Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-16 / 12. szám

AZ MDP CSONGRADMEGYE A JÖVŐ HÉTEN SZEGEDEN SZEREPEL A 140 TAGU MAZOWSZE-EGYÜTTES ALSÓVÁROS VEZET A VÁROSRÉSZEK KÖZÖTTI • BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN Á LENGYEL KORMÁNY JEGYZÉKE AZ USA-HOZ V.. TTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVÉ. 12. SZÁM ÁRA 50 PILLÉR SZERDA, 1952. JANUÁR 16. I951-cs év tapasztalataival as 1952-es terv sikereért! Az igazán nagy, forradalmian nagy emberi telteik kifejezésére sza­vailik szürkék, kifejezéstelenek és erőtlenek. Gorlcij mondotta: „Nagy tettekhez nagy szavak illenek!" Erenburg e gorkiji idézetre célzott, amikor a leningrádi Irókhibban ar­ról panaszkodott, hogy nem tudja eléggé hűségesen kifejezni szovjet hazájának hősi munkalendületét, vagy Matroszov legendás hősiessé, gát. „Nagyobbak ezek a teltei; min­déin emberi szónál'' — mondotta. Amikor ötéves tervünk második esztendejének tervjelentését olvas, suk, ez a gorkiji, erenburgi gondo. lat lámád fel mindem magyar em­berben. A számok szürke nyelve líraivá szépül a szocializmus építésének pá­thoszálól. Nehéziparunk termelése 1951­ben elérte az 1938. évi termelés 310.9 százalékát... Mit jelent ez? Hallgasd feleletül űj traktoraink dübörgését; szemlél­tető ábraként új gyáraink füstölgő kéményeit. Nehéziparunk 1951-ben a háború, előttinek jóval több mint háromszo­rosát termelte... ez azt jelen'.i: Magyarország mezőgazdasági or­szágból ipari országgá fejlődött. Ipari országgá, de neon akármi­lyenné, hanem olyan országgá, amelynek népe a szocializmus útján halad, ahol az ipari fejlődés nem újabb munkanélküliséget, hanem újabb munkaalkalmat jelent. Büsz. kén nézhetünk barát és ellenség szemébe egyaránt. Telteink beszél­nek helyettünk és elmondják: „1951-ben a szocializmus építésében, Q béke magyarországi frontszaka­szának megszilárdításában komoly győzelmet arattunk" (Gerő elvtárs beszédéből). Komoly, nagy győzelmet arattunk, de nem véglegeset. Csatát nyertünk, die még elöltünk a küzdelem a szo" cializmus felépítéséért, a béke to. vábbi megvédéséért. És mi valljuk Ady Endrével együtt: „A mi üdvünk a változás, a mi imánk mindig elő­re". Mi meg akarjuk szilárdítani el­ért eredményeinket. De hogyan le­het forradalmi vívmányokai megvé­deni? Úgy, hogy újabb forradalmi vívmányokkal túl kell szárnyalni a már elérteket. Ha tovább akarunk haladni, ha újabb eredményeket akarunk elérni, akkor keményen kell bírálnunk még ennek a győztes csatának, az 1951-es év túlteljesítő, sének egyes hibáit is. Gerő elvtárs az országos aktivaértekezleiem ezért bírálta keményen az 1951-es év gaz­dasági munkáját. Nekünk itt, Csongrád megyében most az a feladatunk, hogy az új gazdasági év kezdetén a magunk munkájából mi is leszűrjük a tanul­ságokat. „Tapasztalat a tudás anyja" — tartja egy régi közmon­dás. Gerő elvtárs az elmúlt év la. pasztalata alapján a jövő évi terv sikeres teljesítése érdekében néhány igen fontos kérdésre hívta fel a fi­gyelmünket : 1. a termelőeszközök jobb kihasz­nálása és a termelés egyenletesebbé tétele; 2. a fegyelem megszilárdítása; 3. a munkaerőszükséglet tervszerű biztosítása; 4. az önköltség csökkentése; 5. a minő-ég megjavítása; 6. a vezetés színvonalának eme­lése. Gerő elvtárs részletesen elemezte ezt a hat kérdést. Nézzük meg ezeket a kérdéseket néhány kiragadott csongrádmegyei számadaton keresztül. Az építő­anyagipar szeptemberi tervét 70 9, októberi tervét 115.6, novemberi ter­vét 137 százalékra teljesítette. Te. hát a tervév vége felé lendült csak be a munka. De a hullámzás