Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

Nagyszabású ünnepségek országszerte {elszabadulásunk ünnepén Ujabb tiltakozó-mozgalom Indult el n Szegedi Kcnderfonóból Beloiannisz clvlárs kivégzése és a buktériumháború ellen AZ élenjáró csongradmcgyel gyapottermclök a szovjet tapasztalatok alapján határozták meg további feladataikat V.. AZ MDP CS ONGRADM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A N A K LAP VIII. ÉVF. 70. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VASARNAP, 1052. MÁRCIUS 30. Üdvözöljük munkás-paraszt levelezőink harcos tanácskozását Ma tartják meg lapunk munkás­áé prasztlevelezői, a proletár közvé­lemény parancsnokai nyolcadik ér­tekezletüket. Munkás, éis parasffile­velezőink mai seregszemléje ismétel­ten hű kifejezője lesz annak a szo­ros, kapcsolatnak, amely egyre szét­téphefellenebbé válik a pártsajtó és ti dolgozók tömegei között. Nem el­söízben tanácskoznak lapunk mun­kás- parasztlevelezői, de meg kell ál lapítanunk, hogy a mai tanácsko­zás jelentőségében messze felül­múlja az eddigieket. Jelentős ez a megbeszélés azért, mert a megyei és az országos levelező értekezlet után most nyílik először alkalom arra, hogy a közvélemény parancsnokai a megyei és az országos értekezletek tanulságai alapján megvizsgálják eddig elvégzett munkájukat, hogy utána még eredményesebben hasz­nálják tollúkat a szocialista építés és a békéért folytatolt harc sikere érdekében. A szegedi üzemek, a sze­gedi és a szegedi járáshoz tartozó termelőcsoportok, községek levelezői­nek mai értekezlete hivatott arra, hogy újabb lendületet adjon a leve­lező-mozgalomnak, amely az orszá­gos értekezlet óta egyre inkább te­rebélyesedik, izmosodik. Pártunk Politikai Bizottsága az elmúlt éri szeptemberében foglalko­zott a munkás- éa parasztlevelező mozgalom helyzetével, határozatot hozott a mozgalom továbbfejleszté­sére, ezzel is hangsúlyozva, hogy a levelezési mozgalom ma már elvá­laszthatatlan része, állandó segítője nemcsak a kommunista sajtó mun­kájának, hanem ezeu keresztül egész szocialista építő munkánknak. A ha­tározatot követően ezév februárjá­ban országos értekezletet tartottak a magyar sajtó munkás- és parasztlc­veiezői. 1952 február 2 nagyjelen­tőségű napjává váll a magyar sajtó történetének s fontos határkövévé a levelezési mozgalom fejlődésének. Azok a levelezők, akik abban a ki­tüntetésben részesültek, hogy részt­v ah ettek az országos tanácskozáson, újból és újból meggyőződi! k arról, mennyire figyelemmel kíséri mun­kájukat a párt, milyen nagy jelen­tőségei tulajdonít tevékenységük­nek. Nem véletlen, hogy az orszá­gos levelezői értekezlet után számos levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben a dolgozók elmondották, hogy ők is szeretnének csatlakozni a pártsajtó levelezőinek táborához. Ebben az időben írta meg első le­velét Dobai Béla elvlárs, ládagyári 1 velezőmk is. Dobai elvtárs levele­len megírta, hogy áttanulmányozta -a Délmagyarországban megjelent ] veleket és sajnálattal áttanította meg, hogy azok között egyetkn !e­v'l sem volt, amely az ő üzemük ételével foglalkozott volna. ..Ekkor i élődött fel bennem az a gondolat — írta levelében —, hony Rákosi elv­társnak tett felajánlásom csak úgy lehet teljes értékű, ha magam is csatlakozom a kommunista sajtó le­velezőinek táborához." Dobai