Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-02 / 27. szám

•-V MEGALAKULT A MEZŐGAZDASÁGI IPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZEGEDI CSOPORTJA AZ UJSZEGEDI KENDERSZÖVÖGYÁR DOLGOZŐI KÖZÜL MÁR SZÁMOSAN TELJESÍTETTÉK FELAJÁNLÁSUKAT AZ MDP CSÖNG R A DM EGYEI PA RT B I Z O TT S A G A N A K LAPJA VIII. ÉVF. 27. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZOMBAT, 11)52. FEBRUÁR 2A Szabad Nép útja azt bizonyítja, hogy az erő, az igazság, a győzelem a mi oldalunkon volt, lesz és marad A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és Budapesti Pártbizottsága a Szabad Nép megjelenésének 10. évfordulója alkalmából a Magyar Saijtó Napján, pénteken este Budapesten, a Városi Színházban ünmepi díszelőadást rendezett. A díszelőadáson megjelenlek: Gerő Ernő, Farkas Mihály. Révai József és a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőcégének több más tagja, köztük Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke. Ott volt Dobi István, a minisztertanács elnöke, az Elnöki Tanács és a minisztertanács számos tagja} Jelen voltak a díszelőadáson: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió nagyképviseleteinek vezetői és a Magyar Sajtó Napja és a Szabad Nép megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából Budapestre érkezett külföldi vendégek, akiket Betlen Osz. kár, a Szabad Nép szerkesztőbizottságának vezetője üdvözölt megnyitó beszédében. — Mindenekelőtt szivünk múden melegével üdvözöljük a Szabad Nép nagy példaképének, a dicsőséges Pravdának, Lenin és Sztálin lapjának képviselőjét, Mihail Avarkievics Harlamov elvtársat. Ezután Horváth Márlon, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszéde}. követe, a többi baráti országok kül Pártlapunk neve történelmi feladatot jelképesett A Szabad Nép születésének lancsics Mihály, frankét Leó laptizedik évfordulóján életünk min- jai, az első magyar munkáslapok den területén gyorsütemű fejlő- jártak. dóst tapasz.álunk. A mai evior- Az illegális Szabad Nép útját dutón, a mai eredmények láttán em-1 egyik oldalon bitófa, sortűz és bőrtékezzünk mindenekelőtt arra az | tőn kísérte, de r. másik oldaton a időre, amikor a mag még a föld a gyarmatok és a kapitalista országok szabadságért küzdő népei, vei, nemzetünket legyőzhetet'enné teszi. A béketábor tagjaként a nagy Sztálin vezetésévei olyan erősnek érezzük magunkat, mint amilyen erős. szép és legyőzhetetlen az em. beriség jövője. Rákosi elvtárs erre az évfordulóra így üzent a Szabad Népnek: „Kívánom. hogy az első évtized győzelmes harcait a Szabad Nép a jövőben még nagyobb sikerrel folytassa, a felszabadító Szovjetunió vezette 800 milliós béketábor nagy céljaiért, a proletárnemzetköziség szellemében, dolgozó magyar népünk további erősítéséért, íelvirágozásáért és a szocializmus végső győzelméért hazánkban". ígérjük a Szabad Nép szerkesztősége nevében, hogy a Szabad Nép még odaadóbban, még eredményesebben fog küzdeni e mindennél nagyobb célokért. Munkánk sikerének legfőbb biztosítéka az alatt 'csírázott — s <r magyar föld felett a tőke, a fasiszta háború volt látszólag a korlátiar úr. Pontosan tíz évved ezelőtt. 