Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

VASÁRNAP, 1952, FEBRUÁR 24. 5 arminc ezüstpénz Napjaink Amerikájában játszó, dik le a Szegedd Nemzeti Színház legutóbb bemutatott darabjának, a Harminc ezüstpénz-nek története. Amerika dolgozóinaik mai életéből kapunk kevés ízelítőt egy család életén, keresztül. A mű szerzője, Howard Fast hailiadószellemű amerikai író nem teljességre törekedett, nem muta'ja meg minden oldaláról az Észak-amerikai Egyesült Államok mai erőviszonyait, de színművében s a benne szereplő család életében — aandnt egy cseppben benne érezzük az egész tenger ízét — benne él a ma Amerikájának minden problémája. kétségei és ^jtvárivsMgi:^ £ színmű — bár vannak gyenge pont. jai — mégis igen nagy szolgálatot teáz az emberi haladás, a bókéért küzdő emberiség, a becsületes, szabad életre vágyó embermiLHók ügyének. Nem véletlen, hogy éppen most játsszák ezt a színdarabot Moszkvában is, a Szovjet Hadsereg Központi Színházában. Howaird Fast niem kommunista író, de az igazság következetes harcosa. Ez teszi őt aiz emberiség igaz ügyének szószólójává, az igazság szenvedélyes szeretete készteti őt arra, hogy rámutasson a sokat reklámozott amerikai szabadság valódi alakjára és megmutassa eigy darab lehetőségeinek keretén belül, mit jelent nem úgy láncolni, ahogyan a nagytőkés imperialista államhatalom fütyül. Elég a puszta gyanú, a trunnstni ország legszörnyűbb bűnének, a kcnimunistaságnak puszta gyanúját, hogy utcára tegyenek becsületes embereket, feldúljanak békés családi otthonoklat habokat. Ebben a táborban senki nem marad egyedül, egyszerű emberek fogják ismeretlenül egymás kezét és nem eresztik el sem harminc ezüstpénzért, sem a fenyegetések miatt, mert az összetartással a legdrágább kincset vedlik, a legdrágább kincsért harcolnak, ez pedig az emberi szabadság és a békés, alkotó élet. A darab szerepei többnyire egyegy típust állítanak elénk. Kár, hogy éppen JANE, DÁVID GRAHAM FELESÉGE alakjának, jel lemérnek megformálása nem a legsikerültebb. Ki ez a Jane? Egyike annak a sokmillió asszonynak, aítai ma Amerikában él. Nem proletárasszony, de nem is burzsoá nagypolgár. Férje statisztikus a pénzű gym i r.i SE l é r i umban, Ő maga szereli meleg családi otthonát, szereli a társaságot, szereti yz életet. Szereti a boldogságot, de csak akkor, ha nem mások boldogtalansága ennek az ára. Nem kommunista, csupán becsülete®, jóérzésű ember, ezért — és nem politikai állásfoglalásból — igyekszik emberségesen bánni néger szobalányukkal is. Feltételezhetjük, hogy ha közelebbről megismerkedhetnék a marxizmus tanításaival, akkor kommunista is válna belőle, de a jelein pillanalban, a darab történetében nem az. Éppen ezért kiesé iodökolat tan, túlságosan következetes, határozott kidomborodik ki- A lirai részek (a gyerekkel való foglalkozás) nem voltak ennyire sikerültek. FULLER DETEKTÍV je'legzetes figurája a mai Amerikának. Hideg, kegyetlem éít cinikus. Nincsenek különösebb elvei, eszményei, nem érdeklik mások érzései, hiszen ő C6ak egy urat szolgál: a pénzt, a tőkét. Üres. négis ravasz és veszedelmei ember. Lak. ky József első megjelenésében nem mindjárt tükrözi ezt a gyűlöletes alakot, de már: az első mondatok után valósába] belemelegszik szerepébe. Kitűnően sikerültek hirtelen átváltásai: A sima udvariasságból. vagy/ a ravaszkodó közvetlenségből hátborzongató gyűlöletességgel vágott át a durva, kegyetlen hangba. Gyűlöletes és undorító tudott lenni egyszerre, olyan amilyenek valójában a Wali Street bérencei. MI LDHEl), JANE BARÁTNŐJE ugyancsak gyűlöletes élősködő. Az a fajta amerikai nő, aki nem tud, de nem is akar 6enkit és semmit szeretni, sajátmagán kívül, még a férjét, legközvetlenebb barálail sem. Nincsenek problémái, üres, mint egy kipakolt bőröd, ahogyan mondani szokták, de éppen ezzel válik rendkívül károssá a társaSEGÍTSÜK LEVELEINKKEL Á FELAJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSÉT ——„ megkeserítsék a.. , , ... , ... boldogságot jogosan igénylő embe- Jes szembefordulás, elválás alig rek életét. Milyen lehet a szabad- alatt játszódik le. Ugyanő* ség, milyen lehet a nyugodt emberi élet ott, ahol a rendőrkopók tízezred szaglászaak becsületes emberek kapcsolatai ulán és figyelik mindenegyes lépését, hogy a legkisebb gyanús jelre is zsarolással, fenyegetéssel, a legegyénibb szabadság megsértésével, a dolgozó kezekből a mindennapi kenyér kiütésével fejeljenek. Kitűnően rávilágít ezekre az állapotokra a darab egyik szereplőjének, a sok brutalitásba belefáfult Selwin nevű tisztviselőnek néhány mondiai'a. amelyet a darub központi hőséhez, a kommunista barátsággal gyanúsított Dávid Grahamhoz intézi yt... Agrons'kyt nem is ismerem. De annyit tudok, hogy vád alá helyeztek, mert kommunista. Kapcsolata van a Szovjettel, vagy á'talában a párttal itthon, vagy külföldön. S a tény elkerülhetetlenné leszi, hogy Agrcmsky barátait szemmel ne tartsuk és ha az illető állami alkalmazott, vizsgálóbizottság elé ne idézzük. Két lehetőség között választhat Graham: vagy a bizottság elé áll, vagy lemond állásáról". Dávid Grahiaim nem elég erős ember. Nem tud szembeszállni a megpróbáltatásokkal, akaiAar-akaratlanul enged a zsarolásnak. Úgy látja: csak egy út van szármára, ha váidalom 6zámára. Tihanyi Magda lásfoglalása férjével szemben annál! maszkjában találóan állította eléiyk is inkább, mert a férjével való lel- Mildredet és felületes fecsegés éjkor érthetetlen, hogy miért csupán csendes szemlélője férje vívódásának, állásfoglalásának éa miért nem próbál vállozteitni rajta, miért nem kísérli meg átformálását. Kollár Li. viának ezt a gyors — és mondjuk meg nem is eléggé megalapozott — fejlődést nem volt könnyű hitelesen érzékeltetni. Magából a szarépből folyik, hogy alakítása így nem váll mindig hitelessé. Hiba, hogy az erélyessiéget, néhol inkább kicsit hisztérikusnak tűnő felcsatlemásokikaj pótolta. Magának az írónak elgnodolásait figyelembe véve azonban, megállapíthatjuk, hogy alapvetőéin helyesen fogta mag Kollár Lívia szerepét. Mindvégig megnyerő tudott maradni, érvényesült a mértéktartó komolyság és megtart (jt+a maga iránit a közönség érdeklődését, holott szerepének az a veszélye is megvan, hogy az érdeklődés könynyen férje alakjára tolódik át. két | vei, játékaival, kellően DAViD GRAHAM neveisegessé tette, aki minden jóérzésű emberből csak megvetést válthat ki. Kár viszont, hogy jórészt egysíkú maradt ábrázolása, mert Miűlred ugyanakkor nem vált elég gyűlöletessé. | CARMICHAEL ÉS SELWIN | ae USA pénzügyminisztériuma személyzeti osztályának tisztviselői. Carmichael személyzeti osztályfőnök rideg és