Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

2 TASAlöfAF, HH. UklTOl* M. —-——— 1951-ben WmUl mennytoégű baruxi tat, földgázt, marónátron!, foszforműtrágyát, motorolajat, nő­vé® yvéd őszért, acélny-ersvasait, elek­troacélt, hidegen hengerelt acélt, vasöntvényt, gőzmozdonyt, gyalú* gépet, fúrógépet, drótkötelet, gyap­júszövetei, kötöttárut, lisztet, szeszt, malátát, étolajat, margarint, szap­pant és cigarettát gyártottak, A tervvel szemben lemaradás mntathadk a szén, nyersolaj, martinacél, köz­forgalmi vasúti személykocsi, lánc­talpas traktor, vevöosö, turbógene­rátor, elektromos nagy- és közép­gép, nitrogénműtrágya, petróleum, tfthergépkocsiköpeny és tömlő, tő­zeg, selyemszövet, kenderfooal, Tsákszóvófonal, hÚ6konaexr terme­lésben. Az 1951. ér folyamán • gépipar­ban többek között az alábbi új dk­kek gyártására került 6or: új tí­pusú esztergagépek, dumper, szén­emelö-villamoelargonca, 1951-ben az egén népgazdaságban a mult évinél szervezettebben, eredményesebben hajtották végre, mint az előző évben. Köziekedéa oa építő és tatarozó vállalatok nem teljesitelték. Mezőgazdaság Az 1951. évben a mezőgazdaság számottevő eredményeket ért el. Az általános fejlődésen belül kö- A vasutak az 1951. éri ánwzál, lónösen erőteljes volt a szocialista iitásl tervet 100.7 százalékra, a szektoré. Míg az előző év végén személyszállítási tervet 105.5 szá­az állami gazdaságok az ország zalékra teljesítetnék. 1951-ben 19.4 szántóterületének csak 6.1 száza- j százalékkal több árut és 30.1 szá­lékát, a termelőszövetkezetek zalékkal több személyt szállítottak, csak 7 százalékát művelték meg, mint 1950-ben. addig 1951 végén az állami gazdasá­gok, kísérleti és tangazdasá­gok. termelőszövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok együttes területe „z ország szántóterületének már kereken 25 százalékát érte el. A nagyüzemi gazdálkodás tér­hódítása, a dolgozó parasztságnak nyújtott sokoldalú segítség és részben a jó időjárás következté­ben a felszabadulás óta 135t"ben ípari^varrúgép, 250* köbcentiméterei frtük el a legjobb,MmMr motorkerékpár. 1951-ben tovább Javult ax Ipari felszerelés kihasználása és foko­zódott a gépesítés. A vaskohászat­ban a fúvósfk felülelére számított fajlagos nvers vastermelés az év folyamán közel 5 százalékkal emel­kedett és az egy tonna nyeTsvas termeléséhez felhasznált kohó­koksz mennyisége 3.2 száza.ékkal csökkent. A Duvanov-fó'.e gyors-1 égetés kiterjesztése, valamint az Idényszünetek csökkentése követ­keztében nagymértekbe® javult a tégla- és cserépégető kemercék kihasználása. A pamut és gyapjnfonődáVnál az orsónkéntl teljesítmény az egész év folyamán egyenlete® fejlődést mutat. Egyes termékeknél a fajlagos anyagfelhasználás kedvezőtlenül alakult: így a timföldgyártásnál a fajlagos marónátron fogyasztása, a vi.lamosenergia termelésnél a faj­lagos kalória fogyasztás az év fo­lyamán emelkedett. Az Ipari felszerelés Jobb kihasz­nálását még számos iparágban akadályozza a nem egyenletes ter­melés. A termelés önköltsége az 1951. ' év folyamán — bár nem kielé­gítő mértékben —, de csökk I. Jelentékeny mértekben csökkent a bauxit, nyersolaj, acélnyersvas, foszfor-műtrágyatermelés stb. ön­költsége. Emelkedett azonban az év folyamán a szén, vasúti sin, nitrogénműtrágya, tehergépkocsi­abroncsköpeny, s néhány más áru termelési önköltsége. Az önkölt­ség nem kielégítő alakulásához hoz­zájárult. hogy a tervben előirt béralapot számos iparágban túl­lépték. nyeket. A betakarított termésát­lag valamennyi főbb növénynél meghaladja a háború előtti tíz év átlagát. Ilúzábót 22.8 százalékkal, rozs­ból 21-5 százalékkal, árpából 19.2 százalékkal, cukorrépából 15.4 százalékkal, kukoricából 30.6 százalékkal, burgonyából 47.1 százalékkal volt magasabb a termésátlag, mint a háborút megelőző fiz év átlaga. j !95 'ben » . , ., .... 1 az állami és szovetKezeti keres­l^ tv^í kedelem. Az ipari és mezőgazda­mutátja hogy teraelósrévetkezetek jH f* fermésátíagai lényegesen mag,- S^J^tO? £ sabbak, mint az egyem gazdá.ko- zata megS7ÜnteUe A fontosabb árucikkek napi át­lagos rakodásánál az emelkedés egy év alatt a következő: vasáru­nál 32.2 százalék, 6zénnél 11.4 szá­zalék, őrleményeiknél 6.9 százalék, kenyérgabonánál 5.7 százalék, bur­gonyánál 4.3 százialék, zó'dségnél 140.9 százalék. A vízi közlekedés áruszállítási tervét 114.4 százalékra teljesítette, 36.6 százalékkal több árut szállított, mint 1950-ben. A tehergépkocsik áruszállítása 1951-ben 89.5 százalékkal multa felül az 1950. évit. A városi közúti vasutak sze­mélyszállítási tervüket 1951-ben 105 százalékra teljesítették. Az emelkedés 1950-hez viszonyítva 13.4 százalék. A városi autóbusz­közlekedés személyforgalma 1951­ben 25.7 százalékkal, a távolsági auióbuszközlekedésé 72.3 százalék­kal emelkedett 1950-hez képes:. Áruforgalom Építőipar Az építőipar 1951. évi terme'ési tervét 109.1 százalékra, ezen belül a magasépitőipar 106.7 százalékra, a szerelőipar 110.8 százalékra és & mélyépítőipar 112.2 százalékra teljesítette. Az építőipari termelés értéke 1951. évben 43 százalékkal ha­ladta meg az 1950. évit. Az egyes minisztériumokhoz tar- , lozó építőipari vállalatok 1951. ' évi termelési tervüket a következő- j képpen teljesítették: építésügyi minisztérium 106 százalék, közlekedési miniszté­rium 111-2 százalék. Az építőipari termelés fejlődé­•éhez hozzájárult az éoilkezé'i munkálatok mind jelentősebb gé­pesítése. Az első negyedben az összes földmunkák 21.2 százalékát, e negyedik negyedben 42.9 szá­zalékát, az e'sö negyedben az ösz­•zes betonkeverési munkák 59.9 százalékát, a negyedik negyedben 81.1 százalékát végezték gépi úton. A termelés emelkedésének Je­lentős tényezője az építőipari munkások között kibontakozó ver­scnymozgalom és a fejlett ffztáhá" nov-módszerek meghonosítása. A Szlahánov-módszerrel vég­zett fala2ás részaránya az első negyedévi 29.2 százalékkal szemben a negvedik negyedben 42.3 százalékot ért el. Az építőipar az 1951. évben .ovábbt eredményt ért el az idény­szerűség csökkentésében. Szemben az 1950. évi 16.7 százalékkal. 1951­ben a téli hónapok (január, feb­ruár, december) termelése az évi termelés 20.7 százalékát érte eL A jelentős eredményeik mellett komoly hiányosságiok vannak. Az építkezési köllrégek magasok, számos helyen hiányoznak, vagy késedelmesen készülnek el a mű­•zaki tervek. Eves tervelőirányzatukat a helyi tenác6ok irányítása alatt álló út­építő, vasúiépítő és útfenntartó vál­lalatok jelentősen túlteljesítettek, dóké. Az év folyamán, különöséé a szodialista szektor térhódítása folytán tovább nőtt sí ipari nö­vények és ez új kultúrák vetéste­rülete. A gyapot vetésterülete mintegy ötszörösére emelkedett és jelentős a rlzeterület növeke­dése is. Az ősziárpa vetésterülete, melynek terméshozama íöbb, mint 40 százalékkal múlja felül a tava­sziét, a megelőző évhez képest több, mint másfélszeresére emel­kedett. A másodnövények vetésterülete az 1951. évben kereken három­negyedmillió hold volt. Ez — bár kétszerese a tavalyinak — elma­rad a terv előirányzat mögött. 1951-ben a mezőgazdaság jelen­tős segítséget kapott az államtól. A felhasznált műtrágya mennyi­sége 37.2 százalékkal volt több, mint 1950-ben, az öntözött terület 31.7 százalékkal nőtt meg. A ne­hézipar nagyarányú fejlődése le­hetővé tette a mezőgazdaság gé­pesítésének fokozását. A gépállo­mások traktorainak és vontalói­nak száma az 1951. év végén ke­reken 9700 db, a traktoroké 8700, traktoxtárcsáké 5100 db volt. ami lye, a Salgótarjáni Vasöntöde, a Ganz villanygyár és a Telefongyár üzemi épületei. Az év folyamán számos termelőberendezést és nagy. teljesítményű gépel, köztük több­ezer szerszámgépet helyeztek üzem­be: így a Diósgyőri Kohászati Üze. nieknél 3, a Rákosi Mátyás Művek, nél egy Martin-kemencét, a Diós. győri Kohászali Üzemeknél, a Győri Vagongyárban, a Borsodná­dasdi Lemezgyárban és a Rákosi Mátyás Művöknél egy-egy elektro. mos kemencét, a bányászatban szá­mos új tipusú. nagyteljesítményű gépet, a textiliparban számos kár­toló és gyűrüsfonó gépet, slb. A nehézipar fejlődése lehetővé lelte, hogy nagyobb mértékben lás­suk el a mezőgazdaságot a nagy­üzemi termeléshez szükséges gé­pekkel. A mezőgazdaság az év fo­lyamán többezer nagyteljesítményű erő. és munkagépet: különféle trak­torokat, kévekötő-aratógépeket, cséplőgépeiket, araló-cséplőgépelkel, kazalrakógépeket és löbb tízezer egyéb kisebb gépet kapott. A tervévben villamosítottunk 109 falut, 80 állami gazdaságot, 74 termelőszövetkezetet és 63 gépállomást. Az év folyamán elkészült 51 kü­lönböző méretű híd és felüljáró, többek közöli a dunaföldvári duna­híd, az üllői, a polgárdi és bánhi­dai felüljáró. Megindult a közleke­dés a Vác—Aszód-i, a korszerűsí. lett S ziálinváros—Pusz teszabo ics-i lés a Balinka—Bodajk-i vasúlvona­erőteljesen fejlődött ion. Az év folyamán többozer új la­kás, számos új iskola, rendelőinté­zet. színiház és többszáz falusi és üzemi kultúrotthon épült. Elkészült a Magyar Néphadsereg Színháza, a szláiinvárosi filmszínház, a Köz­gazdasági Egyetem, a miskolci ne­hézipari egyetem részlege, a Ma­gyar Optikai Művek nagy kultúr­háza,, stb. a jegyrendszert a mezőgazdasági egy év aJatt a gépek állományának 30—50 százalékos emelkedését Je­lenti. 1951-ben már hazai gyártmá­nyú kombájnok is dolgoztak a mezőgazdaságban. Emelkedett a burgonya- és répa­6zedógépek száma és emelkedés mutatkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. | A fokozott gépetiátás eredménye- : ként a gépállomások 1951-ben csaknem másfélszer több munkát teljesítettek, mint 1950-ben és 63 százalékkal nagyobb terü'eten vé­geztek mélyszántást, mint egy év­vel ezelőtt. A jó tákarmánytermés követ­kezlében az állatállományon belül a hízóállatok aránya magasabb, mint az előző években. Az 1951. év folyamin a termelő­szövetkezeti mozgalom jelentős eredményeket ért el. Az 1951. év végén a termelőszövetkezetek szántóterülete közel 120 százalék­kal volt magasabb, mint az 1950. év végén. A termelőszövetkeze­tekbe tömörült tagok és családok száma ugyanezen idő alatt körül­belül két és félszeresére nőtt. A számszerű növekedés rne':ett a ter­melőszövetkezetek szervezettsége az év folyamán javult és a szö­vetkezetek jobb gazdasági ered­ményeket értek el. A szóvetkezeti tagok az előző évinél átlagosan jóval több munkaegységet telje­sítettek és az egy munkaegységre jutó jövedelem is lényegesen tóbb volt, mint 1950-ben. A lermelőszöveikezetek vagyo­na az októberi zárszámadás idején 127 százalékkal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az állami gazdaságok összterü­lete 1951. év folyamán 29.1 száza­lékkal, szántóterületük 32.3 száza­lékkal, a traktorok száma 26.8 százalékkal nőtt. Az állami gaz­daságok állatállománya számos­állatiban kifejezve 21.5 százalék­kal emelkedett, a baromfiállomány több, mint megkétszereződött. Az őszi vetési munkálatokat és szabaddá lette forgalmat. A határozat nyomán ja­vult a lakosság ellátasa, emelke­dett a mezőgazdasági termékek fel­hozatala és jelentősen csökkenlek a szabadpiaci árak. A zsír, az olaj, a szalonna, a vaj és a (ojás ára kb. 30—40 százalékkal volt alacsonyabb december végén, mint novem­berben. 1951-ben ez állami nagykereske­delem forgalma 29.3 százalékkal haladta meg az 1950. évit. Az ál­lami kiskereskedelem 51 százalék­kal, a szövetkezeti kiskereskede­delem 68 százalékkal több árut adott el. mint 1950-ben. A lakos­sag vásárlása a követi sző cikkek­ben emelkedett a legjelentősebben: férfiruha (112.1 százaiák), nőiiuha (157.5 százalék), cipő (29.7 száza­lék), liszt (41.9 százüék), zsír (24.6 százalék). Az állami kiskereskedelmi bolt­hálózat 2678, a szövetkezett háló­zat 1241 üzlettel bövüit. A szocialista kiskereskedelem részesedése az egész kiskeres­kedelmi forgaloinból az 1950­év! december havi kb. 70 száza­lékról 1951. december hónap­jában kb. 82 százalékra emelke. delt. A mezőgazdaság ter/szerű fej­lesztése. a dolgozó parasztság be­adási kötelezettségének teljesítése, valamint a jó termés következ­tében 1951-ben a tervezett meny­nyiségnél kenyérgabonaaól Munkások és tisztviselők számának emelkedése a munkatermelékenység alakulása Az 1951. évben tovább nőtt" a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatottak átlagos létszáma 1951-ben 1950-hez képest 109 ezer fővel emelkedett. A gyáriparban és az építőipar­ban foglalkoztatott nők létszá­ma az 1951. év folyamán 78-5C0 fővel nőtt. A dolgozók létszámúnak jelentős növekedése mellett a népgazdaság számos teriileién munkaerőhiány mutatkozott. Az évi mumkabéralap növekedése egész népgazdaságban 1950-hez vi­szonyítva 22-4 százalékos volt. Az emelkedés a gyáriparban 20 3 szá­zaiélv, az építőiparba® 33 százalék. Tovább emelkedett a gyáriparban a munka termelékenysége. Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1951-ben 14.3 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző évben. 52-es tanév elején nz takotaá lásban részesülők száma kerek I millió 400.000 volt. A középiskolák szám* «Kf ** alatt 14-gyel emelkedett. A tanulók létszáma 107.900, m 12-5 százalékkal több. mint «* előző tanév elején. A munkás- és parasztszármMás® középiskolai tanulók aránya 65 szá­zalék. Az 1951/52. tanévben nz önálló egyetemek és főiskolák száma ki­lenccel emelkedett. Az egyetemi é* főiskolai hallgatók száma 40-700, ami 22 6 százalékkal több, mint az 1950/51. tanévben. A hallgatók kö­zül a munkás, és parasztszármozá. súak aránya 58 százalék, az előző évi 52 százalékkal szemben. 1951-ben a kinyomtatott müvek száma 90.5 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az év végén 2870 falusi népkönyvtár működött, közel 900 ezer könyvvel, ez az előző évhez képest a népkönyviárak szá­mában 75.5 százalékos, a kötelek számában 111.4 százalékos növeke­dést jelent. A mozgóképszínházakat 1951 fo­lyamán 62 6 millió fő látogattad eb­ből a falusi mozikra 27 millió láto­gató jutott. Egy év alatt az összes látogatók száma 33 százalékkal, a falusi mozielőadások látogatóinak száma 66 százalékkal emelkedett. A színházi és operai előadások láto. gatóinak száma egy év alatt közel felmillióval, ebből a falusi előadá­sok látogatóinak száma több min!; 115 ezerrel nőtt. A rádióelőfizelők száma 1951 vá­gén 701 ezer, 82 ezerrel több, mi»< az előző év hasonló időpontjában. 1951-ben tovább fejlődött ex egészségügyi hálózat. A szociális és egészségügyi célokra fordított beruházások értéke 1951-ben 17.3 százalékkal volt magasabb az 1950. évinél. A kórházi ágyaik (a&rrre 1951J>e» 2900.zal, közel 6 százalékkal emel­kedett. Tovább emelkedett a kór­házi egészségügyi személyzet lét­száma, bővüli a kórházak cs gon­dozók felszerelése. A rendelőintézetek rendelési órái­nak száma, részbein a szakrendelői hálózat fejlődése következtében 13.6 százalékkal emelkedett. A körzeti orvosi hálózat közel 50 új körzeti orvosi rendelővel bővült. Ezeknek jelentős része a vidéki ipari és me­zőgazdasági központokban műkö­dik. A dolgozó anyák munkájának megkönnyí lésére 1951-ben 56 új bölcsőde kezdte meg működését. A bölcsődei férőhelyele száma 1950­hez viszonyítva 35 százalékkal emelkedett. Az állandó bölcsődéken kívül az idénybölcsődék és napközi otthonok több mint 70 ezer gyer­meket gondoztak a fő mezőgazda­sági munkák ideje alatt. A szakszervezeti társadalombiz­tosítási ellátásban részesülők száma az év végére elérte az 5 2 milliót. Ezzel a szakszervezeti társadalom­biztosítás az összlakosság kb. 56 százalékára terjedi ki. A szakszervezet í üdülésben részt­veti dolgozók száma 1950-hez ké. pest 12.3 százalékkal emelkedett. Az Az emelkedés a bányászaiban 9.3 i év folyamán mintegy 60 ezergyer­százalék, ezen. belül a szénbányá- J reszc3Ul-t ^ZV™* üdültetés­szatbam 4.1 százalék, a kohászatban 5 4 százalékkal, kukoricából 27 4 szá- 118 százalék, a gépgyártásban 16.7 zalékkal, napraforgóból 15 száza- f?,^1**' a, 1<?x.,J!'Ra™an 11.1 ezaza. lókkal, süldő és malacból 16.6 szá- | }tk' a. n^aa_t11,1lparb.an 28;5, s^­zalékkal többet gyűjtöttek be. az * előző évhez képest búzáoól 18.836 vagonnal, árpából 3491 vagonnal, kukoricából 23.144 vagonnal, bur­gonyából 6996 vagonna', baromfi­ból 201 vagonnal, tojásbol 45 mil­lió darabbal volt több a oagyujtölt mennyiség. Beruházások 1951-ben a beruházásokra folyó, sí tolt összeg 44.8 százalókkal volt több ,mint 1950-ben. Az emelkedés a gyáriparban és az építőiparban 07-8 százialék, a mezőgazdaságban 42 1 százalék. A gyáripar beruházásaiból a ne­héziparra 92.9 százalék, „ köny­nyűiparra és az élelmezési ipar. ra 7.1 százalék jutott. A ötéves terv második évében sok új üzem, illetve üzcmrészlag kezdte meg működését. Ezek közül a leg­jelentősebbek: a Sztálin Vasmű ön­tödéje éa mechanikai műhelye, a Rákosi Mátyás Műveik új csőgyára, a November 7. Erőmű két gépegysé­ge, a Kiskunfélegyházai Középneh'z Vasszerkezeti Gyár. a Jászberényi Aprítógéipgyáf, a Gyöngyösi Váltó­gyár. a Pálinkái Szénbányák, a Ka­posvári Fonóda, a Zalaegerszegi Ru­hagyár. a Békési Növényolajgyár, a Pécsi Húsüzem, a szegedi, valamint a keoskeméti hűtőházak, a sz'álinvá. rosi kenyérgyár, stb. Ezenkívül szá­mos gyárat kibővítették és korsze­rűsítettek: elkészült az Április 4. Gépgyár új gépműhelye 03 szerelő­csarnoka, az Ikarus Karosszéria, gyár új szerelőcsarnoka, a Kecske­méti Gépgyár öntödei csarnoka, a Ganz Vagongyár szerelőcsarnoka, a Fémbútor-gyár galvanizáló műire. lók. A termelékenység alakulását számos területen kedvezőtlenül be­folyásolta a munkaerő nagyarányú hullámzása, az igazolatlan hiányzás, a munka hiáryog megszervezése és munkaidő nem megfelelő kihasz­nálása­Szociális és kulturális eredmények Az 1951. évben jelentékeny fej­lődés mutatkozott a szocialista kul­túra minden területén. Az 1951— | ben. Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem, változatlan árakon számítva, 1951-ben több mint 23 százalékkal haladta meg az 1950. évit. A nemzeti jövedelem­nek 1950-ben és 1951-ben elért emelkedése az ötéves terv végére előirányzott növekedésnek máris kö. zel 50 százaléka. A nemzeti jöve­delem beruházásra és készletnöve­kedésre jutó hányada az 1950. évj 25 százalékkal szemben az 1951. év. ben 30 százalék volt. Hazánk ipari jellegének megfelelően a nemzeti jövedelemnek több mint 55 százalé­kát az ipar és építőipar adta. A Tiío-határ mellől írja levelezőnk 1 Vállalom: szereteti Rákosi elvtársunk 60. szülelésnapjára három új levelezőt szervezek be A magyar sajtó megyei levelező-konferenciáján nem tudtam részlvenni. Ennek érzem is hiányosságát, mert amint olvaslam, igen jó és egészséges javaslatok, bírálatok hangzottak el. Hisz épp a leve­lezők bírálata biztosítja azt, hogy jövőbeni munkánk neon lesz kam­pányszerű. Ezentúl sokkal keményebben vívhatjuk az osztályharcot a fa'.u kizsákmányoló, spekuláló kulákjai ellen, főleg Itt, a déli ha­tárunkon, ahol állandóan ki vagyunk téve annak, hogy Tito és aljas bandája provokációkkal igyekszik dolgozó népünk nyugalmát megza­varni. ' Feladatunk itt, a déli határunkon, hogy éberen őrködjünk né­pünk nyugalma fe'.ett és kíméletlenül lep'ezzük le a nép elleoségeiti leplezzük le a kulákokat, akik gyalázatos mesterkedéseikkel igyekez­nek úgy a termeJőcsoportokon belül, mint kívül a termelőmunkánk­ban zavart okozni. 1 A megyei levelező-konferencia után ígérem, hogy a jövőben még jobb munkát végzek és vállalom, hogy szeretett Rákosi elvtár­sunk 60. születésnapjára, március 9-re községünkben három levelezőt beszervezek. ! i j , Hornyák István levelező, ' Ujstzentivé

Next

/
Thumbnails
Contents