Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-20 / 296. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1951. DECEMBER 20 Több [avaslat hangzott e! az országgyűlés szerdal illésén a költségvetés egyes tételeinek lelenlős felemelésére Elfogadták a kohó- éö gépipari, a hánya- és energiaügyi, a könnyűipari, az építésügyi és a belkereskedelmi tárca költségvetését Az országgyűlés szerdai ülésén folytatta a költségve lés részletes vitáját. Megjelent az üléson Rákosi Mátyás elvtárs, a magyar nép szeretelt vezére. Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá nak elnöke, Dobi István, a minisz. tertanács elnöke és a kormány több tagja. Elsőnek a kohó- és gépipari tárca költségvetését tárgyalták. Vig Pál, a költségvetés előadója foglalkozott a Párt és a kormány legutóbbi határozatával és hangsúlyozta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésének köszönhetjük ötéves tervünk eddigi sikereit, eredményeinkei. Elmondotta, hogy 1952-ben a kohóés gépipar fejlesztésére több mint 2 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés és ennek nagy részét vaskohászatunk további fejlesztésére fordítjuk. Hid3^ István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti PártbiMetits József elvtársi A költségvetés két tételének felemelését javasolta Mekis József elvtárs, a Rákosi I tárgyalását, amelynek előadója Mátyás Vas- és Fémművek vezér. Pothornyik József, a Bányaipari zotfságán>ak titkára szólalt fel ez. után. Rámutatott, hogy a hengerelt áruk tcrmc'ése ebben az esztendőken az előző esztendővel összehasonlítva 24.1 százalékkal emelkedett. A gépgyártás az előző évhez viszo. nyitva 45.5 százalékkal növelte termelési éri ékét, — Az elmúlt év során kormányzatunk számos új üzem létrehozó, sával és termelő berendezések kibővítésével gyorsította a kohó- és gépipar fejlődését. Ezután hangsúlyozta, hogy a kohó. és gépipar területén egyre szélesebb körben terjednek el az élenjáró szovjet munkamódszerek és különösen a vaskohászat területén értek el kiváló eredményeket segít ségükkkel. Végül a beterjesztett költségve. tést Pártja és a maga nevében elfogadta. igazgatója hangsúlyozta, hogy feladata kat csak úgy tudjuk mara déktalanul végrehajtani, ha üze. meinkben következetesen megvalósítjuk az egyszemélyi felelős vezetést. — Nehéziparunk fejlesztéséinek egyik legfontosabb követelménye a nehézipar gépi beruházásainak nö. velőse. Bár a költségvetési előirányzatban ilyen célokra jelentős öszsEegek szerepelnek, mégis indokoltnak tartom, hogy kohászatunk gépesítését tovább fokozzuk. Ezért szá'lífóberendezésekre és egyéb kohászati gépekre tízmillió forinttal javasiom az előirányzat megemeléséi. A gépipar fejlesztését gyorsabb ütemű gépesítéssel lehet elérni. A költségvetésben erre a célra is jelentős összegeket irányoztunk elő, de a minőségi termékek előállítása megköveteli, hogy több vas. és fémmegmunkáló gépet bocsássunk gépiparunk rendelkezésére, ezért esztergagépekre, fúrógépekre, marógépekre 15 mi'lió forinttal javaslom az eredeti előirányzat megemelését. A költségvetést elfogadta. Az elnöklő Dögei Imre elvtárs bejelent ette, hogy a költségvetés 25 millió forinttal va'ó megemelésére vonatkozó javadat a népgazdaság fejlesztése körébe tartozik. Javasolta, hogy az országgyűlég utalja ezt a javarta'ot a gazdasági és pénzügyi b'zottság elé. Az országgyűlés a javas'atot elfogadta, majd a kohó éa gépipari tárca költség, vetését áll a'ónosságban és részleteiben is elfogadta. Ezután megkezdték a bánya, és energiaügyi tárca költségvetésének Cso'tner Sándne elvtárs r Dolgozók Szakszervezetének elnöke volt. Rámutatott, hogy a sztahánovista., újító-, munkamódszerátadómozgalom, az egyre jobban kiszé. lesedő szocialista munkaverseny eredményeként 25.7 százalékkal nőtt tíz hónap alatt az elmúlt évi hez viszonyítva a bánya- éa ener. giaügyi minisztériumhoz iparágak termelése. nagymérvű tenne'eseme'keriesí az 1952. évben és a további években megköveteli, hogy az ezen iparágak-a fordítandó berunazásokat továbbnöveljük. — Javaslom, a gépesítés fokozására az 1952. évi beruházásoka! felemelni az alábbi tételekkel; Hangsúlyozta, hogy a felemelt gadla. beruházási összegek lehetővé teszik elsősorban a szénbányászat fokozottabb gépesítését és erőművi hálózatunk kiszélesítését. Oroszl János, a salgótarjáni Zagyvaí Szénbányák igazgatója szólt hozzá a bánya- és energiaügyi tárca költségvetéséhez. — 1952. évi tervünk — mondotta — a szénbányászat területén 21 százalékos emelkedést irányoz elő. A termelés ilyen nagyarányú emelését részben a dolgozók létszámának emelésével, főleg azonban a termelékenység növelésével érhetjük el. Az 1952. évi terv szerint a bányaipari dolgozók létszáma 1951-hez viszonyítva mint. 7 ezer fővel emelkedik. Véle menyem szerint a hétszer dolgozó beállításának kérdésével egyidejűleg már most gondoskodni kell arról, hogv megfelelő lakás álljon rendelkezésükre, amelyekben végleges otlhcnt nyerhetnek család, jukkái együtt. Javaslom ezért, hogy a bányaés energiaügyi minisztérium részére a bányavidékeken építendő lakások köl ségelre pőt'ótag 24.3 millió forint beruházási hitelt bocsássanak rendelkezésre. A költs égvetési elfogadta. — A szénbányászat gépesítésének meggyorsítására, a gépesítések emelésére 10 5 millió, az olaj-bányászat gépi beruházásainak meggyorsítására 7-8 millió, a népliget;, alberlfa'vai és angya'fcldi alál'omások 1952évben való megvalósítására pedig 21.1 millió forinttal. — Villamosenergiatermelésür.k az ipar zavartalan energiaellátása ás a falu kulturális színvonalán aik emelése érdekében 18.5 százalékkal növekedik. Sor kerül további 158 falu. 74 állami gazdaság, 40 gépállomás és 98 termelőszövetkezet, Illetve termelőszövetkezeti csoport villamosítására. A továbbiakban Czotlner elvtárs rámutatott a ludományos kulató. munka és a szakmunkásképzés fontosságára, majd befejezésül han. goztatta. hogy költségvetésünk a béke ügyét szolgálja. A nagy tapssal fogadott beszéd ulán Dögei Imre elviárs javasolta, hogy a felszólalásokban elhangzott módosító indítványokat, amelyek a népgazdaság fejlesztéséhez tarlóénak, ulaljáik a gazdasági éa pénz. ügyi bizottság elé. A bánya- és energiaügyi tárca tartozó [ költségvetését általánosságban és részleteiben az országgyűlés elfo. A könnyűipari tárca költségvetésének tárgyalása Javasolom, a gépesítés fokozására az 1952. évi beruházások felemelését Ezután Czotlner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter mondott beszédet. — A megnövelt feladatok alapján — mondotta — vállalataink az 1951-es kö'leégvetési évben !erme'ésüket mintegy 25 százalékkal növelték az 1950-es termeléshez viszonyítva, mialatt vállalataink összes do'gozóiiak a létszáma több m!