Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-09 / 33. szám

2 S70MBAT, 1952. FEBRUÁR 3. Tovább árad a a '„Még tegnap se hitlük volna, aminek oly igen örülünk!" — Ilyenféle véleményeket cserélnek a Magyar Dolgozók Pártja ásotlhalmi párihelyiségében, amikor a községükben történő legfrissebb eseményekel tárgyalják. Az ásotlhalmi elvtársak maguk is meglepődlek azon. hogy a leirmclőszövelkezeii fel-fe j lesztés mennyire megérett gyümölcs volt községükben. Most látják csak. hogy igaza volt a Járási Pártbizottságnak és Szécsi elvtárs titkárul,nak, akik a termelőszövetkezeti belépésekért folytatott még tervszerűbb és keményebb népnevelő munkára buzdították őktt. Asotthalom pőklája lehet a vidókm& s tanulhalnsk belőle azok a falusi elvtársak is, akik nagyon szerelnek az ő községük különleges helyzetére és a rettentő reakciós befolyásra hivatkozni. Asotthalom (a régi Szeged-Város tanya) semmiben nem különbözik az öl környező többi községtől, a kommunisták sincsenek többen, a feulákok sem kevesebben, még a bir. tokmegoszlás, a föld is ugyanolyan, csupán a pártszervezel állt keményebben a sarkára és valóban motorja lett a felfejlesztés munkájának. Felkarolták ée kiszélesítenék a dolgozó parasz rég mozgalmát, amely a zárszámadás óla fokozatosan erősödöli ée lelkei lehellek bele. Nézzük meg csak. hogyan dolgoznak az áaoMihalmi kommunisák, tonnolőszövctikezcii népnevelők? Minden előre elhatározott terv szerint megy, a munka minden részlei é. nek megvan a felelőse. A népnél velőket népnevelő-értekezleten kioktatták a feladataikról. rugalma. san megszervezték a kisgyűiésekei, a Tanács dolgozói feltérképezték a serületet. körzetekre osztották, a felfejleszés időtartamára hangos híradót állítottak be. a népnevelőtapasztalatok kicserélésére sűrítették az értekezletek számát, kultúr. csoportokat állítottak be, megnívték a szegedi „Nemzeti Színház''.at * „Tűzkeresztség" című, a mai falu életévei foglalkozó színadarab eljátszására. De talán az volt mégis a legjobb, hogy maguk a termelőszövetkezeti dolgozók vitték és vl szik a harcot, saját maguk győzik meg az egyénileg gazdálkodókat. Cs az ásotlhalmi parasztság már eddig is megmutatta, hogy bátran lép az új útra s józan ésszel latolgatva felismerte boldogulásának útját. A Tanácsházán, ebben a nagy harci központban egymás kezére adják a kilincset a dolgozó parasztok. Méltón a telkekben dúló nagy viharhoz, fojtott a levegő, sűrű eigaretoafüslfelhök úszkálnak". Szécsi elvlárs központi párttitkár és Deák elvtárs, a tanácselnök igen moso'yognak, hogy szinte elbizakodottságnak lehetne hinni, ha nem látná az ember, hogy tekintetükben te rábeszélő erő, magabiztos lendület van. És szeretettel mosolyogni lehet ig azon, ahogy Vér Sándor bácsi a körösi iskola felől beront, lé i sa-káiát rezes homlokára lolja és gyors szavakkal mondja: — Szóval azért jöttünk, hegyhát a körösi iskola alatt már ki vagyunk... megegyeztünk... hát nincs is itt m't tapogatódzni, . i az é'et jobb útjának meg a haszonnak nem szabad útját állni... Igen ám csakhogy mi teljesen úiat akarunk, olyant amilyent mi az arravaloslak saját magunk... — Uj csoportot a többi nyo'chcz? — rebbeni meg Deák elvtárs szeme. — Látom, hogy itt már több lesz a csoportelnök, mint a tag. Nem, ennvire már nem szabad szétaprózni as erot. Persze Sándor bácsi végül mégis megértette és rögtön azt tudakolta hogy mivel az ő feleségét operálni kellene, segítene ezen rögtön az OTI, azaz a tezcs-lagság. Am kor a büszkefejü, fiatal Makra Gézát megkérdezték, hogy minek 6Zánta rá magát, igy kiáltott fel: — Azért, mert a régi csoporttagok mind tele vannak bortni, pálinkával. nekünk meg ha a fogunk fáj, akkor 6incs. Lett ezen aztán nevetség. Míg Berta Józsi bácsi, az újonnan ala kuli Petőfi.tszcs elnöke is felemelte gondterhelt arcát, amint a belépési nyilatkozatokat számlálta, — Nicsak, mi'yen bánatos! — mond la rá a cigarettafüstben valaki. — Nem csoda 1 — felelt rá egy Borsos Sándor nevü őszeshajú gazda. -— Én m nden kínkeservemet, gondomat. amit a 12 ho'dammal meg éltem, most a termelőszövetkezeti elnökünkre hagyoin. dolgozó parasztság Ásotthalmán termelőcsoportok ba I — Nem a gondtól félek én, hisz | ennek én leszek majd a tartója, — í felelte Berta —, hanem, hogy "még a Petőfiben többen is lehetnének. A Békeharcos-tszcs valóban új tagokkal szaporodott, belépett: Fá. lyol Vince. István, Antal. hárman egy családból, | teljes gazdasági felszereléssel, két tóval, új szecskavágóvai, hogy már indulásnál gyarapodjék a közöc ördög János 7 holddaj a Dózsa György tszcs-be lépett, ugyanoda Dohány Miklóa, Komócsin János az öreg Gajdács Mátyás bácsi 15 holddal a Szabadságharcos tszcs-oe lépett, mivel m nd egyformán jó °z ha megértés van. Baranyás István 9 holddal és anyósa 17 holdoa' azért léptek be. mert egyszer s utóvégre szabadulni szeretnének a birtokpöröktől, veszekedésektől melyek sokszor a balta használa. táig fajultak. És még egy jófajta vendége is akadt a Tanácsházának. Lassan jött. E'őbb óvatosan hallgatózott, hogy szinte feltüskölődöit a fején a haj Ruhája is dolgozó parasztot mulatóit, söl a beszédje is. Már ki ls töltötte a belépési nyilatkozatot, amikor Deák elvtársnak valahogy felrémlett cz a sunyi, ravasz arc az emlékezetében. Kérdezgetni kezd. te. És akíior kisült, hogy az ujdon sült tag: Kovács József V. kerületi kulák, aki egy esztendővel ezelőtt még egv esztendőt ült a termelő csoportok elleni izgatásért. Az ellenseg támad másképpen is. Ökrös Balázs dolgo zó középparaSZiot, a Békeharcos tszcs újonnan választott elnökét e Taggyűlésen kuiáksággal vádolták meg. nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a kőzénparaszlságot elriasszák a termelőszövetkezettől. Csakhogy Ökrös Balázst nem sértette meg ez a rágalom, mert tudta annak az ercdelét. A dolgozó parasztság egységéi azonban nem lehet megbontani, akárhogy ármánykodik a kulékság. A középparasztság is látja azoka' a nagyszerű eredményeket, melye ket a csoporttagok érlek el. Látják a négviagú Csobin.cSa'ád 24 000 fo rintját de nemcsak a legkivá'óbhn kat lehet megemlíteni. Szabó Ist ván elvtárs egyszerű tsz-tng, köze pes eredménnvel. feleségével közö sen megkerestek 16 mázsa kenyérgabonát. 3.5 mázsa árpái. 20 kiló köleskátát. 4 mázsa csöves kuko ricát, 5 mázsa hurgonvát, 3200 fo rintot. 15 mázsa szénát. 15 mázsa takarmányrépát. 10 hek'ó bort. Amikor ez? a Tanácsháza e'ő'.t Papp Gvörgv 12 holdas do'gozó középparaszlnak elmondta Papp só gor be'evóeoM a marlkába: — Menjünk együtt! Nagy Sándor Ma nyílik meg az „ötéves terv"-kiállítás Ma délután 4 órakor nyílik meg! az MSZT.székházban az ötéves terv kiállítás. A kiállítást megtekinfők meglátják majd, hogy kemény, nehéz, de örömteli munkánk során hogyan bontakozik ki étét, tünk hazánk soha nem ismert fejlődése. gazdasága. Bemutatja a kiállítás a nehézipar, az építőipar, a könnyűipar, mezőgazdaság fejlődését, Különösen megragadja a.z ember szemét a színpad előtt lévő Sztálinváros dombormű terve. Ez a kép bemutatja a hajdani Fenteié mellett épülő szocialista várost, A város a dunaadonyi kanyar mellett épül. Látható az utcák pontos be. osztása, a munkáslakások, gyárak, iskolák, kultúrházak. Ilyen lesz a Szlálinváros, ezt mutatja ez a kis dombormű. Közvetlenül a dombormű felelt láthatók azoknak a gépeknek a rajzai, amelyek dolgoznak Sztáltevárosban. Mindjárt jobbról a SziemenS-Martin kemencétől egészen a vil'amos energiát Szolgátató erőműig minden gép. Sztálinváros grafikonjai mellett a mezőgazdasági eredményeink tűnnek majd a látogatók szemeibe. Látható a szocialista gazdálkodás és az egyéni gazdálkodás közötti óriási különbség. Látható a Szov. jetuniótól kapott gépek fényképei, melyekkel jelentősen megváltoztattuk a földjeink terméshozamát. Látható a tiszalöki vízmű erőmű, amely hatalmas terü'eteket öntöz, gyárakat hajt, városokat és falvakat világít. Ezen a kiállításon Számtalan dol gozö mondja majd: soha ilyen eredményeket nem láttunk még! Valóba® így van ez, a Sztálin-műhöz h?son'ó kohászati központunk még soha nem volt. Ilyen duzzasztógátunk, mint a tiszalöki, sem volt még soha. Mi minién eddigi magyar nemzedék előtt, ismeretlen feladatokra vállalkoztunk, amikor ötéves tervünk célkitűzéseinek vég. rehajtősához fogtunk. A kiállítás azt mutafia. hogy a magyar dolgozók megálBák helyüket az építés frontján. Hogyan tegyünk munkatelajánlást? Szép szokássá vált hazánkban, hogy szocialista építésünk nagy ünnepeit munkafeiajánlások tel. jesífésével ünnepeljük meg Most is, Rákosi elvtárs 60. születés, napja évfordulója közeledtével dolgozóink vállalási tesznek, amelyekkel olya® feladatokat oldanak meg, amelyek meggyorsítják, még eredményesebbé iesz'k a termelést. A termelés növelése, „ hősies munka a leg^z-bb ajándék, amelyet szeretett Rákosi elvtár sunknak adunk. A felajánlások döntő többsége azt bizonyítja, dolgozóink komo. lyan vették a fe'aján'ásrk te!je sítísét- Gc'rállcmása'nk vállalták hogy határidő előtt fejezik be a gépek javítását, hogy a tavaszi mezőgazdasági munká'aíokat zavartalanul végezhessék el. Termelőszövetkezeteink vá'taRák: megszervezik a brigádokat, a munkacsapatokat A vásárhelyi D.-zsa-ternv Iőszüvetkezet az egye. di takarmányozás bevezetésével 8 literről 9 literre emeli a szarvasmarhák tejátlagát március 9-re. Ezek mind olyan konkrét vállalások, amelyek megmuVák hogy mit akar a tszcs, a gépál'o. más végrehajtani, hogyan „karja munkáját megjavítani. Ezek a vál'ahísok mél'óak Rákosi elvtárs születésnapi évfordulója tiszteletére. Néhány termelőszövetkezet azonban még mindig nem értette meg a felaián'ások te-ta'^á*. Olya® fe'ajánlásokat tesznek, ame'yek nem vállalások, meri nem lehet teljesíteni aTpr'. m—t a teljesítésüket leellenőrizni. A vásárheíyi Szfc'hánov-termelöcso> port pé'dául vállalta, hogy „megsz'lárdília a munkafegyelmet". Hogyan? Több termelőszövetkezet azt vá'lalta, hogy „megszervezi a munkáját."*—Hogyan7 Erre ezek a felajánlások nem adnak választ. Azok a fe'ajánlások. amc lyek csak úgy „általánosságban" azabják meg a feladatokat csak arra jók. hogy a terme'őcsoport elmondhassa. hogy ..munkafeL. aján'ást tett" De hogy mit, azt nem tudja, mert a „munka helyes megszervezésén*' sok minden érthető. Ennél a kérdésnél fel kell vetnünk a járási mezőgazdasági osz_ tályok szerepét a felajánlásokban. A járási mezőgazdasági o»ztá'vok m'ért nem segít'k ter. me'03zövctkezete'nket » felaiárvá. sok megszervezésében? Az osztályokon dolgozó elvtársaknak ismern'ök ke'l a tszcs mnnká'át, tndn'ok kel', hogy a tszcs.ben me'yik terüMen va® lemaradás. Olyan segítségei l eli nvniten'rk az oszté'voknak. hogy fe'htoják a tszcs figve'mét arra. hogy mi. 'yen felajánlás 'enne a leg' e znosehh a termelficsnport számára. RáW'i elvtárs szü'etésnanl év. fordu'óján doVozótnk hils'+én számolnak majd be arról. hogyan javították meg munkájukat, milyen módszerekkel értek et k'ma gas'd eredménvt. A esnnTádmegvel ferme'ő'zöve'keTe'eket akkor töltheti el Ilyen büszke érzés, ha ők ls konkrét eredméÚjabb lendületet adott az iskolai munkának a szegedi pedagógusok eredményeinek és hibáinak felvetése Az áítalános iskolai oktató- és nevelömunka ismét komoly léoést tett előre a fejlődés útján. A Szegedi Pártbizottság a Pártoktatás Házában megtartott értekezleten nyújtott kiértékelést az isko'ákban folyó neve'.