Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-19 / 295. szám

A NOVEMBERI JÓ T DÓ JÁRÁS 20—30 SZÁZALÉKOS TÖBBLETTERMELÉST ERÉDMÉNYEZETT AZ ÉPÍTŐIPARBAN A SZEGEDI VASÁRUBOLT DOLGOZÓ! IS BEFEJEZIK NEGYEDIK NEGYEDÉVI TERVÜKET SZTÁLIN ELVTÁRS SZÜLETÉSNAPJÁRA 1 * Z MDP CSONGRÁD MEGYEI PARTBIZ í VU. ÉVF. 295. SZÁM. ÁRA 5(1 FILLÉR SZERDA, 1951. DECEMBER 19. Asszonyokat cs Eiinyokat a leemelő munkába X. szocializmus építőse és felemelt Ötéves tervünk megvalósítása nagy feladatok elé állítja a nők tízezreit. Nekünk feladatunk az, hogy váro•on és falun egyaránt mozgósítsuk a nók legszélesebb tömegeit a termelő munkában való részvételre. A minisztertanács május havi határozata nyomán Vass Islvánné elvtársnő. az MNDSZ Országos Köz. pontjának főtitkára felhívást intézett az ország valamennyi asszonyához, hogy harcoljanak a minisztertanács határozatának megvalósítésáért. A minisztertanács határozata és q felhívás nyomán Csongrád me. gye területén is igen sok asszony kapcsolódott be a termelő munkába. A háziasszonyok legutóbbi értekezletéit, ahol az üzemben dolgozó aszszonyok adták át egymásnak tapasztaltaikat. Szitner Kálmánná, á szegedi Tiszamenti Fűrészek dolgozója, ezoket mondotta: ,Á minisztertanács határozata a mi üzemünkben is nagy változási hozott. Ezelőtt itt csak férfiak dol. goztak meri mindig az járta, hogy TSt a nehéz munkál a nők nem tud. ják elvégezni A nők ma már ezt a téves felfogást munlcájukkal cáfolták meg: normájulcat nemcsak teljesítik, hanem túlteljesítik. A legnehezebb munkahelyen, mint péllául a gálcrbe is, nok dolgoznak. Nálunk az MNDSZ ügyvezető a léclcö' özésnét elérte, hogy sztahánovista lett és elődjét. alci férfi volt, ',0 százalékkal túlszárnyalta. Meg kell mondani, hogy a nők magas teljesítményéhez igen ncyy segítséget nyújtanak a férfi dolgozók". De nemcsak a Tiszámén ti Fűrészekhez, hanem a mogye többi üzeméhez is igen szép számmal jelentkeztek nők munkára. Munkájuknyomán bebizonyították, hogy ők is a több termel őssel, teljesítményük, amcl'-ével állnak őri a béke front, ján Ma már nemcsak női dolgozók, hanem munkájuk nyomán kiérdemelt női osztályvezetők, vállalatvezetők Ls vannak. A Szegedi Ruhagyárnál dolgozó Pósa Ilona szabász példáját igen sok csongrádmegyei asszony követhetné: Pcea Ilona nem rejti magába a szerzett tapasztalatokat, hanem mindenegyes alkalommal tudását továbbadja többi dolgozótársainak. Az MNDSZ megyei titkársága azonban elkövette azt a súlyos hibát, hogy a fősúlyt csak az ipari üzemekre fordította. Nem tartotta fontos feladatának a' gépállomásokon dolgozó női munkaerőkkel való rendszeres foglalkozást. 1950 őszén, amikor airról volt szó, hogy minél több nőt kell bevonni a gépállomásokra, végeztünk ugyan felvilágosító munkál — aminél? az lett az eredménye, hogy 240 leány ment el traktorosnak —, de megelégedtünk ezzel. Nem gondoltunk arra, hogy a szervezés után a további ellenőrző és felvilágosító munka nélkülözhetetlen. Egyáltalán nem törődtünk azzal, hogy azokkal a lányokkal, akik a gépállomásokra men'.ok dolgozni, mi Í3 történt. Hal. loltunl? ugyan hibákról, beszéltünk is a gépállomás alközpontjának vezetőjével, azonban a beszéd beszéd maradt a hibák p:dig nőttek. Ennek a munkának lett az eredménye az. ho©y most, amikor a leg ürgősetb tenne az öszi mezőgazdasági murkák elvégzése, a mogye gépállomásain mindössze 74 nő dolgozó ven. A hiba elkövetése terheli a gépállomások vezetőit, a gépállomá. fok közpon 'át és nem utolsó sorban, terheli a tömogszsrvezetekel