Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-13 / 10. szám

VASARNAP, 1962. JANUAR 15. 3 xaaaM ... LESZ AZ ASSZONYNAK GUMICSIZMA ÉS A GYEREKNEK KABÁT Egyr* csökkennek a piaci árak, mégis szívesebben hozzák áruikat a dolgozó parasztok, mint a jegyrendszer eltörlése előtt »A jegyraidszer megszüntetésével kapcsolatos árrendezést kl kell egészíteni olyan Intézkedésekkel, amelyek a falu dolgozó népe számára előnyösek és arra ösztönzik a gazdákat, hogy fokozzák termelésüket és több élelmiszert hozzanak a piacra. Ezért javasoljuk, hogy a jegyrendszer megszüntetésével egyidejűleg minden termelő számára, aki beadási kötelezettségének eleget tett, tegyük szabaddá a mezőgazdasági termények és termékek forgalmát" — mondotta Rákosi elvlárs november 30-1 beszédében. HÍZOTT 'LIBA, baromfi, tojás, tejfel, a legkülönbözőbb áruk hosz»rú sora kínálkozik megvételre a szetgedi Marx-téri piacon. Az egész tér zsúfolásig megtelt szombaton mér kora reggel. A sorok közölt dolgozók nézegetik a szebbnélBzebb árucikkeket, vásárolnak, örülnek a bőségnek. — De szép ez a liba! — lép oda •z eladóhoz Sörös Andrásné. — 28 forint — hangzik a válasz I — A szerdai piacon 30 forintért Httem... ... Már a köveflkezö árunál Jártunk, de meghallottuk, hogy Sörösné 25 forintért vette meg a hízott libát. — A vajat olcsóbbon vettem szerdán — mondja Huszka Józsefné, a Textilkombinát dolgozója, aki vasárnap vajas tésztával akarja férjét meglepni. — Szerdán is kint voltam a piacon és 20 forintért vettem fél kiló vajat, most pedig 50 forintért akarnak egy kiló| adni. Hosszasan beszélgetnek az eladóval, végül is Huszkáné egy fél kilót vesz. Arcán létezik, hagy a beszélgetés során kialakult árral meg van elégedve. NEMCSAK A VÁSÁRLÓK vannak azonban megelégedve a szabadpiaccal, hanem az eladók is. mert most már ök is szabadon vásárolhatnak iparcikkeket, ami eddig nem áUt módjukban. A flanelt, kartont eddig a spekulánsok halmozik fel, most a dolgozó pa rasztok tetszés 6zerint vásárolhatják. mert bö készlet Ali rendelkezésükre az üzletekben. Varga István domaszéki dolgozó paraszt örömmel mondja: — Minden felesleges terményünket behozzuk a piacra, mert tudjuk, hogy az üzemi dolgozóknak szüksége van rá, de mi is vásárolva megyünk ki a városból. Én ma is behoztam 3 mázsa kukoricát, amiért 660 forintot kaptam. Ebből a pénzből le6z az asszonynak gumicsizma és a gyereknek kabát. A piacon mindenki arról beszél, hogy ki mit vesz, ha eladja a behozott áruját. — Én szeretnék egy kerékpárt, mondja Kisistók Jenő dolgozó paraszt. — Azt hiszem, hogy ez a vágyam még ma teljesül. AZ ÁRAK állandóan csökkennek. A mult heli 65 forintról 50 forintra csökkent a vaj ára. A tej a szerdai 2 forint 80 fillérről szombatra 2 forint 20 fillérre csökkent, a hízóit liba 28 forintra a tejfel 10 forintra, a tojás 80—1.10 forintra csökkeni. De ki tudná felsorolni azokat a termékeket, amelyeknek szapadpiaci ára csökkent a jegyrendszer megszüntetése óta. Alig több. mint egy hónap telt el Rákosi elvtárs beszéde óta, 6 ez az egy hónap minden szónál ékesebben bizonyította népünk nagy vezére szavainak igazságát: ,,A parasztság az új intézkedések hatására szívesebben 'öbbet termel a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket, amclvekel eddig a spekulánsok okozta órbizonytalanság miatt visszatartott. A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban. Tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellensége számára". Levelezőink írják a termelési értekezletekről Minden üzemben, minden munkahelyen a napokban tartották meg az 1952. tervév első termelési értekezletéi. A dolgozók megismer. kedve az előttük álló feladatokkal, lelkes felajánlásokat tettek és meg. Ígérték, hogy tervüket jóval a határidő előtt fejezik be. Erről számolnak be' levelezőink a szerkesztőséghez leüldölt leveleikben. A Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói termelési értekezletükön lelkesen tették meg felajánlásaikat Rákosi elvtárs 60. születésnapjára. 1 Di Niger Miklós, az l-es számú i áruda dolgozója, vállalta, hogy Rá, kosi elvlárs szüle tésnapjának iisz| leletére az eddiginél is nagyobb 'szakmai segítséget nyújt gyengébben dolgozó kartársainak, hogy március 9-én jobb munkával ünnepel. hessék Rákosi elvtárs születésnapját. Zsiga Kálmán elvtárs, a 10-es számú áruda dolgozója, versenyre hívta ki az l-es számú áruda doli giozóit. Pogány László. A Ruházati Bolt dolgozóinak termelési értekezletén ; Sárvári Mihály elvtárs, a vállalat. ' Igazgatója mondott beszédet. Hang1 súlyozta; ahhoz, hogy a Ruházati ; Bolt dolgozói valóban sikeresen ; teljesítsék az 1952-es tervévet, szükséges, .hogy megszüntessék a I késéseket, tovább fejlesszék a 10 i perces mozgalmat, kiszélesítsék a Ró'der- és * Gazda-mozgalmat. A dolgozók felszólalásaikban megígérték: mindent megtesznek azért, hogy a magyar kereskedelem mielőbb megközelíthesse példaképét, a szovjet szocialista kereskedelmet. Fenyvesi József Az 1952, évi baromfi- és tojásbegyüjté* ösztönzést jelent a baromfiállomány növelésére Általánosságban már ismertetlük a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletét az 1952—53-as évi begyűjtésről. Már az a tény, hogy a rendelet az előző évihez képest több mint 2 hónoppal korábban jelent meg, lényegbevágó, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a falu dolgozói beadási kötelezettségük ismereteben készítsék elő, tervezzék meg gazdaságukban a termelést. Az új begyűjtési rendelet az ország ellátásához szükséges teljes mezőgazdasági terménymennyiséget kötelező alapra, tehát A- és B-jegyre helyezd és megszünteti a C-jegyes begyűjtést. A begyűjtési rendelet számol az_ Bal, hogy népgazdaságunk növekvő szükségleteit kell kielégíteni; ezért nagyobb terménymennyiség begyűjtéséről intézkedik. A növekvő szükségleteket azonban növekvő termelésből kell kielégíteni. Mezőgazdaságunk termelési színvonala évrőlévre emelkedik, ami nem véletlen. A város, a munkásosztály egyre nagyobb segítséget ad a falunak a termelésben. Az e]muJt évben például több mint 2 és félezer traktort kap. tak iparunktól gépállomásaink. Ezek a gépek az őszi szántás, mélyszántás idején sok 100 ezer hold földön segítettek jobb munkát végezni. Ebben az évben ismét új gépek ezerei kerülnek a falura. Ezenkívül több műtrágya és ne. mesített vetőmag, több növényvédőezer és nagyobb öntözött terület, több mezőgazdasági roerazám biztosítja, hogyha az elmúlt évben töb. bet tudtunk termelni, mint azelőtt: az idén még több legyen a termés. Az állaimi segítség természetesen nem minden. Hogy valakinek a földjén mennyi terem, vagy milyen az állatállománya, döntően függ aítőt is: ki-ki hogyan dolgozik és gazdálkodik. Annak, aki becsületesen) műveli meg földjét és a jó gaz. dához hívein törődik állatállományának állandó fejlesztésével, nemcsak hogy könnyű lesz teljesítenie a beadást, de bőségesen marad feleslege, jut tehát bőven a szabadpiacra is. Ai idei bogtüjtéal rendszerben k tojás- és bajomfibegyüjliési kötelezettség némi emelkedést mulat a mult évivel szemben. Ez azonban mégis kedvezőbb a termelőkre az 1951. évinél, mert akkor háromnegyed év eüiatt kellelt az egész évi beadási kötelezettséget teljesíteni, az idén pedig az év elejétől számítva negyedévenként elosztva; tehát egyegy negyedévre kisebb terhelés jut. Az új rendelet előírja, hogy a baromfi- ós tojásbegyüjtés 1952 január l.én kötelezővé vált, hogy népgazdaságunk zavartalanul biztosíthassa az állami begyűjtésen keresztül a baromfi- és tojásszükségletét. Az állami begyűjtés céljára baromfi- és tojásbeadásra kötelesek az állami ós közületi gazdaságok, a tsz-ck és tszcsk. valamint az egyéni )ermeiők. A baromfi- és tojásbeadási kötelesség teljesítése a iermelő egyéb szükségleteit megelőzi. A ba. romfi- és tojásbeadási kötelezettség nagyságát a gazdasághoz tartozó fczántó, kert, rét, szőlő és legelő (éoyiagc* területe eaabja meg. Baromfi- és tojásbeadásra az kötetes, aki a kivetése alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesem gazdálkodik. A termelő gazdaságához kell számolni a vele élő személyek művelés alatt álló föld területét is; a fele®., vagy részesbérbe adott földterületet a bérbeadó gazdaságához ke]l számítani, az ilyen terület után megállapított be. adási kötelezettség tol jesí léséért azonban a bérbeadó és a feles, vagy résaesbérlő egyetemlegesen felelős. A termélőnek több község, vagy város határában fekvő földterületeit összesíteni kell és a beadási kö. telezettséget az együttes terület alapján kell megállapítani. A beadásnál a 800 négyszögöl, vagy ennél nagyobb területrészeket egy holdnak kell számítani. Az egész holdon feliili 800 négyszögölnél kisebb területrész után fél holdra eső beadási kötelezettséget kell teljesíteni. A baromfi, és tojásbeadás alól egyedül azok a háztáji ós egyéni gazdaságok mentesek, melyeknek megművelt területe együttesen 800 négyszögölnél kisebb. Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, tangazdaságok, továbbá a községek és állami vállalatok gaz. diaságai kötelesek az üzemtervük ezerint baromfiból és tojásból mutatkozó egész árutermelésüket az állami begyűjtés céljára átadni. A termelőszövetkezetek és III. tipusú tszcsk baromfi, és tojásbeadási kötelezettsége a közös művelés aiatt átló szántó, kert, rét, szőlő és legelő együttes területe után holdanként 2 kii. baromfi és 25 darab tojás. Az 1951 augusztus l-e után alakult III. tipusú csoportok baromfi, és tojásbeadási kötelezettsége holdariként 1 kiló 50 deka baromfi és 20 diairab tojás. Az önálló tsz és a III. tipusú csoport a közös müvelése alatt álló földterülete után megállapított baromfi, és tojásbeadási kötelezettségét a közös baromfiállományból kötetes teljesí. teni. Azoknak a tsz-eknek és III. tipusú tszcsknek, amelyek közös baromfiállománnyal nem rendelkeznek, a baromfi, és tojásbeadási kötelezettség teljesítésére a községi, városi tanács vógrehaj tóbizottsáffa legkésőbb 1952 július 1-dg halasztást adhat. Az önálló tstz.ek és Hl. tipusú csoportok tagjai a háztáji gazda, ságuk célját szolgáló földterület után — ha az a 800 négyszögölet eléri, vagy meghaladja — összesen 2 kiló 20 deka baromfit és 30 tojást köteleseik beadni. Az L vagy II. tipusú tszcsnél mind a közös művelésbe bevitt, mind az egyéni művelésben maradt földterület után a tagok egyénileg kötelesek baromfiés tojásbeadásra. Az I. vagy II. tipusú tszcshez tartozó dolgozó parasztok baromfi", vagy tojásbeadási kötelezettsége a osoport közös művelésébe bevitt szántó, kert, rét, szőlő és legelő terület ulán holdanként 2 kiló 30 delca baromfi és 35 darab tojás. Az I. és II. tipusú tszcs tagjainak egyéni művelésben maradt földterülete után az egyéni termelőkre meg. állapított baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. AT. egyéni ierme'ők bairomfiés tojásbeadási kötelezettsége a gazdaságukhoz tartozó szántó, kert, rét, szőlő és legelő együttes területe után katasztrális holdanként 2 kiló 40 deka baromfi és 40 darab tojás. A baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget kizárólag baromfi és tojás beadásával kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges baromfi mennyiség 40 százalékát kövér baromfiból, 60 százalékát pedig sovány baromfiból kell beadni. Világosan érthető, » kötelezettségeket arányosam, igazságosan osztja ol a rendelet. Ezért a szorgalmas kötelezettségeiket teljesítő dolgozó parasztok számára lehetővé válik, hogy jelentős feleslegeket vihessenek a szabadpiacra, ami állal az új, 1952—53-as begyűjtési törvény valóban ösztönzést jelenít a termelés növeléséhez. • Szegedi Belföldi Szállítmányozási Vállalat termelési értekezletén a dolgozók nagy figyelemmel hallgatták Szőke Sándor elvlárs beszámolóját ée a beszámoló végén számosan tettek ér. tékes felajánlást. Dékány Géza raktárnok felajánlotta* hogy a gyüjíővagonok tonnakihaszrjá'ását 9-ről 10 tonnára emeli fel és versenyre hívta ki a Tisza-pályaudvar rakláraokeát. Kónya Mihály. Ek. mesz István és Gsuzdi József felajánlotta, hogy 10 százalékkal emeti eddigi teljesítményét. Erdei István 8, mig a többi dolgozók zöme b százalékos túlteljesítést ajánlott fel. Rosenbergni. A Szegedi Hálázat Építő Vállalat 11.ért tartotta meg a negyedévi termelési értekezletét, A termelési ér. tejcezíeten Tuszinger Ernő felajánlotta, hogy az első negyedévi tervét 15 nappal előbb fejezi be Rákosi elvtárs születésnapjának tiszteletére. Az értekezleten számos versenykihívás is született. Csókás János például zavaridő elhárítási verseny, re hívta ki a bélcéscsabwi kirendeltséget. Dudás József Goda Vinoét hívta, ki párosversenyre az ötéves terv mielőbbi sikeres befejezéséért. Erdélyi József. Az Ecsetgyárból jelentik: Üzemünkben megszűnt a százszázalékon aluli teljesíi meny A Szegedi Ecsetgyár valamennyi dolgozója az új esztendőben is fokozott erővel harcol az ötéves 'terv sikeréért. A lcílikiis more les népneve, löi munka eredménye, hogy a mun. kafegyelem terén jelentős eredményeiket ertiink el. Ezen a téren különösen Doktor Lajos elvtárs vég. zett jó munkát. Doktor elvtárs igen sokat foglalkozik üzemünk dolgozóival. elbeszélget velük és nem egy kérdés az 6 magyarázata után vált világossá az elvtársak előtt. Rajta kívül a többi népnevelő la eredményes miunlkát végzett, ami art eredményezte, hogy megszűntek a loéséseik s ugyanakkor nincs egyet, len egy dolgozónk sem, aki száz. százalékon alul teljesítene. Mindez akt bizonyltja, hogy üzemünk dolgozói megértették Rákosi Mátyás elvtárs szavát « jobb munkafegyelemmel, magasabb termelés, eredményekkel akarnak bizony sógort tenni arról, hogy megérdemelten kaptuk meg a büszke élüzem elmek Klndns Pál, (I „Dél magyaróra zúg" levelezője A Dél magyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói megfogadták, hogy ezévi tervüket időelőtt fejezik be A Délmagyarorsiági Áramszolgáltató Vállalat dolgozói a legutóbb megtartott termelési értekezleten hatalmas lelkesedéssel csatlakoztak Rákosi elvtárs hatvanadik születés, napjának méltó , megünneplésére megindult versemymozgalomhoz. Puszta Mihály transzformát orszerelő vállaita, hogy a transzformátor javítóműhelyben 35 óra időmegtakarítást ér el. Farkas László hálózati csoportvezető-szerelő Ígéretet tett, hogy a sertéshizlaldái transzformátor és hálózati vezeték átalakításánál 15 óra megtakarítást ér el. Ugyanakkor vállaUta, hogy 1952-es évi tervét Sztálin elvtárs születésnapjára befejezi. A pénzbeazedők és lapleolvasók a munkafegyelem megszilárdítása te. rén közösen vállalták, hogy a mun. kacsoportjukiban ebben az évben egyetlen igazo.atlan mulasztás srm lesz. Lakatos Károly, Csányl Antal és Andrékó Ella számlázó vállalta, hogy az eddigi 850 áMagszámlájukat 2 százalékkal emelik. ROrő Ferene* a „Délmagyarország" levelezője A Ruhagyár dolgozói ezután még fokozottabban harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért ítélet a varsói kémperben Varsó (MTI). Január 10-én tár- tették, hogy a Lengyelország ellen jjyalha a varsói körzeti katonai folytatott kémtevékenységet az bíróság W. Bikulicz, J. Koj, P. Amerikai Felderíó Szolgálat pénGrieger, J. Báron és A. Planely, zeli. az Amerikai Felderítő Szolgálat Az ügyész vádbeszéde után a j Lengyelországban küldött kémei varsói körzeti katonai biróság bűnperét. A vádlottak a vádirat- három vádlottat halál kett5t peban foglalt valamennyi pontban , _ , beismerték bűnösségüket. dig életfogytig tartó bortonbünteA lanúval'.ommások megerösi- tésre ítélt. ÍJj, ssebb formában jelent meg a „Pártépítés" Megjelent a Pártépítés januári ezáma új és szebb formában. A ja. nuári szám tairtalmából ez alábbi cikkek emelkednek ki: Politikai tömegmunka a termelőszövetkezetekben. A Párt vezetőszeiepe a szakszervezeti mozgalomban. _ . ., , A harmadik tervév megindulása. Szilárdítsuk meg es támogassuk A pártc6opar|. _ a pártbizottság munkájukban az alapszervezeti ve- támasza. zetöségeket. ! E cikkek mellett még számos A Győrmegyei Pártbizottság mun- 1 fontos cikkeket és olvasó levelet . ,. ,, ,. ... közöl a Központi Vezetioseg szerkája a Kozpontí Vezetoseg no vem- |vez6 bizo[l[ügának kiadásában ber 30-i határozatával kapcsolat- megjelenő folyóirat legúiabb száma, (MTI), j A Szegedi Ruhagyár dolgozói né. hány nappaI ezelőtt tartották meg termelési értekezletüket, amelyen Rákosi elvtárs november 30.-i beszéde nyomón különösképpen a fegyelem miegsEiláTidításával foglalkoztak. A termelési értekezleten példaként említették meg Déri Lajos, Béres Éva, Szokol Mihály, Vajas Ferenc, Mészáros Erzsébet és Polgár Gyuláné elv társnőket, akik soha sem késnek munkájukból ós egyáltalán nem hiányoztak még egyszer sem. De foglalkoztak Horváth István, Gémes Józsefné, Muskó Margit és Ökrös Mária dolgozókkal, akik rendszeresen késnek az üzemből ós gátolják a terv mielőbbi befejezését. Az értekezleten többea felszólaltak és elítélték azokat a dolgozókat, akik későn jönnek be az üzembe és megígérték, hogy a jövőben még fokozoltabban harcolnak a munkafegyelem megszilárdításáért. Zsebők János a,, Délmagyarország" levelezője A szövetségi gyűlés ratifikálta a Schuman-tervről szóló törvényt Bonn (ADN). Minthogy a Német Szociáldemokrata Párt képviselői a bonni parlamentben meghiúsították azt a lcisérletet. amely a háborús Schuman-ferv elfogadásának' megakadályozását célozta és követeli e, hogy Adenauer számoljon be Párizsban folytatott titkos tárgyalásairól, a bonni szövetségi gyűlés megkezdte a Sehuman-lerv ratifikálására vonatkozó törvényjavaslat harmad ik olvasását. A vita vége felé szó'alt fel Max Reimann elvtárs képviselő, a Német Kommunista Párt elnöke, aki nagy beszédben fogia'.ta össze a háborús Schuman-terv alapvonásait és a német nép számára végzetes hatásaitA szövetségi gyűlés a szerződést 232 szavazattal 143 ellenében elfogadta, három képviselő tartózkodott a szavazástól.