Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-18 / 14. szám

PÉNTEK, 1952. JANUAR 18. 3 MINDEN NÉPNEÍELO ISMERJE MEG AZ ÚJ BEGYÚJTESi RENDELETET M Ahhoz, hogy másokkal megismer, fessük a rendeletet, mindenekelőtt magunknak kell ismernünk azt, I mégpedig alaposan. Ennek előfel­tétele az, hogy a párttitkár elvtárs alaposan tanulmányozza a Magyar Közlöny január 6-i számában meg­jelent új begyűjtési rendeletet. A Magyar Köz-onyl a tanácselnökök a párttitkár elvtársak rendelkezésére bocsáj 1 ják. N EM KAMPANY A BEGYŰJ­TÉSI RENDELET ismerte­tése és végrehajtása A népnevelők­nek ebben aiz esetben tehát nem va­lami poiilikai hus zárroham a fel­adatuk, hanem állandó, szívós, meg­győző munka. A csoportos, az egyé. ni, az Írásos és szemléttelő agitá­ció minden módját és formáját használni kell a begyűjtési terv megismerteléséért és teljest léséért vívott harcban. | ÉGIS MIVEL KEZDJÜK AZ AGITÁCI6T? Először is meg mma'ni a dolgozó parasztok­nak, hogy miben különbözik az új rendelet a régitől. Helytelen és rossz módszer lennie, ha a népne­velők csak az új begyűjtési rend­szer előnyeiről beszélnének. A kom­munista agitáció Lényege az, hogy mindig igaz. Semmiképpen nem szabad el­hallgatniuk a népnevelőknek azt, hogy az idei begyűjtési rendszer a tavalyihoz viszo­nyítva valamivel nagyobb ter. heket ró a dolgozó paraszt­ságra. Ezzel együtt azonban magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak azt is, még pedig a 6aját falujukból veit példák segítségével, hogv a dol­gozó parasztság teheröiró képes­sége évről-évre növekszik. Ma lé­nyegesen többet tud vásárolni egy dolgozó paraszt, mint tavaly és hozzátehetjük: dolgozó parasztsá­gunk soha nein volt ilyen vásárló­képes, mini énDen ma. A népneve­lőknek a feladata tehát, hogy meg­magyarázzák minden dolgozó pa­rasztnak. becsületbeli kötelessége a jóért jóval fizetni, a többől töb­bel adni. Semmi szükség arra hogy zsákba macskát áruljunk. Ebben az esetben hazugságot követnénk el, s e hazugság miatt agitáoiónk hite­lét vesztené a dolgozó parasztság előtt. Hisz a dolgozó parasztok ma­guk U iái ják, hogy milyen hatalmas a fejlődés. Ásollhalomról például Apró József arról számol be, hogy az idén 5 tagú családja minden tagjának kerékpárt vásárolhatott. A népnevelöknek az ilyen és az ehhez hasonló példákon keresztül kell megmutatni a falusi életwin­vonal emelkedését. Ili azonban nem szabad megállni. A néonevelö ér­veljen tovább és mulasson rá arra: a faIusi életszínvonal emelke­dése annak köszönhetőt hogy mezőgazdasági országból ipari országgá leltünk. Nincs egyetlen becsületes dolgozó paraszt sem. aki ne értené meg, hogy a traktorok, a modem mező­gazdasági gépek, a bőséges műlrá­gyaellátás, a szerződéses termelési rendszer kiterjesztése, a begyűjtési terményárak állandó kedvező szín­ien tartása elsősorban gyorsütemű iparosításunk eredményeként kö­vetkezelt be. Tehát az, hogy ma „ kiterjesztett szabadpiacon értékesítheti a do'goző paraszt felesleges terményeit, a hazánk gyorsütemű ipari fejlesztésének köszönhető, A Z UJ BEGYŰJTÉSI RENDE­LET ELTÖRLI a C-vételi jegy rendszerét. Tehát elejét vesz­szük annak a sok felesleges zakta­tásnak. amivel sc.kszor éppen a jól teljesítő, az állampolgári kötele­zettség teljesítésében élenjáró dol­gozó parasztoknak volt részük. AZ UJ RENDELET ELŐNYEI: Elöezör is: igazságosabban és arányosabban osztja el a terhe­ket, meri az alacsonyabb aranvko­ronájú földeket jobban megterheli a lavalyiná'. (Mindenki tudja, hogy a grófi fö deket rendkívüli alacsony­ra értéke'ték annakidején és néha ió termőföld