Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

TASARNAP, J952. JANUÁR I*. e DoíSSz™ MÚLTJA és JELENE Ax üzem kommunista aktívái ériekexleten tárgyalták meg, miért kell odaadóbban, felelősségtudattal végezniük munkájukat Istvánná Szokatlanul élénk volt csütörtökön 2 óra után az Újszeged! Kentderszövő kultúrtermének környéke. Az üzem a pénztárosból igazgató legyein. Méltó társa volt Bolgár igazgatónak, egy másik igazgató, Deák, legjobb párlaktívái gyűllek össze, aki részese volt az újvidéki tömeghogy egy rövid időre visszat'lkinl- . gyilkosságoknak. Érdemei elismeréseinek az elmull rendszer küzdel- | séül, ő is beülhetett az igazgatói mes éveire, az elnyomás, a kizsák- j székbe. mányolás könyörtelensógére, hogy j Slrack elvtárs előadása további mindezeket ismét felidézve, levon, j részében ismertette, hogyatn bántak ják a tanulságokat jelen helyzetük. ; az elmúlt rendszerben a dolgozók. re. s világosabban lássák munkájuk hiányosságait és a jövő feladatait. kai. A drasztikust trágár szavak özönét zúdították a dolgozókra. Nem volt ritka eset az sem, hogy Dolgozóink egy része igen hajla- ütlegelték őket. Börcsök Károlynét például azért bocsátották el ez üzemből, mert nem állította ]e három percre gépét, akkor, amikor Horthy István meghalt. Balesetek, tbc, terror mos arra, hogy megfed odlkezve a mult minden szenvedéséről, jog. foszloltságáról, szinte természetesnek és magától értetődőnek veszi, hogy ma már szabad országban él, hogy megszűnt a könyörtelen kizsákmányolás és egyre inkább . ...... „.w-gazdagabb és boldogabb éleiét él-<•.-, "T^ rt müvezehetünk Erről beszélt előadásának'a l^oMi^nem egy dolgozo bevezető részében Strack Sándor elv- " fT^LÍf , tt•_ nos művezető például csak azokat tara Elmondotta, hogy az U szege. ^ £Z üzembe, aldket tk Kenderszovo egyes dolgozol, egyes mcgka hafolt magának Akik erre kommunistái közönyösen vnsielked- * . hnilandók 'azokat elborek osztályukká,, sőt a Párttá, ^oMa tgy S^bb m^S szemben, is. S hogy ez így van, an- ^ j^, • 6^{et nak nagyrészt az az oka, hogy N lörőtítek a dolgozák egész. ezek a dolgozok megfeledkeztek ar- sí 6vel Ha panasik<xl^ a^oros rál, hogi/an is éllek a múltban, de . mlailt)Fazi a vá]aszt ks^k: megfeledkeztek arról ts hogy mm- ^ megszokják." Sebők Sándor den erőnket latba kell vetnünk cdlleloló J pék/ául munkaközben annak érdekeben, hogy többe visz összeeselt sPamikor ezt jelentették; sza ne érhessen az elnyomó toké- ezt & vá h l&k: Nem mt sek uralnw- A napi mankónkban , AkA.or csa% tolja lovább a vak> szilárd helytállással kell szem- cs-„ ' beszállnuak az imperialisták hábo- Slrack elvtára el5ad4sa 1ovább; rus ceikttuzeseavel es erőfeszítésen Lészábm a20kaól a badesetdcről be. • - [szélt, amelyek az elmúlt rendiszerStraick eüvtárs felhívta a jelen- : ben napirenden voliak az üzemiben, levő dolgozók, Pártaktívák figyel- !a védőberendezések hiánya miatt, mét arra, hogy a Párt iránti és az 'Szurmai Er.dre, például fél karját osztály iránti hűségnek neim szavakban, li anem harcos tettekben kell megnyilvánulnia. A küzdelmes mult Az értekezlet résztvevői igen négy érdeklődéssel hallgatták végig Strack elvtárs előadásának azt a részét, amelyben vázolta, hogyan éltek és dolgoztaik a Horthy-rendszerben az Ujszegedi Kenderszövő dolgozói. Számos példát hozott fel a 30-as évek so-eak keserűségéből. Hogyan éllek ebben az időben az Ujszegedi Kenderszövőben? Ökölbe