Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-13 / 36. szám

AZ ALSÓVÁROSI ÉS SZENTMIHALYTELEKI DOLGOZÓ PARASZTOK TELJESÍTETTÉK BEGYŰJTÉSI TERVÜKET NYUGAT-NÉMETORSZÁG NÉPE NEM NYUGSZIK BELE A BONNI PARLAMENT BÉKEELLENES HATÁROZATAIBA V. r Dfitf1 AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVF. 36. SZÁM ARA 50 PILLÉR SZERDA. 1052. FEBRUÁR 13. A könyvolvasás népszerűsítése: könyvtáraink feladata A könyvek olvasása ma már egyre inkább életszükségletté válik váro­son és falun egyaránt. A könyv, amely a múltban kizáróan csak a ,.kiváltságosoknak" jutott osztályré­szül, ma fegyverré válik a dolgozók kezében. A könyv megszeretteléje, aiz olvasás népszerűsítése igen jelen, tős helyet fogial el az agitációs munkában; hisz a szocializmus épí­tésének egyik előfeltétele az, hogy a dolgozóik látóköre táguljon és a Kü­lönböző szépirodalmi művek, szak­és tudományos könyvek olvasásán keresztül felvilágosultabbá — mű­veltebb emberré váljanak. A könyvolvasás népszerűsítésére és terjesztésére hivatottak az egyre fejlődő üzemi népkönyvtáraink. Csongrád megyében 65.475 icön jv áll a népkönyvtáraikibam a dolgozók rendelkezésére Szegeden közel 70 üzemi é>s közületi könyvtárban la. látják meg a dolgozói; termelési és politikai munkájuk egyik támarzát: a könyvet. Ebből is látható, hogy népi demokráciánk mindent meg­tesz, hogy a könyv — a tudás ter­jesztője — minél nagyobb Ezámbsn eljusson megyénk legtávolibb zugá. ba is. Népkönyvtárainknak, ame­lyeknek mindegyike gazdag anyag­gal rendelkezik, több mint 17 ezer rendszeres olvasója van Csongrád megyében. Népkönyvtárain!; vezetői sok he­lyem helyesen végzik a rájuk bízott feladatokat és jó munkásságuk nyo. mán egyre szaporodik könyvtáraink olvasóinak száma. Fábiánsebestyé. nen Preszburger Margit, a könyv­tár vezetője, csak az elmúlt hónap­ban 30 új olvasót szervezett be, 300-ra emelve ezáltal az olvasói; számát a községben. A szegedi üzeimi könyvtárak jó munkával veszik ld részüket az olvasómozgalom fejlesztéséből. A £zcgeda Kenderfonógyár üzemi könyvtárában ezer körül van a be­iratkozott olvasók száma. Az olva­sók nemcsak egyénileg olvasnak, hanem az üzemi könyvtáros olvasó­köröket is szervezett. Legutóbb Déry Tibor „Felelet" cími regényét dol­gozta fei egy ilyen olvasókör, amelynek munkájába az írószövet­ség Szegedi Csoportja is bekapcso­lódott. A Szegedi Falemezgyárban a könyvtáros a technikai szakkörök munkáját segítette elő jó szakköny­vek biztosításával, az Újszegcdi Kender- és Lenszövő kőnyvldállítá­sokkai hívta fel a dolgozók figyel, mét a könyvre ós jó propaganda­munkájának az eredménye az olva­sók számának komoly megnöveke­dése volt. Néhol a könyvtárosok komoly ne­hézségekkel küzdenek a könyvtári munka vitelében. A Késárugyár könyvtárosa például hónapokon át a szeles, esős ópülctfolyosán tartotta a könyvláróráf, mert az Üzemi Bi­zottság nem tudott a könyvtár szá­mára megfelelő helyet biztosítani. Emellett a könyvtáros munkáját sem ériékeltél; fontossága szerint, mellékes feladatnak tartva a könyv­tári munkát, többször adtak a könyvtárosnak olyan megbízatáso­kat, amik miatt könyvtári óráját nean tudta megtartani. A könyvtár mégis ellátja az olvasókat és a könyvtáros ilyen körülmények mel­lett is igyekszik a könyvtár propa­gandáját fokozni. Az elért eredmények sakkal na gyobbak a hibáknál, de a hibák előtt sem hunyhatunk szemet. Ásolthal­mán már két hónapja nincs könyv­kölcsönzés, holott a könyvtáros két­hónapos iskolát végzett és kellő is­merettel rendelkezik ahhoz, hogy feladatát ellássa. Hanyag munká­ját még fokozza