Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-03 / 28. szám

MÁRCIUS 10-IG ENGEDÉLYEZIK A FOLDMtJVESSZÖVETKEZETEK ÉS CSOPORTOK ALAKULÁSÁT KITÜNTETTEK KÉT CSONGISÁDMEGYEI LEVELEZŐT A NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART POLITIKAI BIZOTTSÁGA TILTAKOZIK A RONNI KORMÁNY FASISZTA TERRORJA ELLEN •AZ MDP CSÖNG R A DM EGYE I PA RT BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VIII. ÉVE. 28. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASAKNAP, 1052. FEBRUÁR 3. A munkás- és paraszti evei ezők mozgalma ragyogó bizonyítéka annak, hogy Magyarországon szent dolog a dolgozó nép szabadsága, a szólás- és sajtószabadság Megkezdődött a magyar sajtó levelezőinek I. országos konferenciája Szombaton délután ny/If meg Budapesten az Építő Szakszerve­zet székházának leidíszített nagy­termében a magyar sajtó levele­zőinek 1. országos konleren­ciája. Minteav 500 levelező gyűlt össze az ország minden részéből: a gyárakból, a tszcskből és ál­lami gazdaságokból, városokból és falvakból. Számosan vettek részt n konferencián a magyar sajtó dolgozói közül is. A konferencián megjelentek: Révai József. Horváth Márton elvtársak és a Magyar Dolgozók Fártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több más tagja, s a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet szá­mos kiválósága, valamint a Sza­bad Nép megjelenésének 10. év­lordulójára és a Magyar Sajtó Napjára Budapestre érkezett kül­földi küldöHek. élükön M. A. Harlamov elvtárssal, a Pravda képviselőjével. Laki Teréz elvtársnő, a Szabad Nép levelezési rovatának veze­tője üdvözölte a konferencia résztvevőit. Javaslatára hatalmas lelkesedéssel választották meg népünk szeretett vezérét, Rákost Mátyás elvtársat, a konferencia díszelnökévé. A díszelnökség tag­jaivá választották a Pravda szer­kesztőségi kollégiumát, a ,,Tartós békéért, népi demokráciáért" szerkesztőségi kollégiumát, a népi demokráciák központi párllapjai­nak, továbbá a THumantfé, az Uni. ta és a Daily Worker főszerkesztőit s Manolisz Glezoszt. a görög nép szabadsághöset, a monarchofasisz. Iák által betiltott Rizoszpasztisz című lap főszerkesztőjét. A konferencia elnökségébe vá­lasztolták Révai József. Horváth Márton, Hegedűs András, Kiss Károly, Rónai Sándor. Hidas István. Harustyák József, Zsoli­nyec Mihály elvtársakat, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjait, valamint Házi Árpád, Dénes István elv­társakat, a Politikai Bizottság pót­tagjait. Megválasztották az el­nökségbe q Pravda képviselőjét, Mihail Avarkievics Harlamov elvtársat, a nemzetközi munkás, mozgalom nagy harcos lapjának, a „Tartós békéért, népi demo­kráciáért" képviselőjét, a Zsen­minzsibao, a l'Humanité, a Try­huna Litdit. az Unita, a Rudé Právó. a Neues Deutschland. a Scanteia. c Rabotnic&eszko Delo és az Ósterreichische Volksstim­me küldötteit. Az elnökségben helyet foglaltak a magyar sajtó és a levelezők képviselői ls. Ezután Betlen Oszkár, a Sza­bod Nép szerkesztőbizottságá­nak vezetője tartott beszámolót a magvar levelezőmozgalom hely­zetéről és leladatairól. pártból. Láng elvtárs nemrégiben részvett levelezőink borgodmegyei konferenciáján. Büszkén' mutatta fel visszakapott párlkönyvét: A párt megvédte őt, megtorolta a rajta esett sérelmet. Láng elvtárs a kon­ferencián azt mondta; ,,A múltban az a közmondás járta: Mondj iga­zat, betörik a fejed. Az én esetem bizonyítja hogy ma már ez máskép van". — Igen, máskép van. Ideig-óráig érvényesülhet az el­lenség keze vagy befolyása a levelezőknek, bírálóknak üldö­zésében. De a párt előlib vagy utóbb felderíti az Igazságot és líiegércl'inell büntetéssel fogja Stíj'.anl azokat, akik nagyszerű katonáit, n beesii'eles munkis­és parrszllevetezőket ii'düz'k, A mi nagy párlunk Politikai Bi­zottsága szeptemberben foglalkozol; a munkás, és parasztleveiező moz­galom helyzetével — mondotta ez­után. — X Politikai Bizottság ha­tározatot hozolI. amelyben hangsú­lyozza : „A leve'ezök népi mozgatom párlunk és Népköztársaságunk beinti demokratizmusának sar­kalatos pontja, a dolgozók leg­szélesebb rétegelt közvetlenül bevonja a párt- és államvezetés, az ellenőrzés munkjáhu, meg­teremtve a bírálat és ünbírá'at tömegméretű kibontakozásának alapjait. Ezért minden olyan tö­rekvés, amely a levelezők ü'dő­zésére. leveleik cenzúrázására irányul — párte'lcncs és a né­pi demokratikus rendszer elten! megnyilvánulás." A Politikai Bizottság ülésén nagy szeretettel borzéiI a munkás- és pa. easzleveiező munkájáról a mi drága Rákosi elvtársunk. Nagyon nyoma­tékosan hangsúlyozta. hogy szer­keszl ösóge; nikrok, pártszervezete, ir.knek állemi nterveinknek min­den erővel ki kell állntok azok mel­lel!, akiket bírálatuk, levelezőmun­kájuk miatt üldöznek s nem o.'ég megvédeni a levelezőket az iildd­zéslöl, hanem teljes erkölcsi és zryatti elégtételt keli adnunk nekik, g keményen meg kell torolni az ül­dözést, a bírálat elfojtásának min­den esetéi. A munkás- és parasztlevclczők jogai, kőlelességei Betlen Oszkár elvtárs beszámolója Betlen Oszkár elvtárs beszá­molója ekjén a fölszabadulás uiáni nagyszerű eredményeinkről beszélt s hangsúlyozta, hogy az építés te­rén elért eredményeinkkel együtt nő, erő.södik, fejlődik dolgozó né­pünk. amely egyre ön tudatosabb gazdája országának. „Ennek a nö­vekedésnek és fejlődésnek nagysze­rű bizonyítéka a mi konferenciánk". — mondotta — majd így folytatta: — A kommunista újság alap­vető lulajdonságu az iisszeíor. eolfság a munkásosztállyal, a dolgozók lömegelvel és ezért a kommunista lapok minőig és minden körülmények közölt he­lyet adnak hasábjatkon . a dolgozók hangjának, a dol­gozók leveleinek. A fasiszta elnyomás idején, a föld alatt titokbí® készült pártlapjaink is megtalálták az u'al a dolgozók tömegeihez és a dolgozók megtalál­ták az ulat a rendőrkopók egész fal­kájétól üldöző't lapjukhoz. Párlunk illegális lapjai, a „Kommunista", a „Dolgozók lapja" s a tízéves fenn­állóiul ünneplő Szabad Nép. ifjú­sági szövetségünk lapja az Ifjú proletár, rendszeresen közöltek munkás- és parasztleveleket, az el­nyomatás legnehezebb éveiben is. *—Tovább fejlődött a munkás- és paraoztlevelosés a felszabadulás ulán. A leveJczőmozigalom fejlődé­sének hatalmas ösztönző erőt adott a Központi Vezetőség 1950 február .10-i ülése. Rákosi elvlárs nagy be­széde pártunk tömegkapcsolaluinak erősítéséről, a pártonbelüli demo­krácia. a kritika és önkritika fej. 1 esetéséről. A levelező-mozgalom fejlődéséről, jelentőségének növeke­déséről tanúskodik az egyes szer­kesztőségekbe érkező levelek meg­Dövekedetl száma is. A Szabad Néphez 1950-ben íjsz­azesen 27.408 levél érkezett. 1951-ben 8 ezerrel több, 35.408. Megye párllapjainkbnz 1050 jú­liusában 2500. 1951 juliusában 4 ezer, 1951 decemberében 4937 levél jölt Közöttük az Északmagyairország. nál, a Szolnokmegyei Néplapnál és a Peslniegyei Népújságnál a legje­lentősebb a fejlődés. — De a levelezőmozigalam fellen­dülésének nem egyedüli mértéke ez a számszerű emelkedés. Ennél is jelentősebb a levelek tartalmúban, szerepében beállóit változás, a leve­lezők munkájában beállott vállozás. Ma már a szerkesztőségbe érkező levelek zömét állandó Isvelezők ír­ják, akik szinle hivatásuknak ér. zik, hogy lapjukat tudósítsák mun­kahelyük környékük eseményeiről eredményeiről és gondjairól. Olyan emberek a ml levele­zőink, akik az egész nép, az egégz ország szemével nézik munkahelyük' környezetük kér­déseit, akik leveleikkel ls küz­denek azérl. liogy a helyi ered­mények országos eredményekké nőjjenek, hogy fejlődiésünk min­den akadályát és akadályozóját eredményesen gyűrjük le. Olyan emberek a mi levelezőink, akik teljesen átérzik, mit jeleni az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, akik maguk is a gazda sze­mével nézik üzemüket, falujukat, az egész országot, olyan emberek, akik együtiélnek ós éreznek a dol­gozók tömegeivel. jól ismerik — A szerkesztőségekbe minden­nap tucatjával és százával érkez­nek clyan levelek, amelyeik éleiül.!: é>s építőm unkánk kisebb-nagyobb •hibáira, hiányosságaira figyelmez­tetnek. Bellen elvtárs példákkal igazolta, hogy ezeknek a levelek­nek a lelkiismeretes kivizsgálása nagyon komoly eredményeket hoz, fejlődésünk, építőmunkánk komoly emelője. Fekete Mihály, a Szabad Nép levelezője magirta, hogy Bu­gacJTvortóSloron a József Alltia-tszcs feloszlóban van, a csopori komoly hibái miati egymásután lépnek ki a lagok. A levél nyomán indított vizsgálat kiderítette, hogy a csoport elnöke és a pártszervezet titkára kiskirálycskodlck, ez vízcleli a cso­port züllésére. A kiskirályok levál­tása fordulatot hozotl a csoport fej­lődésében. Órákon át lehetne sorolni azokat a példákat, amelyek mutálják, Iiogy n ml levelezőink jószemü. kritikus, népünk, hazánk ügvél forrón szerelő emberek, akik nemcsak igyekeznek, hanem na­gyon komoly eredménnyel igye­keznek segíteni n szocializmus építéséi. Ezért szereti levelezőinket a dol­gozó nép, ezért gyűlöli őket ez el­lenség, megkísérli, hogy fenyegeté­sekkel riassza el a levelezőt, megkí­sérli üldözni, munkahelyéről kitúrni közvéleményünk bátor parancsno­kait. A párt megvédi a becsületes levelezőket — Persze nem áll mindenki egyo­A továbbiakban a munkás és pa­raszt levelezők jogait és kötelessé, geit foglalta össze Betlen elvlárs. Elmondotta hogy A Irve'ezfít nem válaszlják és nem jelölik k'. Senkinek sínes jogában előírni, hogy u levelező [ miről írjon és miről ne irjnn. iNeni akadályozhatja meg senki ab­ban, hogy bármelyik lapunk szer­kerzlőrégébe írjon. A szerkesztősé­gek sárthctellon joga, hogy azzal a dolgozóval tarkának levelezői kap­csolatai, fjeivel akarnak. — Ez azonban nagy felelősséget ró « levelezőre is. a sz-rkoszlösé­gekre is. A levelezőnek féliő gond­dal keli megszerkesztenie levaíeil, gondoskodni orról, hogy annak misdört adaia helytálló tasryen. — A levelezőnek a legjobb lelki­ismerete szerint kell kvctél megír­nia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy amikor ő levelet ír a szerkotztő«égbe. már nem ma­gánlevelet ír, a közvélemény tolmá­csa és ezérl helyes, ha levélírás előtt tanácskozik dolgozótársaival, pártszervezetének tagjaival, igyek­ezik tényleg környezetének, dolgo­zótársainak véleményét, hangulatai, öröméi és panaszait közvolííeni a ezeritebztőréghez. — A leve'ezök — folytat l« Bellen efvlá s — támaszkodja­nak a pártszervezetekre és azok vezetőségeire. Forduljanak hozzájuk tanácsért, be­szőjék meg velük problémáikat és a pártszervezetek lámogarsák. ka­roljál; fel munkájuk nagy o röf or­rásál. a levelezők mozgalmát. Támo­gassák — de ne lamognscók sgyon. Engedjék szélesen érvényesülni a levelezők saját hangiái. meglátá­sai!. Tanácsaikkal szélesítsék ki a levelezek látóköréi, ne akarjál; szű­kebb koi látok közé szorítani. A szerkesztőségekre komoly felelősség bárul a levelezők iránt ják lapjukat. A levelező-mozgalom jelentőségéről azok gondjait ós örömeit, fi min- [jes kapcsolatban az amerikai im­denről állandóan lelkiismeretesen, periaiistákkal aki a bírálatát cl. harcosan ^ ós szeretettel tájékoztat-. fojtja, levelezőinkot üldözi. Sok esetben egyes helyi vezotők hiúsága, sérlödölt'Pége, önteltsége vezet a le­Betlen Oszkár a továbbiakban a levelezömozgalom jelentőségéről beszélt. Elmondotta, hogy a mi le­a csinois kis bajusznak az ötlete Londonból vagy Washingtonból .származik-e — teszi fel a kérdést a ve'ezöink egyre inkább rendszeres j L'fe „levelezője". És a Life vála munkatársaivá válnak a lapjaink , 6zol: valószínűleg Achesoné az el­nak és ez is jelzi, mennyire a nép 6ajlója a nti sajtónk. — A munkál, ég paraszttevele­zők mozgalma — folytatta — és ez a konferencia Is — ra­gyogó bizonyítéka annak, hogy .Magyarországon szent dolog a do'gozó r.ép szabadsága, szent óíJlog a szólás, és sajtószabad­ság. A mi munkás- és parasztleveiező mozgalmunk egyik nagyszerű bi­zonyítéka ann3k, milyen farizeus képmutatás a kapitalista országok­ban szá'á'-6zabadságról, sajtósza­badságról beszélni. Igaz. a kapitalista lapok szer­kesztőségeinek is vannak levele' sőség, aki négy évvel idősebb. Az ilyen Eden-bajuszkákkal ne­vel az Imperialista sajtó bárgyú és embertelen zsoldosokat a koreai frontra, ilyesmivel nevel üresagyú, becsületet nem Í6merő sztrájktörő­ket és chicagói gengsztereket. — A mi levelezőink munkája úgy különbözik a Life-féle leve­lezőkétől, mint a tűz a víztől, fényes nappal a sötét éjszakától. Sok nagyszerű kezdeménye­zés szüleiéit már levelezőink munkája, levelei nyomán. Az elvtársak tudják, hogy a Rőder­mozgalmat Rőder Bé a elvtárs­nak egy levele indította el. Az egész ország ismeri ma már z6i, — "mondotta Betlen elvtárs Szemén Erzsi traktoroslány nevét és felolvasott egy „levelet", amely I Annakidején a Szabad Nép egyik a „Life" c. amerikai folyóirat egyik j levelezője. Kovács István hívta velczők üldözéséhez, a bírálat elfoj­tásához. De a hiúság, a sértődött­ség', az önteltség nem éppen szocia­lista tulajdonságok. — Országosan Ismert lett Ma­gony Istvánnak, a Szabad Nép tömörkényi parasztlcvelezőjénck csele. Magony elvtárs leveleiben leleplezte a község vezelő álla­saiba beférkőzött ellenséges ele­meket. Az ellenség Ma.gony elvlárs ellen hatalmas hajszát indított. Kizár Iáik a pártbői, a földműverezöve'kezet. bői. Rágalmazták, fenyegették. Ma Magony elvlárs itt ül közöltünk, párttagsági könyvét visszakapta s azok & funkcionáriusok, ekü; tűrték az ellenség garázdálkodásait, ko­moly pár (büntetést kaplak. — Még egy e;et. Lang Lajos elvtárs, a miskolci MAV igazgató­iig dolgozója, a Népszava cs az Északmagyarország levelezője, o Népszavának írt levelében felhívja a figyelmei arra. hogy a miskolci MÁV igazgatóságon vezelő állásban 6zámában jelent meg. fel rá a figyelmet és a Szabad | ül egy volt nyilas vészbírósági tag. — A szerkesztőségek kötelessége, hogy a maguk részéről is a legalá, posabban ellenőrizzék a levelok tar­talmát. A levelek közlése előli győ­ződjenek mog arról, hogy az azok­ban foglaltak helytállóik, hogy a levélt tartalmáért olvasóik eiőlt, az egész r.ép elölt vállalhatják a fele­lősséget. — A szerkesztőségek feladata, hegy gondosan ta-.iulmányozzanak minden egyes levelei külön-külön és tanulmányozzák a levekkel össze­ségükb.n ls — A szcrkeszlőségekhez — mon­dottá — naponta sokszor levél ér­kezik és természetesen nem lehel távolról eom az összes, vagy a leg­több levelel közölni. De a lapoknak nem szabad beér­niük azzal, hogy számszerűen elég levelet közölnek, hnnem úgy kell dolgozniuk, hogy a leg­jobb a legjclen'.íisebb, a legjel­lemzőbb leveleket közöljek, úgy kell dolgczn'ok. hogy szerepel, jenek a lapokban a r.em közöli le­velek is, merítsenek azokból a szer­kesztőségek cikkeikhez, írásaikhoz, az egész lap megszerkesztéséhez. Ezután Betlen elvtárs a levelezők nevelésiről beszélt. A levelezők nevelésének formái az ankétok, értekezletek, egyéni beszélgetési a levelezőkkel — mondotta. — Sztálin elvlárs a le­velezők neveléséről a következő­ket mondja: „A munkás, és faluM levelező­ket, természelescn meg kell ta. nituni az újságírás-technika né­mi minimumára. De nem ez a legfontosabb. A legfontosabb az. hogy a nuinkás és falusi leve­lezők munkájuk folyamán tn­" nuljanrk éc, neveljék kt maguk­ban az aktív társnda'ml mun­kásnak cs újságírónak azt az érzékét, amely né'kfil tcvc'ező nem tartja teljesíteni kil'delé. sét és amc'y nem nevelhető kl a tanításnak a s1" technikai értelmében vett mesterséges mód­szereivel". A mnsikásoszínly számít a levelezők munkájára — Azt hiszem, nemcsak a Sza­bad Nép munkatársai és levelezői, hanem egész sajtónk munkatársai és levelezői mély meghato'leággal olvasták Rákosi elvtárs meleghangú üdvözletét a jubiláló Szabad Nép­hez. Ez a legnJgvobb kilünletés is jele annak, milyen nagy megbe­csülés övezi a mi sajtónkat. — Abban a megbecsülésben, amelyet a mi sailónk kivívott, nagy szerepe van annak, hogy lakjatok, a munkás- a paraszl-és értelmiségi levelezők segítségével elmélyítet­ték kapcsolataikat a do'gozók tö­megeivel. egyre jobban ismerik azok minden problémáját, rajta tartják kezüket a dolgozó nép ülőerén. ismerik azoknak örömeit es gondjait. — Dolgozzanak levelezőink abban a büszke tudatban, hogy munká­jukra 6zámit a mi munkásosztá­lyunk. a mi dolgozó népünk, szá­mít rá a nagy. szeretelt pártunk, dolgozzanak abban a büszke tudat­ban. hogv munkáinkat szerető gon­doskodásra' fic-rti a mi drága Rákosi elvtársunk. A -vita során felszólalt a Viliarsarok és a Délmagyarország egy-egy levelezője is Betlen Oszkár beszámolóját hosz­srantartó lelkes taps fogadta s u konferencia résztvevői felállva, per­ceken át kitörő lelkesedéssel éltet­ték népünk szeretett vezérét, Rá. kosi Mátyást, Ezután megkezdődött a vita. Az első felszólaló Vidákovics Károly vájár, a pécsvidéki bányászok üd­vözletét tolmácsolta. Felszó'alt ' János, a Szc­jtxti Ruha".vér do'gozó ja a „Dél­magyarország levelezője Í6, I A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak üdvözletét tolmácsolta- Elmondottá, hogy üzemükben is vannak olya­nok, akik mint Rákosi Mátyás elv­társ mondotta —, november 30-i beszédében, fékei terveink megva­lósításának. kerékkötői győze me. inknek. vannak nálunk is fegyelem, lázítók, notórius későnjövök, Igazo­latlan műfzakmulasztók. Akadnak olyanok, akik ug; a-n rom kéí-.sk el. ti' n r.iiuasitanck igazolntla­»niü. de ami veszed' mesébe kegye-

Next

/
Thumbnails
Contents