Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-21 / 43. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 21. „Öu^iídmusoc" q<z ifú (fáida j-iúfittu&h&oh Az újszegedi villamos végállomá­sától jó húsz percnyire, magas, •sárga épület mellett kanyarodik az országút Szőrcg felé. Ez az épület az Ifjú Gárda Állami Fiúotthon. Szaké, barna buksifejű kisfiúk a lakói, huncutszemű, komolykodó gyerekek, akiknek otthont adott a dolgozók gondoskodása,akiknek nem kell már csavarogni, koldulni, akik melev szobát jóízű éleit, játékot, okos, megértő, baráti szavakat kap­nak nyakleves és fülcibálás helyett. Vidám, nótázó, nevetgélő csoport száll le a villamosról és indul neiki a szőregi országútnak. A fiúk ke­zében csizma, a lányok karján tarka selyem szoknya, színes kendő. A aseji»dl Ncmaeíi Sxínháx OtSX-axervexete brigádműsorral kedveskedik a gye. rekeknek. Lehetnek vagy húszan. Mind jókedvűen vág neki a hosszú útnak. A csípős, februári fagy pL ro9 rózsákat rajzol a fiatalok ar­cára, cipőjüket barnára festi az orstaágút sara, de lelkesedésüket Semmi nem tudja letörni. Még az egyediül bandukoló járó-kelők is felderülnek ennyi-" fiatal, mosolygó arc láttán. Az út végén már várja őket otthon igazgatója. A folyosók mé­lyéről ídváncsl gyerekfejek bukkan, nak ki majd izgatottan viszik a hírt a többi elmék: — Itt vaunak! Megkezdődik a műsor. Ének. lánc, versek váltogatják egymást, A gyerekek szomjas szemmel hallgat, ják a művészeket, ragyogó kis ar. cukon látszik az elragadtatás. Kicsi mellükbői néha fel .feltör egy méiy sóhaj, szájukat nyitva felejtik a csodálkozástól. Iamerő3. orosz dar lókat játszik tangóh'aarmouikáin a színház zenekarának egyik tagja s a gyerekek lassan felbátorodva éneklik együtt a dalt. „Saél, szél, szállj keletről hozzánk. Szé|; szél, új vitágot hozz ránk..." Talán sphae volt még ilyen há­lás közönsége a szegedi színészek­nek. Minden számot dübörgő taps, ujjongás, „hogy volt.,., hogy volt!'" fogad. A gyerekélt,, őrüuie határtalan. Égő arcuk, csillogó sze­mük minden dicséretnél többet ér. Kedves, kérő hangjuk, az utolsó szám után — ,.n« menjetek el még! l'nekel jelek még!..-" — jobba® fogva tartja a színészeket, mint a felnőt lak elismerő mosolya. Késő délutánha nyúlik a látoga. tás. Most xxerepet cserélne!r. A színház tagjai leülnek a gyere­kek közé éa az otthon tánccsoport­ja, zenekara szórakoztatja őket. Magyar táncot, orosz táncot tán­colnak a. gyerekek, komolyan, pon­tosan, ügyesen. Egyik kis pajtás Petőfi: „Szeget szeggel" című ver­sét szavalja el, két másik énekel. Csengő gyerckhamgjuk megtölti a termet, megtölti a színészek szi­vét Az otthon úttörő zenekara az Úttörő Indulót játsz*a, furulyán, dobbal, cin tányérral. A gyerékek beszé'getnok a színésziekkel. El­mondják, hogy mit tanulnak az iskolában, hogy szabadidejükben szakkörökre járnak, ahol mindegyik pajtás azt csinálja, amit szeret. Egyik az asztalos szakkörben van, másik a modellező-szakkörben, harmadik fotós.,. Megmutatják a maguk-kószítette sakkfigurákat.' a játékokat, a. komoly, művészi fel­vételeket, beszámolnak a Micsurin­szakkör tava'yi eredményeiről, ter­vekről, • beszélnek termelésről, épít­kezésről, könyvtárról. Egész kis gyerek-város született itt a sző­regi országút memtén és a gyerekek érzik, hogy gazdái, tulajdonosai ennek a birodalomnak. Szeretik és gondozzák, mint gazda a jószágát. S most úgy mesélik el apró életük minden kis örömét, hogy a színé­szekben is le'ikesedéa támad, együtt örülnek a gyerekekkel. Későre Jár, este előadás. Indulni kell. A gye­nclick a kapuig kísérik vendégeiket éa csak úgy engedik el, hogy azok megígérik, hamarosan eljönnek megint. Az otthon kis lakói most fel­mennek a termekbe, tanulnak, ké­szülnek a holnapra. A szinészrk ped'g visszaindulnak a színházba­Az országúton már égnek a lám pák. Februárban hamar sötétedik a? idő De a DISZ.tagok szivében ragyogó lánggal ég kicsi elvtársaik köszönete, jól végzett munkájuk öröme és bevilágítja az útat a színpad és az iskolák között. Varad t Zsuzsa Barátság Nem mint kl szörnyű istenek elüti mély, térdet hajló alázattal áll, villámtól félve, tebclettenUI szorong és átkot, áldást vár, sem szolgaként a hízott úr előtt, csupasz kebellel, rongyban, mezítláb les kis kegyet, vagy bő pofonokat s gerinctelen görnyeszti derekát... (Mert Ily ,,barátság" is akad nem egy. ekép hajlong ezer frakkos lakáj Dollár az isten, tröszt az úr neve » Ily baráthoz ily barátság talál.,.) De jókedvvel és forró hittel övez ki békéért küzd, Népek reménye, te — tudjuk mind: a FöldUnk egyhafodán már nő a népek közös kenyere. Ml Párizs volt n hős Petőfinek — több annál, százszor, drága Moszkva ma: Negyvennyolc csak más láncot adott — minden láncot szétzúz Sztálin szava. Mert crösebb, mint minden fegyverek s égi villámnál tüze pusztilóbb, gyilkosra sújt, bennünket feleinél — szeresd, tiszteld a Szovjetuniót! BODOR PÁL V Első a Szegedi Tudományegyetem Jogi Kara az egyetemek közötti versenyben Rákosi elvtárs születésnapjának évfordulójára még fokozottabb jó tanulással, a fegyelem megszilárdításával készülnek fel Szocializmust építő országunk: dolgozó népe nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérté az elmúlt hó­napban az egyetemista fiatalok munkáját. A kollokviumok annyit jelentettek az egyetemista fiatalok életébein, mint az- aratás a dolgozó parasztoknál. Országos viszonylat, ham indult verseny az egyetemek és főiskolák közölt a tanulmányi szín­vonal emeléséért. A Szegedi Tudo. mániyegyetem Jogi Karán is meg­szervezte a párt, a DISZ a versenyt s önnek meg is lett az eredménye: a Sziegedi Jogi Kar első lelt 4.28-aa tanulmányi átlagával a tudomány­egyetemek versenyében. A pécsi Jogi Kar 4.3, a budapesti 4.1 átla­got ért el. A munkás- és dolgozó paraszt származású fiatalok beibizo. nylíották, hogy rájuk különöskép­pen építhet dolgozó népünk. Karun­kon a IV. évfolyam munkás- és dolgozó parasztfiataljai 4.92-es ki­tűnő tanulmányi eredményt tudtak felmutatni. De szép az I. évfolyam 3.74, a II. évfolyam 4.33, a III. év. folyam 4.29-es állaga is. A szakérettségis haüiigalók közül az T. éves Páczi Lajos ért el kiváló i-rrdményt. Nemcsak egyéni tanu­lásban mutatott példát, hanom az elvtársi segítségnyújtásban is. Si­monyi Sándorral, mint tairuulópárok, 5.ös átlagot érték el. A DISZ ünnepélyes taggyűlésén a hallgatóság teljes számban meg­jelent. A jutalonioszlás után Né­meth László párttitkár elvtárs párt­megbízatást adott a DISZ.fia tülök­nek: 1. Szün'essüJc meg a késése­ket, akadályozzuk meg a hiányzá­sokat. S. EmeljiUi tovább a tanul­mányi szinvonalat s szilárdítsuk meg a munkafegyelmet. 3. Vállaljuk el. hogy a marxiz­mus-leninizmusból jeles átlaggal szigorlatozunk: az óv végén. A hallgatóság egyhangúlag meg. fogadta, hogy a párfmegbizatást teljesíti. Rákosi elvtárs 60. születés, napjára a hallgatóság vállalta, hogy karunkon is magukévá leszi a Felsőoktatási Tanács elnökének, Orbán elvtársnak a kaedeményezó­sére indult mozgalmat: „Tanuld meg mindennap — eimit aznap elő­adtak". Ez a mozgalom a folyama­tos tanulást biztosítja. Sárvári Sán­dor elvtárs, DISZ-lilkár hangsú­lyozta, hogy Rákosi elvtárs szüle. tésnapját méltóképpen úgy ünnepel­hetjük, hogy ez a félévünk a „Rá­kosi félév" nevet kapja. Ez azt je­lend, hogy minden hallgató úgy ta. nul majd, hogy ez méltó legyen né. pünk szeretett vezére: Rákosi Má­tyás nevéhez. A taggyűlésen értékes egyéni fel­ajánlások is hangzottak el Szegvári Kailalin, Mihalovics István, SZÍ SZÁK Gyula, Kunos József, Gyuris Ká. roly és Tör öcsik Gábor elvtársak részéről, a tudományos kutatómun­ka. a lanulás fokozása érdekében. A csütörtöki taggyűlés óta már sok joghallgató teljesítette is pár­tunk vezetésével, a tanárok segít?©, gévet március 9.re tett felajánld, sál. Stamimer József. KÖNYV JELENT MEG Kálmány Lajosról \ Közoktatásügyi lat a magyar Megjelent a Szovjetunió Kelet-kutató Intézetének két újabb kiadványa A Szovjetunió Tudományos Akffl- Hámok rabló.hódító politikájának lé­démi áj átrak könyvkiadó vállalata nyegét a távo'lketoti országokban, két új művet adott" ki, melyek a ke. ' ' ...... letkutalás időszerű kérdéseivel fog­lalkoznak. Jevgenyij Zsukov pro­fesszor Kzirkesztésében megjelent a „Nemzelközi viszonyok Távol-Kele­ten" című gyűjtemény. A gyűjte­mény gazdag dokumentumanyag alapján tárja fel az imperialista ál­bcmuiaja az imperialisták egymás-! közti harcát a gyarmati uralomért. Alekszej Gysíkov professzor „In­dia a második világháború alatt és után" című monográfiájában azo­kat a gazdasági, szociális és politi. kai változásokat tárja fel, amelyek nemrégiben maglörén'ek Indiában. A HE1EDIK tíAHYAMEZÖ Nyikolaj Karacsincev, a hetedik bányamező vezetője elgondolkozva ballagott hazafelé. Arcán kedvetlen­ség ült, fülében mondatok moraj. lotfak, amelyek értelmét újra és újra átgondolta: ,J£eveset követelek az emberektől, rossz a munkabeosztás, gyenge ütemben halad a gépesítés, van kapjuk idejében a bányafái. Szóval minden rossz..." Pedig nem is olyan régen mennyi szeretettel dicsérték munkáját, to­vábbképző tanfolyamra is küldték, majd kineveztélc a hetedik bánya­mező vezetőjévé. A páribisalmi be­szélt felöle mindig a legnagyobb cl. ismeréssel, ugyanaz, aki ma a fe­jére olvasta: — Rosszul dolgoztok, Karacsin­ecv elvlárs. Kárt okoztok a nép­gazdaságnak ... A hibákat a pártgyülésen tárták fel. Megtárgyalták, mi az oka, hogy a vezetése alatt álló bányamező, amely nemrégiben még vándor­zászlót nyert, most lemaradt a ver. senyben. Újra fülébe csenglek Gra. bovszkij brigádvezetö szavai Már csigának csúfolnak ben­nünket ... És mindennek a szerve­zetlenség az oka... A szervezelb-nség Tehát a veze­tés rossz. Ide lyukadt ki a bírálat és a sok hozzászólás. Ezért volt Ka. racsincev olyan keserű hangulatban. Odahaza, amikor leült az asztal mellé, még a vacsora sem ízlett. Eltolta maga elől as ételt... Nyugtalanul aludt. Az álmatlan forgolódásban sokszor feltódult ven­ne az önvád: „Rosszul dolgozom". Másnap reggel, amikor a bányá­ba igyekezett, találkozott a pártbi­zalmival. Elhatározta, hogy elmond­ja, amin annyit gondolkozott az éjszaka. — Belátom, rosszul vezetek, rosz. szül dolgozom. — Nem egészem így van! — vá­gott Jcözbe a pártbizalmi. — Az aj Nyikolaj Karacsincev fásulton, bajod, hogy sok erőt pazarolsz el— keserű hangulatban indult el ha­eredmény nélküli A részlegedben | zutróí és — bizakodással, frissen, szép számmal vannak bányászcsa- új emberként ért le munkahelyére. ! risztika patok, de elfelejted, hogy neked kell1 Égett- benne az elhatározás, hogy 1 életrajz Kálmány irányítanod a munkál. Ez vedig j lelveszi a harcot. És ahogy az nagy hiányosságára is, arra. hogy hidd el, nehezebb, mint maga a, embereivel beszélt, érezte, hogy t különben széleskörű gyűjtőmunkája a lobogása rájuk is átragadt. Nem ' nem terjed ki a dallamkutatáara. lankadnak a legutóbbi sikertelen- | Kálmány elvileg látta a dallam­ség miatt, hanem a kommunisták gyűjtés fontosságát, de részben atz, KiadóváUa„ a magyar tudományo9 élet régi adósságának törleszt ás't kezdte meg Kálmány Lajos népköl.­lési hagyatékának sorozatos kiadá­sával. Több. n,agy kötetre terjedő gyűjtésének első gyűjteménye a „Katona dalok", a napokban hagyta el a sajtót. A megjelenés túl közeli idieje nem teszi még lehetővé, hogy a gyűjteménnyel magával részle­tesen foglalkozzunk, a kötet elé írt életrajz azonban, mely könyvalak­ban külön is megjelent, ugyancsak a Közoktatásügyi Kiadó kiadásá­ban, megérdemli, hogy külön is foglalkozzunk vele. Péter László, Kálmány Lajosról írt életrajzának nem az a különös érdeme hogy a nagy magyar nép­rajztudós munkásságát teljes részié, te seggel rajzolja meg, hanem az hogy rámutat Kálmány Lajos ál­landó üldöztetésére, magárahagya. totiságának társadalmi okaira, le­leplezi a Kálmányt számtalanszor meghurcoló, a feudalizmusban bennragadt egyház haladásellenes, tudományellenes arculatát, bemu­talja a folklorista Kálmáuyon túl a feudális viszonyokat élesen bíráló Kálmányt. Péter László, Kálmány Lajos munkásságának alapos isme­retében meggyőzően bizonyítja nemcsak azt. hogy Kálmány észre­vette kora társadalmának hibáit, hanem azt is, hogy egész maga­tartásával mindig a nép mellett állott. írásaiban keményen és bát­ran lárta fei az egyházi és világ! birtok kizsákmányoló jellegét. Egy alkalommal így ír Csernok János akkori hercegprímáshoz: „... nem akarom, hogy nevem szerepeljen, ha egykor az a vihar, amelyik ma Oroszországban dúl, hazánkba is eljut s elsepri az egyházi birtoko­kat itt is, amelyet a nép várva vár." Az Alföld délkeleti sarkában kitö­rő parasztszlrájkok kérdésében a szirájkoiók mellett áll. „A mun. kászavargánoknak tcliát alapjuk vian — állapította meg a Torontál megyei földesurak falvakat kiirtó, ocsmány mohóságát leleplező írása végén — mit csak az okokat für­készni neim szerető, esetleg nem akaró nem lát meg/' Kálmány a bajok megszüntetésére telepítést sürget. „Telepítse be a kincstár a nrqgyar Kánaánon lévő birtokait. ., éspedig az elsősorban itllakő, do földdel nem dicsekedhető magya­rokicai ; megérdemlik!" A z életrajz Kálmány Lajos mun, kásságának tárgyi ismerteté­se, haladó, meg nem alkuvó maga­tartásának megrajzolása ulún ala­posan tárgyalja Kálmány jelentősé, gél a miaigyar néprajzi kutatás tör­ténetében. Rámutat arra, hogy r.i mcsalc a népköl löszét-kutatás he­I lyes módszerének kialakításában volt nagy szerepe, hanem a nép­rtaíjzfculalás' elvi ^kérdéseinek meg­oldásában is úttörő volt. Szöveg­közlcselnek hitelessége egyik leg­fontossabb újítás a magyar folklo­történetében. Rámutat az munkásságának munka. Jól dolgozni s egy nagy kollektívát jól dolgoztatni: két kü­lönböző fogélom. A vezető legyen olyan, mint a karmester: pálcájá­val beint és a zenekar sok külön, bözo hangszere egy hangnemben zendít rá. — Úgy látszik, belőlem sohasem lesz karmester... Engedd meg, hogy újra csak jó bányász lehes. sek... — Nem úgy van az, Nyikoláj! Nem hátrálni kell hanem szembe­nézni a feladatokkal1 Gondolkozz, láss hozzá és tanulj meg dolgozni és komszomoltagok erős akaratával bíznak, hogy kikerülnek a hullám­völgyből. Pontos tervet készítettek a leg­közelebbi teendőkről és másnap már felszerelték a szállítószalagot. A következő napokban felállították a csörlőt, a bányamező dolgozói között megindult a munkaverseny, a kiváló bányászok egyéni fel­ajánlásokkal jártak az élen, a bri­gádok jobb munkával, új módsze­rekkel és csökkentett önköltség az emberekkel. Szűrd le a tegnap hallottakból a tapasztalatokat ..1 'melleit indultak'harcba a szénter Ne fojtsd el dolgozótársaid kexde- melés íokozásáé,t. Ha akadályok ményezését, mert, ha csökkented jeien,keztek, ha a kitermelt szén energiájukat, magadnak ártasz.. .1 eltorlaszolta a csúzdát vagy nem Nem gondoltál arra, hogy nála'ok j voli cíég ía hogy a kifejt-, még mindig kézierővel vontatják a \ nyateret dúcolják, ha zökkenők fát? Miért nem állítjátok fel a m,,tr,llr„rfnl, „ srins-ráJHt/ishnn csörlőt?,.. Fiatalember vagy, az iskolapadból jöllél hozzánk. S fia­talok a munkatársaid is, akik a he­tedik bányamezőn dolgoznak. Tu. dod, mire képesek? Csak meg kell szervezni őket ós meglátod, csodá­kat művelnek. Beszélj arról, hogyan dolgozott a ,JSztálin" bánya a iá­borii idején. Juttasd eszükbe a nagyszerű munkaversenyeket.. . ldenézzl Tyumen kerület ,JíujbL sev" kolhoza versenyre hívott ki bennünket..: — és eléje tartotta a zsebéből kihúzott levelet. A kolhozparasztok levele mégha, tolta Karácsén-evet. Tudta, hogy a versenyben általában bányák bá­nyákkal áV-nak szemben És most — bánya és kolhoz. Indulni készült munkahelyére. A párt bizalmi utá­naszólt : — Aztán fogd meg a gyeplőt 1 hogy ő maga nem tudott kottázni, — nem volt zenei hallása — majd az, hogy fonográfra sem tudott szert tenni, megakadályozta abban, hogy rendkívül gazdag dalgyiijtését a népdalok dallamaival is kiegészít­hesse. Vágezetül, már nem az élet­rajz tanulmány ismertetése, ként. de mégis idetartozván fö| kell említeni ogy kérdést. A Szovjet­unióból. a népi demokráciákból itt járt népi sgyüitesek, a Magyar Ál­lami Népi Együttes szerepiéeeántk hatására Szegeden is megindult a népi együttesek szervezése. Eddig k'Í0Jit(L!!tL- egyetlen próbálkozástól eltekintve, nincs nyoma annak, hogy népi együt­teseink felhasználnák munkájukban I Kálmány Lajos több évtizedes mun­mutatkoztak a szénszállításban, mindig megtalálták a módot a hi­ba kiküszöbölésére és a munka ' tagjai között, de a többi részleg \ adott gyüjlétéit. Kálmány gyüjté. dolgozóival is. Uj, észszerű el- sei kimeríthetetlen forrást jelente­gondolásokat valósítottak meg és nek . . egyiilleseink számára. Jól a gépesítés, amit eddig elhanva- 1 . coltak, hatalmas lendületet vitt megszervezőit kiegwzílo-gyüjtomun­munkájtikba. | kával a Szegeden és a Délalföldön ... A hetedik bányamező ma I dolgozó folklóristák és kultúrmun. újra az egyik legeredményesebben kások Kálmány szövege® közlései­dolgozó részlege a „Sz'á/in'-bányá. nek dallamait még sok esetben fél­nők. 'kutathatják. Nép" '-'-r/at'inknnk és A hetedik bányamező Nyikolaj népi együ'tereinknek ez a népha­Karacsincev vezetésével, a pártsze{. gyoirányokat felelevenítő és új tar. vezet iránymutatásával és támogató_ tálammal eltöltő munkája méltó len­sával megtalálta a helyes u'at, a-me- ^ ne a táj nagy néprajztudósának lyen erősen, biztosan halad ál., emlékéhez. nagyszerű eredmények leié. 1 (szabolcsi)

Next

/
Thumbnails
Contents