-i| 20 ezer fővel növekedett. Czcltner elvtárs ezután elmondotta, hogv bányászatunk sikerrel hoeizná'ia fel munkájában a tatabányai konferencia tapasztalatait. Beszámolt arról is. hogy a vegyes bánvászit térülőién termelésünk 40 százalékkal emelkedett. — Ioarunk nagyméretű fettödése és nékünk é'e'szinvona'ának növekedés© nyomán telenlősen m©gnöv^k-delt viltamvsenergia-zii''ség'e ünk. E növekedés közel 20 száza'ékos, ame'vet új prömű énilére, a meglevő erőmüvek Oövitére. valaxn'nf a hálózati veszteség csökk-nlóse tett lehetővé. A fo'yó évben lé esült 120 és GO iu'ovo'tos orezúgos jctentös.'gli távvezeték ho"sza össze, sen 253 kilométer. Az egyéb nagyfeszültségű távvezetékek és kirfaszü'tségö e'o-sztók ho^s-a nedi© körülbeiül 13 százalékkal bővült az év folyamán. Ez évben eddi© már 93 községet villamosítottunk. — A b ruházátok és átszervezések mellett a termeles növekedődöntő eszköze volt szaKkepzetlségének sének egyik munkásaink növelése. — Népi demokráciánk fejlődésével mind nagyobb összegeket fordítunk szociális célOKra. doigo~ó>k jóléti, kulturális es sportolási helyzetének javítására, hogy a munka ulán fe'frissülve vidámabban és eredményesebnen végezzék el az elöltük áiiv feladatokat. Az év folynmán e-skre a célokra mintegy 25 millió forintot fordítunk. — Fentieken kívül fokozottabb uttatás-kal folyósítottunk bányás?a:rk lakáshelyzetének megjavítására. 1951-ben vállalataink dolgozói. elsősorban bányászaink részére 1990 lakás} és 2T0 féröhe'yes legény, szállót létesítettünk. Fzu'án a munkaverseny. a szt a. hánov- és újító mozgalom fejlődéséről szó'l. Han'6ulyoz.a. hogy a benyuitott invastatnl? közül me©y3'ósí'ott"nk már közei t'z-zret. amely úi'tásnknak Pz elérhető évi megtakarítása több m'nt 170 m'lió forint. — A jövő évben a bányászat ' Its'ános gépesítése mellett irányt veszünk egyes bányák te1-.es gépesítésére. hogv ez';l te biztosítsuk a bányászaink rendeli •vérére bocsátott gépek teli as mértékű kihasználását. — A 6zén. és olaj jái.yászat Ezután megkezdték a könnyűipari tárca költségvetésének tárgyalását. Czelt József előadó hangsúlyozta, hogy a könnyűipar 1951. évi terme, tési tervét előreláthatólag túl fogja teljesíteni és ezzal a könnyűipar termelési értéke 1951-ben kereken 24.5 százalékkal magasabb lesz, mint tavaly. A jövő évi tervben a könnyűipar termelése tovább emel. kedik és az 1952-es terv több mint 44 százalékos emelkedést irányoz elő 1950-hez képest. Ezulán rámutatott, hogy a mi. niszlérium költségvetés: több mint 11 millió forintot irányoz elő a könnyűipari kula'.ó intézetek részére, szamiben az e'őző évi 6,632.000 forinttal. Az ipari technikumokban az 1952-es évben 2300 hallgató fog tanulni. A könnyűipari minisztérium költségvetéséhez Hegyi Gizella szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy könnyűiparunk fejlődése sokat köszönhet a Szovjelunió sokoldalú segítségének, támogatásának. Ez a segítség meg. nyilvánul a Szovjeluniólól kapott nyers, és segédanyagokban, az élenjáró szovjet ipar kiváló gépeiben. Nagy segílségel nyújtottak a kiváló szovjet szakemberek, szta hánovislák. A könnyűipar 1951. évi beruházásai új üzemek lé'.esításét jelenlik. Ilyen üzem a gyönyörű Kaposvári Fcn'da. ame'ynek első lésztogében már termelnek és a napokban