Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

MÁRCIUS 10-IG ENGEDÉLYEZIK A FOLDMtJVESSZÖVETKEZETEK ÉS CSOPORTOK ALAKULÁSÁT KITÜNTETTEK KÉT CSONGISÁDMEGYEI LEVELEZŐT A NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART POLITIKAI BIZOTTSÁGA TILTAKOZIK A RONNI KORMÁNY FASISZTA TERRORJA ELLEN •AZ MDP CSÖNG R A DM EGYE I PA RT BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VIII. ÉVE. 28. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASAKNAP, 1052. FEBRUÁR 3. A munkás- és paraszti evei ezők mozgalma ragyogó bizonyítéka annak, hogy Magyarországon szent dolog a dolgozó nép szabadsága, a szólás- és sajtószabadság Megkezdődött a magyar sajtó levelezőinek I. országos konferenciája Szombaton délután ny/If meg Budapesten az Építő Szakszervezet székházának leidíszített nagytermében a magyar sajtó levelezőinek 1. országos konlerenciája. Minteav 500 levelező gyűlt össze az ország minden részéből: a gyárakból, a tszcskből és állami gazdaságokból, városokból és falvakból. Számosan vettek részt n konferencián a magyar sajtó dolgozói közül is. A konferencián megjelentek: Révai József. Horváth Márton elvtársak és a Magyar Dolgozók Fártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja, s a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos kiválósága, valamint a Szabad Nép megjelenésének 10. évlordulójára és a Magyar Sajtó Napjára Budapestre érkezett külföldi küldöHek. élükön M. A. Harlamov elvtárssal, a Pravda képviselőjével. Laki Teréz elvtársnő, a Szabad Nép levelezési rovatának vezetője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Javaslatára hatalmas lelkesedéssel választották meg népünk szeretett vezérét, Rákost Mátyás elvtársat, a konferencia díszelnökévé. A díszelnökség tagjaivá választották a Pravda szerkesztőségi kollégiumát, a ,,Tartós békéért, népi demokráciáért" szerkesztőségi kollégiumát, a népi demokráciák központi párllapjainak, továbbá a THumantfé, az Uni. ta és a Daily Worker főszerkesztőit s Manolisz Glezoszt. a görög nép szabadsághöset, a monarchofasisz. Iák által betiltott Rizoszpasztisz című lap főszerkesztőjét. A konferencia elnökségébe választolták Révai József. Horváth Márton, Hegedűs András, Kiss Károly, Rónai Sándor. Hidas István. Harustyák József, Zsolinyec Mihály elvtársakat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjait, valamint Házi Árpád, Dénes István elvtársakat, a Politikai Bizottság póttagjait. Megválasztották az elnökségbe q Pravda képviselőjét, Mihail Avarkievics Harlamov elvtársat, a nemzetközi munkás, mozgalom nagy harcos lapjának, a „Tartós békéért, népi demokráciáért" képviselőjét, a Zsenminzsibao, a l'Humanité, a Tryhuna Litdit. az Unita, a Rudé Právó. a Neues Deutschland. a Scanteia. c Rabotnic&eszko Delo és az Ósterreichische Volksstimme küldötteit. Az elnökségben helyet foglaltak a magyar sajtó és a levelezők képviselői ls. Ezután Betlen Oszkár, a Szabod Nép szerkesztőbizottságának vezetője tartott beszámolót a magvar levelezőmozgalom helyzetéről és leladatairól. pártból. Láng elvtárs nemrégiben részvett levelezőink borgodmegyei konferenciáján. Büszkén' mutatta fel visszakapott párlkönyvét: A párt megvédte őt, megtorolta a rajta esett sérelmet. Láng elvtárs a konferencián azt mondta; ,,A múltban az a közmondás járta: Mondj igazat, betörik a fejed. Az én esetem bizonyítja hogy ma már ez máskép van". — Igen, máskép van. Ideig-óráig érvényesülhet az ellenség keze vagy befolyása a levelezőknek, bírálóknak üldözésében. De a párt előlib vagy utóbb felderíti az Igazságot és líiegércl'inell büntetéssel fogja Stíj'.anl azokat, akik nagyszerű katonáit, n beesii'eles munkisés parrszllevetezőket ii'düz'k, A mi nagy párlunk Politikai Bizottsága szeptemberben foglalkozol; a munkás, és parasztleveiező mozgalom helyzetével — mondotta ezután. — X Politikai Bizottság határozatot hozolI. amelyben hangsúlyozza : „A leve'ezök népi mozgatom párlunk és Népköztársaságunk beinti demokratizmusának sarkalatos pontja, a dolgozók legszélesebb rétegelt közvetlenül bevonja a párt- és államvezetés, az ellenőrzés munkjáhu, megteremtve a bírálat és ünbírá'at tömegméretű kibontakozásának alapjait. Ezért minden olyan törekvés, amely a levelezők ü'dőzésére. leveleik cenzúrázására irányul — párte'lcncs és a népi demokratikus rendszer elten! megnyilvánulás." A Politikai Bizottság ülésén nagy szeretettel borzéiI a munkás- és pa. easzleveiező munkájáról a mi drága Rákosi elvtársunk. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozta. hogy szerkeszl ösóge; nikrok, pártszervezete, ir.knek állemi nterveinknek minden erővel ki kell állntok azok mellel!, akiket bírálatuk, levelezőmunkájuk miatt üldöznek s nem o.'ég megvédeni a levelezőket az iilddzéslöl, hanem teljes erkölcsi és zryatti elégtételt keli adnunk nekik, g keményen meg kell torolni az üldözést, a bírálat elfojtásának minden esetéi. A munkás- és parasztlevclczők jogai, kőlelességei Betlen Oszkár elvtárs beszámolója Betlen Oszkár elvtárs beszámolója ekjén a fölszabadulás uiáni nagyszerű eredményeinkről beszélt s hangsúlyozta, hogy az építés terén elért eredményeinkkel együtt nő, erő.södik, fejlődik dolgozó népünk. amely egyre ön tudatosabb gazdája országának. „Ennek a növekedésnek és fejlődésnek nagyszerű bizonyítéka a mi konferenciánk". — mondotta — majd így folytatta: — A kommunista újság alapvető lulajdonságu az iisszeíor. eolfság a munkásosztállyal, a dolgozók lömegelvel és ezért a kommunista lapok minőig és minden körülmények közölt helyet adnak hasábjatkon . a dolgozók hangjának, a dolgozók leveleinek. A fasiszta elnyomás idején, a föld alatt titokbí® készült pártlapjaink is megtalálták az u'al a dolgozók tömegeihez és a dolgozók megtalálták az ulat a rendőrkopók egész falkájétól üldöző't lapjukhoz. Párlunk illegális lapjai, a „Kommunista", a „Dolgozók lapja" s a tízéves fennállóiul ünneplő Szabad Nép. ifjúsági szövetségünk lapja az Ifjú proletár, rendszeresen közöltek munkás- és parasztleveleket, az elnyomatás legnehezebb éveiben is. *—Tovább fejlődött a munkás- és paraoztlevelosés a felszabadulás ulán. A leveJczőmozigalom fejlődésének hatalmas ösztönző erőt adott a Központi Vezetőség 1950 február .10-i ülése. Rákosi elvlárs nagy beszéde pártunk tömegkapcsolaluinak erősítéséről, a pártonbelüli demokrácia. a kritika és önkritika fej. 1 esetéséről. A levelező-mozgalom fejlődéséről, jelentőségének növekedéséről tanúskodik az egyes szerkesztőségekbe érkező levelek megDövekedetl száma is. A Szabad Néphez 1950-ben íjszazesen 27.408 levél érkezett. 1951-ben 8 ezerrel több, 35.408. Megye párllapjainkbnz 1050 júliusában 2500. 1951 juliusában 4 ezer, 1951 decemberében 4937 levél jölt Közöttük az Északmagyairország. nál, a Szolnokmegyei Néplapnál és a Peslniegyei Népújságnál a legjelentősebb a fejlődés. — De a levelezőmozigalam fellendülésének nem egyedüli mértéke ez a számszerű emelkedés. Ennél is jelentősebb a levelek tartalmúban, szerepében beállóit változás, a levelezők munkájában beállott vállozás. Ma már a szerkesztőségbe érkező levelek zömét állandó Isvelezők írják, akik szinle hivatásuknak ér. zik, hogy lapjukat tudósítsák munkahelyük környékük eseményeiről eredményeiről és gondjairól. Olyan emberek a ml levelezőink, akik az egész nép, az egégz ország szemével nézik munkahelyük' környezetük kérdéseit, akik leveleikkel ls küzdenek azérl. liogy a helyi eredmények országos eredményekké nőjjenek, hogy fejlődiésünk minden akadályát és akadályozóját eredményesen gyűrjük le. Olyan emberek a mi levelezőink, akik teljesen átérzik, mit jeleni az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, akik maguk is a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat, az egész országot, olyan emberek, akik együtiélnek ós éreznek a dolgozók tömegeivel. jól ismerik — A szerkesztőségekbe mindennap tucatjával és százával érkeznek clyan levelek, amelyeik éleiül.!: é>s építőm unkánk kisebb-nagyobb •hibáira, hiányosságaira figyelmeztetnek. Bellen elvtárs példákkal igazolta, hogy ezeknek a leveleknek a lelkiismeretes kivizsgálása nagyon komoly eredményeket hoz, fejlődésünk, építőmunkánk komoly emelője. Fekete Mihály, a Szabad Nép levelezője magirta, hogy BugacJTvortóSloron a József Alltia-tszcs feloszlóban van, a csopori komoly hibái miati egymásután lépnek ki a lagok. A levél nyomán indított vizsgálat kiderítette, hogy a csoport elnöke és a pártszervezet titkára kiskirálycskodlck, ez vízcleli a csoport züllésére. A kiskirályok leváltása fordulatot hozotl a csoport fejlődésében. Órákon át lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek mutálják, Iiogy n ml levelezőink jószemü. kritikus, népünk, hazánk ügvél forrón szerelő emberek, akik nemcsak igyekeznek, hanem nagyon komoly eredménnyel igyekeznek segíteni n szocializmus építéséi. Ezért szereti levelezőinket a dolgozó nép, ezért gyűlöli őket ez ellenség, megkísérli, hogy fenyegetésekkel riassza el a levelezőt, megkísérli üldözni, munkahelyéről kitúrni közvéleményünk bátor parancsnokait. A párt megvédi a becsületes levelezőket — Persze nem áll mindenki egyoA továbbiakban a munkás és paraszt levelezők jogait és kötelessé, geit foglalta össze Betlen elvlárs. Elmondotta hogy A Irve'ezfít nem válaszlják és nem jelölik k'. Senkinek sínes jogában előírni, hogy u levelező [ miről írjon és miről ne irjnn. iNeni akadályozhatja meg senki abban, hogy bármelyik lapunk szerkerzlőrégébe írjon. A szerkesztőségek sárthctellon joga, hogy azzal a dolgozóval tarkának levelezői kapcsolatai, fjeivel akarnak. — Ez azonban nagy felelősséget ró « levelezőre is. a sz-rkoszlöségekre is. A levelezőnek féliő gonddal keli megszerkesztenie levaíeil, gondoskodni orról, hogy annak misdört adaia helytálló tasryen. — A levelezőnek a legjobb lelkiismerete szerint kell kvctél megírnia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy amikor ő levelet ír a szerkotztő«égbe. már nem magánlevelet ír, a közvélemény tolmácsa és ezérl helyes, ha levélírás előtt tanácskozik dolgozótársaival, pártszervezetének tagjaival, igyekezik tényleg környezetének, dolgozótársainak véleményét, hangulatai, öröméi és panaszait közvolííeni a ezeritebztőréghez. — A leve'ezök — folytat l« Bellen efvlá s — támaszkodjanak a pártszervezetekre és azok vezetőségeire. Forduljanak hozzájuk