Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-25 / 20. szám

I FfcNTK.lL, ma JANUAR S&. A március 9-i felajánlások sikerrevitelét segíti elő a Ruhagyárban a fizikai és műszaki dolgozók jó együttműködése ' Ahhoz, hogy egy üzemben jól menjen a termelés, az eredmények nap mint nap emelkedjenek, elen­gedhetetlenül fontos a fizikai és a műszaki értelmiségi dolgozók szo­ros együttműködése. A Szegedi Ruhagyár dolgozói az 1951-es évben becsülettel megállták helyüket. Bebizonyították, hogy ké­pesek a kitűzött feladatok teíjesí. tésére, sőt lúl teljesítésére. Az 1952­es év indításánál nehézségek merültek fel munkájukban. Két szalag kivételé­vel új cikkek gyártásához kezdtek. Természetes, ez maga után vonta, hegy munkájukat egyenlőre meg­határozott norma nélkül végezzék, vagy.s feladatuk új szemponttal nó. vekedett: úgy dolgozzanak, hogy hamarosan kellő gyakorlatra tegye­nek szert, s így a normát mielőbb létrehozzák. A ruhagyári dolgozók túlnyomó többsége megérlelte ezt az új feladatot- Igyekeztek minél többet termeim az új munkadara­bokból. Akadnak azonban olyanok is, akik nem tartották szükséges­nek az új norma bevezetését, mun­kájukkal nem igyekeztek­Az új feladatok sikerre viteléhez nagy segítséget nyújtottak n Ruhagyár műszaki dolgozói. Több esetben hosszan elbeszélget­tek egy-egy fizikai dolgozóval­Megmagyarázták az új munkadara. bak kezelését, munkamódszerekkei ismertették me? őket s felvilágo­sító munkájukkal odahatottak, hogy a nemtörődöm dolgozók is be­látták: helytelenül viselkedtek. A Veszelovszky.szaiag dolgozói bizony ed voltak keseredve, amikor meghallották, hogy az új munka­darabokból naponta 200-at Ml el­készíteni — Lehetetlen teljesíteni — hal­latszott innen is, onnan is. Vesze. lovszky Antalné, „ szalag vezetője „vigaszta'gatág" helyeit sesdlségük­re sietett a dolgozóknak. Naponta újból és újból, fáradhatatlanul ma­gyarázott Veszelovszky elvtársnő. A helyes munkafogásokra, a pontos időbeosztásra tanította a dolgozókat. Az eredmény nem maradi el- Január 22-én a Vesze­lovszky.szaiag 151 százalékra tel­jesítette napi tervét. A műszaki segítség sokat ért- A szaia? dolgo­zói mostmár bátran végzik felada­taikat, sőt új kezdeményezések in­dulnak el tőlük. A Veszeiovszky­szaiag nevében Vincze Mihályné Rákosi elvtárs 60.ik születésnapjá­nak tiszteletére felajánlotta, hogy további mennyiségi munkájuk mei­lett 100 százaiékos minőségi mun. kát végeznek és a szalag 3 száz százaiékon alul termelő dolgozóját hozzásegítik, hogy termelésük mi­előbb 100 százalékon felül emel­kedjék­A Biró-szalag dolgozói ®ég mindig hálásan gondolnak Bozö Bé'a leremmester segítségére. Sza­laguk a mennyiségi és minőségi munkákban mindi* élen járt. Egy időben azonban a munkafegyelem körül hibák mutatkoztak. A sz®,ag egyik dolgozója. Rabi Etelka több ízben késve érkezett munkahelyére, ami a termelés további menetét gátolta. Bozó Béla teremmester ja­vaslatára a dolgozók maguk ítél­keztek Rabi Etelka felett. Kizárták a szalag kollektívájából- 3 nap múlva Rabi Etelka dolgozótársai, nak megfogadta, hogy többet soha­sem fog késni, csak vegyék vissza a szalagba. Ez meg is történt, de Bozó elvtára azóta is állandóan foglalkozik Rabi Etelkával. Műszaki segítségnyújtás mellett szocialista öntudatra is neveli. A Ruhagyárban nemcsak egyes műszaki dolgozó segíti a fizikai dolgozók munkáját. Valamennyien közösen egy célt tartanak szem elölt: az 1952-es év első negyed­évének tú! teljesítését. A műszaki dolgozók és a fizikai dolgozók sioros együttműködésének tudható be, hogy az új