Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-31 / 25. szám

4 (CSÜTÖRTÖK, 1952. JANUÁR «. PA RTÉLET A CSOPORTOS AGITÁCIÓ NÉHÁNY FORMÁJÁRÓL jtisoportos „g,^ g VSK különöset, valami újai? Nem, ezt egy. általán nem jelcini. A nagy dolgok mindig egyszerűek — csupán al. kalmazni kell azt, amit évszázadok óla alkalmaznak a dolgozó parasz­tok téli estéken. Sztálin elvtárs a sztálingrádi csata, előtt tanulmányozta Kutuzov és más régi orosz hadvezérek takti­kai és szlratégiaü módszerét. Mind­egyikben volt valami jó, amit új tartalommal megtöltve, továbbfej. leszlve, át leholclt venni. És Sztá­lin elvtárs győzelemre vezette a Vö­rös Hadsereget Sztálingrád rontba. dölt falai között. Nekünk is tudatában kell lem. niink annak, hogy nem mi vagyunk az első agilálorok Magyarországén. A századforduló táján különösen itt, Csongrád megyében, az agrár­szocialista mozgalom egész falva­kat, cgósz vidékeket hódílott meg. Hogyan agitállak az első paraszt­fegitáloroik? Téli estéken, amikor ku­koricáfoszlúsna, vagy beszélgetésre összejöttek egymás házában a dol­gozó parasztok, közéjük vegyüllek, azaz nem is vegyültek, mert közé­jük tarloziak, egyek voltak velük; éppen olyanod: voltak, mint a többi elnyomott panasz 1. csak messzebbre látlak, öntudatosabbak voltak. És a szomszédolásokon arról beszéltek az ngrár.szocielista agitátorok hogy el kell kergetni a grófot, szét kell osz. tani földjét a falusi szegénység kö­zött. Ezeket a téli beszé Ige lésekel, szomszédolásokat a nyári nraló­Etzlrájikok, a híres kaszás-zendülések követték. A lázadás magvát télen v elet lék el, a nyár hevében nőit naggyá. Az agitációs módszer te­hát eredményes volt, I A ftlit«b»duU« ntAn| ' Mg jóvoltából mi szabad földön, szabad emberek lenünk. De meg kellett küzdenünk a Kisgazdapártba bújt reakcióval, a jobboldali .zoci­áldemokratákkal. az áruló klérus­sal. Ebben a harcunkban is sikere­sen alkalmaztuk n szomszédolás, a csoportos agitáció leülönböző mód­szereit. A fordulat éve után azon­ban mindinkább kezdtük elhanya. golni ezt a jól bevált, imtriár nép­szokássá fejlődött agitációs mód. Bzert. Legfőbb ideje annak, hogy újból felelevenítsük a szomszédolás, keno­polás, a C3oporloe aigiláció egyéb formáit. | A csoportos agitáció lényege t Az, hogy amikor léli estéken össze­jönnek egymáshoz szomszédolni, be. szélgetoni a dolgozó parasztok, akkor közéjük mennek népnevelők, még hozzá 3 környék legjobb népneve­lője, ő irányítsa a beszélgetést és terelje szót a legfontosabb állami és poliliikai feladatok megbeszélé­sére. Ilyenkor, télutolján már a ta­vaszi munkákról szoktak beszélgetni a falvakon. A népnevelök feladata, hogy ezt a helyes szokást tovább­erősítse és ilyen szomszédolásokon már azt is meg lehet beszélni, hogy tavasszal hogy és mint osztják majd el az igaeröt a tavaszi munkák el­végzésére. A szomszédolás j tehát I nem va­lami különös, nent valami új mód­szer, csupán a falu évtizedek, év. századok óta megszokott népszó, kásába való beépülés és ennek a népszokásnak és formának új tar­talommal való meglöltése. Mielőtt arról beszílnén-k, hogy hogyan kezdjünk hozzá a konopolá. sok, szomszédolások megszervezésé­hez, szólnunk kell arról, hogy ebbs az eredeli népszokásba semmiféle mes