a tanács nemtörő­dömsége a könyvtár iránt. Sövény­házán Szaszkő Erzsébet könyvtáros jó munkát végzett, de ez a jó mun­ka ma már csak a múlté. Elhanya­golta a reája bízott feladatot és a könyvtár olvasóinsik száma lecsök­kent 8.ra. Itt sem adja meg a ta­nács a könyvtárnak a kellő segít­séget A Könyvtári és Olvasómozgalma Albizottság munkájának megir.dulá. sával Szegeden ia megindult a könyvtári munka megjavítása. Az üzemi könyvtárosok számára a Pártoiktalás Háza is ankétot szerve­zett a könyvtári munka kérdéseinek megbeszélésére. Jó kezdeményezés ts született: az Albizottság javasla­tot tett a város kerületeiben olvasó, szobák kölcsönzőállomások szerve­A NpfigtÚYéAÉai. Jtl4űÍ33é?i.Wö a tervet ölömmel fogadta s a végre­hajtás fel lételeit Ls meg lehet te­remleni. A Tanács azonban úgy lát­szik, nem ismerte fel ennek a kez­deményezésnek kultúrpolitikai je. lentőségét, mert az olvasószobák kérdésébein egyelőre nem foglalt el határozott álláspontot. Petőfi-telep, Mőravárcs, Hattyas-telep, Béke-te­lep, a város külső negyedei, melyek a Horthy-fasizmus átkozott'éveiben vízvezeték, járdái, csatorna, tiszta iskola, kultúrház és könyvtár nél. kül maradtak, várják, hogy új könyvtárpoli Ilkánk hozzájuk is ki­juttassa a könyvet, ezzel is elősegi*­se a mult felszámolását. Kutat, jár­dát, lefolyót — a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, sokat építettünk már Szeged külvárosaiban. Építet­tünk új munkáslakásokat s mert is­mét előre kell lépnünk: ki kell vir,ni a könyvet, olvascszobákat, köt csönzőáilomásokat kell létesíteni Szeged városnegyedeiben. A szegcdi könyvtárügy áttekinté­sénél az Egyetemi Könyviárról, a Somogyi könyvtárról, a Technoló­giai könyviáiról is beszélni kell. Az Egyetemi Könyvtár kotnoly lépéseket telt a felé, hogy korábbi hiányosságait felszámoljál. Külső és belső munkáját komolyan felmérve, megtervezve, lépésről-lépésre halad előre, hogy valóban a dolgozók kin­csévé, fegyvertárává, szocialista könyvtárrá váljék. Sok még a hiá­nyosság: — át kell dolgozni a kata­lógusokat, a folyó építkezési mun­kák is zavarjak a könyvtár munká­ját, de minden idő kérdése. A könyv­tár dolgozóinak a könyvtári mun kához való viszonya is megváltozik. Újítások, a munka javítását célzó ötletek születtek, amelyek bebizonyí­tották, hogy a könyvtári munka éppen úgy formálható, alakítható a szocializmus fegyverévé, mint az élet bármilyen más területén folyó munka, A dolgozók magul; bizonyít­ják be magatartásukkal annak a régebbi, hazug legendának tartha­tatlanságát, mely a könyvtárat sem­leges intézménynek politika' fölöt­tinek, elefámitcsont-tudamánynak ha­zud la. _ A Somogyi könyvtár a Népműve­lési ^ Minisztérium támogatásával szintén komoly lehetőségek előtt áll. A technológiai részleg beköltö­zésével a könyvtár létszáma nyolc­ra növekszik, így módija lesz nyitva­tartási idejét meghosszabbítani, ez­zel Szegőd dolgozóinak régi követe­lését teljesíteni. A Népművelési Mi_ rásztérium könyv adománya azt is lehetővé teszi, hogy a könyvtár ki­terjessze eddig elég szűk kölcsön­zési rendszerét a végleg túllépje a burzsoá könyvtárra jellemző ó*d: munkamódszereket. A Somogyi könyvtár technológiai részlege az üzemi szakkörök, műszaki munká­sok, sztahánovista iskolák számára jelentett eddig is komoly segítséget. Sajnos, az üzemek nem támaszkod­tál; eléggé erre a segítségre, nem vették eléggé igénybe a technológiai részleg könyvanyagát. Maguk az üzemi könyvtárak éa szakszervezeti bizottság-ok sem látják még eléggé a technológiai részleg munkájának fontosságát. A könyvtáros munkája