normák be­vezetése után számtalan szalag túlteljesítette előirányzatát. Bodó Józsefné szalagja 140, Katona Ju. lia szalagja 135, Kenyeres József szalagja 145 százalékkal dolgozik ax új norma bevezetése óta. Az első negyedévi terv sikeres befejezésének érdekében a dolgo­zók Rákosi elvtára 60-ik születés­napjára tett felajánlásukban dön­tően a terv túlteljesítésére vettek irányt. A műszaki dolgozók vállal, ták, hogy munkájukkal mindenkép, pen hozzájárulnak a felajánlások sikereihez. A tervosztály dolgozói vállalták, hogy mindennap két órán­ként kiértékelik a dolgozók munká­ját, a hangos híradón keresztül tu­datosítják az elért eredményeket, hogy ezáltal is hozzájáruljanak a termelési sikerekhez, még inkább ösztönözzék a magasabb teijesítmé. nyek felé a Ruhagyár fizikai dol. gozóit- „ Vasárnap megyei értekezletre gyűlnek össze a tszcs-k és gépállomások küldöttei A e.egrdi ré.atverök mévora Vasárnap tartják meg Hódmező­vásárhelyen a termelőszövetkezetek és gépállomások megyei tanácsko­zásét. Meghívták rá a szegedi ter. melőcsoportok elnökeit s a legjobb brigádvezetőket is. A tanácskozáson arról számolnak be a termelőszö­vetkezetek. termciőcsoportok és gépállomások dolgozói, hogyan hajt­ják végre az országos tanácskozás határozatait és eddig is milyen ered. ményeket értek el a munkafegyelem megszilárdítása érdekében, A ter­mciőcsoportok küldöttei arról is be­számolnak, hogvan fejlesztik á'lat­ál'ományukat, hogy készülnek fel a nagy tavaszi mezőgazdasági mun­kálatokra. Szegedről a termelőcsoportok el­nökei közül Mikló® Sándor (Alkot­mány tszcs), Zina Miklós elviárs (Dózsa tszcs). Tanács Antal elv­lárs (Táncsics tszcs), Mészáros Ist­ván (Haladás tszcs), Kószó József (ötéves terv tszcs), Savanya Mik ós •Uj élet tszcs), Szabó Ferenc (Fel. szabadulás tszcs), Jójárt Lajos (Ady Endre Iszcs). Bodó Lajos (Szabad­ság tszcs), Györfi Albert (Uj Világ iszcs). Frank János (Székháli Béke tszcs), Varga Vince (szent mihályte­leki Szabad Tisza tszcs) vesz részt a megyei tanácskozáson- A brigád­vezetők közül résztvesz a tanácsko. záson Hévizi János elvtárs, a szege­di Táncsics-terznelóosoport állatte­nyésztési brigád vezetője és Börcsök József, a Dózsa- tszcs brigádveze­töje. A tanácskozásról visszatérve, a résztvevők még jobb munkávaJ, a munka jó megszervezésével, új mód­szerek bevezetésével, az állatállo­mány továbbfejlesztésével járulnak hozzá lermelöcsoportjaink megerő södéséhez. A siovjet mádsierek olkolmozáaéval A Dózsa-tszcshen 70 literről 102 literre emelték a napi lejésátlagot így köszöntik Rákosi elvtárs születésnapiát és a ter melőcsoportok, gépállomások megyei ertekezletét ÜZEMI NÉPNEVELŐK A MUNKAFEGYELEMÉRT ,,Az üzemekben olyan han-' gulatol kell kialakítani. t jt > amelyben lehetetlen a ló­gás, a fegyelmezetlenke. dés." Kránitz Gyuláné, a Szegedi Ken. iderfonó népnevelője rendszeresen meglátogatja a későnjövőket, sőt az üzem középfokú szemináriumának hallgatói is elvállalták, hogy egy­egy későnjövővel naponta beszélget­nek. — Mit csinálnál, ha te később kapnád meg a fizetésedet? Ugye nem tetszene? Hát nekünk se tet­szik az, hogy te későn kezded el a munkál- Azonkívül, ha sokat késel, nem tudják, hogy jössz.e, nem-e? A munkavezető beállít egy másik munkást a gépedhez, aki nem is­meri úgy a gépedet, mint te. Akár el is ronthatja. Neked is, mindany. nyiónknak, az államnak is kára származik a te késésedből­• Ifj- Tóth József a Szegedi Tex­tilkombinát nép. nevelője. Észre, vette, hogy Un­gár Mária gé­pére egy kis tük­röt szerelt ég munka he'yett folyton