torkéltséget, semmiféle erősza­kollságot nem szabad bevinni. Egyenesen halála a szomszédolás­nak, ha holmi hivatalos cédulákkal, vagy bürokratikus módszerekkel kí­sérlik meg összehívni arra a szom­szédokat. Ellenkezőleg: minden fa­lunak, községnek megvan a maga sajátossága. Makón a konopolás, Algyőn a gyékényfonás, másutt más: kukoricomorzsolás, foszlóka, vagy egyszerű beszélgetés. Ezekre a beszélgetésekre kell elmenniök a népnevelőknek. Hogyan kezdjünk hozzá a szomszédolások, a csoportos agi­táció megszervezéséhez? A pártszervezelrrek természetesen tervet kell készítenie arra, hogy hány jé népnevelője van, a népne­velőket hogyan oktatja ki és mire, azután maguk a népnevelők, vagy saját lakásukba, vagy szomszédjuk lakásába meghívják a szomszédo­kat beszélgetésre. Beszélgetésre és előadásra. Tehái a szomszédolás semmiben sem különbözik a téli es­téken egyébként is szokásos paraszti beszélgetésektől. Annyiban kiilönbö. zik, hogy ezeket a beszélgetéseket politikai tartalommal megtölteni a népnevelők feladata. Súlyos, sót jó. válehctetlcn hibát kövei el azonban sz a népnevelő, aki csak „politikai leérdésekröl" akar beszélni a dolgozó parasztokkal. A népnevelés munká­ja nem huszárroham, hanem szívós, hosszantartó, alapos munka. A nép­nevelőnek ludnia kell azl is: a fa­lusi osztályellenség nemcsak úgy harcol ellenünk, hogy nyílt ellenál­lásra szélit ja fel a dolgozó parasz­tokat, mert erre már nem hallgat­nának a dolgozó parasztok, hanem elsősorban úgy, hogy a politikai kö. zömbösség hangulatút igyekszik el­terjeszteni. Vagyi3 azl: „ez politi­ka, ez bennünket nem érdekel, be­széljünk másról". Ugye sokszor ta­lálkoztál népnevelő elvtárs munkád során ezzel a mondattal? Mi a 1e feladatod most? Amikor a közömbösség ércfalába ütköztél, hiszen, aki ellentmond, azzal még croil: lehet vitatkozni, de mii tegyél azzal, aki se jót, se rosszal nem mond csak éppen közömbös. Mit te­gyél? Ezer arca van az életnek, ezer kérdésre ezer válasszal felelj. Nem érdekli a te dolgozó paraszt­jaidat a politika? Sebaj! Majd te megszeretteted velük. Hogyan? Hál ha politizálni nem szerelnek. laián szeretik a szép regényeket, olvasni­valókat, vigyél magaddal szomszé­dolásra a falusi népkönyvtárból tgy jó könyvet. És azt olvasgassátok rendszeresen. Majd ügyoeen fejleszd ál ezt az olvasást. Újságolvasássá is. De akkor se hanyagold el a köny­vel:, regények olvasását. Ha már újságot olvasol, akkor bevitted a politikái a közömbösök közé és in­nen már csak egy lépés, hogy rend­szeresen megbeszéld a környék dol­gozó parasztjaival a politikai fel­adatokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy nevelni nem annyit jelent, hogy ajtóstól rohanni a házba. Mégegyszer ismételjük. Mii tegyünk a csoportos agiláción? 1. Beszélgessünk az emberekkel, 2. Olvassunk könyvel, szépirodalmai, regényt, novellát, elbeszéléseket. S. Olvassunk újságot, 4. Hallgassunk rádiót, 5. Bármilyen népszokásra is gyűljünk össze, bármit tegyünk is, a népnevelő legyen az emberek közölt és mikor négyen-öten vannak, akkor szomszédoljon, barátkozzon, beszéljen, neveljen, terjessze a párt szavát. Néhány szó a párfonbeiüli bürokráciáról I •ics em brP I a világon, , , . I aki ne szid. Sikeres felvilágosító munkával készülnek