szorult a kezünk, araikor hallottuk, hogy az üzem egyik dolgozó nője így beszélt a múltról: „Örültünk, ha papír, pénzt kaptunk, mert az tíz pengőt jelentett. Ezért viszont heti 66—72 órát dolgoztunk. De még ebből is különböző járulékokat vontak le, és nem volt ritka a dohányzáséri kiszabolt öt pengős büntetés sem." Kiss Lajos elvtárs élmunkás, elki most az üzem újítási felelőse, ott ül a második sorban. Az ő szavait idézi most Slrack elvtárs: 1935-ben Kiss elvtárs a felvetőben dolgozott, s bár 30 pengő járt volna munkájáért, ö csak 20 pengőt kapott társaival együtt, bármennyi is volt a teljesítményük. Amikor az igazságtalan bérezés miatt sztrájkba léptek, megjelent a rendőrség az üzemben és otthon a lakáson, s elbocsátották a sztrájkoló dolgozókat. Akad, helyettük más bőven, hiszen a köpködőkön, ezer és ezer munkanélküli várta a munkaalkalmat. Mit 6zólt a dolgozó jogos követeléséhez Bolgár igazgató? ,fElég ez a pénz egy fej hagymára, ez pedig nektek elég.'' Sikkasztó, gyilkos igazgatótól függött a dolgozók sorsa Az elmiult rendszer tőkései minden lehető módot felhasználtak aura, hogy növeljék hasznukat. Az Ujszegedi Kenderszövőben akkor. — amint Strack elvtárs előadásában elmondotta, — a kezdő szövőnőnek csak hat heti munka után adtat; fizetést. Ezalatt az idő alalt, tehát ingyen dolgoztak a tőkéseknek. A gyár vezetősége, a hat hét után számos szövőnői elbocsátott azzal az indokkal, hogy nem megfelelőek. Jöttek újak a helyükbe, akrik ismét hat hélig ingyen, dolgoztak a tőkésnek. Biztosak voltak benne, hogy bármikor rendelkezésükre áll, báitmrilyen nagyszámú munkaerő. Ennek tudatában jelentette ki Gellért igazgató drasztikus sza. vak kíséretében: „Míg kukoricám van, disznói hizlalni tudok!" Kik voltak azok, akik mindemkor a legdurvábban, a legaljasabban bánlak a dolgozókkal? Bolgár igaz. gató először pap volt. Az Uzem.be, mini pénztáros került, de csakhamar igazgstó leli. De először valami nagy tettet kellett végrehajtania. S Bolgár igazgató többszáz dolgozó tüzielőre befizetett pénzét elsikkasztottal Ez minden, esetre elegendő „érdem" volt arra, hogy vesztette el, s amikor segélyt kért az igazgatóságtól, 15 pengőt kapott ezzel a megjegyzéssel: „Örüljön, hogy még ennyit is adunk." A balesetek zöme abból származott, hogy a gyár vezetősége a nagyobb ha. szon érdekében elrendelte, hogy menetközben kell olajozni a gépeket. Ma minden dolgozónak kötelessége leállítani a gépet,, a gépápo. lós idejére. Az Ujszegedi Kenderszövőhen uralkodó egészségi állapotokra jellemző, hogy 1931.ben a szegedi TBC.s betegek 93 százaléka, az Ujszegedi Kemderszövő, illetve a Sze. gedi Kender dolgozói tették lei. A Bélrost üzem porfelhője, valóságos tonyészteiepe volt a TBCnek. Ma már ezt az üzemrészt modern porszívókkal, légnedvesítő berendezésekkel láttál; el. A mult rendszerben a balesetek mindennaposak voltaik, szinte naponta járt ki az üzembe a mentőkocsi. Még keservesabbé, nehezebbé vált a dolgozók él ele, amikor ea üzem hadiüzemi parancsnokság alatt működött. Ez' idő alatt még kegyetlenebbül bántik a dolgozókkal. A tőkések állandóan azzal fenyegetőztek, hogy a hadi-üzemi parancsnokság elé állítják a dolgozókat. Opes Lajost például 30 napi szabadság vesztésre ítélték. A szövőből 4, a cérnázóból 3 dolgozót ítélt el a hadiüzemi parancsnokság. Ez volt a mult, a sötétség, az elnyomás, a kizsákmányolás korszaka. Mennyire