elvlárs azóta több levelet írt már szerkesz­tőségünkbe. Levelezőink mindinkább bátrabban írnak leveleikben azokről a hibák­ról és hiányosságokról, amelyek ii zemülcben, termel "csoportjukban akadályozzák előrehaladásunkat, építő munkánkat- A mi levelezőink­re is vonatkoznak Botion elvtársnak az országos levelezői értekezleten el­mondott szavai: „A mi levelezőink olyan emberek, akiket lelkesít építő munkánk minden, eredménye és mé­lyen felháborítanak a hibák, ha­nyagságok, elkövetett igazságtalan­ságok. Teljesen átérzik, mit jeleni az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája; a gazda szemével né­zik üzemüket, falujukat, az egész országot; együtt élnek és éreznek a dolgozók tömegeivel, jól ismerik azok gondjait és örömeit és minden­ről állandóan, lelkiismeretesen, har­cosan és szeretettel tájékoztatják lapjukat". Valóban, a mi levelező­ink, akik a gazda szemével nézik üzemülcet, nem mennek el szó nél­kül a hibák és hiányosságok mellett, hanem ezek kijavítása érdekében a dolgozók közvéleményéhez fellebbez­nek megvalósítják a társadalmi el­lenőrzést. Vájjon nem a dolgozó nép szeretete, a szocialista építő munka sikere iránti felelősségérzet vezette-e Csiszár Irén ifjúsági le­velezőnket, aki levelében bátran fel­vetette azt, hogy a Szegedi Kölél­és Hálógyár fiataljai között varrnak olyan öntudatlanok, akik többször indokolatlanul elkésnek, sőt a va­sárnapi szórakozás ulán hétfőn nem jelennek meg munkahelyükön. Név­szerint megemlít ette Csiszár Irén elvlársnő ezeket a feladatokat, nem félve áltól, hogy bírálata miatt eset­leg népszerűtlenné válik. De nem­csak a hiányosságokról írnak a mi levelezőin];, örömmel és sietve szá­molnak be leveleikben üzemük, ter­melőcsoportjuk eredményeiről, a szo­cialista építő munka újabb és újabb diadalairól. Hosszan lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek azt mu­tatják, hogy levelezőink olyan em­berek, akik önzetlenül, a párt és a dolgozó Dép iránti szeretetüktől ve­zérelve, komoly segítséget nyújta­nak a szocialista építő munkában. Jól tudja az ellenség, hogy leve­lezőink a szocialista építés lelkes, odaadó őrszemei, éppen ezért min­dent megkísérel, hogy megakadá­lyozza munkájukat. De a mi leve­lezőink olyan emberek, akik nem rettentek meg az ellenség fenye­getőzéseitől, hanem megingalhatat­lanul teljesttik azokat a feladato­kat, amelyek a proletár közvélemény parancsnokaira háruL Sajnos, nem egyszer előfordul, hogy párt- és gazdasági funkcioná­riusaink is, nem ismerve a levelező i mozgalom jelentőségét, vagy éppen I hiúságuktól, sértődöltségüktől ve­j zettetve rossz szemmel nézik a le­I ve'ezők bírálatát s igyekeznek meg­akadályozni tevékenységűket. Vés­sék Jól emlékezetükbe ezek az elv­társai a Polittkai Bizottság határo­zatának megállapításéi, amely sze­rinl: ,,A levelezők népi mozgalma pártunk és Népköztársaságunk bel­ső demokratizmusának sarkalatos pontja, a dolgozók legszélesebb ré­tegeit közvetlenül bevonja a párt­ós államvezetés, az ellenőrzés mun­kájába megteremtve a bírálat és ön­bírálat tömegméretű kibontakozá­sának alapjait. Ezért m'nden olyan törekvés, amely a levelezők üldö­zésére, leveleik cenzúrázására Irá­nyul — pártellene3 és a népi demo­kratikus rendszer elleni megnyilvá­nulás." A munkás- és paraszt'evelező mozgalom gyors fejlődése, a napról­napra szaporodó levelek arra inte­nek bennünket, hogy még többet törődjünk levelezőinkkel, úgy vi­gyázzunk rájuk, mint a szemünk világára. Kísérjük figyelemmel munkájukat, buzdítsuk őket, hogy még bátrabban forgassák a bírálat fegyveréi, s legyenek olyanok, mint a szovjet 6ajtó munkás- és paraszllevelezői., Levelezőink érezzék át még Job­ban, milyen nagyszerű feladat a kommunista sajtó levelezőjének lenni. Legyenek tudatában annak, hogy munkájukkal egy-egy lépéssel eöbbre viszik országunkat a ezo­ciailisla fejlődés útján, leveleikkel 6zázakat és ezreket mozgósítanak a párt által elénk tűzött fe'adatok végrehajtására. Gondoljanak arra^ hogy pártunk nagy szereleltei fi­gyeli munkájukat s megvédi őket bármiféle támadástól, üldözéstől. Szeretettel köszöntjük munkás­és parasztlevelezőink mai értekez­letét. Szeretettel üdvözöljük lapunk levelezőit, a proletár közvélemény parancsnokait, akiknek mai tanács­kozása újabb eredmények, újabb sikerek kiindulópontja 'esz majd. A tanácskozás »kkor lesz valóban eredményes, ha a munkás és pa­rasotlevelezöink azzal a tudattal vesznek részt a tanácskozáson és munkálkodnak annak sikeréért, hogy tevékenységük e'választ'hatat­lan szocialista épttőmunkánktól, s minden szavukat a dolgozó milliók ügye iránt érzett felelősség hatja át. Vezére'je levelezőink mjnkáját a párt és a dolgozó nép iránti mélységes szeretet, az ellenség gyűlölete s a szocia'ista építőmun­ka és a békéért folytatott harc győzelmébe vetett szilárd hit. BEFEJEZTÉK ELSŐ NEGYEDÉVI TERVÜKET A SZEGEDI KENDERhOISÓ DOLGOZÓI Újjászervezik az üzemben a Kovaljov-mozgalmat s célul tűzték ki a fokozott tisztaságot A Szegedi Kenderfonógyár dol. gozói tervük második évét az elsők között fejezték be s jelentős túltel­jesítéssel láthattok hozzá a döntő év, az ötéves terv harmadik éve sikeréért folyó harchoz. Hasonlóan a többi üzemhez, ebbein &z üzem­ben is már január elején fellángolt a szeretet táplálta lelkesedés és a dolgozók megfogadták, hogy több, jobb munkával első negyedévi ter. vük idő eJőtti befejezésével köszön­tik hatvanadik születésnapján né­pünk szeretett vezetőjét, Rákosi Mátyás elvtársat. Az üzem dolgozói megtartották fogadalmukat s most büszkén jelentették, hogy első negyedévi tervüket március 28-án befejezték. Nem volt könnyű elérni ezt az eredményt, de az erős akarat, hogy nem vissznek adóssá­got a második negyedévbe és az egyre fokozódó versanylendület hoz. zásegí tette őket a siker kivívásá­hoz. Az élenjárók példája lelkesí­tette a többieket. Az olyanok pél­dája, mint Budai Antalné vizes­fonós. aki a versenyszaikasz kezde­tén átlagosan 126 százalékra telje­sített® normáját. Jó eredmény ez is. de Budainé elhaitározta, hogy legalább két százalékkal fokozza. Sokat gondolkodott az elmúlt he­tekben s talián még soha ilyen sű­rűn nictn járt vissza gondolataiban a mult- Elbeszélgettek a többiekkel arról, hogyan éltek a felszabadu­lás előtt a Bakai gyárban a dolgo. rók, ő maga is visszaidézte a régi életét S rájött hogy kevés, nagyon kevés az a felajánlás, amivel ün­nepelni akarja felszabadulásunk hetedik évfordulóját. Nagy célt tű­zött maga elé: elhatározta, hogy sokszorosan túlteljesíti felajánlását. Legutóbb 160 százalék állt neve mellett a versenytáblán. A Budiainék, Gyimótinék. Nagy. iván Máriák példamutatása lelke­sítette az olyan dolgozókat is, mint Papp Mária vizesfonóst, aki a ver­senyszakasz kezdetén még 100 szá­zalék alatt termelt. Vállalása alkal­mával még csak próbálgatta, mire futja az erejéből. Ugy gondolta, elegendő teljesítmény lesz tőle, ha 98 százalékról eléri a százat. A többiek lelkesedése azonban őt is magával ragadt® s már 113 száza­léknál tart. Igen! A Szegedi Kenderfonógyár. ban is az egyszerű dolgozók szájai, nak lelkesedése, a felszabadító Szovjetunió iránti szeretele tette lehetővé a győzelem kivívását, azt, hogy első negyedévi tervüket idő előtt befejezzék. Az üzem gazdasági és politikai vezetőiben azonban felmerült a gondolat: építhetik-e a jövőbeni munkát egyedül a diolgoző tömegek lelkesedésére, illetve mi lenne ak­kor. ha ezt a lelkesedést megtolda. nák még valamivel? Ez a „valami": a tudományos módszer. Bérezi István sztahánovista mér. nök tanulmányozta más üzemek munkáját és bebizonyította, a Sze. gedi Kenderfonógyár hasonlíthalat. lanul nagyobb termelési eredmé­nyeket tudna elérni, ha a dolgozó­kat megtanítanák a helyes munka, módszerre, vagyis: az eddiginél sokkal komolyabban hozzálátnának a Kovaljov-mozgalom új já teremtéséhez. A Szegedi Kenderfonógy árban tehát a kivívott diadal mérföldkőt, magaslatot jelentett, ahonnan előre, látnak az elkövetkezendő feladatok­ra, A Kovaljov-mozgalmat tudo. mányos alapon fejlesztik s igény­beveszik a technika legfejlettebb eszközeit egészen a filmfelvevő gépig. Először ott indítják el, ahol arra a legnagyobb szükség van, a vizesfonó üzemrészben s fokozato­san kiterjesztik valamennyi üzem­részre. A további eredmények sikerét akarják biztosítani azzal is. hogy az Országos Tisztasági Hónappal egyidőben „Tedd szeíbbé és otthono. sabbá üzemedet!" névvel % tisztasági mozgalmat indítanak el. A mozgalmat a. szá­razfonó dolgozói kezdeményezték, mert tudják, hogy a tisztaság nagymértékben hozzájárul a fegye­lem megszilárdításához. Márpedig a fegyelem egyik legfontosabb biz. to sí téka az elkövetkezendő sikerek­nek. Szeged egyik legrégibb üzemében az április 4_i versenyszakasz nagy hajrájában így néznek előre új cé­lok felé. így akarnak a döntő esz­tendőben még nagyobb sikereket elérni, hogy hamarosan ismét üze­mük bejárata fölött ragyogjon a kitüntető élüzem csillag. Eíufazoft a magyar kü'dottség a moszkvai gazdasági konferenciára Március 29-én. szombaton elin­dult a magyar delegáció a moszkvai gazdasági konferenciára. A küldött­éget. Dégen Imre elvtárs, a SZÖ­VOSZ főiilkára vezeti. A küldött­rég tagjai: Baconi Jenő, a pénzügy, minisztérium főosztályvezetője, Bla­'ia Béla, a Bányász Szakszervezet "őti lkára, Bozsóld Ferenc, a Vegy­ipari Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Osztrovszki György, az Országos Tervhivatal elnökhe­AZ IZRAELI KORMÁNY megtagadta a kiutazási vízumot Djamal Mussza arab szakszervezeti küldöttől, aki a moszkvai nemzet­lyetlese, a Magyar Tudományos j közi gazdasági értekezletre akart Akadémia levelező tagja, Sedlmayr Ltazni. A lakosság haladó rélegei hurt, Kossuth díjas agrobiológus, élesen tiltakoztak az önkényes in­ti Magyar Tudományos Akadémia tézkedés ellen. levelező lagja. Szilágyi Béla, keres­Nemzetközi kedelmi tanácsos. Ujabb küldöttségek indultak el a moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre Moszkvába utazott az argentin Moszkva. Újabb