Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-18 / 14. szám

Díszelőadás Budapesten Varsó felszabadni ásánrii 7. évfordulóján 700 ezer forint jntalom a legjobb vasutas dolgozóknak Ujabb adatok az Indiai EgyesUlt Baloldali Front tálaszlásl győzelméről AZ MDP CSONGRÁD MEG Y E I PARTB !Z O TTS A G A N A K L APJ A VIII. ÉVF, 14. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. JANUÁR IS. NE REIISÜK VÉKA MA HZ EREDMÉNYEKET Az elmúlt gazdasági évben me­gyénk termelőszövetkezetei 6okat fejlődtek és jelentősen megerő­södtek. Eeves szövetkezetek ki­magasló eredményeket értek el. A szocialista nagyüzemi mező­gazdálkodás fö'.ényét mutatja a szöregi termelőszövetkezet 16.74 mázsás búzatermés átlaga az egyéni termelök 13.80 mázsájával 6zemben. Az ásotthalmi Felszabadulás- és 3 Vörös Csi.lag-termelőcsoportok egyesüllek. A Szabadságharcos né­ven szereplő új csoportba néhány hét alatt mintegy 60 dolgozó pa­raszt lépett be. köztük számos kö­zépparaszt. Miért lépnek be tömegesen az ásottba Imi csoportba? Azért, mert p mult esztendőben az ásotthalmi csoportok kiváló munkát végez­tek. A Vörös Csillag-tszcs például olyan értékes mustot termelt, hogy inig más szőlőterméssel íoglalkozó csoportok a mustot csak L60 fo­rintért tudták eladni, az ásott­íialmiak 5.20 forintért értékesí­tették a must literjét. A két cso­port egyesítésével a 360 tagnak 1400 ho'd földje lelt, amelyből 240 bold szóló. A termelőcsoport egyik 'agjának, idős Barna Andrásnak i keresete, 329 munkaegységére borból 696 liter, rozsból 761 kiló, árpából 190. kukoricából 988, szá­'astakarmányból 230, burgonyából 143 és szólóból 154 kilógramm és 3078 forint készpénz volt. Barna András nem az egyedii'i. aki ilyen • zépen keresett a csoportban. So­rán vannak ilyenek az ásotthalmi lermelöcsoportban, de megyénk többi termelöszövelkezetében is. Az ásotthalmi termelőcsoport va­lóra váltotta Rákosi elvtárs szavait, amelyet 1951. november 30-i be­szédében mondott: „A legjobb agi­táció és propaganda a termelő_ szövetkezetek eszmél mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha a termelékenységük, jövedel­mezőségük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit... Most már meg van onnan a lehe­tősége, hogy az egyénileg gazdál­lodó paraszt a saját tapasztalatá­ból győződjék meg a *zövclkezet hasznosságáról és íölényó. öl". Az elmúlt gazdasági év kemény uunkája nyomán a gazdaságilag megerősödött, szilárd termelőszö­vetkezetek vonzzák az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. De nem minden községben van igy. Némely helyen, mint például Röszkén még a mai napig is ide­genkedve figyelik a kívü'állók a ízövetkezet munkáját rLába ért el a szövetkezet az elmúlt gazda­?ági évben kiváló eredményt, még tem lépett be a szövetkezetbe egyetlen dolgozó paraszt sem. Mi­ért? A röszkei tszcs-tag >k nem tartanak fent állaindó kapcsolatot * kívülálló kis- és középpara.sz­lokkaü. Egyáltalán nem harcolnak ízért, hogy megnyerjék a dol­gozó parasztok bizalmát. Nem tu­datosítják eredményeiket, befelé iordulnak. Amilyen káros az, ha erőltetik az egyes szövetkezetek a csoportbalépést, ugyanakkor kárós iiafású az is, ha a szövetkezetek beleié fordulnak és nem tartanak kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal, nem ismerik pro­blémájukat. Ez a szeiriasze'lem, ez a . befeléfordulás" különösen megmutatkozik a szentesi és a csongrádi járásban. A valamikori kubikosokból lett tszcs-tagok egy­részének véleménye: „Nincs szük­ségünk rájuk, alakítsanak új cso­portot". Nem jó a viszonya a kí­vülálló dolgozó parasztok felé a kiskirálysági Ifjú Garda-, a szen­tesi Felszabadulás-termelőszövetke­zetnek sem, amelyek pedig a me­gyében a legjobb termelőszövet­kezetek közé tartoznak. A röszkei Uj Élet-, a kiskirály­sági Ifjú Gárda-, a szentesi Fel­rzabadu'ás-termelőszövetkazet 6em elégedhet meg eddigi fejlődésével. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek — és ugyanígy a megye minden termelőszövetkezetének — szüksége van még több új tagra, főleg kö­zépparasztokra. Tudjuk, hogy a legnagyobb dolgozó réteg a kö­zépparaszt réteg és e réteget be kell vonnunk a szocializmus épí­tésébe, a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül. Ez csak úgy lehetséges, hogy ha az önmagukért agitáló eredményeket a tszcs-tagok is el­mondják a dolgozó parasztoknak, jó kapcsolatot tartanak a kívülál­lókkal A ferencszállási Uttörő­lermelöszövelkezet nem titkolta el eredményét. Az évvégi zárszáma­dásra meghívta a környéken lakó kívülálló dolgozó parasztokat s azóta már belépett Máté Gyórg" 10 holdas középpnraszt is. De ugyanigy tett a kisteleki Felsza­badulás-termelőszövetkezet is. Az eredmény: Ungi Józssl dolgozó pa. raszf 6. őzv. Monostori Jánosné 8, Bencsik Józsel pedig 12 hold föld­jével együtt belépett a termelőszö­vetkezetbe. Rákosi elvtárs a termelőszövet­kezetek és gépállomások. orszá­gos tanácskozását feladatul tűzte termelőszövetkezeteink elé, hogy mintaszerűvé fejlesszék termelő­csoportjukat. Olyan erősek és szi­lárdak legyenek a szövetkezetek, hogy azok vonzzák a dilgozó pa­rasztokat. Hogy ezt termelőszövet­kezeteink elérhessék, feladatuk: a szövetkezeten belüli jó munka, o belső agitáció. Meg kell szilárdítani a termelő­szövetkezeteken belől a munka­fegyelmet. Ennek leghatásosabb módszere az. amit Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak orszá­eos tanácskozásán mondott: a leg­jobb fegyelmezés annak a légkör­nek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezet­lenség szégyen és gyalázat". De a notórius fegyelmezetlenkedökkel szemben erélyesebb módszert kell alkalmaznunk. A csongrádi Vörös Csi 11a g-1 erm el őszö vetk ez ct ta g­sága például elhatározta, hogy mindazoktól a tagoktól, akik iga­zolatlanul egy munkanapot hi­ányoznak egy munkaegységet le­vonnak. Az állam minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek. Rendelkezésükre állanak a gép­állomás gépjei: traktorok, kom­bájnok, aratógépek, cséplőgépek, valamint nemesített vetőmag, mű­trágya stb. Ugyanakkor rendel­kezésükre állanak a kommuniz­must építő Szovjetunió mezőgazda­ságának élenjáró tapasztalatai munkamódszerei: a keresztbe, hosz­szába vetés, a négyzetes kukorica vetés, kukorica pótbeporzás, vala­mint az állattenyésztés terü'etén számtalan kipróbált jó tapasztalat. Ezeket a módszereket és ta­pasztalatokat alkalmazniuk kell a szövetkezeteknek, hogy még maga­sabbra tudják emelni ebben az év­ben eredményeiket. A szövetkeze­tek vezetésének megerősítés3 is nagyban elősegíti azt, hogy a me­gyében lévő termelőszövetkeze­tek ebben az évben mégjobban megszilárduljanak, eddigi ered­ményeiket jóval túlhaladják. Mindezek mellett a termelő­szövetkezetek tagjai nem feled­kezhetnek meg a termelőszövet­kezeten kívüli agitációról továbbra sem. Döntö feladatuk: eddig eléri eredményeik tudatosítása, a hibák és hiányosságok becsületes feltá­rása az egyénileg dolgozó