Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

SZERDA, 1952. JANUAR 16. 3 Három igazgató Gerő elvtárs beszédéről Szerte az országban nagy vissz. hangra talált Gerő elvtárs január lt-én mondott beszéde és Rákosi elvtárs felszólalása. A dolgozók nagy érdeklődéssel tanulmányozták az 1951. év gazdasági munká. jának eredményeit, hiányosságait [ és az 1952-es évben rájuk váró' feladatokat. Új szempontolcat, új j irányelveket nyújt Gerő elvtárs' beszédében dolgozóink felé. Kiilö.! nősen az üzemek vezetői, az igaz-! gatók felé. A termelőeszközök; jobb kihasználása, a fegyelem megszilárdítása, az önköltség csökkentése, a minőség megjavítása, a vezetés színvonalának eme. lése a szegedi üzemek előtt is súlyponti kérdés. Mindezekhez I nyújt nagy segítséget a beszéd tanulmányozása. Erről beszél három szegcdi vállalat igazgatója: Harc a munkafegyelemért a Szegedi Kenderben A Szegedi Kendorfonógyárban a szép termelési eredmények melleit az clmull évben komoly hiányosságok is vollak. Különösen a munkafegyelem és a szakkáder-utánpóttás teién. Felvettük mi ez ellen a harcot — mondja Földi Mihály, a vá Halai igazgatója —, de telje® mértükben mégsem sikerült megszüntetni. Gerő elvtárs beszéde felnyitó ta ai szemünk»l. A notórius munkafogye, I lemlazílók ellen mindemkor a leg- | szigorúbban alkalmazzuk az új munka törvényt. Az igazolatlan hi- 1 ányzásol; megszüntetésének érdeké- i ben kedvezményeket is leszünk. | Megvalósítjuk, hogy a csecsemőotthonunkból a gyermekekel csak hetenként vigyék haza a szülők. Ez. zel megszüntetjük a távolmaradások lehetőségét ezen a léron is. — Gerő elvtárs beszéde után a vezelö-káderc'nk nevelésére is még nagyobb gondol fordítunk. A művezető továbbképző tanfolyamion belül eddig a „tervszerű megelőző kar. banlartásról, a textilipar talpkövéről" tarlolturfl; előadási és a hólon kerül sor az öná'ló elszámolás is. mertetésére. Gerő elvtárs beszédének különösen az a része érdekel — folytatja Földi elvtárs —, amely az üzemek igazgatóinak munkájáról szól. Olvasás közben meglepődlem, amikor Gerő elvtárs arról beszélt] hogy a jó munkál; jutalmazása gyakran, de helytelenül „pofapénzjellcgű". Egy alkalommal a mi üzemünkben, a Szegedi Kenderfo. nőben, is voliak ilyen hangok. A kézigereben do'gozói vetették fel, hogy nálunk „pofára" megy a jutalomddosztáa. Hogy ez mennyire helytelen felfogás, azt azonnal meg. magyaráztuk a dolgozóknak. De tanul tünk ebből az esetből és Gerö elvtárs szavaiból, amikor a következőket mondotta: Jutalmazni olymódon kell, hogy a dolgozó cm. berl felemelje és közös ügyünket, a termelést, a népgazdaság szocialista épVéeét előbbre vigye ..." Ezután nemcsak a 100 százalékom felül termelőiket, hanem azokat a dolgozókat is megjutalmazzuk, akik alacsony termelésükről felküz. dik magukat a 100 százalékra. Megszüntetik a „hajrá-munkát" a DÉMA Cipőgyárban A Déma Cipőgyár dolgozói az 1951-es tervüket éppen, hogy csal; teljesíteni tudták. Ennok oka a helytelen munkamegszervezés s a szervezetlen anyagól osztás volt. Az 1952-es évi tervük teljesítéséhez nagy segítséget nyújt Gerő elvtárs beszéde. — Amikor a minőségi munka megjavításáról, mint föladatról ol. vasiam — mondja Tólh Béla, a Déma Cipőgyár igazgatója —, mindjárt saját üzemünkre gondoltam. Ezen a téren sok tennivalónk van. A mánőoégi munka terén az elmúlt évben B0 százalékol tudtunk csak elinti, év végére 90 százalékra fokozluk ezt az eredményt. A további stikerek érdekében megalakítjuk a minösi'-g-r 11 nőrző csoporlot, amelynek tagjai már az anyagnál ás a gyárlás közben ellenőrző munkálatokat végeznek. Mini ahogy Gerő elvlárs mondotta, nálunk is kii kell építeni még jobban a fel lós egyszemélyi vezetést. Ne forduljon elő úgy, mint a mult évben, hogy a gyenge termeléseknek gyakran a mesterek voltai; az okai. Munkájukból hiányzott a kezdeményezés, az újért való küzdelem. Üzemünkre jellemző, hogy egy.egy hónap elején gyengén termelünk s csak a hónap végén kezdünk a hajrá-munkára. Gerő elvlárs beszédéből azi a következtetési vontam le, hogy min. den nap minden órában úgy kell dolgoznunk, mintha a jelen pillanattól függne évi tervünk sikere. Minőséoi szalagok a Ruhagyárban A Ruhagyár igazgatójától kaptuk az alábbi levelet: Amikor olvastam Gerő elvtárs beszédének azl a részét, melyben ismerteti, hogy munkásosztályunk becsülettel teljesítette kötelességét az 1951-es terv végrehajtásával, úgy ereztem, mintiia üzemünk dolgozóiról is külön beszélt volna. A -ii üzemünknek, a Szegedi R .diagyár. niaik dolgozói is becsüleltel mgál't&k helyüket a munka fromiján. Haláridő előtt teljesítettük feladatunkat. Hiányosságaink azonban nekünk is vanrak. Ezek most a Gerő elvlárs beszédének tanulmányozása során, métginkább• napvilágra kerülnek. Az anyag takarékosságot s a Gazda. ] mozgalmat meg fokozottabban ki! raílosítjük. A termelőeszközök jobb I kihasználása érdekében profilozást hajtunk végre, ezzel egyidejűleg a mur.kaerőgazdálkodá;unk is tervsze. ; rűbb lesz. Az önköltségcsökkentés j érdekében műszaki fejlesztési íer. ' vünk célkitűzéseit közelebb hozzuk i Eddigi kél minőségi szalagunk he| lyetl nyolc szalagot fejlesztünk fel, l minőségi nivóra. Ezeknek a szala[goknak munkája felett már r.em kell iMEO el]enőrzést gyakorolná. A vezelés színvonalának emelése érdeIkében ma indult meg üzemünkben |a 8 hónapos művezetőképző lanfo. i lyam. Az egyszemélyi felelősség elj \ét a legkisebb munknegységokig I megvalósítjuk, hogy üzemünkben lelio-en felszámoljuk a munkafegyelem lazaságait, a minisztertanács határozatát érvényre juttassuk. Mindenképpen azon igyekszünk, hogy Párlunk úlmu'aláfát követve, üzemünk teljesítse azokal a kötelességeket. amit az 1952-es feszített tervévben népgazdaságunk szá. munkra kijelölt. Kuli Fülöp, a Ruhagyár igazgatója. DISZ-szervezeteink feladata a félévi kollokviumok s: kere érdekeken Új emberek nevelésére készülnek a szegedi pedagógiai főiskolások Igen szép eredmények szüle'nek a félévi vizsgák során ,Marxistának lenni annyi, mint alkotónak lenni!" — hirdeti a felirat a Szegedi Pedagógiai Főiskola egyik tantermében. A felirat alatt négy elsőéves fiatal üt és egyiPr'ik — Kenderesi Klára — éppen a kijlpolilikai helyzetről beszél dr. ^Ag'gs. Ion György elvtársnak, a Főishjla igazgatójának. Marxizmus-leninizmusból folyik a •vizsga, de a bensőséges hangulat sokkal inkább valamiféle közvetlen beszélgetésre emlékeztet és ez igen biztató, bátorító a hatigatóság számára. A kérdések mégsem köny. nyűek alaposan tisztában kell lenni a Bolsevik Párt történetének az anyagbavágó szakaszával, de ugyanakkor a bel- és külpolitikai helyzettel is. Kenderesi Klára válaszai biztosan hangzanak Ágoston elvtárs kér_ déseire, értelmesen magyarázza el a többi közöli a Mnrtov-vita lényegét és felelete után az indexébe írott jeles szépen bizonyítja, hogy hálás azért a mintegy 300 forint ösztöndíjért, tanulási lehelőségéjt, amelyet a népi demokrácia biztosít számára. • A szegedi Pedagógiai Főiskola eddigi vizsgaeredményei azt mu. taiják, hogy nem is vallanak szégyenít sem a nevelők, sem a diákok a félévi munkával. Január eleje óta folynak a vizsgák és közel 700 hall. gatónak kell ezek során tanúságot tennie szorgalmáról, tudásáról. — Marxizmus-leninizmusból jelenleg az első évfolyam vizsgázik s az eddigi eredmény 4.2 körül mozog, tehát igen kielégítő, — me sélle Solti Jánosné elvlársnö, a Fő. iskola tanulmányi osztályának vezetője. — Valamennyi tárgy vizsgaeredményeit együttvéve az elsőéve seknél 3.4 az összátlag, a másod* éveseknél pedig 3.8. Ez igen Szép eredménynek számft. különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az idén sokkal szigorúbbak a vizsgakövetelmények. — Az eredmények egyébként napról-napra jobbak, — amint arról d.r. Ágoston György elvtárs, a FŐuko'a igazgatója beszélt. Azt ta. paszlaijuk — mondotta —, hogy a hallgatókat még jobb munkára lelkesítette a vizsgaidőszak. A leggyengébben talán a matematika megy. mert az alapismereteknél sok a hiányosság. A vizsgák eredményei igen tanulságosak lehetnek a középiskolai nevelők és DISZ szerve, zetek számára is. Ágoston elvtárs ugyanis elmondotta, hogy bár a marxizmus-len.nizrnus -izsgák aránylag igen szépek, de mégis az első éveseknél ezen a 'éren komoly nehézségeik mutatkoztak. Ennek oka, hogy a középiskolában sok helyen nem elég behatóan foglalkoztak velük ezen a téren. Főként a történelem és alkotmánytan ke. relében kellene — kevés kivétellel — többel kapniok. Igen sokuknak kevés a mozgalmi élményük is, amely viszont a középiskolai DISZ szervezetek hibája. Ez az oka azután, hogy a marxizmus-leninizmus így egyelőre inkább csak tanlárgy, m'nl va'óban élmény számukra, bár a Főiskolán eltöltött félév óriási fejlődést eredménvezéit. A főiskolai DISZ bizollság a vizsga.dö alatt fokozott gondM fordít az agitációra, amelynek középpontjában most a minél jobb vizsgaeredmények elérése, a vizsgákon való pontos, felkészült megjelenésire való ösztönzés áll. Ennek érdekében tartott kedden délután is megbeszélését a főiskolai DISZ-bi zottság. Kezdetben, a szüne't ulán mutatkozott ugyan visszaesés ezen a téren és úgy látszott, mintha va lósággal eltűnt volna a DISZ a Főiskoláról. A vizsgaeredményeket az első napokban nem lelték ki a faiiúságra, de azulán hamarosan észrevették ezt a hibájukat s ma már naponta olvashatják a hallgatók az eredményeket. Ez igen ser ken tő a további ió munkára. Dobóvári Zoltán elvtárs DIS7liikár ma "a ts példát mutat a Hallgatóság számára és például éppen szombaton vizsgázott jeles-e állattanból. Munkájában szorosan együtt dolgozik az :fjústógl pártszervezettel, amelynek ti'ikara Fonód Ferenc elvtárs ugyancsak példát mutatott jeles vizsgaeredményeivel. Hozzájuk hasonlóan a Főiskola valamennyi kommunista hallgatójának, a DISZ valamennyi funkcionáriusának élen kell járni ezen a téren is. Legtöbbjük meg is felel ezeknek a követelményeknek. A vizsgák arra is rávilágítottak, hogy a DISZ-nek még többet ke'-í foglalkoznia a hallgatók rendszeres napi politikai nevelésével. Az időszerű politikai kérdésekkel való foglalkozás ugyanis inkább csak kampányszerű és igen sokan a félév folyamán nem folyamatosan, csupán csak az utolsó belekben ..kapcsoltak rá" az újságolvasásra, a napi politikai kérdésekkel való foglalkozásra. A szakérettségizett hallgatók ; érdemelnek általában igen szép 1 dicséretet. Számukra különösen j nagy erőfeszítést jelentett a vizs, gára való felkészülés, mégis ered, ményeik a legjobbak közé tartóznak. Pelró Illés biológiai-földrajzszakos hallgató például minden : szaktárgyból ötösre, léhát a legI jobb eredménnyel vizsgázott, pedig ] e mellett tanulmányi csoportvezető , is. De hozzá hasonlóan Susánszki ! Teréz matematikus tiszta jelesre 'vizsgázott', kiváló Nagy Ilona ma. tematikus és még sok más szakérettségizett. Napon a újabb és újabb fiatalok csoportjai ülnek a Főiskola különböző termeinek padjaiban s számolnak be tudásukról professzoraiknak. A szegedi Főiskolán is új szellemű fiatalság új, jobb keretek között készül fel a szocializmust épílö új emberek nevelésére. A Schuman-terv ratifikálása után a bonni hadügyminisztérium felállítása kerül napirendre Sztálin elvlárs mulaloit rá, hogy a szocializmus teljes felépítéséig a proletárdiktatúra feladatai közül az egyik homloktérbe lépő feladat ,a kultúrforradalrrm szervezése", ,,az állami szervek kulturális nevelő, munkája". Annak a hatalmas' fejlődésnek a lendülete, amelyen országunk a felems.ll ötéves terv soiá" halad, döntő halassal voil a szegedi egyetemre cs főiskola életére is. Ez a hálás megmutatkozik löbbek között abban a nagyarányú támogatásban, melyet Páriunk kezdeményezésére a dolgozó nép állama nyujl egyetemi hallgatóinknak, ifjúságunknak. Elég tényként megemlíteni azt 1 hogy pb: a Szegedi Pedagógiai Fő. J iskolán a tavalyi 1 millió 500.000 I forinttal szemben az idei ö z'öndííjak összege eléri a 2,300.000 forintot, vagy, hogy ebben a tanévben kö2al nyolcszáz egyetemi hallgatóval tanul több Szegc-den, mint tavaly. Hallgatóink éltek a Párlunk nyújtatta lehetőségekkel s rendszeres tanulmányi munkával készüllel; fel a félévvégi kollokviumokra. Ja. jnuár 1 óta folynak az egyetemeken :és főiskolán a vizsgáztatások. Ezek 'az eredmények mulatják, hogyan j teljesítették Pártunk, dolgozó néj pünl; iránti kötelességüket egyetemi 'és főiskolai hallgatóink; másrészt megmutatják, hogy DlSZ-szervczeteink milyen munkát végeztek legfonlosabb középponti feladatuk vég. lehajlásánál: a tanulmányi munka politikai alátámasztásán Í1 és elöse. gílésénél. Az eredmények bizonyítják, hogy a pártszervezetek vezetése és irányítása mellett D1SZszervezs leink megálltál; helyüket. Hallgatóink nagy többsége a kollokviumokban emélyüll tudásról, ala. pos felkészülésről tesz tanúbizonyságot. A kollokviumok az előre meghatározott tervek alapján folynak. A kollokviumokon megállják helyüket a munkás- és parasz származású fiatalok, mint pl.: Fehér Józisef elvtárs szakérettségis hallgató, aki a matematikai szak I. évfolyamán tanul, eddigi kollokviumai m'nd jelesek. vagy Kenderes István elvtárs, szakérettségis II. éves bölcsészhal 'galó, aki szintén minden kollokviumából jelesen végzett. I. éveseinknek első komoly erőpróbája egyetemi munkájukban a mostani vizsga. Mint az eredmények mutatják, első éveseink is megállják helyüket. Az e'ső évesei; Kiss vegyész csoport kollokviumi átlaga kémiából 4.6; a közlekedési egyetem egyik elsőéves csoportja 4 59-es á'laggal kollokvált marxizmusból. Az egyik matematikus csoport orosz állaga 4.8. Ezek az eredmények nem utolsó sorban a DISZ állal szervezett ianulópárok helyesságét és jó munkáját hivalottak bizonyítani. DlSZ-szervezeleir.k a gyengébb tanulók meilé a tanulmányilag legjobb hallgatókat állították, akik az elvtársi segítséggol, módszereik átadásán keresztül nyújtattál; ré szűkre támogatást. A munkásosztály példája nyomán dr. Kalmár László professzor elv. társ kezdeményezésére a Bolyai Intézetben bevezették a Rőder.mozgaimat, mely a helyes tanulási módszerek á'adásából, tapasztalatcseré, bői áll, hogy az egyes kimagasló eredmények mellett általános szín. vonalemelkedési érjenek el hallgatóink. DISZ-szervezeteink vezetőségei megszervezik, hogy az egyes csoportokon belül a marxista kotlokviumokat megelőző napon hallgatóink beszéljék meg a legfon'o. .subb napi politikai eseményeket, a I legfontosabb anyagrészeket, hogy ezzel is elősegítsék a marxista kollokviumok eredményességét. E szép eredmények eléréséhez s Párt segítsége mellett nagymértékben hozzájárult az egyetemi DISZbizotlságok s DISZ alapszervezeti vezetők személyis példamutatása is. Az egyetemi BISZ-bizottság titká. ra. Székely Sándor elvtárs, eddigi geometriai és analízis kollokviumait jelesen lelte le, vagy Bakos László elvtárs, TTK.kan DISZ-bizoliság titkára, aki szintén jelesen kollok. váll. Azonban helytelen volna az elért eredmények mellett meg nem emié. kezni munkánk során elkövetelt fogyatékosságokról. Jól szereplő csoportjaink mellett vanrak gyenge eredményt elért csoportok is. A Pe. d'Sigógiai Főiskola egy.k első éve® DISZ-csoportjának elért állageredménye 2.9 volt. Eg-yes DISZ-szerve. ze'.elnk, pl.: a matematikus L alapszervezet. nagy hibát követelt el, amikor nem foglalkozott fokozott gonddal a munkáshallgatók és szak. 'érettségis fiatalok tanüményi mun' ka iával. Ennek tudható be, hogy as előbb említett alapszervezetnek egy csoportja — 3 szakérettségis hallgató — nem felelt meg a kolfekviumoknál. Ezek az elvtársak nem kapták meg a kellő támogatási a csoport jó tanulóitól, a DlSZ-vezetőségtől, cmely segítette volna őkef a kollokviumokra való felkészülés, sói. DISZ.szervezeteink legsúlyosabb hibája abban mutatkozik, hogy nem számolnak eléggé a lemorzsolódás fennálló veszélyével amelyet legtöbb esetben a tanulmányi munkától való megtorpanás eredményez az ellenség sugalmazására. Ez a veszély különösön az I. éves hallgatóknál va'amennyi tagnál fennáll: Pl.: a Főiskolán 3 hallgató, a TTK matematikai szakon szintén 3 hallgató teli olyan kijelentést, hogy a második félévben netn folytatja tanulmányait. Szervezeteinknek tisztában kell lenniük hatalmas felelősségükkel ebben a kérdésben is. Az egyele. mekrfíl való lemorzsolódás hézagokat. hiányokat jelent felemell közoktatásügyi tervünk teljesítésében, tehát egyrészt a bukott, vagy gyengénálló hallgatói; számára