az Ü8 választásokra a RÖVIKÖT dolgozói A Szegedi Rövid, és Kötöttáru Vál találnál megkezdődlek az üzemi bizottsági választás előkészületei. A választások sikerét széleskörű fel. világopító munka segíti elő. Ezt « célt szolgálják a vállalat helyiségei­bon. elhelyezett plakátok is, amelye­ken a többi között ilyen jelmonda­tokat otvaahaitumk: „Munkafegye­lemmel az ÜB választások sikeré­ért!" — „Kartárs, mit lettél áz ÜB választások érdekében?" A felvilá­gosító munka eredményezte azt is, hogy nemcsak nagyszámban történ, lek meg a felajánlások Rákosi elv­társ születésnapjára, hanem rövidé, sen a vállalásoknak mintegy felét már teljesítik is. Az ÜB választásokat jő és alapos ütemtervvel készítik elő és vállala­tunk dolgozói a következetes propa­ganda-munka nyomán mindinkább tisztában vannak az ezzel kapcso­latos kötelességeikkel. Mif.d széle­sebb körben tudatosodik, hogy a szakszervezet munkáját a párt mész. sziemenő segítsége teszi lehetővé. Vállalatunk szakszervezete szorosa® együttműködik a pártszervezettel ég közösen igyekszik megoldani a dol­gozók minden problémáját. Bízunk banme, hogy az ÜB vá­lasztásokkal olyan politikailag jól­k'épzelt, osztályhü dolgozók kerül­nek az ÜB-be, akik követik a párt útmutatását és minden segítségei megadnak ahhoz, hogy vállalatunk dolgozói megvalósíthassák azokat a feladatokat, amelyeket népgazdasá­gunk érdekei megkívánnak tőlünk. Hoffmann Endre, a „Dólmagyeirország" levelezője A SZERETET ANYAGI ERŐVÉ VÁLIK Hosszú kocsisorok ka­nyarodtak hetipiacos na. pókon a Szeged felé ve­zető utakon. A gazdák már éjfélkor elindullak a városba, hagy megőröl­icssék a búzájukat. Igye­kezni kell, hogy ne az utolsók legyenek a lemé­résnél, mort akkor csak éjjelre velődnek haza. Tóth István mórahalmi dolgozó paraszt már az időző este elkészíti az őrölni valót, hogy már hajnalban indulhasson. A nap első sugarai a Tisza­malom előtti Vértanúk, •terén éri Tóth Istvánt, fi is beáll a hosszú sor­ba és nyugodtan várja, hogy rá kerüljön a sor. A ió fejébe nyomja az abrakos tarisznyát és 6 magái is a tápéi szatyor­ban motoz ennivaló után. Elölte is, hátamögőtl is bekcsen szunyókálnak az öiöl'etők, mig a lovak a szénát ropogtatják. MdT jó 8 Óra fölé jár az idő, amikor vagy 80 kocsival előbb mozgolódást vesz észre Tóth István. — ,JVa, kezdik már!" _— '(-. •'doita örömmel és úgy érezte, ma hamarább ha­zaér, mint a múltkor, mi. kor őröltetni vflft ho­zott. Megindullak a. ser. kerek cs TótjL Izivan mind közelebb jutott a le­mérőhöz. Még két kocsi és Tóth István adogatja le a búzával teli zsáko­kat. Búzáját lemérik és ráírják: 5 órakor jShel a liszt éri. > — A mindenségit neki, hál miért olyan későn? — hangzik a szó Tóth István szájából. — Értse meg. nemcsak magának őrölünk itt, ha­nem ide jár Tápé, Sző­reg, Alsóközpont, az egész környék — mondja a mázsáló békilisképpcn. Ebben az időben nem­csak Tóth Istvánnak volt panasza, a Tisza-malom dolgozói felé, hanem számtalan dolgozó pa­rasztnak. Egész napoka,t eltöltöttek azért, hogy azt a kis búzát megőröl­jék. amire szükségük van. Ezelőtt két évvel a malom nem győzte meg­őrölni azl a sok gabonát, amit szállítottak a fal­vak, tanyák dolgozó pa­rasztjai. * Autótülkölés riasztja fel az Artézi kút melleit