parasz­tok előtt, mert ezek a hibák é6 hiányosságok, amelyek termelő­szövetkezeteinkben as csoport­jainkban ma még megmutatkoznak, fejlődésünkkel járnak és ki fog­juk őket javítani. Most itt a téli időszak. Falun szokásos a kukorica morzsolás, a fonás, s az esti beszélgetések. A szövetkezetek tagjainak ezeken a beszélgetéseken is részt kell ven­niök, minden alkalmat megragadva arra, hogy termelőszövetkezetünk munkáját ismertessék a kívülállók­kal. „Én a vadászatot lg felhasz­nálom arra, hogy eredményeinkei ismertessem. Legutóbb is Vangel Kálmán és Tóth József középpa­rasztokkal beszélgettem arról, ho­gyan élünk mi a termelőszövetke­zetben. Először nem kérdeztek semmit, de amikor rátereltem a szót szövetkezetünk munkájára, minden érdekelte őket" — mon­dotta Kovács Imre elvtárs, a szeg­vári Pu6kin-termelószövetkeaet tagja, amikor agitációs munkájáról kérdeztük. A termelőszövetkezeteknek végre kell hajtaniok a termelőszövetke­zetek és gépállomások országos tanácskozásának felhívását- tovább kell erősíteni a termelőszövetke­zetünket, túl kell szárnyalni eddigi eredményeinket, hogy azok önma­gukért agitáljanak. A tszcs-tagok­nak pedig el kell mélyíteni az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok felé a jó viszonyt. Ismer­tetni kell eddigi eredményeik fi', terveiket a ma még egyéndeg gaz­dálkodó parasztokkal, a holnap termelőszövetkezeti tagjaival! Az 500-as brigád kezdeményezése nyomán EGYENLETESEN FELFELÉ ÍVEL A TERMELÉS A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN Az egész országban, így a sze­gedi üzemekben is az új tervévben fokozott lendülettel láttak munká­hoz a dolgozók- Az üzemekben új célokat tűztek maguk elé a dolgo­zók és különösen az első napokban hatalmas arányban teljesítették túl a célkitűzéseket. Hogy ezek a túl­teljesítések állandósultak, az kö. szömhető elsősorban Gerő elvtárs iránytmutató beszédének, melybő. megtanulták a dolgozók és vezetők: ezévi feszített tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha • felszámoljuk a tervteljesítésben tavaly megmu­tatkozott hullámzást, a hóeleji la­zsálást és a hóvégi rohammunkát. A mult évben általános szokás volt az üzemekben, hogy a hóelején kissé „ráérőbben" dolgoztak s csak a hónap közepefelé kapcsollak rá. A január természetesen kivétel, hiszen akkor új tervév kezdődik, amikor „illik" szép termelési ered­ménnyel kezdeni az évet. „Lazsálás" a hónap elején így volt ez a legtöbb üzemben, de a Szegedi Cipógyárban nem. Itt mindjárt a tervév elején a mult év rossz "módszerét folytatták, azt, hogy „hóelején ráérünk még". Az üzemrészek termelési eredmé­nyei ennek a Pató Pál féle elvnek az „eredményeképpen" az első na­pokban így alakultak: szabászat: 195 Százalók, tüződe: 99 százalék, géptereim: 100 száza!ék, flex osz­tály: 122 százalék, kikészítő: 99 százalék. Ebből a lris kimutatásból kide­rül, hogy a Szegedi Cipőgyárban az év első napjaiban, amikor azzal a jelszóval indult meg a munka, hogy „mindennap túlteljesítjük a tervet", két üzemrész átlagteljesít­ménye is 100 százalék alá sülyedt. Ha csak egy — vagy nem is egé­szen egy — százalékkal is, de nem teljesítették a tervet. Az üzem vezetői azonnal észre, vették ezt a jelenséget s felvették ellene a harcot. Szívós felvilágo­sító murnka. indult meg, melynek éle a hóeleji lazsálás ellen fordult s harcolt a termelés egyenlete­sebbé tételéért.. A szabászok remek kezdeményezése A jég elsőnek a szabászatban tört meg, éspedig annyira meg­tört, ftogy ebből az üzemrészből remek kezdeményezés indult meg. öt dolgozó: Botos István, Kádár Imre, Pálinkás István, Ivicz Dezső és Szabó Istvánné 500-as brigádot alakítottak. Mit jelent ez, hogy 500.as brigád? A brigád tagjainak célkitűzése az, hogy naponta 100— 100 pár cipőt szabjanak ki, ami öt embernél 500 párnák felel meg. A kezdeményezés szinte várako­záson felüli eredményeket hozott. Az 560-as brigád tagjai napi 100— 100 pár teljesítmény helyett azóta is átlagban 110 páros teljesítményt érnek el, sőt Botos István és Kádár Imre teljesítménye átlagbán 175 százalék. A jó példát követik Az egészséges, jó kezdeményezés egycsapásra kizökkentette a dolgo­zókat a kezdeti tespedésböl és kö­vetni kezdték a szabászok példáját. Uj brigádok születtek, melyek a munkájuknak megfelelő lehető leg­magasabb teljesítmény elérését tűz­ték maguk elé. Az egyik brigád például a következő nevet válasz­totta magának: ,,Napi 100 páros brigád". Rövid időn belül az 500-as brigádon kívül még 15 új brigád alakult hasoniló céllal a Szegedi Cipőgyárban és egyre alakulnak az újabb brigádok. A jó brigádmunka eredménye, képpen ugrásszerűen emelkednek általában a teljesítmények. Érdemes pár nevet és eredményt megemlí­teni: Zombori Géza 187, Kovács Nándoraé 207, Tóth Sándor 174, Vajda Gézáné 175 százalékos átlag, gal végzik a munkájukat a brigá­dokon belül. Amikor Gerő elvtárs beszédét ol­vasták a dolgozók, valósággal fel­ujjongtak. íme! Pártunk egyik ve­zetője éppen arról a hiányosságról szólt, amit ők előbb felismertek ég már javarészt ki ia küszöböltek. Következetes harc a munkajegyelemért A Szegedi Cipőgyár dolgozói ter­mészetesen a beszédnek nemcsak ebből a részéből tanultak. Megta­nulták azt is, hogy jó eredményei­ket csak akkor tarthatják meg, ha üzemük minden területén megszi. lárdítják a fegyelmet, nem tűrik meg a munkafegyelem legkisebb lazítását sem. Történt egy eset az üzemben. Az egyik dolgozó, névsze. rint Herceg Ede a vezetőség enge­délye nélkül egyik nap otthon ma­radt. Hiányzását azzal indokolta, hogy disznót vágott. Azelőtt akad­tak volna olyanok az üzemben, akik a hiányzásnak ezt a megoko. lását „komoly indoknak" tartották volna, s jót mosolyogtak volna az ügyön- Most azonban a dolgozók szinte kivétel nélkül felléptek a könnyelmű fegyelemsértő ellen s követelték a vezetőségtől: része, sítse kemény büntetésben Herccff Edét. ®ki elfeledkezett arról, hogy munkanapon dolgozni kell s a disz­nóvágást el lehet intézni munkaszü­neti napon is. A Szegedi Cipőgyárban minden téren komoly fejlődés mutatkozik, szilárdul a munkafegyelem, az 500­as brigád kezdőméinyezése nyomán emelkedik a termelés, úgyhogy az üzem dolgozóinak minden oka megvan arra, hogy — mint az üzem levelezője, Vágvölgyi János elvtárs írja — a legszebb ajándék­kal, a példamutatóan végzett mun. kával köBzönthessék Rákosi elvtár, sat március 9-én, 60-ik születés, napján. As 1952. évi terv feladatairól tárgyalt a SZOT elnökségének kibővített ülése A SZOT elnöksége január 17-én kibővített ülést tartott. A kibővített elnökség megtárgyalta a szakszer­vezetek feladatait az 1952. évi nép­gazdasági terv teljesítéséért folyó harcban és részletes, az egyes szak­szervezetek konkrét feladataira ki­terjedő határozatot hozott. A kibővített elnökség határozata megállapítja, hogy az ötéves terv harmadik, döntő évében a népgazda­ság előtt álló feladatok megvalósí­tása érdekében „a szakszervezeti munkát olyan színvonalra kell emelni, hogy hathatós segítséget tndjon nyuj. tani a terv teljesítéséhez, a munkafegyelem megszilárdítá­sához, az akadályok leküzdésé­hez ... ... Legyeitek a műhelybizofteágok, a bizalmiak a szocialista munkaver­seny szervezői, olyan szakszervezett vezetői;, alrik az első sorban har­colnak a tervek teljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a zocialista munkavédelem megvaló­sításáért folyó küzdelemben". A SZOT elnökségének határozata felhív minden dolgozót, hogy csat­'nkőzzék a Rákosi Mátyás elvtára 60. születésnapjának tiszteletére kezdeményezett nemes versenyhez: „A szakszervezeti munkások és az öntudatos szervezett do'gozók te­lyenek tanúbizonyságot Rákosi elv. árs iránt érzett forró szeretetük­ről: mutassanak példát a termelő munkában, lelkesedésükkel, oda­adásukkal serken'sék új mun. kahőslettekre a dolgozók száz­ezreit." A SZOT kibővített elnöksége Apró Antal elvtárs építőanyagipari niniszterré va'ó megválasztásával 'oapcsoltban saját kérésére felmen­tette a SZOT főtitkárának tisztsége alól és Kristóf István elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak tagját választotta meg a SZOT főtitkárává. —~T A kibővített" elnökségi ülésen meg­jelent és felszólalt Rákosi Mátyáa elvtárs, Megalakult a Moszkvában április 3—10-ig tarlaaió nemzetközi találkozó magyar előkészítő bizottsága Mult év október 27-én és 28-án hanem a kapitaíista országoknak V Kopenhágában különféle országok képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavításáról. Ezen az értekezle­ten közgazdászok. nagyiparosok, mezőgazdasági szakemberek, keres­kedők, mérnökök, szakszervezeti és és szövetkezeti funkcionáriusok vei­tek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy nemzetközi találkozót hív össze, amelynek az a célja, hogy felku­tassa a különféle országok és kü­lönféle gazdasági rendszerek békés együttműködését elősegítő eszközö­ket. A nemzetközi találkozót 1952 április 3—10-ig tartják meg Mosz­kvában ós ezen Magyarország ta nésztvesz. A nemzetközi találkozó iránt világszerte na<gy érdeklődés nyilvánul meg, mert alkalmas le­het a különböző országok közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésére. A demokratikus tábor országaiban a béke megőrzésének és fenntartá­sának egyik haithatós eszközét lát­ják a nemzetközi gazdasági talál­kozó létrejöttében, aimi nemcsak a demokratikus tábor országainak, egyaránt érdeke. A nemzetközi gazdasági találkozó előkészítésére Magyarországon is bizottság alakult, amelynek elnöke; Olt Károly pénzügyminiszter, tag­jai: Bognár József belekereskedel­mi miniszter. Bt aha Béla a Bányász Szakszervezet főtitkára. Buzágh Aladár Kossuth-díjas egyetemi ta. nár, kolloid kémikus. Császár Já­nos külkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Fülöp József, az Agrimpex helyettea vezelője, Geleji Sándor Kossuth-díjas műegyetemi tanár, kohász, Gillemot László Kossuth­díjas műegyetemi tanár, a Vas. és Fémipari Kutató Intézet vezelője, Mekis József, a Rákosi Mátyás Művek vezérigazgatója. Odze Endre a kereskedelmi kamara főtitkára, Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas nö­vénynemesítő, a sopronhorpácsi kí­sérleti gazdaság vezelője, Tóth Ma­tild, a Szakszervezeti Tanács tagja, a Szakszervezett Tanács központi iskolájának tanszékvezetője, Va_ dász Elemér Kossuth-díjas egye­temi tanár, geológus és Varga Jó­zsef Kossuth-díjas műegyetemi ta­nár, vegyész,

Next

/
Thumbnails
Contents