Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-22 / 17. szám

ünnepi esteken emlékeztek meg Lenin halálánnk évfordulójáról az ország dolgozói Oklevéllel tüntették ki és pénzjutalomban részesítették a MÁV legjobb dolgozóit Elismerő jutalomban részesült a Szegedi Kenderfonó kultiircsoportja és a Béke-zenekar IMBJUMlLMJUmil —— JMÜIB 'IT Hü 'UH WMlUHJ mmzwnm aaaas wm^m^mm TSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 17. SZAM HHHMiMMHHnMWttMMBM •HnMMIlMVWHM ARA 50 FILLÉR khUD, 1952. JANUÁR 22. Erőnk növekedésének bizonyítéka AJig van érdekfeszítőbb olvasmány, mint a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése az 1951-es tervév feladatainak teljesítéséről. A száraz számadatok mögött megannyi munka, lelkesedés, harc, — a szocializmus építésének nagyszeréi küzdelme húzódik meg. Az elmúlt tervév egyik legjelentősebb eredménye, hogy hazánk Ipari országgá vált. Ezt mutatja a nemzeti jövedelem alakulása Is, amelynek 55 százalékát 1951-ben már az ipar szolgáltatta. Az egész gyáripar 103.4 százalékra teljesítette évi felemelt tervéti de még Jelentősebb a fejlődés, ha a gyáripar globális tervteljesltési eredményén túl azt vizsgáljuk megi hogy mennyivel termeltünk többet az elmúlt évben, mint 1950-ben. Különösen szembeötlő, hogy amíg az egész gyáripar 31.1 százalékkal termelt többet, mint 1950-ben, addig a nehézipar 37.7 százalékkal és ezen belől a gépipar 51.1 százalékkal növelte a termelés menynytségét. Nehéziparunk nemcsak 1950-hez viz6onyítva termel többet, hanem évről-évTe mind nagyobb százalékú az emelkedés. Amíg 1949. ben az előző évhez képest 33.7 százalék, addig 1950-ben 1949-hez képest már 35.8 százalék, 1951ben pedig az előző évhez képest 37.7 százalék a nehézipar termelésének növelése. 1951-ben nehéziparunk termelése az 1938-as termelés 310.9 százalékát érte el, lehát az elmúlt évben a náborúelőttlnek több, mint háromszorosát termelte nehéziparunk. Ez az eredmény a nehézipar termelésének ez az állandó növekedése legjobban Jelzi népgazdaságunk, hazánk erejének növekedését is. Hiszen a nehézipariéi függ a könnyűipar fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése, honvédelmünk erősítése. az ország függetlenségének biztosítása, az életszínvonal emelkedése. Igen jelentősek azok az eredmények Is, amelyeket » termelékenység emelése terén ériünk el. Szlálih elvtárs arra tanít: a kapitalizmust végső soron az győzi le, hogy az úl, szocialista társadalmi rend a kapitalizmusénál magasabb termelékenységet valósit meg. Az elmúlt tervévben a gyáriparban az egy lőre eső termelés 14.3 száza, lékkai volt magasabb, mint 1950ben. A termelékenység emelkedését nany mértékben elősegítették a sztahánovÍ6ta munkamódszerek mind szélesebb körben való elterjesztése, de a mégjobb eredményt gátolta a nem kielégítő munkaszervezés és a munkafegyelem lazasága. Az 1951-ben elért eredmények azt mulatják, hogy hazánk újabb hatalmas lépéssel jutott előre a szocialista iparosítás útján. Ha az ipar tervleljesítési eredményeit részieleiben vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy jelentősen fejlődött az ipar gépesítése, ami különösen az épllőiparban szembetűnő. Amíg 1951. első negyedévében a földmunkáknak csak 21.2 százalékát végezték géppel, addig az év negyedik negyedében már ez a százalék 42.9-re emelkedett. Ugyanígy nőtt a betonkeverés gépesítési százaléka is, ami az elmúlt év végéig elérte a 81.1 százalékot. Míg országosan az építőipar túlteljesítette tervét, a helyi tanácsok irányítása alatt álló épitő- és tatarozó vállalatok lemaradtak a