fürdő kacsákat Domaseé­ken. Hatalmas teker, autó áll meg a doma­sz Ti Kszleloszló fiók «10K „ — Megjöttek a liszté­sek! — kiáltanak az el­osztóhelyiség felől. A leli liszteszsákokat egymásután adogatják le az autóról, alig győzik hordani. Helyébe teli zsák őrölni valót raknak lel és az autó máris in­dul vissza a Tisza.ma­lomba. Ma nem kell már a dolgozó parasztoknak napokat eltölteni az őröl. lelésscl, hanem órák alatt kicserélik a szemes gabo­nát lisztért. A munkás­paraszt szövetség a köl­csönös segítésen keresz­tül iíy erősödik, mélyül el mindjobban. Hogy még eredménye­sebb legyen a Tisza ma­lom dolgozóinak munká­ja, felajánlásokkal ké­szülnek pártunk vezéré­nek, Rákosi elvtársnak születésnapjára. Brigá­donként, egyénemként ís jelentős felajánlások szü­lettek Különösen kitűnt vállalásával a zsákoló. brigád. A vállalat eddig na­ponta 450 mázsa gabo. nát őrölt meg, most a kii­lönbőző újítások beveze­tésével az « mennyiség 500 mázsára emekedelt. A zsákoló brigád vállal­ta, hogy ezt a mennyisé­get állandóan biztosítják és emellett a szükséges üreg zsákokkal ellátják az üzemel. A lisztmérő brigád nevében Dobé Fe. renc brigádvezclö vállal­ta, hogy az első negyed, évi lisztbezsdkoló tervit • ket március 28-ra. teljesí­tik. Ez a vállalás azt je­lenti, hogy a napi 400 zsák helyett 700 zsák lisztet adnak népgazda­ságunknak. Sptéber Jó­zsef sztahanovista fő. molnár vállalta hogy a finomliszt megtakarítást mázsánkéul 2 forint he­lyett 2J5 forintra lelje­siti. Ezeknek a. vállalások­nak teljesi'éss, sőt túl. teljesítése leSz bizonyíté­ka annak a szeretelnek, amelyei a Tisza-malom dolgozói éreznek Rákosi elvlárs iráni. Hogy mun­kájukat siker kisérje, fel­tétlenül szükséges azon. ban a műszaki előfelté­telek további biztosítása és azoknak kihasználd. sa. Ilyen módon biztosak lehetünk abban, hogy a Tisza-malom dolgozóinak Rákosi elvtárs iránt ér. zelt szeretete anyagi erő­vé válik. ta volna már az „átkozott bürokrá­ciái." Ami a párlfunkcionáriusokat illeti — mondjuk a falusi, járási funkcionáriusokat, — ők napjában háromszor is átkozzák a tanácsok­nál és egyéu állami szerveknél megnyilvánuló bürokratikus huza­vonát. Ez egyszer azonban söpör, jiink a magunk házat óján. Beszél­jünk néhány szót a ..pártbürokrá­ciáról-" A bürokrata al,att rendszerint pápaszemes, fekete könyökvédős, régivágású hivatalnokot értenek, aki egyik szekrényből a másikba, egyik szobából a másikba tologat­ja az ügydarabokat egy-egy levél kíséretében. Ez a bürokrata-típus az emberek gondolkodásmódjában úgy jelenik meg. mint a reakciós — és természetesen pártonkívüli személy. Ha csak ők lennének a bürokraták, az ellenük való harc gyerekjáték, vagy még annál is könnyebb lenne. Nézzük meg közelebbről, milyen károk származnak az ügyek for. mális, bürokratikus intézéséből? A párt megyeblzotfsága Tuska Pálnéi. a mekói járási bizottság politikai munkatársát arra kérte, jelentse, hogy a járás területen hogyan folyik a szocialista szek­torok pártszervezeteibsin a pártok, tatás. A jelentés meg is érkezett, még pedig határidőre. A követke­zőket tartalmazta: „.. .Ófö'deák AMG középfokú 11 fő, alapfokú 10 fő." Már tudniillik hallgató az alap-, illetve középfokú iskolán. Az óföldeákihoz hasonló számokat felsorolta Tuska elvtársnő a já­rásban lévő összes termelőszövet­kezetre, összes gépállomásra vo. nalkozóa-n, do arról, hogy az esti iskolán milyen politikai munka folyik, arról, hogy van-e hiányzás a különlböző tanfolyamokon, egy árva szót som szólt a jelentés. Vájjon mihez kezdhetne ezzel a jelentéssel a megyei pártbizottság? Legfeljebb összeadhatná a harminc, egynéhány tszcs különböző szám­adatait és a sok kétjegyű szám­ból lenne egy háromjegyű. De még mindig nem tudná senki, hogy mit kell tenni a szocialista szektorok­ban folyó oktatás színvonalának emeléséért, a termelőszövetkezetek pártoktatárénol: megjavításáért, holott a jelentésből ezt kellelt vol. na megludni, De éppen ez nem derütt ki belőle. A lélektelenül egymás mellé írt számok mögött nem látszik az élet. Aki ezt a je­lentést olvassa, annak az az érzése, hogy aki írta úgy gondolkodott: „Jelentést kérnek? Ennél mi sem könnyebb. Gépírónő és papír kér­dése az egész-" j~T ~T~. | j természetébői I 4 P*rtm»°''» I fakad, hogy a számok mögött élő, eleven, érző emberek vannak. Amikor a párt. funkcionárius számokat ír, akkor mindig gondoljon arra, hogy ha azt írja ,,10", akkor ezzel azt mon­dotta: 10 ember. Még hozzá nem is akármilyen ember, hanem tíz tagjelölt, vagy tíz párttag, vagy líz pártonkívüli. Ha ezt elfelejtjük, akkor könnyen ártalmára lehelümc pártunknak. A kiszombori „Petőfi" termítőszöve'kezet pártszervezete például számszerű felajánlást tett arra, hogy december l-ig megha­tározott számú tagjelöltet vesznek fel a párt soraiba, A felajánlást teljesíteni illik. A kiszombori elv. társak „teljesítették." — Szám. szerűen- Csak a taggyűlésen derült ki, hogy az ilyen bürokratikus munka megbosszulja magát. A párttagok ugyanis nem fogadták cl a tagjelölteket, nagyon helye, sen kifogásolták, hogy . a vezető­ség olyanokat javasol felvélelre, akik még semmiféle munkába® részt nem vettek. Ebben az esetben néhány elvlárs bürokratikus .párt­munkájának" könnyen az lehetett volna az eredménye, hogy a párt tagjelöltjei közé nem odavaló em­berek kerülnek. Valószínűleg ezek az elvtársak sokat beszéltek már az éberségről, a párt sorainak tisz­taságáról, ie amikor arra került a sor, hogy a gyakorlatban való­sítsák meg a pártszervezési elve. ket, akkor a politikai munkát fel­cserélték az adminisztratív mun­kával és ezzel vétetlek az éberség ellen vétetlek a párt tisztasága ellen is. i . . ,. ... | tehát nem­A tiUrokrácin I , , . I ! csak a ko. nyökvédős. cvikkeres „reakciós" hu valalnokok tulajdonsága, hanem nagyon sokszor bennünk, magunk, ban, a mi soraink között is je­lentkezik- Nem egyszer a pártbi­zottságokat is eléri ez a metely. A hódmezővásárhelyi városi párt­bizottság január 22-i ülésén .tár­gyalta" a tag- és tagjelölt felvéte; ügyét. Egy hónap alatt egy egyé. nileg dolgozó parasztot vettek fei tagnak Vásárhelyen. A beszámo­lóban mégis a következő mondatot olvashatjuk erről a kérdésről. A szocialista kereskedelem doigozói, az új értelmiségiek. Ezek az új erők nagy számmal jelent­keznek pártunkba- De nem szabad elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztság legjobbjainak bcszerve. zését scni." Összesen egy azaz írd és mond egyetlen egy dolgozó parasztot vesz fel ozázegyndhány hódmező­vásárhelyi alapszervezet és a városi pártbizottság ülésén Mkiismeret­furda'á3 nélkül elmondják a sab­lont ..nem szabad elhanyagolni az egyénileg dolgozó parasztság beszervezéséi sem"­Vájjon nem bürokrácia.e ez? Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy csak szavakban nyilvánul ez meg. eset­leg csak stílusbeli tévedésről van szó. Szó sincs róla. A pártbizottság „tárgyalta" a tagjelölt-felvétel ügyét és — határozaiot „elfelej­tettek" hozni az ügyben. Tehát ,.kitárgyalták" a tagjelöltfelvétei ügyét — és maradt minden a régi­ben. Ez a jelenség a pártélet bü­rokratikus megnyilvánulásai közé tartozik- Forma szerint eleget tet­tünk a kötelességünknek, ami » lényeget illeti, a munka megjaví­tását, abban viszont nem sok tör­tént. Pedig van mit tennünk és lehet Is mit tenni. Ezt a szentesi járási pártbizottság példájából ta­nulhatjuk meg. A megyei pártér­tekezlet élesen bírálta a szentesi jáiási pártbizottságot. mert né­hányszáz régi (1949 beli) tagje­löltje van. akiknek már régen ta­goknak kellene lenniök. A járási pártbizottság e bírálat nyomán fát­számolta a tagjelöltekkel való bü­rokratikus bánásmódot és eleven politikai munkába kezdett, többek között utasította az alapszerveze. tek vezetőit, hegy rendszeresen be­szélgessenek a tagjelöltekkel. a párt­életben a bürokrácia, hanem elvi kérdés. Sztálin elvtárs arrn tanít bennür«. ket. hogy a bürokrácia nem más. mint a kispolgári befolyás meg­nyilvánulása a párl. és állami szervekben. És ez a befolyás na. gyón gyakran elvi kérdésekben is jelentkezik' A hódmezővásárhelyi „Szántó Kovács János" termelő­szövetkezet elnökhelyettese kijelen­tette: „Én nem így fognám a kö­zépparasztokat, min' ahogy ti mondjátok. Egy kicsit meg kellene nyomni őket." Ez az elnök elvtára ezzel azt mondotta; nem politikai munkára van szükség, hanem kény. szerítő eszközöltet kel| alkalmazni a középpnraszlok felé a termelő­szövetkezetbe való belépés érdeké­ben. A politikai munka felcserélé. se adminisztratív munkává] vájjon néni kispolgári ál forradalmiság ez? A páflmunkában itt-ott jelent, kező bürokrácia leküzdése elsősor­ban azl jelenti, hogy minden ügyet érdemben intézzünk é3 semmit se csak a látszat kedvéért. A látszat kedvéért beszámolót írni, a látszat kedvéért jelentést írni. a látszat kedvéért vezetőségi ülést tartani annyi, mtat becsapni a pártot. | nem egjmerű lilbn Saarbrííc^en Niüü^viiiínisztériunio! Ié?esífe)t és diplomáciai Képviselt küldőt! Párizsba Béri in (MTI). Bonni kormány­körökben heve6 tiltakozással fogad, ták a francia kormány legutóbbi döntését, amellyel Grandval eddigi saarvidéki francia főbiztost Fran­ciaország saarbrückeni nagyköve­tévé nevezte ki. Az Adenauer-kormány zal. hogy a Saarvidéket elcsatolják Németországtól Bonnban nagy meglepetést kel. telt az a hír, hogy Saar-vidéki kormány „önálló" Saar-vidék küu ügyminisztériumot létesít. A saar­brückeni kormány ezenkívül elha­azza, 'ározta. hogy diplomáciai kcpvlse. vádolja a franciákat, hogy míg a í áUf. fel Párizsban- A diplo. ... ... b maciai misszió vezetője dr. Eml» békeszerződés megkoiese előtt „kész Strauss volt saar-vidéki közokto. helyaetet" akarnak teremtem üz_ tásiiem mínimipr lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents