Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

AZ MDP CSONGRADMEGYE A JÖVŐ HÉTEN SZEGEDEN SZEREPEL A 140 TAGU MAZOWSZE-EGYÜTTES ALSÓVÁROS VEZET A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI • BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN Á LENGYEL KORMÁNY JEGYZÉKE AZ USA-HOZ V.. TTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVÉ. 12. SZÁM ÁRA 50 PILLÉR SZERDA, 1952. JANUÁR 16. I951-cs év tapasztalataival as 1952-es terv sikereért! Az igazán nagy, forradalmian nagy emberi telteik kifejezésére szavailik szürkék, kifejezéstelenek és erőtlenek. Gorlcij mondotta: „Nagy tettekhez nagy szavak illenek!" Erenburg e gorkiji idézetre célzott, amikor a leningrádi Irókhibban arról panaszkodott, hogy nem tudja eléggé hűségesen kifejezni szovjet hazájának hősi munkalendületét, vagy Matroszov legendás hősiessé, gát. „Nagyobbak ezek a teltei; mindéin emberi szónál'' — mondotta. Amikor ötéves tervünk második esztendejének tervjelentését olvas, suk, ez a gorkiji, erenburgi gondo. lat lámád fel mindem magyar emberben. A számok szürke nyelve líraivá szépül a szocializmus építésének páthoszálól. Nehéziparunk termelése 1951ben elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát... Mit jelent ez? Hallgasd feleletül űj traktoraink dübörgését; szemléltető ábraként új gyáraink füstölgő kéményeit. Nehéziparunk 1951-ben a háború, előttinek jóval több mint háromszorosát termelte... ez azt jelen'.i: Magyarország mezőgazdasági országból ipari országgá fejlődött. Ipari országgá, de neon akármilyenné, hanem olyan országgá, amelynek népe a szocializmus útján halad, ahol az ipari fejlődés nem újabb munkanélküliséget, hanem újabb munkaalkalmat jelent. Büsz. kén nézhetünk barát és ellenség szemébe egyaránt. Telteink beszélnek helyettünk és elmondják: „1951-ben a szocializmus építésében, Q béke magyarországi frontszakaszának megszilárdításában komoly győzelmet arattunk" (Gerő elvtárs beszédéből). Komoly, nagy győzelmet arattunk, de nem véglegeset. Csatát nyertünk, die még elöltünk a küzdelem a szo" cializmus felépítéséért, a béke to. vábbi megvédéséért. És mi valljuk Ady Endrével együtt: „A mi üdvünk a változás, a mi imánk mindig előre". Mi meg akarjuk szilárdítani elért eredményeinket. De hogyan lehet forradalmi vívmányokai megvédeni? Úgy, hogy újabb forradalmi vívmányokkal túl kell szárnyalni a már elérteket. Ha tovább akarunk haladni, ha újabb eredményeket akarunk elérni, akkor keményen kell bírálnunk még ennek a győztes csatának, az 1951-es év túlteljesítő, sének egyes hibáit is. Gerő elvtárs az országos aktivaértekezleiem ezért bírálta keményen az 1951-es év gazdasági munkáját. Nekünk itt, Csongrád megyében most az a feladatunk, hogy az új gazdasági év kezdetén a magunk munkájából mi is leszűrjük a tanulságokat. „Tapasztalat a tudás anyja" — tartja egy régi közmondás. Gerő elvtárs az elmúlt év la. pasztalata alapján a jövő évi terv sikeres teljesítése érdekében néhány igen fontos kérdésre hívta fel a figyelmünket : 1. a termelőeszközök jobb kihasználása és a termelés egyenletesebbé tétele; 2. a fegyelem megszilárdítása; 3. a munkaerőszükséglet tervszerű biztosítása; 4. az önköltség csökkentése; 5. a minő-ég megjavítása; 6. a vezetés színvonalának emelése. Gerő elvtárs részletesen elemezte ezt a hat kérdést. Nézzük meg ezeket a kérdéseket néhány kiragadott csongrádmegyei számadaton keresztül. Az építőanyagipar szeptemberi tervét 70 9, októberi tervét 115.6, novemberi tervét 137 százalékra teljesítette. Te. hát a tervév vége felé