Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-04 / 2. szám

KÖZÖLJÜK A MEGYEI LEVELEZŐ ÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEINEK NÉVSORÁT ÉLETBELÉPETT AZ UJ NYUGDÍJTÖRVÉNY JANUÁRBAN TARTJÁK A NYEREMÉNYBETÉTKÖNYVEK MÁSODIK SORSOLÁSÁT AZ M D P VIII. ÉVE. 2. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR L A P J A PÉNTEK, 1952. JANUÁR 4. I FBEBCil 6YSRMST0SITÖI VERESEGET SZENVEDJEK VIETtóMBSH A francia gyarmatosítók már hat év óla folytatják Indokinában háborújukat, melyet a francia nép ,,szennyes háborúnak1' nevez. Az imperialisták le akarják igázni a szabadságszerető vietnámi .népet és a Vietnámi Köztársaság területét, az amerikai imperialisták parancsára az ázsiai népek, elsősorban a Kínai Népköztársaság ellen háborús felvonulási területté alcarják tenni. A francia gyarmatosítók a vietnámi háború alatt csak halottakban 200 000 katonát és tisztet veszítettek. A francia kormány több mint 1 trillió 500 millió frankot pazarolt el, a francia expedíciós hadtestnek mégsem sikerült Indokínában semmi eredményt elérni. Hazája védelmére felkélt a hős vienámi nép, Ho Si Minh vezetésével, egyik csapást a másik után méri az intervenciósokra. A harcok folyamán megnőtt és megerősödött vienámi felszabadító Néphadsereg megadja a kellő választ a francia imperialisták csapatainak. Ez év augusztusáig eltelt öt hónap alatt a francia agresszorok hat. szor támadták meg a Néphadsereg egységeit az ország déli részén, a cukornáddal benőtt sík területen, de minden támadásukat visszaverték és nagy veszteségeket okozlak nekik. Vietnám északi részén,, a Vöröa-fo. lyótól északra eső vidéken a francia gyarmatosítók két hét alatt kb. 2 ezer 500 halottat veszítettek. A francia imperialisták csapatai vereséget szenvedtek Vietnám északi és déli részén egyairánt. Nem tudtak megbirkózni a felszabadító Néphadsereggel, amely hősiesen védelmezi népe békés munkáját, harcol hazája szabadságáért és függetlenségéért. Az ország teriileiének több mint 90 százalélca, a demokratikus köztársaság ellenőrzése alatt áll. A francia imperialistáit vietnámi háborújában nemcsak a francia gyarmatosítók érdekeltek, hanem az amerikai háborús gyújtogatok is, akik az egész világot katonai támaszpontokkal veszik körül s igyekeznek azokat elhelyezni Délkelet. Ázsia körzetében is, a Kínai Népköztársaság határai közelében- Egy harmadik világháborút előkészítő amerikai hadvezetők semmit sem tanullak koreai vereségeikből és tok in telüket Indokínára vetették, területét stratégiai bázisként szeretnék fclliasználni. A francia kormány nemcsak saját érdekeit, ha. nem az amerikai imperialistákét is szolgálja, amikor hazájuktól távol halálba küldi a francia katonákat. De Latlre de Tassigny •washingtoni utazása szemléltetően megmutatta, hogy a francia imperialisták mennyire függenek amerikai gazdáiktól. A Vietnámi Néphadsereg ellen folyta,tott harcokban megtépá. zott francia tábornok alázatosan könyörgött amerikai gazdáinak, hogy húzzák ki a bajból. De Lattre de Tas-signy, hogy amerikai segítséget kapjon, beismerte súlyos indokínai vereségeit. Az amerikai imperialistáié kihasználták a francia gyarmatosítók ne. hézségeit indokínai pozícióik megszilárdítására. Kegyetlen feltétele, ket szabtak a francia tábornoknak. Azt követelték, hogy Indokínában küldölt tanácsadóik ellenőrzési jogot kapjanak a Bao Dai-féle marionettek és a francia imperialisták minden építkezése fölött (természetesen katonai építkezésekről van szó). Az Egyesült Államok előírta az indokínai francia parancsnokságnak: tiltsa meg a helyi mezőgazdasági nyersanyagok és bányakin. esek eladását mindenki másnak, az amerikaiakon kívül. így aztán az amerikai imperialisták fokozottan beférkőznek Indokínába katonai, politikai és gazdasági vonalon. Az „Action" francia hetilap nem. régiben azt írta, hogy Rusk, az Egyesült Államok külügyminisztériumának távolikéi: ti referense és Austin, az Egyesült Államok állandó képviselője a Biztonsági Tanácsban nyugtalanságát fejezte ".cl Acheeonnak amiatt, hogy az Egyesült Államok olyasféle helyzetbe kerültek; mint amilyen annakidején Kínában alakult ki. Akkor, mint ismeretes, sokmilliárd dollári költöttek el anélkül, hogy az imperialistáknak valami hasznuk lett volna belőle, minthogy a Csang Kaj-Seknek szállított hadianyag és fegyverzet a Kínai Néphadsereg kezébe ke. rült. Rusk és Austin e tapasztalatok figyelembevételével kívánatosnak tartaná, hogy aktív,abban bele-avat. hozzanak a hadműveletek irányításába Indokínában, amely — mint Rusk és Austin mondja — kulcspozíciókat foglal el a- Kína és Délkelet-Ázsia felé vezető utakon. Bármilyen ünnepélyes nyilatkozatokkal akarják leplezni az imperia. listák vietnámi háborújuk igazi céljait, nem titkolhatják el rabló jelle. gét. A francia és a vietnámi nép haragosan és határozottan síkraszáll a francia és, amerikai imperialisták érdekében folytatott igazságtalan gyarmati háború ellen. A francia parancsnokságnak egyre nehezebbé válik az indokínai expedíciós hadsereg ritkuló sorainak kiegészítése. A franciák, akiket csaknem leplezetlen erőszak alkalmazásával küldenek Vietnámba, nem akarják vérüket ontani idegen érdekekért. Franciaországban elterjedt a vietnámi háború ellen tiltakozó mozgalom. Közismertté váltak a mozgalomban tevékenyen résztvevő hazafiak nevei. A világ minden sarkában ismerik a hőslelkű francia leány, Raymonde Dien nevét, aki a vietnámi háborhoz fegyvereket szállító vonat előtt testével torlaszolta el az utat. Egy másik -idősebb francia nő — Raymonde Dien szüleinek nemzedékéből — a dicső Eugénie Colion, aki nemrégiben Sztálin-békcdíjait kapott, hosz. szú időn át hatósági üldöztetésnek volt ki léve. Azért üldözték, mert a vezetése alatt álló Francia Nőszövetség plakátokat adott ki a vietnámi háború ellen. A plakát anyát ábrázol, aki eltépi fia behívóját az indokínai háborúba. „Nem! Nem mégy ebbe a hárorúba!'1 — mondja a plakát. És ki ne ismerné a most börtönben sínylődő francia tengerész, Sztálin elvtárs Svamotohoz intézett táviratának világvisszhang fa Moszkva. A TASZSZ Iroda közli J. V. Sztálinnak K. Ivamotohoz, a Kiodo Hírügynökség fősz&rkesztőjér hez intézett távirata külföldi yisszhangját. A japán rádió január elsején többször közölte azt az üdvözletet, amelyet J. V. Sztálin küldött a japán népnek. Rinici Szászak i rádióhírmagya. rázó az üzenetet kommentálva ki. smclle, hogy J. V. Sztálin üzenete „a Szovjetunió Japánnal kapcsolatos új politikájáról tanúskodik". Erre vonatkozóan a hírmagyarázó több példát sorol fel. Megemlíti töb. b:k között, hogy jap-áh gazdasági tényezők meghívást kaptak, hogy Japán képviselőiként vegyenek részt az idén áprilisban Moszkvában tartandó nemzetközi gazdasági értekezleten. Emlékeztet arra, hogy a napokban, Sztálin miniszterelnök születésnapján, Ikuo Ojama békeharcost Sztálin-békedíjjal tüntették ki. A tokiói rádió közlése szerint egy magasrangú japán személyiség kijelentette, hogy „Sztálin miniszterelnök üzenete, amelyet teljes egészében baráti szellem hat át, különös figyelmet érdemel'1. A japán lapok január 2-án közöl, ték J. V. Sztálin üzenetét. A pekiftgi rádió- január 2-án közölte J. V. Sztálin táviratának teljes szövegét. Valamennyi lengyel központi lap első oldalán, közölte az üzenetet. Hatalmas érdeklődéssel fogadta J. V. Sztálinnak a japán néphez intézett újéivi üzenetét Csehszlovákia, Bulgária, Románia dolgozó népe. A keletberlini esti lapok első oldalon közölték az üzenet teljes szövegét. Az Avanti című olasz lap megállapítja. hooy J. V. Sztálin üzenete rendkívül nagyjelentőségű akkor, amikor az USA fel akarja fegyverezni Japánt és be akarja kapcsolni távolkeleti agresszív rendszerébe.. Valamennyi francia esti lap jelentést közöl a japán néphez intézett sztálini üzenetről. Az angol lapok közül a Daily Telegraph különösen kiemeli az , üzenetnek azt a részét, amelyben Sztálin kijelenti, hogy a Szovjetunió népei mélységesen együl tó reznek a japán néppel. A Daily Worker je. leütésének címe: „Sztálin üzenete bátorítja a japánokat". , Ugyancsak foglalkozik az üzenettel az amerikai, a norvég, a dán és a pakisztáni, valamint az indiai sajtó. (MTI). A Német Demokratikus Köztársaság kormánybizottsága kidolgozta az össznémet választási törvényjavaslatot Berlin (ADN). A Tájékoztató Hivalal közleménye szerint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által össznémet választásokról szóló törvény kidolgozására küldött bizottság 1952 január 2-án Walter Ulbricht miniszterelinökhe. lyelies elnöklete alatt ülést tartott. A bizottság egyhangú határozattat törvényjavaslatot terjesztett a Német Demokratikus Köztársaság kor. arányának miniszterelnöke elé. A választási törvényjavaslat a Welmari Köztársaság 1924. évi bircdalmi választási törvényből indul lei és öt szakaszra oszlik. Az első szakasz azokat a politikai és jogi biztosítékokat tartalmazza, amelyek a szabad, általános, egyenlő, közvetlen és titkos össznémet nemzetgyűlési választások előkészítését és végrehajtását lehetővé teszik. A második szakasz a választói joggal és a választhatósággal foglalkozik. A törvényjavaslat harmadik szaueu amytouo ixaucia lengeresz. , ,. Henry Martin nevét? ö arra" hívta a elréeszrie^ tár fel a tengerészeket, hogy tagadják meg a vietnámi háborúhoz küldött fegyverszállításokat. A nép Martint „rettenthetetlen Henrynek" nevezte el. Ezeknek az embereknek a népszerűsége Franciaországban és a rokonszenv és szeretet, amely minden igaz francia hazafi szivében a vietnámi háború ellen küzdő békeharcosok iránit él, ragyogóan bizonyítja: az egyszerű franciák gyűlölik a francia kormány vietnámi háborús kalandját. Minthogy a gyarmati csapatok ki. egészítéise francia katonákkal egyre nehezebbé válik, Franciaország vezető körei parancsot adták vietnámi bábjuknak, Bao D a inak, hogy rendeljen el mozgósítást a helyi lakosság körében és szedjen össze 15.009 főnyi hadsereget. De ez a próbálko. zás éppúgy kudarcot vallott, mint a francia imperialisták minden más mesterkedése. Hogyan is lehelne szó toborzásról, amikor Bao Dai mos. tani hadserege is felbomlik és csapatai között növekedik a háborúellenes mozgalom. Nemrég a Bao Dai-katonálc csa ládtflgjai az egyik frontszakaszon tüntetést rendeztek az állások előtt. Követelték, hogy fiaik, férjeik és testvéreik térjenek haza. SzokTrang tartományban (Dél-Vietnám) a francia csapatok kénytele. nék voltak 200 vietnámi katonát leszerelni. mert olyan határozottan követelték. A francia gyarmatosítók indokínai frontjának minden eresztéke recseg.ropog. Hiába erőlködnek a gyarmatosítók, hogy megszilárdítsák helyzetüket olyan országban, amelynek népe harcol nemzeti füg gellenségéért. Ho Si Minh a néphez és a dé'vietnámi hadsereghez intézelt felhívásában azt mondotta: „Az imperialista agresszorok vereséget fognak szenvedni agresszív háborújukban, mert a vietnámi nép soha nem árulja el országát, sohasem lesz rablók és árulók lakája", gyalja; A negyedik szakasz a választás lefolyásának és a választási eredmény megállapí lásának irány. elveiről szól. A törvényjavaslat ötö- | Amennyiben Nyugat-Németország dik szalkiatszának záróintézkedései 'megbízottaknak az a véleménye, megszabják, hogy hogy a választási törvény végleges a nemzetgyűlés legkésőbb harminc nappal a választás után Berlinben ül össze. A Tájékoztató Hivatal közleménye a továbbiakban hangsúlyozza: a kormánybizottság felháborodással értesült az ENSZ amerikai parancsra szavazó többségének arról a határozatáról, amely úgynevezett „vizsgáló bizottságot11 akar kiküldeni. Ilyen bizottság semmiféle más célt nem szolgálna, mint az angol, amerikai beavatkozást a német nép belügyeibe. A kormánybizottság hazafias kötelességének tartja, hogy nyilvánosan kipellengérezze a Párizsba kiküldött nyugatnémet politikusok állásfoglalását, amely a német nép túlnyomó többségének felfogásával ellentétben, Adcnauer utasítására, külföldi el. lenőrzést kíván abban a tekintetben, vájjon megtarthatók-e össznémet választások a német nemzetgyűlés létrehozásához. elfogadása előtt célszerű lenne a választások megtartásának előfeltételeit és körülményeit egész Német, országban felülvizsgálni, Kelet-Né. metország megbízottai nem emelnek kifogást az ellen, hogy Kelet- és Nyugat-Németország képviselőiből közös bizottságot alakítsanak. A kormánybizottság azonban — folytatódik a közlemény — a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Németország lemondjon arról a jogáról, hogy maga rendezze belső ügyeit. A közlemény végül rámutat: mm. den német átlátja, hogy az ENSíí bekapcsolása nem más, mint Adcnauer mesterkedése az össznémet választások ós Németország békés egyesítésének megakadályozására, hogy ezáltal a nép törvényes jóváhagyása nélkül német csapat-kon. lingeirseket állíthasson fel és azokat besorolja az úgynevezett „európai hadserege-be. Békéről beszélnek — ú] háborúi készítenek elő az ENSZ-ben az amerikai agresszív tömb képviselői Az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya a Biztonsági Tanácsra hárítja a föfelelősséget a béke fenntartásáért. Az alapokmány a Biztonsági Tanácsot hatalmazta fel arra, hogy harcoljon az a gr esz, sziós fenyegetések elten 'és .olyan eszközöket alkalmazzon a béke megvédésére, amelyet az ENSZ semmi'yen más szerve nem alkalmazhat. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének eddigi 'története összefüggő láncolata az USA arra irányuló kísér, 'etetnek, hogy a Biztonsági Tanácsban alkalmazott egyhangúsági elvet megkerülje és valamilyen, az Egyesült Nemzetek Szervezetének másik szervét helyettesítse be a Biztonsági Tanács helyére. Az USA kísérletei azonban a Szovietunió határozott eltenáFásába ütköztek. Dutles. az imperialista törekvések pgyiik leghirhedtebb képviselője, nyíltan be is ismerte: ..A vétó megakadályozta a Biztonsági Tanácsot óbban. hogy azt tegye amit mi okartunk és ami't a Szovjetunió nem akart." Az előhbi ülésszakon az Egvetölt Államoknak sikereit engedet, mes szavazó gépezete segítségéve! keresztülvinnie a „kollektív intéz, kedések bizottságának" megalakítását. Ez a bizottság „egyesült -akció a béke réde'máben'1 hamis e'neve. rés alatt határozattervezetet készízatuk védelmében arra hivatkoznak, hogy a Biztonsági Tanács munkáját azért nem tudta ellátni, mert az USA agresszív csoportja a tanácsra olyan határozatokat igyekezett ráerőszakolni, melyek a béke általános Szempont_ jaival szemben 'tisztán az USA monopolista köreinek érdekeit szolgál, nák. A Politikai Bizottság január 2,i ülése foglalkozott a „kollektív intézkedések bizottságának'1 jelentésével Ausztrália küldötte dicsérni pró_ bálta a jelentést, beszédében azonban visszatükröződött az a törekvés, hogy saját államát kihúzza a „kollektív intézkedésekben' való részvétel alól. Nyíltan kijelentette, hogy Ausztrália ,.már megtette a magáét" és ezzel a Koreában küz. i célzott. kollektív dö ausztráliai csapatokra Az USA képviselője a intézkedések rendszerének általános jellegét hangsúlyozta és hisztérikusan követelte, hogy az ENSZ tagállamai necsak „erkölcsileg". de anyaginkban is vállaljanak részt a kalandor vállalkozásokban. Belgium és Anglia küldötteinek helyeslő hozzászólása után Svéd_ ország képviselője hangsúlyozta, hogy csak a Biztonsági Tanács .határozhat a javaslatban felvetett kényszer rendszabályokról és cáfolta a közgyűlésnek azt a jogút, hogy olyan határozatokat hozzon, ame.yek jogilag kötelezik a tagállamokat. Kijelentette, hogy Svédország nem vesz részt olyan akciókban, amelyek világháborúra vezethetnek. A vitát január 3.án folytatták Kim Ir Szén tábornok újévi üzenete a koreai néphadsereg katonáihoz Kim Ir Szen tábornok, a koreai néphadsereg főparancsnoka, kedden újévi üzenetet intézett a szárazfö.'dl erő, a haditengerészet és a légierő parancsnokaihoz és harcosaihoz. Kim Ir Szen tábornok üzenetében megállapítja, hogy a koregl néphadsereg a kínai népi önkéntesek. , kel vállvetve az elmúlt esztendőben ~tt, hogv az ENSZ lobotöíávrí len. | történelmi jelentőségű győzelmeket "zze az USA imperiajiriáiunk og. |aratot| az amerikai_angoI aeresz -rsszív eseitekede'-rit. Ez a tnfaro*nf a BiztopsAf! Tanács Vfí'ön'egSs te<;ait a kÖ7WÍi"ésrp próbái >'a átruiszni ezenkívül az ENSZ tagá'ta. nck fegyveres erőinek felhasználásra 'intézkedik. Mindezek az in'ázkedések az alap. dtmúny legdurvább megsértését je. lentik- A határozat szerzői hafároaz ilmer|kai.angol agresz szórok ellen vívott harcban. — M'ndcn előkészületet megtettünk arra — hangzik az üzenet, —, hogy kiűzzük területünkről az amerikai és angol intervenciós csapatokat. Az agresszorok semilyen erőfeszítése sem tartóztathatja ket- Ha az amerikai imperialista agresszorok nem tesznek le Korea irányában táplált bűnös szándékaikról, hanem folytatják az ag. ressziós háborút, csak vereség várhat rájuk. Hogy még súlyosabb és még megsemmisítőbb csapásokat mérjünk az ellenségre és teljesen összezúzzuk annak erőfeszítését, nem szabad elbizakodottá váluunk győzelmeink köve,kéziében, haneni még jobban fokoznunk kell fórra, dalmi éberségünket. Az Uj-Kira Hírügynökség tudósítója jelenti, hogy a koreaj néphadsereg és a kínai népi önkéntesek egységei a karácsonyi ünnepek alatt az egész arcvonalon vissza, verték az ellenség kisebb esrőkkel fel állandóan gyarapodó harci erőr • I indított támadásait. )