tervteljesítésben. Megyénkben a tatarozó vállalatok csak 74.5 százalékra teljesítetlek 1951. évi tervüket, aminek oka csak részben magyarázható a munkáshiánnyal és az épilési tervek késlekedésével. A lemaradás fő oka, a válla'ati szervezetlenség, amit az elmúlt évben lapunk Í6 többszőr szóvátett, megbírált. Az ipar nagyarányú fejlődését természetszerűen nyomon követi a mezőgazdaság további fellendülése. Az elmúlt évben jelenlősen nagyobbodott a mezőgazdaságunk szocialista szektora, amely az év végére már elérte az összes szántóterület 25 százalékát. Az ipar gyorsüfeinű fejlődése, a mezőgazdaság nagyfokú gépesítésének lehetőségét teremti meg. 1950-ben a gépállomások különféle gépeinek a száma mintegy 30—50 százalékkal nőtt; ugyancsak nőit a műtrágya felhasználása is, amely 1950"ben 31.7 százalékkal voll magasabb, mint az előző évben. A nagyfoké gépesités. a mezőgazdasági tudomány módszereinek, a szovjet tapasztalatoknak széleskörű alkalmazása azt eredményezte, nogy a kedvező időjárás kihasználásával 1951-ben valamennyi főbb növénynél túlszárnyaltuk a háborúelőtti 10 év termelési átlagát. A termésnövekedás különösen a szocialista szektorokban — állami gazdaságokban és terméőszövetkezetekben — volt Jelenfős, amely túlhaladta az egyénileg gazdálkodó termelési eredményeket. Tovább nőtt az elmull évben az újfajta növények vetésterülete is. Országosan a gyapot vetésterülete mintegy ötszörösére, csongrádmegyei viszonylatban közel hússzorosára — 322 holdról 5479 holdra — növekedett. Ugyanígy a rizs vetésterületé is, amely megyénkben 702 holdról 1878 holdra növekedett. Az ipari és a mezőgazdasági termelés kiszélesedése sokezer új munkás számára nyújtott munkaalkalmai. Hazánkban az elmúlt évben mindinkább gátolta úgy az ipar, mint a mezőgazdaság termelési eredményeinek növekedését a munkáshiány. Az elmúlt évben 1950hez képest, a gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma 109 ezer fővel emelkedett, a női munkaerők száma viszont egy év alatt 78.500-al nőtt. A mostani tervévben méginkább számolnunk kell — különösen a mezőgazdaság és építőipar vonalán — a munkáshiánnyal, amit a szakmunkásképzés fokozásán túl úgy küzdhetünk le sikeresen, ha még több nőt vonunk be a termelésbe. Népgazdaságunk minden ágában történt fejlődés természetszerűen kihalással van az életszínvonal emelkedésére is, amelyben rendkívül fontos lépés volt a december 1-i Párt- és minisztertanácsi határozat, amely megszüntette a jegyrendszert és bevezette a mezőgazdarági teimények szabadforgalmát. Az életszínvonal emelkedésének egyik jelzője, hogy a határozat óta a zsir, olaj, szalonna, vaj és tojás ára mintegy 30—40 százalékkal csökkent. Az állami kiskereskedelem 51, a szövetkezeti kereskedelem pedig 68 százalékkal több árut adott el 1951-ben, mint az előző évben. A lakosság vásárlása férfi és női ruhában, cipő és liszt vásárlásában jelentősen emelkedett. De a tervjelentés arról is hírt ad, hogy a szocialista kiskereskedelem részesedése az egész kiskereskedelmi fogalomból az 1950-es év 70 százalékáról 82 százalékra emelkedett, amely a szocializmusnak a kereskedelemben való újabb győzelmét jelenti. Neim kisebbek gazdasági eredményeinknél azok a győzelmek, amelyeket az elmúlt évben szoci! á is és kulturális téren elértünk. Csupán a középiskolák 6záma egy év alatt 14-gyel emelkedett. Az önálló egyetemek és főiskolák száma pedig kilenccel. 1951-ben 90.5 százalékkal volt nagyobb a kinyomtatott müvek 6záma'. mint az előző esztendőben. A szakszervezeti társadalombiztosítási ellátásban már az ország összlakosságának 55 százalék részesedik. Nem érdektelen összehasonlítani, hogy amíg országunkban évrőlévre nő, színvonalban emelkedik az intézményes egészségvédelem, addig például Franciaországban az amerikai-lakáj kormány a társadalombiztosítási jogok maradékainak felszámolásával akar fedezetet teremleni a fegyverkezés növekvő költségeihez. Népgazdaságunk egészében 1951ben bekövetkezett hatalmas győzelmek szülője a szocializmust építő magyar dolgozók akarata, ereje, munkája. Gazdag sikereinket a Szovjetunió és a népi demokráciák meg nem szűnő állandó segítségének köszönhető; annak köszönhető, hogy Pártunk a helyesen kijelölt feladatok végrehajtására sikeresen vezette a magyar dolgozó népet. Az új, 1952-es tervév ötéves tervünk döntő esztendeje, mint ilyen, nagyobb feladatokat állít elébünk, mint az 1951-es év Rákosi elvtárs 60. születésnapja évfordulójának tiszteletére kezdeményezett szocialista verseny mind szélesebb — szélesebb hullámokban fogja át nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság dolgozóit Í6. A szocialista verseny továbbfokozódása egyik legfontosabb biztositéka annak, hogy sikeresen hajtjuk végre 1952. tervfeladalait, amely még gazdagabbá, még erősebbé, még bevehetellenebbé teszi hazánkat, a Szovjetunió vezette béketábor egyik. erő.s báslyáját. A döntő tervév legfontosabb soronkövetkező szegedi feladatait bsszélte meg a Városi Tanács első idei ülésén Szeged Város Tanácsa megtartotta idei első rendes ülését a Tanácsháza nagytermében. Az ülésen Dénes Leó elvlárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke a VB munkájáról számolt be, valamint ismertette a jegyrendszer megszüntetésével, a bér- és árrendezéssel kapcsolatos Párt- és kormányhatározatok végrehajtását. — A rendelet népi demokratikus rendszerünk páratlan életképességét. hatalmas erejét bizonyítja, — mondotta a többi között. — Amikor Angiiiában még kisebbre fogják az amúgyis kicsi élelmiszeradagokat, de a lobbi tőkés országban is nagyobb nyomor és szenvedés várja a dolgozó tömegeket, ugyanakkor a felszabadult Magyarország bátran lép előre a fejlődés útján. Csak olyan rendszer képes ilyen rendkívüli intézkedést kezdeményezni és azt végrehajtani, amelyet az egységbeforrt dol. gogzó nép bizalma és szeretete támogat* Beszámolt a jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatban Dénes elvtárs arról, hogy december első napjaiban nagyfokú felvásárlás volt tapasztalható Szegeden is cukorban, lisztben, rizsben, textiláruban, zománcedényben. Az árudák az igényeket azonban teljesen ki tudták elégíteni, s Így az első három nap alatt például rizsből 600 mázsát vásároltak fel, de még december folyamán további 500 mázsával biztosították a szükségletet. December 6-a ulán már csökkent a felvásárlás mértéke és a zsír, valamint az étolaj ára jelentékenyen esett. A tojás ára 2.40-ró'l a héten már egy forintra esett vissza a piaconA tej ára 4 forintról 2.50-re, a zsír és szalonna ára 100 forintról a fe'cre esett. Egyedül a kukorica ára emelkedett, de ez azzal ig magyarázható a nagyobbmérvü sertéshízlalás melleit, hogy Szegeden a kukorica forgalma a begyűjtési hilralék miatt még nem szabadult fel. Január eleje óla a piacokon is rendes keretek között történik a vásárlás és a piaci felhozatal is elégséges. Rámutatott élelmiszerellátásunkkal kapcsolatosan arra, hogy a VB kereskedem! osztálya az irányítás és ellenőrzés munkáját mindjobban kézbentartja, a felhozatalt is szervezi a tszcsk piaci árusítása útján, valamint a társadalmi szervek útján gondoskodik az ellenőrzésről. A feketepiac megakadályozására ellenőrzi a piacokat, így legutóbb is őt paprika feketézőt leplezett le és indított ellenük eljárást. Nagyrészt ennek a munkának köszönhető, hogy az élelmiszer és iparcikk árusítás vonalán hiányosság neon mutatkozott. Ugyancsak ennek a munkának köszönheiő, hogy a télire tárol I cikkekből, íoy például burgonyából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. Hangoztatta, hogy az egészséges szabadpiaci forgalomnak, népgazdasági tervünk maradéktalan végrehaj. fásának alapját képezi begyűjtési tervünk teljesítése is. Több szabotáló kulákot adtak át már eddig ig a bíróságnak. Begyűjtési eredményeink " egyébként az előző évivel összehasonlítva jóval nagyobbak Szegeden is éppenúgy, mint országszerte. így például kenyérgabonából tavaly 23 ezer 463 mázsát, az idén 32 ezer 564 mázsát. takarmánygabonából tavaly 3 ezer 374 mázsát, az idén 4 ezer 758 m:Wái, kukoricából tavaly 3 ezer 493 mázsát, az idén 4 ezer 95 mázsát gyűjtöttünk be. Ezek a számok is bizonyítják, hogy a falu dolgozó népe lerójja háláját a népi demokrácia iránt. Dénes elvtárs részletesen szólt a Végrehai'.ó Bizottság munkájáról és beszámolóját a következő szavakkal fejeztte be: — A Szegedi Városi Tanács munkájában még megmutatkozó hiányosságokat úgy fogjuk kiküszöbölni, hogy Pártunk irányításával, a tanács tagjai, valamint a társadalmi szervek fokozottabb bevonásával minél tervszerűbben teljesítjük feladatainkat. Amint Szeged ipari munkássága példamutató kezdeményezéssel kívánja háláját kifejezni a magyar dolgozó nép szeretett vezére, Rákosi elviárs iránt 60. születésnapja alkalmából, ugyanígy az apparátus dolgozói az állandó bizottságokban dolgozó tanácstagok és aktívák minden erejükkel azon lesznek, hogy városunk fejlesztésében a begyűjtési, mezőgazdasági munkákban, az Ipar területén, egész gazdasági és kulturális életünkben mutatkozó hiányosságokai március 9-lg megszüntessék éa jobb munkánkkal segítsük elő hazánk, városunk, dolgozó népünk boldogulását. Ax első negyedévi munkaterv A tanácsülés második napirendi pontjaként Mison Gusztáv elvtárs, VB-titkár ismertette a végrehajtó bizottság idei első negyedév munkatervéi. Elöljáróban arról szólt, hogy a közigazgatásban csak nehe. zen hódított teret a tervszerűség, mert a bürokrácia, a beépült ellenség sokáig gátolta a tervszerű mun_ kát. A tanácsok mega.akulása óta azonban e téren gyökeresen megváltozott a helyzet. Munkánk rendszeressé, tervszerűbbé vált, száműztük a kampányszerűséget. az ötletszerűséget. Az elmúlt év eredményeiről szólva megállapította Mison elvtárs, hogy a tervteljesítést a Párttaa való szoros együttműködés mellett elősegítette tanácstagjaink mind nagyobb részvétele a közügyek intézésében. A tanács tagjai mind tevékenyebben kapcsolódnak be e-z állandó bizottságok útján a feladatok megoldásába. Az állandó bizottságok aktivaháJózata egyre szélesedik éa ezidőszerint 23 albizottság működik mintegy 500 aktívával. Elősegítette a munkát. a tanács tagjainak bírálata és kezdeményezései is, amelyek feltárták a hiányosságokat és lendületet adtak a munkának. Sajnos, azonban e téren még nem értük el a megkívánt mértéket. Hiányosság még az, hogy nem sikerült; olyan mértékbein aktivizálni a dolgozók széles rétegét, mint ahogyan az a tanácsot, leg. nagyobb tömegszervezetünket meg. illeti. A tanács végrehajtó bizottságának negyedévi munkaterve összeállításánál különösen figyelemmel volt azokra a feladatokra, amelyeket az Alkotmány a helyi tanácsokra előírt. Ezek közé tartozik a helyi gazda, ságb társadalmi és kulturális tevékenység vezetése, a helyi gazdasági terv és költségvetés előkészítése, ellenőrzése és végrehajtása. X felsőbb rendeletek, törvények végrehajtása, a helyi tanács alá rendelt vállalatok irányítása és ellenőrzése, a dolgozók jogainak oltalmazása, valamint a dolgozók szövetkezeleinek támogatása. A negyedévi tervbe felvették a tanács irányítása alá tartozó ipari válla, latok és kisipari szövetkezetek munkaerővel, nyersanyaggal vai(J ellátásának biztosítását, a rejtett tartalékok felderítését, a huiradékok és aelejtanyagok fokozottabb felhasználását. Az Idei esztendőre jelentős őszSzegű beruházási hitel felhasználását ls tervbeveliék. Igen jelentés részét foglalják éS a tervnek a vállalatok fejlesztései és beruházásai. A tszcskben növelik az állatférőhelyek számát, ezenkívül nagyobb beruházási összegeket fordítanak öntöző telep létesítéséreOktatási és kulturális intézmények fenntartására és fejlesztésére csupán január hónapban több mint 830 ezer forintot irányoztak elő. — A tanács egyik legfontosabb feladata — mondotta Mlson elvtárs — a helyt beruházások lebonyolításának biztosítása. Ezek a beruházások közvetlenül a dolgozók, az egész lakosság érde. keit szolgálják, ezért a beruházások eszközlésén túlmenően azok felhasználásával kapcsolatban is további feladataink vannak. így például egy átépített, újonnan fe'sze. relf iskola célja az, hogy a jövő számára új, szocialista típusú emberek nevelését biztosítsa. A munkaterv részletes ismertetése végén hangoztatta Misem elvtárs, hogy ha a tanács valamennyi tagja, minden aktívája becsülettel és szorgalommal dolgozik a munkaterv végrehajtásán, akkoT Szeged Város Tanácsa is tevékenyem veszi ki részét a béke megvédésére és a szocializmus építésére irányuló mun. kából. A tanács által irányított ipari vállalatok, KTSZ-ek működése A negyedévi munkaterv előtér, jesztése után Ipovdtz András elvtárs az ipari állandó bizottság elnöke nyújtott tájékoztatót a tanács irányítása alá tartozó ipari vállalatok, kisipari termelőszövetkezetek működéséről és 1951. évi tervteljesítéséről. Elmondotta, hogy a városi tanács VB ipari osztálya Irányítása aiá 9 Ipari vállalat, 3 szolgáltató vállalat és 19 kisipari szövetkezet tartozott, ezenfelül 1552 önálló kisiparos ellenőrzését és anyagellátását kellett részben biztosítaniok. A globális tervteljesítés az ipari vállalatoknál 112.2 százalék, a szol. gáltátó vállalatoknál 108-6 százalék, a kisipari termelőszövetkezeteknél pedig 123 százalék volt. A kisiparosok állandó ellenőr. rése során az osztály igen nagy gondot fordított a kisiparosságnak a kollektív termelésbe való bekapcsolására ás «rv««Jr -"sedménvekánt 1951-ben 15 új szövetkezetet szer. veztek, illetve alakítottak meg. A szövetkezetekbe az év folyamán belépett kisiiparosok száma megközelíti az ezer főt. Az Ipari vállalattik jelentős beruházásokban részesültek, így például a Gázgyár 371 ezer forintos, a Kenyérgyár 200 ezer forintos, az Alföldi Cementárugyár 20 ezer, az Anna Gyógyvíz, és Szikvíz Üzem 42 ezer forintos beruházást hajtott végre. Az osztály mellett működő á'. landó bizottság az elmúlt esztendő, ben általában igen passzívan mű. ködött- Lényeges változás állt be bizottság decemberi kibővítéséve és új megszervezésévél. A legutolsó állandó bizottsági ülés már irányt mutatott tagjai feladatának jó elvégzésére és előreláthatóan az 1952.es évben kielégítő lesz műk. . désedése és a Tanács munkáját segíteni fogja. I A három beszámolóhoz a tanács, tagok nagy számban szóltak hozzá. A hozzászólásokat holnapi lapunk. hiatv igmprinl ii'U,