Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

PÉNTEK, 1962, JANUÁR 4. 3 A MAGYAR KOMMUNISTA SAJTÓ HŐSI SZÜLETÉSÉTŐL A MAI SZABAD NÉPlG Szabad Nép kiállítás" az MSZT székházban | 191R december a ma_ gyarországi kommunista sajtó szü 1 élésének napja. Erről beszél írás ban és képeiében az első 'tabl<£ amely a bejáratnál fogadja a kiállításra érkezőt. Láthatjuk a ..Vörös l'jség" első számúk „Osztáiyhar. co4I" .Miért -vagyunk kommunistáik" ezek a címek olvashatók a lap első számának első oldalán. Szamuely Tibor, Rudas László és más elvtársak ínak a lapban, küz. döttek Írásaikkal a munkásosztály ügyének győzelemre juttatásáért, készítették elő « Tanácsköztársaság megalakulását. A Tanácsköztársaság sajtóját mu, tatja be a következő tabló. A kiállított sok.sotk lappéldány is bizonyltja: a kommunista sajtó haital. mas fellendülésnek indult. Magyar, ország történetében először vált lehetővé, hogy a sajtó a munkásosztály ügyét szolgálja. A ..Fáklya', a ,,Vörös Újság", a „Dózsa Népe", a „Nőmunkás" 'és más egyéb lapok hirdetik a Tanácsköztársaság győzelmes harcainak eredményeit. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy,reakció a legfékte. lenebb terroreszközőkkel igyekezett vérbefojtani a magyar dolgozó nép szabadságvágyát, igyekezett megfosztani a dolgozó népei a kommunista sajlótól. amelyet becsültek és szeretlek a munkások, do'gozó pa. rasztok milliói. A Párt vezetőinek nagyrésze emigrációba kényszeiült, de a harcot nem adták fel. a kommunista sajtó tovább élt és eljutott az üzemekbe, a falvakba. Szovjet-Oroszországban és Ausz. triában a 20.as évek elején több magyarnyelvű újság jelent meg, Moszkvában a „Vörös Újság' bécsl>en a ,,Bécsd Vörös Újság". Az elnyomás szörnyű esztendeiben i« élt tehát a kommunista saj-ó. A ki. állfiásnak ez a része is elmélyíti bennünk azt a meggyőződést, hogy a kommunista sajtó eggyélorrod a dolgozó tömegekkel, harcott ügyük győzelemre juttatásáért. | Az Őreinek mnnkásal amint azt a kiállítás egyik képe is bemutalja — titokban kézről-kézre adták egymásnak a megjelent lappéipéldányokat. A Horthy-rendszer megfosztotta a kommunista sajtót attól a lehetőségtől, hogy nyomdá. ban állítsák elő a lapokat, de ez nem akadályozta meg megjelenésüket. 1922-ben aditóik ki a „Kommün"-!, amely az első rendszeresen megjelenő illegális pártlap volt. A kiállításon láthatjuk a lap egyik példányát, amelyet sokszorosítottak, kézzel rajzolták meg a lap címét, így ju'iolt el az úság a munkások tömegeihez, buzdította, edzette őket a harcra. A Horthy-rendszer terrorja elle. nére is egyre inkább erösödőtt a kommunista sajtó. Erről tanúskodik a kiállítás többi anyaga. Láthatjuk például „Az Uj Március" című lapot amely 1925 nyarán jelent meg először, az MSZMP különböző cl. mekkei megjelent példányszámait. A 110-as években igen sok illegális lap jelent már meg. A tablókon felsorakoznak, élöt'iünk a különböző újságok, röplapok, amelyeket nagyobbrészt sokszorosítva állítottak elő. | 1912 fetrnár elsejéről, a Szabad Nép első számának megjelenéséről számol be a következő tabló. A lapot Rózsa Ferenc elvtárs szer. kesztc'ite, első vezércikkét Schőn- ! herz Zoltán elvtárs írta. „Szabad Nép, szabad országban", olvashatjuk az első szám vezércikkének címét. Ezért küzdöllek a magyar kommunisták az illegalitás nehéz éveiben. ..Szabad nép szabad országban" '— ez volt a vágya a kom. munis'túk ezreinek, a dolgozók milliós tömegeinek. Ez a jelszó vált valósággá, a Szovjetunió felszabadító harca és a Párt bölcs vezetése, irányítása nyomán. Schőnherz Zoltán "elvtársat" a Horthy-terror halálra ítélte azért, mert harcolt a do'gozó milliók szabadságáért. Ró7-1 Ferenc elvtársat halálra kínozták, Schőnherz Zol'tán elvtársat ki. végezték, de