Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

Ma Baerepd Saegedea a MMOWM tengj* népi éadL éa táncegyüttes Farban Mihály elvtárs mondott beszédet a magyar olimpiai válogatott keret fogadalomtételén Szombaton ünnepélyesen adják át a Tezrtlkombinát dolgozóinak a másodízben elnyert minisztertanácsi vándorzászlót V.. A 7 MDP CSONP. RAHMFGYF1 PARTB1ZOTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 18. s/AM alía 50 i illek szerda, 1952. januar 23. VEGYÜK Aí A SZOVJET ALLDTTENYESZIESI TAPASZTALATOKAT 0 túrna népgazdasági tervünk •gyík feladataként mezőgazdasá­gunk elmaradottságának felszámo­lását tűzte ki. De a mezőgazdaság vonalán belül ia különös fontossá, gúvá vált állattenyésztésünk meg­erősítése, tervszerűbbé tétele. A Magyar Népköztársaság miniszter­tanácsa ezért « növénytermesztésre vonatkozó tervezi kívül 1950 decem­berében külön kétéves tervet dolgo. Ktt ki az állaltenyésztés és takar, mánytermelés fejlesztéséről, amely, nek ért elmében „állatállományunk Útszámát oiyan mértékben kell omolni hogy az 19ff2. év végére S.8 hold szántóföldre, ezen belid az át. lótni gazdaságokban 2.4 hald, a ter­melőszövetkezetekben a közös ház­táji állományt figyelembevéve, leg­alább 2.7 hold szántóföldre jusson egy számosállat. A szarvasmarha, állományt 1952. év végéig 370 ezer darabbal ezen belül a tehénállo­mányt 231 ezer darabbal kell nö­velni. A lóá/lományt elsősorban mi. nöségüeg kell megjavítani. A ser­tésállományt 1952. év végéig 1 mil­lió darabbal, a juhállományt 500 ezer darabbal, a baromfi törzsállo­mányt pedig 5,300.000 darabbal kell emelni". Az 1951.es esztendőről megálla­píthatjuk, hogy állatállományunk fejlesztésiében is jelentős eredmé­nyeket mulat fel. Állami gazdasága, iiík, termelőszövetkezeteink újabb és újabb állattörzsekkel erősödtek, gyarapodtak. Új, modern istállók, disznófiaztatók csibenevelő telepek létesüllek az ország minden résizé­ben. A csongrádmegyei termelőcso­portok is nagyobbarányú építkezé­sekbe kezdtek. A vásárhelyi Csapa­jev.termelőszövetkezel a mult év­ben 500 férőhelyes baromfiólat, 60 férőhelyes serlésfiaztatól és 150 má. zsa takarmányt befogadó silót épí­tett. Mindez azonban csak kezdeti eiedmény. Állat tenyésztésünk terü­letén még sok hiányosság és hiba tapasztalható. Egyéni termelőink állatgazdaságukban a régi, elavult módszerekkel vergődnek, de állami gazdaságaink és termelőszövetkeze­teink sem alkalmazzák mindenhol megfelelő módon és mértékben a nagyüzemi állat tenyésztés módsze­reit. Rákösd elvtárs is felhívta a fi­gyelmet a termelőszövetkezetek élen­járó dolgozóinak december 28-i or­szágos tanácskozásán arra, hogy tszcsink fejlődésének egyik gyenge pontja még most is az állattartás elmaradottsága. Már pedig intenzív, belterjes állattenyésztés nélkül nin­csen erős, fejlett, belterjes mező­gazdaság sem. Állattenyésztésünk hiányosságait bizonyítja megyei viszonylatban a csongrádmegyei tanács mezőgazda, sági osztályának jelentése is, amely megállapítja, hogy az 1951. évi ál­lattenyésztési tervünket csak rész­ben teljesítettük. Mindez arra fi. gyeimeztet, hogy az idén sokkal tervszerűbben kell dolgoznunk két­éves állattenyésztési tervünk sike­res végrehajtása érdekében, mint eddig. Munkánk megjavításánál elsősor­ban nagy segítségei jelenthet, ha fokozottabb mértékben alkalmazzuk a Szovjetunó állattenyésztési ta­pasztalatait és módszereit. Számta­lan esetben bebizonyosodott már, hogy a szocializmus országának jól beváll termelési módszerei milyen nagy és kimeríthetetlen erőforrást jelenlenek a TOi építő munkánkban is. Állami gazdaságaink, termelő­szövetkezeteink dolgozói tehát ne feledkezzenek meg erről a nagy erő. forrásról, hanem alkalmazzák azo­kat bátran és mir.