kegyetlen, rajong a boxmeccsekért és az életet is valamiféle nagy boxmérközésnek nézi. Káldor Jenő ezt a durvaságot hozta leginkább előtérbe alakításában. Szerepének mélyébe azonban nem teljesen sikerült behatolnia. sokszor külsőséges eszközökkel dolgozott. Váradi Árpád Selwin fásult, fel-felparázsló lelkiismeretű a'akját hiven formálta. A RENDEZÉS sok körültekintést igénylő munkáját Komor István jól látta el. Kevés mozgással, inkább a darab mondanivalójára irányított figyelemmel igyekezett és tudott is sikert elérni. Rajnai Sándor kitűnő díszletei nagyban elősegítették a Ezen a téren azon6zerepében Zentai Ferenc szép művészi fe'jesílniényt nyújtott- Dávid Graham az a fajta amerikai átlagtisztviselő, akinek' nincsenek különösebb problémái ae élettel szemben, pusztán minél jobban akar jdarab hatását laija a gyalázatot, segédkezet nyújt é'tni. Ezért éri meglepetés, ami- | ban _ és ez inkább a rendező hiLarálja és egyben jótevője ü'dözé- kor szemben találja magát az élet, bája _ prob',émát vet fel Grahaaz osztályharc törvényszerűségei- < mék ;akásának megoldása. A bevel. Zentamak sikerült megfogni rendezés fényűzőbb annál (zeneDavid jellemző vona-sait. Sikerűit gép> zongora, italok özöne stb)., megfelelő feszültséget teremtenie a mint amit áuagoe amerikai tisztviszínpadon, de nem mkeru't elegge selő megengedhet magának. Egyfelvonásban. HILDA, NÉGER SZOBALÁNY séhez s aláírjia azt a hazug nyilat, kozatol, amellyel nemcsak a komin unislaisággal „vádolt" Agrcmsfcy, de a sajátmaga sorsát is meg-peesételi. Talán szimbólumként is felfoghatjuk a darabnak ezután következő nagy mondanivalóját: Daivid Graham egyedül marad, mert ilyen becstelen, csal; saját magával törődő férfivel nem tud együttélni a felvonásban is éppen olyan hevefelesége és elviszi magával kis- sek, izgatottak kitörései, mint a gyermekét i-s. A diavidgrahamak j konfliktus tetőpontján, a harmadik mind végzetesen magukra maradnak, inert előbb-utóbb szemben találják magukat a békét, szabadságot akaró, az elnyomást mélységesen gyűlölő emberiség hatalmas táborával. Ennek a tábornak országhatárok nem jérintenek akadályt; hívei mindenütt ott élnek sok-sok millióain. az egész világon. Tudják ezt azok is, akik körömszakadtig összetartani igyekeznek terrorral és megfélemlítéssel, ha kell. erőszakkal is az imperializmus omladozó épületét. A dolgozók, az egyszerű emberek világnézetre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül Amerikában is szembefordulnak az emberek megaláztatásának, a faji gyűlöletnek. a jogtalan üldözésnek, a dolgozók jogai semmibevevésének politikájával. Kitűnően imitálják ezt Fuller detektív szavai Grahamhoz, a hazug nyilatkozat aláírása után: .,.. . Ha mindenki ilyen készséges lenne az együttműködésre, mini ön, akkor jónéhányunk utécput kölhatnc a talpára. A mucísánk pedig minden esetre sokkal könnyebb lenne". Az amerikai dolgozók azonban nem tiastsik meg azt a szívességet, hogy olyan készségesen együttműködjenek Truman államapparátusé jellemének fej odeset vagy _ he- részr5I helyes lehe, a berendezéslyesebben belső lelkivilágának nek n elgondolása, ha vissza változását érzékeltetnie. Ez fokent I dkarja tükrözni a David Grahaill. abból adódik, hogy mar az _ e so fé,e emberek életsti'usát, amely esetleg még üres zseb mellett is csak a külsőségekkel, aprócska kényelmekkel törődik. Másrészről azonban veszélyes a közönség szempontjából, amely így helytelen képet alkothat az amerikai életformáról, ahol pedig a dolgozók .számára nem az efajta lakások a jellemzők, még ha a viszonylag jobb állású tisztviselők közé is tartoznak. A „Harminc ezüstpénz" szegedi előadása mindent összegezve .sok értékes gondolatot ébresztett dolgozóinkban, még közelebbről megvilágította az imperialista világ igazi arcát és ezzel jelentős segítséget nyújtott a .szórakoztató művészet fegyverével a béke megvédéséért vívott küde'emben. Lőkös Zoltán szinte családtagnak 6zámit Graha. méknál. Érzi magán az asszony ösztönös emberségből fakadó szeretelét, de érzi azt a megalázottságot is, amelyben az imperialista társadalom részesíti. Ezt a kettősséget — amelyhez Grahamék kislánya iránti szeretet párosul, kellett Kovács Máriának visszatükröznie. Feladatát sikeresen is oldotta meg, különösen azokbnn a jelenelekben, amelyekben Hilda önérzetes egyénisége TJárom hét tolt el az Első Országos Levelező Konferencia óta, amely lendületet adott munkásés parasztlievelezőink munkájának és megmutatta az ulat. amelyen levelezőinknek haladmok kell. Levelezőinknek szem előtt kell tartamok Betlen elvtársnak a konferencián elmondott szavait: „Levelezőink érezzék még jobban át, milyen szép és milyen hálás feladat a mi sajtónk levelezőjének lenni. Dolgozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi munkásosztályunk, a mi dolgozó népünk, számít rá a mi nagy, szeretett pártunk: dolgozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukat szerető gondoskodással fi. gyeli a mi drága Rákosi elvtársunk'. E sziavak hatalmas jelentőségét mirckm levelező átérezte. Ezt bizonyítja az is, hogy az országos konferencia óla a beküldőit levelek száma tetamiesen mognövc-kedett s a levelek minősége is sokat javult, ugyanakkor pedig újabb dolgozók csatlakoztak a sajtó levelezőinak táborához, mint például itt Szegeden Kovács Mihály, Terhes Róza, Dohai Béla, .láger Lászlóné elvtársai; és még sokan mások. Kél hét vá'asztja már csak el dolgozóinkat március 9-étől. Az i nap örömére és tiszteletére megiridí tol t munkaverseiiy mozgalomban, annak győzelmes, végrehajtásában ismét nagy feladatok várnak levelezőinkre és tudósítóinkra. Levelezőink fontos feladata, hogy állandóan tájékoztassál; szerkesztőségünket: hogyan is te'jcvíiik a dolgozók Rákosi élv társnak felt ígéretüket. Ba kell számolniok arról is, milyen hibák mutatkoznak meg cz n a téren s milyen módszerekkel lőhetne megvalósítani, hogy a dolgo-. zók mindegyike túl; is teljesítse március 9-i felajánlását. A felajánlások I fjei léséről szép számmal küldenek be tudósításokat levelezőink, azonban ezekben a tudósításokban etgy általános hiba mutatkozik. Igen sok levél általános, sablonos. A felajánlásokról szóló levelek legtöbbje csak számszerű adatokat közöl az elért eredményekről, de szinte egyoifcn levelező som ír arról, hcgyain is érhették el a szép eredményeket. Pedig, ha ezt is megírnák levelezőink, azzal igen nagy segítséget nyújtanának a többi üzem dolgoizóiniaik, sőt saj'át munkatársaiknak is. A Gazda-, Radar . Deák- és Loy_ mozgalmakat sajnos 6ok üzemben, Tói alkalmazza a bírálat fegyvérét a munkafegyelem lazítóival szemben például Katona Lajos tudósító elvtársunk, aki egyik levelében névszerint bírálja azokat. akik késéseikkel, igazolatlan mulasztásaikkal gátolják a magasabb termelési eredmények elérését, valamint a Rákosi elvtársnak tett Ígéretek valóraválté•sát. De jól alkalmazta a bírálat fegyveréi egyik új levelezőnk, Doba Mihály ifjúmunkás a Szegedi Konzervgyár dolgozója. Doba Mihály elvtárs így ír egyik levelében: „Nem volna azonban helyes, ha csak az eredményekről írnánk, s hallgatnánk a hibákról — mert azok is vannak. Nem egyszer előfordult például, hogy a délelőtti műszak szakácsai nem fordítottak gondot arra, hogy az üstöket kész állapotban adják át a délutáni műszaknak és a fözeteket sem ké. szítették elő száz százalékosan. Ugyanakkor azonban a százalékos eredményt önmaguknak itták be. Itt volna az ideje annak, hogy az eddig „alvó" ellenőrző bizottságok is észrevegyék az ilyen dolgokat. De a két ifjúsági műszak dolgozóinak is öntudalosabban kell végez. niök munkájukat, hogy ilyen hibák ne fordulhassanak elő"Victor Hugo-estet rendeznek Szegeden Victor Ilugo, a nagy francia író születésének 150. évfordulóját az egész haladó világ megünnepli. A Szovjetunióban különösen nagy ün. nepségekiet rendeznek ebből az alkalomból. A színházak a jubileum véres igazságtalanságok, a dolgozók szabadság utáni vágya elfojtásának piszkos hulláma, annál erősebbsn, megbonthatallanabbut épülnek a gátak, amelyeket a dolgozó nép keze. emel, hegy vissaanfflorítsa ezeket a veit és a szovjet irodalomtörténészeknek Victor Hugóról írt munkáit. A klubokban és könyvtárakban országszerte kiállításoka't rendeznek és felolvasásokat tartanak a nagy haladó író életéről és műveiről. A magyar dolgozók is méltóképpen emlékeznek meg Victor Hugóról. Szegeden szerdán este 8 órai kezdettel a Zenekonzervatóriumban rendez Victor Ilugo-estet a Szegedi Városi Békebizotlság és az írószövetség szegedi csoportja. Az esten dr. Baróti Dezső egyetemi tanár tart előadást Victor Hugóról, ezenkívül a Béke-zenekar számai és több szavalat, fejolvasás színesíti a megemlékező irodalmi estet. sok mtiKai t.tyen még meg sem szervezték, vagy ha ez meg is történt, nje.ni vonják be e mozgalmakba a dolgozók tömiegeit. Az ilyen munkahelyeken levelezőink főfeladata: segíteni a mozgatom megszervezésében, megindításában. Levelezőink tárják fel az e téren mutatkozó hibákat és mutassanak rá a kijavítás módjára is. Levelezőink eddig még nemigen foglalkoztak a Gazda-, Rődler. és Deák-mozgtalmakkal, amelyek padig nagymértékben elősegítik a terme! ékenyiség emelkedését. A sikeres tnrvteljesílés és a Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére tett felajánlások győzetni:® túlteljesítése érdekében minden üzemben, minden munkahelyen, miniden termelőszövetkezetben központod kérdés ball, hogy legyen a munkafegyatoim, megszilárdítása. A miunlkjyfegyelem megszilárdításáról nem lőhet elég sokat beszélni, nem írhatnak eleget soha levelezőink addig, miig a fegyelem bármilyen területién lazaság mutatkozik. Levelezőinket, akik a gazda szemével kell, hogy nézzék üzemüket, falujukat, sőt egész országunkat, mélyen fel kell, hogy háborítson mindlen, •akár a munkafegyelemben, akár a tervfegyelőmben, vagy akár a tanulási fegyelemben megmutatkozó lazaság és ezt a felháborodást leveleiknek is vissza ksill tükrözni ök. örömmel mondhatjuk, hogy lapunk levelezőinek többsége élesen bírálja a fegyelem lazított. Kormányos Mária elvtársnő a ta* nulási fegyelem lazitóit bírálta levelében, amikor így írt: „Még mindig akadnak az Ecsetgyár iíjúr munkásai között olyanok, akik nem értették meg, hogy az oktatasi munkában is nélkülözhetetlenül íontos a fegyelem és a fegyelmezettség. fgy például Juhász Sándor ifjúmunkás csok a legelső szemináriumon vett részt pontosan. Most a legutóbbi szemináriumra is négy óra helyett negyed hatkor jött el. De Juhász Sándornak nem volt elég, hogy ilyen sokat késett, hanem még a rendet is megzavarta fegyelmezetlenségével, nagyhalt, gúskodásával. Amikor pedig a szeminárium vezetője megérdeklődte tőle: miért is késelt annyit, Juhász elvtárs válaszképpen ki. jelentette, már nem is zavarja tovább a szemináriumot és elment". így sorolhatnánk tovább a példákat levelezőink — mint pé'dául Vágvölgyi János, Péterházi Emil, Földvári Lajos, Zsebők János elvtársak — bíráló leveleiből. amelyek mind a fegyelem lazít'óival foglalkoztak. Természetesen a bíráló jellegű levelek egyike 6em maradt hatás né'kül. A dolgozók í igyekeztek minden téren megszilárdítani. megjavítani a munkafegyelmet. T1 ermészetesen akármiről is írjon levelezőnk, leve'e csak úgy lesz jó hatással és úgy lesz javítóhatású dolgozó társaira, ha maga a levelező is jó példával jár elő mind a terme'ésben. mind a munkafegyelemben„Mmdenki egy új levelezőt" adta ki a jelszót február 22-én Katona Lajos megbízott tudósítónk, versenyfelhívásában a „Délmagyar, ország" levelezőinek. E jelszó azt jelenti, hogy minden levelezőnk, egy-egy újabb munkatársát -kapcsolja be a magyar 6ajtó levelezőinek táborába, hogy a sajtó hadseregének állandó növelésével is még jobban harcolhassanak a Rákosi elvtársnak tett ígéretek va'óraváltásáért, a békéért, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért. Csatlakozzon valamennyi levelelezőnk Katona Lajos elvtárs kezdeményezéséhez, mert azzal, hogy a szegedi dolgozók' közül még többen veszik kezükbe a tollat, még szorosabbá válik a kapcsolat a kommunista sajtó és a do'gozó tömegek között. A sajtó levelezőinek újabb katonái, újabb segítséget nyújtanak dolgozó társaiknak te'jesíliményeik fokozásában, hibáik kijavításában, e abban, hogv becsülettel teljesíthessék Rákosi elvtársnak tett ígéretüket. (j. b.) Ma természettudományos előadás a Szabadság-moziban A Természettudományi Társulat ma, vasárnap délelőtt fél 10 ői'a> kezdettel a Szabadság-moziban előadást rendez. Ezen dr. Issekutz Béla egyetemi tanár vetítettképes előadást tart „Az agyvelő felépítése és működése" címmel. Az előadás után a Béke-zenekar ad hangversenyt. A Természettudományos Társulatnak ez a* előadása ig2n nagy ér. deklőüésre tarthat számot, hiszen minden gondolatunk, minden csele, kedetünk, munkánk irányításának alapja az agy- Ezzel az előadással tudatossá válik, hogy munkánk végzésében, életműködéseinkben mi. lyen szerepe- van az agy egyes központjainak. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen látnak. Lemondott ax indonéx kormány Dzsakarta (MTI). Mind a Reuter és az AFP jelenti, az indonéz kormány lemondott- A köztársasági elnök a lemondást elfogadta és egyúttal felkérte a kormány laojait, hogy az új kormány megalakulásáig lássák el miniszteri teendőiket.