őmunkáról. Megállapította, hogy nagyon komoly fejlődés mutatkozik minden iskoláinál az öntudatos fegyelem megszilárdítása és a tanulmányi színvonal emelése terén egyaránt. Az iskolai nevelőmunka fejlődésének, eredményeinek megállapítása megnyugtató volt minden pedagógusra. Megnyugtató volt azért is, mert láttuk, hogy a pártunk figyelemmel kíséri nehéz és féelösségteljes munkánkat. Az igazgató egyszemélyi felelőssége a neve'ömuiíka ál andó javulásának egyik alapfeltétele. Ezen a vonalon a szovjet pedagógusok tapasztalatait a magvar viszonyoknak megfelelően alka'mazluk. A munka további javítása szükséges és természetes. Az isko'ai fegyelem terén mutatkozott lazaságok nagyrészt kiküszöbölődtek. Az oktatásra való alapos j fe'késziülés, az órák 6zakmai és módszertani követelményeknek megfée'ö levezetése a legjobb fegye mező eszköz. A növendé.k ér| deklődésének felkeltését és lekötését a lói előkészített tanítási órák b'zonyíl ják. A pedagógiailag, ; szakmailag és Ideológiailag jól kép• zell neve'őnek kevés gondja van | a fegyelmezéssel. A szegedi neI velők továbbképzése terén a Pártb'zctt.ság megállapítása szerint, bár ! mutatkoznak még hiányosságok, I mégis kcmo'y fejlődés tapaszta'j ható. A nevelők 80 százaléka to. ; vábbképezi magát ideológia), szakmai vonalon, valamint a szovjet pedagógusok módszereinek tanul1 mónjtozásával. | A reális éleire való nevelés el sem képzelhető a napi politikai, gazdasági cs társadalmi problémái; ismerete nélkül. A pedagógus mindennapi munkája ál aj szaros kapcsoltaiba kerül az élettel, az étet | minden problémájával, hiszen em. bért formál, aki a problémák előidézője, de megoldója is. Az önképzés, a szakmai és ideológiai tudásán : felül alaposan tanulmányoznia kiell Egyénileg dolgozó szegedi parasztok a begyűjtés határidő előtti teljesítésével köszöntik Rákosi elvtársat Szeged dolgozó parasztjainak 'eg. jobbjai is mind szélesebb rétegekben mozdulnak meg. hogy a mun kásosztáiy példamutatása nyomán felajánlásokkal, hazafias kötelezettségeik még fokozottabb teljesítésével köszöntsék népünk szeretet? vezélét, Rákosi elvtársat. Az üzemek, termelőcsoportok felajánlásai után mindjobban kibontakozik az egyén.'eg dolgozó parasztság felaján'ási mozgalma is Rákosi elvtárs születésének 60. évfordulója tisítele tére. Legújabban Kalmár Antal Mórautca 40. szám a'atti do'gozó paraszt vállalta, hogy 10 százalékkal tiVteljesíti idei baromfi, és tojásbeadási kötelezettségét. Komócsin Lajos. Móra-utca 22. szám alatti dolgozó paraszt is hasonló felajánlást lett. de még az? is megígérte, hogy határidő előtt 15 nappal teljesíti ezt a vállalást. Ugyancsak 15 nappal a határidő eiőtt tesz eleget kö'.etezctt ségénck Blcók,József. Faragó-utca 26. szám alatti dolgozó paraszt. Szegszárdl István, Katona-utca 4. szám alatti dolgozó paraszt azt vál. lalla, hogy egész évi 'lojásbeadását, va'amint félévi baromfibcadittét március 9 re, Rákosi elvtárs szüte. t'esnapjára teljesíti. Katona Pál 11 holdas, Tolbuchin-sugárút 104. szám alatt lakó dolgozó paraszt is példamutató fe'ajénlást tett: első negyedévi tojás, és baromfibeadási kő'e'ezettségét március 9-ig tejesíti, ezenkívül a 'tavaszi vetést határidő előtt elvégzi. FIATALOK, JELENTKEZZETEK MINÉL TÖBBEN BfiNYASZNlK! a rrtipi sajtót. i Helyesen ébresztették fel a pedaI gógusok a dolgozók gyearadceiben a továbbtanulási kedvet — amint a [kiértékelés megállapította —, de a szülőik felé is tudatosították enj nek sziikisége~s<ágét. Az eddigi ered. | menyes munkároalk a továbbfejlesz. . tése előreláthatóan rjam ütközik ne. hézségekbe. Az oktató- ée nevelömunka az isi kolai alapszervezetek élelrehSvá-a óta íendűtatesebb fejlödősrieik indult. A pedagógus szefttnservezet segí'.ső| gát a nevelőmiumka terén eddig I gyakran hiányoliulk. A folyamaiban i lévő átszervezés után előreláthatóan több konkrét segítséget nyújt majd a pedagógusok™:!;. I A tettreCcé^z szocialista ember kialnlkíl&na, ön'udalos fegyelem meg! szilárdítása, a tanulmányi színvonal emelése, az alkoiásvágy felébresztése, a nevelőmunkának eredményesebbé téteta vógell komoly gondol kell fordítanunk az úttörő-önkor, máryaaí teljes kiépítésére. Pártunk iránymu'alá'a, a hibák feltárása ós azok kiküszöbölésére .adolt konkrét útmutatása, segítsége i újabb lendületet adott az iskolai .munkának és fokozta minden nevelő munkakedvét isi Nyéki Ferenc, a Földműves-utcai általános iskola igazgatója. A zt hiszem, nevemet sokan ismariik Szegsden Itt dolgoztam a Szegedi Vasöntödében hosszú évek:® át. mig Rákosi elvtárs be. szódét intézett za ifjúsághoz, hogy jelen Ikezzünk a bányákba. Én is hallgattam Rákosi elvtársnak ezt a beszédét és elgondolkoztam a hal. lot lakom. Az ország a felszabadulás 6te egyre épül cs 6z'pül. Két-három hetenként újabb és újabb gyáraik, üzemek emelkednek a magasba, amelyek egyre több és több szenet kérnek a bányászoktól. így haiározliam el msgamat arra, hogy én, a Szegedi Vasöntöde dolgozója, jelenlktazem bányásznak az Ózdi Szénbányába. 1951 szeptemberében indult el velem a vonal a bánya felé és én egész úton azon gondolkoztam, vaj. jon mi vár rám egy egészen ismeretlen munkahelyen. Dobogó szívvel lép lom le a vonat lépcsőjéről és irtwi sokíial után® jelen ikeztem új munkahelyemen. Eligazítottak és én másnap munkába álltam. A régi szaktársak szeretetlel fogadtak és megmutatták minden csínját-bínját a bányász mesterségnek. Én lelkesedéssel dolgoz om és harcoltam azért. hogy minél több fekete gyé. mánt kerüljön fel a föld alól, a gyárakba. Már az első hónapba® 900 forint volt a keresetem. "P égen hisflio'tam arról, hogy 1 napirenden voltak a bányász. szerencsétlenségek, a tőkések nem törődtek azzal, hogy naponta hár.y mmnikás hal meg, de most a munkásvédelmi berendezések olyan tökéletesek, hogy egyáltalán nincs bányaszereocsétliEnség. A dolgozóik állama, gondoskodik arról is, hogy a bányászoknak munka után tökéletes pihenőjük legyen. Gyönyörű lakása van minden bónyáysnak és az üzem rendes ellátásról is gondoskodik. Háromszori napi éUtazásért mindössze 8 forint 90 fillért fizetünk és elmondhatom, hogy az ellátás olyan tökéletes, amilyennek csak lenni kell. A felszabadulás előtt a bányászok kézzel. csákánnyal dolgoztak naponta hosszú időket, niohéz fizikai munka árán. Ma viszont modern szovjet gépek végzik a dolgozói; helyett a munkát és a bányákban egyá'taián nincs nehéz, megerőltető munka. 3951-ben kerültem el Szegedről. Azófa nagyon, megszerettem a bányász munkát, mert lálom, hogy ötéves tervünket csak akkor teljesíthetjük maradéktalanul, ha az <ddi. ginéi fe sokkal több szenet száll íiunk népgazdaságunknak. ÍVfa fizetésem havonta 1200— iu 1300 forint. Szénen, motelek belőle s eltávozásom óta felruhúzkod'om fizetésemből. Szegcdi fiataloki Kértek benneteket, minél többen jelentkezzetek a bányákba, hogv a széntermelés növelésével is bi-to-íih'ssuk ötéves tervünk rnsra "k'alan teljesítését. Jó szerencsét! Da'lel: András csapat-csillés. Ózdi Szénbánya. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa I „TIRTÖS BÉKÉÉRT, NÉP! DÉMOHRfiC-AÉRT"