él több esetben. A mult év októberében, mikor a Szovjetunió mezőgazdasági küldött­sége hazánkban járt, a küldöttség taigjai megállapították, hogy a magyar szarv asmarhaállomány jó ugyan, azonban sem tejhozamban, sem szaporulatban nem ad annyit, amennyit jcggal elvárhal a jó ál­lattenyésztő. Tejtermelés terén egyik legnagyobb hiányosság az, hogy ha­zánkban általában naponta csak kétszer fejnek. Ha csak kétszer fe­jűnk és bőséges etetünk, a tehenek elhíznak ugyan, de nem adják meg a várt tejhoza­mot. Azt tanácsolták tehát: gazda, ságainkban vezessék be a naponta minél többszöri fejést. Néhány ter­melőszövetkezet megfogadta ezt a tanácsot. A makói Úttörő-termelo­szövetkezelben, a vásárhelyi Marx. lezben, a szegvári Puskin-termelő szövetkezetben a tehenek háromszori fejése után lényegesen emelkedett a fejósi átlag. Balta János elvtárs a szentesi Felszabadulás-termelő­szövetkezet ejnöke megelégedetten számolt be arról, hogy a háromszori fejés bevezetésével alig 2 hónap alatt 6 literrel emelkedett a fejési átlag. S most az eredmények láttán azt tervezik, hogy bevezetik a tehe­nek négyszeri fejesét. Meg kell azonban mondanunk, hogy e már bevált tapasztalat hasznosítása te­rén míg nagy hiányosságaink van­nak. Még kevés termelőszövetkezet alkalmazza a tejhozam növelésének ezt a fontos módszerét. A takarmá­nyozás terén is sokat tarulhalunk a Szovjetunió nagyszerű állattenyész­tőitől. A szovjet állattenyésztők sok­kal több vizenyős takarmányt etet­nek gondjaikra bízott állataikkal egész éven át, mint mi. A vizenyős takarmányok biztosítására legjobb módszer, ha mi is bevezetjük a „zöld futószalagot"; azaz: takar, mámylermesztési tervünket úgy ál­lítjuk össze, hogy májustól késő őszig állandóan zöldlakarmányt kap­hassanak a jószágok, a téli hóna­pokra pedig siló.takarmányt. Nagyobb gondot kell fordítanunk állatállományunk fejlesztése érde­kébem a legelők kihasználására, a szakaszos legeltetés bevezetésére is Hiányosság állami gazdaságair.íc. ban és termelőszövetkezeteinkben to vábbá. hogy legtöbb helyen 3—6 hó­napos korúig szoptatják a borjakat Az ilyen hosszú ideig tarló szopta­tás teljesen lehetetlenné teszi a tej­hozam növelését. Éppen ezért a szovjet tapasztalatok alapján ná­lunk is át kell térni a mesterséges borjúnevelésre. Mesterséges táplá­lás mellett gyorsabban fejlődnek a borjaik, ugyanakkor több tej jut a fogyasztásra. Mesterséges borjúne­velésnél ugyanis, a tapasztalat sze. rint, 3—500 liter tej elegendő egy borjú felneveléséhez, a természetes nevelés f se lén pedig 1000 liter oeon elégséges. A szovjet állatlenyésztési módsze­rek alkalmazása jelentős javulást hozhat sertésállományunk fejleszté. seben is. Nálunk még az a baj. hogy a kocákat nem a szaporaság figyelembevételével választják ki szövetkezeleink. Ezért a legtöbb he­lyen 5—6 darab a malacozási át­lag, de találunk olyan termclöszö. vetfezetet is, ahol mindössze 3 ma­laca volt egy-egy kocának. Az ilyen kocákat cseréljük ki nagyobb eza­porúsági fajtára, mint ahogy azt a Szovjetunió állattenyésztői teszik. A makói Táncsics, termeiőcsoporlban. ahol gondot fordítanak a kocák ki­választására, az eimult évben 19 koca 216 darab malacot fialt, a má­sodik fiaiáskor pedig 176-ot . Nagyobb gondot kell fordítanunk a juhtenyésztésre is, az állatok mes­terséges megtermékenyítésére, a fertőző betegségben szenvedő