Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK. 1952. JANUÁR S. 3 Jó propagandamunkával segítsük elő a céltudatos, szocialista hazafiak nevelését Át Poli titkai Bizottság 1951. májua 17-i határozata megmutatta azt la, Üagy „az elmúlt politikai iskolákon a lemorzsolódás egyik oka az volt. hogy a pártbizottságok lebecsülték a propaganda munkát..." .,A propagandisták kiválogatását — szögezd le a határozat — és kiképzését a pártbizottságok jelentős része rosszul végezte el, ez volt az egyik legfőbb oka az esti iskolák gyenge munkájának és tapasztalható lemorzsolódásnak." Ezen a területen a most meginduló oktatási munkában — a hibák mellett — van javulás: többszáz propagandistát képzett ki Pártunk a nyár folyamán, megyénkben és 20.000 pártagot, pártonkívülit vontunk be az oktatásba. Az oktatási színvonal is magasabb mint az elmúlt évben. A lemorzsolódások azonban máris megmu.'-J.lkoznak: nem egy politikai iskolán 18—20 hallgató helyett a legjobb esetben 14—17 jelenik meg. A Lemorzsolódásnak két fó oka van. Az egyik az, hogy alapszervezeteink, de még a pártbizottságok sem foglalkoztak kelöen az oktatás kérdésével. Másik az, hogy a propagandistáink nem egy esetben készületlenül mennek el a foglalkozásokra és így a hallgatók nem kapnak újai, unalmassá válik számukra a foglalkozás. Nagylakon például, — de megtaláljuk másutt is — sem a politikai iskola vezetője, sem nz ellenőr nem készült fel a foglalkozásra, £ így a hallgatók lemorzsolódása utána rögtön megkezdődött. Már a következő fog"alkoizásra csak 90 százalékban jelenitek meg. Propagandistáink feladata, hogy politikai felkészalfséggel, jó módszerrel javítsák meg az oktatási munkát és harcoljon-<k a lemorzsolódás ellen. Az a politikai iskolavezető, aki jól felkészül, jó módszerre' vezotfi le a vitát, máris vonzóbbá teszi a foglalkozást és csökken a lemorzsolódás. nánk még tovább, hogy milyen cikkeket és szépirodalmakat használhatunk. A helyes felhasználáshoz szükséges, hogy céltudatosan olvassunk sajtót, szépirodalmat és egy kis füzetbe jegyezzük fel azokat a cikkeket, amelyek az anyag tárgyalásánál segítzégat adnak. Ha feljegyeztük, olt bármikor megtalálhatjuk, ha szükség van rá. Néhány szó a foglalkozási tervről Hogyan készüljünk fel a foglalkozásokra? Felkészülésnél nemcsak a megaidioi.t irodalmat és az útmutatót vegyük igénybe, hanem önállóságot is vigyünk munkánkba. Hahználjuk fei a helyi konkrétumokat, amti az üzemi, vagy területi alapszervezet tői szerzünk, azonkívül soha ne hanyagoljuk el a sajtónak a bedolgozását. Sok példát, konkrét szamocai találunk a sajtóban arra, hogy a tanultakat alátániaszszuk, vagy jobban megértessük a hallgatiikKal, Péidáu., ha az „óléves terv" vagy a „szocialista iparosítás" című anyagot tárgyaljuk. akkor a Szabad Nép 1951. december 11-i számából „Milyen lesz az ötéves tervünk egyik nagy alkotása: szálinvárosi kokszolómü" című Okketil jól fel tudjuk arra használni, hogy szemléltetően is bemuta suk azt a haiíalmas építkezést, illetve az építkezések egyes részeit, ami nálunk ma folyik. Vagy megyei viszonylatban a megyei sajtók nyújtanak segítséget abban, hogy megismerjük milyen építkezések folynak megyénkben és mi annak a jelentősége. így például, a „Viharsarok" 1951. november 4-J számából ..Megyénk ötéves tervének új alkotása: gyapolfeldőlgozógyár" cimű cikk. A Szovjetunió segítségére is találunk üzemünkbőt, vagy sajtónkból példákat, amely szemléltetően mutatja raegi hogy a csrangrádmegyai dolgozóknak milyen segítséget adott. Például a Délmagyarcrszág 1951. november 30-i számából a „Téli építkezés" cimű vezércikkeit is sikeresen feldolgozhatjuk ebből a szempontból. Az okiaitiás feladata a nevelés is, feladata, hogy kommunistákká neveljünk minden párttagunkat, de az egész dolgozó népet a szovjet emberekhez hasonló újtfpusú emlverel-.ié neveljük. Mi kel' ahhoz ho-oy kommunistákká lehessünk? Érről Krupszikája többek között azt irja „kommunistává lehessünk -tudnunk kell mi rossz a tőkés rendszerben, mi a társad:imí fejlődés iránya és hogyan segP'ük elő a kommunista rend m'nél előbbi megvalósítását. „Tehát a multat meg Kell mutatni, szembe ke'l á lítani vele a jelen", és azt marxista-leninista módon ért'ékeln'. Eat is í gy tudjuk leg- j jobban a hallgatókkal megértetni, ha elsősorban saját életünkön keresztül mu'a'juk meg, de _ ezenkívül az egész munkásosztály. a dolgozók életén keresztül. Ezekhez sok segítségei kapunk a sajtóból, a Szabad Nép 1951. augusz'us 9., valamint Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemlének az 1951. szeptemberi—októberi számából, a ..Manyar munkásosztály helyzete a világgazdasági válság éveiben" cimű cikkből. SorolhatIgen nagy hiányosság a propagandistáknál, hogy nem készítenek foglalkozási tervet, azaz nem dolgozzák ki a főkériláseket és az alkérdóseleet az anyag tárgyalásához, a szemináriumhoz. Ki kell dolgozni egy, vagy két főkúrdést és ezen belül az alkérdésoket, amelyek szerint az anyagot a szemináriumon megtárgyalják. Nem egy politikai iskola vezetője csak a propagandista iskolán, illetve szemináriumon meg. kapott szempontokat veti fel sablónosan, mint például Szabó Gyuláné középfokú politikai iskola vezetője Szegedem, aki még a propagandaszemináriumon sem vett részt és csak az útmutató hátulsó oldalán talált kérdíseket vetette fel a halL galóknak. A szemináriumi vázlaton helyes, ha megjelöljük, hogy egyes részek jobb megtárgyalásánál milyen kisegítő, közbevetett kérdéseket alkalmazunk, mert ez figyelmeztet bennünket arra, hogy azt a részt jobban meg kell tárgyalná. Gyakor. lati példát is dolgozzunk be egyes helyekre (ne túlsóikat), sőt jelöljük meg, hogy hol kívánunk több üzemi gyakorlati példát elmondatni a résztvevőkkel. Jól kidolgozott vázlattal és jó felkészültséggel lehet a vitát úgy levezetni, hogy a résztvevők necsalc megismerjék az anyagot, hanem önnek lényegét meg is értsék és annak szeltemébon végezzék gyakorlati munkájukat. így a tanításon keresztül neveljük is az embereket. Az oktatás nem elválasztható a neveléstől, nekünk nevelni kell párttagjainkat és ehhez több módszer van: megbírálni, meg. dicsérni. Szükséges nagyjaink életének ismertetése, vértanúink életének ismertetése is, amely ugyancsak az anyagon keresztül való nevelés eszköze. vezetőjének, aki a padok között sétál, mint a tanítók a gyerekek közt. Ez zavarja a résztvevőket. A vita. vezető tegyen fel több kisegítő kér. dést, ha szükséges, hogy gördülékenyen folyjon le a vita s ne úgy, mint egyes politikai iskolán: „Tessék elvtársak! No elvtársak! Mondjuk el a véleményeket elvtársak!" Az ilyen kisegítő kiérdé.tekre csak a csend válaszol, mert nem tudhatja a hallgató, hogy a vitavezeiő mit szeretnie hallani még. Használjuk a rákérdezés módszerét is azoknál az elvtársaknál, akik esetleg elmondották a véleményüket, de szűkszavúan. Kérjük meg őket, hogy egyes részleteket bővebben magyarázzanak meg. Ezzel a módszerrel megtanítjuk elvtársainkat az érvelésre, igazunk bebizonyítására. Használjuk a rákérdezés! azoknál az elvtársaknál is, akik hajlamosak a nagy szavak dobálúsára. Ne tegyünk úgy, mint a Móraváros I. középfokú politikai iskola vezetője, aki megelégedett azzal, hogy a „jegyrendszer eltörlésének nagy külpolitikai jelentősége van" és nem kérdezett rá, hogy miben látja, vagy magyarázza meg bővebben. A vitavezető feladatai Hogyan neveljünk a megtárgyalandó anyagból ? Jól felkészülni a foglalkozásokra, erről már volt szó. E mellett a gyakorlattal jól össze kell kapcsolni a tanultakat, a határozatokat feldolgozni s emellett gyakorlati példákat alkalmazni. Egyes kérdések tárgyalását egészen az üzemig és tszcsig vigyük le_ és tárgyaljuk meg. Tegyük színessé a foglalkozást, hogy megszeressék a tanulást a résztvevők és érezzék szükségét a tanulásnak. Erre kell rávezstni a hallgatókat. Úgy vezessük a foglalkozást, hogy vonzza a haltgatókat, mint például ahogyan a Texlilműveknél Héviziné elvtársnő vezette szemináriumon a hallgatókat. Ha hamarabb érkeznek, énekelnek, & vitavezető magatartása közvetlen és bátran vetik fel a problémájukat a résztvevők is. Nem helyes „Tanító bác®i"-t játszani, mint a móravárosi politikai iskola egyik Beszéltessünk mindenkit a vitán. Ne legyen senki se a szó szorosan vett értelmében „hallgató". A bátortalanokat szólít.alk fel és, ha jól szólnak hozzá, dicsérjük meg. A dicséret növeli az önbizalmat. Itt az iskolán nálunk nem egy elvtárs elmondotta, hogy „most már merek hozzászólná, mert az előbb jól szóltam hozzá, mégis csak van, amit én jól gondolok". A téves nézetekkel szemben se le. gyünk közömbösek, hanem tegyük fel vitára és kérdezzük meg a'öbbi elvtársat, hogy egyetértenek-e vela. Sokkal mélyebben megmarad egyegy téves nézetnek az oly módon való tisztázása, ha közösen megtárgyaljuk, mintha csali a vitafvezelő maga tisztázná. A közösen tisztázott kérdési zárja lo a vitavezető és foglaljon szilárdan állást. Az a helyes, ha minden téves nézetet menetközben tisztázunk, meri így a vita ideje alatt nincsenek kételyek a hallgalókbairu Ha tisztázunk egyegy komolyabb elvi tévedést, kérdezzük meg a hozzászólótól, hogy egyet, ért-e vele, meggyőztük-e igazunkról, vagy még mindig kételyei vannak. Ha ezt a néhány felvetett kérdést megszívleljük és igyekszünk megjavítani propagandamunkánkat, máris egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz, hogy olyan hazafiakat neveljünk, akjk az építőmunkánk célját tisztán látják, akik céltudatosak, hajlíthatatlan akaratúak a szocializmus győzelmének munkájában. „Csak a cél tisztánlátása, a cél elérésére törő kitartás, a jellem keménysége, amely minden akadályt letör és biztosította ezt a dicső győ. zslmet" — mondotta Sztálin eb-társ a napsütötte Turkméniából érkező lovasoknak, akik a legmerészebb feladatot oldották meg. Ezt a tulajdonságot csak az új típusú Párt tudja tagjaiba és a dolgozókba ne. vélni. Szili Antalné. ob <T>Oiln Tőátézatfpitö (Vállalata középfokú politikai iskola fának verseny feltiiöúsa Pártunk második kongresszusa a népünk előtt álló hatalmas politikai és gazdasági feladatokon kívül foglalkozott a Párt elméleti színvonalának állandó emelésével is, hiszen ez a gyakorlati munka eredményeinek fokozott növekedését vonja maga után. A pártkongresszus határozata azonban csak akkor válik valóban eleven erővé, ha azt a párttagok és pártonkívüliek ezrei hajtják végre mindennapi munkájuk közbenA Posta Hálózatépítő Vállalatának középfokú politikai iskolára járó dolgozói megértették ezt és termelési versenyük mellett olyan versenyt kezdeményeztek, amelynek eredménye százalékkal le nem mérhető, értéke forinttal ki nem fejezhető. jelent őségében még sem áll hátrább, mint a termelési versenyek- Ezdk az elvtársak versenyre hívták a többi postai alap. szervezetekben a középfokú politikai iskolára járó elvtársakat. A versenypontok is megfelelnek annak a törekvésnek, amely magasabb elméleti szinvonalat akar biztosítani az iskolákon, amely elő' akarja segíteni a hal?gatóknak az anyagban való elmélyülését. Az e?sfl versenypont: A hozzászólások szám és minősége, a második a jegyzetek áttekinthetősége és alapossága — ezt az iskola vc. retője értékeli, összehasonlítva a versenytársak munkájával. A harmadik versenypont pedig a lemorzsolódás megakadályozását és teljes megszüntetését állítja feladatúi az iskolák kollektívája elé. „A versennyel akarjuk elérni, hogy Pártunk ideológiájának ismeretével, a termelés terén is jobb eredményeket tudjunk felmutatni..." — írják a versenykihívásban. A felhívást Erdélyi József elvtárs, az iskola vezetője, Csűri Nándor elvtárs, az iskola bizalmija és Steiger Ágoston elvtárs, párttitkárhelyettes írta alá. A Postaigazgatóság, az l-es és 2-es postahivatal politikai iskolának hallgatói fogadják el a nemes veté'ked'ésre való felhívást és jobb ideológiai munkával járuljanak hozzá Pártunk II. kongresszusa határozatainak végrehajtásához. Sztálin elvtárs távirata Rákosi elvtárshoz Rákosi elvtárs táviratára, melyet Sztálin elvtárs 72. születésnapjára küldött. Sztálin elvtárs a következőket válaszolta: „Szívélyes köszönet az itdvözlelért és a jókívánságokért. J. Sztálin" a 99 (6 J. V. Sztálin elvtárs távirata Kilszi Ivamotohoz, a Kiodo Hírügynökség főszerkesztőjehez Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztálin . Kiiszi Ivamotóhoz, a Kiodo Hírügyelv társ az alábbi táviratét intézte | nökság főszerkesztőjéhez: Kiiszi Ivamoto Úrnak, a Kiodo Hírügynökség főszerkesztőjének. Tokió. Tisztelt K. Ivamoto Űr! Megkaptam hozzám intézett kérését, hogy küldjek újévi üdvözletet a japán népnek, A szovjet államférfiaknál nem hagyomány az, hogy egy külföldi állam miniszterelnöke más állam népéhez forduljon jókívánságaival. A Szovjetunió népeinek az idegen megszállás folytán súlyos helyzetbe került japán nép iránti mély együttérzése azonban arra késztel, hogy eltekintsek a szabálytól és elegei legyek az Ön kérésének. Kérem, tolmácsolja a japán népnek, hogy szabadságot és boldogságot kívánok neki, hogy teljes sikert kívánok neki a hazája függetlenségéért folytatott bátor harcában. A Szovjetunió népei maguk is átélték a múltban az idegen megszállás borzalmait, mely megszállásban a japán imperialisták is résztveitek. Ezért teljesen megértik a japán nép szenvedéseit, mélységesen együttéreznek vele és hiszik, hogy éppúgy kivívja hazájának újjászületését és függetlenségét„ mint ahogy ezt annakidején a Szovjetunió népei is kivívták. Kívánom a japán munkásoknak, hogy megszabaduljanak a mun. kanélkiiliséglől és az élibértöl, kívánom a közszükségleti cikkek magas órának felszámolását és sikereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Kívánom a japán parasztoknak, hogy megszabaduljanak a földnélküliségtől és a törpebirtokossággal járó helyzettől, kívánom a ma. gas adók felszámolását és silcereket kívánok a béke fenntartásáért folytatott harcban. Az egész japán népnek és értelmiségének, a japán demokratikus erők teljes győzelmét kívánom, az ország gazdasági élete megélénkii. lését és fellendülését, a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészet felvirágzását és sikereket kívánok a béke fenntartó víért folytatott harcban. 1951 december Tisztelettel: J. SZTÁLIN. Ünnepélyes keretek között nyílt meg Szegeden Szabad Nép kiállítás fikonok, eredeti kéziratok győzelme, een. megvívott harcainkról és eredményeinktől számolnak be. — A kézről-kézre adott, lopva olvasott Szabad Nép helyére a Szov. jelunió harcai nyomán egy felszabadult ország szabad nép nek újságja lépett és ma már jóval több, mint félmillió példányszámban Jelenik meg. A magyar dolgozók szeretik és megbecsülik a Szabad Népet, mert ez a lap útat mutatóit számukra újjáépítés idején, a hatalom megragadásáért és megtartásáért folytatóit nehéz harcokban. A Szabad Nép á'lal szól hozzánk ma is Pártunk Központi Vezetősége és szeretelt vezérünk, Rákosi elvtár®, Simon Béla elvtárs beszéde további részében elmondotta, hogy a k'álli ás hűen tükrözi vissza a Szabad Nép és a dolgozó tömegek szoros kapcsolatát. — A kiállításon láthatjuk a dolgozók leveleit, amelyekben munfeafelaján'ásotoa! tesznek. Bírálják üzemük, munkahelyük hiányosságait. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: — Mindazok, akik megnézik ezt a kiállítást, meg közelebb kerülne'. . a Szabad Néphez. még jobban megszeretik Pár. tunk központi lapját és újabb erőt merítenek a békéért, az ötéves teTv sikeres teljesítéséért folyó harchoz. A megnyitó ünnepség résztvevői lelkes tapssal fogadták a beszédet, majd az Internacionálé hangjaival végétért az ünnepség. A résztvevők ezután megtakinte'iték a kiállítás gazdag anyagát, amely megismerteti velünk Pártunk központi lapjának történetét, munkájúk A kiállítás részletes ismertetésére lapunkban még v'« szakétünk. Nagyszámú érdeklődő jelenlétében, ünnepélyes keretek között nyilt meg hétfőn délelőtt az MSZT Horváth Miháiy-uicai székházéban a Szabad Nép-kiállítás. A kiállításra érkező dolgozóik már a megnyitás előtt érdeklődéssel szemlélték a gyönyörű, kék drapériával körülvoimt tablókat, amelyek bemutatják a Szabad Nép történetét megszületésétől napjainkig. Az ünnepséget a szegedi Rendőrzenekar nyitotta mog ^ Köztársasági Induló eljátszásával, majd Simon Béla elvtárs, a Szegődi Pártbi. zottság munkatársa mondott beszédet. Üdvözölte a kiállításon megjelent dolgozókat, majd méltatta a kiállítás jelentőségét. Beszédében többek közölt ezeket mondotta: — E kiállítás anvaga megerősíti azt az Igazságot, hogy a kommunista sajtó crős fegyvere a Pártnak, amelynek segítségével Irányít, szervez Az elnyomás szörnyű esztendeiben a szabadságért, a terror ellen — a győzelmes szabadság éveiben pedig mozgósítja a dolgozó milliókat új és új győzelmeikre. — Beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a kiállítás megismertet bennünk" t Pártunk történetével is, hiszen amikor látjuk a kiállításom a kommunista sajtó történetének legfőbb állomásait, ugyanakkor láthatjuk azt is. milyen kemény harcokat vívott Pártunk a munkásosztály ügyének győzelemre juttatásáért. Simon elvtárs a továbbiaikbain ismertette az illegális kommunista sajtó megszületését és harcait. A kommunista sajtó minden üldöztetés, elnyomás és terror ellenére is bátran felemelte szavát és szembeszállt a zsarnoksággal — mondotla. Igazat mondolt és harcolt akkor is, amikor ezért börtön, kínzás, kivégzés járt. Ezután rámutatott arra, hogy a Szabad Nép-kiállításnak a jelennel foglalkozó anyaiga, fényképek, graCsongrád megyében november óta több mint 200 természettudományi előadást tartottak Csongrád megye üzemeiben és gépállomásain november óta több, mint 200 természettudományi előadást tartottak mintegy 2500 dolgozó réezvsteiével. Az előadásuk szemléltetésére dia- és keskenyf'lmokct vetítenek, képsorozatokat, kísér'eteket mutatnak be. A legnagyobb érdeklődést a dolgozókból a „Munka szerepe az emberréválásban" és a Csillagos ég" című előadások váltják ki. Nagy sikere volt legutóbb Hódmezővásárhelyen „Az élet kelstkezése" című e'-öadásnak. A gvapotegrenáió üzem építkezésén dolgozó Kovács Andrásné felszólalásában elmondotta, hogy ebből az előadá ból vüágoa feleletet kapott olyan kérdésrkra, amik eddig homályo-ak voltak előtt e. ,<A fásítás az ötéves terv szolgálatában" című e'őadásöorozat a fásítás fontosságára hívja fel a falu és a város dolgozóinak figyelmét. Filmeken mulatják be a Szovjetunióban létesített erdősávok természotátalakító hatását. Szőregen 250-en jelentek m'eg az előadáson. A természettudományi szakkörök is megkezdték munkájukat. Szegeden kívül Mórahatmon, A'győn, Ujszentúvánon és Kisteleken alakultak szakkörök.