lendült csak be a munka. De a hullámzás sokkal megdöbbentőbb számadataival _ tar lálkozunk, ha megyénk faiparának tervteijesítését vizsgáljuk. A faipar szeptemberi iervét 35.2, októberi tervét 118.9, novrmberi tervét 87.7 százalékra teljesítene. Tehát „hun előre, hun meg hátra". A faiparban a terV teljesít és e hullámzása a szer. veretlen anyagellátásból származott. Ez kétségtelenül ok. Ok, de nem kiküszöbö'hetetlen „objektív" _ körülmény. Meg kell végre tanulni, hogy a gazdasági vezetés nem kárlyajá. ték. A Makói Faárugyár anyagellátása mégis „sokszor a jószeren csőtől függ". Ha van, anyag — dolgozik a gyár, ha nincs — akkor kényszerszabadság a munkásoknak. Hasonló eset a Szegedi Konzervgyárban is előfordult. Szentes egyik téglagyárában, amikor elmaradás mutatkozott, vasárnapi rehammun' kát szerveztek különböző címeken. Ezek a rohammunkák természeteser. mértéktelenül felduzzasztottá!; a lúióra.díjakat. Bekövetkezett a béralap-túllépés, de a tervet az üzem „teljesítette". (Mintha a béralap nem tartozna bele a tervbe, mintha annak túllépése nem a tervfegyelem megszegését jelentené.) Ez a kapkodás bizony nem egy és nem is kellő, vagy három csongrádmegyei üzemünkre jellemző, hanem sajnos, igen sokra. A tervnegyedév elején, vagy hó elején kényelmes munkatempó volt az üzemekben. A negyedév végén vészjelként végigharsogták az üzemeken, hogy „elmaradtunk..."; nyomában „min. denkit a fedélzetre" parancsoltak és béralap ide — béralap oda, minőségi termelés ide, vagy oda. a tervet a tervfegyeleim megsértése árán is, a minőség csökkentésével is „teljesí. tették". Ebben az évben az egyenletes termeléssel éppen ezt a hebehurgya módszert kell kiküszöbölni. A munkaerőszükséglet tervszerű biztosítása az elmúlt évben megyei viszonylatban szintén gyenge oldalunk volt. Emlékezzünk csak az ál. lami gazdaságokra és a megye építkezési vállaiataira. Nemcsak országosan, de helyileg is úgy érezték ereknek a vállalatoknak, vagy üzemeknek a vezetői, hogy fejük felett átcsap a víz, ellepi őket. mert a leg. nagyobb munkaidőben csodálkozva vették észre, hogy nincs elég munkás. „Az első és legfontosabb tanulság szerintem, amelyet le kell vonnunk és amelyre már kongresszusunk is figyelmeztetett, hogy az üzemek, vállalatok ne várják, hogy a szájukba repüljön a sül!galamb, hogy elsősorban az üzemeket kell aktivizálnunk a munkaerőtoborzás terén" — vonta le a tavalyi munkaerőhiányból a tanulságot Gerő elvtárs az országos aktíva-értekezleten. A mi mezőgazdasági jellegű Csongrád megyénkben különösein fontos a mezőgazdaság munkaerőszükségI lelőnek biztosítása és ezt már most 'el kell kezdeni. Aratáskor és csép. ; léskor, vagy a kapálás idején már [ nem hivatkozhatnak a megye állami 'gazdaságainak vezetői arra, amire az idén hivatkoztak: „Nem számit'iiaittur.k arra, hogy nincs elég munkás". Az idén igenis számítsanak arra, hogy Magyarországon egyszer és mindenkorra végeszakadt a munkanélküliségnek és a munkaerői csal; szervezeit toborzással lehel biztosítani az egyes üzemek számára. Ami a munkaerőutánpótlás kérdéséi illeli, az szorosan összefügg a munkafegyelem és a szaktudás, vagy ami ezzel együtljár: a szovjet tapasztalatok elsajátításával. Erre. vonatkozóan saját csongrádmegyei tapasztalatainkból is bőségesen van példa. Az előbb idéztük a megyei építőanyagipar szeptember, október és november havi tervteljesí térének egyre emelkedő számadalait. Rendkívül érdekes, ha megnézzük az emelkedés okát. Szeptemberben 368 munkás 2381 túlórával 70.9, októberben 321 munkás 1807 túlórával 115.6; novemberben 188 munkás 1031 túlórával 137 százalékra teljesítette havi tervét. Tehát kevesebb munkás kevesebb túlórával túlteljesítette a tervet. Hogyan? Mi módon? A felelet egyetlen mondat: a szovjet munkamódszerek meghonosításával. Ezell; a számok tehát ismétellen azt bizonyítják, hogy „nincs tehetetlenség, csak tehetetlenség". Bizonyítanak ezek a számok még valamit: azt, hogy még sok tartalékunk van az 1952-es tervévre. És ismételten aláhúzzuk azt az alapvető igazságot, hogy a Szovjetunió mérhetetlenül gazdag tapasztalatainak szüntelen tanulmányozása és alkalmazása a legfontosabb feladat szocialista építésünkben. Tanulmányozzák szüntelenül az üzemek, állami gazdaságok és szövetkezetek igazgatói a kommunizmust építő szovjet nép munkamódszereit, mert e tapasztalatokkal megerősödve kiküszöbölhetjük hibáinkat és e tapasztalatok segítségével emelhetjük a gazdasági vezetés szintvonalát. II Sz0vletiniló az imperialisták agresszív politikájával a maga bíkepalitikáját áíistia szembe Párizs (TASZSZ). Az ENSZ küzgyű.és politikai bizottságának január 12-i ülésén Visinszkij elvtárs nagy beszédet mondott „Az új világháború veszélyének elhárítására, vaiamint a béke és a népek köz;i barátság megszilárdítására irányuló intézkedések" című napi. rendi ponttal kapcsolatban, ameiyet a Szovjetunió küldöttsége javasolt. A bevezetőben megállapította, hogy az ENSZ 5- ülésszaka óta a nemzetközi helyzet rosszabbodott. Meg kell mondani — jelentette ki —, hogy az egyre jobban és jobban bonyolódó n-emzetközi helyzet egyre növekvő feszültségének alapvető fő és legfontosabb oka az USA vezette atlanti tömb és egy sor más ország agresszív politikája. Részletesein kifejtette, hogy az USA által diktált eszeveszett fegyverkezési hajsza nyomorba dönti nemcsak az USA-csatlós ál.amo. kat, hanem még az USA dolgozó népét is. Idézte Wilsonnak, az USA u. n. „védelmi" mozgósítási hivatala vezetőjének nemrégiben közzétett jelentését, melyből ki derű, hogy az Egyesült ÁMamok haditermelése jelenleg háromszor annyi, mint 1950-ben volt és ez a haditermelés az eikövetkező években je. en tősen emelkedik még. A katonai programm következtében a® amerikai népnek még fokozottabban fognak hiányozni a közszükségleti cikkek, mint az elmúlt évben, de ugyanakkor ez a helyzet rendkívül előnyös a haditermelés teriile. lén dolgozó monopóliumok szá. mára. Az Egyesült Államokban a létfenntartási költségek az elmúlt év no. vemberáben 88.6 százalékkal magasabbak voltak a háború előtti színvonalnál és — Wilson kijelentése szerint — „Az infláció veszélye még mindig fennáll a védelmi kiadások szüntelen növekedése miatt-'' Az USA vezetői az amerikai nép. nek gazdasági felvirágzást Ígértek, de ehelyett a gazdasági romlás útjára vezet'k az országot. Wilson jelentése és Truman elnöknek a jelentéssel kapcsolatos üzenete világossá teszik, hogy az Egyesült Államok egész gaz. dasági életét az új háború előkészítésének vágányaira állították át. Ezt bizonyítja, hogy a Wilson jelentésében és a Truman elnök üzenetében felvázolt célok eleiesére a kongresszus több, mint 91 milliárd dollárt szavazott meg és ebből az összegből több, mint 77 milliárd dollárt közvetlenül katonai célokra szántak. Ebben az össtegben benne van az a 100 millió dollár is, amelyből a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni kártevő tevékenységeket pénzelik. — Gigászi összegeket költenek annak előkészítésérc, hogyan lehelne jobban megsemmisíteni a békés emberek millióit, akik nem akarnak semilyen háborút. nem törekednek semilyen világuralomra, nem akarnak semilyen gyarmatra szert tenni, akik csak arra törekednek, noqy nyugton hagyják őket, hogy békés munkában élhessék le éle'üket, sikereket érjenek el gazdaságuk, békés, kultúrált, boldog életük építésében. Visinszkij elvtárs példákkal igazolta, hogy teljes mértékben csőd- j be jutott az imperialisták hírhedt j „erőhelyzet" doktrínája. \ többi között megemlítette, hogy a csődöt mondott Marshall-terv Frinciaor- ! szágban a gazdasági helyzet meg- | ingásához és a kormány bukásához vezetett. Az imperialisták koreai terveivel és kudarcaival kapcsolatban Visinszkij elvtárs kije'entet'e, nogy azok „elégségesek annak megértéséhez, hogy az elkövetkező evben milyen iövő vár a világra — Európára, Közép- és Távolkeleíre — és maaára az Euzvesúlt Államokra. ha az USA az amerikai monopolisták önző érdaKei'ől vezettetve továbbra is folytatja ezt az utat: az agresszív tervek előkészítésének és meg valósi*.ásana^; útját. Az imperialisták azonban fenn. akarják tartani jelenlegi külpolitikai irányzatukat, jóllehet egyre több országból egyre határozottabb figyelmeztetés hangzik el ez eilen az agresszív Irányzat ellen. — Az elmondottak elégségesek ahhoz — hangsúlyozta Visinszkij elvtárs —, hogy semminemű kétely ne maradjon abban az irányban, hogy sürgősen meg kell tenni az intézkedéseket ennek a helyzetnek a megváltoztalására. Ki kell küszöbölni az új háború veszélyét és biztosítani kell a békét és a népek biztonságát. A Szovjetunió mondotta a továbbiakban — következetesen és változatlanul harcol azért, hogy baráti viszonyt teremtsen mindéin békeszerelő országgal és ezt a viszonyt megszilárdítsa. A továbbiakban leszögezte, hogy az agresszív atlanti tömbhöz va'ó tartozás tejesen összeférhetetlen az ENSZ tagságával, majd hangsúlyozta, hogy a ka. real hadműveletek gyom befe. jezése a béke és a népek biztonsága megerősítésének egyik legfontosabb feltétele. A panmindzsoná fegyverszüneti tárgyalásokon eddig semilyen haladás nem törlént és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy a megrekedt tárgyalásokat se. gíise elmozdítani a holtpontról. A koreai tűzszünet megkötése azt je. leinti, hogy megakadályozzák egy űj háborús tűzfészek keletkezésének veszélyét, val amely más helyen. — Ajánljuk a Biztonsági Tanácsnak — jelentette ki Visinszkij elv. társ — gyakoroljon befolyást a koI reai harcoló felekre, hogy a jelenleg I folyó tárgyalások eredményeképpen j egyezzenek meg a hadműveletek mielőbbi megszüntetése érdekében. — Értsék meg Uraim, hogy a koreai háború problémájának leg. sürgősebb megoldása nélkül hiába való az önök kollektív intézkedésekről szóló programmjánaJ; és a fegyverzet fokozatos csökkentési programmjónak megtárgyalása is. Eziulán Visinszkij elvtárs arról beszélt, hogy az USA más országok megsegítése ürügyével saját támaszpontjait építi és bővíti ki a Szovjetunió ellen és agresszív esete, kedeleit a Szovjetunió lámadó szándékairól ezóló koholmányaival kendőzi. A Szovjetunió ezzel gz agreezSzlv politikával a maga békepolitikáját állítja szembe. — Az új háborús veszély kiküszöbölése és a béke megszilárdítása legfontosabb garanciájaként — mondotta — mint a múltban úgy ma is. az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését javasoljuk. Egyben, mint korábban úgy most is javasoljuk, hogy hívjuk öasze a világkonferenciát a legköze. lebbi jövőben. Rendkívül fontos kérdés az atom. fegyver beliüásának és a nemzetközi ellenőrzés létesítésének kérdése — mutatott rá a továbbiakban Visinszkij elvtárs és hozzátette, hogy a Szovjetuniónál; az atomfegyver fel téllen eltiltásának és az eltiltás végrehajtása feletti nemzetközi el. ler.őrzés létesítésére vonatkozó javaslata feltétlenül utat nyit a megegyezés felé. Befejezésül hangsúlyozta, hogy „az új világháború veszélyének elhárítására, valamint a béke és a népek közti barátság meg zilárdít áréra irányuló intézkedésekről" szóló szovjet javaslattervezet elfogadása rendkívül fontos lépés az ENSZ előtt álló feladatok mego'_ dása terén. Ünnepi dísze'őadás Lenin halála évfordulóján A Magyar Doigozók Pártja Központi Vezetősége az MDP budapesti pártbizottsága és a fővárisi tanács V. I. Lenin elvtárs, a szov-1 jet állam megalapítója hi'álának 28. évfordulója a lkai mából 1952. ! január 21-én este 7 órakor az' Állami Operaházban ünnepi dÍ6z- 1 előadást rendez. Az ünnepi beszédet Molnár Frik. az MDP Központi Vezetőséginek tagja, igazságügyminisztar tartja. A központi ünnepi disíelóadással egyidőben az ország tért'elén, megyénkben, városokban, kerületekben és üzemekben ezintén megemlékező ünnepségeket tartanak a nagy Lenin halálának évfordulóján. A szegedi üzemek dolgozói értékes felajánlásokkal készülnek március 9-ére IA szegedi üzemek és vállalatok dolgozói a napokban tartották meg első neavedévi termelést értekezletüket, amelyen megismerkedtek a ráiuk váró leiadatokkal. Ezeken az értekezleteken a dolgozók felszólalásaikban az eddiginél több és jobb munkát ígérnek és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjának tiszteletére értékes felajánlásokat tettek. Levelezőink az alábbi sorokban ezekről a lelkes felajánlásokról számolnak be szerkesztőségünknek: Szegedi Kender fonógyárban Virág Ilona, a vizesfonó dolgozója Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjának tiszteletére felajánlotta, hogy első negyedévi tervét február 15-ére befejezi. Nagygyörgy Rozália vállalja, hogy 4 és fé. perces szedési időt 4 percre csökkenti. Korsós Gi. zella Ígéretet tett arra, hogy már. ciais 9-ére eddigi 105 százalékos teljesítményét 110 százalékra emeli fel Barna Mihályné igérie, hogy 116 százalékát 12Ó százatokra emeli fel. a hulladékot pedig 1 százalékkal csökken;i s a do'gozók kö zött jó felvilágosító munkát végez a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Hasik a Istvánná 2 százalékos teljesítmény emelést vál.alt Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjának tiszteletére. Suszter János A MEZÖKER dolgozói március 9-ére valamcny. nyi.cn értékes felajánlást teltek. Hajdú Dezsőné a raktári dolgozók ! nevében ajánlotta fe., hogy a 10 ] perces mozgalomban részt vesz és ' munkája fokozásával készül Rákosi elvtárs 60.ik születésnapjának megünneplésére. Kiss Torma Gyula ígérte, hogy az aimaváioguiási selejtet 2.4 százalékról 2 százatokra csökkenti. Szabó Ferencné felajánlotta, hogy a 100 forintra eső önköltsé. get újabb 2 százatokkal csökkenti. Csikós Józsefné Ígérte, hogy március 9-ére havi felvásárlási tervét 125 százalékra teljesíti. Kiss András A Szegedi Szab Alpári Szövetkezetben Németh 1. József vasalómunkás Rákosi elvtárs iránt érzett szeretete és hálája feléül vállalta, hogy minden negyedévben 5 százi.éki kai emeli teljesítményét, a selejtet pediq 1 százalékkal csökkenti. Szél Józsefné 160 százalékra lei| jesiti normáját. ígérte, hogy márt cius 9-ig, a teljesítménye emeln e l érdekében a gyengébb lolgor.Cknak átadja munkamódszerét. Ma. hala Károlyné azt ígérte meg, hogv Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére teljesítményét 100 százalékra emeli fel. Sállal Sándor