Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

i-S . int M SZEGED DOLGOZÓI NAGYSZABÁSÚ ÜNNEPSÉGEKKEL KÖSZÖNTIK A 72 ÉVES SZTÁLINT KOMMUNISTA JELÖLTEK SIKEREI AZ INDIAI VÁLASZTÁSOKON V. VEESENMAYERT SZABADON BOCSÁTOTTÁK AZ MDP CSONGRÁDMEGYE! RTB TTSAGANAK LAPJA ? VII. ÉVF. 294. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1951. DECEMBER 18. A BÉKE KÖLTSÉGVETÉSE A költségvetés minden országnak egyik legfontosabb, egyik legtöbb Vitát kiváltó kérdése. Egyensúlyban van-e az államháztartás? Fedezik-e az államháztartás kiadásait az ál­lamháztartás bevételed? — ez derül Iá a költségvetésből. A mi költség­vetésünk nem akármilyen állam költségvetése, hanem a szocializmust építő államé, ami ötéves tervünk yalóraváltását, szociális és kulturá­lis felemelkedésünket, békés építő­munkánk védelmét szolgálja. Az 1951-es év költségvetése 200 millió forint felesleggel zárult. Azt jelenti ez hogy nemcsak egyensúlyban van j az államháztartás kiadása a bevé­tellel, hanem a bevétel jóval túl is haladja a kiadásokat. Pedig Ma­gyarország történelmében ilyen ará­nyú beruházások, építkezések még; eohasem voltak. Egyetlen év alalt a felemelt ötéves terv beruházásai 1— előreláthatóan — elérik a 33 milliárd forintot. ' Miből ered a mi államunk bevé­tele? Elsősorban a szocialista szek­torok állal termelt többlet termék­ből. Az állami vállalatok 36.6 mil­liárd forinttal járultak hozzá költ­ségvetésünk fedezetének bizlosítá. sáhos. A költségvetés bevételeinek döntő részét. 87.1 százalékát, a szo­cialista szektor adja. Állami bevéte­leink 12.9 százalé!?a származik a lakosságtól, döntő részben a lakos­ság adófizetéséből. Mit _ bizonyítanak köVr^g veté­sünknek ezek a számadatai? Min­demrkelőtt azt, hogy további gyors előrehaladásunk előfeltétele a ter­melékenység emelése ós a takaré­kotság növelése a termelésben. Ál­lami vállalataink nyereségének nö­vekedése a nép jólétének emelkedé­sét jelenti. Az állami költségvetés mindig és minden országban azt f. jezi Vi, hogy hogyam él a dolgozó nép. Jól-e, vagy rosszul? Kapitalis­TA «T JÁRTNÁL NYÖÁFCE, VAGY SAJÁT BW: bad életét éli? A mi költség­vetésünk egy szabad életet élő nép költségvetése. Egyben ragyogó bi­zonyíték ez a költségvetés arra, hogy milyen nagy, milyen csodálat­raméltó eredményeket tudtunk el­érni a Szovjetunió baráti segítsé­géi-e támaszkodva és a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével. Olt Károly elvtárs beszédében el­mondotta, hogy „a Horthy-rendszer idején a magyar ipari termelés évi átlagban 0.8 százalékkal nőtt. Ezcv. ben pedig iparunk átlagosan 12 na­ponként fejlődött annyit, mint a kapitalista iparé egész év alatt". Beruházásaink szédítően magas számoszlopai mögött ipari fejlődé, síink mérhetetlenül gyors üteme, áll. Nemcsak hogy elértük az ipar háborúelőtii színvonalát, hanem két és félszeresével meg is haladluk. Büszkén és öntudattal nézhetjük költségvetésünk számadatait. Egy év alalt 54 százalékkal nőtt a bölcső­débe felvett gyermekek száma. A középiskolai tanulók létszáma több mint kétszerese a háborúelőttinek. A kórházak befogadóképessége egy év alalt- 360 ezer ággyal bővült. 1051 első felében 135.000 négyzet­méter lakásterületet építettünk. És mindemellett átlagba véve 5—6 na­1 ónként egy új gyár kezdte meg működését hazánkban. Csak a kommunizmust építő Szov­jetunió példáját követő népi de­mokráciákban ilyen ragyogóak a költségvetés számadatai. Csak a bé­ketábor békét és szocializmust építő országaiban jelzik a beruházások számosz'opai az új gyárakat s az új bölcsődéket. Nálunk a költség­vetés az élet, a béke s az építés költségvetése. De van másfajta költségvetés is: a halál, a rombolás, a pusztítás, a háború költségvetése. Az Egyesült Államok az 1951—­S2.es költségvetési évben katonai kiadásokra 92 milliárd dollárt for­dítanak. Ez a költségvetési összeg­nek csaknem 75—76 százaléka. Csak természetes, hogy ezeknek a sír szélén tántorgó kapitalista or­szágoknak a költségvetésében is megmutatkozik a tőkés világ gaz­dasági katasztrófája: az Egyesült Államok költségvetésében 1952-re 4.2 milliárd dollár hiány mutatko­zik, Franciaország 110 milliárd frank, Olaszország 396 milliárd líra, Ausztria 1030 millió shilling defi­citre számíthat. Érdemes egy p;l­lanlást a fasiszta Tito állal leigá. zott Jugoszláviára vetni. Egyetlen számadatot Belgrádról: ,.Belgrád lakóinak 80 százaléka tüdőveszes". Hozzáleheljük: az éhség miatt. Nálunk az 1952. évi költségvetés a rendkívül nagyarányú beruházá­sok mellett is, sőt éppen ezért 285.5 millió forint felesleget mutat. Ez a 285.5 millió forint felesleg azi jelenti, hogy egészségesen fejlő­dünk, egészségesen haladunk a szo­cializmus útján. A mi hazánkban már régen el­múlt a munkanélküliség. De Ame­rikában a katonai behívások elle­nére és a gyilkos koreai háború ideje alatt is 18 millió a munkanél­küliek száma. Mit jelez még költ­ségvetésük? Azt, hogy az USA autógyári munkásainak reálbére a koreai háború kitörése óla 12 szá­zalékkal, a bányászoké 6 százalék­kal csökkent. Ugyanakkor az olaj­vállalatok profitja 1951 első felé­ben az egy év előtti helyzethez ké­pest megkétszereződött. De nem is kell feltéllenül Ameri­kába msrjnünl?, hogy összehasonlít­suk a mi szocialista költségvetésün­ket a kapitalista köllségvc léssel. A kapitalista elnyomatás szomorú évei megtanítottak minket arra, hogy mit jelenteit a kapitalista álamház­tartás. A „Vásárhelyi Népújság" 1936 áprilisi száma hangos hozsan­názással köszönti a Fabinyi pénz­ügyminiszter által beterjeszteti 1933—37. évi költségvetést. Úgy ír erről a költségvetésről, mini pár­ját ritkító gazdasági fejlődés ered­ményéről. Ez a költségvetés hiány­ként 75 millió 657 ezer pengői tün­tet fel. Nézzük meg, mit jelenlett a ka­pitalista államháztartás deficitje a dolgozó nép számára? A „Vásárhe­lyi Újság" 1937 január 3-i számá­ban az uralkodó osztály egy toll­noka, dr. Lázár Béla „Lassult a mérleget" című cikkében is kényte­len elismerni a következőket: „Vá­rosunk (értsd: Hódmezővásárhely) mezőgazdasága, ipara, kereskedel­me és általában egész gazdasági éielc u~z' elmüit 20 év alati hanyat­lott, sőt egyes vonatkozásokban visz­szafcjlődött... A mezőgazdasági ér, ipari munkások csak igen csekély része tud a létminimumot álig fe­dező munkabér ellenében munkához jutni. — Nagyrésze munka nélkül van s örül, ha inségrriunkáhöz lud jutni... Tudunk-e ma csak eggyel is több munkásnak kenyeret adni, •mint ezelőtt 20 évvel? Tudunk-e ma jobb megélhetést, élelmet lakás< nyújtani annak, aki munkánkban segll? Nem, sőt! ..." Ez a kapita­lista toilnok is kénytelen elismerni cikkében, hogy ,a 20 év elröppeni feleltünk anélkül, hogy akár társa­dalmilag, akár gazdaságilag lénye­gesen előrehaladtunk volna". De, ha a kapitalista költségvetés igazi mérlegét akarjuk nézni, akkor for­dítanunk kell a régi újság elsár­gult lapjain és belől, a hírek rova­tában, élesebben tárul elénk az ak_ kori világ gazdasági helyzete. Varga Erzsébet 21 éves ház­tartásbeli marólúgot ivott, meri nem vették fel cselédnek". Egymá­sak cikknek ez a címe: „Lopott, hogy megoperáltathassa beteg gyer­mekét". Közvetlenül emellett a cikk mellett olvasható a másik hír: „Fé­nyes ünnepségek Horthy Miklós bevonulásának 20 éves évforduló, ján". Két költségvetés — két világ. A kapitalista költségvetés a nyomor költségvetése volt. Eredményét ön­gyilkosságok, a halálba menekülő munkások, inségmunkáért kuncsor. gó nincstelenek jeleztél?. Akkor a l?öltségvetés után azt számolgathatta a munkás: vájjon hány napot dol­gozhatok még, vájjon kirug-e a tő­kés, vagy sem?...; a kisparaszt is így gondolkodhatott: vájjon 140. vagy 150 százalékos lesz.e a pótadó a költségvetési hiány fedezésére? Ma is számolunk. De gondjaink másfajták. Ma így számolunk a költségvetéskor: hány új gyár, hány új csecsemőotthon, hány új mun­káslakás épül, hogyan tudjuk fo­kozni a nép jóllétét, a nép jövedel­mét. Még egy lényeges különbség van a regi és az új költségvetés kö­zött. A régi költségvetés bankárok párnázott ajtajai mögött készült, a mi költségvetésünket a nép tárgyal­ja; a munkások és a dolgozó pa­rasztok, akik a gazda szemével né­zik az országot. A gazda éles sze­me észreveszi, hogy jövedelmün­ket csak úgy fokozhatjuk, ha taka­rékosabbá tesszük a termelést, ha növeljük a termelékenységet. Ezérl ma minden munkásnak és paraszt­nak legfontosabb feladata a taka­rékosabb termelés. Ez a szobor az egész magyar népé Révai József elvtárs beszéde a budapesti Sztálin-szobor leleplezési ünnepségén Vasárnap délelőtt ünnepi díszt öltölt Budapest. A liget télé ve­zető úton mindenütt valóságos zászlóerdőkbe borultak a házak, maga a liget pedig soha nem iá­folt pompás vörös színbe öltözött. Így várta a Dózsa György-út tor­kolatánál felállított 18 méter ma. gas Sztálin bronzszobor leleplezé­sének fenséges pillanatát. Pontosan 10 órakor hatalmas él­enzés közben megjelenik a magyar rép szeretett vezére, Sztálin elv­társ legjobb magyar tanítványa, Rákosi Mátyás elvlárs. Egymásután lépnek a tribün­re Gerö Ernő elvtárs, Révai József elvtárs és a Párt Po­litikai Bizottságának többi tag­ra, köztük Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács e'nöke, Dobi István a minisztertanács elnöke, Kiszel­jov elvtárs, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete szintén részl­vetit az ünnepségen. mintaz'ertanács számos tagja, a tömegszervezetek vezetői. Ott volt Huan Cen elvlárs, a Kínai Nép­köztársaság magyarországi nagy­követe és a többi baráli állam budapesti külképviseleteinek veze­tői. Az ünnepség megkezdése előtt Farkas Mihály elvtárs vezérezre­des, honvédelmi - miniszternek, a felsorakozott díszzászlóalj parancs­noka lett jelentést, majd a honvé­delmi miniszter ellépett a dísz­zászlóalj előtt. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai után a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsa nevében Révai József elv­lárs, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, népmű­velési miniszter lépett a mikrofon­hoz és elmondotta ünnepi beszé­dét. Sztálin nevével épül a világ — Két esztendővel ezelőtt, Sztá­lin elvtárs 70. születésnapja alkal­mából határozta el Pártunk kezde­ményezésére fővárosunk vezetősé­ge, népi demokratikus kormányza­tunk. hogv felállítjuk Budapesten Sztálin elvtárs 6zobrát — kezdte beszédét Révai József elvtárs. — A határozatot megvalósítot­tuk: Sztálin elvlárs 72. szüle­tésnapjának előestéjen íme, a szobor áll. — Köszönet érte Pártunk és kor­mányunk nevében a szobor alko­tóinak, a művésznek és mindazok­nak, a]?ik segítségére voltak a szobor 'megalkotásában. — Ez a szobor olyan, amilyen Sztálin a valóságban ós amilyen­nek népünk látja őt: egyszerűségé­ben is nagy, nagyságában is egy­szerű. Nemrégen november 7-én nevez­ték el róla, ötéves tervünk legna­gyobb alkötárát, Sztálin Vasműnek és első új szocialista városunkat Sztálinvárosnak, jeléül annak, hogy­ha Sztál'n nevével épül a világ: az új Magyarország ls az ő nevével, az ő szellemében épül. Most 72. születésnapjának küszö­bén leplezzük le országunk szívé­ben, szeretett hazánk gyönyörű fővárosában Szlálin szobrát* hogy örökre hirdesse: amit Sztálin né­pünknek adott, a legtöbb. am:t a pépnek adni lehet: szabadság, füg­getlenség, hit önmagában, lehető­ség arra. hogy alkotóerejét szaba­don kifejthesse. — Ez a Sz'álin-ezobor a fővá­rosé. de nemcsak a fővárosé. Mint ahogy Budapest is egész né­pünké. ez a szobor is az egész magyar népé. — Itt, ezen a téren, Sztálin elv­társ kőre állított, a bronzba öntött :-éomása előtt fognak évről-évre felvonulni Budapest dolgozó száz­ezrei, hogy az ö alakjára tekintve még jobban agyukba és szívükbe véssék: — Sztálin útját járva, jó úton járunk, csak Sztál'n útját járva lehet népünk erőssé és még erösebbé, egységessé és még egységeseb­bé, lehet a haza és a hazának minden fia botdoggá és mű­veltté, lehet étetünk széppé és mégszebbé. — Ez a szobor nemzetünk leiké­bőt lelkedze't! Sztálin, a Szovjet­uo'ó népeinek vezére. az egész világ munkásosztályának tanítója. Megjelent az ünnepségen a Nép-| — Sztálin fiai zúzták szét a ma­köztársaság Elnöki Tanácsa és a| gyár földesurak és tőkések elnyo­mó államgépezetét és tették lehe­lövé. hogy a magyar nép saját urává váljék, a dolgozók államát, a dolgozók gazdaságát, a dolgozók társadalmát építhesse. Sztálinnak köszönhetjük, hogv hazánk földjén a felszabadulás után nem dúlt polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagytőkések nem tudták megfosztani a munká­sokat és parasztokat