megváltozott azóta az élet ebben az üzemben is. Felderülnek az reok, amikor Strack elvtárs előadásában arról beszól, hogyan élnek ma atz üzem dolgozói. A gazdag, boldog jelen Az üzem gépeit 1 millió forintos beruházással alsó-szíjmeghajtásra szerelték át. Ezzel megszűnt a hatalmas szíj-erdő, amely veszélyez, tette a dolgozók életét. Pórszívó gépeket, légnedvesítőket szer eltel: fel, beüvegezték a kártoló gépekel. Mindezek az intézkedések a dolgozók egészségvédelmét, biztonságát szolgálják. A felszabadulás óta korszerű bölcsődét kaplak az üzem dolgozói. A gyönyörűen felszerelt kultúrotthon, a könyvtár, a számos sportolási lehetőség, mind azt bizonyítja, hogy népi demokráciánk a legmeszebbmanőkig gondoskodik a dolgozókról. Eltűntek az üzemből a régi igazgatók, eltűntek a tőkéseket kiszolgáló hajcsárok. A szitok, a durva bánásmód helyett, ma elvtársi hangon, beszédnek a dolgozókkal. Az üzem minden dolgozója előtt is megnyílt a tanulási lehetőség. Mindannyian ismerik Csécsi lm. rét, Dovály Erzsébetet, akik már honvéd tisztek. Jóó György, a ml. nisz tóriumban dolgozik. Tóth Erzsi, az Államvédelmi Hatóság tisztje, Oláh Anna és Decker Béláné művezetők. Palotás László, Igaz Erzsébet, Pelrik Katalin a Vörös Akadémián tanulnak. Az értekezlet résztvevői feszült érdeklődéssel hallgatták végig Stirack elvtárs előadásét, majd számosan felszólaltak. Vígh elvtársnő így beszél 1: — Amit itt Strack elvtárs elmondott, az csak egy csepp a tengerben. Egy csepp a sok szenvedésből, amiben az elmúlt rendszerben részünk volt. Víghné elvtársnő el. mondotta, hogy akadt olyan dolgozó. aki keservesen összekuporgatott fillérjein hibás szőnyeget akart vásárolni az üzemből. Bolgár igazgató ezeknek a dolgozóknak így beszedi: .Minek az maguknak, minek a proli lakásán a. szőnyeg? Úgy néz az ki mint istállóban a zongora." Víghné e'livtársmő elmondotta, hogy egy alkalommal elment az üzemi orvoshoz, akinek volt egy kutyája. Amikor az egyik beteg rálépett a kulya lábára, kizavarta a beteget anélkül, hogy megvizsgálta volna. Pintér István elvtárs hozzászólásában. kijelentette, hogy nagyon régen szereteti volna már ilyen elő. adást hallgatni. Ezután elmondotta, hogy a fe-esége az elmúlt rendszerben mini varrónő 6 pengőt kéréséit, nmelelt, hogy mesterének házimunkát is végzett. Felesége most a női sznbóipari szövetkezeiben dolgozik. Eddig nem látta világosan az elmúlt rendszer és a mostani életünk közli különbséget. Most a napokban, amikor jó munkájáért juialmat kapott, beismerte, hogy tévedett, mert látja, hogv néni demokráciánk mennyire megbecsüli a becsületes dolgozókat. — Bár feleségem pártonkívüli, — mondotta Pintér elvtárs, — mégis nagyon megszerette a PáTtot és megígérte, hogy teljesítményét 200 &zá_ zalékra emeli. Kiss Sándor elvtárs, az ellenséggel szembeni izzó gyűlölet hangján beszél't a mult szenvedéseiről. 1908ban, amikor egy napon heves vihar pusztított, a dolgozók jobb hely hdj.ján a kazánházba menekültek. A gvár egyik kéménye összeomlott és 12 dolgozó vesztette éleiét. 