Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-15 / 292. szám

IO Folyóiratok H / Néphadseregünk fial köszöntötték a tervükei határidő előtt teljesiiő Texti komb nát dolgozóit Versenyre lépett a DÉFOSZ és az MNDSZ szegedi szervezete a baromfi., tojás, és burgonyabegyiijiés sikeréért A szegedi üzemekben 354 elfogadott újítás elveszett VII. ÉVF. 292. SZAM AHA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1951. DECEMBER 15. Ilyen fellelést csak elvan országban aho! a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalstioií A% 1952. évi állami költségvetés belerjessiéserel megkezdődött az országgyűlés új ütésszaka Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyűlés ezévi második f

lésszaka. Az új ülésszakot, amelyen Népköztársaságunk jövő évi öltségvetését tárgyalják meg, nagy érdeklődés előzte meg. A karzatok zsúfolásig megteltek. A diplomáciai páholyban helyet foglalt Kiszeljov elviárs, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A képviselők és a karzaton helyelfoglaló dolgozók felállva, hoszszantartó lelkes tapssal köszöntötték terembelépésükkor Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar dolgozók szeretett vezérét. Rónai Sándor elvtársat, a Népköztársaság Elnölci Tanácsának elnökét, Dobi Istvánt, a minisztertanács elnökét és a kormány tagjait. Az ülést Dögei Imre elvtárs, az prszággyűlés elnöke nyitotta meg. Közölte, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az elhalálozás és lemondás folytán megüresedett képviselői helyekre Lukács György, Hambalgo Benjáminná, Németh Imre, Papp Mihály, Suba Pál és Szabó Ferenc pótiképviselóket hívla be. Bejelentette továbbá, hogy az Elnöki Tanács tagjai sorában lemondás folytán két hely megüresedett. Betöltésükre később tesz javaslatot. Ezután Szabó Piroska elvlársnő. az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1951 május 18-án berekesztett és az 1951 december 14-én megnyitott új ülészaka közötti időben végzett munkájáról. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló beszámolót tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter. beterjesztette az 1952. évi á"ami költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd megtartotta költségvetési expozéját: Az 1951. évi II. törvény — a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának kezdeményezésére — jelentősen megemelte ötéves tervünk feladatait. Ezeknek a hatalmas feladatoknak a megvalósítása szükségessé tette, hogy az 1951-es esztendőben is az eredetinél na. gyobb eétkitűzéseket állítsunk dol. goző népünk e'.é. 11 hónap ered ményei alapján megállapítható, hogy népünk áldozatos munkájával, a Szovjetunió baráti segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártja szilárd vezetése mel. lett megvalósítjuk az 1951. évi fel. adatokat. Ezekben a napokban egyre újabb és újabb üzemek jelentik, liogy az 1951. évi feszített tervfelada'ot végrehajtották és további száz és száz üzem vállalta, hogy tervét Sztálin elvtárs születése napjára befejezi. Üzemeink egész sora növekvő versenyiendiitettel már 1952. évi tervén dolgozik. Ijmrí íermelétiNnk ni műp két és félszerese a háború előttinek Gyáripari termelésünk a folyó év első tíz hónapjában 291 száza, lékkal volt magasabb a tavalyinál és különösen gyorsan tört előre az ipar „szíve", a gépgyártás, amelynek termelése közel 50 százalékkal emelkedett. A Horthy-rendszer idején a magyar ipar termelése évi átlagban 0.8 százalékkal nőtt. Ez évben pedig iparunk átlagosan 12 naponként fejlődött annyit, mint a kapitalista ipar egy egész év alatt. Ipart termelésünk színvonala ma már eléri a háború előttinek két és félszeresét, iparunk a gyorsütemű fejlődés ellenére 99 3 százalékra teljesítette tervét, de üzemeinkben hatalmas lendülettel folyik a munka, hogy az év végére a terv maradéktalan teljesítését, sőt túlteljesítését biztosítsák. Dolgozóink növekvő öntuda. tát, a munkához való új viszonyát fejezi ki a munkatermelékenység állandó emelkedése: a gyár'parban az egy főre eső terme'és novemberben 16.5 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év végén. Ezután Olt Káro'y elvtárs meg. említette, hogy a kisipari termelőszöve kezetek száma az év eleji 413. ról 1200 fölé emelkedett. A termelőszövetkezetek szántóterülete egy év alatt két és félszeresére emelkedett. Megnőtt az állami gazdaságok szántóterülete is, úgy, hogy a szocialista szektor ma már az ország szántóterületének csaknem egy ne. gyedét foglalja el. Nagy hatadást értünk el a me. zőgazdaság gépesítése terén. A fo. lyó év III. negyedében a gépállo. másokon a traktorok száma 47 szá zalékka'. az aratógépeké pedig 188 százatokkal nőit az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az idei kedvező takarmánytermés biztosítja az állatállomány újabb növekedését. Jelentősen kibővült az áruforgalom is. A szocia. j li9ta kiskereskedelem forgalma s harmadik negyedévben a mult évihez képest 38.5 százalékkal emelkedett. Közlekedésünk teljesítménye a személyszállításban a mult évihez képest 31-0 százalékkai, az áruszállításban 21.6 százalékkal emelkedett. Kulturális és szociális eredményeink közül kiemelem, hogy a társadalombiztosításba bevontak száma egy év alatt 15 százalékka. növekedett. A bölcsödékbe felvett gyermekek száma egy év alatt 54 százalékkal nőtt. Az új tanév kezdetén 116 ezerrel több tanuló iratkozott be az általános iskolákba, mint 1938-ban, a középiskolai ta. nulók létszáma pedig több, mint kétszerese a háború előttinek. Uj egyetemek, főiskolák kezditek meg működésüket. Tovább fejlő, döti egészségügyi hálózatunk is, a kórházak befogadóképessége egy ív alatt 3600 ággyal bővü.t. Elmondta, hogy 1951 es év első felében ez üzemi dolgozók lakásigényeinek kielégítésére áliami erőforrásból 135 ezer négyzetméter lakáste. riiletel építettünk cs adtunk át rendeltetésének. Ugyanezen időszak alatt bányává. | rosainkban csaknem 835 bányász költözött be új lakásba. A tovább'akban Ott elvtárs a j jegyrendszer eltörléséről, az ár- és bérrendezésről, a mezőgazdasági termékek felszabadításáról, valamint az ezek nyomán máris ta pasztaiható eredményeiéről szólt. Tervgazdálkodásunk eredménye: 299 milliós költségvetési felesleg 1951-ben elért eredményeink népgazdaságurakat hatalmas lendülettel vitték előre. Az országgyűlés az 1951. évi költségvetés kereteit 29.5 milliárd forintban határozta meg. Az 1951. évi II törvényből folyó megnövekedőit feladatok alapján.az 1951. évi költségvetés végrehajtása előreláthatóan eléri a 33 milliárd forintot, Ezt a jelentősen kiszélesített feladatot költségvetésünk teljes egyensúlya melleit hajtjuk végre és már most bejelentem, hogy az 1951. évi költségvetés feles. ! lege megközelíti - 200 millió forintot. 1951. évi költségvetésünk egyensúlya bizonyítja gazdálkodásunk tervszerűségét, pénzügyi helyzetünk szilárdságát. Olt elvtárs ezután rá. tért az 1952. évi költségvetés ismerte trésére. A* 1952. éri költségvetés beruházásai as iparban és mezőgazdaságban Az 1952. évi költségvetés bevételei 42 milliárd 599 7 millió forintot, kiadásai 42 milliárd 314.2 millió forinlot tesznek ki, a költségvetés mérlege tehát 2855 millió forint felesleget mutatA költségvetés kiadási oldalának főösszege 42.3 milliárd forint, 12.S milliárddal több, mint az 1951. évi. Az összkiadások 61.5 százalékát irányoztuk elő népgazdaságunk fejlesztésére, 19.4 százalékát dolgozó népünk kulturális és szociá'is igényeinek kielégítésére. Békés építő munkánk, szocialista építésünk biztonságát a kiadások 14 százalékát kitevő védelmi és állam, biztonsági kiadások szolgálják. Az igazgatási kiadások aránya az össz. kiadásokhoz képest fél százalékkal csokisén az 1951. évivel szemben. 1952-ben egész sor nagyjelentőségű új üzem kezdi meg a termelést. Üzembe helyezzük a Rákosi Mátyás Müvek új csőgyárát, a békéscsabai ezerszámgépgyárat, befejezzük a kaposvári fonoda, a sarkadi kendergyár, a mályi téglagyár építkezéseit. Legnagyobb beruházásaink közölt tovább építjük a Sztálin Vasművet, az Inotai Erőművet, a Budaoestii Földalatti Gyorsvasé tat. Beruházásaink 13 százalékát fordítjuk a mezőgazdaság fejlesztésére — elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorának erősítésére. 1952-ben különösen nagy súlyt helyezünk állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben az állalférőhelyek bővítésére. A beruházásokra fordított kiadások jelentékeny részét teszik ki az építkezések. Építőiparunk fejlődésének a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele hatalmas lendületet adott. A költségvetés 1952-re 060 millió forintot irányoz elő népgazdasági tartalékok képzésére. Tovább fejlesztiük dolgozó népünk kulturális színvonalát Népi demokráciánk politikai és gazdasági sikereihez hasonlóan, kulturális fejlődésünk is jelentékeny eredményeket mutat. Ez jut kifejezésre az 1952. évi költségvetés kulturális jellegű kiadásainak 2985 millió forintos előirányzatában, ame'-y az 1951. évivel szemben 1000 millió forint emelkedést jelent. A közoktatás területén elért idei eredményeinket méltán sorolhatjuk kultúrforradalmunk sikerei közé. Az 1951/52. tanévben az általános iskolákban több, mint 1.2 millió tanuló iratkozott be, a kozép'skolai tanulók létszáma pedig 108 ezer főre emelkedett, A középiskolákban 65.3 százalék a munkás és parasztszárma. zású tanulók száma a háború elöttti négy százalékkal szemben, míg az egyetemi és főiskolai hallgatóknál 53.2 százalék, ez az arány. De ott vannak főiskoláinkban a nénhez hü értelmiség ts a dolgozó kisemberek gyermekei is. A nép állama szarét5 gondoskodással kíséri a dolgo'ó nép jövő értelmiségének ianu'mánvait. Minden lehetőséget megad a munkás és narasztfiataloknak az egve'em elvégzésére, amc'ytől őket a mu'tbsn a volt uralkodó osz'4'v tudatosan elzárta. Népköztársaságunk kormánya komoly áldozatokot hoz a minél zavarta'anabb tanulásért. Az 1950/51. tanévben az ös=zes hallgatók 53 százatéka. 1951/52-ben 60 6zázaléka részesül ösztöndíjban. Az 1950 51-es tanévben közel hatszor annyi mérnök, kéíszerannyi orvos négyszer annyi pe. dagógus, háromszor annyi közgazdász és másfélszer annyi mezőgazdász nyert oklevelet, mint 1937 38 banAz egyetemi és főiskolai hallgatók 6záma»jelenleg több miD1 40 ezer, mintlgy 25 százalékkal magasabb a mu'.tévi létszámnál. ötéves tervünk munkaeröszükségletcnek egyik legfontosabb forrása a nők bevonása a termelőmunkába. Ennek megfelelően a a felsőoktatásban részesülő nőhall. gatók számának növekedése sokkal nagyobb, mint az átlagos létszámnövekedés. Gazdasági fejlődésünk fontos előfeltétele a szakmunkás utánpótlás. Ennek biztosítása céljából az ipari tanulóképzést új alapon szerveztük meg. A mult rosszemlékű „tanoncrendszerét" teljes egészében felszámoltuk. Uj tanulóműhelyek és tanulóo'tithonok egész sorát építettük és szereltük feL 1951-ben 50 ezer ipari tanulónk van. 1952-ben 63 ezer lesz, akik közül, mintegy 22 ezret tanulómühelyben, 26 ezret tanulóotthonban fogunk elhelyezni. Államunk eddig soha nem látott anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesíti a magyar tudósokat, bőkezűen gondoskodik a tudományos kutatás feltételeiről. Kutatóintézeteink 6zámát. állandóan emeljük ós felszereljük őket a tudományos eszközök és műszerek, olyan tömegével, amiről a magyar kutató a Horthy-rendszerben még álmodni sem mert. Dolgozó népünk szociális színvonalának fejlesztésére előirányzott kiadások az 1952. évi költségvetésben 5.3 milliárd forinttal szerepelnek. Az egészségügyi szolgálat bővülő-, sál mulatja, hogy a betegek gyógyítására szánt intézményeink, kórházak, rendelőintézetek, vérellátó szol. gálát, szakorvosi rendelők céljára folyósítandó összegek 1952-ben több mint 44 százalékkal fognak emtekedrai a folyó év megfelelő kiadásaival szemben. Horthy ék Magyarországában a tő. kés rendszer csak a dolgozók néhány kiváltságos rétegének biztosi tóit nyugdíjai. A nyugdíjakról hozott új törvényerejű rendelet nemcsak kiszélesítette a nyugdíjban részesít, lók körét, de egyben lényegesen felemelte a dolgozók nyugdíját. Népi demokráciánk a gyermekgondozó intézmények széke hálózatának kiépítésével védi a dolgozó nő anyaságát. A sokgyermekes anyák részére szervezett üdültetés, ben egyre több anya és hat éven aluli gyermek vehet részt. A dolgozók üdültetésére fordított kiadásainkat új költségvetésünkben 90.4 millióra emel. jük. A jelenlegi felszült nemzetközi helyzetben súlyos hibát követnénk el, ha téllenül néznénk az imperialisták háborús készülődéseit. A hatalmas Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor ereje nőitön nő, de ebből nem az következik, hogy saját védelmünk tekintetében ne lenne tennivalónk, elhanyagolhatnánk néphadseregünk ügyéi. 1952. évi költségvetésünk kiadá. sainak 14 százalékát fordítjuk nép. hadseregünk és államvédelmi szerveink fenntartására és fejlesztésére. Az 1952. évi költségvetési előirányzat jelentékeny lépést tesz a szocialista takarékosság érvényesí. tése felé. Egyik legfontosabb feladat a munkafegyelem biztosítása Az adminiszlrntiv kiadások lo. vábbi csökkentését a bürokratizmus miméi teljesebb kiirtásával, az ész. szerűsítési lehetőségeknek az eddiginél is messzebbmenő alkalmazásával kell megvalósítanunk. Feladatunk, hogy megközelítsük azokat az eredményeket, amelyeket a Szovjet, unió már elért, ahol az államigazgatási kiadások aránya az összes állami kiadáshoz viszonyítva csupán 3.2 százalék. Ezután így folylatta: Az 1952. évi összes költségvetési kiadásokban a helyi tanácsok 4.072.1 millióval szerep elmek. Az 1952. évi költségvetés jelentősen megnövekedőit kiadásainak fedezését az teszi lehetővé, hogy termelésünk gyorsütemű emelkedése, az önköltség tervszerű csökkentése, a szocialista akkumuláció újabb forrásainak fel. tárása következtében a költségvetés bevételei a kiadásokat meghaladó mértékben növekednek. A költségvetés bevételeinek döntő részét, 87.1 százalékát, a szocia. lista szektor adja. Jelentésen megnövekednek az állami vállalatoktól befolyó bevételek. Az állami vállalatok 36.6 milliárd forinttal janiinak hozzá leöl Isógve lésünk fedezetének biztosításához. El kell hárítanunk minden akadályt, fel kell számolnunk minden hiányoságot, amely iparunk fejlődésének egyre gyorsuló ütemére fékezőleg hat. Egyik legfontosabb feladat a szilárd szociális'a munkafegyelem biztosítása, amely a kapitalizmus kényszerfegyelmével szemben elsősorban az önkéntességen, a dolgozók szocialista öntudatán alapul. Meg kell szüntetnünk azt az egyes gazdasági vezetőknél a lökés gordolkozásmód maradványaként még mindig érvényesülő gyakorlatot, amely szerint nagy anyagkész. letek felhalmozásával hosszú időre előre igyekeznek „magukat biztosítani". A költségvetés bevételei között 558 millió forintos előirányzattal szerepel a szövetkezetektől származó bevétel. Ez az előirányzati ö?szeg nem fejezi ki megfelelően a szövetkezeti szektor erősödését, mely lényegesen nagyobb, mint ami a bevételi számokban tükröződik. Bevételeink 12.9 százaléka szár. mazik a lakosságtól, döntő részükben a lakosság adóbefizetéseiből. A közteherviselés elve, az állampolgárt fegyelem megköveteli, Hogy adóbevételi tervünket maradéktalanul ' teljesítsük. Ezen a térületen bőven van még tennivalónk, mert az adófizetési fegyelem — sokszor még egyes pénzügyi szerveknél is — számos lazaságot mutat. A lakosságtól származó bevételek között meg kell említeni a Második Békekölcsön kibocsátását is. A kölcsönkibocsálások mellett el. sőrendű fontosságot kell tulajdonítanunk az egyéni takarékosságnak is. A szocialista építés céljára a lakosság megtakarításait betétgyűjtés útján is nagyobb mértékben kell mozgósítanunk, az egyéni takarékosságot fokozol t felvilágosító mun. kával tömegmozgalommá kell szélesítenünk. Ezzel kapcsolatban a takarékpénztári hálózatét erőteljesen kibővítjük és a Szovjetunió példája nyomán a takarékpénztári fiókoknak új típusát állítjuk fel, amelyek az üzemek dolgozóinak be. vonásával magukban az üzemekben végzik munkájukat. Költségvetésünk bevételei 285.5 millió forinttal haladják meg a kiadásokat. A bevéleli felesleget mutató költségvetés bizonyítéka annak is, hogy Pártunk és kormányunk december 1-i nagyjelentőségű határozata pénzügyeink alakulásária is kedvező halassal volt. Többtermeléssel biztosítjuk a lakosság ellátását Tovább kell emelnünk a termelést az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt — mondotta a továbbiakban —, hogy biztosítsuk a szo. cialista építés és a lakosság fo. gyaszlásának árualapjait. Az 1952. évi költségvetés mind szerkezetében, mind tartalmában népgazdaságunk hatalmas fejlődését mutatja. Hároméves Tervünk egész időszaka alatt 10.3 milliárd forintot fordítottunk beruházások céljaira. Alig két év után, ötéves tervünk harmadik évében, 15.3 milliárd forintot használunk fel, tehál egy év alatt másfélszer annyit fordítunk beruházásokra, mint egész hároméves tervünk során. Ilyen fej'ődésl csík olyan 0rszágbnn lehet elérni, ahoI a munkásosztály, a dolgozó nép van hatalmon, ahol a lenini sztálini tanítások alapján a szo;Folytatás « 2. oldalon.) tl FF**