a kommunista sajtó tovább 'élt és mozgósította a dolgo. zó tömegeket a szabadságért vívott harcra. „1914 őszén újra megjelent az illegális Szabad Nép" — hirdeti a következő tabló. Az illegális nyomdára, amint a kép is múlatja, Szálas, ' banditái törnek rá. megsemmisítik a nyomdát, de a Szabad Nép továbbra is él. éppen úgy, mint ahogyan szüntelenül élt és erősödött a dolgozó milliókban az el. nyomás évei alatt a szabadság kivívásáért folytatott harc elszánt tii*e. | \ ffl«7alin:lnFn után a s2a. bad nép szabad országában jelenhetett meg Pártunk közpon'ti lapja, hogy betöltse azt a feladatot. meg számára: „A Szabad Nép min. Iről: „A Szabad Néppel kapcsolatban den sorában ott lüktessen az élettől duzzadó, erejében és céljaiban biz. tos, országvezető Párt friss, egész, séges érverése." Rálkiosi elvtárs e szavait hirdeti az a" hatalmas kép is, amelyei a kiállítási terem közepén helyeztek el. A kép egyik oldalán a szabadságot hozó szovjet katonák, a másik oldalon a felsza. badult, boldog magyar dolgozók, alkiik szabadon olvashatják ma már a Párt szavát, a Szabad Nép útján. A kiállítás Végigvezet bennünket azon az úion, amelyet a Szaibad Nép tett meg a felszabadulástól napjainkig. Bemutatja a kiállítás a Szabad Népnek azokat a számait, amelyekben Rákosi elvtárs és Pártunk többi vezetői szólottak a cfolgozó néphez. .,A Szabad Nép a .béke harcosa" — hirdeti a következő, tabló, majd ezután képekben és ki. állított lappéldányokon láthatjuk, hogyan ápolja és mélyíti el dolgozó népünkben a Szabad N'ép a Szov. jetunió iránti szeretetet. A kommunista sajtó azért tudja betölteni hivatását, mert a legszorosabb kapcsolatban áll a dolgozó tömegekkel. Hűen és meggyőzően mutatja be ezt a kiállítás további része. A dolgozók leveleinek szárai, ezrei tanúskodnak arról, hogy a munkások és dolgozó parasztok, a néphez hű értelmiségiek, mindenkor szeretettel és bizalommal fordulnak Pártnnlfe központi lapja felé. | Miről frnnk n dolgozóit a jjj. állításon bemutatott levelekben. Tóth László sztahánovista a sztáli. ni műszak eredményéről számol be. Egy dolgozó így ír a Szabad N'épmeg kell jegyeznem, hogy üzemünk legkedvesebb lapja és minden reggel alig várjuk, hogy kézbe kaphassuk.." Egy 16 éves fiú nagy öröméről tudatja a Szabad Népet. „Én 16 éves vagyok, de tudom, hogy mi volt a múltban és mi van most — írja levelében. — A traktoristaképző iskolán jöttem rá arra, hogy mi a demokrácia". Pál János a Közgazdasági Egyetem hallgatója örömmel tudatja a Szabad Nép szerkesztőségével, hogy megkapta párttagsági könyvét. És így idézhetnénk tovább a kiállított levelek kézirataiból, a lap. ban megjelent levelekből, ametyek mutatják, hogy a dolgozók szerei k a Szabad Népet, közlik vele örömüket, eredményeiket, harcaikat, mun. kújuk hibáit és fogyatékosságait. Pártunk központi lapjának a fölszabadulás után is kemény harcot kellett vívnia a belső ellenséggel szemben. A lap kiállított példányai világosan mulatják, milyen kíméletlenül leleplezte a Szabad Nép az áruló jobboldali szociáldemokraták, a klerikális reakció, a kulákság ak. namunkájút. A kommunista sajtó több évtizedes harcának győzelmeit, eredményeit ismerhetjük meg a ki.áilitason, amelynek megtekintése után méginkább megismerjük Pártunk történetét, küzdelmes harcait, méginkúbb megszeretjük Pártunk központi lap. ját, amelyet száz- és százezer dolgozó olvas naponta, hogy útmutatást és új erőt merítsen belőle a békéért folytatott harchoz. PÁRTÉLET A Szőrme- és Bőrruha Vállalat minta-népneve'ő értekezleíe elősegítette a harmadik tervév sikeres megiiidaliását Zsúfolásig megtelt a terem. Az emelvényt, a falaka! vörös drapériák díszítik, s a jelszavak sokasága mind az értekezlet iontosságát hirdeti, „üdvözöljük a legjobb népnevelőkel — Tanuljunk a szovjet agitátoroktól" — hirdetik a felíratok. Közel 60 elvtárs gyűlt össze szerdán délután a Szőrme, és Bőrruha Válla'atnál mintanépnevelő értekezletre. Nyári János elvtárs, a Szőrmeés Bőrruha Vállalat pártáikéra ny;lotta meg az értekezletet. Részié te6en foglalkozott a nemze'.kózá helyzettel, majd üzemük fejlődéséről, azután a népnevelő, agitációs munkáról beszélt. — Két évvel ezelőtt alig pár eanberiel kezdtünk el dolgozni — mondotta Nyári elvtárs. 1950-ben létszámban már szaporodtunk, de eredményt nean tudtlunk felmu tatní. Évi tervünket mindössze 65 százalékra tudtuk csak teljesítem, üzemünk dolgozói túlnyo.mó többségének, akik azelötit csak otthoni munkát végeztek, az veit az álláspontjuk, hogy csak kisárutermeléssel lehet többet termelni. — A népnevelőmunka és a gyako-r lat i,g megdöntötte ezit az álláspontot — folytatta Nyári elvtárs. Agitátoraink HZITÓI felvilágosító mnoliáJánnU ItBszflnhető, hogy az 51-es évi tervünket már jóval a határidő előtt be tudtuk fejezni. Számos hozzászólás hangzoőt el ezután. Előbb a Szőrme- és Bőr Szakszervezeti fnnkcionárinsok a termelési értekezletek előkészítéséről Január 12-ig minden üzemben meg kell tartani a termelési értekezleteket. A szegedi üzemekben már mindenhol megkezdték a termelési értekezletek előkészítését. Az üzemi szakszervezetek aktívái valamennyi dolgozóval elbeszélgetnek, mozgósítják őket és Ismertetik az értekezlet jelentőségét. Az értekezlet sikere döntő hatással lesz a dolgozók további munkájára. Abban az üzemben, ahol az első negyedévi tervet részleteiben ismertetik a dolgozók előtt, már előre is biztosítják a feladatok sikeres megoldását. A Szegedi Textilkombinálban december 10 én, csütörtökön tartjuk meg mind a 'három műszak részére a, termelési értekezletei — mondotta Berger Sándorné UB.titkár —. Az előfeltételekről már kellően gondoskodtunk. A szakszervezeti bizalmiakkal már tuda. toiüi]uk a beszámoló szempontjait, hogy azok a dolgozókkal macismertessék. A termelési értekezleteket üzemrészenként tartjuk meg. Az előadók a műveze tőkből, a teremmesterekből kerülnek ki. Az értekezlet előtt az előadókkal is megbeszéljük a szempontokat. hogy minél jobban biztosítsuk az értekezlet sikerét. A Schőn-1 beszámolókban ismertetjük majd az első negyedévi tervünket, ugyanakkor kiértékeljük Rákosi elvtársnak tett fogadalmunk teljesítését. A továbbiakban a munkafegyelem kérdésével, a Rőder mozgalom további fejlesztésévél is foglalkozunk. A Szegedi Kenderfonógyárban 1951-ben az igazolatlan hiánvzók száma olyan nagy méretet öltött, hegy több esetben egy-egy gépet nem tudlunk "üzemben tartani. Ezt kívánjuk az 1952-es évben a művezetőkön, aktívákon keresztül a Deák mozgalomhoz kapcsolódva megszüntetni. így biztosítjuk, hogy minden egyes gép a termelés szoloálalában legyen, mert csak így tudjuk végrehajtani felemelt tervünket. Az 1952-es évben a kol lektív szerződés úira megkötésével kívánjuk a dolgozók jogait, kötelezette éneit, azonkívül a dolgozók vállalásait' az üzemi bizottság és a vállalatvezeiőség vállalásait törvényerőre emeVii. A termelési értekez'eten foglalkozunk az év eteő hónapjában bevezetendő ÚU triso-kkail is. A szárazfonó osztályunkon nyakcsapágyakait alakítunk át. amely állal olaimegtaka rifást érünk el. A -cérnózó osztályunkon szintén úiitást alka1mazumk. amellyel színes fémet takarítunk mag, ugyanis bTonz he lyett öntöttvasat használunk. Dolli nrel vét Rák-ow elvtárs így jelölt gozóinkkafl majd részletesen ismertetjük az üzemrészekre váró feladatokat. Kovács Józsefné Szegedi Kenderfonógyár UB titkára Az ecsetgyári termelési értekezlet előkészítéséről Dcklór Lajos elvtárs, az Ec3etgyár ÜB titkára a kövelkezőképpen számol be: — Szakszervezeti bizalmialnk már mindenegyes dolgozóval elbeszélgettek. Valamennyien érdeklődve várják, hogy megismerhessék ötéves tervünk harmadik évének első negyedévi tervét. A terv ismertelésénél azonban nehézségeink lesznek. A Könnyűipari Minisztérium jóváhagyla éves tiar.. vünket. A részletes felb rntásra azonban mégsem kerülhet' ser. Ugyan'® a Vegylanyag Nagykereskedelmi Vállalat budapesti központja nem akarja tőlünk átvenni az első negyedévben előirányzott árumennyiséget. Az ecsetgyári dolgozók egyelőre e miatt nem is. merik meg az első negyedévben előttük álló részlet feladatokat. (A Könnyűipari Minisztérium tervjóváhagyása törvényerejű. Csodálatos, hogy c Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat központi irodája nem éi'l ezl meg. A törvénynek ők ü kötelesek engedelmeskedni. Semmi esetre sem reklamálhatjuk a Könnyűipari Minisztérium intézkedését, illetve ezzel az ecsetgyári dolgozók munká'a elé sem aördit. hetünk akadályt.) A Ruhagyár előtt álló feladatokat csak úgy tudjuk s'keresan megoldani, ha közösen összefogunk és már előre megbeszéljük, hogyan termelhetünk többet, hogyan tehetjük ol. csóbbá a \ termelést. Ezeket a kérdéseket beszélem meg dolgozó tárcáimmá! és ezekkel a szempontokkal mozgósítom őket arra. hogy a napokban megtartandó termelési értekezleten minél többen hozzászóljanak majd a negyedéves tervünk ismerte'.és.éhez. Elmondom a dolgozóknak, hogy milyen hiá nyo.ságok mutaitk. rztak a mult évben a munkafegyelem terén. A termelési értekezleten ismertetek a dolgozók előtt egy dolgozónak egyhavi tervét A művezetők majd beszámo'nak, hogyan szervezik át a munkáit, hogy a terme'és menetét ezáltal is megkönnyítsék. A termelési értekezlet sikeréért min dent megteszek és a hozzám beosztott elvtársakat naponta meglátogatom. Ludányi László Szegedi Ruhagyár szakszervezeti bizalmi ruha Vállalat népnevelői mond ák el, hogyan végezték eddigi agitációs munkájukat, milyen módszerekkel és melyek még a lenni valók. — Nem könnyű, de m .'gtisztelő feladat népnevelőnek lenni — szó'alt fel Juhász Antal elvtárs. Számtalan esetben előfordul, hogy makacs ellenállásra la. tálunk. Ilyenkor a türelem, a tudás fegyvere mindig használ. Juhász elvtárs részletesen elmondotta, hogyan győzőit meg a kerületi agitáció alkalmával egy öieg nénit. — ... A 70 éves öreg nénit éskét kis unokáját találtam otthon. M kor megtudta, hogy népnevelő vagy-ck. szóba sem akart állni velem. — De nem hagytam magam, mert úgy. éreztem, ha én mos* ineghá'rálok, az ellenségnek hagyok helyet annál a családnál. A családi életre tereltem a beszédet. Az öreg néni elpanaszolta, hogy egy fiát elveszítette a háborúban. — Azok a gazemberek elverték tőlem — kiáltott fel az asvony. Én odementem a k's unokákhoz, akik boldogan játszadoztak. — Nénike, szereti-e az unokáit, mert ha igen, hát mit tesz azért, hogy boldog, békés életet biztosítson számukra? — A néni csak lassan, de mindjobban megértett engem. Megértette, hogy neki is tenn'e kell valamit, ha tovább is békében akar élni. Két hét múlva arról értesültem, hogy ez az asszony belépett az MNDSZ-be — fejezte be szavait Juhász elvtárs. ' Az imneria'ista országokban élő munkások nyomoráról és a szabadságharcukról minden nlltalommnl bmélek — A lenti jelentésekből, beszél, getésekből megtudtuk, hogy egyes lyen hiányosságok szegedi üzemek hogyan készül- üzemen be'üL szólalt fel Kocsis Györgyné elv.'