áJta. tok elkülönítésére, a kocák évente kétszeri malacoztatására, á'büistál­lók építésére, slb. De kétéves ál­lattenyésztési tervünk sikeres vég­rehajtása megkívánja azt is, hogy nagyüzemi gazdaságaink az állatok számának megfelelően függetlenített állattenyésztőket állítsanak be. Ez. zel egyidőben gondolnunk kell arra, hogy szövetkezeteink, ál'ami gazda­ságaink sokkal több női munkaerőt alkalmazzanak az állattenyésztésben, mint eddig. Állami gazdaságaink, termclöszö vetkezeteink rae késlekedjenek te. hát tovább, hanem már most, az évi termelési tervek elkészítésénél fel­létlenül tűzzék ki mindezek megva­lósítását. Nc hagyják figyelmen ki. vül: állattenyésztési munkájukat csak akkor koronázza igazán siker, ha minél több szovjet zootechnikai aUiuLuxumk­Az Újszegedi Kenderszövő dolgozói a minőség további javításával akarják ünnepelni március 9-éi Az üzem do gozóinak 87 százatéka már meglette felajánlását Rákosi elvtárs születésnapiára 114.4 százaiékos üzemátlag telje­sítmény melleit, 0-019 ezrelék se­ejttel zárták le januárban a máso­dik dekádot az Újszegedi Kender­szövőgyár dolgozói Nemcsak ezeken a napokon, hanem már több hónap óta hasonló szép eredményeket értek el, különösen a selcjlcsökken­tés terén. Ez volt a céljuk. 1951. év második felében, amikor az él­iizem jelvényért indítottak harcot a versenypontokban döntő helyen a selejtcsökkentés szerepelt. Az Új­szegedi Kenderszövőgyár dolgozói állták a szavukat. A selejtmentes munkát mindenekelőtt gondos el­tenőrzéssel akarták biztosítani, ami igen jól sikerült is. A más üzemekből, fonodákból beérkezett nyersárut az Újszeged: Kenderszövőgyár MEO osztályának dolgozói minden esetben ellenőrzik. Csakis ezután adják át az anyagot további feldolgozásra. Az ellenőr­zés azonban itt még nem ér véget. Menetközben a gépeiken és az áru átvétetnél minden apró kis hibára felfigyelnek és az azonnali beavat­kozással megakadályozzák a se­'ejtképződést. Ilyen eset fordult elő például a copszolóban. A minőségi ellenőr észrevette, hogy a 27.es készáru fonalak közé 31-es fonál is keve­rődött. A eopszoió művezetőjévé; perceken belül kiderítették, hogy ez a hiba honnan adódott. Tóth Erzsébet a copszotó gép kezelője alig pár hónapja dolgozik az üzemben. Még kevés a gyakorlata. így fordult elő, hogy a leszedésnél összeke­verte a 27-es fonalat a 31-es fo­nállal. A művezetők, a minőségi ellen­őrök nem elégszenek meg csupán a hibák felderítésével. Megmagya­rázzák a dolgozóknak hogy mit jelent, ha gondatlansághói rossz munkát végeznek. A selejt elleni harc másik formája a selejt-bérezés, ami szintén jól bevált az Újszeged: Kenderszövőben. Gyakran előfor­dult, hogy egy-egy dolgozó ismé­telten elkövette ugyanazokat a hL bákat. Természetesen, hogy ilyen esetben a selejt-bérezés formájában — amit minden dolgozó elfogadott és magáévá tett — köteles volt az okozott kárt megtéríteni, III. Nagy Erzsi szövőnő munká. jában az ellenőr több esetben ola­jos anyagot, vagy elfűzési hibákat talált. III. Nagy Erzsi nem javított ezen és így a minőségi ellenőr ja­vaslatára egy esetben 3, majd 5 forint kártérítést fizetett. Történtek olyan esetek is, hogy a művezetők hibáiból keletkezett selejt-áru. Borbély Jenő műve­zető például egy esetben rosszul szerezte fel a megjelölt 6zövö gé­pet. Ebből adódott, hogy az anyag szélét egy darabon le kellelt vágni. Borbély Jenő ezért a hanyagságá­ért 23 forint kártérítést fizetett. A selejtbérezés bevezetése és a minőségi ellen­őrök állandó felvilágosító mun­kája azt eredményezte, egyre rit­kábban fordul elő, hogy valamelyik dolgozó, selejtes árut gyártana Mind többen és többen értik meg. hogy építésünknek milyen nagy ellensége a selejt, így sikerült elérni azt, hogy a legutóbbi kiér­tékelés a 6elejt terén 0.019 ezre­léket mutat. Megértették a dolgozók, hogy a hibás, selejtes áruval saját ma­gukat is megkárosítják. Erről be­szélnek a Rákosi elvlárs születés­napjára tett felajánlások is. Ed­dig a dolgozóknak 67 százaléka telt március 9-re felajánlást A mennyiség növelése me.lett, vala­mennyien vállalják, hogy 100 szá­zalékosan minőségi munkát végez­nek. ígéretüket valóra is váltjik: ezt megfegadták Rákosi elvtársnak. Csupán egy kérésük van az Új­szegedi Kenderszövőgyár dolgo­zóinak. A Magyar Pamutipariéi kapott nyersanyagban tóbb esetben selejtes árut találtak. Olyan cop­szokat például, ame'yekre két­szer is ráeresztetitek anélkül, hogy a fonalat összekötötték volna. Az elküldött reklamáló levelükre, még semmi választ nem kaptak, selejt-árut annál inkább. Kíváncsiak az Újszegedi Kender­szövőgyár dolgozói, hogy a Ma­gyar Pamutipar miért ha'lgat vagy talán ők még nem vették fel a selejt elleni harcot? Gerő elvtárs az országos aktíva­értekezleten mondott beszédében többek között rámutatott arra, hogy ,,a minőség megjavítása, s a meg­felelő választék biztosítása 1952. évi tervünk sikeres megvalósítá­sának egyik fontos fellé'ele". Az Újszegedi Kende; szövőgyár dolgozói az elmúlt évben a mi­nőségi munka terén szép ered­ményeket értek el. Ne váljanak j el bizakodo Makká ezeknek az ered­: ményeknek birtokában, hanem igyekezzenek azokat még túlszár­nyalni, akkor joggal elmondhatják: 1 „jó munkát végeztünk"! A szegedi Táncsics-iszcs dolgozói követik az üzemi dolgozók példamutatását Táviratban jelentették be Rákosi elvtárs születésnapjára telt munkafelajánlásaikat A gyárak, üzemek dolgozói, mun. kásoszlályunk legjobbjai felajánló, sokkal, munkateljesítményeik foko. íásával, a minőségi munka megja­vításával készülnek népünk szere­tet'; vezére, Rákosi elvtárs 60. szü­etésnapjának megünneplésére. A egyre szélesedő mozgalomból, amely Rákosi elvtárs születésnapja alkal­mából indult, nem alkarnak kima­radni a becsületes dolgozó parasz­tok, főként a termelőcsoportok dol­gozód sem. Követni akarják ezen a 'éren az iizemi dolgozók példá­im:«fását 'és hozzájuk hasontó ön­tudatos lelkesedéssel harcolnak a óbb és jobb termelés érdekében. Szegeden a kecskéstelepi Tán. cs:cs_ termelőcsoport do'gozó pa­rasztsága követi az elsők Ikiözött a munkásosztály példamutatását. Je. 'entős felajánlásokat tettek és er­ről az alábbi táviratban értesítették Rákosi elvtársat: Kedves Rákosi Elvtárs! Szeretetedet, a do'gozó nép iránti jóságotlrt megmutattad akkor Is, amikor szembeszálltál az elnyomók, kai és életedet letted kockára a ílo'gozó nén érdekeiért, hogy a bol­tlogu'ás útjára vezessed. Mi szere­tetünket úgy bizonyíthatjuk be Irán. 'ad, hogy s/ii'clésed napjára mun. kafelaián'ásekat leszünk és ezeket a fc?aján'asokat maradék'a'annl vértre Is hajtjnk. Éppen ezért meg­ígérjük, az 1952-es ppzclrságí évben jó tann'assal, a munka jó megszer­vezésével arra törekszünk, hogy többterme'éssel do'gozö'nk é'e'sz'n­vona'ál minél magasabbra emeljük. VáVa'juk, hogv az 1952. évi be. gyűjtést köle'ezcttségünkcf már no­vember végérc száz százalékig tel­jesítjük. Hévízi János állattenyésztési brl­gáébezető vá"alja, hogy a szérűs­kertet rendbehozza. Az állattenvész. tési terv maradék'a'an le'jesitésé­hez fontos, hogy jól kezc'jék, taka­-ékoskodjiink a jószágok tekarmá­ivával. Dudás Mlhá'y és Szabó Jó­zsef sertésgnndezók mcrtVérték, hogy az, edd'glnél sokkal jobb gon­dozássá' e'ér'k, h«gy a t"zcs 15 anyakocáin átlagosan nyolcai fial­jon § a malacok a választási Idő­szakra elérik a 15 kiló súlyt. Drl­nócnki Szilveszter elvtárs fűzfavesz­szőből kosarakat készít a termelő­csoportnak, Kovács Antal az építési brigád vezetője elkészíti a baromfi­neveléshez szükséges múanyákat. Vállalásunk manuUktntan teljrsí lésével köszöntjük forrón szeretett vezérünket 60, születésnapja a|knL mából s egyúttal így járulunk hoz­zá icrmeiőcsoportunk további fejlő, dóséhoz. ÖRDÖG ISTVÁNNÉ párttitkár h TANÁCS ANTAL elnök As imperialisták következetesen akadályozzák a fegyverszüneti tárgyalásokat Keszon. Az Űj Kína Hírügynök­ség tudósítójának jelenlése szerint a koreai fegyverszüneti tárgyalá­sok harmadik napirendi pontját tái­gyaló albizottság hétfőd ülését 10 perces tanácskozás után elnapolták. A koreai-kínai küldöttség megbí­zottja ezzel kapcsolatban tett nyi­la tkoza iában hangsúlyozta, hogy küldöttsége a tartós fegyverszünet biztosítása érdekében minden lehet, séges, észszerű javaslatot megtett a napirend harmadik pontjának meg­oldására. A másik fél azonban to. vábbra is ragaszkodik ahhoz az ar­cátlan igényhez, melynek célja, hogy beavatkozzon Korea belügyei­be. Csakis ezzel magyarázható a másik félnek a fegyverszüneti tár­gyalások megtornedózásárat, elhúzá­sára irányuló szándéka. A negyedik napirendi ponttal fog. lailkozó albizottság ülésén a koreai, kínai küldöttség megbízottja ismét kifejtette a küldöttség határozott és megingathatatlan álláspontját és ki­jelentette: „Sohasem térünk el va­lamennyi hadifogoly feltétel nélküli szabadonbocsátásánialk és hazatele­pílésének elvétől". Az Űj Kína Hírügynökség tudó­sítója beszámol arról, hogy az ösz. szekötőlisztek hétfői ülésén Murray amerikai összekötő tiszt metgprö. bállá elhárítani a felelősséget a ko­reai-kínai küldöttség gépkocsikara. vánja ellen pénteken végrehajtott amerikai repülőtámadásért. Elismerte, hogy négy amerikai repülőgép pénteken a Hanpói-híd közelében 20 percig bombázott bi­zonyos célpontokat. Kijelentette, hogy ez a támadás rögzített célpont ellen irányult és sajnálkozását fejezte ki, hogy a gépkocsikaraván — amelyen a ko. reai-kínai küldöttség tagjai voltak — is kárt szenvedett. Csang Csun­San ezredes, a koreai-kínai küldött­ség összekötő lisztje hangsúlyozta, hogy Ran elégedhet meg a kitérő válasszal. A Murray által említett rögzített célpont egy, a Hanpói­híd ló) délre lévő légelhárító tüzér­ségi állás volt, viszont a gépkocsi, karaván a hídtól 40 méterrel észak, ra haladt. Csatig Osun-San ezredes javasol­ta, hogy hallgassák ki tanúként a kararván tagjait. Murray hozzájárult ahhoz, hogy kedden vizsgálatot tartsanak az in­cidens ügyében. Churchill hozzájárult, hogy amerikai tengernagy kerüljön az „északatlanti tengerészeti főparancsnokság" élére London (MTI). Truman és Chur­chill tanácskozásai befejeződtek. A , hivaíalos közlemény szerint Chur­! chili hozzájárult egy ' északallantá tengerészeti i rancsnokság" felállításához amerikai tengernaggyal. A tanácskczás egyik „er'-dmé ónszáilitások ellenében acélt kap majd az Egyesült Államoktól. Áz angol burzsoá sajtó félreért­„egységes hetetlen csalódottsággal kom­főpa- mentálja a legújabb Trumaa-Chur­élén chili találkozó eredményeit, e ez a csalódottság különösen az atlanti főparancsnokság kérdésében mo­nYe"«, hojuc Anglia aluaúmyja «*jbatkozik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents