a Szovjetunió frl-znbrditó műve és állandó támoga'-sa m-Ilett külön még Sztálin elvtárs fe'becsülhetellen jelentőségű elmételi munkáíán és gyako"lali útmutatásain alapultak. — A magyar történelem 'u^ ím ány műve'ői — mondotta élő-dósának befejező részében Molnár Erik — mélységes bálával és kösz "ne'.'el fordulnak Rákcsi elvtárs fslé azokért az útmutatásokért, amelyekkel a magyar lörténcl-m annyi fon los kérdését megvilágított