küldöttek érkez­tek Moszkvába a nemzetközi gazda­iági értekezletre. A Szovjetunió fővárosába érkezett inai küldöttség egy csoportját, Claude Alfanderi francia pénzügyi szakértőt és a belga küldöttség két tagját a vnukovoi repülőtéren a nerű­;elközi gazdasági értekezlet szovjet Jőlcészítő bizottságának képviselői ragadták. AZ IRÁNI KÜLDÖTTEK 'sütörlökön elindultak Teheránból Moszkvába a nemzetközi gazdasági rlekezletre. KARACSIBŐL Moszkvába utazott a nemzetközi gazdasági értekezletre két pakisz­táni küldött. Nyolc más pakisztáni küldött vízumot kért, hogy Afga­nisztánon át utazzék Moszkvába. A többi pakisztáni küldött útlevelének kiadását várja a külügyminiszlé­riumtól. A BURMAI KÜLDÖTTSÉG — amely hét tagból áll — Párizsba érkezett jelentések szerint elindult Moszkvába. A ROMÁN KÜLDÖTTSÉGET Ghcorghe Savin a román külkeres­kedelmi kamara elnöke vezeti. AZ OLASZ KORMÁNY már korábban bejelentette, hogy kész útlevelet adni azoknak, akik a moszkvai értekezlslre kívánnak utazni. Mint az Unita írja, a haló­ságok most bürokratikus módszerek­kel hűzzák-halasztják az útlevelei; kiadását. „ A lap hangoztatja, hogy a' kor­mány eljárása megsérti a törvénye­kel és az alkotmányt. ARGENTÍNAI LAPJELENTÉS szerint március 26-án Buenos Aires­ból SZÍRIAI GAZDASÁGI KÖRÖK képviselői levélben fordultak a moszkvai nemzetközi gazdasági ér­tekezlet nemzetközi előkészítő bizott­ságához. Levelükben hangsúlyozzák, küldöttség, hogy résztvegyen a nem- ' hogy hajlandók elküldeni képviselői­zelközi gazdasági értekezleten. ket Moszkvába. A Szegedi Textilkomb'nát békeb'zoUsáqaingk felhívása : ÜNNEPELIIÍK 3£nE«wÜSZSTiüi{i{.lL fl?R iUS 4-ÍT! Mi, a Szegedi Tcxtilkomb'nát békeblzoltságai a dolgozók kezdeményezése nyomán elhatároztuk, hogy felszabadulásunk ünne­pét, április 4-ét megelőző négy napon át békeműszakoi tartónk üze. műnkben, hogy ezzel is méltóképpen fejezzük kl hálánkat a hazán­kat felszabadító dlcső'séges Szovjetunió és a drága vérüket huttató szovjet hősök iránt. Négynapos békeműszakunk során tói akarjuk szárnyalni eddigi eredményeinket, hogy ezzel is hitet tegyünk a Szovjetunió Iránti hű­segünkről és ragaszkodásunkról. Mi, a Szegedi Textttkombinát békeblzoftságai felhívjuk a többi szegedi üzem békebizottságát, szervezzenek ők is békeműszakokai áp­rilis 4 tiszteletére, serkentsék még nagyobb munkahőstettekre a sze­gedi dolgozókat. A felszabaáu'ásunk évfordulóját megelőző négy nap legyen a termelőmunka újabb nagyszerű diadalainak ideje. Le­gyenek ezek a békeműszakok méltó kifejezői „ Szovjetunió Iránti há­lánknak, de legyenek méltó kifejezői harcos bekeakaratunknak és a baktériumháborúi viselő gálád imperialisták elleni gyűlöleinek. Ml a bekeműszakot n következőképpen szervezzük: 1. Valamennyi dolgozót egyénileg felkeresnek b'kebizottóágunk tagjai és megmagyarázzák a békeműszakok jelentőségét. 2. Üzemünk dolgozóinak az eredményeit naponta kiértékeli a versenyiroda és az eredményeket naponta a dolgozók tudomására hozzuk. A legjobbakat villámok útján dicsérjük meg. 3. A békémííszakok során leriobb eredményt elérő dolgozókat és brigádokat jutalomban részesítjük. Bízunk abban, hogy békeműszakjaink jó segítőtársaink lesznek abban, hogy a Szegedi Tcxtilkomb:r.át fogadalmához híven eddigi eredményeit tetézve ünnenelie árarttis 4-ét. ..

Next

/
Thumbnails
Contents