sokkal megdöbbentőbb számadataival _ tar lálkozunk, ha megyénk faiparának tervteijesítését vizsgáljuk. A faipar szeptemberi iervét 35.2, októberi ter­vét 118.9, novrmberi tervét 87.7 százalékra teljesítene. Tehát „hun előre, hun meg hátra". A faiparban a terV teljesít és e hullámzása a szer. veretlen anyagellátásból származott. Ez kétségtelenül ok. Ok, de nem ki­küszöbö'hetetlen „objektív" _ körül­mény. Meg kell végre tanulni, hogy a gazdasági vezetés nem kárlyajá. ték. A Makói Faárugyár anyagellá­tása mégis „sokszor a jószeren cső­től függ". Ha van, anyag — dolgo­zik a gyár, ha nincs — akkor kényszerszabadság a munkásoknak. Hasonló eset a Szegedi Konzerv­gyárban is előfordult. Szentes egyik téglagyárában, amikor elmaradás mutatkozott, vasárnapi rehammun­' kát szerveztek különböző címeken. Ezek a rohammunkák természeteser. mértéktelenül felduzzasztottá!; a lúióra.díjakat. Bekövetkezett a bér­alap-túllépés, de a tervet az üzem „teljesítette". (Mintha a béralap nem tartozna bele a tervbe, mintha annak túllépése nem a tervfegye­lem megszegését jelentené.) Ez a kapkodás bizony nem egy és nem is kellő, vagy három csongrád­megyei üzemünkre jellemző, hanem sajnos, igen sokra. A tervnegyedév elején, vagy hó elején kényelmes munkatempó volt az üzemekben. A negyedév végén vészjelként végig­harsogták az üzemeken, hogy „el­maradtunk..."; nyomában „min. denkit a fedélzetre" parancsoltak és béralap ide — béralap oda, minő­ségi termelés ide, vagy oda. a tervet a tervfegyeleim megsértése árán is, a minőség csökkentésével is „teljesí. tették". Ebben az évben az egyen­letes termeléssel éppen ezt a hebe­hurgya módszert kell kiküszöbölni. A munkaerőszükséglet tervszerű biztosítása az elmúlt évben megyei viszonylatban szintén gyenge olda­lunk volt. Emlékezzünk csak az ál. lami gazdaságokra és a megye épít­kezési vállaiataira. Nemcsak or­szágosan, de helyileg is úgy érezték ereknek a vállalatoknak, vagy üze­meknek a vezetői, hogy fejük felett átcsap a víz, ellepi őket. mert a leg. nagyobb munkaidőben csodálkozva vették észre, hogy nincs elég mun­kás. „Az első és legfontosabb tanulság szerintem, amelyet le kell vonnunk és amelyre már kongresszusunk is figyelmeztetett, hogy az üzemek, vállalatok ne várják, hogy a szá­jukba repüljön a sül!galamb, hogy elsősorban az üzemeket kell aktivi­zálnunk a munkaerőtoborzás terén" — vonta le a tavalyi munkaerőhi­ányból a tanulságot Gerő elvtárs az országos aktíva-értekezleten. A mi mezőgazdasági jellegű Cson­grád megyénkben különösein fontos a mezőgazdaság munkaerőszükség­I lelőnek biztosítása és ezt már most 'el kell kezdeni. Aratáskor és csép. ; léskor, vagy a kapálás idején már [ nem hivatkozhatnak a megye állami 'gazdaságainak vezetői arra, amire az idén hivatkoztak: „Nem számit­'iiaittur.k arra, hogy nincs elég mun­kás". Az idén igenis számítsanak arra, hogy Magyarországon egyszer és mindenkorra végeszakadt a mun­kanélküliségnek és a munkaerői csal; szervezeit toborzással lehel biz­tosítani az egyes üzemek számára. Ami a munkaerőutánpótlás kérdé­séi illeli, az szorosan összefügg a munkafegyelem és a szaktudás, vagy ami ezzel együtljár: a szovjet tapasztalatok elsajátításával. Erre. vonatkozóan saját csongrádmegyei tapasztalatainkból is bőségesen van példa. Az előbb idéztük a megyei építőanyagipar szeptember, október és november havi tervteljesí térének egyre emelkedő számadalait. Rend­kívül érdekes, ha megnézzük az emelkedés okát. Szeptemberben 368 munkás 2381 túlórával 70.9, októ­berben 321 munkás 1807 túlórával 115.6; novemberben 188 munkás 1031 