tanácsért, beszőjék meg velük problémáikat és a pártszervezetek lámogarsák. karoljál; fel munkájuk nagy o röf orrásál. a levelezők mozgalmát. Támogassák — de ne lamognscók sgyon. Engedjék szélesen érvényesülni a levelezők saját hangiái. meglátásai!. Tanácsaikkal szélesítsék ki a levelezek látóköréi, ne akarjál; szűkebb koi látok közé szorítani. A szerkesztőségekre komoly felelősség bárul a levelezők iránt ják lapjukat. A levelező-mozgalom jelentőségéről azok gondjait ós örömeit, fi min- [jes kapcsolatban az amerikai imdenről állandóan lelkiismeretesen, periaiistákkal aki a bírálatát cl. harcosan ^ ós szeretettel tájékoztat-. fojtja, levelezőinkot üldözi. Sok esetben egyes helyi vezotők hiúsága, sérlödölt'Pége, önteltsége vezet a leBetlen Oszkár a továbbiakban a levelezömozgalom jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a mi lea csinois kis bajusznak az ötlete Londonból vagy Washingtonból .származik-e — teszi fel a kérdést a ve'ezöink egyre inkább rendszeres j L'fe „levelezője". És a Life vála munkatársaivá válnak a lapjaink , 6zol: valószínűleg Achesoné az elnak és ez is jelzi, mennyire a nép 6ajlója a nti sajtónk. — A munkál, ég paraszttevelezők mozgalma — folytatta — és ez a konferencia Is — ragyogó bizonyítéka annak, hogy .Magyarországon szent dolog a do'gozó r.ép szabadsága, szent óíJlog a szólás, és sajtószabadság. A mi munkás- és parasztleveiező mozgalmunk egyik nagyszerű bizonyítéka ann3k, milyen farizeus képmutatás a kapitalista országokban szá'á'-6zabadságról, sajtószabadságról beszélni. Igaz. a kapitalista lapok szerkesztőségeinek is vannak levele' sőség, aki négy évvel idősebb. Az ilyen Eden-bajuszkákkal nevel az Imperialista sajtó bárgyú és embertelen zsoldosokat a koreai frontra, ilyesmivel nevel üresagyú, becsületet nem Í6merő sztrájktörőket és chicagói gengsztereket. — A mi levelezőink munkája úgy különbözik a Life-féle levelezőkétől, mint a tűz a víztől, fényes nappal a sötét éjszakától. Sok nagyszerű kezdeményezés szüleiéit már levelezőink munkája, levelei nyomán. Az elvtársak tudják, hogy a Rődermozgalmat Rőder Bé a elvtársnak egy levele indította el. Az egész ország ismeri ma már z6i, — "mondotta Betlen elvtárs Szemén Erzsi traktoroslány nevét és felolvasott egy „levelet", amely I Annakidején a Szabad Nép egyik a „Life" c. amerikai folyóirat egyik j levelezője. Kovács István hívta velczők üldözéséhez, a bírálat elfojtásához. De a hiúság, a sértődöttség', az önteltség nem éppen szocialista tulajdonságok. — Országosan Ismert lett Magony Istvánnak, a Szabad Nép tömörkényi parasztlcvelezőjénck csele. Magony elvtárs leveleiben leleplezte a község vezelő állasaiba beférkőzött ellenséges elemeket. Az ellenség Ma.gony elvlárs ellen hatalmas hajszát indított. Kizár Iáik a pártbői, a földműverezöve'kezet. bői. Rágalmazták, fenyegették. Ma Magony elvlárs itt ül közöltünk, párttagsági könyvét visszakapta s azok & funkcionáriusok, ekü; tűrték az ellenség garázdálkodásait, komoly pár (büntetést kaplak. — Még egy e;et. Lang Lajos elvtárs, a miskolci MAV igazgatóiig dolgozója, a Népszava cs az Északmagyarország levelezője, o Népszavának írt levelében felhívja a figyelmei arra. hogy a miskolci MÁV igazgatóságon vezelő állásban 6zámában jelent meg. fel rá a figyelmet és a Szabad | ül egy volt nyilas vészbírósági tag. — A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről is a legalá, posabban ellenőrizzék a levelok tartalmát. A levelek közlése előli győződjenek mog arról, hogy az azokban foglaltak helytállóik, hogy a levélt tartalmáért olvasóik eiőlt, az egész r.ép elölt vállalhatják a felelősséget. — A szerkesztőségek feladata, hegy gondosan ta-.iulmányozzanak minden egyes levelei külön-külön és tanulmányozzák a levekkel összeségükb.n ls — A szcrkeszlőségekhez — mondottá — naponta sokszor levél érkezik és természetesen nem lehel távolról eom az összes, vagy a legtöbb levelel közölni. De a lapoknak nem szabad beérniük azzal, hogy számszerűen elég levelet közölnek, hnnem úgy kell dolgozniuk, hogy a legjobb a legjclen'.íisebb, a legjellemzőbb leveleket közöljek, úgy kell dolgczn'ok. hogy szerepel, jenek a lapokban a r.em közöli levelek is, merítsenek azokból a szerkesztőségek cikkeikhez, írásaikhoz, az egész lap megszerkesztéséhez. Ezután Betlen elvtárs a levelezők nevelésiről beszélt. A levelezők nevelésének formái az ankétok, értekezletek, egyéni beszélgetési a levelezőkkel — mondotta. — Sztálin elvlárs a levelezők neveléséről a következőket mondja: „A munkás, és faluM levelezőket, természelescn meg kell ta. nituni az újságírás-technika némi minimumára. De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb az. hogy a nuinkás és falusi levelezők munkájuk folyamán tn" nuljanrk éc, neveljék kt magukban az aktív társnda'ml munkásnak cs újságírónak azt az érzékét, amely né'kfil tcvc'ező nem tartja teljesíteni kil'delé. sét és amc'y nem nevelhető kl a tanításnak a s1" technikai értelmében vett mesterséges módszereivel". A mnsikásoszínly számít a levelezők munkájára — Azt hiszem, nemcsak a Szabad Nép munkatársai és levelezői, hanem egész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghato'leággal olvasták Rákosi elvtárs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Néphez. Ez a legnJgvobb kilünletés is jele annak, milyen nagy megbecsülés övezi a mi sajtónkat. — Abban a megbecsülésben, amelyet a mi sailónk kivívott, nagy szerepe van annak, hogy lakjatok, a munkás- a paraszl-és értelmiségi levelezők segítségével elmélyítették kapcsolataikat a do'gozók tömegeivel. egyre jobban ismerik azok minden problémáját, rajta tartják kezüket a dolgozó nép ülőerén. ismerik azoknak örömeit es gondjait. — Dolgozzanak levelezőink abban a büszke tudatban, hogy munkájukra 6zámit a mi munkásosztályunk. a mi dolgozó népünk, számít rá a nagy. szeretelt pártunk, dolgozzanak abban a büszke tudatban. hogv munkáinkat szerető gondoskodásra' fic-rti a mi drága Rákosi elvtársunk. A -vita során felszólalt a Viliarsarok és a Délmagyarország egy-egy levelezője is Betlen Oszkár beszámolóját hoszsrantartó lelkes taps fogadta s u konferencia résztvevői felállva, perceken át kitörő lelkesedéssel éltették népünk szeretett vezérét, Rá. kosi Mátyást, Ezután megkezdődött a vita. Az első felszólaló Vidákovics Károly vájár, a pécsvidéki bányászok üdvözletét tolmácsolta. Felszó'alt ' János, a Szcjtxti Ruha".vér do'gozó ja a „Délmagyarország levelezője Í6, I A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta- Elmondottá, hogy üzemükben is vannak olyanok, akik mint Rákosi Mátyás elvtárs mondotta —, november 30-i beszédében, fékei terveink megvalósításának. kerékkötői győze me. inknek. vannak nálunk is fegyelem, lázítók, notórius későnjövök, Igazolatlan műfzakmulasztók. Akadnak olyanok, akik ug; a-n rom kéí-.sk el. ti' n r.iiuasitanck igazolntla»niü. de ami veszed' mesébe kegye-