Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-06 / 55. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952, MÁRCIUS 20. 1 Javítsa meg végre a munkát a Magasépítési Vállalat vezetősége a szőregi építkezésnél "A Délmagyarország február 16-i számában bíráltuk a Szegedi Ma­gasépítési Vállalat szőregi épít­kezésénél mutatkozó hiányossá­gokat. Cikkünkben kilogásoltuk azt, hogy a szőregi építkezések­nél egyáltalán nincs politikai oktatás, ami természetesen ma­gával hozza azt, hogy a dolgo­zók munkájában is hibák mu­tatkoznak, s ezáltal több, mint száz ember végzi munkáját anél­kül, hogy politikai tudását fej­leszthetné. Annak idején maguk a dolgozók kérték a vállalat ve­zetőségét, hogy rendelje meg ré­szükre az újságot, hogy olvasó­kört alakíthassanak, tanulhassa­nak, hogy az ott alvó dolgozók­nak ne kelljen semmittevéssel, kártyázással eltölteni idejüket. Cikkünk megjelenése óla, több, mint három hét telt el, s azt kell megállapítanunk, hogy a Magas­építési Vállalat vezetősége bizony csak kismértékben tett eleget a dolgozók kérésének. Az építkezésnél közel 150 ember dolgozik és a vezetőség nagy kö­nyörgésre, mintegy két héttel ez­előtt csak egyetlen Szabad Népet és Délmagyarországot volt hajlan­dó megrendelni a dolgozóknak. A dolgozók kérték a vállalatot, hogy részükre az építkezésnél állilsanak tel könyvtárat, hogy megismer­hessék a demokratikus államok, el­sősorban a Szovjetunió íróinak munkáját, a dolgozók éleiét- Ez a könyvtár is csak nagy könyör­gésre 11 napi ,,postázás" után ér­kezeti ki az építkezéshez. A ve­zetőség arra hivatkozik, hogy azért volt 11 napig „postázva", mert nem volt amibe becsomagolják a köny­veket. A szőrégi építkezés befejezésé­vel az ország egyik legmodernebb téglagyárának szárítóit készítik el a dolgozók. Magánál az építkezés­nél, i'letve a tervrajzok elkészíté­sénél is hibák és hiányosságok mutatkoznak, amelyek jelentősen késleltetik a munka befejezését. A vállalat ve­zetősége azonban ezzel sem sokat törődik és elhanyagolja az ellen­őrzést. Az üzemi háromszög ré­széről csak a legritkább esetben fordulnak meg az építkezésnél, holott a vállalatnak ez az egyik legfontosabb jelen'egi munkaterü­lete. Előző cikkünkben különö­sen a párt és a po'itikai munka megjavítására hivtuk fel a Ma­gasépítési Vállalat figyelmét. El­mondhatjuk, hogy a Magasépítési Vállalat vezetősége ezideig semmit 6em csinált annak érdekeben, hogy ezen a területen javulás álljon be. j Éppen ezért nem csoda, ha a dol­gozók jórésze a mennyiségi munka fokozása mellett, kevés gondot fordít a minőség fokozáséra, a se­lejt csökkentésére. Az építkezés területén számos he. | lyen magasra halmozva állanak a| féltég'ák- Ez azt mutatja, hogy a j dolgozók kevés gondot fordítanak; arra, hogy a már meglévő féltég­lát felhasználják a szükséges helyre. \ Kényelmesebbnek és gyorsabbnak •tartják azt, ha az egész téglából készítik el a szükséges féltéglát. Ezzel jelentős kárt okoznak nép­gazdaságunknak. Az építkezésnél súlyos hiba az, hogy a dolgozókat havonta kétszer a munkaidő alatt fizetik és ezzel kétszer 110, illetve havonta 220 munkaóra vész kárba. Ez alatt az idő alatt a meglévő , munkaerő pontosan kél családi- j ház falaaási munkáját végezhetné el. Vass elvtárs a vállalat párttitkára azt mondja, hogy ezérl Wéber elvtárs az építkezés vezetője a fe­lelős- Valóban, de felelős ezért a vállalat vezetősége is, mert az el­lenőrzés elhanyagolásával idezlék e ő pontosan azt, hogy nem talá'­ták meg annak a módját, hogy en­nél az építkezésnél is a munka­idő után vagy elölt fizethetnének anélkül, hogy a távolabb lakó dol­gozók lekéssék a vonatot. Ez a fizetési módszer magával hozza azt, hogy minden dolgozónak sze­mélyesen ke l felvenni a fizetést, mert a borítékok á, b, c és nem brigádok szerint vannak felsora­koztatva. Ez utóbbi összeállításit a bérelszámoláíSÍ osztály dolgozói fél óra alatt elkészíthetnék, s így a kifizetést negyedóra alatt el lehetne intézni. Ha megnézzük ezeknek a hibák­nak a gyökerét ismét ott kell keresni, ahol előbbi cikkünkben foglalkoztunk ve'-e- Az építkezés­nél a do'gozók között több, mint 20 clyari do gozó van, aki tagja a pártnak. Ott van közöttük Kocsis József elvtárs is, akit a pártszer­vezet vezetősége azzal bízott meg, hogy nevelje és tanítsa a dolgozó­kat. Ezzel szemben Kocsis elv­társ 6emmit nem tesz azért, hogy emelje á dolgozók politikai tudását. Az építkezésnél egyáltalán nem ta­' pasztaiható az, hogy párttagok is vannak a dolgozók között. Egy­általán nem végeznek semmi munkát, sőt az ebédlő dekorálását is maga az építésvezető végzi el. A kár­tyázás továbbra is divat a kintlakó dolgozók között, mert csak most kezdenek szépirodalmat o'vasni. Vass elvtárs arra hivatkozik ie­méte'ten, hogy nincs idejük ki­menni és sűrűn ellenőrizni a mun­kát, mert több felé van elofglall­ságuk. Ennek ellenére azonban mégis haladéktalanul hozzá kell kezdeni a vállalat vezetőségének a hibák mielőbbi kiküszöböléséhez. Ezt pedig csak úgy tudják elérni, ha az építkezésnél dolgozó párt­tagok eleget tesznek a párttal, a dolgozó nép államával szembeni kö­telességüknek. Rákosi elvtárs megmondotta: „Mindenért ami ebben az országban történik, elsősorban mi kommunis­ták vagyunk a felelősek"- Éppen ezért a vállalat pártszervezete ve­zetőségének tegyen az első legfon­tosabb feladata az, hogy Kovács e'vtársnak, mint a pártcsoport ve­zetőjének megmagyarázza, hogy nem elegendő az ha valaki párttag, funkciót vállal, meri a párt éa a dolgozó nép államának csak akkor lesz hasznos tagja, ha végrehajtja azokat a feladatokat, melyet pár­tunk megkövetel egy pártcsoport­vezetőtől. összegezve: találja meg a válla­lat vezetősége arra a módot, hogy tartózkodjon többet a dolgozóik kö­zött, ne ragadjon le az íróasztal­hoz, ne akarjon az irodából irányí­tani, hanem menjen ki sűrűbben a dolgozók közé. hallgassa meg a dolgozók javaslatait, kéréseit s ak­kor eléri azt, hogy az építkezésnél jelentősen megjavul a munka mind mennyiségileg, mind pedig minősé, gileg­Moszkv.a.. (TA&ZSZ).. A ...TASZSZ Jroda jelenti, hogy a Szovjetunió postaügyi minisztériuma új színes postabélyegeket bocsátott ki Gogoly ha'álának 100- évfordulója alkal­mából. Az új postabélyegeken Gogoly arcképe és „Bulyba Tarasz" című művének hősei vannak. Az új bélyegek március 4-én kerül­tek be a postaforgalomba. A Magyar-Szoviet Barátság Hónapia előadásaiban Cseh elvtárs körül. Néha csillant bu az utcai lámpa fénye az ablakon, vagy lobbant fel az öngyújtó lángja. A tűz is lappadni kezdett. Sölét volt. Sötét, mint az a korszak, melybe most az idős harcos emlékei beha­tollak, A felejthetetlen események azonban világítanak, az átélt har­cok tüze jobban melegít, mint a kályha lobogó lángja. Lemelegedett fcjcröl a különben elmaradhatatlan y;émcs kucsma, odakerült az asz­talra a pihenő szemüveg mellé s szeme előtt, mint a film, — pergelt tovább az élet •.. Hideg léi volt. 1930. januárja, amikor Rákosi elvtársat Vácról a szegedi Csillagbörtönbe szállították. Szétfutott a hír az elvtársak közölt s Cseh elvtárs sejtjére nagy feladat várt. Nekik kellett a kapcsolatot tartani a rab Rákosival, leveleket, újságot, csomagot közvetíteni. Eb­ben az időben Cseh elvtárs cipész kisiparos volt, s — noha állandó rendőri felügyelet alatt állt —, a rendőrségnek mégsem tűnt fel, hogy címére sűrűn érkezik levét, csomag, vagy egyéb küldemény. Pár nap alatt már meg is volt a kapcsolat s ebben az időben két újság is járt rendszeresen Rákosi elvtársnak anélkül, hogy a börtön vezetői tud­tuk volna róla. , Levelek mentek Neki a börtönbe és levelek jöttek Töle a börtönből. A bemenő levelek legtöbbször tele voltak problémával, csüggedlséggcl, reménytelenséggel, a kijövő levelek, melyeket Rákost elvtárs írt, tele voltak derűvel, optimizmussal, biz­tatással. A Horthy-fasizmus kar­maiba került rab, akinek minden pillanatban az életére törlek, biz­latolt, lelkesített, munkára serken­tett. A „lebukás" úgy jött, mini derült égből a villámcsapás. A szimatoló rendörkopóknak elég volt pillanatnyi ballépés, s máris kíméletlenül le­csaptak. Cseh elvtársnak is hathó­napi vizsgálati fogságot kelleti le­tölteni addig, amíg tárgyalás elé került az ügye. Itt találkozott éle­tében negyedszer Rákosi elvtárssal. Ö ült többi lebukott társával együtt a vádlottak padján, s börtönőrök ve­zették a terembe a tanút, a rab Rá­kosit. Olyan élesek az emlék képei, mintha vászonra vetítenék őket. Cseh elvtárs annyi év távlalából most is tisztán hallja Rákosi elvtárs közbeszólását: — A mi igazságunk védelméért az egész világ munkássága meg­mozdult. Milliókat kellene tehát a független magyar bíróságnak" ez­ért a „bűnért'' a vádlottak padjára ültetni!, .­Az elnök 7 napi szigorítottal bün­tette ezért a közbeszólásért Rákosi elvtársai, aki a tárgyalás szüneté­ben ekkor nevezte először barátjá­nak Cseh Imrét. Kibomolta és harsányan meglen­gette a keletről támadt szél a ma­gyar munkásság lobogóját, amikor Cseh Imre életében ötödször talál­kozott Rákosi elvtárssal. 19U3. már­ciusában a Kálvin-téri pártszélcház­ban váriák. Cseh elvtársnak külön „nagy" oka volt erre a várakozásra. Olyan „sérelem" érte, melyről azt gondolta, senlci nem. oldhatja meg Rákosi elvtárson kívül. Megalakult a Magyar Kommunista Párt sze­gedi szervezete s a belépésnél Cseh elvtárstól önéletrajzot kértek. Való­sággal fejébe szaladt a vér a düh­től, amikor ezt meghallotta. Ha.r­nicegynéhány éves kommunista múlttal öt ... őt nem akarják fel­venni a pultba életrajz nélkül?! Nem! Aklcor inkább be se lép, de életrajzot nem ad... Ezt akarta tisztázni most Rákosi elvtárssal. Megérkezett a szerelett vendég, meg is tartolta előadását, s előadás nlán az emelvényen körülfogták a vezetők. Cseh elvtársat annyira fog. lalkoztatta saját ügye, hogy másra alig tudott gondolni. Megindult az emelvény felé. Most, azonnal tisz­tázza ezl az ügyet! Már-már ott valf az emelvénynél, Rákosi elvtárs közelében, amikor valaki ráförmedi: — Maga mit akar itt? Amilyen az adjon islen, olyan a fogadj isten. Cseh elvtárs ingerül­ten feleli: A szovjet színművészet segítségével ismerkedtek meg Szeged dolgozói .— Rákosi elvtárssal akarok be­szélni! Egy pillanat alatt fordult meg Rákosi elvtárs: — Ismerős hangot hallottam! — mondotta s egy pillanat múlva már át is ölelte karjaival Cseh Imrét. Ezernyi eseménnyel feli élete sem törölte ki emlékezetéből a régi har­costárs nevét. — Ugy örülök. hogy életben lát­lak Cseh elvtárs! Cseh elvtárs számára ennek a ta­lálkozásnak kerete nem volt alka­lom arra, hogy saját ..problémáját.1' felvesse. Megállapodtak abban, hogy másnap, Rákosi elvtárs dísz­polgárrá avatása előtt találkoznak a főispáni hivatalban s majd akkor beszélgetnek. — Már vártalak — sietett elébe Rét-kosi elvtárs másnap pontosan a megbeszélt időben. — Mondd el azl a súlyos problémát. Cseh elvtárs elmondotta. — Mit tanultál a párthatározat­ról? — kérdezte aztán mosolyogva Rákosi elvtárs. — Azl, hogy tűzön, vízen keresz­tül végre kell hajtani! — És még azt kérded, miért kell önéletrajzot írnod? A párthatározat rám is, rád is vonatkozik... ... Észre sem vette az ajlónyílá.st. csak akkor rezzent fel emlékeiből, amikor felesége felkattintotta a kap. csolót. Ugy ömlött szét a villany fénye, mint a lej, s két gyémánt­csöppet csillantott meg Cseh Imre szemesarkában. — Hogy gyöngül az ember szeme — mentegetőzött zavartan. — Miért olvasol este? — kérdezte csendesen az asszony. Cseh bácsi nem is hallotta. Meg­szokott mozdulattal nyomta fejébe a prémeskucsmát, a dózni után nyúlt és nézte, nézte a pirosfödelű füzetel. Csak úgy magának mondta: — .. . S most lesz 60 éves . .. Hogy elszaladt az idő, s mégis fiatalok maradtunk, mert sok a tennivalónk! Egy pillanat múlva ismét orra nyergén ült a szemüveg, zizzent a papírlap. Olvasott. Tanult. ^zirovicza János A Magyar-Szovjet Barátság Hó­napja keretében igen érdekes mű­vészeti előadás hangzott il Szege, den. A színház klubhelyiségei)! n Márki Géza elvtárs, a népművelési minisztérium vidéki színházi o-z­tá vAnak vezetője tartott előadást „Mit adotc a szovjet színház le'. szabadult színházainknak" ciniiu! a színházi dolgozókbél és egyéb érdeklődőkből álló nagyszámú kö­zönségnek. — A szovjet színházi művészet segítségének egyik legjelentősebb ténye — jelenlelte ki — a Sx ta ni sala rsxhij-módszerrel való Jwglalhoxás. Szianiszlavszkij, a nagv színházi forradalmár és színházi tudós éj etikára tanított bennünket, magyar színészeket. Megianitoti a magyar színészet haladó hagyományainak megismerésére és ö ébresztette h\| bennünk az érdeklődést az elm i. lyült, művészi munka irányában. Nagy segítséget jelentelt színészeink, rendezőink számára a kritikai rea­lista (klasszikus) és a szociálist a. realista, új szovjet dráma megjele­nése, megismerése, eljátszása. A szovjet remekművek nyomán és tin­tására születtek meg új magyar drámáink is, amelyek a munkás, osz'iály, a dolgozó parasztság mai életét ábrázolják. A szovjet színhíz útmutató példája nyomán játssza* vidéken a nagy nyugati klassziku­sokat is. A szovjet színház nemcsak a szín­darabokkal nyújtott segítséget, ha. nem elküldött hozzánk egy sor ai­kotó művészt is. Igv a balett, és operaművészet Vojnonnen, Mészére 'és Dobrovszkij elvtársakat kapta meg, akiknek mesteri munkája nyomán ballett- és operaművésze­tünk hatalmas fejlődést ért el. Filmművészetünket l'udovkin e,v. társ, a nagy szovjet rendező fej • tesztelte a mai művészi szintre. Mesteri tanítása a film mellett szín. padi művésze lilik munkáján is érez­hető. Obrazcov elvtárs, a világ leg­nagyobb bábszínjátékosa a magyar bábmüvészetny'ki adta ál értékes tu­dását és ez biztosította bábművészei, tünk jelentős előrehaladását. Igen hasznos iapaszfalatokat ny ij­tfjti az előadásnak az a része, amelyben Pánczél Pál elvtársnak, a népművelési minisztérium Szovjet­unióban járt osztályvezetőjének '»­paszíalatait ismertette. Elmondotta Márki elvtárs, hogy a szovjet szín­házak alkotó munkáját a színházon belül egv kisebb, úgynevezett mű­vészeti kollégium ellenőrzi. Bemu­tatás előt't a művészeti bizottság részvételévet egy szakmai bizottság szállt ki a színházba a diarab meg­tekintésére. A bizottságim meghív­ják a kritikusokat, más színházak dolgozóit, társadalmi szervek veze­tőit, Sztahánovis'.ákat, különbö ?ő művészeti szövetségek képviselőit. Ez dön't a darab bemutathatóságá­ról. A Szovjet színházakban nincs sxínésxi „beskalulyáxás", minden színésszel mindenfajta sze. repet egyaránt játszatnak. Minden szülésznek kötelessége mindenegyes szerepében, művészi munkája és fejlődése terén előbbre lépnie. A megállási egyenlő a bukással. A rendező feladata viszont nemcsak rendezni, betanítani, hanem min­denegyes darabnál a színész művé. szi munkáját egy-egy lépéssel elöbbrevinni. A színházakban éppen ezért rendszeres oktatás folyik nemcsak művészeti vonalon, annért a főrendező felelős, hanem pártvo­nalon is. A városi fanács mellett működik a marx.zmus-leninizmus esti egyetem, ahol minden évben rendszeresen felvételi vizsgát letett színészeket vesznek fel. Az egye­temnek külön osztálya van a szín­házi do gozók részérc. Az elő­adások idejére ezek a dolgozífk a színházi munkáló1 mentesítést kap. nak. A nagyobb szovjet színházak kapcsolatban vannak egy.egy ki. sebb színházzal. így például a moszkvai Művész Színház egy ki­sebb rigai színházai patronál. Nyá. ron a színházakat rendszeresen utaztatják. A művészeti bizottság illetékes osztálya szervezi meg a vendégszerepléseket és ezt a muri. kát külön díjazzák, költségvetési keretet kapnak rá­Külön hangsúlyozta Márki elv­társ annak a rendszeres segítség­nek a fontosságát, amelyet a szín­házak nyújtanak a Szovjetunióban ez üzemeknek, kluboknak, iskolák­nak. hivataloknak. A színház mű­vészei nagyon sok szabadidejüket töltik ezekben a klubokban, bemu­tatják munkájukat és előadásokat _ rendeznek. A műkedvelő köröket a | színházak művészei vezetik. Egyes színházak az üzemekkel szocialista szerződést kötnek a színház és nz üxem együti működésére vonatkozóan, A szerződés értelmé, ben igen széles kiterjedésű kap. esoiat jön létre. A színház művé­szei- rendszeres segítséget adnak a szerződött fél műkedvelő' csoport­jainak, rendszeresen bejárnak az üzemekbe, személyes kapcsolataik­vaunak az üzem dolgozóival és az üzein klubjában rendezett műked­velő előadások részére díszletet, ru­hát, kelléket adnak. Az üzem dol­gozói a színház előadásaira elővé­teli jogon nagymennyiségű jegyet kapnak. A szerződés lényege, hogy a művészek e kapcsolat útján ál. landóan tanulnak az élettől. Felol­vassák a készülő darabot is, kikérik a dolgozók véleményét, a főpróbára meghívják az üzemet, megtárgyalják az elkészült művet­Mindez egyaránt hasznos a színház és az üzem dolgozói részére. Márki elvtárs előadását sok igen hasznos példával színesítette, ame­lyek minidegyike megmulatta azi az útat, amelyen a szovjet színhá. za-k tapasztalatai alapján a mi színroüvészetünk is jelentős ered­ményeket ér majd el. Igen sok hozzászólás is hangzott el az elő­adás ulán. amely a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja műsorát jelentős szegedi eseménnyel gazdagította. R Szovjetunió segítsége népgazdaságunk építésében címmel előadás ma a Pártoktatás Házában A Pártoktatás Házában ma, csü. törtökön délután igen hasznos ás értékes előadást rendeznek. Antos István elvtárs, a pénzügymini'ater első helyettese, a Központi Előadó Iroda lagja „A Szovjetunió segít­sége népgazdaságunk építésében4' címmel tart előadási délután 5 órai kezdettel. Az előadás megerősíti mindannyiunk megbecsülését és szeretetét a Szovjetunió iránt az. által is, hogy még közelebbről vi­lágítja meg anniak a hatalmas se­gítségnek jelentőségét, amelyet a Szovjetuniótól gazdasági léren is kapunk. Különösen fontos a megje. lenés az alapszervezeti vezetőségi tagok és lömegszervezeti funkcio­náriusok számára. Kiemelkedő sikerű hangverseny!" adotf­az Országos Filharmónia szegedi zenekara Héttőn este a Nemzeti Szinház­I ban Antal István zongoraművész ' közreműködésével az Országos Fii­j harmónia szegedi zenekara hang­versenyt adott Majorossy Aladár vezénylésével. Dicsérendő a műsor összeállí­tása és kiválogatása, nemcsak az eljátszott művek kiszemelése, de az időrend, a sorrend megállapítása szempontjából is. A Musszorgszkij ,,Egy éj a kopár hegyen" című mű­vével kezdődő és Rossini „Sevillai borbély" nyitányával befejeződő műsor egységes hatást tudott érzé­keltetni- A nyitó mű — mint egy szonáta első tétele — a kezdés, a beíejező mű pedig a lezártság, a beíriezés érzését keltette. A min­j den szempontból kitogástalan mű­sor összeállítása tehát a jövőben • példaképül szolgálhat! A zenekar régóta nem játszott olyan jól, mint ezen az estén. Mo­I jorossy Aladár kemény kézzel, energikus határozottsággal, lendü­letlel fogta egybe az együttes játé­kát. A „Befejezetlen szimfónia" si­keres előadása pedig azt is meg­mutatta, hogy Majorossy vezetése a zene lírai szépségeinek megszó­laltatására is kiemelkedő sikerrel képes, A hangversenyen közreműködő Antal István zongoraművész bra­vúros technikai készültséggel és mély átéléssel játszotta Chopin hí­I res zongoraversenyét. (öl.)

Next

/
Thumbnails
Contents