túlórával 137 százalékra tel­jesítette havi tervét. Tehát keve­sebb munkás kevesebb túlórával túl­teljesítette a tervet. Hogyan? Mi módon? A felelet egyetlen mondat: a szovjet munkamódszerek megho­nosításával. Ezell; a számok tehát ismétellen azt bizonyítják, hogy „nincs tehetet­lenség, csak tehetetlenség". Bizonyí­tanak ezek a számok még valamit: azt, hogy még sok tartalékunk van az 1952-es tervévre. És ismételten aláhúzzuk azt az alapvető igazsá­got, hogy a Szovjetunió mérhetetle­nül gazdag tapasztalatainak szünte­len tanulmányozása és alkalmazása a legfontosabb feladat szocialista építésünkben. Tanulmányozzák szün­telenül az üzemek, állami gazda­ságok és szövetkezetek igazgatói a kommunizmust építő szovjet nép munkamódszereit, mert e tapaszta­latokkal megerősödve kiküszöbölhet­jük hibáinkat és e tapasztalatok se­gítségével emelhetjük a gazdasági vezetés szintvonalát. II Sz0vletiniló az imperialisták agresszív politikájával a maga bíkepalitikáját áíistia szembe Párizs (TASZSZ). Az ENSZ küzgyű.és politikai bizottságának január 12-i ülésén Visinszkij elv­társ nagy beszédet mondott „Az új világháború veszélyének elhárítá­sára, vaiamint a béke és a népek köz;i barátság megszilárdítására irányuló intézkedések" című napi. rendi ponttal kapcsolatban, ameiyet a Szovjetunió küldöttsége java­solt. A bevezetőben megállapította, hogy az ENSZ 5- ülésszaka óta a nemzetközi helyzet rosszabbodott. Meg kell mondani — jelentette ki —, hogy az egyre jobban és jobban bonyolódó n-emzetközi hely­zet egyre növekvő feszültségének alapvető fő és legfontosabb oka az USA vezette atlanti tömb és egy sor más ország agresszív politi­kája. Részletesein kifejtette, hogy az USA által diktált eszeveszett fegy­verkezési hajsza nyomorba dönti nemcsak az USA-csatlós ál.amo. kat, hanem még az USA dolgozó népét is. Idézte Wilsonnak, az USA u. n. „védelmi" mozgósítási hiva­tala vezetőjének nemrégiben közzé­tett jelentését, melyből ki derű, hogy az Egyesült ÁMamok haditer­melése jelenleg háromszor annyi, mint 1950-ben volt és ez a haditer­melés az eikövetkező években je. en tősen emelkedik még. A katonai programm következ­tében a® amerikai népnek még fokozottabban fognak hiányozni a közszükségleti cikkek, mint az elmúlt évben, de ugyan­akkor ez a helyzet rendkívül előnyös a haditermelés teriile. lén dolgozó monopóliumok szá. mára. Az Egyesült Államokban a létfenn­tartási költségek az elmúlt év no. vemberáben 88.6 százalékkal maga­sabbak voltak a háború előtti szín­vonalnál és — Wilson kijelentése szerint — „Az infláció veszélye még mindig fennáll a védelmi ki­adások szüntelen növekedése miatt-'' Az USA vezetői az amerikai nép. nek gazdasági felvirágzást Ígértek, de ehelyett a gazdasági romlás út­jára vezet'k az országot. Wilson jelentése és Truman el­nöknek a jelentéssel kapcsolatos üzenete világossá teszik, hogy az Egyesült Államok egész gaz. dasági életét az új háború elő­készítésének vágányaira állí­tották át. Ezt bizonyítja, hogy a Wilson jelentésében és a Truman elnök üzenetében felvázolt célok eleie­sére a kongresszus több, mint 91 milliárd dollárt szavazott meg és ebből az összegből több, mint 77 milliárd dollárt közvetlenül kato­nai célokra szántak. Ebben az össtegben benne van az a 100 mil­lió dollár is, amelyből a Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok elleni kártevő tevékenysé­geket pénzelik. — Gigászi összegeket költenek annak előkészítésérc, hogyan lehelne jobban megsemmisíteni a békés emberek millióit, akik nem akarnak semilyen há­borút. nem törekednek semilyen világuralomra, nem akarnak semi­lyen gyarmatra szert tenni, akik csak arra törekednek, noqy nyug­ton hagyják őket, hogy békés mun­kában élhessék le éle'üket, sike­reket érjenek el gazdaságuk, bé­kés, kultúrált, boldog életük épí­tésében. Visinszkij elvtárs példákkal iga­zolta, hogy teljes mértékben csőd- j be jutott az imperialisták hírhedt j „erőhelyzet" doktrínája. \ többi között megemlítette, hogy a csődöt mondott Marshall-terv Frinciaor- ! szágban a gazdasági helyzet meg- | ingásához és a kormány bukásá­hoz vezetett. Az imperialisták koreai tervei­vel és kudarcaival kapcsolatban Visinszkij elvtárs kije'entet'e, nogy azok „elégségesek annak megér­téséhez, hogy az elkövetkező ev­ben milyen iövő vár a világra — Európára, Közép- és Távolkeleíre — és maaára az Euzvesúlt Álla­mokra. ha az USA az amerikai monopolisták önző érdaKei'ől ve­zettetve továbbra is folytatja ezt az utat: az agresszív tervek elő­készítésének és meg valósi*.ásana^; útját. Az imperialisták azonban fenn. akarják tartani jelenlegi külpo­litikai irányzatukat, jóllehet egyre több országból egyre ha­tározottabb figyelmeztetés hang­zik el ez eilen az agresszív Irányzat ellen. — Az elmondottak elégségesek ahhoz — hangsúlyozta Visinszkij elvtárs —, hogy semminemű kétely ne maradjon abban az irányban, hogy sürgősen meg kell tenni az intézkedéseket ennek a helyzetnek a megváltoztalására. Ki kell kü­szöbölni az új háború veszélyét és biztosítani kell a békét és a népek biztonságát. A Szovjetunió mon­dotta a továbbiakban — következe­tesen és változatlanul harcol az­ért, hogy baráti viszonyt teremtsen mindéin békeszerelő országgal és ezt a viszonyt megszilárdítsa. A továbbiakban leszögezte, hogy az agresszív atlanti tömbhöz va'ó tartozás tejesen összefér­hetetlen az ENSZ tagságával, majd hangsúlyozta, hogy a ka. real hadműveletek gyom befe. jezése a béke és a népek biz­tonsága megerősítésének egyik legfontosabb feltétele. A panmindzsoná fegyverszüneti tárgyalásokon eddig semilyen hala­dás nem törlént és az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy a megrekedt tárgyalásokat se. gíise elmozdítani a holtpontról. A koreai tűzszünet megkötése azt je. leinti, hogy megakadályozzák egy űj háborús tűzfészek keletkezésének veszélyét, val amely más helyen. — Ajánljuk a Biztonsági Tanács­nak — jelentette ki Visinszkij elv. társ — gyakoroljon befolyást a ko­I reai harcoló felekre, hogy a jelenleg I folyó tárgyalások eredményeképpen j egyezzenek meg a hadműveletek mielőbbi megszüntetése érdekében. — Értsék meg Uraim, hogy a koreai háború problémájának leg. sürgősebb megoldása nélkül hiába való az önök kollektív intézkedések­ről szóló programmjánaJ; és a fegy­verzet fokozatos csökkentési pro­grammjónak megtárgyalása is. Eziulán Visinszkij elvtárs arról beszélt, hogy az USA más orszá­gok megsegítése ürügyével saját tá­maszpontjait építi és bővíti ki a Szovjetunió ellen és agresszív esete, kedeleit a Szovjetunió lámadó szándékairól ezóló koholmányaival kendőzi. A Szovjetunió ezzel gz agreez­Szlv politikával a maga béke­politikáját állítja szembe. — Az új háborús veszély kikü­szöbölése és a béke megszilárdítása legfontosabb garanciájaként — mondotta — mint a múltban úgy ma is. az öt nagyhatalom béke­egyezményének megkötését javasol­juk. Egyben, mint korábban úgy most is javasoljuk, hogy hívjuk öasze a világkonferenciát a legköze. lebbi jövőben. Rendkívül fontos kérdés az atom. fegyver beliüásának és a nemzet­közi ellenőrzés létesítésének kérdése — mutatott rá a továbbiakban Vi­sinszkij elvtárs és hozzátette, hogy a Szovjetuniónál; az atomfegyver fel téllen eltiltásának és az eltiltás végrehajtása feletti nemzetközi el. ler.őrzés létesítésére vonatkozó ja­vaslata feltétlenül utat nyit a meg­egyezés felé. Befejezésül hangsúlyozta, hogy „az új világháború veszélyének el­hárítására, valamint a béke és a népek közti barátság meg zilárdí­t áréra irányuló intézkedésekről" szóló szovjet javaslattervezet elfo­gadása rendkívül fontos lépés az ENSZ előtt álló feladatok mego'_ dása terén. Ünnepi dísze'őadás Lenin halála évfordulóján A Magyar Doigozók Pártja Köz­ponti Vezetősége az MDP buda­pesti pártbizottsága és a fővárisi tanács V. I. Lenin elvtárs, a szov-1 jet állam megalapítója hi'álának 28. évfordulója a lkai mából 1952. ! január 21-én este 7 órakor az' Állami Operaházban ünnepi dÍ6z- 1 előadást rendez. Az ünnepi beszédet Molnár Frik. az MDP Központi Vezetőséginek tagja, igazságügyminisztar tartja. A központi ünnepi disíelóadás­sal egyidőben az ország tért'elén, megyénkben, városokban, kerüle­tekben és üzemekben ezintén meg­emlékező ünnepségeket tartanak a nagy Lenin halálának évforduló­ján. A szegedi üzemek dolgozói értékes felajánlásokkal készülnek március 9-ére IA szegedi üzemek és vállalatok dolgozói a napokban tartották meg első neavedévi termelést értekezle­tüket, amelyen megismerkedtek a ráiuk váró leiadatokkal. Ezeken az értekezleteken a dolgozók felszó­lalásaikban az eddiginél több és jobb munkát ígérnek és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjának tiszteletére érté­kes felajánlásokat tettek. Levele­zőink az alábbi sorokban ezekről a lelkes felajánlásokról számolnak be szerkesztőségünknek: Szegedi Kender fonógyárban Virág Ilona, a vizesfonó dolgozója Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjá­nak tiszteletére felajánlotta, hogy első negyedévi tervét február 15-ére befejezi. Nagygyörgy Rozália vállal­ja, hogy 4 és fé. perces szedési időt 4 percre csökkenti. Korsós Gi. zella Ígéretet tett arra, hogy már. ciais 9-ére eddigi 105 százalékos teljesítményét 110 százalékra emeli fel Barna Mihályné igérie, hogy 116 százalékát 12Ó százatokra eme­li fel. a hulladékot pedig 1 száza­lékkal csökken;i s a do'gozók kö zött jó felvilágosító munkát végez a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Hasik a Istvánná 2 száza­lékos teljesítmény emelést vál.alt Rákosi elvtárs 60-ik születésnapjá­nak tiszteletére. Suszter János A MEZÖKER dolgozói március 9-ére valamcny. nyi.cn értékes felajánlást teltek. Hajdú Dezsőné a raktári dolgozók ! nevében ajánlotta fe., hogy a 10 ] perces mozgalomban részt vesz és ' munkája fokozásával készül Rákosi elvtárs 60.ik születésnapjának meg­ünneplésére. Kiss Torma Gyula ígér­te, hogy az aimaváioguiási selejtet 2.4 százalékról 2 százatokra csök­kenti. Szabó Ferencné felajánlotta, hogy a 100 forintra eső önköltsé. get újabb 2 százatokkal csökkenti. Csikós Józsefné Ígérte, hogy már­cius 9-ére havi felvásárlási tervét 125 százalékra teljesíti. Kiss András A Szegedi Szab Alpári Szövetkezetben Németh 1. József vasalómunkás Rákosi elvtárs iránt érzett szeretete és hálája feléül vállalta, hogy minden negyedévben 5 százi.ék­i kai emeli teljesítményét, a selej­tet pediq 1 százalékkal csökkenti. Szél Józsefné 160 százalékra lei­| jesiti normáját. ígérte, hogy már­t cius 9-ig, a teljesítménye emeln e l érdekében a gyengébb lolgor.Ck­nak átadja munkamódszerét. Ma. hala Károlyné azt ígérte meg, hogv Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére teljesítményét 100 szá­zalékra emeli fel. Sállal Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents