Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-18 / 14. szám

Díszelőadás Budapesten Varsó felszabadni ásánrii 7. évfordulóján 700 ezer forint jntalom a legjobb vasutas dolgozóknak Ujabb adatok az Indiai EgyesUlt Baloldali Front tálaszlásl győzelméről AZ MDP CSONGRÁD MEG Y E I PARTB !Z O TTS A G A N A K L APJ A VIII. ÉVF, 14. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. JANUÁR IS. NE REIISÜK VÉKA MA HZ EREDMÉNYEKET Az elmúlt gazdasági évben megyénk termelőszövetkezetei 6okat fejlődtek és jelentősen megerősödtek. Eeves szövetkezetek kimagasló eredményeket értek el. A szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás fö'.ényét mutatja a szöregi termelőszövetkezet 16.74 mázsás búzatermés átlaga az egyéni termelök 13.80 mázsájával 6zemben. Az ásotthalmi Felszabadulás- és 3 Vörös Csi.lag-termelőcsoportok egyesüllek. A Szabadságharcos néven szereplő új csoportba néhány hét alatt mintegy 60 dolgozó paraszt lépett be. köztük számos középparaszt. Miért lépnek be tömegesen az ásottba Imi csoportba? Azért, mert p mult esztendőben az ásotthalmi csoportok kiváló munkát végeztek. A Vörös Csillag-tszcs például olyan értékes mustot termelt, hogy inig más szőlőterméssel íoglalkozó csoportok a mustot csak L60 forintért tudták eladni, az ásottíialmiak 5.20 forintért értékesítették a must literjét. A két csoport egyesítésével a 360 tagnak 1400 ho'd földje lelt, amelyből 240 bold szóló. A termelőcsoport egyik 'agjának, idős Barna Andrásnak i keresete, 329 munkaegységére borból 696 liter, rozsból 761 kiló, árpából 190. kukoricából 988, szá'astakarmányból 230, burgonyából 143 és szólóból 154 kilógramm és 3078 forint készpénz volt. Barna András nem az egyedii'i. aki ilyen • zépen keresett a csoportban. Során vannak ilyenek az ásotthalmi lermelöcsoportban, de megyénk többi termelöszövelkezetében is. Az ásotthalmi termelőcsoport valóra váltotta Rákosi elvtárs szavait, amelyet 1951. november 30-i beszédében mondott: „A legjobb agitáció és propaganda a termelő_ szövetkezetek eszmél mellett, ha ezek a szövetkezetek virágoznak, ha a termelékenységük, jövedelmezőségük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit... Most már meg van onnan a lehetősége, hogy az egyénileg gazdállodó paraszt a saját tapasztalatából győződjék meg a *zövclkezet hasznosságáról és íölényó. öl". Az elmúlt gazdasági év kemény uunkája nyomán a gazdaságilag megerősödött, szilárd termelőszövetkezetek vonzzák az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. De nem minden községben van igy. Némely helyen, mint például Röszkén még a mai napig is idegenkedve figyelik a kívü'állók a ízövetkezet munkáját rLába ért el a szövetkezet az elmúlt gazda?ági évben kiváló eredményt, még tem lépett be a szövetkezetbe egyetlen dolgozó paraszt sem. Miért? A röszkei tszcs-tag >k nem tartanak fent állaindó kapcsolatot * kívülálló kis- és középpara.szlokkaü. Egyáltalán nem harcolnak ízért, hogy megnyerjék a dolgozó parasztok bizalmát. Nem tudatosítják eredményeiket, befelé iordulnak. Amilyen káros az, ha erőltetik az egyes szövetkezetek a csoportbalépést, ugyanakkor kárós iiafású az is, ha a szövetkezetek beleié fordulnak és nem tartanak kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal, nem ismerik problémájukat. Ez a szeiriasze'lem, ez a . befeléfordulás" különösen megmutatkozik a szentesi és a csongrádi járásban. A valamikori kubikosokból lett tszcs-tagok egyrészének véleménye: „Nincs szükségünk rájuk, alakítsanak új csoportot". Nem jó a viszonya a kívülálló dolgozó parasztok felé a kiskirálysági Ifjú Garda-, a szentesi Felszabadulás-termelőszövetkezetnek sem, amelyek pedig a megyében a legjobb termelőszövetkezetek közé tartoznak. A röszkei Uj Élet-, a kiskirálysági Ifjú Gárda-, a szentesi Felrzabadu'ás-termelőszövetkazet 6em elégedhet meg eddigi fejlődésével. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek — és ugyanígy a megye minden termelőszövetkezetének — szüksége van még több új tagra, főleg középparasztokra. Tudjuk, hogy a legnagyobb dolgozó réteg a középparaszt réteg és e réteget be kell vonnunk a szocializmus építésébe, a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül. Ez csak úgy lehetséges, hogy ha az önmagukért agitáló eredményeket a tszcs-tagok is elmondják a dolgozó parasztoknak, jó kapcsolatot tartanak a kívülállókkal A ferencszállási Uttörőlermelöszövelkezet nem titkolta el eredményét. Az évvégi zárszámadásra meghívta a környéken lakó kívülálló dolgozó parasztokat s azóta már belépett Máté Gyórg" 10 holdas középpnraszt is. De ugyanigy tett a kisteleki Felszabadulás-termelőszövetkezet is. Az eredmény: Ungi Józssl dolgozó pa. raszf 6. őzv. Monostori Jánosné 8, Bencsik Józsel pedig 12 hold földjével együtt belépett a termelőszövetkezetbe. Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállomások. országos tanácskozását feladatul tűzte termelőszövetkezeteink elé, hogy mintaszerűvé fejlesszék termelőcsoportjukat. Olyan erősek és szilárdak legyenek a szövetkezetek, hogy azok vonzzák a dilgozó parasztokat. Hogy ezt termelőszövetkezeteink elérhessék, feladatuk: a szövetkezeten belüli jó munka, o belső agitáció. Meg kell szilárdítani a termelőszövetkezeteken belől a munkafegyelmet. Ennek leghatásosabb módszere az. amit Rákosi elvtárs a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak orszáeos tanácskozásán mondott: a legjobb fegyelmezés annak a légkörnek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat". De a notórius fegyelmezetlenkedökkel szemben erélyesebb módszert kell alkalmaznunk. A csongrádi Vörös Csi 11a g-1 erm el őszö vetk ez ct ta gsága például elhatározta, hogy mindazoktól a tagoktól, akik igazolatlanul egy munkanapot hiányoznak egy munkaegységet levonnak. Az állam minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek. Rendelkezésükre állanak a gépállomás gépjei: traktorok, kombájnok, aratógépek, cséplőgépek, valamint nemesített vetőmag, műtrágya stb. Ugyanakkor rendelkezésükre állanak a kommunizmust építő Szovjetunió mezőgazdaságának élenjáró tapasztalatai munkamódszerei: a keresztbe, hoszszába vetés, a négyzetes kukorica vetés, kukorica pótbeporzás, valamint az állattenyésztés terü'etén számtalan kipróbált jó tapasztalat. Ezeket a módszereket és tapasztalatokat alkalmazniuk kell a szövetkezeteknek, hogy még magasabbra tudják emelni ebben az évben eredményeiket. A szövetkezetek vezetésének megerősítés3 is nagyban elősegíti azt, hogy a megyében lévő termelőszövetkezetek ebben az évben mégjobban megszilárduljanak, eddigi eredményeiket jóval túlhaladják. Mindezek mellett a termelőszövetkezetek tagjai nem feledkezhetnek meg a termelőszövetkezeten kívüli agitációról továbbra sem. Döntö feladatuk: eddig eléri eredményeik tudatosítása, a hibák és hiányosságok becsületes feltárása az egyénileg dolgozó parasztok előtt, mert ezek a hibák é6 hiányosságok, amelyek termelőszövetkezeteinkben as csoportjainkban ma még megmutatkoznak, fejlődésünkkel járnak és ki fogjuk őket javítani. Most itt a téli időszak. Falun szokásos a kukorica morzsolás, a fonás, s az esti beszélgetések. A szövetkezetek tagjainak ezeken a beszélgetéseken is részt kell venniök, minden alkalmat megragadva arra, hogy termelőszövetkezetünk munkáját ismertessék a kívülállókkal. „Én a vadászatot lg felhasználom arra, hogy eredményeinkei ismertessem. Legutóbb is Vangel Kálmán és Tóth József középparasztokkal beszélgettem arról, hogyan élünk mi a termelőszövetkezetben. Először nem kérdeztek semmit, de amikor rátereltem a szót szövetkezetünk munkájára, minden érdekelte őket" — mondotta Kovács Imre elvtárs, a szegvári Pu6kin-termelószövetkeaet tagja, amikor agitációs munkájáról kérdeztük. A termelőszövetkezeteknek végre kell hajtaniok a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásának felhívását- tovább kell erősíteni a termelőszövetkezetünket, túl kell szárnyalni eddigi eredményeinket, hogy azok önmagukért agitáljanak. A tszcs-tagoknak pedig el kell mélyíteni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felé a jó viszonyt. Ismertetni kell eddigi eredményeik fi', terveiket a ma még egyéndeg gazdálkodó parasztokkal, a holnap termelőszövetkezeti tagjaival! Az 500-as brigád kezdeményezése nyomán EGYENLETESEN FELFELÉ ÍVEL A TERMELÉS A SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN Az egész országban, így a szegedi üzemekben is az új tervévben fokozott lendülettel láttak munkához a dolgozók- Az üzemekben új célokat tűztek maguk elé a dolgozók és különösen az első napokban hatalmas arányban teljesítették túl a célkitűzéseket. Hogy ezek a túlteljesítések állandósultak, az kö. szömhető elsősorban Gerő elvtárs iránytmutató beszédének, melybő. megtanulták a dolgozók és vezetők: ezévi feszített tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha • felszámoljuk a tervteljesítésben tavaly megmutatkozott hullámzást, a hóeleji lazsálást és a hóvégi rohammunkát. A mult évben általános szokás volt az üzemekben, hogy a hóelején kissé „ráérőbben" dolgoztak s csak a hónap közepefelé kapcsollak rá. A január természetesen kivétel, hiszen akkor új tervév kezdődik, amikor „illik" szép termelési eredménnyel kezdeni az évet. „Lazsálás" a hónap elején így volt ez a legtöbb üzemben, de a Szegedi Cipógyárban nem. Itt mindjárt a tervév elején a mult év rossz "módszerét folytatták, azt, hogy „hóelején ráérünk még". Az üzemrészek termelési eredményei ennek a Pató Pál féle elvnek az „eredményeképpen" az első napokban így alakultak: szabászat: 195 Százalók, tüződe: 99 százalék, géptereim: 100 száza!ék, flex osztály: 122 százalék, kikészítő: 99 százalék. Ebből a lris kimutatásból kiderül, hogy a Szegedi Cipőgyárban az év első napjaiban, amikor azzal a jelszóval indult meg a munka, hogy „mindennap túlteljesítjük a tervet", két üzemrész átlagteljesítménye is 100 százalék alá sülyedt. Ha csak egy — vagy nem is egészen egy — százalékkal is, de nem teljesítették a tervet. Az üzem vezetői azonnal észre, vették ezt a jelenséget s felvették ellene a harcot. Szívós felvilágosító murnka. indult meg, melynek éle a hóeleji lazsálás ellen fordult s harcolt a termelés egyenletesebbé tételéért.. A szabászok remek kezdeményezése A jég elsőnek a szabászatban tört meg, éspedig annyira megtört, ftogy ebből az üzemrészből remek kezdeményezés indult meg. öt dolgozó: Botos István, Kádár Imre, Pálinkás István, Ivicz Dezső és Szabó Istvánné 500-as brigádot alakítottak. Mit jelent ez, hogy 500.as brigád? A brigád tagjainak célkitűzése az, hogy naponta 100— 100 pár cipőt szabjanak ki, ami öt embernél 500 párnák felel meg. A kezdeményezés szinte várakozáson felüli eredményeket hozott. Az 560-as brigád tagjai napi 100— 100 pár teljesítmény helyett azóta is átlagban 110 páros teljesítményt érnek el, sőt Botos István és Kádár Imre teljesítménye átlagbán 175 százalék. A jó példát követik Az egészséges, jó kezdeményezés egycsapásra kizökkentette a dolgozókat a kezdeti tespedésböl és követni kezdték a szabászok példáját. Uj brigádok születtek, melyek a munkájuknak megfelelő lehető legmagasabb teljesítmény elérését tűzték maguk elé. Az egyik brigád például a következő nevet választotta magának: ,,Napi 100 páros brigád". Rövid időn belül az 500-as brigádon kívül még 15 új brigád alakult hasoniló céllal a Szegedi Cipőgyárban és egyre alakulnak az újabb brigádok. A jó brigádmunka eredménye, képpen ugrásszerűen emelkednek általában a teljesítmények. Érdemes pár nevet és eredményt megemlíteni: Zombori Géza 187, Kovács Nándoraé 207, Tóth Sándor 174, Vajda Gézáné 175 százalékos átlag, gal végzik a munkájukat a brigádokon belül. Amikor Gerő elvtárs beszédét olvasták a dolgozók, valósággal felujjongtak. íme! Pártunk egyik vezetője éppen arról a hiányosságról szólt, amit ők előbb felismertek ég már javarészt ki ia küszöböltek. Következetes harc a munkajegyelemért A Szegedi Cipőgyár dolgozói természetesen a beszédnek nemcsak ebből a részéből tanultak. Megtanulták azt is, hogy jó eredményeiket csak akkor tarthatják meg, ha üzemük minden területén megszi. lárdítják a fegyelmet, nem tűrik meg a munkafegyelem legkisebb lazítását sem. Történt egy eset az üzemben. Az egyik dolgozó, névsze. rint Herceg Ede a vezetőség engedélye nélkül egyik nap otthon maradt. Hiányzását azzal indokolta, hogy disznót vágott. Azelőtt akadtak volna olyanok az üzemben, akik a hiányzásnak ezt a megoko. lását „komoly indoknak" tartották volna, s jót mosolyogtak volna az ügyön- Most azonban a dolgozók szinte kivétel nélkül felléptek a könnyelmű fegyelemsértő ellen s követelték a vezetőségtől: része, sítse kemény büntetésben Herccff Edét. ®ki elfeledkezett arról, hogy munkanapon dolgozni kell s a disznóvágást el lehet intézni munkaszüneti napon is. A Szegedi Cipőgyárban minden téren komoly fejlődés mutatkozik, szilárdul a munkafegyelem, az 500as brigád kezdőméinyezése nyomán emelkedik a termelés, úgyhogy az üzem dolgozóinak minden oka megvan arra, hogy — mint az üzem levelezője, Vágvölgyi János elvtárs írja — a legszebb ajándékkal, a példamutatóan végzett mun. kával köBzönthessék Rákosi elvtár, sat március 9-én, 60-ik születés, napján. As 1952. évi terv feladatairól tárgyalt a SZOT elnökségének kibővített ülése A SZOT elnöksége január 17-én kibővített ülést tartott. A kibővített elnökség megtárgyalta a szakszervezetek feladatait az 1952. évi népgazdasági terv teljesítéséért folyó harcban és részletes, az egyes szakszervezetek konkrét feladataira kiterjedő határozatot hozott. A kibővített elnökség határozata megállapítja, hogy az ötéves terv harmadik, döntő évében a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósítása érdekében „a szakszervezeti munkát olyan színvonalra kell emelni, hogy hathatós segítséget tndjon nyuj. tani a terv teljesítéséhez, a munkafegyelem megszilárdításához, az akadályok leküzdéséhez ... ... Legyeitek a műhelybizofteágok, a bizalmiak a szocialista munkaverseny szervezői, olyan szakszervezett vezetői;, alrik az első sorban harcolnak a tervek teljesítéséért, a munkafegyelem megszilárdításáért, a zocialista munkavédelem megvalósításáért folyó küzdelemben". A SZOT elnökségének határozata felhív minden dolgozót, hogy csat'nkőzzék a Rákosi Mátyás elvtára 60. születésnapjának tiszteletére kezdeményezett nemes versenyhez: „A szakszervezeti munkások és az öntudatos szervezett do'gozók telyenek tanúbizonyságot Rákosi elv. árs iránt érzett forró szeretetükről: mutassanak példát a termelő munkában, lelkesedésükkel, odaadásukkal serken'sék új mun. kahőslettekre a dolgozók százezreit." A SZOT kibővített elnöksége Apró Antal elvtárs építőanyagipari niniszterré va'ó megválasztásával 'oapcsoltban saját kérésére felmentette a SZOT főtitkárának tisztsége alól és Kristóf István elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tagját választotta meg a SZOT főtitkárává. —~T A kibővített" elnökségi ülésen megjelent és felszólalt Rákosi Mátyáa elvtárs, Megalakult a Moszkvában április 3—10-ig tarlaaió nemzetközi találkozó magyar előkészítő bizottsága Mult év október 27-én és 28-án hanem a kapitaíista országoknak V Kopenhágában különféle országok képviselői eszmecserét folytattak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok megjavításáról. Ezen az értekezleten közgazdászok. nagyiparosok, mezőgazdasági szakemberek, kereskedők, mérnökök, szakszervezeti és és szövetkezeti funkcionáriusok veitek részt. Az értekezlet elhatározta, hogy nemzetközi találkozót hív össze, amelynek az a célja, hogy felkutassa a különféle országok és különféle gazdasági rendszerek békés együttműködését elősegítő eszközöket. A nemzetközi találkozót 1952 április 3—10-ig tartják meg Moszkvában ós ezen Magyarország ta nésztvesz. A nemzetközi találkozó iránt világszerte na<gy érdeklődés nyilvánul meg, mert alkalmas lehet a különböző országok közötti gazdasági kapcsolatok kiépítésére. A demokratikus tábor országaiban a béke megőrzésének és fenntartásának egyik haithatós eszközét látják a nemzetközi gazdasági találkozó létrejöttében, aimi nemcsak a demokratikus tábor országainak, egyaránt érdeke. A nemzetközi gazdasági találkozó előkészítésére Magyarországon is bizottság alakult, amelynek elnöke; Olt Károly pénzügyminiszter, tagjai: Bognár József belekereskedelmi miniszter. Bt aha Béla a Bányász Szakszervezet főtitkára. Buzágh Aladár Kossuth-díjas egyetemi ta. nár, kolloid kémikus. Császár János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Fülöp József, az Agrimpex helyettea vezelője, Geleji Sándor Kossuth-díjas műegyetemi tanár, kohász, Gillemot László Kossuthdíjas műegyetemi tanár, a Vas. és Fémipari Kutató Intézet vezelője, Mekis József, a Rákosi Mátyás Művek vezérigazgatója. Odze Endre a kereskedelmi kamara főtitkára, Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas növénynemesítő, a sopronhorpácsi kísérleti gazdaság vezelője, Tóth Matild, a Szakszervezeti Tanács tagja, a Szakszervezett Tanács központi iskolájának tanszékvezetője, Va_ dász Elemér Kossuth-díjas egyetemi tanár, geológus és Varga József Kossuth-díjas műegyetemi tanár, vegyész,