a megszerzett hatalomtól, Sztálinnak köszönjük, hogy a reakciós összeesküvők fája nem nőtt az égig, hogy a magyar munkásosztály a dolgozó paraszt­sággal szövetségben győzelmesen megvívta harcát a belső reakció­val, szilárdan megalapozta a mun­kásnatalmat és megkezdhette a szocializmus békés építését. — Sztálinnak köszönjük, hogy hazáik nem vá'.t Görögországgá és Koreává, Sztálin védelmezett meg bennünket az imperialisták beavat­kozási kísérleteitől hazánk be'­ügye'be, Sz'á'inra, a Szovjetunió­ra támaszkodva vertük vissza, ver­jük v;-s~zu és fogjuk a-jövőben ís visszaverni az imperialisták arcát­lan próbálkozásait, hogy Magyar­országot gyarmatukká süllyesszék és v sszaállílsák nálunk a fasisz­ták, az urak. a grófok és banká­rok hatalmát. — Sztálin segítsége á'Iandó és szakadatlan segítség. Soha nem fordultunk, soha nem fordu­lunk hozzá hiába' Segítette és segíti népünket anya­gi'ag és erkölcsileg, szóval és tet­tel. tanáccsal és útmutatással. — De a legnagyobb segitség, <imit tőle kaptunk: Sztálin tanítá­sai. Sztálin forradalmi eszméi ne­vellek, formálták, acélozták meg azokat . áz embereket, akik 25 éy ű'dözései közepette börtönökben és a bitófa a'att, a fasiszta bíróság elöt't, sztrájkokban és tüntetések­ben. harcolva • és vérezve állták meg helyüket és emelték maoasra Sztál'n zászlaiál. a munkásfelsza­badulás. a proletár nemzetköziség, a szocializmus szent vörös lobo­góját. Sztálinhoz jártunk iskolába mi, magyar kommunisták. Sztálin adta vissza nekünk, ö szabadította kj Horthy börtöné­ből vezérünket és tanítónkat, a mi szeretett Rákost elvtársun­kat­Sztálin nevelte a mi dicső pártiun­kat, ö oltotta belé azt a képessé­get, hogv összeforrva a magyar munkásosztállyal, a magyar dolgo­zó néppel, kemény és biztos kéz­zel kormányozza az országot. Ilyen hü vezetője nem volt még népünk­nek. mint ez a mi Sztálin-nevelte pártunk. A mi pártunkban összpon­tosul, testesül meg, szerveződik 6zi'árd akarattá és céltudatos cse­lekedetté a mi nagyszerű magyar népünk minden erénye és alkotó­tehetsége. az egész haladó emberiség zászló­vivője, de ugyanakkor minden nép. kicsi és nagy. külön-külön io a szívébe zárta, a magáénak te­kinti. — A szoborral, úgy mint a dál­iái, a nép érzelmeit, szeretetét le­hel kifejezni. De nálunk, a régi világban voltok szobrok, ame­lyeknek semmi közük nem volt né­pünk igazi érzelmeihez. — A régi uralkodó osztályok a maguk képére formálták nemzeti hőseinket, törpéket neveztek ki nemzeti nagyságokká. Verbőczy, Rákosi Jenők, Pro­hászkák képmásaival Csúfítot­ták el fővárosunkat és orszá­gunkat. Mi ezt ióvátessziik. A nemzet igazi nagyjainak emelünk emléket. — Az a magyar szabadságharc, melyet Sztálin zászlaja alatt vív­tunk é.s vívunk — győzelmes volt és győzelmes marad. — A régi magyar szabadsághar­cokban, Hunyadi és Kossuih küz­delmeiben a harc az idegen hódí­tók elnyomása ellen és a harc a magyar urak belső elnyomása el­len, nem tudott eggyé válni, abban a szabadságharcban melyet Szjálin zászlaja alatt vívtunk és vívunk, a nemzett függetlenség ügye és a dolgozó nép felszabadításának ügye összeforrott. — Sztálin tanította meg népün­ket arra, hogy a magyar füg­getlenséget kivívni és biztosí­tani annyit jelent, mint a szo­cializmust felépíteni orszá­gunkban, a szocializmust felépíteni pedig annyit jelent, mint gránitnál ke­ményebb és szilárdabb alapra épí­teni nemzetünk függetlenségét. — A török és a német hódilók ellen vívott magyar szabadsághar­cok végső soron azon hiúsultak meg, hogy dolgozóinkat bilincsbe verte a belső osztályelnyomás. — Azelőtt sokszor emlegették, hogy a magyar nép századokon át a ..Nyugat" védelmében ontotta vérét. Hogy a vérét ontotta, az igaz. de köszönet neon volt benne. 1848-ban a burzsoá „Nyugat" hi­degen és kárörvendezve nézte, ho­gyan tiporják le a magyar szabad­ságharcot. A Habsburgok gyűlölt uralma alól is „felszabadítottak" bennünket 1918-ban. de a „Nyu­gat" reakciós politikusai és tábor­nokai úgy bántak a magyar nép­pel, mint a kapcaronggyal, de dé­delgették a magyar nagybirtokoso­kat és tőkéseket. .Sztálin törte le kezünkről az idegen elnyomás bilincseit — A burzsoá Nyugat segített /érbefojlani az 1919-es magyar munkásforradalmat, rakta dolgo­zóink nyakára a Hoithy-uralom jármát, az imperialista Nyugat ad­ta áldását arra, hogy hazánk a né­met fa: iszlak leigázott tartományá­vá legyen. A magyar népnek elege volt a nyugati hadvezérek, hódí­tók, börze-spekulánsok és tőké­sek „támogatásából". A magyar népnek százados tapasztalatok ki­nyitották a szemét. Azért fordult kelet felé, Lenin és Sztálin országa felé, mert ott, az fí országukban kelt fe| a magyar nemzetet és a magyar dolgozókat egyszerre felszaba. dí!ó szocializmus napja. — Az igazi felszabadítást a szo­cializmus országa a nagy Október földje. Sztálin népe, Sztálin kato­nái. Sztálin tanításai hozták meg számunkra. Ez a szobor, bizony­sága annak, hogy tudjuk és. soha el nem felejtjük, mit köszönhetünk neki. — Szlálin törte le kezünkről az idegen elnyomás rabbilincseit. Sztálinnak hála, lettünk újra fiig • getlen, szabad országgá. Ezt köszönjük mos ezzel a szoborral Sztálin eszméi formálták a mi pártunkat a magvar történelem legnemzetdbb pártjává. — Ezt köszönjük Sztálinnak, ezért emel'ünk szobrot neki. — A bronz, amibe Sztálin elv­társ drága alakját öntöttük, a kő. amelyre ráállítottuk: művének min­den idővel dacoló állandóságát jel­képezi. És jelképezi ez a szobor annak a munkának az állandóságát is, amit mi végzünk, az ő szelle­mében, Hét esztendeje áll a ma­gyar népi demokrácia. Nem volt még a magyar népszabadságnak ''•yen hosszú életű szakasza a ma­gyar történelemben. Államunk szi­lárd. gazdaságunk szilárd honvé­delmünk szilárd, pártunk erösebb. ö-szeforrot'abb a néppel, mint va­laha. Nincs erő, amelv'ől megijed­nénk. Nem iöhet olvan szélvész, emráv kitéphetné az édes anya­földből a mi gyökereinkel. — Ebben is Sztálinnal tartunk. És abban is vele tartunk, hogy a békét akarjuk, mert építeni aka­runk. gyermekeink, fiatalságunk boldog jövőiét, népünk felcmrike­désél akarjuk biztosítani. — De hadd fűzzem ehhez hozzá: most, amikor nem vagyunk ma­gunkra hagyva, amikor velünk va* tímxitimi; MFTTÚKB. , TRT. VÁ ?ATOL< I FE I :

Next

/
Thumbnails
Contents