sokrétű nagy gondosságot, türelmet és ki­tartó agitációs munkát igényel Ugyanakkor magának a könyveknek az elosztása, a könyvtárórák rend­szeres megtartása, az olvasókkal való rendszeres foglalkozás elen­gedhetetlen követelmény. Ott, ahol az eredmények nagyobbak, mint más­helyen, ott sem szabad megelégedni hanem az elért eredményeket tovább kell fokozni Aho] pedig lemaradás tapasztalható, aho] kevés az olvasók száma — ott a pártszervezetnek és a tanácsinak azon kell lennie, hogy megfelelő könyvtáros beállításává] ez a kép megváltozzék. Elemgedhe tetlenül szükséges városon és fa­lun, tszcskben és üzemekben egy­aránt, hogy a könyvtáraik munkája mindennapos feladat legyen, ame­lyet a pártszervezet, a helyi tanács ellenőriz és nemcsak szóval, hanem tettekben segít. Ezt követeli meg a dolgozó nép. akik közül a jó felvi­lágosító munka nyomán nap, mint iniap új olvasók százai jelentkeznek hogy a különböző könyvek olvasásá­val — tanulva építsék a szocialista hazát. Célunk az legyen: minden dglgpaó ksaéibe köoayet! ^ Másodszor is elnyerte az elüzeni címet az Ujszegedi Kenderszövőgyár A szocialista munkaverseny újabb győzelmét ünnepelték tegnap dél­után az Ujszegedi Kenderszövőgyár dolgozói. Másodizben váltak tu­lajdonosaivá a büszke élüzem-jel­vénymk. Jóval kélóra előtt vidám indu ók köszöntötték az üzem dol­gozóit. A szokástól eltérően nem a kapu felé, hanem valamennyien a kullúrterem felé igyekeztek, hogy részesei legyenek a nagy ünnepségnek. „Teljesítsük Rákosi elvtársnak tett ígéretünket" — ez a felírat fogadta a kultúrterembe érkező dolgozókat A zászlódíszbe öltözött teremben fél 3 órakor kedves kultúrműsorral kezdődött meg az élüzem-ünnepség. Az Ujszegedi Kenderszövögyár énekkara a „Sza­badság" dalával, a Szegedi Nemzeti Színház művészei szavalattat és énekszámokkal köszöntötték az üzem élenjáró dolgozóit Garai Ernő, az Ujszegedi Ken­derszövögyár igazgatója me'eg sza­vakkal üdvözölte a Szegedi Párt­bizottság, a könnyűipari miniszté­rium, a szakszervezet, a honvéd­ség. s a többi szegedi üzemek kép­viselőit. Az é'üzemavaláson az ünnepi beszédet Biczó György elv­társ, a Szegedi Pártbizottság ipari osztályának vezetője tartotta meg. A munka frontján való helytállás — hazafias tett — A Szegedi Pártbizottság, Sze­ged kommunistái. Szeged minden dolgozója nevében meleg szeretet­tel köszöntöm a kender- és len­ipar élenjáró üzemének dolgozóit, — kezdte beszédét Biczó elvtárs. — Üdvözlöm az elvtársakat abból az alkalomból, hogy eredményes mun­kájuk jutalmául az elmúlt év negyedik negyed­évének eredményei alapján to. vábbra is megtartották az él­üzem címet. Eredményeink ünneplésénél nem szabad megfeledkeznünk arról a hatalmas segítségről, amelyet fel­szabadu'ás óta a Szovjetuniótól kaptunk. A történelem arra tanit bennünket, hogy magyar hazánkat szeretni egyet jelent a Szovjet­unió iránti törhetetlen' hűség és ragaszkodás elmélyítésével. Me­lyek azok a hazafias tettek, ame­lyekkel dolgozó népünk bebizo­nyítja a Szovjetunió és hazája iránti forró szeretetét? Elsősorban a munka frontján való helytállás, ötéves tervünknek, a béke tervé­nek teljesítése. Az Ujszegedi Ken­der- és Lenszövő do-lgozói sikere­sen tettek eleget ezeknek a fel­adatoknak — mondotta Biczó György elvtárs — tervüket határ­idő előtt teljesítették. A tervek túlteljesített százalé­kai mögött megtaláljuk a dol­gozók százainak becsületes, mindennapi munkáját. [ a dolgozókét, akik nagyban előse­gítették azit, hogy a vállalat az el­múlt év során másodszor nyeri el az élüzem-jelvényt, s a miniszter­tanács vándorzászlajáért folyó ver­senyben is é'enjár'.ok. A dolqozók 97 százaléka felajánlást tett Rákosi elvtárs születésnapjára Biczó György elvtárs az élenjáró dolgozókról beszélt ezután. Szem­mári Gyuláné. aki á'landóan 175 százalékot, Börcsők Ferencről, aki 174 százalékra és Dudás Jánosné 172 százalékra. Nagy Lászlóné 170 százalékra teljesíti naponta elő­irányzott tervét. — Ezeknek és a többi becsületes dolgozónak munkája nyomán sike­rült az Ujszegedi Kenderszövögyár­nak, hogy az elmúlt évi tervet 109.4 szá­zalékra teljesítették, 99.5 szá­zalékos tervszerűség mellett. A 97 százalékos elsőrendű árú helyett 99 12 százalék elsőrendű árút termeljek. Az üzem dolgozói nem elégedtek meg az e'-ért eredményekkel. Az 1952-es tervév: a dönlő év első hónapjában 105.8 százalékra telje­sítették előirányzott tervüket. Rá­kosi elvtárs 60. születésnapjára az üzem össz dolgozóinak 97 százaléka tett munkafelajánlást. A népnevelők feladata: küzdeni a hiányosságok ellen Biczó György elvtárs az ered­mények me'lett a hiányosságokról is beszélt, melyek még megtalál­hatók az üzemben. Hiányosság, hogy a 71 sztahánovista dolgozó közül csak 24"en csatlakoztak a Rőder-mozg, alomhoz. A versenyszervezésné! — mon­dotta a továbbiakban Biczó elv­társ — hiányzik uz a'apos politi­kai felvilágosító munka, hogy mi­ért i6 tesznek a dolgozók felaján­lást. A népneve-ók feladta, hogy a hiányosságokat, melyek a mun­kaverseny során megmutatkoznak, kiküszöböljék. Magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy például Rákosi elvtárs születésnapjára indított verseny jelentősége az, hogy még jobban megerősítsük országunkat a vállalások túltel­jesítésével. A továbbiakban úgy harcoljanak az Ujszegedi Kenderszövögyár dol­gozói hazánk erejének növelésé­ért, hogy megálljuk helyünket a Szovjetunió vezette egeaz földke­rekséget átfogó békeharcában. — fejezte be beszédét Biczó elvtárs. Le'kes tapssal fogadták a dol­gozók Fülöp György elvtárs, a könnyűipari minisztérium XlX-es főosztály vezetőjének felszólalását. Jutalmazások — Nem könnyű feladat 17 üzem közül megnyerni az élüzem címet. Az elvtársak eredményes munkát végeztek — mondotta Fülöp elv­társ. — A továbbiakban harcolja­nak úgy, hogy harmadszor is él­üzemek legyenek. Ezzel örökre megtartják üzemüknek az élüzera­zászlóL Ezután Fülöp György elvtárs Kiss Árpád könnyűipari miniszter nevében átadta az Ujszegedi Ken­derszövögyár dolgozóinak az él­üzem-zásziót, majd a jutalmak ki­osztására kerü't sor. Tizenhét dolgozó kapott sztaha­novista oklevelet, s ugyanakkor 300 forintot, négy dolgozót sztahánovista jelvénnyel, 400 forinttal, kéthetes gallyatetöi üdüléssel tüntetlek ki. A könnyű­ipari minisztérium küldötte ezen­kívül még 18 fizikai, műszaki é« adminisztratív d<Lgo2ó között osz­tott ki pénzjutalmakat. Megható jelenet következet ez­után. Pattogó induló mellett nép­hadseregünk fiai, díszlépésben vo­nultak cl a dolgozók előtt, s kö­szöntötlék az é üzem-cím elnyerése alkalmából az üzem dolgozóit. — Egységünk harcosai forró üd­vözletüket kü'dik az Ujszegedi Ken­derszövögyár dolgozóinak, — mon­dotta Szappanos Lajos elvtár*, a küldöttség vezetője. — Itt az ünnepségen fogadjuk meg, hogy az üzem dolgozói eredményei mögött ml sem ma­radunk el. Méltóak akarunk lenni azokhoz az dolgozókhoz, akiktól egységünk csapatzászlói kapott. ígérjük, hogy égy igyekezünk tt kiképzések alatt, hogy egységünk érjen el legjobb eredményt. Az Ujszegedi Kenderszövögyár által patronált Ujszegedi Általános Iskola úttörői nevében Kovács Imre k'spajtás köszöntötte ezután a dolgozókat, majd a budapesti Szak­szervezet küldötte; a Városi Tanács és a különböző szegedi üzemek ki* küldöttei szólaltak fel. Nemes vetélkedést kifejező, as újfajta szocialista versenyre jel­lemző versenykihívást tett ezután a Jutaárugyár és a Szegedi Ken­derfonógyár párttitkára. Hangsú­lyozták: . Büszkék vagyunk az Uj­szegedi Kenderszövögyár eredmé­nyeire, de ebben a negyedévben mi is úgy harcolunk, hogy el­nyerjük, ' elvigyük Tőletek az él­üzem-jelvényt". Az Ujszegedi Kenderszövőigyár dolgozóinak javaslatára ezután meleghangú táviratot küldtek sze? retett vezérünk, Rákosi elvtársnak és Kiss Árpád könnyűipari minisz­ternek. Megfogadták, hogy ered­ményeik fokozásával március 9"re tett munkafelaján'ásaik túlteljesí­tésében harcolnak, hogy harmad­szor is tulajdonosaivá váljanak az élüzem-jelvénynek és a szakszer­vezet vándorzászlajának. A francia kormányt az „európai hadsereg" kérdésében nem Franciaország, hanem az amerikai imperialisták érdekei vezették Az „európai hadsereg" tervének vitája a francia nemzetgyűlésben *T\ TTÁieX-ri rvt-ln. I. veszélvesehh" mecrotdásnklinz fn I Étienno Fnirw, eziil Párizs (MTI) Hétfőn este kezdő­dött meg a francia nemzetgyűlés­ben az „európai hadsereg" tervé­nek vitája. Schuman külügyminisz­ter azt állí'otta. hogy a francia kormány „lehetetlennel; tartj'a meg. engedni, hogy Németországot fel­fegyverezzék". de ugyanakkor sie­tett kiemelni, hogy Franciaország vezetői „nem elégedhettek meg ez­zel a tagadó állásfoglalással, mert ez súlyos szakadást idézhetett vol­na elő a szövetségesek közölt." Ezzel Schuman lényegében be­ismerte, hogy a francia kor. mányt az ,,európai hadsereg" kérdésében nem Franciaország b'ztonságának érdeke] vezették, hanem Franciaország „szövet­ségeseinek", azaz az amerikai imperialistáknak az érdekei. A nemzetgyűlés a terv elvetésével — mutatott rá Schuman — erősen ve­szélyeztetné az atlan4i egyezmény jövőjét, mert a szövetségesek az ewrópái hadseregnél _jnég sokkal „veszélyesebb" megoldásokhoz fo_ lyamodnának. Franciaország helyé­re ugyanis Németországot tennék a nyugati védelmi rendszerben­Etienne Fajon a Francia Kom­munista Párt szónoka hangsúlyoz­ta: az amerikai kapitalisták állás, pontja nagyon is érthető. Lázasan készítik elő a Szovjet­unió és a népi demokráciák el­len irányuíó agressziót, mert álmaikban a harmadlk világ, háború mesebeli jövedelmi for­rását, a gazdasági válság meg­o'dását s egyben a szocial'zmus táborának meggyengítését je­lenti. Ebből az elgondolásból kiindulva magától értetődik, hogy Európában egyetlen ország sem érdekli őket jobban mint a védnökségük alatt álló Nyugat-Németország, amely a Ruhr.vidék — az atlanti koalíció fegyvertára — segítségével agresz­sziós támaszponttá, a nagy katonaj hatalommá válnék. Etienne Fajon ezután rámutatott, hogy mekkora veszélyt jelent Nyu­gat-Németország felfegyverzése Franciaországra és a békére. Ade. nauerél; és Schumachsrék nyíltan kimondják, hogy vissza akarják hódítani azokat a területeket,^me­lyeket egykor a poroszok elrabol­tak és amelyek hét év ó'a ismét birtokosuk tulajdonában vannak. Ez a Lengyelország és a Szovjet­unió ellen irányuló háborút jelenti. Étterme Fajon befejezésül felso­rolta azokat a fettétet éket, ame­lyekkei a német kérdést békésen meg lehetne oldani s békeszerző­dést lehetne kötni a nácitlanított. demokratikus és egységes Német­országgal. Hangsúlyozta, hogy a népeik egyre erélyesebben ellenáll­nak a Wehrmacht újrafelállításé ­nak s kijelentette, bizonyos abban, hogy a béke ügye eresebbnek bizo­nyul majd minden imperialista mesferkídésaiéL

Next

/
Thumbnails
Contents