Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-07 / 31. szám

AZ M D P C SO N G R A DM EGY El PAR T B IZOTTSAGANA K LAPJA , vni. evf. 3i. szám ara r>o fillér csütörtök, i»t. február 7. A textilipari szaksiervezel területi bizottságinak értekezlete Csongrád) megye textilipari sztahánovlstáivat Tri-molőosoportjaink U munkafelajánlásokkal készülnek Rákosi elvtárs születésnapjára Az ásotthalmi „földindulás" Erősödik Nyugat-Európa gazdasági és politikai válsága Hasonlítsuk öspzc ezt a két adatot: Franciaországban 1951 január. .1 ától szeptemberéig 55.6 százaléktasA emelkedett a hús ára; Magyarországon 1951 decembere óla 80 fo. rintról 35 forinlra csökkent a zsír ára. Ez a Ítél adat jellemzően szemlélteti. hogy két teljesen ellentétes gazdasági, polilikai és társadalmi rendszerről van szó. Hazánkban 3 szocialiaaxus épül, amelynek nyomán jnapról-napra nő a dolgozó Tömegek jóléte. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban nagyszerű, békés alkotások megvalósításán munkái, kodnak. Franciaország és a többi túkés állam viszont az USA-veaelte örüli fegyverkezés, háborús előkészület úlján halad és ennek következtében napról-napra fokozódik a dolgozó tömegek nyomora. Minden nap megdöbben tőbbnélrregdöbbentöbb ad a lok érkeznék Nyugat-Európa országaiból, ami nnnrk a mély gazdasági, politikai és társadalmi válságnak a következménye, amibe ezek az országok iiépellenes, impcrialista-bará' kor. mányaiik áruló politikája miatt jutottak. A második világháborúban legyöngüli nyugat európai „győztes" államok gazdaságában ma már korlátlanul az amerikai löke az úr Az 1948-ban megszavazott Mar. shall-larv keretében a nyugateurópai országoknak nyújtott amerikai „segítség" ürügyén ezek az országok a fegyverkezési hajsza útjára léptek. A Manshnll-terv szerzői, mielőtt rákényszerítették az „arneri. kai segítséget" ezekre az országokra, ael hangoztatták, hogy a marshailizálás megoldja a nyugateurópai töltés országok gazdasági nehézségeit. Azoniban mii lapasztalunk? Több mint három éve van érvényben ez a terv, azonban nem csökkent a munkanélküliség egyetlen Marshall-országban sem. hanem egyre nölt. Dániában háromszorosára, Ausztriában hétszeresére, Nyugat-Németországban három és félszeresére emelkedett a munkanélküliek fcáma. De rcm különb a helyzet a többi nyugalcurópai ál. lamban remi. Dániában a kőművesek 40 százaléka, a mezögaizdasági miunkásaknak pedig 30 százaléka van munka nélkül; Olaszországban a megszépített hivatalos adaték szerint is 4 millió a tefljes és részleges munkanélküliek száma. A Marshall-terv léhát nem oldotta meg a munkanélküliség kérdéséi, hanom alkalmas volt arra, hogy el»c.rvar.;za a nyugateurópai országok békés iparúi és az egyre rövekvő fegyverkezés terheit kény. szeríuse rá ezekre az országokra. Ha megnézzük, hogy mire fordítják a Mnrshail_!erv pénzösszegeit, tapasztalhatjuk, hogy ezek az ösz. szegik leijes egészükben a fegyverkezést szolgálják. A Marshall-terv volt amerikai adiminteztrálora cini. kuss.ni kijelentette: ,,A Marshalltervben résztvevő országoknak először ágyújuk lc"z, kenyerük, meg vajuk majd csak ezután". Az új háború előkészítői ma már fennhangon hirdoük a német fasiszlák jelszavát: ,Vaj helyett ágyút!" A növekvő fegyverkezés azl eredményezi, hogy Olaszországban például a békés iparágaik foglalkoztatottsága alig 50 százalék; azi eredményezi, hogy Ausztria legalább 80 százalékban, el tudná magái látni élelemmel, azonban az oszirúk ve. zetökörök népcllcncs polilikája mialt évről-évre csökken lik a vetésterületei, de ugyanakkor az USAból évente 600 ezer tonna gabonát hoznak be. A fokozódó fegyverkezés miatt — amely elvonja a nyersanyagot a békés iparágaik elől — állandóan csőé;ken Anglia gépexportja. amely Anglia egyik legfőbb jövedelmét képezte. A fegyverkezés növekvő terheit Nyugat-Európa népellenes kormá. ny&i termá-zelcsen egyrészt a dolgozók vállára rakják, másrészt csökkentik a fogyasztási javaknak a termelését, amely szintén a dolgozó tömegek további nyomorát növeli. Angliában ebben az évben 130 mülió fontsterlinggel csökkentik az élelmiszerbchozálalt cs 5 hónapon belül 10 ezer közalkalmazottal bocsátanak cl. Olaszországban a háborúelőlti színvonalhoz képest _ a hús ára hetvenszeresére, a zsíré r egy ven ö 1 szőrösére emelkedett és az o'ass nszLls ál'.rgos fctrl Tríre osaíc a lélminiimum egyneg>oáet íedwj. Norvégiában 1949. ója 20 százalékkal csökkent az életszínvonal Angliában egy esztendő alatt 25 százalékkal emelkedtek a lélfenn tartási költségek és Harold Wilson volt angol kereskedelemügyi miniszter szavai szerint: ,Angliát az élelmiszerárak olyan szédítő emelkedése fenyegeti, amilyenre nem volt példa évszázadok óta". Az USA.tól való függőség, gyarmatosítás következtében a hajdan oly gazdag Anglia nem képes annyi; exportálni, amennyi külkereskedői, mi mérlege egyensúlyához szükséges. Jellemző, hogy amig Anglia külkereskedielmi hiánya 1950 elején 200 milüó dollár voll, addig 1951 első negyedében a hiány már 659 millió dollárra emelkedett. A „Forlime" című amerikai folyóirat így jeriemzi Angliát: „Anglia valóságban közel áll a csődhöz". Nem különb a helyzet Franciaországban sem. A 3.500 milliárdos költségvetésiből 1.500 milliárd fran kot hadikiadásra fordítanak. Az USA 1952-ben 400 millió dollár katonai segélyl" nyújt Franciaországnak, amely 140 milliárd frank, nak felel meg. Jellemző, hogy ez a segély csak úgy „támogatja" a francia gazdaságot, mint akasztott embert a kötél, mert a 140 milliárd frankos amerikai „segítség" fejében az USA uta«ílására 160 milliárddal kell növelni ebben az évben a katonai kiadásokat. Olaszország Amerikai lakáj-kormánya szintén ezen a nyomon halad. A kormány népei, lenessé gére jellemző, hogy amig 100 milliárd lírát fordílanak külföldi gépvásárlásra, addig Olaszország gépiparai csak 10 milliárd H rával támogatják. A hazai ipar mesterséges elsorvasztásával együtt, jár természetesen az üzemel; bezárása, az újabb munkástízezrek utcára dobása. Az csal; lermészeles, hogy a lömének nem tűrik szótlanul a vállukra nehezedő háborús terheltet, önnel; következménye az a hatalmas sztrájkmozgalom, amely hétről-hétre mind erőseibben rázza meg Nyugat. Európa lökés rendszereit. NyugatEurópa dolgozói minid jobban felis. merik, hogy az a fegyverkezés, amelynek költségeit nekik kell fizetni. aet is jelonli. hogy hazájukat az amerikai imperializmus egy új háború felvonulási terepévé akarja kiépíteni a Szovjetunió ellen indítandó háborúban; mindjobban felismerik, hogy ez hazájuk télies megsemmisülését vonná maga ulán. Éppen ezérl a kommunista pártok vezetésével mind crőteijeseb. boni vívjál; harcukat a fegyverkezés ellen, az életszínvonal iovábbi csökken lésének megakad áiyozássíérl, a demokratikus szabadságjogok védelméért és békekormány alakításáért. A dolgozó tömegek akarata ellenére mind nehezebbé válik ezeknek az országoknak kormányzása. Ezl tükrözi az a sorozatos kormányválság, amely különösen Franciaországban gyakori. Éppen ezért Nyugat-Európa lakájkormányai a dolgozók jogainak állandó csorbításával igyekeznek letörni a dolgozók ellenállását, -moly a legnagyobb akadályt jelonli népellenes, bűnös céljaik megvalósítása áljában, Olaszországban De Gasperi kormánya 86.szor annyit költ a rendőr, ségre, mini Mussolini költölt 1938ban. Franciaországban egymásután tiltják be a dolgozók tiltakozó gyűléseit. Nyugy/l-Néme lorsaágban pedig az imperialista megszálló hadisoregek segítségével mind bátrabbá válik a német fasizmus. A napokban megismétlődtek a hit. leristák 1933-as gaztettei, ugyanis a bonni kormány utasítására a rendőrség merohamozta a Kommunista Pdrt helyiségeit, feltörte a szekrényeket és íróasztalokai, betör: — a mentelmi jogot sfmmibevéve — a kommunista képviselők lakásaiba is. Azonban Nyugat-Európa orszá gainak répeilenes kormányai nam tudják letörni a kommunista pártok vezette népi erők mind jobban erősödő mozgalmát, amely a fegyver, kezési költségek csökken lőrére, a támadó Atlanti Szöveteégből való kilépésre, a dolgozóig életszínvonalának emelésére irányul. Ereket n feladatokat viszont csak a demokratikus elemekből alakított békekormány tudja megvalósítani, Fz ért küzdenek rr'v-f szilárdabb egységben a nyugateurópai orszúí^k I dolgozói, ' A MÁV Szegedi Igazgatóság forgalmi osztályának dolgozói is magukévá tették a jelszót; TERMELJ MA TÖBBET, MINT TEGNAP! Rövid idő alatt az egész országban megismerték Loy Árpád albertielepi sztahánovista frontmester kezdeményezését, melynek jelszava: „Termeli ma löbbet, mint tegnap!" A kezdeményezésnek az a jelentősége, hogy pontosan meghatározott, reális versenyeélckat tűz a dolgozók c'é, magábafoglalja a termelés egyenletessé léteiének fettételeit, s nemc&ak bányában, hanem minden üzemben meg leltet valósítani. Ezt tartották szem előtt a MAV Szegedi Igazgatóság forgalmi osztályának dolgozoi is. Amikor eő' ször értesüllek a kezdeményezésről, néhányan már akkor elkezdtek tervezgetni: hogyan lehelne ezt hasznosítani a mi munkánk vonalán? Reggelenként ,.kommunista 10 percet" szoktak tartani, melynek keretébrn megbeszélik a napi munkával kapcsolatos kérdéseket. Az egyik ilyen „kommunista 10 perc" alkalmával vetette fel Rahonyi Lajos főfelügyelő: „Csatlakozzunk Loy elvtárs kezdeményezéséhez!" A forgalmi osztály dolgozói megszokták azt, hogy munkájukat mindig megfontoltan végezzék. Ha ezen a munkahelyen valaki meggondolatlanul cselekedne, annak kataszI trófa lenne a vége. Mo6t is meggondolták azt, amit Rahonyi elvtárs felvetett. Mi is tehetne ennek j a versenynek a reális alapja? — A legdöntőbb kérdések megoldásában 6agUene bennünket ez a mozgalom — vetették fel többen. — Ennek segílségével sikerülne növelni az utazási sebességet, csökkenteni az utóbbi időben elszaporodott vonalkéséseket, 6 komoly segítséget jelentene a munkafegyelem megszilárdításában is. Az alapszervezeti párttaggyűlésen Szabó Ferenc osztályvezető már így, konkrét célkitűzésekkel foglalt állást a mozgalomnoz való j csatlakozása melleit Fe hívta a figyelmet, milyen szép eredményeket érnek el a bányászok Loy elvtárs kezdeményezése nyomán. — A jelszót —• mondotta — megtöltötték tartalommal. s a siker nem is maradt el. Nekünk is erre kell törekednünk. A népnevelők minden do'gozónak megmagyarázták a mozgatom :i • : I« •.„:» „ *•„»,' lényegét és célkitűzéseit, s február 6"án reggel a „kommunista 10 perc" alkalmával a MÁV Szegedi Igazgatóság forga'mi osztályának dolgozói bejelentették, hogy egyöntetűen csat'akoznak a „Termelf ma többet, mint tcgnapl"-mozgalomhoz. A csatlakozás után táv* iratot küldtek Budapestre, a távirat szövege a kövelkezö: „Rákosi elvlárs 60. szülelésnapjónak tiszteletére indítóit munkaverseny eredményesebbé télele céljából a MÁV Szegedi Igazgatóság forgalmi osztályának összes dolgozója a vasút területére vonatkoztatva, csatlakozott Loy Árpád elvtárs „Termelj ma tóbbeí, mint legnapl"-mozgalnuihoz. Meg" logadjuk, hogy munkáhk megjavításával, a munkafegyelem megerősítésével harcolunk a vonatok menetrendszerinti közlekedéséért, az utazási sebesség emeléséért és a tehervonatok gazdaságos kihasználásának fokoíásáért. Ezt a mozgalmat igazgatóságunk egész területén kiszélesítjük. Zalahegyl Lajos párttitkár Szabó Ferenc Forg. oszt. vcz. 1 Busa István ÜB. titkár h". I » a MÁV Szegedi Igazgatóság forga'mi osztálya dolgozóinak példáját követhetik a többi szegedi üzem dolgozói is. Loy elvtárs kezdeményezése valamennyi üzemben felhasználható, s hozzásegít a tervévben előttünk álló megnövekedett feladatok sikeres megoldásához. Rákosi elvtárs 60, születésnapjára méltóképpen késsülnek as üsemek dolgoséi A szegedi üzemekből levelezőink közül egyre többen küldik be hozzánk jelentéseiket, amelyekben meg. írják, hogy a dolgozók milyen nagy lelkesedéssel tették meg felajánlá. laikai Rákosi elvlárs 60. születésnapjának tiszteletére. A Tápéi Hajójavító Vállalattól Erdei Károly elvtárs jcien't'i, hogy :iz ö üzentük is lelkesen kcsziil már. cius 9-e méltó megünneplésére. Erdei elvtárs ír a dolgozók felajánlásáról is. Így például jelonli, hogy a hajólakalos brigádok Köziil Mojzii imrc brigádja vállalta, hogy az ed digi 130 százalékos átlagteljesítmé. nyél 5 százalékkal emeli és minőségi, seicjimentcs munkát végez. Viu eze Pál ifjúsági brigádja felaján lotto. hogy 121 százalékról 129 százalékra emeli teljesítményét és tapasztalatait átadja a többi do'gozó társainak. Veszclka Sándor brigád, ja ígéretei lett arra, hagy I15.rő' 120 százaiéi ra cmr't 'i djosítmény'ét. Brandsitatter Józsefné anyagkönyve. ö felajánlotta, hogy február tO-lől 20 ig hékeőrséget áll és ezalatt az Idő aiatr munkája melleit a szabadságon lévő főzőnö helyeit elvég, zi a főzesd munkáSntokal is. A Szegődi Cipőgyárból Vágvölgyi János elvtárs jelenti, hogy a dolgozók valamennyien ér. 'ékes fclajén'ást le'tck Ríkosi e!vtárs születésnapjára. Az. átlagos felajánlás 5—6 százalék teljesít_ ményeinelés. A minőség terén több mini 200 dolgozó tctl értékes felajánlást, amelyben vállalta, hogy az eddiginél is jobb minőségű grul nyárt, A Szegedi Állami Erdőgazdaság dolgozói Ls ér-ékes felajánlást lellek már. clus 9-érc. A csorvaj üzemegység nél Sutus József és lijvúrl Fái rannknesapala! az íitíiiniüsl üzemegységnél a „Petőfi" és az ..Ifjú gárda" munkacsapatok az ásotthalmi iizentegvségnél pcd'g Berta István és Gárgyán István munkacsapatai vál. ta'júk, hogy az eisj negyedévi fakitermelési tervükéi márejus 9-ére befejezik, az előírt Széria kihozatott százalékot pcd'g 3 százalékkal estelik. A makói üzemegységen Bajusz András és Nagy József munkacsapata váltatta, hogy a csemeSe kiemelésben az eáél gl 110 százaié, kos teljesítményükéi 150 százalékra emeli, az erdősítési munkátatoknál pedig a 12 munkanapot 10 munkanapra csökkenti kalaszleri holdanként. A szegedi iixemegysé*bea Sállal An'a] és Farkas András munkacsaoala váltatta, hogy a cSemctc-kc-"V- r'-tal százalékos teljesítményű kei 113-ra teljesitik. Sipos István többszörös ujíló felajánlotta, hogy márcim 9-ére üzembe helyez egy magvető gépet, amely. Ij-cl cl tudják végezni a nagyobb erdei magvak vetéséi. Neumann István A Tiszamenti Fűrészek dolgozói felajánlását Barát János elvtárs küldte be hozzánk. írja, hogy Rákosi elvtárs 60 ik születésnapjának tiszteletére a dolgozók az első negyedévi tervüket két nappal a haláridő előtt befejezik. Ugyan akkor vállalják azt is, hogy a ,,Novomber 7" Erőmű másod'fc hűtőtornyának anyagát február 28.a helyeit fehruár 23-ra készttik el. A II. számú Téglagyár dolgozói is ériékes felajánlást lettek Rákosi elvtárs születésnapjának ,isüiele. lére — írja Szűcs István rl 'árs. —• A gépjavító brigád vállalta, hogy a karbantartó munkák elvégzésén felül naponta egyMgy csillét javít ki, A bánya-brigád tagjai ígérlek, hogy normájukat 103 százalékra teljesítik, az eddiginél is jobban megszilárdítják a munkafegyelmet, a késéseket és a „lógásókat" teljesen megszüntelilc. fiz m kormánya féS a világ közvéleménye elé áiini és felein! a koreai agresszióért Malik elvtárs nyilatkozata a koreai kérdésről \ Párizs, (TASZSZ). A közgyűlés fi. ülésszakának február 5-i záróülésén Mattk eivlá rs a koreai kérdésről elhangzott nyilatkozatában részletesen ismertette azokat az erőfeszítéseket, amelyeiket a Szovjetunió tett a koreai kérdés megoldású érdekében. Emlékeztette a közgyűlést, hogy A. J. Visinszkij az 1951 novemberében előterjesztett javaslatában, amely a n'epek közötti barátság megszilárdítására irányult, indítványozta, hogy azonnal szüntessék l>e a hadműveleteket Koreában és mindkét fél vonja vissza csapatait a 38. szélességi körtől. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításával kapcsolatos napirendi pont tárgyalása alkalmával a szovjet küldöttség ezév január 3-án javasolta, hogy hívják össze a Biztonsági Tanács periodikus iiiésél, amelynek feladata let'i volna, hogy elősegítse a koreai fegyverszünet tárgyalások sikeres befejezését. A ..Korea függetlensége" című napirendi pont megvizsgálása alkalmából. január 9-én a szovjet kük döliség ragaszkodott ahhoz, hogy ezl a kérdést azonnal vitassák meg. Visinszkjj elvtárs már ükkor figyelmeztetett, hogy az USA li'ikos szán. déka. hogy a koreai kérdés tárgyalását végérvényesen meghiúsítsa ezen az ü'ésszakon. Az angol-amerikai lómb magatartása a továbbiak folyamán le'.jes mértékben igazolta Visinszkij elv. társ értékelését. Az angoi-amerikai tömb miivden esetben elgáncsol la a Szavjeiunjó javas'alait n koreai helyzet békés mcgohVsára. A legutolsó esetben pedig előbb mesterkedésekkel elodázták a koreai kérdés megtárgyalását, később ledobták az álarco! és az alapokmány, valamint az cljáráii szabá lyok semm ibcvétotével erőszakosai akadályozták meg a koreai kérdés tárgyalását. Az Egyesült Államok kormánya fél a koreai kérdís nyi'.t meg. lárgyaiásá'ó'. fél a nemzetközi bírálattól, fél a világ közvéleménye c'é állni és felelni a koreai agresszióért. Ezért meg aknr szibadulni a koreai kérdéstől és annnk eldöntését katonai erőkre bízza. Ez most már mindenki számára világos és szemmeltálható — mondotta Ma|jk elvtárs. De világos mindenki előtt az is. hogy az USA kormányának, ame|y megkezdte a koreai agressziói, bc is kejl fejeznie azt- Teljes mértékben az Egye. sült Államok kormánya lesz felelős, ha a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat amerikai részről bármily ürüggyel moghiúSiják. ha a koroa* nép ellem agressziói kiterjesztik, vagy ha az agressziót a Távol-Ke. letre (erjesztik ki. Majik elvtárs a továbbiakban ki. jelentette, hogy a szovjet küldöttség legfontosabb eszköznek a nemzetközt feszültség e'hárítására a koreai kérdés békés rendezé-ét tarfja. Kifejtette. hogy „ közgyűlésnek módjában áll kényszeríteni az ame. Fkai agresszorokat, hogy ba<ryjanak fel a koreai nép ellen indi'c't háborújukkal. A Szovjetunió küldöttség© — szögezte le Malik elvtárs — ragaszkodik ahhoz, hogy a közgyűlés vesre el az USA. Anglia és Fran. ctáország közös határozati ja -asia. tát, amely az amerikaiak koreai agressziójának bátorítására irányul, •ta utasítsa s politik'Ji bizottságot, hogy haladéktalanul vizsfgá'j'a meg a koreai kérdén1.