1942 február 1-én a fasiszta áradat kellős közepén pártlapunk első -"rtzércikkének első sorai így adtak programmot. „Pártlapunlc neve jelképezi azl a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét, a Kommunisták Magyarországi Pártját állította. Ezt a történelmi feladatot Sztálin elvtárs ismerte fel és foglalta szavakba elsőnek, amikor a német-szovjet háború kitörésekor bejelentette, hogy most Európa elnyomott nemzeteinek szabadságharca következik a közös elnyomó, a fasiszta reakció ellen''. Az illegális Szabad Nép. mely büszkén illesztette homlokára pártunk vezérének, Rákosi elvtársnak nevét az ő szellemében, utasításainak megfelelően a tömegek közé vitte a fasisztaellenes nagy nemzeti összefogás, a függetlenségi mozgalom egyedül helyis politikáját. — Illegális pár'urk s a Szabad Nép tett erőfeszítéseket a fasisziaellene® front kiszélesítésére, tárgyalások előkészítésére — de kik voltak, kük lehettek tárgyalópartnereink? A kevés meggyőződéses antifasiszta paraszti és értelmiségi i az állandó segítség, amelyet dicső halaitóu "isszr. nem rettenő kom. j pártunk Központi Vezetősége és munistf önfeláldozás, ezrek és tíz- ] személy szerint Rákosi elvtárs ezrek szeretete ragadta előre. Az j nyújt a Szabad Népnek, illegális Szabad Nép útja újra csak | Munkánk sikerének biztositéka azt bizonyítja, hogy az erő, az igaz- I az a támogatás, szeretet, elismerés ság, a győzelem a mi oldatunkon ! és bírálat, amelyet a Szabad Népvolt, lesz és marad! i nek milliós olvasótábora nyújt. Horváth elvtárs a továbbiakban' Munkánk sikerének biztosítéka arról beszélt, hogy a felszabadulás : ?z a ses;llsé^. ,ame1^ minden után a I egál is Szabad Nép - Ré- j Sa^K' ml va. elvtárs xranyitasava) _ első- ezámunkra. Köszönet a Pravdának sorban azzal vált a Part és a nép a népi demokráciák és a kapitanagy iskolajáva. hogy százezrekhez lista országok kommunista lapjai vitte el Rákosi elvtárs beszédeit és képviselőinek, hogy idejöttek köiránytmutató cikkeit, a Központi rünkbe és személyesen adják át Vezetőség hangját, a párt politi- testvéri, elvlársi és harcostársa üd káját. i vözleKiket — fejezte be beszédét Az első években kétféle politika1 Horváth Márton, ütközött össze Az angolszász im. Horváth elvtárs lelkes tapssal fárofgrár StlSA^t .S°r"po\eSZ répvtlői3 S álradikális demagógok az egyik oldalon — s a nemzet minden dolgozójának érdekét képviselő pár. lünk a másik oldalon- A kü. lönböző árnyalatú reakciósoknak azonban el kellett bukniok, mert ők a tömegek elmaradottságára, mi viszont az élenjárókra épíiettünk. Az ő prograir.mjuk a nyomor és éhség, a miénk az újjáépítés és ter. melés volt. El kellett bukniok, mert ^USETm<^ ott^^íS az° Proerammjuk új imperiatista Horthy környezetének tábornokai, a « a m'enk a szabadsag e6 „Kisgazda és polgári párt" egyes,0 Szovjstun.ó barátsága volt. kaiandorpoli tikueai, jobboldali és ál- A fordulat evében ez a harc e'baloida'li szociáldemokrata vezetők, doIt, de a párt. tehát a Szabad Nép - . i.,/— —i : számára sem fejeződött be. Ahogy 1945-től kezdve helye volt' a Szabad Nép hasábjain a termelés nagy kérdéseinek, a széncsaitának, az „Arccaj a va&út felé" s az újjáépítés más jelszavainak, — úgy ma a szocializmus építésének nagy korszakában a termeléa feladatai harci feladatokat is jelölnek. Ma azt mondjuk, hogy a Szabad Nép főfeladata a szocializmus építésének segítése — de a mai világhelyzetben nincsen olyan szocialista építőmunka, amely ne harc közben folyna. Nincsen olyan béke, amelyet ne kellene állandóan és éberen védeni. Nincsen olyan fejlődés, amely ne az elmaradottság elleni harc szülötte lenne. A párl politikáin: a béke védelme Horváth elvtárs ezután hangsúlyozta. hogy milyen szerepet tölt be a Szabad Nép a szocialiZmus építése terén, majd így folytatta: A párt politikája: a béke védelme. A Szabad Nép híven tükröz; a világ népeinek Szovjetunió-vezef. te békeharcát, öntudatosan, bátra®, nagy pártunkhoz és szabad független nemzetünkhöz méltóan utasítja viasza az imperialista provokációk hosszú sorát. A mai évfordulón gondoljunk ar. ra, hogy egyetlen területen sem ad több tanulságot az illegális Szabad Nép hősi harca, mint éppen az imperializmus elleni küzdelem legitimisták és a klérus emberei mindazok, akiknél „jobboldaliságot" és „baloldaliaágol" gyakran, az döntötte el hogy melyik, milyen maszkot kapott Keresztes-Fischer műhelyében. A Srabad Nép a nemxeii ellenállás agitátora és szervezőie volt A tömegekhez eljutó illegális Szabad Nép önfeláldozó munkája tette, hogy a Horlhy-kormányok műhelyében készült áruló, úgynevezett munkásvezérek és paraszlvezérek, a Peyerek és Nagy Ferencek feje felett eljutott propagandánk — mint a nép győzelmének hírnöke, munkás- és paraszltömnegekhez. értelmirégi rétegekhez. Az illegális Szabad Nép felhívása nyomán a Nép-szava tilalma ellenére 1942 március 15-én odasereglettek a Petőfi-szoborhoz tüntetni a becsületes szociáldemokrata szervezett munkások és funkcionáriusok és az értelmiség tömegei is — egészen 1944 teléig a Szabad Nép a nemzeti ellenállás agitátora és szervezője voilt. Az illegális Szabad Nép bizonyos fokig kitört abból a gyűrűből, melyet párlunk köné próbáltak vorni Horthy tárgyalásokkal manőverező politikusai és remdőrkopói. Hű kö. vetője és folytatója volt a három évtizedes hősi harcra visszatekintő magyar kommunista sajtó legjobb hagyományainak, a „Vörös ujság"nak az ,,Új március"-nak, a „KomA% SZK(b)P Központi Bizottsága lapja, a Pravda üdvözlete a Szabad Népnek A lenini-Sztálini Pravda szerkesztőségének alábbi üdvözletét M. A. Harlamov elvtárs, a Pravda „Népi demokratikus országok" rovatának vezetője tolmácsolta a Szabad Nép fennállásának tizedik évfordulójának budapesti ünnepségén: „A Pravda szerkesztősége testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgozók Pártja harcos orgánumának, a Szabad Népnek tízéves jubileuma alkalmából- . A Szabad Nép az új társadalmi rend megszilárdításáért és a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei közötti barátság meg. erősítéséért folytatott fáradhatatlan harcával, a marxizmus-leninizmus eszméinek aktív propagálásával k|vívta Magyarország széles dolgozó tömegeinek tiszteletét és szeretetét. Ujabb sikereket kívánok a Szabad Népnek abban a küzdelemben, amely a Magyar Népköztársaságban a népgazdaság és kultúra további fellendítéséért, a dolgozóknak a proletárinternacionallzmus szellemében való neveléséért, és azért folyik, hogy a béke, demokrácia és szocializmus nagy iigye győzedelmeskedjék!" A „Tartós békéért, népi demokráciáért!" üdvözlete A „Tartós békéért, népi demokráciáért' helyettes főszerkesztője a ,,Szabad Nép" fennállásának tizedik évíordulója alkalmából tarlc'f budapesti ünnepségen az alábbi üdvözletet tolmácsolta: A „Szabad Nép" szerkesztőbizottságának, Budapest! A „Tartós békéért, népi demokráciáért" a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája lapjának — szerkesztöbizott. sága forrón üdvözli a „Szabad Nép"-et, szerkesztőit, munkatársait munkás és falusi levelezőit a lap első száma megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából. A „Szabad Nép", e harcos pártlap becsülettel teljesíti azokat a feladatokat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja eléje tűzött, kedvelt lapja a Magyar Népköztársaság dolgozóinak, akik a Szovjetunióval szövetségben és barátságban, Lenin-Sztálin nagy és legyőzhetetlen zászlaja alatt sikeresen építik n szocializmust, s harcolnak a békéért. További sikereket kívánunk a „Szabad Nép".nek, a békéért és a szocializmusért, a népi demokratikus állam erősítéséért, a kultúra fejlesztéséért, az új embernek: a Szocia'ista társadalom építőjének és megteremtőjének neveléséért vívott harcban. Bukarest. 1952. január 31. A „Tartós békéért, népi demokráciáért" szerkesztőbizottsága. A tíz éves fennállását ünneplő ] a Csehszlovák Kommunista Párt Szabad Népei meleg hangú láviral- központi lapja, a „Rudé Právó", ban üdvözölték a testvérpártok a Finn Kommunista Párt központi központi lapjai. Az évforduló alkal- ]apjai a „Työkansan Sanomat" és mából táviratot küldött a Lengyel Szocialista Munkáspart kozpo-nti lapja, a „Try- " .... buna Ludu", az Albán Munka-tárt Központi Bizottsaga lapja, központi lapja, a „Teri i Populldt", „Neues Deutschland". Egységpárt a ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT LEPLEZTÉK LE A RÓZSA FERENC EMLÉKTÁBLÁT A Magyair Sajtó Napján, pénte- j lője a mártírhalált halt Rózsa Fe. ken délelőtt ünnepélyes kerekek kö-1 renc. A legnehezebb időben szer. zőM leplezték le Rózsa Ferencnek, kesztette a lapot. munistá"-nak. Szilárdan memt to. frontján. Emlékeztessen a Szabad vább azon az úton, amelyem előtte a Nép arra — folytatta —, hogy majgyaT munkásmozgalom kezdeti testvéri szövetségünk a Szovjettámogató munkás saj tó, l unióval és a népi demokráciákkal. a Szabad Nép mártírhalált halt első szerkesztőjének emlékét hirdető emléktáblát a Szabad Nép székházának előcsarnokában. Az ünnepségen megjelentek Révai Jó-! zs-ef népművelési miniszter, Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Harustyák József, a SZOT elnöke, Kiss Károly külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének több tagja s a politikai és kulturális élet több más kiválósága. Jelen vollak az ünnepségen a baráti államok külképviseleteinek képviselői ós a Magyar Sajtó Napjára érkezett külföldi küldöttek is. Kiss Károly, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. Kiss Károly elvtárs arról az útról beszéli, amit a magyar munkásosztály a Kommunis'a Párt vezetésével a felszabadulásig meglett. — A dicsőséges Tanácsköztársaság leverése uláni években nyillan és szabadon folyt a munkásmozgagalom harcosainak gyilkolása. Később, a Horthy-rendszer megerősödésének idejében gondosan ügyeltek arra,, hogy betartsák a „törvényes" formákat — mondotta. Már az úgynevezett konszolidáció éveiben megleltek a börtönök a dolgozó nép harcos fiaival és hiába voltak a rácsok, vastag faiak és párnázott ajtók, tiltakozó kiáltásaik. szenvedésük híre eljutott a gyárak, a falvík népéhez. A látszat-törvényességnek is vége szakadt, amikor a magyar fasiszia uralom ingadozni kezdett. Senki sem tudhatta a harcosok közül, mikor jut a mártírok sorsára, de a kommunisták állták a harcot. A tízéves Szabad Népet ünnepeljük. Éz aJalt a tíz év