ársnő. Különösen Titoék aljas mesterkedéseit ismertetem, hogy még jobban szítsam a gyűlöletet az ellenséggel szemben. Elmondem, hogy aimíg mi békében építhetjük saját magunk boldogabb jövőjét, a jugoszláv dolgozó nép a legembertelenebb kizsákmányolásban él. Titoék terrorral folylják. el a dolgozók szabadságtörekvéseitelmondom azt is, hogy a Tito-határ közelsége bennünket különösképpen 'óbb és jobb munkára kötelez. A Szőrme, és Börruhakészitö üzem népnevelői elmondották, mivannak az nek a nagy jelentős'gű termelési értekezletekre. Azonban sem a Textilkombinátban, sem a Ken. derlonógyárban nem tudtuk meg azt, hogy mit tesznek annak érdekében. hogy a tervet részleteiben lelbon'sák. Ezt azon. ban nem is tudhatjuk meg, mert érdemben még hozzá sem lógtak. Hasonló a helyzet igen sok szegedi üzemben is. Nem sok idő van hátra a termelési értekezletek megtartásáig Jó volna, ha az elvtársak mielőbb hozzáfognának a terv leibontásához. hoqy f,-, első negvedév. ben a megoldásra vö^ó feladatokkal a dolgozók mielőbb megismerkedhessenek! Nagyobb gondot fordítunk gépállomásunkon a női munkaerők tanítására Tix Márton, a deszki gépáll o. más politikai felelőse, a termelőszövetkezetiek és gépállomások élenjáró dolgozóinak konferenciájáról hazatérve ezeket racndoila: „Az országos értekezleten különösen az ragad'a meg a figyel mem, hogy nagyobb gondot kell fordítanunk a nők beszervezésére és tanításéra. Rákosii elvtára szavai minket fe köze'röl érintettek, amikor azit mondotta: a gépállomásokon teljes erővel ki kell állni a nők mellett, akik épúgy megállják a helyüket, riiint a férfiak. Eddig nem sokat törődtünk a nőmunkaerőkkel. Közülük sokan ezért távoztak el a gépállomás ról. Már cnak nekünk is nyolc r.ödolgozónk van. A jövőben fokozottabb mértékben gondoskodunk ellátásukról. Külön épülteiben kényelmes szállást rendezünk be részükre. A nö dolgozóinkról való GZociális gondoskodásnak gyorsan hfre lieriedii. A környező torme'őcs-portcikból mind többen je icn'keznck trak'orsióknak. Az elmúlt napokban 9 férfin kívül 9 nő kérte felvételét a deszki gépállomásra". WILHELM PIECK 76 ÉVES Wilhelm Pieck, a Német Demo. kraiikus Köztársaság elnöke 76 születésnapja alkalmából csütörtökön fogadta a Német Demokratikus Köz. társaság politikai, gazdasági és kul_ fcnrális életének, valamint a német. országi Szovjet Ellenőrző Bizot!_ ságnak és a diplomáciai testülelnek képviselőit. A fogadáson megjelentek a különböző üzemek és iskolák küldöttségei is. — December hónapban az anyagellátásunkban átmenetileg egy kis zökkenő mutatkozott. — mondotta Bornai Tiborné elviárcnő. — Meg kell vallanunk őszintén, hibát követtünk el. amikor nem közöltük ezt dolgozóinkkal. Csak akkor figyeltünk már fel, amikor itt is, olt is suttogtak, hegy elbocsátások lesznek. Persze, ez nem volt igaz. Felvilágosító munkával vetettünk véget a suttogásnak. Megmagyaráztuk dolgozóinknak, hegy a szocializmust építő országban ilyesmi nem fordulhat etö. Mindebből az a tanulsác, hogy éberebbnek kell lennünk — mondotta Bornainé elvtársnö. Javaslatok is hangzottak el a mintanépnevelő értekezleten. Lukács János elvtárs javasolta, hogy a 100 százalékon aluli termelőkkel egyénileg foglnlli or.znimlt a népnevelők. Részleteiben ismertessék meg velük üzemi viszonylatban ötéves tervünk harmadik évének első negyedévi tervét, a feladatokat és magyarázzák meg, mit jelent az. ha csak egy dolgozó is nem teljesíti a tervet. Az értekezleten felszólallak a többi szegedi üzemek népnevelői, alapszervi titkárok és az agit. prop. felelősök is. ők is kifejtették nézeteiket, kritikát gyakoroltak a Szőrme. és Bőrruha Vállalat népnevelői felé. A'edták agitációs módszereikel ós új javaslatokat is tettek. A Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat népnevelői, de a többi üzemek küldöttei is gazdag tapasztalatokkal távozlak az étekezletről. Az értekezlet hozzátegítelte őket ahhoz, hogy az agiiációs munka megjavításával, a népnevelő munka új mód. szereivel kezdjék meg ötéves tervünk harmadik évének sikeres megvalósítását.