a legnagyobbarányú segítségei, támogatást adják meg, hogy hátralévő kollokviumukat eredményesen tudják letenni; másrészt a nevelőmur.kán keresztül magyarázzák meg ezeknek a hallgatóknak, hogy adott szavukat szegik meg. hogy dolgozó népünk áldozatvállalását becsülik |c, ha lemorzsolódnak. dolgozóinkat, fiatal, ságunkat és nem utolsó sorban önmagukat csapják ba, ha megtorpan, r.ck a nehézségek előtt és ollhsgy. ják az egyetemei. Szervezeteink ezt a munkát tekintsék döntő feladatnak. De nyújtsanak hathatós segílséget DISZ-szervcze'eink a többi meg nem bukott, de gyengcnáiló hallgatóinak is. DlSZ.ifjúgárdistáink az elkövet, kezendőkben serkentsék még nagyobb, még lendületesebb mu kára hallgatóinkat, hogy a vizsgaidőszak befejezésével eredményekkel gazda, gon jelenthessük Pártunknak és Rákosi elvtársnak: a szegedi egyetemek és főiskola hallgatói teljesítették az ötéves terv ránkeső részének az 1951—Ő2.es tanév első félévének részlettervét. Savanya József, DISZ megyei titkár. Berlin, (MTI). Miután Adenaucr , bábkancellár keresztül hajszolta a | bonni parlamenlben a békee.lenes Schuman-terv ratifikálását, mos't a , háborús előkészületek útján továb. t bi lépésre, a bonni kormány hadügyminisztériumának felállítására kerül sor. Adenauer első hadügyminisztere Theodor Biank, a nyugatnémet sza. kadárkormány jelenlegi „főszá.lás. mestere" lesz. Számos jugoszláv diák kénytelen abbahagyni tanulmányait A „Manchester Guardian" a jugoszláv egyeíemi helyzelről London. A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap hoszszú cikkben foglalkozik a jugoszláv egyetemi helyzettel. Beszámol arról, hogy a 16 millió lakosú Ju. goszláviában mindössze 6 ez:r ifjú folytat egyetemi tanulmányokat és ezek helyzete is rendkívül nehéz. Még a „Manchester Guardian" is kénytelen megállapítani, hogy a* élelmiszer, ruházkodás és könyvek drágulása rendkívül súlyossá teszi a diákok helyzetét- Az egyetemi hallgatók nem kapnak semmifé'e állami segélyt. „így a jugosz.áv egyetemi hallgatókra a lakosság többi részéve! együtt nehéz tél vár, ameiynok során csak a helyzet to. vábbi romlása várható. Ez kétségen kívül azt vonja maga után. nogy számos diák kényte'en majd abbahagyni tanulmányait" — írja a lap. A „Manchester Guardian" pozitív jelenségként üdvözli a szegénysorsú diákok kiszorítását a főiskolákról, mondván, hogy fl jugoszláv egyetemek kis száma miatt a főiskolák amúgyis túlzsúfoltak és az előadó is igen kevés. Ugyanakkor, mint a lap írja, „növekszik az USA iránti érdeklődés a jugoszláv egyetemeken, a dtákok közül sokan akarnak az Egyesüh Államokba utazni, ismét megjelentek az aime. rí kai divatú ruhák és színes nyakkandök a diákokon és minden szórakozóhelyen szól a jazz." A két dolog közötti összefüggést nem nehéz megtalálni. A fői kólák egyre hozzáférheietlenebbé vá'nak a munkás és parasztszármazású fiata'ok számára, az egyetemi oktatás ma már a kul'kcscmclék és a titóista burzsoázia kiváltsága Jugoszláviában. Nem meg'cpő tehát, hogy az új rcnde'et értelmében a jugoszláv egyetemi hai'gr.Uknak nem kell többé vizsgát tenniök a dialektikus és történelmi materializmusból. „Ez talán egyike a legkátorítóbb vá'fozásoknak, amelyek az utóbbi időben Jugoszláviában történtek" — állapítja meg elégedetten a lap.