Délmagyarország, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-28 / 49. szám

226 CSÜTÖRTÖK, 1952. FEBRUÁR 28. A TERMÉSZET LEGYŐZŐI ^m - • ^ L Volga-Don csatorna építkezése hat almos iramban közeledik a fejszéihez. A két nagy folyó épülő vízválasztójához annyi követ használnak fel, amennyivel 112 kilométer hosszá országutat, lehetne • lkéezíteni. A. kommunizmus nagy építkezései építői legyőzik az Időrés nehézségeit és B, Vasziljev búvár a jeges vízbe szállt le, hogy < llcnőrizze a vízalatti szűrőberendezés szerelésének munkálatait. A :ovjet emberek teljesítik Sztálin elvtársnak tett felajánlásaikat és a tervezett határidő előtt Moszkva öt tenger, kikötője less. Ez év tavaszán, már átadják a forgalomnak a hajözható VolgaDon csatornát. A kommunizmus e hatalmas építkezésénél számos fiatal szakember dolgozik. Közülük sokan a főiskola padjaiból kerültek as építkezésekhez. G. Seklanova mérnöknő most nemrég fejezte be a kujbisevi hidrotechniJcai főiskolát. Most a 10-es számú zsilip építésének felelősségteljes munkáját Irányítja. Képűnkön G. Seklanova mérnöknőt H tjuk, amint megbeszéli az építés soromkövetkező feladatát P. Lipatev építésvezetővel. i | Szovjet nézők a Nagy koncert-ről „Több filmkoncertet! Kimerítően és sokoldalúan mutassák be a művészet minden műfaját 1 Kérjük, hogy mennél több opera és drámai művet filmesítsenek még'I Ilyen hangú levelek érkeznek a szovjet sajtó szerkesztőségébe a nézők tiz- és százezrei részéről. A levél írói munkások, ko'hozparasztok, mérnökök, orvosok, diákok, bányászok, különböző korú és foglalkozású, a művészetet forrón szerető emberek. A nézők kívánságának kielégítésére a filmstúdiók elkészítettek már olyan filmeket, mint a Valcer koncert. Koncert a frontnak, Filmkoncert a Vörös Hadsereg 25. éves évfordulójára és a Színpad mesterei. Hatalma® lelkesedéssel és boldogan fogadták a nézők a Nagy koncert című művészi czínes filmet is, amely a szovjet emberek millióinak adta meg a lehetőséget a Nagy Színház érdemes művészeinek megismerésére. „A Nagy koncert indítsa el a szovjet zenei kultúrát népszerűsítő fi'mek egész sorozatát, vidéken türelme&'enül várjuk a szovjet 6zfnház és zenei kultúra mestereiről szóló filmeket". — írják levelükben KrasznodSrból a munkások, tisztviselők és műszaki dolgozók. köztük Bikov elvtárs is. Többen a leve'.ek szerzői közül kérik a fi'm dolgozóit, hogy ne csak részleteket, de teljes operákat, klasszikus baletteket, szovjet operetteket. hangversenyeket, énekkarok és tánccsoportok fellépéseit is filmesítsék meg. A szerkesztőséghez küldött levelekre jellemző, hogy szerzői komolyan érdeklődnek a szovjet művészet iránt. Ez tűnik ki Bcgyin és Bordun diákok Írásaiból is, akik filmen szeretnék látni, az Anyegin, Dubrovszkif, Szadko, Borisz Godunov, Hovanscsina, című operákat és a Haltyúk tava, Diótörő, Piros pipacs, Romeo és Júlia baletteket. A „Vörös Szormovo"-gyár kovácsa, Novozsilov elvtárs arról a fölényről ír, amelyet a szovjet kultúra a burzsoá kultúrával szsmben felmutat: „A burzsoá filmgyártás által kibocsátott egyetlen film sem szolgál olyan nemes célt, mint a mi egész művészetünk, ame'y gazdag tartalmú, hazaszeretetre nevelő és győzelemre vezető műveket készít. Mennyivel tartalmasabb és nagyszerűbb a mi kultúránk az imperialista államok kultúrájánál, amely a népet nem a vi lágosság és értelem felé. hanem a rablás, erőszak és háború felé vezeti! A „Nagy koncert"-hez har sonló filmek nyomán minden szovjet ember büszke a népi művészetre, tehetséges népére". A CSILLAGBÖRTÖNBEN Az alábbi irás a szeqedi Uttbrőház Rálcosi elvtárs szirté'csnspjdra készített albumából való. Téli havas délután van. Ropog a friss hó lalpunk alatt. Sietve igyekszünk a szegedi Csillag-börtön, felé. A házak hófedte tetői | alól mosolyognak ránk az ablakok, mintha látnák, ismernék a mi életünket. Megérkezünk a börtön elé. Mégegysser körüljárjuk qz épületet a kőfalak mentén s gondolkozunk. Különféle gondolatok jutnak eszembe; Elém tárul az az idő, amikor még nem viselhettek vörösnyakkendőt a gyermekek. Rongy fedte a szegény munkásgyermekek testét, nem tanulhattak 8 dolgozniok kellett a mindennapi kenyérért, Rókosi elvtárs ebben az embertelen, elnyomó világban is meglátta, megmutatta az utat az igaz élet felé. Ropog a hó s tű. lünk nem messze hógolyóznak pajtásaink. Gyermekek lehetünk, úttörők, tanuL ha.tu.nk, alkothatunk, építhetünk. Odaérünk a kapu elé. Feltárul előttünk az a kapu, melyen Rá. kosi elvtársat, mint vádlottat vezették ke. resztül s ő míg is büszkén, vádlóként . s az igaz ügy győzelmének biztonságában nézett elnyomóira. Lassan lépegetünk fel a kopoli lépcsőfokokon. Az őr elvlársak barátságos arca mosolyog ránk fentről. Tudják, miért jöttünk. Elvezetnek bennünket kaeslcaringós folyosókon keresztül Rákosi elvtárs cellájáig. Kinyílik az (,jtó. Rokka, széle, ágy, asztal s cella bútorzata, Látjuk magunk elölt Rákosi elvtársat, amint ül a rokka melleit s a -fonállal együtt gondolataiban a jövőt szóm'.. Azt a jövőt, ami akkor még csak merész álom volf s ma márM a legelevenebb való. — Innen irányította Rákosi elvlárs az ab. lakból a gyufagyári m un leások szervezkedését — mondja az ör elvtárs, majd folytatja: — Itt volt az asztalban elhelyezve . a detektoros rádió. Igen. Rákosi elvtárs •még itt is az emberiség sorsának mcgv/illoztatásáért küzdött. Megnézünk jól rhjnden egyes bútordarabot s egyre nagyobb gyűlöletlel gondolunk azokra, akik az igazságot vaspáncél mögé zárták. Még utoljára visszatekinjünk. Majd visszafelé indulunk, Kip-kop, kip-kop — csak ez hallatszik a csendes folyosón. — Előre! — köszönünk az őr elvtársalenak. akik szintén kedvesen viszonozzák köszöntésünket. Rálcosi elvtárs cellájának látása megcrösitelle benviin- az akaratot: Tanulni! IWcosi elvtárs még, a börtönből is értünk.. a mi ragyogó jövönk'frt küzdött. Nekünk minden lehetőségünk megvan a tanú'ásva, éppen ezérf meg szerelnénk mutálni Rákosi elvtársnak, hogy vörösnyukkendánlcltöz méltón fogunk tanulni. Kiértünk a szabad levegőre. Körülöttünk házak, üzletek. Hó. Tél van, de mégis meleget ad számunkra a szabadság. Az élet, az allcotá-s nem alszik el a hó alatt sem, körülöttünk fokozottan termel minden gyár. S ahogy állunk a friss, hószagú levegőn. leheletünk füstöt rajzolva a lcödös levegőben, mindannyian, egyre gondolunk: az építésre, az alkotásra s az eszmébe, melyet Nelced köszönhetünk, Rákosi elvtárs. Kardos Marietta, Mérey-ulcai általános leányiskola Vili. oszt. A szegedi Tanítóképző fiaialfai in bekapcsolódtak a Loy-mozgalomba A szegedi Tanítóképző DlSZ szervezete jó eredményeket ért el a tanulmányi munka, a amtrak afegyel em megszilárdítása és a szervezed élet területén. Ezek az eredmények telték lehetővé, hogy elnyerjék a városi DISZ-bizotiság vándorzászlaját. A vándorzászlói azonban nem elég elnyerni, meg is kell azt tartani. Intézetünk fiataljai az eredmdnyele továbbfejlesztése érdeklőben kapcsolódlak bele a Loy-mozgalomba, határozták el. hogy naponta újabb sikerekéi érnek el. A jelszó: „Tanulj ma többet, mint tegnap!" A mozgalom sikere érdekében fiataljaink felajánlásokat lellek, óráról-órára pontosan készülünk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, amihez az is hozzátartozik, hogy a sajtóbeszámolót fegyelmezel* len végighallgatjuk. Jobb tanulással ünnepeljük meg szeretett édesapánk, Rákosi elvtárs hatvanadik születésnapját. A felajánlások teljesítésében igen szép eredményt érték el Marionos Erzsébet, a IV./b. oszlály és Korom Klára, az I./a. oszlály tanulója, Szükséges azonban, hogy az élenjárók még lelkesebben és kitartóbban fogjanak hozzá egy-egy feladal végrehajtásához, hogy az olyan fiatalok. — mint például Smajda Anna —. ekik még nem érlelték meg a szépen induló mozgalomnak a jelentőségéi, szintén megjavítsák munkájukat! ] Szabó Katalin levelező TOSC A Napolecm olaszországi hadjáratának hatására 1796-ban az ország térületén a burzsoá erők részvéteiével köztársaságok alakultak. A : akciós koalíció csapatainak 1799-i támadása azonban összetörte ezeket a köztársaságokat, köztük az Egyházi AHamot magábafoglaló i salpinl és római köztársaságot is. A pápa és a nápolyi király visszatér országába, s ezzel megkezdődik a hanyatló nemesség kegyetlen ellenforradalmi terrorja. A köztársaság vezetői börtönbe kerülnek, a rendőrség kopói rettegésben tartják a polgári hajadás és szabadság harcosait, napirenden „ letartóztatások és üldözések- Mindez azonban nem töri meg a forradalmárok kilét éa erejét: a remény tovább él, S aa. 1800 júniue 14-én kivívott marengói győzelem fényesen igazolja e hitet éa bizakodást, 6 új fordulatot ad a forradalom eseményeinek. Puccini Toscn-ja a forradalom és ellenforradalom e viharában, a n.arcngói győzelem idején, a ne. mesl bosszúállás alatt nyögő Ró. inában játszódik le. Legfőbb mor.. ii innivalójaként meggyőzően igazolja ez a mű, a burzsoázia és a i,tisztulásra ítélt nemesség össze. i'..közösének emberi sorsokkal való ábrázolásiéval, hogy az ember egyéni sorsának alakulása bonyolultságúban is mennyire teljesen, mennyire mélyen függ össze a politikai események fordulataival. A mű elején a pillanatnyilag fö. lülkerekcdő nemesság győzelmi ünnepet ük De a győzelem nem eléggé szilárd, az ünnepet valami zavarja: az elmúlt forradalom árnyéka vetődik erre az ünnepre. Az állán, dóan munkában lévő rendőrségnek újabb éc egyre nagyobb gondot okoz a köztársaság híveinek meg. újuló mozgalma. A forradalmat csak megvertek, de nem győzték le, s a forradalom tovább lelkesít és cselekszik is. A volt köztársasági kormány vezetője, Angelotti megszökik börtönéből. 3 Cavaradossi festőhöz menekül, aki az üldözők szeme elől elrejti. Cavaradossi a menekülő Angelotti elrejtéséért a rendőrség foglya lesz, die becsületessége. ereje, szabadságvágya legyőzi a középkori kínzások erejét, s becsületesen áll helyt: nem Vájj. A marengói győzelem híre eldönti a festő sorsát: a megrettenésében elszánt nemesség többé nem kegyeimez. Cavaradossi — bár érzi sorsát — kitörő lelkesedéssel üdvözli a fordulatot, és még szilárdabbá: megingathatatlanná válik. Szerelmét is feláldozva, az igaz ügyért harcolók nyugodt biztonságával indul a halálba^ Szerelme Toscta, a® ünnepelt római énekesnő, a politika eseményei, tői távol állva a bonyolult helyzetekben — nem látva feladatát — nem eléggé határozott, s ezért Scarpia, a sátáni ravaszságéi rendőrfőnök könnyen céljai eszközévé tesKi a szerelmeséért aggódó, vívódó asszonytAx opern nagy értéke, hogy jellemzően tudja ábrázolni a haladó polgársággal szemben ellenségként jelentkező nemesség típusait, Angelottival és Cavaradossival szemben a pusztuló nemesség képviselőjeként ott van Scarpia, a kegyetlen rendőrfőnök. Kíméletlenül, mindent legázolva, cinikus magatartással, becsületet és le'.k,. ismeretet félredobva küzd osztálya érdekeinek megvédéséért, s harcol a köztársaságiak ellen. Sardou drámája — melyből az opera szövegkönyve készüli — nem mai alkotás, s tartalmi korlátoltságai abból adódnak, hogy a szerző polgári _ módon túlértékelte Napoleon republikánus szerepét. Napo. leon hadjárata nemcsak köztársaságokat hozott létre, hanem az olasz nép kifosztásával, kirablásával is járt. Túl azon, hogy Napoleon, ígé. reteinek megszegésével, gyalázató, san becsapta az oliaste népet — a dolgozó nép nyakára továbbra, a nemesi iga helyeit, a burzsoá ura. lom nehezedett. Ezt az opera nem érzékelteti. Nincs olyan alakja, aki a továbbra is elnyomásban élő nép hangját képviselné. A kiváló színpadi érzékű Puccini zenéje magába gyűjti a korabeli — elsősorban francia — zeneszerzők mesterségbeli fogásait, kiválóan al. kaimazza a zenekar hatásossága: fokozó eszközöket, de nem Verdi, nem a műzenévé fölemelkedő népzene útjait járja. A pásztorfiú éne_ kében ugyan itt is megszólal a népzene hangja, ez a hang azonban nagyon is problematikus értékű kö. zeledést jelent a népzene felé. Mindemellett Puccini zenéje elsőrangú és hatásos színpadi muzsikát jelent és kiemelkedően tudja a szöveg drámai mondanivalóját kőzve. títoni. A szegedi Nemzeti Színház előadásain Cavaradossi szerepét Kenéz Erng énekelte. Színészi játékban és énekben sikeres alakítása jól érzékeltette Cavaradossi alakját. Tiszta hangjának jellegzetes vonása — a határozottság és az erő mellett — a hangvétel bizonyos könnyedsége, hajlékonysága. Néhol küzdött ugyan szerepével, de a nehézségeket végre fokon sikeresen győzte le. Eneká. nisk jó olda'a a szövegkiejtés tisztasága, bár ezen a területen vannak még- tennivalói. Az első felvonás áriája, ebből a --zenirontitá! nem volt kifogástalan- Színészi muriké "ál-an wd> k'rné f'1 ' ' a. dultabb. bátrabb játékra kell törekednie. Tosca szerepében S. Papp Juiia kiválót nyújtott. Hangját sikeresen alkalmazta Tosca alakjának festé. séhez: játékban és énekben kiemel, kedöen ábrázolta Tosca vívódását, a szerelmeséért aggódó nő gyötrődését. Nem hiányzott énekéből az erő sem- Amikor Scarpia ocsmány, ságáról saját tapasztalataival győződik meg, bátran vágja a rendőrfőnök szemébe: gyilkos! Színész/ munkájának még külön nagy érdeme, hogy Scarpia megölése jeleneiének egyes, lélektanilag Valószínűtlen részeit eredményesen igyekezett reálisabbá tenni. Hang. üiidításának kiváltain helyes tech. nifeai megoldása, piáno énekének tökéletessége ezenfelül is kiemelendő. Scarpia rendőrfőnök, haiásos énekszámokban szegényebb szerepét Horváth József énekelte. Alakításának legfőbb érdeme, hogy az ódivatú parókát viselő, ördögien ravasz és embertelenül kegyetlen Scarpiát sikerült meggyűlöl'tetnie a közönséggel. Erőteljes hangját ehhez a fomtoa célhoz mindvégig helyesen alkalmazta- Színészi és egyúttal rendezői ízlését dicséri, hogy a második felvonás naturalista színezetű jeleneteinek megoldásában nem tévedt túlzásokba. Angelotti szerepében Pataki Béla a menekülő köztársasági vezér zsúfoltan jelentkező érzelmei közül hangjának ügyes kezelésével helye, sen emelte ki jellemének megingathatatlan szilárdságát. Bódi József sekrestyése énekben is, színészi munkában is jót él-talárt alakítás. Nem vette igénybe hangjának kétségtelen erejét, s ezzel jól jetie. mezte a sekrestyés erőtlen, határozatlan alakját. Spoietta titkosrendőr gnómszerű a'r.kja — Gtal József szerepe — maszkjában is szerencsés alakítás. Gaál jellegzetes énekhangja kitűnően tudta jel. 'emezni, és egyben undorítóvá tenni a nemesi hatalom e jellegzetes figuráját. Turján Vilma hatásosan énekelte a pásztorfiú szerepét. Scirarrone rendőr szerepében ped g Sádt Ede igyekezett, iá gezni- Kovács Endre börtönőre iá jó volt, A rendezés — Horváth József munkája — jól emelte ki a mű fordulópontjait, s helyesen fogta össze az együttes játékát az opera, demokratikus tartalmainak közvetítésére. A fordulatot jelentő marengói győzelem hírének hatását mutat5 jelenet is jelentőségéhez mélió'an emelődött ki, s kellőképp érzékeltette, hogy Cavaradossi be. következő halála nem végleges megoldása a problémának, hiszen az utódok már készülnék a helyébe lépni. Helyes volt továbbá, hogy a rendezés a dráma jelentkező natu. ralista színezetének élét csökkentette. A jól működő kórus szerelésének nagy része vo'-t az előadás sikerének biztosításában. Az ének. kar Te Deumja valóban templomi és ünnepélyes hangulatot tudott ébreszteni. Dicséret illeti a mindvégig kiemelkedően értékes munkát végző zenekar szereplését. Paulusz Elemér a zenekar helyes irányításán túl jól vezelte a zenekar ég az énekesek együttműködését is. Kár, hogy a bemutató előadáson a harmadik felvonás kettősének befejezése pontatlanul sikerült. Sándor Sándor egyszerűségükben is hatásos díszletei eredményesen szolgálták az előadás céljait. A Szegedi Nemzeti Színház sike. (res előállása nehéz és eredményes előkészítő munka eredménye, ós r,em kis lépést jelent előre az együttes fejlődésében. Az egész előadás kiemelendő jellegzetessége a szövegkiejtés tisztasága, érthető, sége. Ez a dicsérendő jelleg íg alkalmassá teszi a helyes megoldásokban gazdag előadást nemcsak arra, hogy elősegílse a dolgozók zenei nevelésének ügyét, hanem arra is. hogy a mult tanulságainak megmutatásával a jeien harcait se. gítse^ Ökrös László