is, rk'k nem követlek el mindent onnrí? érdekében, hogy a női munkaerők no hagyják ott a helyüket, h:ncm még ők is, minél több nőt vonjanak be a gépállomások munkájába Ez-k a hibák járullak hozzá ahhoz, hogy a mogye gépállomráni rr'.u.dösrze 41.6 százalékra Tudták teljesíteni eddig őszi mélyBzántánd tervüket. Sú'yos hiba volt rz MNDSZ részéről, hogy a gépállomásokra nem jártunk ki rendszeresen és megelégedtünk azzal, ha azt hallottuk: a Irak toros tényekünk m'nden biztosítva van. van jó rzáT 'suk és vígan végzik a markát. Nem néztük meg, hogy milyen a szárrá és mit jelent nz a „minden". É3 ebből ere1! r.z, hogy m'kor a dorozrnmi gépállomáson szétnéztünk, azl kellett tapasztalnunk, hogy a férfink rés?'re rendesen bererrtézeit szállások vannak, ugyanakkor a női szobában csak fekhely van, a szc bát is egy eldugott helyen, az alaé udvaron, biztosították számukra éí — amint mondották — a takarításra nincs fedezet a költségvetésben. Pedig a dorozsmai gépállomás női traktoristái megérdemelték vol. na, hogy nyugodt, szép és tiszta szállás várja őket. mikor hazatérnél? a munkából. Nyolc nő dolgozik ezen a gépállomáson és a férfiakks' együtt igen jól megállják a helyű, ket. Horváth Gizella felelős traktoros például 114 százalékra leijeiétől te tervét; Fuhciós Júlia még ő is túlszárnyalta 130 százalékával. A dorozsmai női trakloristók példáját a megye valamennyi gépállo másán követik a nő dolgozód?. Kivá lóan mcállja a helyét a szented gépállomáson a 18 éves Aradi Rizsi, aki elérie azt, hogy már felelős traktoros. Még nem olyan régen Aradi Rózsi Fekete János kulák. nál cselédeskedett és most, ha arról kérdezik: íz lik-e a munka a gépállomáson — így válaszol: „Nem is igaz, hogy olyan nehéz a munlca. Én igen szeretek a gépállomÁson dolgozni, nem is hagynám itt semmiért. Keresetemmel is igen meg vagyok elégedve, meri november hónapban is 900 forintot keres, lem". Medgyesi István, a röszkei gép állomás traklorislája meggyőzte feleségét is a trák tori Mák boldog életéről és most már együtt dolgoznak a gépállomáson. Medgyesiné először azt gondolta, hogy igen nehéz Írsz utóiérnie a férjét, aki mindig 100 százalékon felül teljesített. Ma már büszkén mondja: „A fér. )em 122,6 százalékot ért el, én sc sokkal maradok el mögötte, mert már 122 százaléknál tartok". Hiba voll tőlünk, hegy a hiá nyossdgok ellenére sem léptünk fel erélyesen és nem foglalkoztunk 8 nő-traklcristák problémáival és nem segítettünk azod? megoldásában, de azokat az eredmények?)' sem tudatosítottuk, amit elértek. Agitációs munkánkban például nem szóltunk arról a megnyilvánulásról, amit Takács Lajoené, a pusztamérgesi gépállomás traktorislája mondott: „Férjemmel együtt dolgozunk a gépállomáson, mint IraJelorislák. Az uram ezelőtt önálló kovács volt, nekem akkor is kellett ülnöm a vasat. De hiába dolgoztunk akkor, alig tudtunk megélni. Négy családunk van és most iskolába járnak; ezelőtt bizony alig akadt meg rajtuk egy-egy ruha és most szepen öltöztetem őket és mindenre jut bőven. Most még az az öröm is ért bennünket, hogy felemelték a családi pótlékot, amivel még jobban tudom biztosítani családom szükségleteit", Rákosi elvtárs november 30-i beszédének köszönhető az, hogy ezekre a hibákra rájöttünk. Rákosi elv. társ rámutatott arra. hogy havonta 21 ezerrel nő a fizetésből és bérből élek száma; ekkor jöttünk rá arra, hogy ha fejlődő iparunka' nem akarjuk gátolni, ha a mezőgazdaság szocialista átszervezésében részt akarunk venni, akkor a nölc ezreit kell beszervezni a ter. ryelő munkába. Ennek előfeltétele pedig az hogy a nők helyzetét a munkahelyükön jobbá tegyük és se gílsünk a nehézségek leküzdésében Munkánk megjavítása érdekében minden függetlenített munkatár f/y-egy gépállomásért felel. A~ MNDSZ nőnevelőin keresztül r fo'ytatja a szervező munkát, aminek máris megvan az eredménye: a szentesi MNDSZ már két trak'.o. roslányt szervezett be. Szabó Ilona elvtársnő, a mőraj halmi gípá'Iomás politikai helyettese azzal a kéréssel fordult hozzánk. hogy az MNDSZ nyujlsor segítséget a női traktorislák szervezéséhez. Mi erre azt üzenj ü' Szabó elv társnőnek, hogy mi nem csak a mórahalmi gépállomásnak segítünk a traktorirta nők szervezésában. hanem az egéz megye te! rüktén lévő gépállomásoknak meg 1 adjuk a tőlünk telhető segítsége! : Ez a munka kötelessége az MN i DSZ-ncl?, mert ezt a munkát Párj tunk c® Rákosi elvtársunk bízt: ránür. Nagy Károlyné, MNDSZ megyei titkár. Az országgyűlés kedden elfogadta a minisztertanács és a hozzátartozó hivatalok, intézmények, valamint a külügyi, belügyi, honvédelmi és egészségügyi tárca költségvetését Az országgyűlés kedden meg-' Ezután a szövetkezeteikről szólva kezdte az 1952. évi ál: ami költség, elmondotta, hogy az 1948 december vetés részletes tárgyalását Részt gl_. 425 7Q0 , j nemben jelenvett az ülésen a magyar nép szere- , .. .... , tett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, ,e2 koz«> masfcimiltió 'agot szám. Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Iáinak a földművesszövetkezetek: Népköztársaság Elnöki Tanácsának ; elnöke, Dobi István, a miniszierlanéca elnöke és a kormány több tagja. Elsőnek a minisztertanács és az alája tartozó hivatalok és intézmé nyek költségvetését tárgyalták. A költségvetés előadója Nagyistók József, ez országgyűlés alelnöke volt. Bejeleintette, hogy a munka, versenyben élenjáró ipari üzemok, valamint a begyűjtési versenyben győztes megyék jutalmazására sz 1952. évben 2-3 millió forintot kívánnak fordítani. Kassa latrán elvtárs beszéde Kossá István elvtárs, az állam; egyházügyi hivatal elnöke a minisztertanács és a hozzája tartozó hivatalok és intézmények költségve. téséhez szólt hozzá. Hangsúlyoz a, hogy a minisztertanács mellett működő hivatalos intézmények közüi a legjelentősebb a népgazdasági tanács. A továbbiakban arról beszélt, hogy az Állami Ellenőrző Központ munkájában fokozottan alkalmazni kell a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztériumának tapasztala íait és gyakorlatát. a felnőtt dolgozó paraszti lakosság több mint ölvén száza, lékát. Az OTSB-vel foglalkozva megállapította, hogy kormányzatunk hatalmas összeggel — 33 millió fo rinttal — járul hozzá a magyar sport fejlesztéséhez. Az állami egyházügyi hivatal működésével kapcsolatban hangsúlyozta. hogyha az elért eredmények mellett a kormány és az egyházai? közötti együttműködésben még mindig mutatkoznak zökkenők, ez on. nan ered, hogy bizonyos egyházi vezető körök meg mindig tűrik, sőt nem egy esetben szivesen is látják, hogy a magyar reakció maradványai az egyházi állásokat, sok esetben magát a vallást használják fel demokráciaellenes, népellenes cselekedeteik fedezékéül. Kormány, zatunk az egyezményeken túl az elmúlt esztendőben újabb nagy anyagi terheket vállalt az egyhá. zaj? felé, így például egyedül csak a katoiikua papok bevonása az SZTK biztosításba, közel évi hétmillió forint újabb többletkiadást jelent. A küSügyi tárca külfmegvetésének tárgyalása Kossá Istváai beszéde mán az országgyűlés egyhangúlag részié te-ben is elfogadta a minisztertanács és a kisebb tárcák költségvetését Ezután az országgyűlés meg. kezdte a külügyi tárca költségveté. .