alatt pártunkharcos lapja, a Szabad Nép az illegálisan írt és nyomtatott kis lapból hatalmas újsággá fejlődött. A még ki®, illegálisan szerkesztett Szabad Népnek volt eisö szerkeszRózsa Ferenc az Illegális pártmunka hosszú iskoláját járta már ki. amikor 1912. februárban elvtársaink a Szabad Nép szerkesztésével bízták meg. Ez a választás nem véletlenül esett Rózsa Ferencre. Mestere volt a konspirálásnak. Minden gondolatát, tettét a párt iránti végleien szeretet irányította. Életvidám, jókedvű ember volt a nyomasztó veszélyek idején is. Szeretett dolgozni. Építészmérnök volt. Szerette a szakmáját, szoros kapcsolatot tartott az építőmunkásokkal. Részvett a nagy ópítészsztrájkokban és értette a módját, hogy hogyan kell megnyerni és a munkásmozgalomba bevonni a dolgozók legjobbjait. Amikor Rákosi Mátyás elvtárs második pöre alkalmával a ttita. kozó gyűléseket szerveztük, Rózsa Ferenc elvtárs e téren is eredményes munkát végzett. Az 1942.es esztendő súlyos csapásokat hozott a Magyarországon dolgozó illegális kommunisták részére. A párt rettenetes nyomásnak volt kitéve. Csendőr és rendőrnyo. mozók, jobboldali szociáldemokrata árulók, provokátorok és csendőrspiclik nyüzsögtek a gyárakban, szakszervezetekben és tették veszélyessé a kommunisták szervező munkáját. Kegyetlen dühük még fokozódott, amikor megjelent a kommunisták friss illegális sajtója, a Szabad Nép. Adták kézbe.csúszfatva, bedobták a gyár törött ablakán, ment címre postán borítékban, vagy betéve a munkás szerszámos ládájába. De bárhogyan jött. mindenütt várták. Rózsa Ferenc és elvtársat az Illegális lapkiadás és terjesztés minden akadályát elhárították. 1942 májusában Rózsa Ferencet sok száz kommunistával az Andrássy laktanyába hurcolták. Heteken át válogatott kínzásokkal gyötörték. Villanyáramot vezettek testébe, annyit ütlegelték, hogy egy ép rész nem maradt a testén. Alig volt jártányi ereje, de hű ma. radt a párthoz és egy szóval sem könnyítette meg a csendörpribékek nyomozó munkáiát. megtagadott minden vallomást. Ugy halt meg Rózsa Ferenc elvtársunk. mint a Kommunista Párt hű katonája. Mintaképe volt a munkásmozgalom kemény harcosainak. Emiékét hazánk dolgozó népe mélyen a szívébe zártaMi adta az erőt Rózsa Ferencnek és elvtársainak az emberfeletti nehézségek elviseléséhez? Erőt és kitartást merítettek e<ső. sorban a nemzetközi munkásmozgalom nagy tanítómesterének Leninnek és Sztálinnak tanításaiból. Erőt és kitartást merítettek pártunk szeretett vezérének, a mi drága Rákosi elvtársunknak életéből, a fasiszta bíróságok előtti pél. damutató kommunista magatartásból. Régi tartozásunknak teszünk eleget, amikor szabadon és boldogan az új, szocialista Magyarországot építve megemlékezünk mártírunkról és emlék. táblát állítunk részére. Méltóbb helyet sem találhattunk volna az emléktáblája részére a naggyá terebélyesedett Szabad Nép Házánál. Legyen Rózsa Ferenc önfeláldozó, harcos élele példakép a Szabad Nép szerkesztői és munkatársai részére. Álljon példaképpen ifjúságunk feltörekvő nemzedékünk előtt, merítsünk belőle erőt és ihletet a jövő nehéz, de győzel. mes harcaihoz Kiss Károly beszéde után lehullt a lepel az emléktábláról, amelyen márványba vésett betűk hirdetik: „Rózsa Ferenc elvtárs, a magyar nép hű fia. hazánk szabadságáért, a munkásosztály győzelméért vívott harcban 1942. június 13-án mártírhalált halt" i