Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952, MÁRCIUS 20. 1 Javítsa meg végre a munkát a Magasépítési Vállalat vezetősége a szőregi építkezésnél "A Délmagyarország február 16-i számában bíráltuk a Szegedi Magasépítési Vállalat szőregi építkezésénél mutatkozó hiányosságokat. Cikkünkben kilogásoltuk azt, hogy a szőregi építkezéseknél egyáltalán nincs politikai oktatás, ami természetesen magával hozza azt, hogy a dolgozók munkájában is hibák mutatkoznak, s ezáltal több, mint száz ember végzi munkáját anélkül, hogy politikai tudását fejleszthetné. Annak idején maguk a dolgozók kérték a vállalat vezetőségét, hogy rendelje meg részükre az újságot, hogy olvasókört alakíthassanak, tanulhassanak, hogy az ott alvó dolgozóknak ne kelljen semmittevéssel, kártyázással eltölteni idejüket. Cikkünk megjelenése óla, több, mint három hét telt el, s azt kell megállapítanunk, hogy a Magasépítési Vállalat vezetősége bizony csak kismértékben tett eleget a dolgozók kérésének. Az építkezésnél közel 150 ember dolgozik és a vezetőség nagy könyörgésre, mintegy két héttel ezelőtt csak egyetlen Szabad Népet és Délmagyarországot volt hajlandó megrendelni a dolgozóknak. A dolgozók kérték a vállalatot, hogy részükre az építkezésnél állilsanak tel könyvtárat, hogy megismerhessék a demokratikus államok, elsősorban a Szovjetunió íróinak munkáját, a dolgozók éleiét- Ez a könyvtár is csak nagy könyörgésre 11 napi ,,postázás" után érkezeti ki az építkezéshez. A vezetőség arra hivatkozik, hogy azért volt 11 napig „postázva", mert nem volt amibe becsomagolják a könyveket. A szőrégi építkezés befejezésével az ország egyik legmodernebb téglagyárának szárítóit készítik el a dolgozók. Magánál az építkezésnél, i'letve a tervrajzok elkészítésénél is hibák és hiányosságok mutatkoznak, amelyek jelentősen késleltetik a munka befejezését. A vállalat vezetősége azonban ezzel sem sokat törődik és elhanyagolja az ellenőrzést. Az üzemi háromszög részéről csak a legritkább esetben fordulnak meg az építkezésnél, holott a vállalatnak ez az egyik legfontosabb jelen'egi munkaterülete. Előző cikkünkben különösen a párt és a po'itikai munka megjavítására hivtuk fel a Magasépítési Vállalat figyelmét. Elmondhatjuk, hogy a Magasépítési Vállalat vezetősége ezideig semmit 6em csinált annak érdekeben, hogy ezen a területen javulás álljon be. j Éppen ezért nem csoda, ha a dolgozók jórésze a mennyiségi munka fokozása mellett, kevés gondot fordít a minőség fokozáséra, a selejt csökkentésére. Az építkezés területén számos he. | lyen magasra halmozva állanak a| féltég'ák- Ez azt mutatja, hogy a j dolgozók kevés gondot fordítanak; arra, hogy a már meglévő féltéglát felhasználják a szükséges helyre. \ Kényelmesebbnek és gyorsabbnak •tartják azt, ha az egész téglából készítik el a szükséges féltéglát. Ezzel jelentős kárt okoznak népgazdaságunknak. Az építkezésnél súlyos hiba az, hogy a dolgozókat havonta kétszer a munkaidő alatt fizetik és ezzel kétszer 110, illetve havonta 220 munkaóra vész kárba. Ez alatt az idő alatt a meglévő , munkaerő pontosan kél családi- j ház falaaási munkáját végezhetné el. Vass elvtárs a vállalat párttitkára azt mondja, hogy ezérl Wéber elvtárs az építkezés vezetője a felelős- Valóban, de felelős ezért a vállalat vezetősége is, mert az ellenőrzés elhanyagolásával idezlék e ő pontosan azt, hogy nem talá'ták meg annak a módját, hogy ennél az építkezésnél is a munkaidő után vagy elölt fizethetnének anélkül, hogy a távolabb lakó dolgozók lekéssék a vonatot. Ez a fizetési módszer magával hozza azt, hogy minden dolgozónak személyesen ke l felvenni a fizetést, mert a borítékok á, b, c és nem brigádok szerint vannak felsorakoztatva. Ez utóbbi összeállításit a bérelszámoláíSÍ osztály dolgozói fél óra alatt elkészíthetnék, s így a kifizetést negyedóra alatt el lehetne intézni. Ha megnézzük ezeknek a hibáknak a gyökerét ismét ott kell keresni, ahol előbbi cikkünkben foglalkoztunk ve'-e- Az építkezésnél a do'gozók között több, mint 20 clyari do gozó van, aki tagja a pártnak. Ott van közöttük Kocsis József elvtárs is, akit a pártszervezet vezetősége azzal bízott meg, hogy nevelje és tanítsa a dolgozókat. Ezzel szemben Kocsis elvtárs 6emmit nem tesz azért, hogy emelje á dolgozók politikai tudását. Az építkezésnél egyáltalán nem ta' pasztaiható az, hogy párttagok is vannak a dolgozók között. Egyáltalán nem végeznek semmi munkát, sőt az ebédlő dekorálását is maga az építésvezető végzi el. A kártyázás továbbra is divat a kintlakó dolgozók között, mert csak most kezdenek szépirodalmat o'vasni. Vass elvtárs arra hivatkozik ieméte'ten, hogy nincs idejük kimenni és sűrűn ellenőrizni a munkát, mert több felé van elofglallságuk. Ennek ellenére azonban mégis haladéktalanul hozzá kell kezdeni a vállalat vezetőségének a hibák mielőbbi kiküszöböléséhez. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha az építkezésnél dolgozó párttagok eleget tesznek a párttal, a dolgozó nép államával szembeni kötelességüknek. Rákosi elvtárs megmondotta: „Mindenért ami ebben az országban történik, elsősorban mi kommunisták vagyunk a felelősek"- Éppen ezért a vállalat pártszervezete vezetőségének tegyen az első legfontosabb feladata az, hogy Kovács e'vtársnak, mint a pártcsoport vezetőjének megmagyarázza, hogy nem elegendő az ha valaki párttag, funkciót vállal, meri a párt éa a dolgozó nép államának csak akkor lesz hasznos tagja, ha végrehajtja azokat a feladatokat, melyet pártunk megkövetel egy pártcsoportvezetőtől. összegezve: találja meg a vállalat vezetősége arra a módot, hogy tartózkodjon többet a dolgozóik között, ne ragadjon le az íróasztalhoz, ne akarjon az irodából irányítani, hanem menjen ki sűrűbben a dolgozók közé. hallgassa meg a dolgozók javaslatait, kéréseit s akkor eléri azt, hogy az építkezésnél jelentősen megjavul a munka mind mennyiségileg, mind pedig minősé, gilegMoszkv.a.. (TA&ZSZ).. A ...TASZSZ Jroda jelenti, hogy a Szovjetunió postaügyi minisztériuma új színes postabélyegeket bocsátott ki Gogoly ha'álának 100- évfordulója alkalmából. Az új postabélyegeken Gogoly arcképe és „Bulyba Tarasz" című művének hősei vannak. Az új bélyegek március 4-én kerültek be a postaforgalomba. A Magyar-Szoviet Barátság Hónapia előadásaiban Cseh elvtárs körül. Néha csillant bu az utcai lámpa fénye az ablakon, vagy lobbant fel az öngyújtó lángja. A tűz is lappadni kezdett. Sölét volt. Sötét, mint az a korszak, melybe most az idős harcos emlékei behatollak, A felejthetetlen események azonban világítanak, az átélt harcok tüze jobban melegít, mint a kályha lobogó lángja. Lemelegedett fcjcröl a különben elmaradhatatlan y;émcs kucsma, odakerült az asztalra a pihenő szemüveg mellé s szeme előtt, mint a film, — pergelt tovább az élet •.. Hideg léi volt. 1930. januárja, amikor Rákosi elvtársat Vácról a szegedi Csillagbörtönbe szállították. Szétfutott a hír az elvtársak közölt s Cseh elvtárs sejtjére nagy feladat várt. Nekik kellett a kapcsolatot tartani a rab Rákosival, leveleket, újságot, csomagot közvetíteni. Ebben az időben Cseh elvtárs cipész kisiparos volt, s — noha állandó rendőri felügyelet alatt állt —, a rendőrségnek mégsem tűnt fel, hogy címére sűrűn érkezik levét, csomag, vagy egyéb küldemény. Pár nap alatt már meg is volt a kapcsolat s ebben az időben két újság is járt rendszeresen Rákosi elvtársnak anélkül, hogy a börtön vezetői tudtuk volna róla. , Levelek mentek Neki a börtönbe és levelek jöttek Töle a börtönből. A bemenő levelek legtöbbször tele voltak problémával, csüggedlséggcl, reménytelenséggel, a kijövő levelek, melyeket Rákost elvtárs írt, tele voltak derűvel, optimizmussal, biztatással. A Horthy-fasizmus karmaiba került rab, akinek minden pillanatban az életére törlek, bizlatolt, lelkesített, munkára serkentett. A „lebukás" úgy jött, mini derült égből a villámcsapás. A szimatoló rendörkopóknak elég volt pillanatnyi ballépés, s máris kíméletlenül lecsaptak. Cseh elvtársnak is hathónapi vizsgálati fogságot kelleti letölteni addig, amíg tárgyalás elé került az ügye. Itt találkozott életében negyedszer Rákosi elvtárssal. Ö ült többi lebukott társával együtt a vádlottak padján, s börtönőrök vezették a terembe a tanút, a rab Rákosit. Olyan élesek az emlék képei, mintha vászonra vetítenék őket. Cseh elvtárs annyi év távlalából most is tisztán hallja Rákosi elvtárs közbeszólását: — A mi igazságunk védelméért az egész világ munkássága megmozdult. Milliókat kellene tehát a független magyar bíróságnak" ezért a „bűnért'' a vádlottak padjára ültetni!, .Az elnök 7 napi szigorítottal büntette ezért a közbeszólásért Rákosi elvtársai, aki a tárgyalás szünetében ekkor nevezte először barátjának Cseh Imrét. Kibomolta és harsányan meglengette a keletről támadt szél a magyar munkásság lobogóját, amikor Cseh Imre életében ötödször találkozott Rákosi elvtárssal. 19U3. márciusában a Kálvin-téri pártszélcházban váriák. Cseh elvtársnak külön „nagy" oka volt erre a várakozásra. Olyan „sérelem" érte, melyről azt gondolta, senlci nem. oldhatja meg Rákosi elvtárson kívül. Megalakult a Magyar Kommunista Párt szegedi szervezete s a belépésnél Cseh elvtárstól önéletrajzot kértek. Valósággal fejébe szaladt a vér a dühtől, amikor ezt meghallotta. Ha.rnicegynéhány éves kommunista múlttal öt ... őt nem akarják felvenni a pultba életrajz nélkül?! Nem! Aklcor inkább be se lép, de életrajzot nem ad... Ezt akarta tisztázni most Rákosi elvtárssal. Megérkezett a szerelett vendég, meg is tartolta előadását, s előadás nlán az emelvényen körülfogták a vezetők. Cseh elvtársat annyira fog. lalkoztatta saját ügye, hogy másra alig tudott gondolni. Megindult az emelvény felé. Most, azonnal tisztázza ezl az ügyet! Már-már ott valf az emelvénynél, Rákosi elvtárs közelében, amikor valaki ráförmedi: — Maga mit akar itt? Amilyen az adjon islen, olyan a fogadj isten. Cseh elvtárs ingerülten feleli: A szovjet színművészet segítségével ismerkedtek meg Szeged dolgozói .— Rákosi elvtárssal akarok beszélni! Egy pillanat alatt fordult meg Rákosi elvtárs: — Ismerős hangot hallottam! — mondotta s egy pillanat múlva már át is ölelte karjaival Cseh Imrét. Ezernyi eseménnyel feli élete sem törölte ki emlékezetéből a régi harcostárs nevét. — Ugy örülök. hogy életben látlak Cseh elvtárs! Cseh elvtárs számára ennek a találkozásnak kerete nem volt alkalom arra, hogy saját ..problémáját.1' felvesse. Megállapodtak abban, hogy másnap, Rákosi elvtárs díszpolgárrá avatása előtt találkoznak a főispáni hivatalban s majd akkor beszélgetnek. — Már vártalak — sietett elébe Rét-kosi elvtárs másnap pontosan a megbeszélt időben. — Mondd el azl a súlyos problémát. Cseh elvtárs elmondotta. — Mit tanultál a párthatározatról? — kérdezte aztán mosolyogva Rákosi elvtárs. — Azl, hogy tűzön, vízen keresztül végre kell hajtani! — És még azt kérded, miért kell önéletrajzot írnod? A párthatározat rám is, rád is vonatkozik... ... Észre sem vette az ajlónyílá.st. csak akkor rezzent fel emlékeiből, amikor felesége felkattintotta a kap. csolót. Ugy ömlött szét a villany fénye, mint a lej, s két gyémántcsöppet csillantott meg Cseh Imre szemesarkában. — Hogy gyöngül az ember szeme — mentegetőzött zavartan. — Miért olvasol este? — kérdezte csendesen az asszony. Cseh bácsi nem is hallotta. Megszokott mozdulattal nyomta fejébe a prémeskucsmát, a dózni után nyúlt és nézte, nézte a pirosfödelű füzetel. Csak úgy magának mondta: — .. . S most lesz 60 éves . .. Hogy elszaladt az idő, s mégis fiatalok maradtunk, mert sok a tennivalónk! Egy pillanat múlva ismét orra nyergén ült a szemüveg, zizzent a papírlap. Olvasott. Tanult. ^zirovicza János A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében igen érdekes művészeti előadás hangzott il Szege, den. A színház klubhelyiségei)! n Márki Géza elvtárs, a népművelési minisztérium vidéki színházi o-ztá vAnak vezetője tartott előadást „Mit adotc a szovjet színház le'. szabadult színházainknak" ciniiu! a színházi dolgozókbél és egyéb érdeklődőkből álló nagyszámú közönségnek. — A szovjet színházi művészet segítségének egyik legjelentősebb ténye — jelenlelte ki — a Sx ta ni sala rsxhij-módszerrel való Jwglalhoxás. Szianiszlavszkij, a nagv színházi forradalmár és színházi tudós éj etikára tanított bennünket, magyar színészeket. Megianitoti a magyar színészet haladó hagyományainak megismerésére és ö ébresztette h\| bennünk az érdeklődést az elm i. lyült, művészi munka irányában. Nagy segítséget jelentelt színészeink, rendezőink számára a kritikai realista (klasszikus) és a szociálist a. realista, új szovjet dráma megjelenése, megismerése, eljátszása. A szovjet remekművek nyomán és tintására születtek meg új magyar drámáink is, amelyek a munkás, osz'iály, a dolgozó parasztság mai életét ábrázolják. A szovjet színhíz útmutató példája nyomán játssza* vidéken a nagy nyugati klasszikusokat is. A szovjet színház nemcsak a színdarabokkal nyújtott segítséget, ha. nem elküldött hozzánk egy sor aikotó művészt is. Igv a balett, és operaművészet Vojnonnen, Mészére 'és Dobrovszkij elvtársakat kapta meg, akiknek mesteri munkája nyomán ballett- és operaművészetünk hatalmas fejlődést ért el. Filmművészetünket l'udovkin e,v. társ, a nagy szovjet rendező fej • tesztelte a mai művészi szintre. Mesteri tanítása a film mellett szín. padi művésze lilik munkáján is érezhető. Obrazcov elvtárs, a világ legnagyobb bábszínjátékosa a magyar bábmüvészetny'ki adta ál értékes tudását és ez biztosította bábművészei, tünk jelentős előrehaladását. Igen hasznos iapaszfalatokat ny ijtfjti az előadásnak az a része, amelyben Pánczél Pál elvtársnak, a népművelési minisztérium Szovjetunióban járt osztályvezetőjének '»paszíalatait ismertette. Elmondotta Márki elvtárs, hogy a szovjet színházak alkotó munkáját a színházon belül egv kisebb, úgynevezett művészeti kollégium ellenőrzi. Bemutatás előt't a művészeti bizottság részvételévet egy szakmai bizottság szállt ki a színházba a diarab megtekintésére. A bizottságim meghívják a kritikusokat, más színházak dolgozóit, társadalmi szervek vezetőit, Sztahánovis'.ákat, különbö ?ő művészeti szövetségek képviselőit. Ez dön't a darab bemutathatóságáról. A Szovjet színházakban nincs sxínésxi „beskalulyáxás", minden színésszel mindenfajta sze. repet egyaránt játszatnak. Minden szülésznek kötelessége mindenegyes szerepében, művészi munkája és fejlődése terén előbbre lépnie. A megállási egyenlő a bukással. A rendező feladata viszont nemcsak rendezni, betanítani, hanem mindenegyes darabnál a színész művé. szi munkáját egy-egy lépéssel elöbbrevinni. A színházakban éppen ezért rendszeres oktatás folyik nemcsak művészeti vonalon, annért a főrendező felelős, hanem pártvonalon is. A városi fanács mellett működik a marx.zmus-leninizmus esti egyetem, ahol minden évben rendszeresen felvételi vizsgát letett színészeket vesznek fel. Az egyetemnek külön osztálya van a színházi do gozók részérc. Az előadások idejére ezek a dolgozífk a színházi munkáló1 mentesítést kap. nak. A nagyobb szovjet színházak kapcsolatban vannak egy.egy ki. sebb színházzal. így például a moszkvai Művész Színház egy kisebb rigai színházai patronál. Nyá. ron a színházakat rendszeresen utaztatják. A művészeti bizottság illetékes osztálya szervezi meg a vendégszerepléseket és ezt a muri. kát külön díjazzák, költségvetési keretet kapnak ráKülön hangsúlyozta Márki elvtárs annak a rendszeres segítségnek a fontosságát, amelyet a színházak nyújtanak a Szovjetunióban ez üzemeknek, kluboknak, iskoláknak. hivataloknak. A színház művészei nagyon sok szabadidejüket töltik ezekben a klubokban, bemutatják munkájukat és előadásokat _ rendeznek. A műkedvelő köröket a | színházak művészei vezetik. Egyes színházak az üzemekkel szocialista szerződést kötnek a színház és nz üxem együti működésére vonatkozóan, A szerződés értelmé, ben igen széles kiterjedésű kap. esoiat jön létre. A színház művészei- rendszeres segítséget adnak a szerződött fél műkedvelő' csoportjainak, rendszeresen bejárnak az üzemekbe, személyes kapcsolataikvaunak az üzem dolgozóival és az üzein klubjában rendezett műkedvelő előadások részére díszletet, ruhát, kelléket adnak. Az üzem dolgozói a színház előadásaira elővételi jogon nagymennyiségű jegyet kapnak. A szerződés lényege, hogy a művészek e kapcsolat útján ál. landóan tanulnak az élettől. Felolvassák a készülő darabot is, kikérik a dolgozók véleményét, a főpróbára meghívják az üzemet, megtárgyalják az elkészült művetMindez egyaránt hasznos a színház és az üzem dolgozói részére. Márki elvtárs előadását sok igen hasznos példával színesítette, amelyek minidegyike megmulatta azi az útat, amelyen a szovjet színhá. za-k tapasztalatai alapján a mi színroüvészetünk is jelentős eredményeket ér majd el. Igen sok hozzászólás is hangzott el az előadás ulán. amely a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja műsorát jelentős szegedi eseménnyel gazdagította. R Szovjetunió segítsége népgazdaságunk építésében címmel előadás ma a Pártoktatás Házában A Pártoktatás Házában ma, csü. törtökön délután igen hasznos ás értékes előadást rendeznek. Antos István elvtárs, a pénzügymini'ater első helyettese, a Központi Előadó Iroda lagja „A Szovjetunió segítsége népgazdaságunk építésében4' címmel tart előadási délután 5 órai kezdettel. Az előadás megerősíti mindannyiunk megbecsülését és szeretetét a Szovjetunió iránt az. által is, hogy még közelebbről világítja meg anniak a hatalmas segítségnek jelentőségét, amelyet a Szovjetuniótól gazdasági léren is kapunk. Különösen fontos a megje. lenés az alapszervezeti vezetőségi tagok és lömegszervezeti funkcionáriusok számára. Kiemelkedő sikerű hangverseny!" adotfaz Országos Filharmónia szegedi zenekara Héttőn este a Nemzeti SzinházI ban Antal István zongoraművész ' közreműködésével az Országos Fiij harmónia szegedi zenekara hangversenyt adott Majorossy Aladár vezénylésével. Dicsérendő a műsor összeállítása és kiválogatása, nemcsak az eljátszott művek kiszemelése, de az időrend, a sorrend megállapítása szempontjából is. A Musszorgszkij ,,Egy éj a kopár hegyen" című művével kezdődő és Rossini „Sevillai borbély" nyitányával befejeződő műsor egységes hatást tudott érzékeltetni- A nyitó mű — mint egy szonáta első tétele — a kezdés, a beíejező mű pedig a lezártság, a beíriezés érzését keltette. A minj den szempontból kitogástalan műsor összeállítása tehát a jövőben • példaképül szolgálhat! A zenekar régóta nem játszott olyan jól, mint ezen az estén. MoI jorossy Aladár kemény kézzel, energikus határozottsággal, lendületlel fogta egybe az együttes játékát. A „Befejezetlen szimfónia" sikeres előadása pedig azt is megmutatta, hogy Majorossy vezetése a zene lírai szépségeinek megszólaltatására is kiemelkedő sikerrel képes, A hangversenyen közreműködő Antal István zongoraművész bravúros technikai készültséggel és mély átéléssel játszotta Chopin híI res zongoraversenyét. (öl.)