ének tárgyalását. Nagy Dánlel előadó hangsúlyozta, hogy az elmúlt év során tovább zilárduh és mélyült barátságunk a felszabadító Szovjetunióval, szo. rosabbá vállal? kapcsolataink a baráti nép; demokratikus államokkal. Rámutatott ezután arra, hogy a külügyminisztérium fontos munkát végzett az imperialisták politillájának leleplezése terén. Ugyanakkor helyesen tájékoztatta a külföldi közvéleményt népi demokráciánk ke! yzetéről. Ezután Benke Valéria, az Orszá gos Béketanács titkára gzótatt fel. Hangsúlyozta, hogy a külügyminisztérium költségvetésének miniden tétele a békés építő munkát és a •beke fenntartását segíti elő. Rámutatott, hogy békepolitikánk ragyogó bizonyítéka volt a jegy. rendszer eltörlése is, majd kijelentette: — Népünk hd'áraJ és bizalommal tck'nt a Szovjetunióra, a béke legerősebb bástyájára. De nemcsak a mi dolgozóinknak, hanem szerte a világon a dolgozó '•mberel? rei'hóinak szivében ott űrnek Molo'ov elvtárs szavai önöknek te jes bizonyossággal tud. niok kell, hogy a béke és a népek biztonságának védelme ügyében feltétlenül számíthatnak a Szovjetunióra. A továbbiakban kifejtette, hogy komoly idők állanak még előttünk, mert az imperialisták mindent elkövetnek, hogy megzavarják népünk szorgalmas építő munka, ját. — Büszkék vagyunk államunk külpolitikájára, mert az nem csak a mi hazánk, hanem a világ minden ' eesületes dolgozójának törekvő, "leit, vágyait szolgáló békepoitika — mondotta és bejelentette, hogy a külügyi tárca költségvetését az MDP nevében elfogadjaMihá'yfl I'rnő népműve'ési m'-_ niszterhelyettes, az Országos Béke. tanács főtitkára elsősorban a kulturális kapcsolatok kérdésével foglalkozott és kiemelte: Legfontosabb a Szovje!unióval va;ó kulturális kapcsolatunk, amely felmérhetetlen ösztönző, erősítő hatással van kulturális életünk minden ágának fejlődésére. A költségvetést elfogadja. Parragi György felszólalásában részletesen elemezte a nemzetközi helyzetet és rámutatott, a magyar népnek ma különös éberséggel kell őrködnie déli és nyugati határain, mert a tények azt bizonyítják hogy az imperialisták és a velük egy húron pendülő Tito-klikk s az osztrák klerikális reakció és a vele szövetkezett jobboldali szociáldemokraták kormánya az utóbbi hónapokban fokozta népünk békéje, ha. zánk függetlensége ellen folytatott ellenséges tevékenységét. A külügyi tárca költségvetését eL fogadja. A következő felszólaló, Kiss Károly elviárs, a többi között ezeket mondotta: — Az elöttürlk álló nagy feladalok megvalósításához mindenekelőtt békére van szükségünk — mondotta. — A Magyar Népköztársaság külpolitikája a béke politikája. hogy békeiábor Rámutatott, ereje, . az imperialisták belső ellentéle], gyarmati rendszerük válsága, egyre jobban keresztezik a háborús uszítók terveit. — Ha pedig az agresszorok eszüket vesztve megkockáztatnák az új háború kirobba.nl rá ál, szilárd hilünk és meggyőződé ü: .k, hogy ez & háború az imperializmus megsemmisülésével fog végződni. — A fennálló diplomáciai kapcsolatok ellenére az Egyesült Államok ellenséges politikát folytat a Magyar Népköztársasággal szemben, tény az, hogy az Egyesült Al. lamok kormányának ellenőrzése alatt álló sajtó és rádió állandóan és rendszeresein szórja hazug rá. galmait a Magyar Népköztársaság népére és kormányára. Az Egyesült Államok kormánya sorozatosan szegi meg nemzetközi