Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK. 1952. JANUÁR S. 3 Jó propagandamunkával segítsük elő a céltudatos, szocialista hazafiak nevelését Át Poli titkai Bizottság 1951. májua 17-i határozata megmutatta azt la, Üagy „az elmúlt politikai iskolá­kon a lemorzsolódás egyik oka az volt. hogy a pártbizottságok lebe­csülték a propaganda munkát..." .,A propagandisták kiválogatását — szögezd le a határozat — és kikép­zését a pártbizottságok jelentős része rosszul végezte el, ez volt az egyik legfőbb oka az esti is­kolák gyenge munkájának és ta­pasztalható lemorzsolódásnak." Ezen a területen a most meg­induló oktatási munkában — a hibák mellett — van javulás: több­száz propagandistát képzett ki Pártunk a nyár folyamán, me­gyénkben és 20.000 pártagot, pár­tonkívülit vontunk be az okta­tásba. Az oktatási színvonal is magasabb mint az elmúlt évben. A lemorzsolódások azonban máris megmu.'-J.lkoznak: nem egy politikai iskolán 18—20 hallgató helyett a legjobb esetben 14—17 jelenik meg. A Lemorzsolódásnak két fó oka van. Az egyik az, hogy alap­szervezeteink, de még a pártbizott­ságok sem foglalkoztak kelöen az oktatás kérdésével. Másik az, hogy a propagandistáink nem egy esetben készületlenül mennek el a foglalkozásokra és így a hallga­tók nem kapnak újai, unalmassá válik számukra a foglalkozás. Nagylakon például, — de megtalál­juk másutt is — sem a politikai iskola vezetője, sem nz ellenőr nem készült fel a foglalkozásra, £ így a hallgatók lemorzsolódása utána rögtön megkezdődött. Már a következő fog"alkoizásra csak 90 százalékban jelenitek meg. Propa­gandistáink feladata, hogy politi­kai felkészalfséggel, jó módszer­rel javítsák meg az oktatási mun­kát és harcoljon-<k a lemorzsolódás ellen. Az a politikai iskolavezető, aki jól felkészül, jó módszerre' vezotfi le a vitát, máris vonzóbbá teszi a foglalkozást és csökken a lemorzsolódás. nánk még tovább, hogy milyen cikkeket és szépirodalmakat hasz­nálhatunk. A helyes felhasználás­hoz szükséges, hogy céltudatosan olvassunk sajtót, szépirodalmat és egy kis füzetbe jegyezzük fel azo­kat a cikkeket, amelyek az anyag tárgyalásánál segítzégat adnak. Ha feljegyeztük, olt bármikor megta­lálhatjuk, ha szükség van rá. Néhány szó a foglalkozási tervről Hogyan készüljünk fel a foglalkozásokra? Felkészülésnél nemcsak a meg­aidioi.t irodalmat és az útmutatót vegyük igénybe, hanem önállósá­got is vigyünk munkánkba. Hahz­náljuk fei a helyi konkrétumokat, amti az üzemi, vagy területi alap­szervezet tői szerzünk, azonkívül soha ne hanyagoljuk el a sajtónak a bedolgozását. Sok példát, kon­krét szamocai találunk a sajtóban arra, hogy a tanultakat alátániasz­szuk, vagy jobban megértessük a hallgatiikKal, Péidáu., ha az „ól­éves terv" vagy a „szocialista iparosítás" című anyagot tárgyal­juk. akkor a Szabad Nép 1951. december 11-i számából „Milyen lesz az ötéves tervünk egyik nagy alkotása: szálinvárosi kokszoló­mü" című Okketil jól fel tudjuk arra használni, hogy szemléltetően is bemuta suk azt a haiíalmas épít­kezést, illetve az építkezések egyes részeit, ami nálunk ma folyik. Vagy megyei viszonylatban a megyei sajtók nyújtanak segítséget abban, hogy megismerjük milyen építke­zések folynak megyénkben és mi annak a jelentősége. így például, a „Viharsarok" 1951. november 4-J számából ..Megyénk ötéves tervé­nek új alkotása: gyapolfeldőlgozó­gyár" cimű cikk. A Szovjetunió segítségére is találunk üzemünk­bőt, vagy sajtónkból példákat, amely szemléltetően mutatja raegi hogy a csrangrádmegyai dolgozók­nak milyen segítséget adott. Pél­dául a Délmagyarcrszág 1951. no­vember 30-i számából a „Téli épít­kezés" cimű vezércikkeit is sike­resen feldolgozhatjuk ebből a szem­pontból. Az okiaitiás feladata a nevelés is, feladata, hogy kommunistákká neveljünk minden párttagunkat, de az egész dolgozó népet a szov­jet emberekhez hasonló újtfpusú emlverel-.ié neveljük. Mi kel' ah­hoz ho-oy kommunistákká lehes­sünk? Érről Krupszikája többek között azt irja „kommunistává lehessünk -tudnunk kell mi rossz a tőkés rendszerben, mi a társa­d:imí fejlődés iránya és hogyan segP'ük elő a kommunista rend m'nél előbbi megvalósítását. „Te­hát a multat meg Kell mutatni, szembe ke'l á lítani vele a jelen", és azt marxista-leninista módon ért'ékeln'. Eat is í gy tudjuk leg- j jobban a hallgatókkal megértetni, ha elsősorban saját életünkön ke­resztül mu'a'juk meg, de _ ezen­kívül az egész munkásosztály. a dolgozók életén keresztül. Ezek­hez sok segítségei kapunk a sajtóból, a Szabad Nép 1951. au­gusz'us 9., valamint Magyar-Szov­jet Közgazdasági Szemlének az 1951. szeptemberi—októberi számá­ból, a ..Manyar munkásosztály helyzete a világgazdasági válság éveiben" cimű cikkből. Sorolhat­Igen nagy hiányosság a propa­gandistáknál, hogy nem készítenek foglalkozási tervet, azaz nem dol­gozzák ki a főkériláseket és az al­kérdóseleet az anyag tárgyalásához, a szemináriumhoz. Ki kell dolgozni egy, vagy két főkúrdést és ezen be­lül az alkérdésoket, amelyek szerint az anyagot a szemináriumon meg­tárgyalják. Nem egy politikai is­kola vezetője csak a propagandista iskolán, illetve szemináriumon meg. kapott szempontokat veti fel sabló­nosan, mint például Szabó Gyuláné középfokú politikai iskola vezetője Szegedem, aki még a propaganda­szemináriumon sem vett részt és csak az útmutató hátulsó oldalán talált kérdíseket vetette fel a halL galóknak. A szemináriumi vázlaton helyes, ha megjelöljük, hogy egyes részek jobb megtárgyalásánál mi­lyen kisegítő, közbevetett kérdéseket alkalmazunk, mert ez figyelmeztet bennünket arra, hogy azt a részt jobban meg kell tárgyalná. Gyakor. lati példát is dolgozzunk be egyes helyekre (ne túlsóikat), sőt jelöljük meg, hogy hol kívánunk több üzemi gyakorlati példát elmondatni a résztvevőkkel. Jól kidolgozott váz­lattal és jó felkészültséggel lehet a vitát úgy levezetni, hogy a résztve­vők necsalc megismerjék az anya­got, hanem önnek lényegét meg is értsék és annak szeltemébon végez­zék gyakorlati munkájukat. így a tanításon keresztül neveljük is az embereket. Az oktatás nem elvá­lasztható a neveléstől, nekünk ne­velni kell párttagjainkat és ehhez több módszer van: megbírálni, meg. dicsérni. Szükséges nagyjaink éle­tének ismertetése, vértanúink életé­nek ismertetése is, amely ugyan­csak az anyagon keresztül való ne­velés eszköze. vezetőjének, aki a padok között sé­tál, mint a tanítók a gyerekek közt. Ez zavarja a résztvevőket. A vita. vezető tegyen fel több kisegítő kér. dést, ha szükséges, hogy gördülé­kenyen folyjon le a vita s ne úgy, mint egyes politikai iskolán: „Tes­sék elvtársak! No elvtársak! Mond­juk el a véleményeket elvtársak!" Az ilyen kisegítő kiérdé.tekre csak a csend válaszol, mert nem tudhatja a hallgató, hogy a vitavezeiő mit sze­retnie hallani még. Használjuk a rákérdezés módsze­rét is azoknál az elvtársaknál, akik esetleg elmondották a véleményü­ket, de szűkszavúan. Kérjük meg őket, hogy egyes részleteket bőveb­ben magyarázzanak meg. Ezzel a módszerrel megtanítjuk elvtársain­kat az érvelésre, igazunk bebizonyí­tására. Használjuk a rákérdezés! azoknál az elvtársaknál is, akik hajlamosak a nagy szavak dobálú­sára. Ne tegyünk úgy, mint a Mó­raváros I. középfokú politikai is­kola vezetője, aki megelégedett az­zal, hogy a „jegyrendszer eltörlé­sének nagy külpolitikai jelentősége van" és nem kérdezett rá, hogy mi­ben látja, vagy magyarázza meg bővebben. A vitavezető feladatai Hogyan neveljünk a megtárgyalandó anyagból ? Jól felkészülni a foglalkozásokra, erről már volt szó. E mellett a gyakorlattal jól össze kell kapcsolni a tanultakat, a ha­tározatokat feldolgozni s emellett gyakorlati példákat alkalmazni. Egyes kérdések tárgyalását egészen az üzemig és tszcsig vigyük le_ és tárgyaljuk meg. Tegyük színessé a foglalkozást, hogy megszeressék a tanulást a résztvevők és érezzék szükségét a tanulásnak. Erre kell rávezstni a hallgatókat. Úgy vezes­sük a foglalkozást, hogy vonzza a haltgatókat, mint például ahogyan a Texlilműveknél Héviziné elvtársnő vezette szemináriumon a hallgató­kat. Ha hamarabb érkeznek, énekel­nek, & vitavezető magatartása köz­vetlen és bátran vetik fel a problé­májukat a résztvevők is. Nem helyes „Tanító bác®i"-t játszani, mint a móravárosi politikai iskola egyik Beszéltessünk mindenkit a vitán. Ne legyen senki se a szó szorosan vett értelmében „hallgató". A bá­tortalanokat szólít.alk fel és, ha jól szólnak hozzá, dicsérjük meg. A di­cséret növeli az önbizalmat. Itt az iskolán nálunk nem egy elvtárs el­mondotta, hogy „most már merek hozzászólná, mert az előbb jól szól­tam hozzá, mégis csak van, amit én jól gondolok". A téves nézetekkel szemben se le. gyünk közömbösek, hanem tegyük fel vitára és kérdezzük meg a'öbbi elvtársat, hogy egyetértenek-e vela. Sokkal mélyebben megmarad egy­egy téves nézetnek az oly módon való tisztázása, ha közösen megtár­gyaljuk, mintha csali a vitafvezelő maga tisztázná. A közösen tisztá­zott kérdési zárja lo a vitavezető és foglaljon szilárdan állást. Az a he­lyes, ha minden téves nézetet menet­közben tisztázunk, meri így a vita ideje alatt nincsenek kételyek a hallgalókbairu Ha tisztázunk egy­egy komolyabb elvi tévedést, kérdez­zük meg a hozzászólótól, hogy egyet, ért-e vele, meggyőztük-e igazunk­ról, vagy még mindig kételyei van­nak. Ha ezt a néhány felvetett kérdést megszívleljük és igyekszünk meg­javítani propagandamunkánkat, máris egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz, hogy olyan hazafiakat nevel­jünk, akjk az építőmunkánk célját tisztán látják, akik céltudatosak, hajlíthatatlan akaratúak a szocia­lizmus győzelmének munkájában. „Csak a cél tisztánlátása, a cél elérésére törő kitartás, a jellem ke­ménysége, amely minden akadályt letör és biztosította ezt a dicső győ. zslmet" — mondotta Sztálin eb-társ a napsütötte Turkméniából érkező lovasoknak, akik a legmerészebb feladatot oldották meg. Ezt a tulaj­donságot csak az új típusú Párt tudja tagjaiba és a dolgozókba ne. vélni. Szili Antalné. ob <T>Oiln Tőátézatfpitö (Vállalata középfokú politikai iskola fának verseny feltiiöúsa Pártunk második kongresszusa a népünk előtt álló hatalmas politikai és gazdasági feladatokon kívül fog­lalkozott a Párt elméleti színvona­lának állandó emelésével is, hiszen ez a gyakorlati munka eredmé­nyeinek fokozott növekedését vonja maga után. A pártkongresszus ha­tározata azonban csak akkor válik valóban eleven erővé, ha azt a párttagok és pártonkívüliek ezrei hajtják végre mindennapi munká­juk közben­A Posta Hálózatépítő Vállalatá­nak középfokú politikai iskolára járó dolgozói megértették ezt és termelési versenyük mellett olyan versenyt kezdeményeztek, amelynek eredménye százalékkal le nem mér­hető, értéke forinttal ki nem fe­jezhető. jelent őségében még sem áll hátrább, mint a termelési ver­senyek- Ezdk az elvtársak ver­senyre hívták a többi postai alap. szervezetekben a középfokú politi­kai iskolára járó elvtársakat. A versenypontok is megfelelnek annak a törekvésnek, amely maga­sabb elméleti szinvonalat akar biz­tosítani az iskolákon, amely elő' akarja segíteni a hal?gatóknak az anyagban való elmélyülését. Az e?sfl versenypont: A hozzá­szólások szám és minősége, a má­sodik a jegyzetek áttekinthetősége és alapossága — ezt az iskola vc. retője értékeli, összehasonlítva a versenytársak munkájával. A har­madik versenypont pedig a lemor­zsolódás megakadályozását és tel­jes megszüntetését állítja feladatúi az iskolák kollektívája elé. „A versennyel akarjuk elérni, hogy Pártunk ideológiájának isme­retével, a termelés terén is jobb eredményeket tudjunk felmutatni..." — írják a versenykihívásban. A felhívást Erdélyi József elv­társ, az iskola vezetője, Csűri Nán­dor elvtárs, az iskola bizalmija és Steiger Ágoston elvtárs, párttitkár­helyettes írta alá. A Postaigazgatóság, az l-es és 2-es postahivatal politikai iskolá­nak hallgatói fogadják el a nemes veté'ked'ésre való felhívást és jobb ideológiai munkával járuljanak hozzá Pártunk II. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásához. Sztálin elvtárs távirata Rákosi elvtárshoz Rákosi elvtárs táviratára, melyet Sztálin elvtárs 72. születés­napjára küldött. Sztálin elvtárs a következőket válaszolta: „Szívélyes köszönet az itdvözlelért és a jókívánságokért. J. Sztálin" a 99 (6 J. V. Sztálin elvtárs távirata Kilszi Ivamotohoz, a Kiodo Hírügynökség főszerkesztőjehez Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin . Kiiszi Ivamotóhoz, a Kiodo Hírügy­elv társ az alábbi táviratét intézte | nökság főszerkesztőjéhez: Kiiszi Ivamoto Úrnak, a Kiodo Hírügynökség főszerkesztőjének. Tokió. Tisztelt K. Ivamoto Űr! Megkaptam hozzám intézett kérését, hogy küldjek újévi üdvözletet a japán népnek, A szovjet államférfiaknál nem hagyomány az, hogy egy külföldi állam miniszterelnöke más állam népéhez forduljon jókívánságaival. A Szovjetunió népeinek az idegen megszállás folytán súlyos helyzetbe ke­rült japán nép iránti mély együttérzése azonban arra késztel, hogy el­tekintsek a szabálytól és elegei legyek az Ön kérésének. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságot és bol­dogságot kívánok neki, hogy teljes sikert kívánok neki a hazája füg­getlenségéért folytatott bátor harcában. A Szovjetunió népei maguk is átélték a múltban az idegen meg­szállás borzalmait, mely megszállásban a japán imperialisták is részt­veitek. Ezért teljesen megértik a japán nép szenvedéseit, mélységesen együttéreznek vele és hiszik, hogy éppúgy kivívja hazájának újjá­születését és függetlenségét„ mint ahogy ezt annakidején a Szovjet­unió népei is kivívták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy megszabaduljanak a mun. kanélkiiliséglől és az élibértöl, kívánom a közszükségleti cikkek magas órának felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért foly­tatott harcban. Kívánom a japán parasztoknak, hogy megszabaduljanak a föld­nélküliségtől és a törpebirtokossággal járó helyzettől, kívánom a ma. gas adók felszámolását és silcereket kívánok a béke fenntartásáért foly­tatott harcban. Az egész japán népnek és értelmiségének, a japán demokratikus erők teljes győzelmét kívánom, az ország gazdasági élete megélénkii. lését és fellendülését, a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészet felvi­rágzását és sikereket kívánok a béke fenntartó víért folytatott harcban. 1951 december Tisztelettel: J. SZTÁLIN. Ünnepélyes keretek között nyílt meg Szegeden Szabad Nép kiállítás fikonok, eredeti kéziratok győzelme, een. megvívott harcainkról és ered­ményeinktől számolnak be. — A kézről-kézre adott, lopva ol­vasott Szabad Nép helyére a Szov. jelunió harcai nyomán egy felsza­badult ország szabad nép nek új­ságja lépett és ma már jóval több, mint félmillió példányszámban Jele­nik meg. A magyar dolgozók szeretik és megbecsülik a Szabad Né­pet, mert ez a lap útat muta­tóit számukra újjáépítés idején, a hatalom megra­gadásáért és megtartásáért folyta­tóit nehéz harcokban. A Szabad Nép á'lal szól hozzánk ma is Pár­tunk Központi Vezetősége és szere­telt vezérünk, Rákosi elvtár®, Simon Béla elvtárs beszéde to­vábbi részében elmondotta, hogy a k'álli ás hűen tükrözi vissza a Sza­bad Nép és a dolgozó tömegek szoros kapcsolatát. — A kiállításon láthatjuk a dolgozók leveleit, amelyekben munfeafelaján'ásotoa! tesznek. Bírál­ják üzemük, munkahelyük hiányos­ságait. Beszédét ezekkel a szavak­kal fejezte be: — Mindazok, akik megnézik ezt a kiállítást, meg közelebb kerülne'. . a Szabad Néphez. még jobban megszeretik Pár. tunk központi lapját és újabb erőt merítenek a békéért, az öt­éves teTv sikeres teljesítéséért folyó harchoz. A megnyitó ünnepség résztve­vői lelkes tapssal fogadták a be­szédet, majd az Internacionálé hangjaival végétért az ünnepség. A résztvevők ezután megtakin­te'iték a kiállítás gazdag anyagát, amely megismerteti velünk Pár­tunk központi lapjának történetét, munkájúk A kiállítás részletes ismertetésére lapunkban még v'« szakétünk. Nagyszámú érdeklődő jelenlété­ben, ünnepélyes keretek között nyilt meg hétfőn délelőtt az MSZT Hor­váth Miháiy-uicai székházéban a Szabad Nép-kiállítás. A kiállításra érkező dolgozóik már a megnyitás előtt érdeklődéssel szemlélték a gyönyörű, kék drapériával körül­voimt tablókat, amelyek bemutatják a Szabad Nép történetét megszüle­tésétől napjainkig. Az ünnepséget a szegedi Rendőr­zenekar nyitotta mog ^ Köztársa­sági Induló eljátszásával, majd Si­mon Béla elvtárs, a Szegődi Pártbi. zottság munkatársa mondott beszé­det. Üdvözölte a kiállításon megje­lent dolgozókat, majd méltatta a kiállítás jelentőségét. Beszédében többek közölt ezeket mondotta: — E kiállítás anvaga megerő­síti azt az Igazságot, hogy a kommunista sajtó crős fegy­vere a Pártnak, amelynek segít­ségével Irányít, szervez Az elnyomás szörnyű esztendeiben a szabadságért, a terror ellen — a győzelmes szabadság éveiben pedig mozgósítja a dolgozó milliókat új és új győzelmeikre. — Beszéde to­vábbi részében hangsúlyozta, hogy a kiállítás megismertet bennünk" t Pártunk történetével is, hiszen ami­kor látjuk a kiállításom a kommu­nista sajtó történetének legfőbb ál­lomásait, ugyanakkor láthatjuk azt is. milyen kemény harcokat vívott Pártunk a munkásosztály ügyének győzelemre juttatásáért. Simon elvtárs a továbbiaikbain is­mertette az illegális kommunista sajtó megszületését és harcait. A kommunista sajtó minden üldözte­tés, elnyomás és terror ellenére is bátran felemelte szavát és szembe­szállt a zsarnoksággal — mondotla. Igazat mondolt és harcolt ak­kor is, amikor ezért börtön, kínzás, kivégzés járt. Ezután rámutatott arra, hogy a Szabad Nép-kiállításnak a jelennel foglalkozó anyaiga, fényképek, gra­Csongrád megyében november óta több mint 200 természettudományi előadást tartottak Csongrád megye üzemeiben és gépállomásain november óta több, mint 200 természettudományi elő­adást tartottak mintegy 2500 dol­gozó réezvsteiével. Az előadásuk szemléltetésére dia- és keskeny­f'lmokct vetítenek, képsorozatokat, kísér'eteket mutatnak be. A legnagyobb érdeklődést a dol­gozókból a „Munka szerepe az emberréválásban" és a Csillagos ég" című előadások váltják ki. Nagy sikere volt legutóbb Hód­mezővásárhelyen „Az élet kelstke­zése" című e'-öadásnak. A gvapot­egrenáió üzem építkezésén dol­gozó Kovács Andrásné felszólalá­sában elmondotta, hogy ebből az előadá ból vüágoa feleletet kapott olyan kérdésrkra, amik eddig homá­lyo-ak voltak előtt e. ,<A fásítás az ötéves terv szolgálatában" című e'őadásöorozat a fásítás fontossá­gára hívja fel a falu és a város dolgozóinak figyelmét. Filmeken mulatják be a Szovjetunióban lé­tesített erdősávok természotátala­kító hatását. Szőregen 250-en je­lentek m'eg az előadáson. A természettudományi szakkörök is megkezdték munkájukat. Szege­den kívül Mórahatmon, A'győn, Ujszentúvánon és Kisteleken ala­kultak szakkörök.

Next

/
Thumbnails
Contents