csinosít, gatja magái. A munkáját 10—15 perccel, negyedórával előbb hagyja atba. Délben, amikor a hangszóró megszólalt. Ungár Mária fülig pi. ros leit. Gúnyda't énekeltek benne, Csasztuskát. „Tükröm, tükröm ki a legszebb a világon-" Másnap hiány­zott a tükör és nem hagyta hama­rabb abba a munkát Ungár Mária. Ocakó Erzsébet a gyűrüsfonóből karácsony után egyszer csak nem jött be. Már azelőtt is megtörtént, hogy hol egy napot, hol kettő' hiányzott. Most azonban egy egész hélre kimaradt. Maguk a dolgozók kérték, távolítsák el az üzembö. Orskó Erzsébet nem volt rossz munkás, sztahánovista lehetett volna, ha önkényes kimaradásaival bem játssza el „ becsülelét. Fehér Géza a Textilművek javí­tóműhelyeben dolgozik, népnevelő. Együtt do-gozott Szabó Istvánná', aki elvégezte ugysn becsülettel a munkáját, de o'yan ember volt. nem tett se jót, se rosszat. Ha po. litikáról beszéltek, akkor meg már fordult is a sarkán és hagyta ott aki a szót kezdte. Fehér Géza so­káig gondolkodott, mi lehet a baj. Rendes munkásember. Addig gon­dolkodott, míg rájött; Szabó István együtt lakik ax édesanyjával, akit nagyon szeret, aki nagyon vallásos öregasszony. Nem akarta, hogy az édesanyja idegeskedjék- Am.kor meggyőzték az édesanyját, mintha megváltozott volna Szabó István, Ma már élmunkás. Hasonló baj volt Kovács Zoltán­nal. Az meg fiatal házas volt. Fe­lesége ott dolgozott az üzemben, de a világért sem maradt ott egy pártnapra, értekezletre, még a ter­melési értekezletről is hazament. Itt is a családi agitáció segített. Mindebből az a tanulság, hogy a jó népnevelő arra is gondol, hogy mi. lyen befolyás alatt, kinek a befo­lyása alatt állhat az, akivel beszél. Budai Mátyás a Magyar Ken­der népneve.öje: — Nálunk a vezető pártszer­vek is lebecsül, ték egy kicsit „ lépnevelöket — mondja. — Csak az aiacsonvabb képzettségű elvtársakat osztották be erre a pártmunkára. Magasabb képzettségű, magasabb pártművelt, ségű elvtárs bizony kevés akadt kö­zöttünk- Ez volt a baj. Budai elvtársnak feltétlenül igaza van, A népnevelők sorai között a helye a legképzettebb kommunis­táknak, a legjobb művezetőknek mérnököknek, a technikai értemi ségnek is. Nemrégiben történt, hogy »z egyik szaktársa rászólt Budai elv­társra: — Miért hajtja úgy magát? — Jobb lenne, ha te is ,,h*jta. nád" magad- Hat gyereked var. és csak tazsukálsz itt. — Ettől az ösz­szezördüléstőt kezdve rendszeresen beszélgettek egymással. De ez a beszélgetés inkább csúfo'ódásnak* veszekedésnek tünheiett fel, már­mint az illető szaktárs részéről, őe­hogyse akarta megérteni, hogy Budai elvtárs miért igyekszik a munkával. Egyszer aztán végcsza. kadi a türelemnek. Azaz a türelem­nek nem, csak más módszert alkal­mazott Budai elvtárs. — Annyit mondok neked, hagy­jál nekem békét — mondotta es attól kezdve nem szóh szaktársá­hoz az öreg Budai, de még jobban „rákapcsolt". A harmadik 8 a ne. gyedik napon már nagyon bántotta Budai elvtárs szaktársát, hogy az öreg Budai még csak szóra se mél­tatja. Ez a szótlan megvetés hatott. A megtévedt elvlárs „rákapcsolt" ma 160 százaléknál tart és együtt, járnak a többi géphez népneveid munkára Budai elvtárssal. Következtetés: A népneveló leg­fontosabb fegyvere az agitációban nem a sző, hanem a példamutatás, A pé'da akkor is hat, amikor a szavaknak már nincs ereje A szó­nak viszont csak akkor van ereje, ha — mint az „öreg" Budai elv. társnál _ a tettek támasztják azt alá. (Zs. E.) Vdkiony hóréteg borúja a Dózsa, termelőcsoport vetéseit, szántófö'.d­jeit. Délidő van. Odabenn a hatalmas tehénistállóban harmi-nc