felavatott, teljesen korszerű Za'aeg-rszegi Ruhagyár. Az orszá-gvűtés ezulán v könvnyűipari minisztérium kö'tségveté•-é' ál'a'áno-sságban és részleteiben elfogadta. Az építésügyi tárca költségvetésének tárgyalása Az országgyűlés ezulán megkezdte az építésügyi tárca köllségvelésének tárgyalását. Csata. László elősdói beszédiben elmondotta: az 1952 évi költségve. lés tárgyalásánál büszke örömmel állani hat'uk rr.eg. hegy ilyen hatalmas arányú építkezés soha sem volt még Magyar. országon, mint napja"nkb"n Rámutatott arra. hogv az építésügyi tárca 1952. évi költségvetése csaknem ké!s-ere~e az ezévi nek. A megrövekedett fel-delek végrehajtásához nagyszámú új mű zalci káder b'áttí'á-m szükséges. A tárca kö"®égveléséből 29.5 rrrllió forintot .irányozlak elő a szakkúderek képzésére. Az építésügyi tárca kö'tsógyeté. séhez elsőnek Köböl József, ta építő-, fa- és építő'pr.ri dolgozók szak. szervezetének főtitkára szólt hozz'i — A m. gyar épí'ő'par felha-z nálja a Szovjetuntétól kopott tapasztalatokat, megfogadja Párlunk Sztálin elvtárs születésnapja tiszteielére -Ma duzelöu(Lóiban matatja bt az „£sUii" e'imn szovjei filmet a Sza b a d sóij - mozi A Magyar.Szovjet Társaság sze. > gedi városi szervezete ma, csülör-l lökön este 7 órai kezdettel díszelő-, i'dá t rendez a Szabadság-moziban Sz'álin elviárs 72. szü'elésnapjá. nak tiszteletére A díszelőadáson dr. Szabolcsi Gábor elviárs, az írószövetség szegedi csoportjának tagja mond ünnepi beszédet, majd az! „Eskü" című magyarul boszélő, ha. I talnias szovjet filmalkotást mulat-1 ják be. Ezt a nagyszabású filmet a : közelmúltban szinkronizálták ma-1 tűzfény" ós „Viborgi városrész" cí_ mű filmbon. Ábiázolá át f lmrőlfilmre mindinkább ehné'yüitté lette. Rendszeresen tanulmányozta Szlálin elviárs éleiét, mu.- ' irségál, írását, beszédeit, hegy m nél alkid iiasabbá váljék megtisztelő szerepére. Az „Eskü" című film! nemcsak a Szovjelunió népei szerették meg, hanem a népi domokrác ált orszá. gaiiban és az egész világon, ahol bemutatták, hatalmas sikere voll. A velencei nemzői'özi filmfesztiválon - ÉS V •• - -<hkti IF Wm t^ÁiÁ^ m té. ÉL m Gelováni — Sztálin elvtárs alakítója — az „Eskü" egyik meg. kapó je lenelében, gyarra és ezúttal kerül elsőízben. 1946-ban első díjjal tüntették ki a magyar nyelven a szegedi közönség elé. A filmet a híres Szlálin.díjas filmrendező Csiaureli rendez le. Sztálin elvtársat Gelováni alakílja a filmen. Gelovánít rendkívül tehet, ségc-s, alapos, elmélyült színészi munkája és külső hasonlatossága tette alkalmassá e szép és igen- nehéz fsfedat megoldására. Több filmben alakította mér Sztálin elvtársat, így a Szegeden is nagy sikert aratott „Puskás ember", „Nagy i filmet. Csiaureli munkáját a Párt és a szovjet kormány igen nagyra értékelte. Ezórl az alkotásért i® a Sztálin-díj első fokozatával tüntették ki. Az „Eskü" szegedi bemutatója méltó része tesz a Szlálin elviárs szülelésnapja tiszteletére rendezett ünnepségeknek. A további napokon a Vörös Csillag-mozi jálsza ezt a pompás filmalkotást. A szegedi rák szűrőállomások címe és rendelési ideje Zrínyi-utca £)., péntek délulán 1 óra; Vásárheljfi.sugárút 1., szerda délelőtt 11 óra; Párizsi-körút 41/a, kedd délelőtt 11 óra; Kálvária-sor 16., péntek délulán 4 óra; Váradiuica 1„ kedd délelőtt fél 12; SZTK. (OTI) székház, csütörtök délután 4 óra; szombat délelőtt 10 óra; Női klinika szombat kivételével naponta délulán 6 óra; Újszeged, gyermek, menhely, csütörtök délután 5 óra; Petőfi-telep, 3. ulca 102. szám péntek délelőtt 9 óra. Valamennyi pártszervezetünk meganncpl! Sztálin elvtárs születésnapját Holnap díszelőadás a szegedi Nemzeti Színházban Ma, csütörtökön este Szeged valamennyi üzemi, tsztís, hivatali és kerüleCi pártszervezete műsoros ün. [ népségét rendez. A dolgozók széles ( rétegei gyűlnek majd össze ezeken a műsoros esteken cs vaiamennyiii I lcet egy gondolat vezérel: a 72 éves Sz'á'lis elvtárs iránti hála és szeretet- A fccketáfc-or nagy vezérének születése napját ünneplik ezaika. lommal és az ő tiszte.etére játsza nak minden eddiginél lelkesebben a kullurceoporlok, énekkarok, táncosok egyaránt. Holnap, pénteken este 7 órai kezdetlel a Szegedi Nemzeti £zi-házban a Magyar-Szovjet Társa ág rendez rendkívül változatos, színes műsorú díszelőadást- A műsorban a kulturcsoportok, énekkarok, népi táncosok egész sora szerepel. Fel. lép a városi tanács énekkara, a Szegedi Kenderfonó színjátszó csoportja, az Újszegedi Kenderszövő énekkara és tánccsoport.'a, a Textilművek népi lánccsoportja, a MÁV kulturcsoportja, az Úttörő, ház népi táncosai, a Pedagógia Főiskola gyakorló ália'áncs iskolájának énekkara, az MTH és a Gépipari Technikum összevont énekkara a SZEVILL népi tánccsoporlja, a MAV szórakoztató zenekara, az MSZT pengetős zenekara, valamint a Szegedi Nemzeti Színház táncosai és több művésze. tanácsait és leküzdve a fejlődés nehézségeit. rohamosan fejlődik. A költségvetést a magam ós a Msgyar Dolgozók Pórija nevében elfogadom. ICöböl Józ®:f után Tólh Islván szólalt fel. Az építőmunkások azt kérik a tervezőktől — mondotta —, hogy olyan házakat tervezzen k amelyeket gyönyörűség építeni, amelyről örömmel és büszkén elmondhalják, hogy „ezt én építettem". Olyan* tervezzenek amely arányban van azzal a lelkesedéssel és odaadással, amellyel a munkások építenek. Tóth István beszéde végén ja. vaso'ta. hogy a költségvetésben tízmillió fcrin't.l eme jék fel az építőipar gépesítésére fordí TANDÓ CS/ZSGET Az elnökij Molnár Imre javasolta, hogy az indítványról a népgezda-ság fejlesztése című fejezetnél dön'scnek s r.z indítványt felül, vizsgálatra adjál? ki a gazdasági és pénzügyi bizollság'r.k. Az országgyűlés a jsvas'alot elf og'dia. Ezután az országgyűlés általánosságban és részleteiben is elfogadta az építésügyi tárca költ?'-gvelését, majd áttért a bolkere ko. delmi tárca költségvetésének tárgyalására. A belkereskedelmi láren kóllségrt tesenek tárgy n tana Tausz János belkereskedelmi miniszterhelyettes előadói beszédében rámutatott, hogy a belkere kedelem fejlődésében is tükröződnek azok a hatalmas erodm'nyek. amc'y ket n'pgazdsságurk a Mag'-ar Dolgozók Parija vezetésével elért. A belkereskedelmi tárca költségvetéséhez Pocgrácz Kálmán, a buetaperti városi tanács végrehajtőbizotlság'nak elnöke szólt h;zzá. Pongrácz Kálmán beszéde után az országgj'űlés a belkereskedelmi lárca kö'lségvelésél általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés 1 : kötei bbi iilé. él ma. csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja, amikor az igazságügyi, a közoktatásügyi, az élelmezési, a külkereskedelmi és a közlekedésés povlaügyi tárca költségvetését tárgyalja.