is csak néhány arany­koronára volt felértakeive.i Elő­nye az új rendszernek, hogy már most januárban, az év e'ején tudomást Szerez p. dol­;ozó p"raczt~ág az új gazda­sági évben reá' éru'ó köteie­zcttecgröl. Tehát gazdaságát már úgy fad'a rányűani hogy állampolgári köie. Iczeit&cgének pontos teljesítése mellett is még komoly feleslegei maradjanak. A begyűjtési árak természetesen az idén is vá!tozat-anok maradnak. Mondanunk sem kell, hogy ez Is nagyon komoly előny a parasztságnak, hiszen állandó, biztosítóit jövedelemhez jut. J A beadott terményekért vagy élő­állalért a dolgozó parasztság azon­! nal megkapja a hivatalos árat i Köztudomású, hogy az állam még nem maradt adósa senki nek. A törvényerejű rendelet ezenkívül ki­mondja, hogy, ha a dolgozó pa­rasztság az idén is pontosan tel­jesíti áüampoigári kötelezettsé­geit. az 1951 december l.vel kiter­jesztett szabadpiaci értékesítés új-' ból éleibelép. |W{I AZ UJ A BEGYŰJTÉSI ,VI RENDELETBEN? Az idén minden dolgozó parasztot terhel a serlés- és vágómarha beadási köte­lezettség. A sertés- és vágómarha­beadást egyéb húsbeadással vagy terménnyel teljesíteni nem lehet. A három holdon aluli földterületnél a serlésfceadást zsírral lehet pótolni. Az ország hús- és zsírellátása szempontjából ez feltétlenül helyes intézkedés; olyan intézkedés, ame­lyik a dolgozó parasztságnak is hasznára válik, főkép a bőségesebb áruellátás miatt. A másik új dolog, hogy tejbeadási kötelezettség ter­heli azokat a 8 holdon felül terme­lőket is, akiknek nincs tehenük. Ez az intézkedés, hogy mennyire he­lyes. azt bizonyítja Török Lajos 8 holdas kiszombori tanácstag fel­szólalása a népnevelő értekezleten még a rendelet megjelenése előtt. Török Lajos azt javasolta, hogy a tejbeszolgáltatást katasztrális hol­danként szabják ki, ne tehenenként mert nagyon sokan vannak, akiknek 15—16 holdjuk van, de számos­állatot nem tartanak. Ez a rende­let, ez az intézkedés tehát feltét­lenül a dolgozó parasztság nagyobb többségének helyeslésével találko­zott. Nem is szólva arról, hogy feltétlenül igazságos. Emelkedett a tojás- és baromfibeadási kötele­zettség is némileg. Viszont mégis előnyösebb a dolgozó parasztság számára, mert tavaly háromne. gyedév alatt, most pedig négy ne­gyedév alatt kell teljesítenie. Te­hát egynegyedévre kisebb megter­helés esik. Rendkívül fontos az is és újszerű, hogy a gabomabeadás, kötelezettséget nem a csépléslől számított 8 napon belül, hanem közvetlenül a cséplőgéptől köteles teljesíteni a dolgozó paraszt. Ezen­kívül, ami fő'eg a Szegedi járást és a csongrádi járás dolgozó pa­rasztjait érdekii, az, hogy borbe­adási kötelezettség terhel minden szőlőtulajdonost, akinek 400 négy­szögölnél nagyobb szőlőterülete van. AZ IDEI BEGYŰJTÉS TEHÁT a népnevelőkre nagyobb fel­adatot ró, mint a tavalyi­Nem az a feladatok n népne­velőknek. hogy pótolják a ta­nács hlvata'os szerveit, vagy éppenséggel helyeitesitsék; nem az n feladata a népnevelőnek, hogy kisbírót vagy végrehajtót játsszék, hanem az, hogy a falu élő becsülete legyen, aki első­sorban saját egyéni példájával magasra szítsa a falu do'gozó parasztjaiban a hazafias köte­lezettségteljesítés szettemét. A népnevelő legyen a falu valósá­gos nevelője; olyan nevelője, aki megmagyarázza minden dolgozó parasztnak a falun, hogy a be­gyűjtés hazafias kötelezettségének teljesítése a do'gozó parasztok ér. deke elsősorban. Ahhoz, hogy ez a nevelés sikeres legyen, a mull évi begyűjtésben élenjáró, példátmufató pártonkívüli dol­gozókat feltétlenül vonják be a® új begyűjtési terv teljesítéséért folytatott felvi'ágosító mun­kába. A régi és új népnevelőik menjenek közösen szomszédolni, a legjobb népnevelők, a falu vezetői pedig tartsanak kisgyűléseket, amelyeken minden dolgozó paraszttal megis­mertetik a rendeletet. Sikeresein teljesítjük idei begyűjtési tervünket is, ha a népnevelök felke'tik a falu dolgozóiban a mi szocialista ha­zánk szeretetét. Fokozott feladatokra készül fel a Városi Tanács idei első ülésén A szerződéses termeléssel saját magunk és az egész ország gazdagodását segítjük elő Érdemes termelési szerződést köt. ni. Felismerték ezt a szegedi do'go. zó parasztok, mert a szerződési elő­irányzat 90 százalékát már 'teljesí­tették s ha ilyen ütemben halad to. vábbra is Szegeden a szerződéskö­tés, akkor néhány nap múlva 100 százalékra teljesítjük az előirány. zalo'i. Különösen érdemes szerződést kötni olajosmagvakra, az olajlenre, gyapotra és exportborsóra. Az olajlen igen értékes olajosmag s mind. emellett termesztésiével kevés gred, ! baj van. Az olajlent a kikelés ulán kell csak gondozni, gyom.alanitam. Amikor már jobban fej'ődik. egy­általán semmi mumkát nem igé. nyel. Az olajlen termése magtermés, melynek mázsájáért 2-iO forintot fi. zetnek a szerzödéslkö'ő dolgozó pa­rasztoknak. A magokból kipréseli olajat az iparban használják fel. Az olajlen szára » igen értékes, mert rostot tarta'maz, amit szintén iparunkban hasznosíthatunk. így le. hát az o'ajlen termesztésével is e!ö. segfthe'ift dolgozó parasztjaink az ipar fejlődését. De előnyös szá­mukra is, hiszen kevés munkával ériékes növényt termeszthetnek. A gyapot ugyancsak szerződéses növény. Ez a növénv sokkal kénvesebb és sok. kn! több mun&át igényel, mint az olaj'en. A kis gyapolpalánlákra na. cyon kell vigyázni, hogv el :ie lep­je őket a gaz s állandóan kapá'm, gyomialantani kell. De azok a dol. gozó parasztok s a termelő csopor. tok, ahol az idén már terme''iek gyapotot, lapasztafhai'ák. hogy a sok munka eredménye nem ma. rad el. A gyapot megnozza a várt eredményt. Kedvező időjárás esc'én C—7 ső'i 8 mázsás ho'dankénti ler­mésát'ngo* el lehet érni s a pva. not mázsájáért 1W0—1290 forintot kimnek a lermelök. Teen Sokan látták nz egyéniV" do'gozó narnsz. tok közül a fcecrkfsiclepi Táncsics­termelőcsoport ötholdas gyapottáb­láját s ak.k látták, meggyőződhet, tek a szép eredményről. A Táncsics 'icrmelőesoporl földjén holdanként átlagosan 8 mázsa gyapot termeti, öl hold föld gyapotterméséért több mint negyvenezer foriniot kapott a csoport. A gyapot termelésével nyersanyagellátásukat biztosítjuk, nem kell külföldről drága pénzért megvásárolnia az országnak ezt az értékes ipari növényi. Nagyon érdemes korai exportborsét szerződésesen terme'ni. Az export­borsót február utolján kell vélni e máius közepén már be 'ehet taka­rítani a termést. Az exporlborsó ter­mésééri a dolgozó parasztok a min­denkori piaci áron felül liz Száza, lék felárat kapnak. De a földnek is használ a korai borsó termelése. A szára sok nitrogént tartalmaz s en. nek a növénynek termelése féltrá­gyázásnak fele! meg. Májusban, amikor betakarítjuk a borsói, a földbe még mindng lehet paradicso­mot vagy más növényfé'cséget ül. telni, így tehát egv év alatt té'i ter­mést takaríthatunk be. , Vásárhelyi Lajos háromholdas egyénileg do'gozó paraszt már Va. va'v is kö'öo c,Tpr7*dés! növényfé­leségekre. Vásárhelyi Lajosnak gyü" mö'csfái n'a'.t igen iól megterem a hagyma. Tava'y zöldhagymára kö. tölt szerződés^, — A szerződésesen termelt röld­hngymáért igen szén összeget kap­tam — mondolta Vásárhely Lajos. — Amikor kikerü't a fö'dből a hagvma, irtana burgonyát vetettem a fö'dbe Igv e'értem. hogv egy év alatt két termés' takarítottam be. S e srWe e'önv mo'totr az ál. 'em gondoskodik müteáT-rtöi nö. vénwédő szerek-öl '.*. Ujabb b'zo­nvfléke ez annak, hogy érdemes („„ule,,,. yrte-l a j oozó parasztok ezzel a saiát maguk, de ezen fű'imerően az egész er»-*-» gazdagodását segítik elő. Szeged város Tanácsa holnap, szombaton délután 4 órakor a Ta­nácsháza nagytermében tarlja idei első rendes ülését. Ezen az ülésen Dénes Leó elvtárs VB..elnök szá. mol be a végrehajló bizottság mun­kájáról, valamint ismerleti a jegy­rendszer megszüntetésével, a bér. és árrendezéssel kapcsolatos párl­és kormányhatározatok végrehajtá. sit. A véglehajtó bizottság idei el. ső negyedévi munkatervét Mison Gusztáv elViárs. VB.-titkár ismerteti, majd az ipari állandó bizotlság el. nöke a Tanács irányítása alá tar. lozó ipari vállalatok, kisipari ter­melőszövetkezetek működésének és 1951. évi tervieliesílésének kiérté, keléséről ad számol. A tanácsülés határozatokkal és javaslatokkal fe. jeződik be. Szeged Város Tanácsának idei ei­sö ülése jelentős esemény, mert hiszen az öl éves terv dön'iő eszten. dejében a Tanácsra is fokozott fel. adatok várnak. Tanácsaink rövid működése is megmulatta, hogy a dolgozók nem csalatkoztak az ál­taluk válnsz'iolt tanácsokban és a Szegedi Városi Tanács is kemény küzde'met vivőit, hogy helytálljon azokban a harcokban, amelyeket a szocializmus éptlése tűzött elé. Eb. ben a küzdelemben mindenkor me. rtthe'itek és merítettek a Szovjet­unió szovjetjeinek példájából, raun. kamódszerciből. Nem kisebb feladat hárult a Tanácsra, mint a begyü.j. tés, az őszi mezőgazdasági munkák sikerének biztosítása, a falu és a város gazdasági, társadalmi és kul­turá'is életének vezetése, irányítá. sa állami vonalon, A Tanács akkor végez jó mun­kát, ha a dolgozók legszélesebb ré­tegeire támaszkodnia A tanácsülések nyilvánossága a tanácstagok válasz., tóik előtti beszámolói, a tanácsta­gok fogadóórái, az állandó bizott­ságok és azok aktlvahálózala mind azt a célt szolgálják, hogy a dol. gozók résztvegyenek saját sorsuk intézésében. Párlunik állandó segí­tő, nevelő munkájn biztosítja, hogy a dolgozók tömegeinek bekapcsolá­sával egyre jobban fejlődjék Taná. csunk. A jő munka biztosításához feltét­lenül szükséges, hogy minden ta­nácstag tisztában legyen kötelessé, geivel, részlvegvenek a tanácsülése, ken és az olt hozott Határozatokat állandó bizottsági ülésen, majd .vá­lasztóik. a do'gozók körében is. mertessék. A tanácsiagságtól elvár, ja a do'gozó nép, hogy ügyeiket állami vonalon képviselje. Meg kell lenni az állandó kapcsolatnak a ta­nács, valamin! a párt. és tömeg, szervezetek közölt. Ez biziosftja el­sősorban a tömegekkel való szoros kapcsolatot. A helyi tanácsok rendeltetése ugyanaz, mini az egész államé: a szocializmus építésének szo'gálata, a legszé'raehb dolgozó tömegek még fokozottabb mozgósítása, a hatal­mas történelmi feladat sikere érdé. kében. Szeged Város Tanácsának is — mint az elmúlt esztendőben — tevékenyen ki kell vennie részét a békeharcbó', azoknak a feladatok­nak ellátásából, amelyeket a szocia. l'zmus építése terén Pártunk II. kongresszusa kürtölt. Áz idei első . tanácsülés Szegeden jelen'se egvben a fokozott helytállást, a do'gozó 'tö­megekkel való még szorosabb kap. csotat újabb állomását, békés, al­kotó életünk,, ötéves tervünk sík rej teljesfiése érdekében. Díszelőadás Budapesten Varsó felszabadulásának 7. évfordulóján Bemutatkozott a Maxoiemxe Lengyel Állami Népi Ének. <t Tancrgy ültem Csütörtökön este a Néphadsereg Színházában díszelőadást rendeztek Varsó felszabadulásának 7. évfor. dulója alkalmából. A díszelőadás kere'ében mutatkozott be először a magyar közönségnek a hazánkba érkezett Mazowsze Lengyel Állami Népi Ének- és Táncegyüttes. A díszelőadást Joboru Magda közoktatásügyi mn'n^szler vezette , majd Jánosi Ferenc, a népműve­lési miniszter első helyeilese moi ­dőlt ünnepi beszedet. Ezután került sor a Mazowsze Lengyel Állami Népi Együttes mú. sorának bemutatására, amit a meg­jelentek nagy tetszéssel fogadtak. MÁSFÉL NAPIG LESZ S7EGEDEN A MAZÜ WS2E-EG\ÜTTES Szeged do'pozói igen nagy öröm­mel értesültek arról, hogy a 140 tagú MaZowsze lengyei népi ének­és táncegyüttes Szögeién is bemu­tatja művészetét. A népi együttes szerdán este fél 8 órai kezdettel a J Szegedi Nemzeti Színházban szere­pel. Változatos műsorában főként középlengyelországi népdalokat és népi táncokat mulat be. Az együt. les előreláthatóan másnap is Sze­geden tartózkodik majd, hogy kö­zelebbről megismerkedjék a váró-', sal, különösen az üzemek dolgozói, val. Szeged Ál'omá? dolgozói új munkasikerekkel akarják ünnepelni március 8-ét, éppen ezért kemény kézzel suitannk a nólorius fegyelmezettenkedőkre Zathureczhy hegedű-est Szegeden Hélfön eete 8 órai kezdettel a sze- el Za'hurcczky Ede műsorán Bar. giedi Zer.ckonzcrvatóriumban hang- ^ Kodály, Beethoven, Corelli, versenyezik Zathureczky Ede Kos- ' , . suth-díjas hegedűművészünk. A , Tartini, Fresccbaldi és Paganini zongorákiséretel Hajdú István látja 1 művek szerepelnek. Szeged állomás forgalmi dolgo­zói nagy lelkesedéssel készülnek március 9-ére, Rákosi elviárs szüle­tésnapjára. A do'gozóink munka­felajánlással mulatják meg szere­tetüket népünk szeretett vezérével szemben. Lovas3 Gáípár sztahanovista vo­natvezető és brigádja felajánlotta, hogy az utazási sebességet 98 szá­zalékról 105 százalékra emeli már. cius 9-re. A Tisza-pálya<udvar forgalmi szol­gálattevői, Csonka József és Kal­már László felajánlották, hogy 5 százalékkal emelik 'jeljesi'.ményü­ket. Karlócai Sándor sztahánovista ko­caimester és brigádja vállalta, hogy a decemberi 117 százalékos ered­ményé! március 9-re 125 százalékra emeli fel. Székely Gyula vonatvezető 3 taűú személy vonatos brigád-ta­vai vállalta, hogy a szemc'y­és munkásvonatek k'sését a de­cemberi 4 száza'ékról 15 száza­lékra csökkenti. ördögh Ferenc sztahanovista va'­tókezelő vállalta, hogy a gőzlartási wryoégidőt 6 százalékkal csökkenti. Kerekes Gyula tehervor.alos vonat­vezető és brigádja vállalta, hogy az utazási sebességei 98 százalék­ról 100 százalékra emeli. Újvári Pál sztahánovista vonatvezető és bri­gádja vállalta, hogy az utazási sebességet 110 szá­zalékról 115 száza'ékra emeli és a vonatokat szavatossági le­véllel hibátlanul további.ja. Az állomásunk dolgozói Békéscsaba állomás forgalmi dolgozóit páros. versenyre hívtál: ki. A jó eredmények mellett a mun­kafegye'em lazílói ellen kiméi ellen harcol fclyta'unk. így tegnap Ör­dögit Ferenc főkalauzt, aki decem­ber hónapban 8 napot hiányzott igazolallznul, eltávolítottuk szolgá­latából. Ugyancsak tegnap távolí­tottak el a szolgálatából Horváth, István kocsirendezőt, aiki 3 nap szabadságából önkénye­sen 8 napot csiráit. s mikor sz:l Tálali főnöke cz'rt meg. büntette és más beosztásba he­lyezte, a szolgálatot megtagadta. Az állomás ön'udalos dolgozói megvetik azokat, akik szolgálatú­kai hanyagul végzik el és ígéretet tellek arra, hogy minden! meglesz­nek a munkafegyelem megsziláidf. t;V' 'rt. Földvári Lajos, a Délmagyarország tudósítója,

Next

/
Thumbnails
Contents