tehén fo­gyasztja jó étvággyal a délre kapott kukoricaszárát, abrnftiot. A gondo­zók fejéshez készü'ődnek. Előkészí­tik a sajtárokat, tiszta vize?, annivel fejés előtt megmossák a tehenek ló­gyét, 'tiszta, hófehér kötényt köt­nek ma>guk elé s ök maguk is tiszta kézzel kezdenek hozzá a munkához s a sajtárokba nemsokára habosait eaarof a fej. Zina Mlklósné és Papp Illésné két héttel ezelőtt vették ái a tehe­nek gondozásét s a fejési átlag eme. lése terén márts igen szép eredmé­nyeket ériek el. A tehenek régi gon­dozói is bevezették ugyan szovjet mintára a jószágok naponta három­szori fejéséti dc sohasem tartották be. Vagy reggel, vagy dé'bcn ma­radt el a fejés, a tejel nem fcjlék 'ki teljesen s a rendszertelen fejés következtében a 'tejhozam nemhogy emelkedett, hanem inkább csökkent. A fejőstehenektől nap Iában átlago­san mindössze 70 litert fejlek. Zina Miklósné és Papp Illésmé el. határozták: jó takarmányozással, rendszeres fejésseí, a háromszori fejés pontos megtartásával feleme­lik a tehenek tejhozamát. Különösen nagy lelkesedéssel fog'ak a munká­hoz, hiszen tnd:ák: közeledik Rá­kosi elvtárs születésnapja és a 'ter. melöszövetkeze'.ek és gépállomások megyei tanácskozása­— Mikor átvettük na ittőUót — beszélte el Zináné elvlársnö —, első feladatunk volt, hogy beme­szeljük az épületet. Ezután elhatá­roztuk, hogy a jószágokat minden másnap vakaróvail 'és kefével szépen megtisztítjuk, hogy az istálló dí­szére vá'jék termelőcsoportunknak. Ezután, hogy mindent rendbehoz, tunk. megfogadiuk: megtesszük fel. ajánlásunkat Rákosi elvtárs szüle, lésnapjára és a megyei tanácsko­zásra. Meg is születelt hamarosan vállalásunk: megígértük, hogy 70 literről 90 literre emeljük a napi fejésáilagot. Ezután hare indult a Dó'sa-ter­melőcsoportban minden csepp tej­ért. Az új gondozókat hamar meg. szokták a jószágok, hiszen szere, lettel gondozzák őket. S a tejho­zam minden nap eme'kedett. Büsz­kén mondotta el Z:náné elvtársnő: — Mióta bevezettük, rendszeresen és pontosa^ el is végezzük naponta a háromszori fefé.t, vállalásunkat nemcsak teljesítettük, hanem túl is teljesítettük. A fejési átlagot nem 90 literre, hanem 102 literre emeltük fel. További célunk az, hogy további jó gondozással, a tej jó kifejésévei még többet fej­hessünk naponta. Szépen fej ődik a csoport állat­állománya s erre büszkék a cso­porttagok. A csoport megalakulá. sakor egyetlen jószágluk sem volt, 1950.ben kaptak 15 jószágból állé tehéntörzset a a csoport fej'esz­tetfe tovább a jószágállományt Most a szovjet tapasztaatok fel­használásával, magasabb tejhozam elérésével k 'szülnsk a gondozók Rákosi elvtárs szülelésnapjára. Boldogan végzem levelezői munkám A Rókus I. pártszervezet „Vörös Csillag" középfokú szemináriumá­nak hallgatói Rákosi elvtára 60­születcsniapjának méltó megünneplé­sére felajánlották, hogy vállalt kö. telezettség ülthöz méltóan nemcsak munkahelyeiken, de a tanu'ás terén is fol;ozzák eredményeikel, illelve kiküszöbölik hiányosságaikat. Vál­lalták azt is, hogy szorosabb kap­csolatot terecnlenek a helyi párlsaj. lóval. A „Délmagyarország".ban írl cikkeinkben rendszeresen beszá­molunk munkánkról. Én boldogan végzsim a levelezői munkál, meri meggyőzöd lem arról, hogy a dolgo­zók levelei nagyban elősegítik ered. ír-lényeink fokozását. Első levelemben fogadalmunkról számolok be. Mi, a szeminárium halkatói, valamennyien megfogad­juk, hogy a gyengébb elvlársnkai segíljük, megszüntetiük a késése­kel. nagyobb gonddal készítjük jegyzeteinkéit. Az igazola'lan hi­ányzókat személyesen felkeressük és felvilágosító munkánkkal meggyőz­zük őket a tanulás fontosságáról. í Ismertetjük yeliik a tananyagot,' hogy re maradjanak el. Jobb ta­nulásunk eredményével akarunk hozzájárulni szocialista hazánk fel. 'réteséhez. László Endre, a Rókus I. párl szervezet „Vörös Gsillag" középfokú szemináriumának levelezője El ö RE IF3USAG A Szőrme• és Bőrruhagyár ifjúmunkásai több és jobb munkával akarnak meitók lenni a párt bizalmára Ax Iráni kormány nem ad in beleegvexését ax űi angol nagykövet hinetexésehes Az Ettelaat című iráni lap je­lenlése szerint az Iráni kormány nem hajlandó hozzájárulni Róbert Hankey nagykövei k'nevezáséhez. Hankeyt az angol kormány a visz­szahivott Shepherd utódiául iráni angol nagykövetként jelölte ki. Az Eltelaai megállapítja- „Most tőrtént e'sóízben. hogv az Iráni kormány nem járult hozzá egy nagy európai halalom nagykövetének kinevezéséhez". Üzemünk DISZ szervezete kis lét­számú, mégis komoly eredménye ket 'értünk el. Az ctvfatáíiban 16 DISZ tag közül 12 fiaial vesz részt! A politikai előadásokat a DISZ fia­talok részére eddig Rácz Lóránt elvtárs tartotta, akiről mindnyá­junknak az a véleménye, hogy po­litikailag fejlett és az előadásokra mindig jól feir.iéS'ZÜI. Nem tetszik nekünk azonban az, hogy Rácz elv­társ, mint ahogy maga is mondja: „Nem szívesen végzi ezt a munkát". Szeretnénk, ha Rácz elvtárs átérez­né, hogy milyen szép feladat a fia­talok po'itikai nevelése és munká­jáért lelkesedne is. Levelemben a „Zója" ifjúmunkás brigádunkról i$ szerelnék Imi. A „Zőja"-brigád, az Ofülóberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére alakult. A brgtád tagjai, azóta mindig szép eredményeket ériek el és versenyre hívták a üzem többi dolgozóit a Nn­zarova, Vorosin és nz ötperces mis. ga'om fej'esz''ése érdekéhen. A , Zó­ja"-brigád legiobhnn do'gnzó fiatal­ja Forgó Teréz elvtársnő, aki már a márciust tervén do'gnz'k. Mi fia­talok. úgy látjuk, hogv Forgó Teréz olvtársnö 142 száza'ékos átlag'elje­s.f'ménvével megérdemetaé. hogy vá'Vn'veze'őségünk a sz'ahánovtsta ofvlevél kitüntetésére iavasotja. Üze­münk igazgatóiét Galof'ti Ferenc elvtársat, arra kériük, hogy ne c«pk bírálja a fa'a'okat, hanem cd ion Vré-a segítséget is hibáink kija­vításához. Mi. a -Szőrme és Bőrruha Váíla'a'i ifjúmunkásai, igvekszfin'k úgy dol. gozni, hogy méltók legyünk a párt bizalmára s a Jó termeléssel és ta­nulással érdemeljük ki a párt tar­talék csapatának megtisztelő efmót, Konisa Magdo'na Tóth Erraibet a „Délmagyarország" levelezői Kövessük mi is a szovjet pionírok példáját Kedves szerkesztő elvtársuk! Közelednek a félévi vizsgák- Min. den islkolában a jól vagy rosszul Végzett tanulmányi munka eredmé­nyeiről beszélgetnek a diákok 9 most közvetlenül a félév előtt a pajtások még jobban nekilámak a lanu'ósnok, hiszen senki sem akar lemaradni a tanulmányi verseny­ben. A mi iífeo Iánkban eddig elég szép tanulmányi eredményt mutattak fel a tanulók. M.nden osztályban fe­gyelem és rend uralkodik. Va'amennyi magyar dolgozó és valamennyi magyar úttörő hálás szeretettel em'ékezett meg Lenin elvtársról, ha.lá'ánnk évfordu'óján. Len n elvtársról én Is már Sekat hallottam 'és 'lanu'tam. Amikor be­cs ?'a*t'fink róla és munkásságáról, szinte magam előtt láttam öt és úgv ércz'em. hogv- ő is az? mondja nekem, de nemerafk nekem, hanem valamennyiiinknets: még többet és még jobban tanuljunk, kövessük mi is a szovjet pionrok példáját, hogv ezzel is e'ősegflsük szocialista jö­vőnk építését, E'őre Btifrelez Zsnzsa, a rókusi ált. tak. úttörője

Next

/
Thumbnails
Contents