Délmagyarország, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-29 / 75. szám

2 SZOMBAT, 1952, MÁRCIUS 29. Az Egyesüli Államok a második világháború betejezése óta állandóan foglalkozott a baktériiiniháborúra való előkészületekkel Maliit elvtárs az ENSZ leszerelési bizottságában ismétellen követelte a baktérium/egy ver tilalma megsértőinek felelősségrevonasat Newyork (TASZSZ). Az ENSZ le­szerelési bizottságának legutóbbi ülésén' mondott beszédiben J. A. Malik elvtárs, a Szovjetunió kép­viselője konkrét példákkal bizonyí­totta be. hogy az amerikai munka­terv elhallgatja az atomfegyver és a többi, tömegpusztító fegyver el­tiltásának szükségességét, a fegy­verzet és a fegyveres erök csökken­tését, sót a terv meghiúsítására Irá­nyul és az USA uralkodó körei poli­tikájának megfelelően. háborús agresszív céloka! szolgál. Ugyanakkor bebizonyította azt i«, hogy a szovjet küldöttség munka­terve a békeszerető népek követe­lései alapján az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyver eltil­tását, a fegyverzet és a fegyveres erök csökkentését szolgálja. Csak a Szovjetunió á[t&| java. solt munkaterv jelöli meg azo­kat az Intézkedéseket, amelyek­nek végrehajtása megmentheti a világot az új világháború veszélyétől. A Szovjetunió kénviselője sok konkrét ténnyel, amerikai .politiku­sok és katonák nyilatkozataival be­bizonyította, hogy az USA kormá­nya régóta készül baktériumhábo­rúra a világ szabadságszerető népei ellen és az amerikai csapatok már áttértek a baklériumfegyver alkal­mazására Koreában és Kinában, A továbbiakban J. A. Malik elvtárs arról a hatalmas tiltakozó mozga­lomról szólt, amely világszerte kö­veteli az amerikaiak koreai gaz­tettének, a baklériumfegyver alkal­mazásának betiltását. M«llk elvtárs rámutatott, hogy a leszerelési bizottság köteles azonnal megvizsgálni ezt a kér­dést és haladéktalanul határo­zatot kell hoznia a baktérium­fegyver használaténak megen­gcdhetetlenségéről és az eltiltás megsértőinek frlelőaségrcvoná­sáről. Az Egyesült Államok képviselője felszólalásában kénytelen volt el­ismerni, hogy az Egyesüli Államok már hosszú idő óta készül külön­böző Jömegpuszlftó fegyverek fel­haszálására és kijelentette, hogy „az amerikai kormány természete­sen kutató munkát végez különbö­zö fegyverfajták terén", állítólag „védelmi" célból. Az Egyesült Államok képviselő­je nem is próbálta tagadni, nogy „különböző fegyverfajták" kifeje­zésén tömegpusztító fegyvereket, a boklériumfegyvert érti. Jules Moch, Franciaország kép­viselője a bizottság elé terjesztette — mint mondotta — „6emleges" munkaiervét. J. A. Malik elvtárs válaszolt az Egyesüli Ál'amok és Franciaország képviselőjének nyi'aíkozatóra. Az a tény — mondotta Malik a Iranciák munkatervéről, — hogy a tervezet­ben eteő helyen a fegyverzetről szóló adatok szolgáltatása és ellen­őrzése, nem pedig az atomfegyver elti'tása áll, nem hagy kétséget az iránt, hogy ennek a munkatervnek az amerikai terv az alapja. Malik elvtárs ezután az Egyesült Államok képviselőjének, Cohennek beismerő nyilatkozatával foglalko­zott és hozzáfűzte: hiszen nem is próbálhatja megcáfolni a szovjet küldöttség áttal felhozott hivatalos amerikai okmányokkal igazolt té­nyeket, amelyek azt mutatják, hogy az Egyesült Államuk a máso. dik világháború befejezése után egyetlen napra sem állította le a baktériumháhnrúra való elő. készületeket és baktériumfegy­ver gyártással foglalkozott. Ehhez járul még az is, hogy Tru­man törölte a szenátus napirendjé­ről a baklériumfegyver alkalmazá­sát eltiltó genfi jegyzőkönyv rati­fikálásának kérdését, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy szabad keze legyen a baktériumfegyver alkal­mazásában. A kínai és a koreai kormánynak nyilatkozatában sze­replő tényekből pedig az tűnik ki, hogy az amerikai kormány már al­kalmazza a bakl'ériumfegyvert Ko­reában és Kínában. Malik elvtárs ismét követelte, hogy a bizottság azonnal vizsgálja meg a baklériumfegyver tilalmá­nak megsértéséről, a baktérium­fegyver alkalmazásának megenged­hetetlen voltáról és a baktérium­fegyver tilalma megsértőinek feler­lősségrevonásáról szóló szovjet ja­vaslatot. Üdvözöüük az építőipari sztahanovisták I. megyei konferenciáját A szeiedí ügyészség eljárási indított a csorvai termelüszövetftezeíben aknamunkát végzett kulákok ellen Csórván is megindult 1949.ben a termelőszövetkezeti mozgalom. Hiá. ba mesterkedett az osztályellenség, a kutákság, a mozgalom fejlődését nem tudta megakadályozni. Fodor Ferenc kulák akkor agyafúrt, go­nosz tervet eszelt ki arra, hogyan járassa te a termelőszövetkezet, mozgalmat. Fodor Ferenc, akinek apia ré­gebben száz. ő maga pedig 30 hold földön gazdálkodott, föld­jét korábban eladta és szegény dolgozó parasztnak tüntette fel magát. Kijátszva n köz9égi szervek éber. eégét rokonaival együtt befurako­dott az Uj Étet-, majd később n Kiss Imre.termelőszövetkeaetbe, Fodor Ferencnek, rokonai támoga­tásával és különböző fondorlatok­kal sikerült elérnie, hogy ő lett a termelőszövetkezet vezetője. Célja az volt, hogy belülről bomlasztva, szé'.zittessze a szö­vetkezetet és elriassza a dol­gozó parasztokat a társasgaz­dálkodástól. Hamarosan a kulák-rokonság al­kotta a tsz.ben az igazgatóság többségét. Ugyancsak közülük ke. rült ki a tsz pénztárosa, köny­velője, terményraktárosa is. A Fo. dorok a régi, falusi kiskirályok módjára basáskodtak a tsz-ben s elnyomtak minden aUüról jövő kri­tikát, kezdeményezésit. Fodor Ferenc 1950-ben kiiigyes­kedte azt Is. hogy őt válasszák meg a tanács elnökének. A tsz.ben egyik rokonának. Fo­dor Imrének adta át helyét. Igy ő továbbra is bentlakhatott a tsz központjában. A Fodor-família et. tói kezdve még inkább Csáki-szal­májának tekintette a szövetkezet vagyonát. Fodor Ferenc továbbra is-használia a tüzelőjét, jószágaival pedig a tsz takarmányát etette. Fodor Ferenc, hogy gazságát zavarta'anul folytathassa Igye­kezett megvesztegetésekkel ma­ga köré gyüifenl a fnlu gyen. gébb jellemű elemeit. Ezt a többi között úgy akarta eti érni, hogy a tsz sert* Állományé, ból cinkosainak n tagság megkér­dezése nélkül feltűnően alacsony áron adott el hizotlsertéseket. Azt sem átaUotta. hogy az általa a tsz.be vitt gazdasági felszerelések értél 'nek háromnegyed részét — az a! i; • rabéiyok ellenére — felve­gye A dolgozó parasztoknak azon­ban a bevitt ingóságaik ellenérté­kének csak egynegyed részét fi. zette ki. Nem gondoskodott a tsz álla. tálnak orvosi felügyeletéről, szakszerű gondozásáról sem, s így a juh- és sertésállomány- • ból sok állat megbetegedett és elhullott. Nem volt különb a másik Fodor sem: Fodor Imre, aki Fodor Fe. rcnc utóda lett a tsz elnökségében. A közösség pénzéből ötezer fo­rintért motorkerékpárt vásá­rolt magának. Amennyire csak tudla. kihasználta a szövetkezetet, ott ártott, ahol tudptt. Nem törődött a termények kezelésével. Az eimnlt évben a tsz mintegy 80 mázsa ricinusmagja tönkrement. A beszolgáltatás során egy vagon, homokkai kevert rozsot akart beadni az" államinak. A köny­velést és a pénztárt kezelő roko. nait nem ellenőrizte s így azok azt tettek a tsz vagyonával, ami nekik tetszett A csorval dolgozó parasztok a párthoz fordultak segítségért és a párt hathatós támogatása, val leleplezték az ellenséget, akiknek aknamunkájáról lapunkban is részletesen beszámoltunk már. A szegedi ügyészség Fodor Ferenc, és 11 társa ellen eljárást indított és a vizsgálat során fény derült a kulák-familia minden aljasságára, A kártevő kulákok rövidesen elnye. rik méltó büntetésülcet. A Masvar-Szoríet Barátság Hónapia keretében A Szovjetunió kiterjedt zenei életéről tartott előadást Szegeden U.falussy elvtárs, a Szovjetunióban járt zenei küídöttség tagja A Szegedi Zenekonz»rvatóriumban | a Magyar Szovjet Társaság városi titkársága előadást randezUt a Ma-1 gyar-Szovjot Barátság Hónapja ke­retében. Ujfalussy József elvtárs, a népniű veiéi ügyi minisztérium zenei osztályának veBetőja szovjetunióbeli lapaszlalaiáiról számolt te, amelye­ket a magyar zenei küldöttség tag­jaként szerzett. Ennek során elmon­dotta, hogy - szovjet állam a leg­nagyobb gondoskodással veszi kőiül a z:noszerzőket és zeneművészekel egyaránt- Gondtalan megélhetést biz­tosítanak számukra és a zeneszerzők az Alkotók Házában zavartalanul végezhetik munkájukat. Természe­tesein elvárják a szerzőktől, hogy olyan műveket alkossanak, amelyek visszatükrözik a szovjet életet és se­gítik, nevelik a dolgozókat. Az el­készült műveket éppen ezért szigorú bírálatnak vélik alá. Az elfogadott művek továbbításáról, népszerűsíté­séről azután széles körökben — ze­nés színházakban, hangversenyeken, a zeneműkiadás, valamint hangle­mezeik .s a rádió útján — gondos­kodnak. A színpadi művekre vonatkozóan Ujfalussy elvtárs elmondotta, hogy bemutatás elolt a színház tagjai is megvitatják a darabot és bírálatot mondanak róla. V színházak egyéb­ként kapcsolatod* állnak az üze­mekkel, több üzemmel szocialista szerződést kötnek. Gyakran kijár­nak szerepelni a gyárakba, üze­mekbe, de ezenkívül segítséget nyúj­tanak az üzenti kultúrcsoportoknak is. A Szovjetunióban rendkívül kiter­jedt szerv a filmharmónia, amely a hangversenyrendezés feladatait, a művészegyüttesek összefogását látja cl. Jellemző például, hogy az elmúlt évadban 1951 júniusáig összesei? 230 ezer hangverseny rendezését irányozták elő, de ezt me sze túltel­jesítették és 250 ezer önálló estet rendeztek, mindegyiket nagyszámú hallgatóság részére. A hangverse­nyeket az állam mintegy 90 millió rubellel támogatta. A szovjet fil­harmónia azonban nemcsupán zene­műveket tűz műsorára, hamem iro­dalmi műveket is felolvasnak, is­mertetnek a legjobb előadóművé­szek tolmácsolásában. Elmandotia Ujfalussy elvtárs azt is, hogy messzemenő gondot fordí­tanak a Szovjet-unióban a zenei ne­velés kérdéseire. Külön foglalkoznak a művészeikkel és külön a hallgató sággal. A színházak, hangversenyek állandóan zsúfolt nézőtérrel dicse­kedhetnek különösen Moszkvában, ahol szinte kitüntelósszámiba megy jegyet kapni. Az ifjúság zenei neve­tése nemcsak zeneiskolákban törté­nik, hanem már az útitörökörökben is igen intenzív zenei élet folyik. Sok érdekes élményét, tapasztala­tét említette meg előadása során Ujfalussy elvtárs. Ezek mindegyike arra mulatott rá, hogy a Szovjet­unióban rendkívül nagy megbecsü­lésben* van részük a művésziknek, köztük a zeneművészeknek is és ugyanakkor messzemenően gondos­kodnak a dolgozók művészi, ezen belül zenei neveléséről. Az értékes szempontokat felvető előadáshoz több hozzászólás hangzott el és az ezekje adott válaszokban Szeged ze­nei szakemberei a szovjet tapasztala­tok alapján közvetlen segítséget kaptak további munkájukhoz. Ma tartják a megyében az épí­tőipari szfahánovlsták I. megyei konferenciáját az Építők Szak­szervezetének területi blzotlsá. gán, ahol a három magasépítő váltalat, a Tatarozó Vállalat és Rz Útfenntartó Vállalat sztahú. novistái, igazgatói, főmérnökei és ÜB-t|tkárai vesznek részt. A sztahánovista értekezlet ösz_ szchfvását az Építők Szakszerve­idének területi bizottsága kez. deinényezte Az építőipar terü­letén igen sok, nagy eredményt elérő sztahánovlstával büszkél­kedhetünk. Azonban ezen „ lerü_ leten a Sztahánov.mozgaloin nem fejlődött olyan rohamosan, mini például a textiliparban. A meg­lévő sztahanovisták módszerel nem terjedtek el, sok szfaháno. vlsta kőműves nem tanította meg módszerére a többi kőművest. Helyes kezdeményezés ez a konferencia. S azt várjuk a »zta hánovlsta építőmunkások I. me. gyei konferenciájától, hogy vi­tassa meg az építőipari Sztahá­noy.mozgfilnni hihá't. és únrv tár gyaljon hogy a jövő héten induló második negyedévben a sztuhá­novisták még többet segítsenek a negyedévi terv teljesítésében. Ezen a konferencián résztvesznek az építőipar vezetői Is ök azt mondják el. hogy a sztahánovls­ták az építőipar melyik területén tudnak legtöbbet segíteni. Bírál­ják azokat a sztahánovistákat. akik nem adják át tudásukat a többieknek. A sztahánovlsták vi­szont azért bírálják meg a ve­zetőket. ha nem segítik eléggé a sztahánovlsták munkáját. Sok helyen még inost Is biirokrallku. san kezelik a sztahánovlsták ügyeli, nem bizlosítanak teret a fejlődésükhöz. Sok sikert kívánunk az építő­Ipari sztahánovlsták I. megyei konferenciájához. A párt azt várja a konferencia résztvevői, tői, hogy tanácskozásukkal len­dítsék előre a Sztahánov-mozgaI. mat. bírálják élesen a hibákat és szabjanak új feladatokat e nagy­szerű mozga'om elé. PÁRTÉLET A tag- és tagjelölt felvételi munka eredményei a Jutafonógyárban A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa A „TftRTÚS BÉKÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT" A Szegedi Jutafonógyárban pár­tunk II. kongresszusának határo. zata után még komoly hiányossá­gok mutatkoztak a tag. és tagje­lölt felvételi munkában. Uj tago­kat és tagjelölteket ritkán vettek fel a a régi tagok, tagjelöltek ne­velését is elhanyagolták. A párt­szervezet vezetőségéneik újjáválasz, tása után az új vezetőség arra tö­rekedett, hogy végrehajtsák pár­tunk II. kongresszusának határoza­tát s megjavítsák a pár tépi tő mun. ka minőségét, a tag- és tagjelölt felvételi munkát. Mindenekelőtt rendezték a tagok és tagjelöllek nyilvántartását. A felülvizsgálatnál kiderült, hogy igen sokan vannak olyanok, akik már igen régóta tagjelöltek. A pártszervezet vezetőségének tagjai váltatták, hogy tervszerűbben fog­lalkoznak azokkal a dolgozókkal, akik már régóta tagjelöltek. Dudás Ferenc né elvtársnő pél­dául Patai Mátyásné elvtársnő, a gazdasági vezetővel való beszélge­tés nyomán elmondotta, hogy ő már 1949 óta tagjelölt. — Eddig még senki sem jött hozzám — mondotta Dudásné elv. táronö —. senki sem beszélt velem arról, hogyan lehetek tagjelöltből párttag. A beszélgetés során az is kiderült, hogy Dudás Ferencné, aki a termelő munkában élenjár, nem jár politikai iskolára, illetve lemor­zsolódott. Dudásné val Patai Má. tyásné elvtársnő azóta is rendszeresen foglalhoaih. Bevonta a politikai oktatásiba éa előkészítette, hogy hamarosan tag. n®k vehessék fel. A vezetőségi üléseken egyébként állandóan napirendi ponton szere­pel a tag- és tagjelölt felvétett munka kiértékelése. Az új tagok és tagjelöltek nevelésének munkájába a pártszervezet a tömegszervrazcte­ket is bevonja. Minden hónap utolsó hetében az alapszervezet ve­zetősége értekezletet tart. amelyre meghívja a tömegsfcervezetek kom. munista vezetőit. Itt megbeszélik, hogy személyenként, ki, melyik pártonkívüli dolgozóval foglalko­zott s milyen eredméninyel. Az üzemi szakszervezet legutóbb például Kószó Mihályné jó mun ká.iára hívta fel a pártszervezet ve. zetőségének figyelmét. Kószó Mi­hályné jó munkájával ad'ta tanúidét ann?k, hogy méltó a tagjelölt, eégre. Március 9 e tiszteletére tett munkafelajánlá&át jóval tul'teljerf tette és április 4_re az elsők közöt; tett újabb vállalást. Bihari Istvánné párfcsoportvezeiöt a pártszervezet megbízta, hogy foglalkozzék Kószó Míháiynéval. Bihari elvtársnő munkaközben is gyakran meglátogatja Kásaónéi a elbeszé'get vele. Meggyőző 'öli róla, hogy Kószó Mihályné valóban érdemes arra. hogy pártunk tagje­löltje lehessen. A pártszervezet vezetősége nem csak elbírálja, hogy valaki megér, demli.e azt a kitüntetést, hogy ta.<r. vagy tagjelölt legyen, hanem ehhe hozzá is segíti a dolgozókat. A pártonkívüli dolgozókat alapos po litikai nevelésiben részesítik s azo­kat. akik már tagjelöltek, komoly politikai feladattal bízzák meg. Földi Sándor elvtárs néhány hó­napja lett tagjelölt. A pártszerve­zet az alapfokú politikai iskola ve­zetésévei bízta meg. Nemcsak meg. bízták, de segítséget is nyujtamak Földi elvtárs munkájához. Kezdet­ben nehezen oldotta meg feladatát Földi Sándor elvtárs, azontan a pártszervezet vezetőségének vala­melyik tagja minden foglalkozáson résztvesz és az itt nyert tapaszta­latokat közlik Földi elvtárssal. Ez döntő segítséget nyújt további munkájukhoz. A párttagság politikai nevelésé" re nagy gondot fordít a Jutagyár pártszervezete. A tag­ságnak több mint 70 százaléka vesz részt alap- és középfokú politikai iskolán. Ezenkívül minimum tanfo­lyamra és szakiskolára járnak a dolgozók, ahol 6zakmai és politikai oktatásban részesülnek. Az alap­szervezet vezetősége szüntelenül törődik a párttagok é6 tagjelöltek politikai képzésével, aktivitásuk fo­kozásával. Megértették, hogy a pártépités egyik íendöntőbb felada­ta a párttagok és tagje'öltek rend­szeres eszmei, politikai képzése. Mennél képzettebb, aktívabb és harcedzettebb a párttagság, annál nagyobb a pártszervezet ereje és harckészsége. A jó politikai munka s a tanulás eredménye a termelésben is meg­mutatkozik. Április 4-re, hazánk felszabadd ásának évfordulójára a párttagok és a tagjelöltek valamennyien tettek .felajánlást. A vállalások teljesítéséért folyó harcban a kommunisták pé'dát mu­tatnak a többi dolgozó társaiknak. Varga Ilona elvlársnö például fel­ajánlotta, hogy április 4-ig egy nmpos terve'önyl szerez. A párt, a Szovjetunió iránli szeretete kész­tette Varga elvtársnőt arra, hogy március 2&-án már kétnapos lerv­elönyt szerzett. Nyári Anna elvtárs­nó, tagjelölt a felajánlás megtéte­lénél megfogadta: további jó mun­kájával akarja kiérdemelni, hogy tag lehessen. Vállalta, hogy egy gép helyett két gépen do'gozdk, 100 száza'ékos teljesítményét megtart­ja. Nyári Anna elvlársnö tervtelje­sítménye legulóbb 107 százalék volt. • A párttagság s az új lagle'öltek nevelésében komoly eredményeket érlek el a Jutafcnógyárban. A párt­szervezet ereje megnőtt, a feladatok teljesítése könnyebbé vált. A Juta­fonógvár pár'szervezetónet tag- és tagje'ölt felvételi munkához nagy segítséget nyújt Kovács István elv­társnak a járási titkárok országos értekezletén mondott beszéde. Külö­nösképpen szem elöt't kell tartania a pártszervezet vezetőségének Ko­vács elvtárs útmutatását: „A párt é'csapat-je'legének fejlesztése ér­dekében a jövöben a fö figyelmet nem a párttagság túlzott mennyi­ségi növe'ésére, haltam a párttagok ós tagje'öltek eszmei színvonalának emelésére, marx'stia-'eninista harcos szellemű nevelésére, aktivizálására és a pártimunkába való bevonására kell helyezni, 6 a párt erejét ezen keresztül kell megsokszorozni. Fel­színre kell hozni a pártagságban lévő ór'ási belső tartalékokat, esz­meileg és szervezetileg egysége­sebbé, fejlettebbé kel! tenni p-'r­tunkat..."

Next

/
Thumbnails
Contents