kötelezettségeit, megtagadja a háborús bűnösök kiadását, a nyugatra hurcol I javak visszaodácát, egyoldalúan fel. mondja a Magyarországgal kö'ött kereskedelmi és konzuli egyezményt 6s gazdasági téren a Magyar Népköztársasággal szemben a legerőszakosabb diszkriminációs politikát folytalja, — A magyar kormány a jövőben, is következe lesen vissza fogja verni az imperialista provokációkai és támadásokat ég cl van szánva arra, hogy a magyar nép szabadságai és függetlenségéi minden támadással szemben megvédi. Ezután hangsúlyozta, hógy Egyesült Államok kormánya mirj. dent meglesz, hogy Nyugat-Németországban felé essze a fasia, must é« a militarizmus!. — Számunkra nemzett ügy — mondotta —, hogy részt z gyúrj? a német imperializmus helyreá'/lítása, a német militarizmus úiiáűlesztéae ellen folyó küzdelemben, hogv tőlünk telhetőleg támogassuk á német egység demokraosjus ala. pon való létrehozását. Ezután arról szólt, hogy az Egyesült Államok megkísér'; a háború eszközévé változtatni az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Rámutatott, hogy a Szovjetunió szakadatlan küzdelmet viv az ENSz eredeti célkitűzéseinek megvalósításáért. — A béke megőrzéséért. Ki». getlenségünk megvédéséért folytatott harcunk csak akkor lehet sikeres. ha a hatalmas Szovjetunióra és annak sztálini békepolitikáiára támaszkodunk. — hangsúlyozta Ki. s Károly. — Ma a csehszlovák, román, lengyel, bolgár és magyar dolgozók vállvetve harcolnak közös ügyünkért, a békéért és a szocialista társadalom felépítőéért. — A m-gunk részéről mindent el fogunk követni, hogy gyorsan fejlődő és erősödő magyar népi demokrácia ügyét nemz?'közi síken méltón képviseljük és hogy Népköztársaságunk m'nden erejét Ezzel együtt jár az, hogy a béke ia:bave-sük a béke ü©yc" •». A M? megőrzése érdekében egyre jobban I gyar Népköztársaság külügy mlnisz elmélyítjük szoros baráti együttmü ködösünket a többi békeszerelő or. szaggal, elsősorban legnagyobb barátunkkal, a világbéke ha'almas oszlopával, a Szovjetunióval és min. den erővel védekezünk a háború és az imperialista háborús gyújtogatok ellen. Az új háborút előkészítő politikának szerves része a népek megfélemlítése, az atom. ós hidrogénbombával való fenyegetőzés, az úgynevezett atomdiplomácia, amelynek hitele egyre jobban zuhan még a kapitalista országokban is. tóriuma, a magynr dip'omácia magára nézve is kötetazenek tekinti azt az ígéretet, amelyet a magyar náo vezére: Rákosi Mátyás elvtárs, a Mgyar Dolgozók Parti a II. Kongresszusán telt: „Lankadatlanul, hűen, erőnket nem kiméivé küzdünk tovább a béke frontján és nvndenütt ott leszünk, ahol a béke na©v ügyéért küzdeni és áldozni kell." Kiss Károly beszéde ulán az országgyűlés a külügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta. A belügyi tárca költségvetésének tárgyalása Az országgyűlés ezután megkezdte a beli'tóvi tárca költségvetésének tárgyalását. Harmati Sándor előadó beszédébem hangsúlyozta: a költségvetés jelentős összegeket fordít a tanácsokban dolgozó vezető, és Jráa'pk'derek politikai és szakmai képzésére. Az 1952. évi előirányzat reális anysgi alapot bizA belügyminisztérium költségve. téséhez elsőnek Nezvál Ferenc a budapesti városi tanács végrehaj. tóbizot'jságának elnökhelyettesé szólt hozzá. — A helyi tanácsok felügyeletéi a belügyminisztérium gyakorolja — mondotta. — Egyéves fennállásukra visszatolJnve, megállapítható. tosít ahhoz, hogy közrendésze'.ünk : hogy a mini. z'térium ennek a felmegfelelően működjék. | adalnak eleget tett.