Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-24 / 46. szám

VASÁRNAP, 1952, FEBRUÁR 24. 5 arminc ezüstpénz Napjaink Amerikájában játszó, dik le a Szegedd Nemzeti Színház legutóbb bemutatott darabjának, a Harminc ezüstpénz-nek története. Amerika dolgozóinaik mai életéből kapunk kevés ízelítőt egy család életén, keresztül. A mű szerzője, Howard Fast hailiadószellemű ameri­kai író nem teljességre törekedett, nem muta'ja meg minden oldaláról az Észak-amerikai Egyesült Államok mai erőviszonyait, de színművében s a benne szereplő család életében — aandnt egy cseppben benne érez­zük az egész tenger ízét — benne él a ma Amerikájának minden problé­mája. kétségei és ^jtvárivsMgi:^ £ színmű — bár vannak gyenge pont. jai — mégis igen nagy szolgálatot teáz az emberi haladás, a bókéért küzdő emberiség, a becsületes, sza­bad életre vágyó embermiLHók ügyének. Nem véletlen, hogy éppen most játsszák ezt a színdarabot Moszkvában is, a Szovjet Hadsereg Központi Színházában. Howaird Fast niem kommunista író, de az igazság következetes har­cosa. Ez teszi őt aiz emberiség igaz ügyének szószólójává, az igazság szenvedélyes szeretete készteti őt arra, hogy rámutasson a sokat rek­lámozott amerikai szabadság valódi alakjára és megmutassa eigy darab lehetőségeinek keretén belül, mit je­lent nem úgy láncolni, ahogyan a nagytőkés imperialista államhatalom fütyül. Elég a puszta gyanú, a tru­nnstni ország legszörnyűbb bűnének, a kcnimunistaságnak puszta gya­núját, hogy utcára tegyenek becsüle­tes embereket, feldúljanak békés családi otthonoklat habokat. Ebben a táborban senki nem marad egyedül, egyszerű em­berek fogják ismeretlenül egymás kezét és nem eresztik el sem har­minc ezüstpénzért, sem a fenyege­tések miatt, mert az összetartással a legdrágább kincset vedlik, a leg­drágább kincsért harcolnak, ez pe­dig az emberi szabadság és a békés, alkotó élet. A darab szerepei többnyire egy­egy típust állítanak elénk. Kár, hogy éppen JANE, DÁVID GRAHAM FELESÉGE alakjának, jel lemérnek megformálá­sa nem a legsikerültebb. Ki ez a Jane? Egyike annak a sokmillió asszonynak, aítai ma Amerikában él. Nem proletárasszony, de nem is burzsoá nagypolgár. Férje statisz­tikus a pénzű gym i r.i SE l é r i umban, Ő maga szereli meleg családi ottho­nát, szereli a társaságot, szereti yz életet. Szereti a boldogságot, de csak akkor, ha nem mások boldogtalan­sága ennek az ára. Nem kommu­nista, csupán becsülete®, jóérzésű ember, ezért — és nem politikai ál­lásfoglalásból — igyekszik embersé­gesen bánni néger szobalányukkal is. Feltételezhetjük, hogy ha közelebb­ről megismerkedhetnék a marxiz­mus tanításaival, akkor kommunista is válna belőle, de a jelein pillanal­ban, a darab történetében nem az. Éppen ezért kiesé iodökolat tan, túl­ságosan következetes, határozott ki­domborodik ki- A lirai részek (a gyerekkel való foglalkozás) nem voltak ennyire sikerültek. FULLER DETEKTÍV je'legzetes figurája a mai Ameri­kának. Hideg, kegyetlem éít cinikus. Nincsenek különösebb elvei, esz­ményei, nem érdeklik mások ér­zései, hiszen ő C6ak egy urat szol­gál: a pénzt, a tőkét. Üres. négis ravasz és veszedelmei ember. Lak. ky József első megjelenésében nem mindjárt tükrözi ezt a gyű­löletes alakot, de már: az első mon­datok után valósába] belemeleg­szik szerepébe. Kitűnően sikerül­tek hirtelen átváltásai: A sima ud­variasságból. vagy/ a ravaszkodó közvetlenségből hátborzongató gyűlöletességgel vágott át a durva, kegyetlen hangba. Gyűlöletes és undorító tudott lenni egyszerre, olyan amilyenek valójában a Wali Street bérencei. MI LDHEl), JANE BARÁTNŐJE ugyancsak gyűlöletes élősködő. Az a fajta amerikai nő, aki nem tud, de nem is akar 6enkit és sem­mit szeretni, sajátmagán kívül, még a férjét, legközvetlenebb barálail sem. Nincsenek problémái, üres, mint egy kipakolt bőröd, ahogyan mondani szokták, de éppen ezzel válik rendkívül károssá a társa­SEGÍTSÜK LEVELEINKKEL Á FELAJÁNLÁSOK TELJESÍTÉSÉT ——„ megkeserítsék a.. , , ... , ... boldogságot jogosan igénylő embe- Jes szembefordulás, elválás alig rek életét. Milyen lehet a szabad- alatt játszódik le. Ugyanő* ség, milyen lehet a nyugodt emberi élet ott, ahol a rendőrkopók tízez­red szaglászaak becsületes emberek kapcsolatai ulán és figyelik min­denegyes lépését, hogy a legkisebb gyanús jelre is zsarolással, fenye­getéssel, a legegyénibb szabadság megsértésével, a dolgozó kezekből a mindennapi kenyér kiütésével fejel­jenek. Kitűnően rávilágít ezekre az állapotokra a darab egyik szerep­lőjének, a sok brutalitásba belefá­fult Selwin nevű tisztviselőnek né­hány mondiai'a. amelyet a darub köz­ponti hőséhez, a kommunista barát­sággal gyanúsított Dávid Graham­hoz intézi yt... Agrons'kyt nem is ismerem. De annyit tudok, hogy vád alá helyeztek, mert kommunista. Kapcsolata van a Szovjettel, vagy á'talában a párttal itthon, vagy kül­földön. S a tény elkerülhetetlenné leszi, hogy Agrcmsky barátait szem­mel ne tartsuk és ha az illető álla­mi alkalmazott, vizsgálóbizottság elé ne idézzük. Két lehetőség között vá­laszthat Graham: vagy a bizottság elé áll, vagy lemond állásáról". Dávid Grahiaim nem elég erős em­ber. Nem tud szembeszállni a meg­próbáltatásokkal, akaiAar-akaratla­nul enged a zsarolásnak. Úgy látja: csak egy út van szármára, ha vái­dalom 6zámára. Tihanyi Magda lásfoglalása férjével szemben annál! maszkjában találóan állította eléiyk is inkább, mert a férjével való lel- Mildredet és felületes fecsegés éj­kor érthetetlen, hogy miért csupán csen­des szemlélője férje vívódásának, állásfoglalásának éa miért nem pró­bál vállozteitni rajta, miért nem kísérli meg átformálását. Kollár Li. viának ezt a gyors — és mondjuk meg nem is eléggé megalapozott — fejlődést nem volt könnyű hitelesen érzékeltetni. Magából a szarépből folyik, hogy alakítása így nem váll mindig hitelessé. Hiba, hogy az eré­lyessiéget, néhol inkább kicsit hisz­térikusnak tűnő felcsatlemásokikaj pótolta. Magának az írónak elgno­dolásait figyelembe véve azonban, megállapíthatjuk, hogy alapvetőéin helyesen fogta mag Kollár Lívia szerepét. Mindvégig megnyerő tu­dott maradni, érvényesült a mér­téktartó komolyság és megtart (jt+a maga iránit a közönség érdeklődését, holott szerepének az a veszélye is megvan, hogy az érdeklődés köny­nyen férje alakjára tolódik át. két | vei, játékaival, kellően DAViD GRAHAM neveise­gessé tette, aki minden jóérzésű emberből csak megvetést válthat ki. Kár viszont, hogy jórészt egy­síkú maradt ábrázolása, mert Miűl­red ugyanakkor nem vált elég gyű­löletessé. | CARMICHAEL ÉS SELWIN | ae USA pénzügyminisztériuma sze­mélyzeti osztályának tisztviselői. Carmichael személyzeti osztály­főnök rideg és kegyetlen, rajong a boxmeccsekért és az életet is valamiféle nagy boxmérközésnek nézi. Káldor Jenő ezt a durvaságot hozta leginkább előtérbe alakítá­sában. Szerepének mélyébe azon­ban nem teljesen sikerült beha­tolnia. sokszor külsőséges eszkö­zökkel dolgozott. Váradi Árpád Selwin fásult, fel-felparázsló lelki­ismeretű a'akját hiven formálta. A RENDEZÉS sok körültekintést igénylő mun­káját Komor István jól látta el. Kevés mozgással, inkább a darab mondanivalójára irányított figye­lemmel igyekezett és tudott is si­kert elérni. Rajnai Sándor kitűnő díszletei nagyban elősegítették a Ezen a téren azon­6zerepében Zentai Ferenc szép mű­vészi fe'jesílniényt nyújtott- Dávid Graham az a fajta amerikai át­lagtisztviselő, akinek' nincsenek kü­lönösebb problémái ae élettel szem­ben, pusztán minél jobban akar jdarab hatását laija a gyalázatot, segédkezet nyújt é'tni. Ezért éri meglepetés, ami- | ban _ és ez inkább a rendező hi­Larálja és egyben jótevője ü'dözé- kor szemben találja magát az élet, bája _ prob',émát vet fel Graha­az osztályharc törvényszerűségei- < mék ;akásának megoldása. A be­vel. Zentamak sikerült megfogni rendezés fényűzőbb annál (zene­David jellemző vona-sait. Sikerűit gép> zongora, italok özöne stb)., megfelelő feszültséget teremtenie a mint amit áuagoe amerikai tisztvi­színpadon, de nem mkeru't elegge selő megengedhet magának. Egy­felvonásban. HILDA, NÉGER SZOBALÁNY séhez s aláírjia azt a hazug nyilat, kozatol, amellyel nemcsak a kom­in unislaisággal „vádolt" Agrcmsfcy, de a sajátmaga sorsát is meg-peesé­teli. Talán szimbólumként is felfog­hatjuk a darabnak ezután következő nagy mondanivalóját: Daivid Gra­ham egyedül marad, mert ilyen becstelen, csal; saját magával tö­rődő férfivel nem tud együttélni a felvonásban is éppen olyan heve­felesége és elviszi magával kis- sek, izgatottak kitörései, mint a gyermekét i-s. A diavidgrahamak j konfliktus tetőpontján, a harmadik mind végzetesen magukra marad­nak, inert előbb-utóbb szemben ta­lálják magukat a békét, szabadsá­got akaró, az elnyomást mélysége­sen gyűlölő emberiség hatalmas tá­borával. Ennek a tábornak ország­határok nem jérintenek akadályt; hívei mindenütt ott élnek sok-sok millióain. az egész világon. Tudják ezt azok is, akik körömszakadtig összetartani igyekeznek terrorral és megfélemlítéssel, ha kell. erőszak­kal is az imperializmus omladozó épületét. A dolgozók, az egyszerű emberek világnézetre, fajra, feleke­zetre való tekintet nélkül Ameriká­ban is szembefordulnak az emberek megaláztatásának, a faji gyűlölet­nek. a jogtalan üldözésnek, a dol­gozók jogai semmibevevésének po­litikájával. Kitűnően imitálják ezt Fuller detektív szavai Grahamhoz, a hazug nyilatkozat aláírása után: .,.. . Ha mindenki ilyen készséges lenne az együttműködésre, mini ön, akkor jónéhányunk utécput kölhat­nc a talpára. A mucísánk pedig minden esetre sokkal könnyebb len­ne". Az amerikai dolgozók azonban nem tiastsik meg azt a szívességet, hogy olyan készségesen együttmű­ködjenek Truman államapparátusé jellemének fej odeset vagy _ he- részr5I helyes lehe, a berendezés­lyesebben belső lelkivilágának nek n elgondolása, ha vissza változását érzékeltetnie. Ez fokent I dkarja tükrözni a David Grahaill. abból adódik, hogy mar az _ e so fé,e emberek életsti'usát, amely esetleg még üres zseb mellett is csak a külsőségekkel, aprócska kényelmekkel törődik. Másrészről azonban veszélyes a közönség szempontjából, amely így helyte­len képet alkothat az amerikai életformáról, ahol pedig a dolgo­zók .számára nem az efajta lakások a jellemzők, még ha a viszonylag jobb állású tisztviselők közé is tartoznak. A „Harminc ezüstpénz" szegedi előadása mindent összegezve .sok értékes gondolatot ébresztett dol­gozóinkban, még közelebbről meg­világította az imperialista világ igazi arcát és ezzel jelentős segít­séget nyújtott a .szórakoztató mű­vészet fegyverével a béke megvé­déséért vívott küde'emben. Lőkös Zoltán szinte családtagnak 6zámit Graha. méknál. Érzi magán az asszony ösztönös emberségből fakadó sze­retelét, de érzi azt a megalázott­ságot is, amelyben az imperia­lista társadalom részesíti. Ezt a kettősséget — amelyhez Graha­mék kislánya iránti szeretet pá­rosul, kellett Kovács Máriának visszatükröznie. Feladatát sikere­sen is oldotta meg, különösen azokbnn a jelenelekben, amelyek­ben Hilda önérzetes egyénisége TJárom hét tolt el az Első Or­szágos Levelező Konferencia óta, amely lendületet adott munkás­és parasztlievelezőink munkájának és megmutatta az ulat. amelyen le­velezőinknek haladmok kell. Leve­lezőinknek szem előtt kell tartamok Betlen elvtársnak a konferencián elmondott szavait: „Levelezőink érezzék még jobban át, milyen szép és milyen hálás fel­adat a mi sajtónk levelezőjének lenni. Dolgozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi munkásosztályunk, a mi dol­gozó népünk, számít rá a mi nagy, szeretett pártunk: dolgozzanak ab­ban a büszke tudatban, hogy mun­kájukat szerető gondoskodással fi. gyeli a mi drága Rákosi elvtár­sunk'. E sziavak hatalmas jelentőségét mirckm levelező átérezte. Ezt bizo­nyítja az is, hogy az országos kon­ferencia óla a beküldőit levelek száma tetamiesen mognövc-kedett s a levelek minősége is sokat javult, ugyanakkor pedig újabb dolgozók csatlakoztak a sajtó levelezőinak táborához, mint például itt Szege­den Kovács Mihály, Terhes Róza, Dohai Béla, .láger Lászlóné elvtár­sai; és még sokan mások. Kél hét vá'asztja már csak el dolgozóinkat március 9-étől. Az i nap örömére és tiszteletére megiri­dí tol t munkaverseiiy mozgalomban, annak győzelmes, végrehajtásában ismét nagy feladatok várnak leve­lezőinkre és tudósítóinkra. Levele­zőink fontos feladata, hogy állan­dóan tájékoztassál; szerkesztősé­günket: hogyan is te'jcvíiik a dol­gozók Rákosi élv társnak felt ígére­tüket. Ba kell számolniok arról is, milyen hibák mutatkoznak meg cz n a téren s milyen módszerekkel lő­hetne megvalósítani, hogy a dolgo-. zók mindegyike túl; is teljesítse március 9-i felajánlását. A felajánlások I fjei léséről szép számmal küldenek be tudósí­tásokat levelezőink, azonban ezek­ben a tudósításokban etgy általános hiba mutatkozik. Igen sok levél ál­talános, sablonos. A felajánlásokról szóló levelek legtöbbje csak szám­szerű adatokat közöl az elért ered­ményekről, de szinte egyoifcn leve­lező som ír arról, hcgyain is érhet­ték el a szép eredményeket. Pedig, ha ezt is megírnák levelezőink, az­zal igen nagy segítséget nyújtaná­nak a többi üzem dolgoizóiniaik, sőt saj'át munkatársaiknak is. A Gazda-, Radar . Deák- és Loy_ mozgalmakat sajnos 6ok üzemben, Tói alkalmazza a bírálat fegy­vérét a munkafegyelem lazí­tóival szemben például Katona La­jos tudósító elvtársunk, aki egyik levelében névszerint bírálja azo­kat. akik késéseikkel, igazolat­lan mulasztásaikkal gátolják a magasabb termelési eredmények elérését, valamint a Rákosi elv­társnak tett Ígéretek valóraválté­•sát. De jól alkalmazta a bírálat fegyveréi egyik új levelezőnk, Doba Mihály ifjúmunkás a Szegedi Kon­zervgyár dolgozója. Doba Mihály elvtárs így ír egyik levelében: „Nem volna azonban helyes, ha csak az eredményekről írnánk, s hallgatnánk a hibákról — mert azok is vannak. Nem egyszer elő­fordult például, hogy a délelőtti műszak szakácsai nem fordítottak gondot arra, hogy az üstöket kész állapotban adják át a délutáni műszaknak és a fözeteket sem ké. szítették elő száz százalékosan. Ugyanakkor azonban a százalékos eredményt önmaguknak itták be. Itt volna az ideje annak, hogy az eddig „alvó" ellenőrző bizottságok is észrevegyék az ilyen dolgokat. De a két ifjúsági műszak dolgozói­nak is öntudalosabban kell végez. niök munkájukat, hogy ilyen hibák ne fordulhassanak elő"­Victor Hugo-estet rendeznek Szegeden Victor Ilugo, a nagy francia író születésének 150. évfordulóját az egész haladó világ megünnepli. A Szovjetunióban különösen nagy ün. nepségekiet rendeznek ebből az al­kalomból. A színházak a jubileum véres igazságtalanságok, a dolgozók szabadság utáni vágya elfojtásának piszkos hulláma, annál erősebbsn, megbonthatallanabbut épülnek a gá­tak, amelyeket a dolgozó nép keze. emel, hegy vissaanfflorítsa ezeket a veit és a szovjet irodalomtörténé­szeknek Victor Hugóról írt mun­káit. A klubokban és könyvtárak­ban országszerte kiállításoka't ren­deznek és felolvasásokat tartanak a nagy haladó író életéről és művei­ről. A magyar dolgozók is méltókép­pen emlékeznek meg Victor Hugó­ról. Szegeden szerdán este 8 órai kezdettel a Zenekonzervatóriumban rendez Victor Ilugo-estet a Szegedi Városi Békebizotlság és az írószö­vetség szegedi csoportja. Az esten dr. Baróti Dezső egyetemi tanár tart előadást Victor Hugóról, ezen­kívül a Béke-zenekar számai és több szavalat, fejolvasás színesíti a megemlékező irodalmi estet. sok mtiKai t.tyen még meg sem szervezték, vagy ha ez meg is tör­tént, nje.ni vonják be e mozgalmakba a dolgozók tömiegeit. Az ilyen mun­kahelyeken levelezőink főfeladata: segíteni a mozgatom megszervezé­sében, megindításában. Levelezőink tárják fel az e téren mutatkozó hi­bákat és mutassanak rá a kijavítás módjára is. Levelezőink eddig még nemigen foglalkoztak a Gazda-, Rő­dler. és Deák-mozgtalmakkal, ame­lyek padig nagymértékben elősegítik a terme! ékenyiség emelkedését. A sikeres tnrvteljesílés és a Rá­kosi elvtárs születésnapjának tisz­teletére tett felajánlások győzetni:® túlteljesítése érdekében minden üzemben, minden munkahelyen, miniden termelőszövetkezetben köz­pontod kérdés ball, hogy legyen a munkafegyatoim, megszilárdítása. A miunlkjyfegyelem megszilárdításáról nem lőhet elég sokat beszélni, nem írhatnak eleget soha levelezőink ad­dig, miig a fegyelem bármilyen te­rületién lazaság mutatkozik. Levele­zőinket, akik a gazda szemével kell, hogy nézzék üzemüket, faluju­kat, sőt egész országunkat, mélyen fel kell, hogy háborítson mindlen, •akár a munkafegyelemben, akár a tervfegyelőmben, vagy akár a tanu­lási fegyelemben megmutatkozó la­zaság és ezt a felháborodást levele­iknek is vissza ksill tükrözni ök. örömmel mondhatjuk, hogy lapunk levelezőinek többsége élesen bírálja a fegyelem lazított. Kormányos Mária elvtársnő a ta* nulási fegyelem lazitóit bírálta le­velében, amikor így írt: „Még mindig akadnak az Ecsetgyár iíjúr munkásai között olyanok, akik nem értették meg, hogy az oktatasi munkában is nélkülözhetetlenül íontos a fegyelem és a fegyelme­zettség. fgy például Juhász Sándor ifjúmunkás csok a legelső szemi­náriumon vett részt pontosan. Most a legutóbbi szemináriumra is négy óra helyett negyed hatkor jött el. De Juhász Sándornak nem volt elég, hogy ilyen sokat késett, ha­nem még a rendet is megzavarta fegyelmezetlenségével, nagyhalt, gúskodásával. Amikor pedig a szeminárium vezetője megérdek­lődte tőle: miért is késelt annyit, Juhász elvtárs válaszképpen ki. jelentette, már nem is zavarja to­vább a szemináriumot és elment". így sorolhatnánk tovább a pél­dákat levelezőink — mint pé'dául Vágvölgyi János, Péterházi Emil, Földvári Lajos, Zsebők János elv­társak — bíráló leveleiből. ame­lyek mind a fegyelem lazít'óival foglalkoztak. Természetesen a bí­ráló jellegű levelek egyike 6em maradt hatás né'kül. A dolgozók í igyekeztek minden téren megszilár­dítani. megjavítani a munkafegyel­met. T1 ermészetesen akármiről is írjon levelezőnk, leve'e csak úgy lesz jó hatással és úgy lesz javítóhatású dolgozó társaira, ha maga a levelező is jó példával jár elő mind a terme'ésben. mind a munkafegyelemben­„Mmdenki egy új levelezőt" adta ki a jelszót február 22-én Ka­tona Lajos megbízott tudósítónk, versenyfelhívásában a „Délmagyar, ország" levelezőinek. E jelszó azt jelenti, hogy minden levelezőnk, egy-egy újabb munkatársát -kap­csolja be a magyar 6ajtó levele­zőinek táborába, hogy a sajtó had­seregének állandó növelésével is még jobban harcolhassanak a Rákosi elvtársnak tett ígéretek va'óraváltásáért, a békéért, a szo­cializmus mielőbbi megvalósításáért. Csatlakozzon valamennyi levele­lezőnk Katona Lajos elvtárs kez­deményezéséhez, mert azzal, hogy a szegedi dolgozók' közül még töb­ben veszik kezükbe a tollat, még szorosabbá válik a kapcsolat a kommunista sajtó és a do'gozó tö­megek között. A sajtó levelezői­nek újabb katonái, újabb segítsé­get nyújtanak dolgozó társaiknak te'jesíliményeik fokozásában, hibáik kijavításában, e abban, hogv be­csülettel teljesíthessék Rákosi elv­társnak tett ígéretüket. (j. b.) Ma természettudományos előadás a Szabadság-moziban A Természettudományi Társulat ma, vasárnap délelőtt fél 10 ői'a> kezdettel a Szabadság-moziban előadást rendez. Ezen dr. Issekutz Béla egyetemi tanár vetítettképes előadást tart „Az agyvelő felépí­tése és működése" címmel. Az elő­adás után a Béke-zenekar ad hang­versenyt. A Természettudományos Társu­latnak ez a* előadása ig2n nagy ér. deklőüésre tarthat számot, hiszen minden gondolatunk, minden csele, kedetünk, munkánk irányításának alapja az agy- Ezzel az előadással tudatossá válik, hogy munkánk végzésében, életműködéseinkben mi. lyen szerepe- van az agy egyes köz­pontjainak. Az előadásra minden érdeklődőt szívesen látnak. Lemondott ax indonéx kormány Dzsakarta (MTI). Mind a Reu­ter és az AFP jelenti, az indonéz kormány lemondott- A köztársa­sági elnök a lemondást elfogadta és egyúttal felkérte a kormány laojait, hogy az új kormány meg­alakulásáig lássák el miniszteri teendőiket.

Next

/
Thumbnails
Contents