Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-12 / 35. szám

2 r KEDD, 1952. FEBRUÁR IX ^ARÍÉLET Az ásotthalmi győzelem megszilárdításának útjai Az osztályellenség kíméletlen leleplezése a dolgozó parasztok előtt Asotth. n a község dolgozó parasztjainak 70 százaléka mar tszcs paraszt. Uj élet, Napkelte. Békeharcos néven napok alatt 1000 holdas termelőszövetkezetek szüléttek. A paraszt népnevelők jó szavát megfogadták az ásotthalmiak és egymást követték a termelőszö. vetkezeti úton. Milyen csodálatos erő alakította át az ásolthalmi dolgozó parasztok gondolkodását, mitól változott meg a dolgozó parasztok vé'cmónye egy év ala't úgyannyira, hogy rá se lehet már ismerni a régi Ásotthalmára. — A jó népnevelő munkának. S

konkrét helyi érveknek köszönetjük az eredményt — válaszolja erre a kérdésre Szécsi elviára, az egységes falusi pártszervezet titkára.. így jutottunk a jó érvekhez Egy évvel ezelótt, amikor párttitkár lett Szécsi elvtárs, mindent maga akart végezni. •— Azt hittem rajtam kívül nincs is valamirevaló kommunista a községben. Szaladtam éjjel-nappal. Sovány voltam, mint az ujjam, 1 lélek máfe csak hálni járt belém. De a sok ló tás-fu tárnak csak sok kudarc lc(t a vége. Még a* I. tipu. súkal se tudtam meggyörni arról, hogy jobb a III as 'ipus, — emlékezik a nehéz helyzetre a párttllkár. Már.már hitetlenkedni kezdett saját munkájába, belefáradt a sok hiábavaló sza'adgálásba. Elkeseredett. A járási pártbizottság bírálata rántotta ki a kátyúból— Egyedül akarsz harcolni? Ma. gadba messzire nem érsz. Neked a falu' kell vezetni. Ha nincs elég kommunista a harchoz, akkor nevelj magad mellé a parasztokból. És ne hidd. hogy egyedül vagy kommunisita a falubanA járási párttitkár elvtárs bírálatát megfogadta a fiataT községi párttitkár, s hozzálátott az aktivá, hálózat megszervezéséhez. A legjobb párttag, tagjelölt és pártonkívüli dolgozó parasztokat magn köré csoportosította. Uj harcosokat nevelt a'púrUttkár Varga Mihály, a mai Asotthalma fcgyik legjobb népnevelője akkor még tagjelölt se volt. De sokat hal. latolt magáról. Harcosan beszélt a termclöszöveikczet gyűlésein, a munkájában élenjárt. Igaz. sokan panaszkodtak rá. de nem a panasz, kódúknak volt igaza. Varga elvtárs a „8 úrázás" el en szólalt fel a termelőszövetkezet majd minden közgyűlésén- A hanyagok, a lusták éppe® ezért ki nem állhatták. Annál jobban szerették azonban Varga Mihályt a község dolgozó parasztjai. Ez a Varga Mihály volt az egyik új aktíva. akinek kommunistává neveléséhez hozzákezdett Szécsi | elvtárs- Együtt jártak a kisgyűlé. sekre, előbb a párttitkár beszólt. Varga M'hály csak kírérte. Aztán mindig többet, többet hozzászólt a kisgyűlérclre® a párttitkár szavához. Néhány hé' alalt elértek odáig,! hogy Szécsi elvtárs ezt mondhatta; „Most már eriggy magad. elég jó népnevelő vagy ahhoz, hogy egyedül is megálljod a saratEz a nap a mult hét csütörtökén volt. Napkelte lesz a nevünk Mágori Já-.osék tanyáján vagy 50 pnra^zt gyűlt össze Varga Mihály kisgyülésére. Ugy fcesré.t. ahogy a párttitkártól tanulta. „Mindig őszi..fén. mindig az igaza* mondd, mindig magadía gondolj, ha másokai akarsz meggyőzni". — ez voit a párttitkár tanácsa. Varga Mihály elölt most nngy fe'.adat állott- Az 50 do'gozó parasztot, aki előtt beszélni fog, arról kell meggyőznie, hogy n termelőszövetkezet útja az egyedüli helyes út. Gondolkozott. — Mivel kezdje? Gondolta. talán a nemzetközt helyzetlel? Talán az újságból olvas majd fel? De amikor megkezdődött a gyű'és, se egyiket, ae másikat nem alkalmazta, nem beszéli Bem a nemzetközi helyzetről, sem az újságot nem olvasta fel, hanem így kezdte: — Ismerik az npámat. „Kukorica" Mihálynak csúfolták, mert cbak kukoricát luciott adni nekünk eledelül és amikor kérdezték tőle a szomszédok: miért etotod Mihály a gyermekkel azt a sok kukoricái, disznónak való étel az. — csak azt felelte Ozomorúan az öreg: jó élei ez, finom étel ez, mi nagyon sze_ retjük. Szerette a fészkes fene, csak nem volt más. Hát így éltünk m, régen— A felszabaduláskor 11 holdat kapott at öreg. Mi, a gyerekei elváltunk tőle. ki-ki ment a maga ú'ján. Én beléptem a tszcs-be, aztán a többi gyerek is. Apám hallani se akart róla- Januárban jött el hozzánk. — Haliad-© fiam, húgodnál, az Orzsinél voltam Bácsalmáson, két és fél mázsa cukrot kaptak. Mert tudod tszcs tag az is, mint tA A többit anyám merélte el. Vé_ giglátogatia az öreg a tszcs taF fiait, meg lányait. Aztán könnyezve mesélte el otthon a« anyámnak, hogy mindegyik borral, pálinkával, friss hússal, fehérkenyérrel fogadta — Jól élnek „ gyerekek, nekünk is ezt az utat kéne választani, — így döntött az én apám januárban. Magáhozhivatott, kitöltötte a belépési nyilatkozatot. Nyomatékul még azt m-esélte el a kisgyűlésén Varga Mihály, hogy ők 1949-ben hogyan alakították meg az első á&otthatmi tszcs-t. Elmondta azt a hibát is, hogy csak 8 órát dolgoztak. — és gazos ma. rtujt a föld. — Ert azért mondom, hogy maguk tanuljanak belőle. Még nincs annyi gép, hogy nyoicórázzunk. Azután arról beszélt, hogy neki mennyi volt a Jövedelme ebben az esztendőben. Itt „hiba" csúszott a számításába- Amikor felsorolta hogy 4.700 forint készpénz, 870 kiló rozs. 370 kiló tengeri. 12 má. zaa szálastakarmány. ugyana®ny, takarmányrépa, 790 "ter bor, meg az apróságok • . „ közbekiáltottak: — Na nagyítani azért nem keit, tfhlsszük, hogy jó. azért jöttünk ide, hogy belépjünk, de amit mos: mond azt nem hisszük. Felpaprikázódott Varga elvtárs erre. Még hogy 6 hazudott, — Gyűjjenck, nézzék meg a kamrámat. Hát bizony volt olyan dolgozó paraszt, aki 9zavánfogta a népnevelői. Elment, megnézie Varga Mi. háiy. meg a Csolbisz csa'ád kamráját. Megnézte, — s utána belé. pési nyilatkozatot kért. Ez az a konkrét agitáció, ezek azok a helyi érvek, amelyek győzelemrevitték a termelőszövetkezeti mozgalom ügyét Ásotthalmán. ..Napkelte" neve? ott a ki*gyfllé sen szintén Varga elvlárs javaslalára vette fel a csoport. — Tanulni akarunk a to hibátokból. Mi azért neveztük el magunkat „Napkette^-nck, mert azt akarjuk hogy a felkelő nap már mindig kint találjon bennünket a földünkön. Csatavesztéshez egyetlen kém is elég Varga Mihályhoz hasonlóan tízé vei tartják a kisgyűléseket Ásotthalmán az öntudatos dolgozó parasztok. Nevelik egymást saját példájukon, meggyőzik egymást n terme'őszövetkezeti út helyességé ről. Szécsi elvtárs, a párttitkár valóságos hadvezérré nőtt ebben a nagy győztes csatában. De vala miről elfeledkezett. Elfeledkezem arról, hogy csatát nyerni crak a katonák százainak, ezreinek hösieg harcával lehet. De a csatavesztéshez elég egyetlen kém a vezérkarban. Dübörögve szállították a vontatón a népnevelőket az egyik vontatórój vidám arccal, mosolyogva ug rá'nak le a népnevelőik, messziről kiabálva, ki hány új tagnt szerzett Szécsi elvtárs fogadja őket. De egyszer csak elsápadt. — Az anyja úristen:', köztük van a Bencsik Mihály. Ahun.e, az a hosszú, magas. Az kulák. 82 holdja volt. Négy háza, — sziszegi a foga között. — Miért nem kergeted el — kérdik a párttitkártól az elvlársak akik a járástól vannak kinn1. — Most nem lehet, „nem értené, nek meg a dolgozó parasztok.' Még „nem elég öntudatosak" ahhoz hogy így azemt ől-szcmbe e'kergethe&sük a kulákot — feleli a pértt'tkár. Igaz ez? Tényleg nem elég öntudatosak a dolgozó parasztok? He. lyettünk hadd feleljen « párttitkár elvtármak az öreg Szécsi. a párttitkár édesapja. — Szécsi bácsi, ismeri-e a Bencsik kulákot? — Én ne ismerném, hogy rohadt volna meg az anyjába. Emlékszel fiam — fordul a párttitkár felé — amikor 1946-ban házasodni akartál, ő vitte et a hízót a szánk, bul, nem volt a lakodalmadon disznóhús akkor. Mond még egyet-kettőt az 5reg Szécsi Bencsik kulákra. de az: már nem igen lehet'leírni. Amikor kikáromkodja magát, így folytatja: — Csalt, topott világ életéhen a Bencsik. Most 2 éve én voltam a szőlőcsősz. Neki öt hold szőlője volt. g csak hármai vallott be, hogy kettő u'án ne kelljen csőszbért fizetni, No ha akarják tudni, ilye® ember volt a Bencsik kulák. De to fiam ismered, miért nem mon. dod te? — fejezi be beszédét az öreg Szécsi. Szécsi elvtárs példamutatóan jő munkát végez. De nagy hiba, ha hareo&ságát leszereli a mosolygó ku'ák. Szécsi elvtársnak nincs }o. gábam feledni. Nincs jogában meg. bocsátani És főleg nincs jogában az osztá'yharcot suba alá rejteniNe higgye senki, hogy megalkuvó az ásotthalmi párttitkár. A mult kor, amikor ugyanez a kulák felkereste a lakásán, hogy a termelőszövetkezetbe akar lépni, úgy ki. penderítette a lakásából, hogy a iába se érte a földet. De miért nem leplezi le a do'gozó parasztok e'őtt? Elvégre t. kulák elleni harcot elsősorban nem a tanácsnak, nem is az államvéde'mi hatóságnak, hanem maguknak a dotoozó parasztoknak kell megvívniok. Szóeri rtvtársnt i»'-rc!ik Asottbalinán, követik minden szavát n dolgozó parasztok. M m.dja csók el bátran a kiSgvűl éieken, amikor kö. zéiük furakszik a pjfá'.'an Bencsik Mihály, meg a többi Kulák, azt. amit az édesapja mond i't a kulák, ról. Figvclie csak meg nzécsi ev társ: a dolgozó parasztok ott a kis <tvű''ésen szembeköpik maid o kn 'ákot. nem hogy megengedjék. hogv fetszí'l'on velük cgyü?l a mi traktorunkra. Konkrétnak e'ég konkiét az agitáció Ásotlhalmán 6s ez Szécsi elvtárs érdeme. De nem elég harcos még és ez Szécsi elvlárs hibája. Kö. •clkezö épés: harcossá tenni az ngiláeiót. ne felejtsük el soha semegyetlen csepp méreg az egész hordó bort mcgTon' ja. Egyetlen .ku'ák a» eeész termeiöszövelkezetet Ifinkretehe?!. Ipari tanulók megyei kultórbemutatója Az ónálló műhelyei számul AH kfívelhextéhen 4.3 száza lé!-: hal emelkedett a termelés az Ujszegedi Kendergyár eérnázó/tíban Az Újszegodú Kendergyárban elsírnak a córriázó üzemrészben vezették be az önálló mühclyelszámoiásl. Azóta 4.3 EBázalakSoEl emelkedett a termelés. Az álló órák száma a decemberi 11.5 százalékról januárban 7.2 százalékra, az álló orsók száma pedig 0.6 sziáza'jákkai csökkent. Azóta már négy üzemrészben vezették te az önái'ló műhclyoíszámolást Ez nagy segFségére volt aiz üzem veBetőőégéngk a hibák fetáráaáb„n. így tudták kamu latna, hogy a azövőide Allandócn túllépi béralapját, a felvo'.iőnél pedig megtakarít ás rnu. tatkoaik, Most az üzem béralap- j NAGYON BÜSZKÉK voltunk va. lamennyien, akik résglvellünk a mi gye ipari tanulóinak vásárhelyi kul túr be mii tatóján. Büszkék voU lünk arra, hoyy ilyen nd/n/szeru utánpótlás nevelkedik tanulomüü0Igeinkben, tanulóotlhonainkban. .4; munkásosztály fiatal nemzedéke ezen a bemutatón bebizonyította, hogy mint a munkába/n, a kultúra terjesztésében is példamulató. Az első alkalom, hogy az ipari tanulók részére a DISZ Központi Vezetősége és a Munkaerötartalékok Hivala la országos versenyt hirdetett. Ennek megyei döntője zajlott le va. I sárnap Hódmezővásárhelyen. Hatvan szegedi ipari tanuló lép a színpadra. Büszkén feszül a fiúkon, lányokon a szép egyenruha. A re-' fiektorfényben megcsillannak a szemek, a dal álhevili a fiatal arcokat, magasan szárnyal az , Aratódal", majd a „Kolhoz dal Moszkváról" cimű, mindannyiunk áttal meg. szereteti ének csendül fel. Azután ismét a szegedi ipari tanulók követ. \ kéznek, zenekaruk a .Poljuska '-t • játsza, majd a makói tanulóiskola növendékei lépnek a színpadra. Rövid jelenelük abból az időből meríti tárgyát, amikor a polgárháború borzalmai ulán, apá'.lanul-anyátla. nul ezrével csavarogtak a szétdúlt szovjet földön a fiatal gyerekek. Szásával sem törődött senki, de a fiúolt honba kerülve a szovjet étet' felkelti érdeklődési körét, megmu.1 tatja előtte az ezerféle lehetőségei « elhatározza: tanul, hogy emberré váljon. Bátran nyúlnak hozzá ipari tanulóink a nagyobb gyakorlatot és alapos felkészültséget igénylő klagz. szikus zenéhez is. Lakatos Vilmos villanyszerelő tanuló Sohuman: Cisz-moll.ját játszotta igan jó tecli. n lkával cimbalmon a csongrádi ipari tanuló iskola egyik leánynövendéke viszont Bartók: Szonatinóját és Raclimaninov: Prelude-jél játszotta zongorán. Volt-e valaha a múltban ehhez hasonló eset? Csen. dült.e fel a múltban lenézett és megvetett inasok játéka nyomán egy-egy nagy muzsikus alkotása? Ha volt is erre ritka példa — ez elenyésző volt a mes'crségesen tudatlanságban, műveletlenségben tar. lott inasok tengerében. Ma viszont a mi ipari tanulóinkat az jellemzi, hogy könyvolvasók, szímházbajárók, érdeklődnek néphagyományaink iránt s fejlesztik azokat, hogy magul: is a Szovjetunió művelt, kitűnő ipari munkásaihoz váljanak hasonlóvá. GYORSAN PEREGNEK a szá. mok a bírálóbizottságnak komoly munkája akad, ha igazságos, s a végzett munka arányában álló döntést akar hozni. Nehéz eldönteni, hogy a szegedi ipari tanulók ,.Rejtélyes utas" című darabja, vagy az ugyancsak szegediek állal bemutatott honvédtárgyú színdarab előadása.e a jobb. Mennyire valódinak érez'ük azokat a személyeket, alákel az író mondanivalójából ezek az ipari tanulók formáltak meg a színpadon. De azon túl, hogy magunkra ismerünk a darab egy. egy alakjában egyben azt is meglátjuk, hogy a Néphadseregben milyen hatalmas embertformiló munka folyik, hogy a gyengén célba, lövő egyszerű katonát, a mult rendszer iránti gyűlölete, hogyan vál. tozlaija egyik legkiválóbb lövésszé. Megannyi színdarab, mind a dolgo. zók életéből meríti témáját, amellett, hogy szórakoztat, tanítja nemesed: g szereiteket megformáló ipari tanulókai hanem tanít mindannyi, ónkat is. Az ipari tanulók ezen a kultúr. versenyen elénkhozták a mi vidékünk népi művészetét is. Életvidám, csupa derű a szegcdi leányok, fiúk arca, amikor ajkukon felcsendülnek a szép szegcdkörnyélá nóták, a vidám csalogatósok, az incsc'kcdösök. A vásárhelyi ipari tanulók pedig eredeti vásárhelyi legény'.áneol mu- ' tatlak be. Az ősrégi népdal dalt*, mára keményen feszüllek meg a fiatal fiúk izmai. A tánc heve, a legényes virtus csak emelte ennek a táncnak szépségét. NAGYON KÖZEL ALL a mi sti. éjinkhöz az orosz népdal, egy.egy daliÖP1 ,zmte zápok alatl válik or. szágsze>'ie közismertté, belopódzik melegségévei, « szivünkbe, ben lünket is gyújt, lelkesít, hevít új sikerekre, új hureok>íi. S különösen kedves voll, hogy ezek az ismeri dalok oroszul csendültek f.l « makói ipari tanuló lányok ajkán. S kicsit Hosszabban, ugyancsak <i .makói ipari tawu'ókat kell dicsérnünk a ,.Halálba táncoltatott leány" című székely népballada előadásáért,, amely arról szól, hogy Sári bíróasszony elvaku't gőgje hogyan kergette halálba lányát. Tizenhét szép makói ipari tanuló leány rokka, mellell ül, s felcsendül a gyönyörű népi dallam: „Magas a rutafa..." — így kezdődik a népballada, amelynek előadásából külön kiemel. kedik a lányok tánca majd a legények üveges lánca. Mig végül felcsendül a gyönyörű siratódallam a legények, lányok, majd a bűnél megbánt anj/a ajkán. A székely népballada előadása a kultúr verseny kiemelkedő száma volt s egyben irányt mutat arra is hogy kuL túrcsoportjaink milyen módszerrel ludiák legeredményesebben színpadra vinni a népballada gazdag/ mesevilágát. Csak a dicséret hangján lehet szólni arról a munkáról, amelynek eredményét ezen a megyei kvltúr. bemutatón a makói. vásárhelyi, szegedi és csongrádi ipari tanulók felmutattak. Egyben ez a kultúr. verseny arra is figyelmeztet bennünket, hogy még gondosabban, még több szeretettel és segítséggel foglalkozzunk a fiatal munkásnenzedék kulturális nevelésével. Az ipari tanulók pedig még nagyobb szorgalommal még gondosabb felkészültséggel műveljek tovább o kultúra minden ágát, mert számvkrn is minden lehetőséget megad kor, mányzalunk ahhoz, hogy művelt kiválóan képzett szakmunkásokká váljanak. Lelkesítse őket Bőrösök Lajos szegedi vasipari tanuló tanulásra, munkára hívó verse s adjon lelkesedést az a szeretet, ahogyan a vásárhelyi dolgozók a kultúrbemuta'ón a megye ipari tanutóit fogadták. AZONBAN A DICSÉRET mellett rá kell mulatnunk több felkészültségbeli és részben rcndezésbeli hibára. Az énekkarok versenyében feltűnt a vásárhelyi ipari tanulók színtelen éneke. Bár elég tisztán énekeltek, s a hanganyag is biztató, de előadásukból éppen az hiányzott — ami a fiatalságot jellemzi —, « szív, a lelkesedés. Ez a hiba döntően az előkészítésből ered. Ha ® vásárhelyiek dalaikba belcviszik fiata'ságukat, örömükéi és lelkesedésüket a megye egyik legjobb ipari tanuló énekkarává fejlődhet, r.ek. A másik hiba — amely főként a csongrádlak előadásából tűnt ki — a színdarab párbeszédeinek vontatotlsága. A felesleges rövid szünetek szaggatottá teszik a színdarab menetét, zavarólag hatnak a közönségre s csökkentik a darab értékét. Általában a bemutatott mű. sorszámok értékét nagyon rontotta, hogy a rendezőség nem go-ndosko. dőli hangszóróiéról, ami egy olyan, nagy teremben — s tegyük hozzá: olyan rossz akusztikájú teremben, mint a Béke.ssálló nagy'erme _ — különösen a színdarabok értélcél mélyen lerontotta. Rendczé"be'i hibára vall az is, hogy a btrdlóbizMság számára megfelelő hch'röl nem gondoskodtak ami bizonyára akadályokat gördít a helyes versenyhi. értékelésnél is. A megyei ipari tanulóinak versenye egészében véve azonban kultu. rális fejlődésünk újabb jelentős állomása volt. (ergé) A MÁV Fűtőház dolgozói harcolnak a vonathéséseh megszüntetéséért tervezetét felbontják üzemrészekre és műszakokra is. Mindan művezető felelős annak pontos betartásáért, j A szövődében az önálló műhelyelszámolás bevazrtáae óta «z'p ered. 1 ményl mutat a gépUhasználási hatásfok. Az álló órák száma januárbon 4Ó9-cel csői ként. Az önálló műhelyelszámclásnál a termelés emelkedésével együtt a dol. 1 gozók k rciselo, a müvoze'.ök pré. i rriuma is jelentékenyen növekszik.' Dobó Járás művezető december havi prémiuma 190 forinttal, Pálfi Péteré 145 forintfal voll magasabb, mint novemberben, | Fejlődő iparunk következménye, | hogy naponta emelkedik üzemidol-, gozóink száma s ezáltal miind löb. I bein járnak be vidékről munkahelyeikre. A vidékről bejáró dolgozókat túlnyomórészt a vasút szállítja munkahelyük városába és a varulas dolgozók ezáltal nemcsak közvetlenül, hanem közvelve ja ki. veszté részüket az ö'évos terv teljesítéséből. Az utóbbi időben azonban a vasút nem látja el úgy feladatai, mint Hllene. mari igen gyakoriak a vonatkp®é»ak, amelyek népgazdaságunknak, ugyanakkor dolgozóinknak is igen nagy anysgi kúrákat okoznak. Nekünk, vasul ároknak tehát első. •orbro az a kö'ckeségünk, hogy minden erőnkkel harcoljunk a vonrfkésések ellen. A fArg:Imi do'go. i zók szakszerű, ponlos szolgálatid-J téllel s-glísék elő a menelrendrzrrú vona'közJekodést. Mi, fűtőházi dolgozók valamennyien arra törekszünk, hogy a muirkásvonalok moz. donyait mindig a lehető legjobban karbantartsuk, hogy ne legyon egyetlen elhanyagolt kazán sem és a csöves kazánok lapasziasá se legyem hiányos. De rom csak a fü'őházi dolgozóknak kell az eddiginél fokozottabban jobb munkít végczniök, hEinem a vasút vezetés égőnek is nagy gondot kell fordítania a személyzet beosz. lására, a munkafegye'om megszi. lárdíláeára, hogy valóban sikeresen fejezhessük be a téli forg .Imat éa a vontaik,áscsek teljes mértékben kiküszöbolődjemek. Török Imre, a „Délmagyaroiazág' levelezője