1930.ban Palotás Lajos molorkezelés közben lelte halálát. A tőkések áldozata lett Mórát nevű dolgozó is, aki az éhségtől legyengülve tőlta a csilléket, addig, amíg össze nem esett és ott nyomban meg is halt. A kommunisták fokozottabb példamutatással végezzék munkájukat S a 11 a i Imre elViárs hozzászólásában arról beszélt, hogy az üzemben a múltban a konyhán a tisztvi. seliőlk dőzsöltek, ott munkások nem kaptak ebédet. Rámutatott arra, hogy az Ujszegedi Kenderszövőben is komoly feladatok várnak a dolgo. zókra a munkafegyelem megszilárdításában. A rostkikészítőben például az elmúlt napokbam komoly lazulás tapasztalható a munkafegyelemben. ígéretet tett, hogy mindent elkövetnek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. G á 1 János elvtárs művezető, hozzászólásában beszéltazokról a feladatokról, amelyek a Rőder- és Deák-mozgalom kiszélesítésében várnait a dolgozókra. Megígérte, hogy e tekintetben is minden segítséget megadnak a művezetők. Meleg Ferenc elvtárs művezető elmondotta: népi demokráciánknak köszönheti, hogy művezető lett. ö is beszél't a mult nyomorúságából. Amikor az üzembe került, elrendel, ték, hogy bontsák le a hétházakat, a munkáslakásokat. Amikor a dolgo. zók Bolgár igazgatóhoz mentek panaszukkal, az így felelt: „Van elég hely az udvaron., feküdjenek oda gyerekestől, nem árt az eső maguknak." Kovács György elvtárs az üzemi Pártbizottság részéről szólalt fel. Felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy a kommunisták fokozottabb példamutatással végezzék munikáju. kat. Nem kielégítő az iizenvben nz agitációs munka. Vannak pártcsoportvezetők, sőt alapszervi funkcionáriusok is, akii; nem járnak el az értekezletekre. Niylvánva'.ó, hogy így nem végezhetnek jó munkái. Hiba, hogy a munkáskáderek egy része, miután feielősebb munkahelyre kerülnek, elszakadnak a dolgozóktól. N11 s i n g e r Gyula elv. társ a fokozottabb tanulásra, a Párt és a kormányhatározatok alapos ismeretére hívta fel a dolgozók figyelmét. IV. Kiss Ferencné elvtársnő elmondotta, hogy a múltban férje munkan'élkül volt hosszú ideig, s hiába kérte W i 1 h e I m igazgatót, hogy vegyék fel férjét is az üzembe, mindannyiszor elutasították. Ugyan, akkor ma, nem hogy munkanélküliség, ellenkezőleg, munkaerőhiány van. Do'gozó társai nevében ígéretei tett, hogy Rákosi elvtárs szülelés. napjának tiszteletére megjavítják a munkafegyelmet, hogy sikerrel lel. jesíthessék ötéves tervünk harmadik évében rájuk váró feladatok alt. ja Meghiusult szerecsenmosdalás Kisteleken Van egy régi közmondás a vaj. rál, meg a napról. Mindenki ismeri: „Akinek vaj van a fején, ne men. jen a napra". Dr. Sugár Béta kisteleki ügyvéd azonban úgy látszik, nem eléggé ismeri ezt, a számára pedig igen hasznos közmondást. Jócskán van ugyanis vaj a fején, vagy amint mondani szokták ,,van neki a füle mögött bőven", mégis a napra sétált vele, hogy ártatlan báránykaként mutogassa magát. Igaz ugyan, hogy kellő ravaszsággal sétálgatott elő, de ezúttal ez a ravasz, ság mégsem mutatkozott elegendő, nek. A történet — amely intő példa lehet mindenütt az ellenség aknamunkájára — rö. viden a következő: Dr. Sugár Bélát népi demokráciánk megfosztotta az ügyvédi jog| gyakorlattól, mert egy dolgozó kispatraszlol fondorlatosan kiforgatott I vagyonából és nevetségesen kis öss' szegért — 600 forintért — vette meg armak házát. Azóta elavult több mint két esztendő és Sugár ügyvéd úr úgy gondolta, hogy ideje lesz akoióba lépni. A szegedi Ügyvédi Kamarához fordult, hogy visz. szaszerezze ügyvédi joggyakorlatát. Ehhez azonban iratok lettek volna szükségesek, olyanok, amelyek Su. gár Béta demokratikus hazafiasságát bizonyítják. Nem egyszerű volt ez a feladat, hiszen olyasvalami ez, mint mikor a szerecsent próbáljál: fehérre mosdatni. A súrolás mindenesetre megkezdődött s ebben nagy segítségére voltak Sugár ravasz kulákba/ráttíi, de nem lcevésbbé néhány kisteleld elvtárs gyengesége is, akik nem rendelkeztek kellő éberséggel. Ez éppen ennek a történetnek az egyik legnagyobb tanulsága. Sugár felhasználta céljai érdeké, ben dr. Pálinkás Pál állatorvosi is, aki Szanka Antal kisteleki DÉ. FOSZ-titkárt igyekezett fondorlatosan arra rávenni, hogy bizonyítsa Sugár demokrataságát. Azzal tévesztették meg Szanka Antalt, hogy Kiss István, a DÉFOSZ-elnök már aláirta ezt az írást. Szanka erre minden elolvasás nélkül aláírta a maga nevét is arra a papírra, ame. lyen az állt, hogy Sugár Béla tá. mogalója a szövetkezeti mozgalom, nak és jó a viszonya a község dolgozó parasztjaihoz. Ráadásul ezt a kitűnő jellemzési maga Sugár Béla fogalmazta és irta sajátmagáról. Később Szám,Ica Antal rájött arra, hogy helytelenül cselekedett, hiszen ö is tudja, hogy Sugár nem tartozik a demokratikusan gondolkodó, becsüleles dolgozók táborába. Hogyan is tartoznék, amikor Kistelek leghirhedtebb fasisztáival, kulák, jóival tart fenn kebelbarátságol. Sugár ügyvéd legjobb barátai közé tartozik Gerzsány Lajos ismert nyilasvezér, alá emellett 120 holdon zsákmányolta ki a dolgozó parasztokat, Állandóan a társaságukban van Balipap József cséplőgéptulajdonos-kulák leánya is ezenkívül ba. ráti körükbe tartozik Göbels János 60 holdas kulák. Tóth Pál fasiszta volt főjegyző veje és Bartucz János ismert jobboldali cipészmester, aki uszító jelszavakat firkált vem is olyan régen a kisteleki házak falára. Minderre főként akkor dériül fény, amikor a Szegedi Ügyvédi Kamara kiküldő'lei a hivatalos vizsgálatot megindították Kisteleken most, január 8-án. A reakciós ügyvédi furfanggal párosult kulálaa. vaszság leleplezésében nagy segítse, get nyújtott a Szegedi Járási Párt. bizottság, amelynek egyik jelenlévő munkatársa. Szántó Margit elvtársnő, megvilágította, hogyan szövetkeztek össze népünk kisteleki ellen, ségei és hogyan használták ki a kisteleki DÉFOSZ funkcionáriusok ébertelenségél, Szanka Antal később visszavinia ugyan nyilatkozatát egy levélben, amikor rádöbbent, hogy mit írt alá, húszen — amint a vizsgálat során saját maga is mondotta — jól tudja, hogy Sugár Béla ellensége a szövetkezeti mozgalomnak és csak a kulákokkal tart jó. viszonyt. Nem lett volna szükség azonban, erre a másik írásra, ha nyomban az elvtársak kellő éberséggel lépnek fel a Jculákbarát ügyvéddel szemben. A tanulság Ez az esel jó tanulság Kiss lslván és Szanka Antal számára egyaránt, de minden dolgozó számára is. A Párt éberségén meghiúsult a kisteleki szerecsenmosdat ás, de nem szabad, hogy következmények nél. kül járjon ez az ügy. Kisteleken éber figyelemmel kell kísérni a Su. gár-félék működését, akiknek úgy. látszik, jó érzékük van arra, hogy a leggyengébb ponton támadjanak. Jellemző, hogy as igazoló íráséi t nem a Kisteleki Pártbizottsághoz, vagy a Tanácshoz fordullak, hanem a DÉFOSZ-hoz, ahol a leggyengébb ellenállásra számítottak. Helytele i ezen a téren a Szegedi Ügyvédi Kamara magatartása is. A Kamara képviselői ugyanis kijelentették n Járási Pártbizottság munkatársának. hogy ők maguk is ajánlást a DÉFOSZ-tól kérnek, mivel az a, leg. demokratikusabb szervezet" a faluban. Illenék tudni, hogy legfőbb illetékességgel ilyen téren is mindenütt a Pártbizottság, vagy a pártszervezet rendelkezik! Pálinkás állalorvos ügyét is fel. tétlenül ki kell vizsgálnia az illeti, keseknek, hiszen ő annak ' ellenérc, hogy a népi demokrácia fizetését élvezi, mégis a kulákok pártján próbált tevékenykedni. Mindez azonban nemcsak a kistelekiek számára tanulság. Figyelmez, tető mindenütt: ne higgyünk a kitIáknak, ne higgyünk a kulákok ba. rútadnak és fokozott éberséggel fi. gyeljünk minden lépésükre, hogy visszaverhessük bélcés életünk ellen intézeti támadásaikat. Nagy sikerrel mutatta be a Szegedi Nemzeti Színház Urbán Ernő „Tűzhereaztaég" című asínműtét „Nehezen szántam rá magam, hogy eljöjjek a színházba. De most mégis azt mondom, hogy vasárnap elhozom a feleségem is és mégegysaer megnézem az előadást" — így beszélt pérjtekan este a „Tűzkeresztség" című színmű beanutaló előadá. sán a második felvonás szünetében Börcsök Károiy, a dorozsmai gépállomás dolgozója. De nemcsak ő, hanam a bemutaló előadás minden egyes résztvevője így vélekedett. Ezt fejezték ki a sűrűn felcsattanó nyíltszíni tapsok, amelyekkel az előadás egy-egy érdekes jelenetét fogadták. Ur&án Ernő „Tűzkeresztség" című színműve, armak problémája itt él közöttünk a mában, nap, mint nap találkozunk vele termelőcsoportjainkbam, találkozunk az új élet útjára lépett tszes-fagokkal, akiket oly nagyszerűen ábrázol az író s aldket híven alakítottak a Szegedi Nemzeti Színház művészei is. Szereplők és a közönség együtt élt, együtt lelkesedett ezen az előadáson. A nézőtéren, a páholyokban olt ültek a „Táncsics.", a „Dózsa"-lermeiőcsoport tagjai, a dorozs. mai gépállomás dolgozói is. Nemcsak szórakoztak ezen az előadáson — bár erre is sok alkalmat nyújt a darab kedves, vidám jeleneteivel —, de mindenekelőtt tanullak, nevelődlek. Megtanulták, hogyan igyekszik éket verni az ellenség a rágalmazással, acsarkodásaival a lermeiőcsoport tagjai közé. milyen aljas módon igyekszik befurakodni a termelőcsoportba. Ki r,e gyűlölné a minden hájjal megkeni, aljas ku. lákasszonyt, Sóhár Lidit, vagy a gyengeelméjűség álarca mögé rej. íőzött, számonkérő csendőrt, Talabér Misát? Megismerjük a darabból, hogyan kell helyesen alkalmaznunk a gya. korlatban Párlunk paraszlpolitikáját, hogyan és milye® eszközökkel kell a szövetkezett útra vezeini dolgozó parasztságunkat. Köröm Sándor Iszcs-elnök tévedésén tálhatjuk, mennyire káros, ha lermelöcsoportjaink begubóznak, ha kinézik a csoportból az újonnan belépő, ket. A szövetkezeti gazdálkodáshoz vezelö út kemény harcok útja. Egyezerre kell harcolni az éle let adó gabonáért és az eredrnénveinkre törő ellenséggel szemben. De a győzelem nem kétséges. Az ellenség mesterkedései, egyas emberek tévedései, a tudatukban rejtőző, elmúlt világból ittmaradt csökevények gátló hatásai elle.nére is diadalmaskodik a termelöcsopoTt ügye. Diadalmaskodik, meit amint a „Tűzkeresztségben'1 is láthatjuk, a Párt biztos kézzel vezefi a dolgozó parasztokat a szebb élet felé. Milyen nagyszerű asszony Boziné, a párttitkár. A nincstelenségböl> a nyomorúságból emelte fel a felszabadulás. Minden alkalommal, a legnehezebb helyzetben is irányt tud mutatni, mert a Párt, a dolgozó társai szeretete és Pártunk tanításai vezérlik. Minden dolgozó számára komoly tanulságot jeleni Urbán Ernő színdarabja. A Szegedi Nemzett Színház mintegy kél héten át játssza, s amint a bemutató előadás is bizonyítja: igen nagy sikerrel. A színdarab és az előadás részletes ismertetésére még visszatérünk.